000482 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
I vmmmmmmm iiimqBwwvwwaw wwnwmnini r i 1 Th fi f -- i J i1 rJi 1 i fa 1 1 IÁ I H i lil Mk ?# A 1 lí NIA f M _ TimijU1 'aifciTMj-?fLr''r'i- f "J'V J w ' i--— w uu i"wji"'wí ' ü i ' egi 9'f i'n — 'i j1 j—ni i — itiimainin n— — - " —- - i-1- — t ssssmSiwJnM iJn iin — - - — - — inn tii t t— i i -- r i — i - - mMsjgxi &-- i tin a ta-- v mSí ti vHffVrt'íi i iS &YrlJí m i ccMfe3i --JLi ú i tíTVt a ff Myá&ísfeTfsi&s SZERKESZTŐSÉG vT_T_ vi~ jf f T TV T T -- jfX £f T r T V ií f L V r t V JFf Vv 11 X V T r J? t ™ y T T ír W T r y t Tks l t ö'C3nSw7'!vM 1 XXVI évf 41 szám' ÉS KIADÓHIVATAL: Vol 26 No 41 :í53S£fSa:SS2SÍ S-- K? i tíS Rff a Bfl Bk Ti ED' 183 XI FÍS&4! ű Bl fiJ íí ff £U ífl D B I® l 1 fl KJm8imm8®&m6£& 412 Bloor St W 1976 szeptember 9 BggBm&lgS&JlJL X JKJOLI J1JL1_JL3WÜLjL Toronto Ontario Canada Second Class Mail öimwtt~?iKWj®fe M5S 1X5 Registration number 1309 Tel: (416) 924-83- 53 Hjmg2ggataMaaa?i''Y?li- - Ára 30 cent nrC-Tl"T~'77-S'rTrTy-T-JTr?~- 'T:i-- —'- - ' ~— VUTJtf1TZ-- J V'JTJTT-TTClTr- y IUTt S37rasr'7a:s'-- - MMiyiirvr':mL?!r'j'S:i-":ryr'S'tv- T ii Í1 Á Foclésíaí niegegyeép nem aineríkaí siker hamem aimerikaí hátrálás Lengyelországban továbbra is orosz katonai beavatkozás fenyeget — 4300 templom szószékéről hangzott el tiltako-zás a vallásüldözés ellen Kelet-Németországb- an — Egy pap öngyilkossággal protestált a keletnémet egyházak elnyo-mása ellen — Libanonban a keresztényektől lakott vidékek önkormányzattal rendelkeznek — Japán után Perzsiá-ba is átmenekült repülőgépével egy orosz pilóta — Indiszkrét washingtoni mikrofon kikürtölte a képviselőház el-nökének négerekre tett megjegyzését — A New York Times kezd eltávolodni a baloldaltól Ford hátába is belemártanak egy Watergate-bicskát- ? ~y Frey Amérás írja ázJENSz székhelyéről í Sokára de végül is sike-rült a rodéziai fehéreket meghajlítani Elfogadták Kissinger ja-vaslatát és beleegyeztek hogy két éven belül átadják a hatalmat a lakosság óriá-si többségét kitevő nége-reknek S hogy ez alatt az idő alatt vegyes fehér-néger tanács fogja irányí-tani Rodézia kormányát! Magában az ideiglenes kormányban a miniszterek kétharmad része négerek-ből állna a honvédelmi és az igazságügyminiszter feherlenne Ezt a javaslatot az afri-kai néger kormányok még nem fogadták el Az ekö-rü- li való alkudozás azért is sok bonyodalommal fog járni mert a különféle né-ger csoportok — egy-mást gyűlölő törzsek a külföldről támogatott s egymással is harcoló ge-rillák — eddig nem tudtak közös néger frontot kiala-kítani Kissinger megfutamodik Amerika és Anglia a fe-héreknek azt ígéri hogy aki ki akar vándorolni Ro-déziáb- ól annak pénzügyi segítséget nyújtanak de hogy ezt milyen feltételek-hez kötnék és kinek meny-nyi jutna az még telje-sen bizonytalan Minthogy sem a kor-mány átadásának sem pe-dig a fehéreknek idejében való elmenekülésének és kártalanításának a részle-teit nem tisztázták — nem is tisztázhatták ilyen rövid idő alatt — nehéz megmon-dani hogy a fehérek el tudnak--e majd menni a rá-juk váró mészárlás leg-jobb esetben a kifosztásuk elől És még nehezebb igazat adni azoknak akik Kissin-ger és az amerikai külpoliti-ka diadaláról beszélnek Egyelőre úgy látszik hogy ha valami jó a rodéziai ügy elintézésében azt in-kább az angol hadsereg-nek Dunakerque-bő-l való meneküléséhez lehet ha-sonlítani A második világháború elején amikor a francia hadsereg összeomlott és a Franciaországba küldött angol csapatok maradvá-nyai a francia-belg- a határ közelében lévő (s az Ang-lia és Franciaország köz-ti La Manche-csatornár- a néző) dunkerque-- i kikötő-be szorultak akkor a né-metek könnyűszerrel fog-lyul ejthették volna őket Máig sem tisztázódott hogy miért állítotíale Hit- - ler a nyomukban lévő né-met seregeket — taktikai baklövést követett-- e el vagy pedig azért tette mert abban reményke-dett hogy