Kanadai Magyarsag, May 31, 1969

              -- "-1- "" '' TWíSf "— 'W— -- —-- — -- r il 4' t-f---— raBoassaawsrafig Rj¥ifS i'i Jí " j j? v '
ív
1V fflirr -- cr i m ~ w & n u r ív ' 1-S- k-
Ttfixon 9 i ftagy fordul®ta
r on einök e hó 14-é- n elmondott TV-rádi- ó [' _- -io i--
ov iZA't SUN"11 "nJ értelmezték mint elleniavasla- -
v-e-t
Cong május 8- -i 10 pontjára A beszéd- -
ronban nem a ö puuu umniu javwi ama
lentöségét hanem — maga a beszéd Az el-6- 58
aJ! n'is eredetileg nem akart beszédet
sajtókonferenciát kivánt tartani de az
pillanatban megváltoztatta a szándékát If Pnr7tatott szándékban van az esemény a ioc7(SH" ünnenélves és eevhehan- -
e!ento g keretét annak a naev for
Solta 3
- Nixon külpolitikai felfogásában be- -
duiatnaK
IÖEleUVDuc _in__u űí- - iwScTnlcvíptnátTii nnlíthiirrí tarOoiJa '
nárizsi vezető emcieie a jiu eiejeu icii vissza
P10 út tVinn Ppkinphpn PS A1ns7kv:5k-5- n
Palásokat folytatott a béke lehetőségeiről Köz- -
__ i„áPD utón Honrv f-ih- nt tienül visszaeuv — —T nrln6n„
' „vsi fődelegátus előtt nagyjelentőségű nyi- - a
tot tett Ennek pontos tartalmát nem tudjuk
de annyi wmivoijjuui í'sj "faJvi n-mui- ji- ugan A wiDnrn tifnl-ha- n tstntt
nyilatkozat állltOiag aiu muwi Jiugj iiauui iidj- -
Lö komoly tárgyalásokra és hajlandó bizonyom
állékonyságra is ami eddig még sohasem volt
SSZtaliiatO E--t- VUIL tti a wupum uiiiuwi a l c- -
nagy lorduiairoi Kuzaeu ueszeim
eL„„h'n ekkor bontakozott ki az elhatározás
1
az egyoldalú amerikai visszavonulással szem- -
Vlbbdvunuiaaiiuí a uv-iviuic-uiu
nen a kÖlCSOnOS
ezsim függetlenségéhez kell ragaszkodnia Ez a
íJriZSÍ tárgyaiaSUK JCICiuuocgci c6íoluiuui itim- -
fruli módon megemelte
vvnn pkkor Abrams tábornokot Washingtonba
rendelte és azt az információt kapta tőle hogy a
iehietnámi haderő feltegyverzese es KiKepzese Ki
tűnően halad Ennek alapján arra az einatarozasia
utott az elnök hogy az amerikai csapatok már
tervbe visszavonását elhalasztja de a harcok
terhét áthárítja a délvietnámiakra Másszóval: a
utíwási statisztikát alacsonyan tartja es ugyan
ikor az ott maradó nagy haderőt a párizsi tár
nokon aduként használja fel
Utána Lodee-o- t is visszahívta Párizsból s a ka- -
linet és a Nemzeti Biztonsági Tanács együttes ülé--
elé vitte Ez Lodge tárgyalási potenciáljának
„Ki innen janki!"
nyájas felszólítás Nelson Ro- -
'dlernek szólt aki Nixon elnök
Üzásából járja Latin-Amerik- át
út célja: felmérni hogy mivel
Jietne a janki az általános nyo-Jsá- g
enyhítésében Honduras
Guatemala vagy akár is a
— valamennyi az „egy-ko- -
gazdaságból él ugyan életl-ehet
nevezni hogy vagy
banánból vagy csak kávéból
i csak valami másból kell ki- -
tai azt a életkét amit
nkában „szegénységvonalou"
nak tartanak
azonban
jankit Leszakították
% megtaposták és elégették
í
9
vett
mi
tik
Ha
azt
kis
diák urak nem sze-- a
szét--
erikái zászlót És azt kiál- -
Rockefeller felé: „Ki innen
í" A diák uraknak nem kell
pnka Nekik a forradalom kell
fcCastroban látják kicsiny életük
szakállú Mikulását A diák
% látszik hiába tanultak
egyáltalán nem tanultak
ezt tették volna izgága
taés helyett tudnák hosv Fi- -
Prradalmával a testi és lelki
ífaOr tlvnmiH U_ 1T1 -1- -- hí - "jvíuuil ue iUDaDa InTa
®& úgy állhat meg roeyadoz--
6°gy a Szovjet napi egy millió
""" támasztja alá valóban
"Ukségúk a jankikra Ha —
0rszáguk iövendfi vP7Ptni —
p!alást és a kénvszermunkát
tták életfm-máiiiL-- n
kll hagyni őket! Jöjjön ki a
m
is
a Danan-köztársaságok-ból
k Rockefeller hanem az
roérnök is az amerikai
blJazhogyaiankisem tanul g ellenségeit sem a „bará- -
ES?meri-A2thisz!'h°sy- a KT Lat'n-Amerikáb-an
is jó-filsn- ak
tfínii a
1ÍBL1 éIremagyarázzák mert