Churchill úgy is hamarosan kapitulál és ezért nem akarta megszé-gyeníted Angliát A lénye-ges az hogy az angol ka-tonák fegyvereiket eldob-va ugyan de csónakokon üggyel-bajja- l át tudtak jut-ni Angliába Politikai kudarc és sikeres menekülés 4 keveréke Érthető hogy akkor ezt angol katonai teljesít-ménynek tüntették föl Va-lójában azonban csak az történt hogy el tudtak sza-ladni A rodéziai meg-egyezés is ilyen keveréke a vereségnek és a sikeres me-nekülésnek A politikai kudarc ab-ban áll hogy Kissinger azért szorította rá a fehé-reket a kormány átadásá-ra mert attól tart hogy — úgy mint Angolában történt — az oroszok Rodé-ziáb- a is küldenek kubai sorkatonaságot és egész Rodéziára ráteszik a ke-züket Washingtonban azt mondják hogy ezt Ameri-ka nem tudná megakadá-lyozni mert Rodézia ked-véért az amerikaiakat nem lehet „újabb Vietnamba belevinni" A valóság sokkal egy-szerűbb Amerikának nem hogy csapatokat de még fegyvereket sem kellene küldenie Rodéziába Elég lenne a détente-bó- l óriási politikai s főleg anyagi hasznot húzó szovjetkor-mányt megfenyegetni: ha a rodéziai polgárháború-ba is beleártja magát akkor Washington leállítja a déten-te-- ot Ezt azonban Kissinger nem akarja Annál kevésb-b- é mert Ford is azt hiszi hogy a rodéziai megegye-zés néhány öéger szavaza-tot szerez neki a novemberi elnökválasztáson A szavazatokat illetően igaza lehet De ami Rodé-ziába- n történik az nem amerikai siker Az vissza-vonulás Kína Jugoszlávia Lengyelország Ezen a hé'cen egyébként is választások kötötték le az emberek figyelmét Olyan választások ame-lyük már lezajlottak mint a választás Svédországban és Málta szigetén S olya-nok amelyek közelegnek mint az amerikai elnökvá lasztás és a nyugatnémet parlamenti választások Ezek mellett különféle válságokat is szemmel kell tartani Kínában a Mao ha-lála következtében bekö-vetkezett hatalmi űr okoz-za a súlyos problémát Még súlyosabb krízis tör-het ki Belgrádban ahol a Mao-ná- l is öregebb Tito halála után Jugoszlávia széthullására és orosz be-avatkozásra kerülhet sor Nem szólva Lengyelot-szágr- ól ahol pillanatnyilag ugyan minden csendes de nem lehet tudni hogy a nép legközelebbi lázongását kik fogják' leverni: a len-gyel politikai rendőrök-- e vagy a Lengyelországban állomásozó orosz katonák A Ford-Cart- erpárbaj Az elmúlt hét esemé-nyei közt a legcifrább min-denesetre a két amerikai elnökjelölt vitája volt Ahogy nézte és hallgatta őket az ember a televí-zión a mi (nem amerikai) mértékünkkel mérve csak az lehetett az érzése hogy Ford komoly ember és hogy Carter kétértelmű szavak-kal homályos jelszavakkal do-bálód-zó demagóg Ebben olyan messzire ment hogy azt mondta: az adók levonása után egy munkás ma kevesebbet ke-res mint keresett 1968-ba- n (az utolsó Nixon-elót- ti év-ben!) — ami úgy hangzott mintha nem az emberek túlnyomó többségének ha-nem éppen csak az ipari munkásnak a jövedelmét nyirbálta volna meg az infláció A Ford és Carter közti politikai különbségből főleg két dolog domboro-dott ki Az egyik hogy a republik-ánus- párti Ford az álla-mi kiadásoknak s a köz-alkalmazottak számának a csökkentésével akarja le-küzdeni az inflációt és a vállalatok serkentésével erősítésével szeretné le-építeni a munkanélkülisé-get a vállalatok virágzá-sát pedig általános adól-eszállítással akarná elő-mozdítani Ezzel szemben Carter az ismert demokrata-párt- i recept szerint épp ellenke-zőleg: állami beavatko-zással s még nagyobbra dagasztott állami bürokráci-ával akarja gyógyítani az inflációt és a munkanél-küliséget Erre mondta Ford hogy a demokrata-pár- t 60 nagy-szabású akciót vett prog-ramba ami 100-20- 0 milli-árd dollárba kerülne és hogy ez az állami defici tet és az inflációt is nö-velné A kettejük világnézete közt uralkodó másik szem-betűnő különbség a viet-nami háborúval kapcso-latos A katonaszökevényeknek Carter úgy adna amnesz-tiát mintha jelentéktelen rendőri kihágásról volna szó amiért nem jár bün-tetés Ford isthajlandó ne-kik kegyelmet adni és el-engedni a büntetést de csak bizonyos feltételek-kel és nem úgy mintha semmit sem Jcövettek vol-na el V ' Komoly érv Ford ellen Carter csak egy komoly érvet tudott felhozni Ford ellen és ez bizony nagy súllyal esik latba Ez pedig az hogy ha a szenátusban és a képvise-lőházban demokratáké a többség — mint ahogy em-beri bizonyosság szerint a most megválasztandó kongresszusban is ők lesz-nek többségben — akkor a republikánus-párt- i elnök-nek állandóan nehézségek-kel kell küzdenie Ami igaz is Az amerikai külpolitika bénultságának egyik oka valóban az hogy a demokrata-párt- i több-ség a kongresszusban sok-szor merő kötekedésből a konzervatív hajlandósá-gú elnök elleni dühből fog-ja le az elnök kezét s tör borsót az orra alá Ezért persze nem a re-publikánus hanem a de-mokrata- párt felelős De ez nem változtat azon hogy sok amerikai fog Carterre szavazni — nem azért mert egyetért gyak-ran meglehetősen kusza gondolataival Hanem mert azt akarja hogy le-gyen vége a törvényhozás és a végrehajtóhatalom közti kártékony civako-dásna- k Ford bűnügy vizsgálat célpontja? Lehet azonban hogy ezeket a szempontokat — hogy mi jó és mi nem jó Amerikának— elsöpri egy vihar aminek előszele a televíziós vita után kez-dett fújdogálni a Watergate-fél- e ügyekben nyomozó ügyészi hivatal felől Arról volna szó hogy esetleg bűnügyi vizsgála-tot indítanának Ford és Dole a republikánus-párt- i alelnökjelölt ellen annak megállapítására: igaz-- e a vád hogy Ford és Dole tör-vénytelen pénzügyi támoga-tást fogadott el a maga és MKJtljré'&!# tP!M ! I ! I 1 i"'"iiir Ti"~ ~" i~ i~i m ni nri ii in rt~i fim jm-w-pi- b~ -- jiiii'itmiwiMwwvi-~iMw~ pártja tehát kollégái vá-lasztási költségeinek a fe-dezésére Ford főleg két nagy szakszervezettől Do-le egy olajvállalattól ka-pott volna pénzt Ha a vád igaz valószí-nűleg azért igaz mert ez alighanem minden politi-kusnak a szokása Vagy-is az egész ügy olyan mint-ha a régi Magyarországon azért akartak volna elmoz-dítani egy megyei hivatal-nokot mert ebéd előtt sö-rözni és vacsora után ta-rokkozni szokott Az is mindennapi dolog hogy ilyesmivel a választás-- előtt néhány héttel ho-zakodnak elő amikor a vádnak sem a bebizony-ítására sem a megcáfolá-sára nincs elég idő Igaz hogy bizonyítékok-ra nincs is nagyon szük-ség Elég lenne megindí-tani a bűnügyi vizsgálatot 2-- 3 héttel a választás előtt Ford és Dole ellen — s akkor az angyalok segítsé-gével sem tudnának több-séget kapni A feltűnő csak az hogy a washingtoni hivatalnok-sereg az ilyen dum-du- m golyót rendszerint republik-ánus- párti politikusok hátába lövi bele Ebből is látni hogy Roosevelt mi-lyen alapos munkát vég-zett Ő állította fel a fö-derális hivatalok tömegét és ezeket demokrata-párti tisztviselőkkel tömte meg Eisenhower — aki sem politikus sem republiká-nus érzelmű nem volt — nem is gondolt rá hogy ezt a demokrata-párt- i épületet megbolygassa Úgy hogy ma már majdnem mind-egy is hogy milyen pár-ti az elnök A hatalom a bürokrácia ke-zében van és ebbe a demok-raták ágyazták be magu-kat A détente-politikána- k is ez a fő erőssége Washing-tonban Botrány a New York Times-ná- l Belpolitikával fúggösz-sz-e az a váltQzás is ami Amerika vezető orgánu-mánál a „New York Ti-mes"-- nál megy végbe Ezt az indította el hogy a hosszú évek óta tartó gazdasági válság követ-keztében a hirdetések mennyisége és a lap pél-dányszáma hanyatlott Vannak akik ezt azzal magyarázzák hogy a ve-zércikkek még baloldalib-ba- k mint a lap többi ré-szében megjelenő ripor-tok jelentések és cikkek A lap a kiadónak — Arthur Ochs Sulzbérger-ne- k — az irányítása alatt áll (aki nem tévesztendő össze unokaöccsével Cyrus Sulzberger-re- l a Times külpolitikai cikk-írójával) A vezércikk-oldalt viszont a kiadó má-sik unokaöccse John B Oakes szerkeszti Nóta bene Oakes elame-rikaiasíto- tt formája az Ochs névnek A múlt szá-zadban az akkor fizetés-képtelen new-yor- ki Times-o- t a Magyarországról elszár-mazott Ochs vette át ő tet-te jövedelmező világlap-pá Ennek az Ochs-na- k unokája a mostani kiadó Arthur Ochs SÍilzbergef Közte~és a vezércikk-oldalt szerkesztő Oakes között támadt politikai el-lentét Sulzbérger úgy ta-lálta hogy Oakes túlzott baloldalisága és a szakszer-vezetekfelé való szervilizmu-s- a ártalmára van a lap-nak ezért a vezércikk-oldal szerkesztőségének a felét elmozdította s úgy határozott hogy Oakes-na- k az év végén nyugdíj-ba kell mennie Erről egy ideig csak új-ságírókörökben esett szó Ez az ellentét azonban most olyan botrányt oko-zott hogy arra a sajtó vi-lágán kívül is felfigyeltek A kiadó és a vezércikk-oldal szerkesztője közti viszony a küszöbönálló vá-lasztások miatt éleződött ki Náci — ellenkező előjellel New York állam két sze-nátora közül az egyiknek — a konzervatív és a rep-ublikánus- párttól támo-gatott James Buckley-na- k — a mandátuma most lejár A demokrata-párt józanabb elemeinek jelöltje Moynihan volt a Harvard-egyete- m pro-fesszora az Egyesült Ál-lamok volt ENSz-nagy-köve- te A párt balszárnya viszont Bella Abzug-o- t sze-rette volna jelölni aki úgy hízeleg a néger és porto-rikó- i választóknak hogy megvalósíthatatlan ígé-retekkel felelőtlenül uszít-ja őket Ez a nő olyan bal-oldali hogy Vietnamnak jóvátételt fizetne azokért a bűnökért amiket az ame-rikaiak a szegény kommu-nisták ellen elkövettek S olyan 'pacifista hogy Izra-elt támogatni de azért a katonai kiadásokat csökken-teni akarja Bella Abzug ebben Her-man- n Göringre hasonlít Göring azon az álláspon-ton volt hogy nem baj ha kevés a vaj Németor-szágban mert annyi min-dig lesz hogy a nemzeti-szocialist- a vezérek aszta-lára jusson belőle Abzug I 9 is ilyen náci csak éppen ellenkező előjellel Azért akarja redukálni az Egye-sült Államok fegyverke-zését mert elég ha Ameri-kának csak annyi bomba-vetője és tankja van amennyi Izraelnek kell S amikor elérkezett az a pillanat hogy a „New York Times"-na- k állást kellett foglalnia melyik jelöltet támogatja a Hit-ler-bacil- lus szerepét ját-szó Bella Abzugot-- e vagy az ellenfeleitől is respek-tált Moynihant akkor Sulzbérger a kiadó Moy-nihan mellé Oakesi pedig K a vezércikk-oídai'-szer-kesztő- je Abzug mellé állt így került sor arra a Times történetében pél-dátlan esetre hogy egyik nap a Times vezércikké-ben Moynihant ajánlotta másnap pedig a vezércikk-oldal szerkesztőjének nyi-latkozatát közölte aki „a szerkesztőhöz" (tehát saját magához) intézett le-velében Abzug mellett fog-lalt állást Az amerikai és a német baloldal Ebben nem az az iga-zán érdekes hogy a „New York Times" portáján a baloldal emberei milyen agresszívek s hogy a ki-adónak napról-napr- a való beavatkozással kell kordá-ban tartania őket Hanem hogy mindez arra vall: a baloldal valamennyire még-is csak gyöngül Amerikában Baloldaltól való távolo-dást jósolnak Nyugat-Németországb- an is ahol október harmadikán vá-lasztanak A szocialisták megérdemelnék hogy ki-essenek a hatalomból mert a párt balszárnyához tartozó Brandt adta el a né-metek és Európa érdekeit az oroszoknak Illetőleg nem is helyes azt mondani hogy eladta' mert hiszen úgyszólván semmit sem kapott érte A költői igazságszolgál-tatás csak azért nem len-ne teljes a német szocia-listáknak a kormányból való kibukásával mert Brandt árulásának utód-ja Schmidt inná meg a levét a jelenlegi kancellár aki a párt jobboldalának a ve-zére és akinek dicséretére szolgál hogy amennyire a pártja engedte igyekezett lazítaní"a Brandttól Nyu-gat-Németorszá- gr'a rá-húzott détente-politik- a ist-rángján Mi bukott meg Svédországban? A német szocialisták vá-lasztási kilátásait az is be-folyásolhatja hogy svéd (Folytatás a 3 oldalon) V l
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, October 09, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-10-09 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000350 |
Description
Title | 000482 |
OCR text | I vmmmmmmm iiimqBwwvwwaw wwnwmnini r i 1 Th fi f -- i J i1 rJi 1 i fa 1 1 IÁ I H i lil Mk ?# A 1 lí NIA f M _ TimijU1 'aifciTMj-?fLr''r'i- f "J'V J w ' i--— w uu i"wji"'wí ' ü i ' egi 9'f i'n — 'i j1 j—ni i — itiimainin n— — - " —- - i-1- — t ssssmSiwJnM iJn iin — - - — - — inn tii t t— i i -- r i — i - - mMsjgxi &-- i tin a ta-- v mSí ti vHffVrt'íi i iS &YrlJí m i ccMfe3i --JLi ú i tíTVt a ff Myá&ísfeTfsi&s SZERKESZTŐSÉG vT_T_ vi~ jf f T TV T T -- jfX £f T r T V ií f L V r t V JFf Vv 11 X V T r J? t ™ y T T ír W T r y t Tks l t ö'C3nSw7'!vM 1 XXVI évf 41 szám' ÉS KIADÓHIVATAL: Vol 26 No 41 :í53S£fSa:SS2SÍ S-- K? i tíS Rff a Bfl Bk Ti ED' 183 XI FÍS&4! ű Bl fiJ íí ff £U ífl D B I® l 1 fl KJm8imm8®&m6£& 412 Bloor St W 1976 szeptember 9 BggBm&lgS&JlJL X JKJOLI J1JL1_JL3WÜLjL Toronto Ontario Canada Second Class Mail öimwtt~?iKWj®fe M5S 1X5 Registration number 1309 Tel: (416) 924-83- 53 Hjmg2ggataMaaa?i''Y?li- - Ára 30 cent nrC-Tl"T~'77-S'rTrTy-T-JTr?~- 'T:i-- —'- - ' ~— VUTJtf1TZ-- J V'JTJTT-TTClTr- y IUTt S37rasr'7a:s'-- - MMiyiirvr':mL?!r'j'S:i-":ryr'S'tv- T ii Í1 Á Foclésíaí niegegyeép nem aineríkaí siker hamem aimerikaí hátrálás Lengyelországban továbbra is orosz katonai beavatkozás fenyeget — 4300 templom szószékéről hangzott el tiltako-zás a vallásüldözés ellen Kelet-Németországb- an — Egy pap öngyilkossággal protestált a keletnémet egyházak elnyo-mása ellen — Libanonban a keresztényektől lakott vidékek önkormányzattal rendelkeznek — Japán után Perzsiá-ba is átmenekült repülőgépével egy orosz pilóta — Indiszkrét washingtoni mikrofon kikürtölte a képviselőház el-nökének négerekre tett megjegyzését — A New York Times kezd eltávolodni a baloldaltól Ford hátába is belemártanak egy Watergate-bicskát- ? ~y Frey Amérás írja ázJENSz székhelyéről í Sokára de végül is sike-rült a rodéziai fehéreket meghajlítani Elfogadták Kissinger ja-vaslatát és beleegyeztek hogy két éven belül átadják a hatalmat a lakosság óriá-si többségét kitevő nége-reknek S hogy ez alatt az idő alatt vegyes fehér-néger tanács fogja irányí-tani Rodézia kormányát! Magában az ideiglenes kormányban a miniszterek kétharmad része négerek-ből állna a honvédelmi és az igazságügyminiszter feherlenne Ezt a javaslatot az afri-kai néger kormányok még nem fogadták el Az ekö-rü- li való alkudozás azért is sok bonyodalommal fog járni mert a különféle né-ger csoportok — egy-mást gyűlölő törzsek a külföldről támogatott s egymással is harcoló ge-rillák — eddig nem tudtak közös néger frontot kiala-kítani Kissinger megfutamodik Amerika és Anglia a fe-héreknek azt ígéri hogy aki ki akar vándorolni Ro-déziáb- ól annak pénzügyi segítséget nyújtanak de hogy ezt milyen feltételek-hez kötnék és kinek meny-nyi jutna az még telje-sen bizonytalan Minthogy sem a kor-mány átadásának sem pe-dig a fehéreknek idejében való elmenekülésének és kártalanításának a részle-teit nem tisztázták — nem is tisztázhatták ilyen rövid idő alatt — nehéz megmon-dani hogy a fehérek el tudnak--e majd menni a rá-juk váró mészárlás leg-jobb esetben a kifosztásuk elől És még nehezebb igazat adni azoknak akik Kissin-ger és az amerikai külpoliti-ka diadaláról beszélnek Egyelőre úgy látszik hogy ha valami jó a rodéziai ügy elintézésében azt in-kább az angol hadsereg-nek Dunakerque-bő-l való meneküléséhez lehet ha-sonlítani A második világháború elején amikor a francia hadsereg összeomlott és a Franciaországba küldött angol csapatok maradvá-nyai a francia-belg- a határ közelében lévő (s az Ang-lia és Franciaország köz-ti La Manche-csatornár- a néző) dunkerque-- i kikötő-be szorultak akkor a né-metek könnyűszerrel fog-lyul ejthették volna őket Máig sem tisztázódott hogy miért állítotíale Hit- - ler a nyomukban lévő né-met seregeket — taktikai baklövést követett-- e el vagy pedig azért tette mert abban reményke-dett hogy Churchill úgy is hamarosan kapitulál és ezért nem akarta megszé-gyeníted Angliát A lénye-ges az hogy az angol ka-tonák fegyvereiket eldob-va ugyan de csónakokon üggyel-bajja- l át tudtak jut-ni Angliába Politikai kudarc és sikeres menekülés 4 keveréke Érthető hogy akkor ezt angol katonai teljesít-ménynek tüntették föl Va-lójában azonban csak az történt hogy el tudtak sza-ladni A rodéziai meg-egyezés is ilyen keveréke a vereségnek és a sikeres me-nekülésnek A politikai kudarc ab-ban áll hogy Kissinger azért szorította rá a fehé-reket a kormány átadásá-ra mert attól tart hogy — úgy mint Angolában történt — az oroszok Rodé-ziáb- a is küldenek kubai sorkatonaságot és egész Rodéziára ráteszik a ke-züket Washingtonban azt mondják hogy ezt Ameri-ka nem tudná megakadá-lyozni mert Rodézia ked-véért az amerikaiakat nem lehet „újabb Vietnamba belevinni" A valóság sokkal egy-szerűbb Amerikának nem hogy csapatokat de még fegyvereket sem kellene küldenie Rodéziába Elég lenne a détente-bó- l óriási politikai s főleg anyagi hasznot húzó szovjetkor-mányt megfenyegetni: ha a rodéziai polgárháború-ba is beleártja magát akkor Washington leállítja a déten-te-- ot Ezt azonban Kissinger nem akarja Annál kevésb-b- é mert Ford is azt hiszi hogy a rodéziai megegye-zés néhány öéger szavaza-tot szerez neki a novemberi elnökválasztáson A szavazatokat illetően igaza lehet De ami Rodé-ziába- n történik az nem amerikai siker Az vissza-vonulás Kína Jugoszlávia Lengyelország Ezen a hé'cen egyébként is választások kötötték le az emberek figyelmét Olyan választások ame-lyük már lezajlottak mint a választás Svédországban és Málta szigetén S olya-nok amelyek közelegnek mint az amerikai elnökvá lasztás és a nyugatnémet parlamenti választások Ezek mellett különféle válságokat is szemmel kell tartani Kínában a Mao ha-lála következtében bekö-vetkezett hatalmi űr okoz-za a súlyos problémát Még súlyosabb krízis tör-het ki Belgrádban ahol a Mao-ná- l is öregebb Tito halála után Jugoszlávia széthullására és orosz be-avatkozásra kerülhet sor Nem szólva Lengyelot-szágr- ól ahol pillanatnyilag ugyan minden csendes de nem lehet tudni hogy a nép legközelebbi lázongását kik fogják' leverni: a len-gyel politikai rendőrök-- e vagy a Lengyelországban állomásozó orosz katonák A Ford-Cart- erpárbaj Az elmúlt hét esemé-nyei közt a legcifrább min-denesetre a két amerikai elnökjelölt vitája volt Ahogy nézte és hallgatta őket az ember a televí-zión a mi (nem amerikai) mértékünkkel mérve csak az lehetett az érzése hogy Ford komoly ember és hogy Carter kétértelmű szavak-kal homályos jelszavakkal do-bálód-zó demagóg Ebben olyan messzire ment hogy azt mondta: az adók levonása után egy munkás ma kevesebbet ke-res mint keresett 1968-ba- n (az utolsó Nixon-elót- ti év-ben!) — ami úgy hangzott mintha nem az emberek túlnyomó többségének ha-nem éppen csak az ipari munkásnak a jövedelmét nyirbálta volna meg az infláció A Ford és Carter közti politikai különbségből főleg két dolog domboro-dott ki Az egyik hogy a republik-ánus- párti Ford az álla-mi kiadásoknak s a köz-alkalmazottak számának a csökkentésével akarja le-küzdeni az inflációt és a vállalatok serkentésével erősítésével szeretné le-építeni a munkanélkülisé-get a vállalatok virágzá-sát pedig általános adól-eszállítással akarná elő-mozdítani Ezzel szemben Carter az ismert demokrata-párt- i recept szerint épp ellenke-zőleg: állami beavatko-zással s még nagyobbra dagasztott állami bürokráci-ával akarja gyógyítani az inflációt és a munkanél-küliséget Erre mondta Ford hogy a demokrata-pár- t 60 nagy-szabású akciót vett prog-ramba ami 100-20- 0 milli-árd dollárba kerülne és hogy ez az állami defici tet és az inflációt is nö-velné A kettejük világnézete közt uralkodó másik szem-betűnő különbség a viet-nami háborúval kapcso-latos A katonaszökevényeknek Carter úgy adna amnesz-tiát mintha jelentéktelen rendőri kihágásról volna szó amiért nem jár bün-tetés Ford isthajlandó ne-kik kegyelmet adni és el-engedni a büntetést de csak bizonyos feltételek-kel és nem úgy mintha semmit sem Jcövettek vol-na el V ' Komoly érv Ford ellen Carter csak egy komoly érvet tudott felhozni Ford ellen és ez bizony nagy súllyal esik latba Ez pedig az hogy ha a szenátusban és a képvise-lőházban demokratáké a többség — mint ahogy em-beri bizonyosság szerint a most megválasztandó kongresszusban is ők lesz-nek többségben — akkor a republikánus-párt- i elnök-nek állandóan nehézségek-kel kell küzdenie Ami igaz is Az amerikai külpolitika bénultságának egyik oka valóban az hogy a demokrata-párt- i több-ség a kongresszusban sok-szor merő kötekedésből a konzervatív hajlandósá-gú elnök elleni dühből fog-ja le az elnök kezét s tör borsót az orra alá Ezért persze nem a re-publikánus hanem a de-mokrata- párt felelős De ez nem változtat azon hogy sok amerikai fog Carterre szavazni — nem azért mert egyetért gyak-ran meglehetősen kusza gondolataival Hanem mert azt akarja hogy le-gyen vége a törvényhozás és a végrehajtóhatalom közti kártékony civako-dásna- k Ford bűnügy vizsgálat célpontja? Lehet azonban hogy ezeket a szempontokat — hogy mi jó és mi nem jó Amerikának— elsöpri egy vihar aminek előszele a televíziós vita után kez-dett fújdogálni a Watergate-fél- e ügyekben nyomozó ügyészi hivatal felől Arról volna szó hogy esetleg bűnügyi vizsgála-tot indítanának Ford és Dole a republikánus-párt- i alelnökjelölt ellen annak megállapítására: igaz-- e a vád hogy Ford és Dole tör-vénytelen pénzügyi támoga-tást fogadott el a maga és MKJtljré'&!# tP!M ! I ! I 1 i"'"iiir Ti"~ ~" i~ i~i m ni nri ii in rt~i fim jm-w-pi- b~ -- jiiii'itmiwiMwwvi-~iMw~ pártja tehát kollégái vá-lasztási költségeinek a fe-dezésére Ford főleg két nagy szakszervezettől Do-le egy olajvállalattól ka-pott volna pénzt Ha a vád igaz valószí-nűleg azért igaz mert ez alighanem minden politi-kusnak a szokása Vagy-is az egész ügy olyan mint-ha a régi Magyarországon azért akartak volna elmoz-dítani egy megyei hivatal-nokot mert ebéd előtt sö-rözni és vacsora után ta-rokkozni szokott Az is mindennapi dolog hogy ilyesmivel a választás-- előtt néhány héttel ho-zakodnak elő amikor a vádnak sem a bebizony-ítására sem a megcáfolá-sára nincs elég idő Igaz hogy bizonyítékok-ra nincs is nagyon szük-ség Elég lenne megindí-tani a bűnügyi vizsgálatot 2-- 3 héttel a választás előtt Ford és Dole ellen — s akkor az angyalok segítsé-gével sem tudnának több-séget kapni A feltűnő csak az hogy a washingtoni hivatalnok-sereg az ilyen dum-du- m golyót rendszerint republik-ánus- párti politikusok hátába lövi bele Ebből is látni hogy Roosevelt mi-lyen alapos munkát vég-zett Ő állította fel a fö-derális hivatalok tömegét és ezeket demokrata-párti tisztviselőkkel tömte meg Eisenhower — aki sem politikus sem republiká-nus érzelmű nem volt — nem is gondolt rá hogy ezt a demokrata-párt- i épületet megbolygassa Úgy hogy ma már majdnem mind-egy is hogy milyen pár-ti az elnök A hatalom a bürokrácia ke-zében van és ebbe a demok-raták ágyazták be magu-kat A détente-politikána- k is ez a fő erőssége Washing-tonban Botrány a New York Times-ná- l Belpolitikával fúggösz-sz-e az a váltQzás is ami Amerika vezető orgánu-mánál a „New York Ti-mes"-- nál megy végbe Ezt az indította el hogy a hosszú évek óta tartó gazdasági válság követ-keztében a hirdetések mennyisége és a lap pél-dányszáma hanyatlott Vannak akik ezt azzal magyarázzák hogy a ve-zércikkek még baloldalib-ba- k mint a lap többi ré-szében megjelenő ripor-tok jelentések és cikkek A lap a kiadónak — Arthur Ochs Sulzbérger-ne- k — az irányítása alatt áll (aki nem tévesztendő össze unokaöccsével Cyrus Sulzberger-re- l a Times külpolitikai cikk-írójával) A vezércikk-oldalt viszont a kiadó má-sik unokaöccse John B Oakes szerkeszti Nóta bene Oakes elame-rikaiasíto- tt formája az Ochs névnek A múlt szá-zadban az akkor fizetés-képtelen new-yor- ki Times-o- t a Magyarországról elszár-mazott Ochs vette át ő tet-te jövedelmező világlap-pá Ennek az Ochs-na- k unokája a mostani kiadó Arthur Ochs SÍilzbergef Közte~és a vezércikk-oldalt szerkesztő Oakes között támadt politikai el-lentét Sulzbérger úgy ta-lálta hogy Oakes túlzott baloldalisága és a szakszer-vezetekfelé való szervilizmu-s- a ártalmára van a lap-nak ezért a vezércikk-oldal szerkesztőségének a felét elmozdította s úgy határozott hogy Oakes-na- k az év végén nyugdíj-ba kell mennie Erről egy ideig csak új-ságírókörökben esett szó Ez az ellentét azonban most olyan botrányt oko-zott hogy arra a sajtó vi-lágán kívül is felfigyeltek A kiadó és a vezércikk-oldal szerkesztője közti viszony a küszöbönálló vá-lasztások miatt éleződött ki Náci — ellenkező előjellel New York állam két sze-nátora közül az egyiknek — a konzervatív és a rep-ublikánus- párttól támo-gatott James Buckley-na- k — a mandátuma most lejár A demokrata-párt józanabb elemeinek jelöltje Moynihan volt a Harvard-egyete- m pro-fesszora az Egyesült Ál-lamok volt ENSz-nagy-köve- te A párt balszárnya viszont Bella Abzug-o- t sze-rette volna jelölni aki úgy hízeleg a néger és porto-rikó- i választóknak hogy megvalósíthatatlan ígé-retekkel felelőtlenül uszít-ja őket Ez a nő olyan bal-oldali hogy Vietnamnak jóvátételt fizetne azokért a bűnökért amiket az ame-rikaiak a szegény kommu-nisták ellen elkövettek S olyan 'pacifista hogy Izra-elt támogatni de azért a katonai kiadásokat csökken-teni akarja Bella Abzug ebben Her-man- n Göringre hasonlít Göring azon az álláspon-ton volt hogy nem baj ha kevés a vaj Németor-szágban mert annyi min-dig lesz hogy a nemzeti-szocialist- a vezérek aszta-lára jusson belőle Abzug I 9 is ilyen náci csak éppen ellenkező előjellel Azért akarja redukálni az Egye-sült Államok fegyverke-zését mert elég ha Ameri-kának csak annyi bomba-vetője és tankja van amennyi Izraelnek kell S amikor elérkezett az a pillanat hogy a „New York Times"-na- k állást kellett foglalnia melyik jelöltet támogatja a Hit-ler-bacil- lus szerepét ját-szó Bella Abzugot-- e vagy az ellenfeleitől is respek-tált Moynihant akkor Sulzbérger a kiadó Moy-nihan mellé Oakesi pedig K a vezércikk-oídai'-szer-kesztő- je Abzug mellé állt így került sor arra a Times történetében pél-dátlan esetre hogy egyik nap a Times vezércikké-ben Moynihant ajánlotta másnap pedig a vezércikk-oldal szerkesztőjének nyi-latkozatát közölte aki „a szerkesztőhöz" (tehát saját magához) intézett le-velében Abzug mellett fog-lalt állást Az amerikai és a német baloldal Ebben nem az az iga-zán érdekes hogy a „New York Times" portáján a baloldal emberei milyen agresszívek s hogy a ki-adónak napról-napr- a való beavatkozással kell kordá-ban tartania őket Hanem hogy mindez arra vall: a baloldal valamennyire még-is csak gyöngül Amerikában Baloldaltól való távolo-dást jósolnak Nyugat-Németországb- an is ahol október harmadikán vá-lasztanak A szocialisták megérdemelnék hogy ki-essenek a hatalomból mert a párt balszárnyához tartozó Brandt adta el a né-metek és Európa érdekeit az oroszoknak Illetőleg nem is helyes azt mondani hogy eladta' mert hiszen úgyszólván semmit sem kapott érte A költői igazságszolgál-tatás csak azért nem len-ne teljes a német szocia-listáknak a kormányból való kibukásával mert Brandt árulásának utód-ja Schmidt inná meg a levét a jelenlegi kancellár aki a párt jobboldalának a ve-zére és akinek dicséretére szolgál hogy amennyire a pártja engedte igyekezett lazítaní"a Brandttól Nyu-gat-Németorszá- gr'a rá-húzott détente-politik- a ist-rángján Mi bukott meg Svédországban? A német szocialisták vá-lasztási kilátásait az is be-folyásolhatja hogy svéd (Folytatás a 3 oldalon) V l |
Tags
Comments
Post a Comment for 000482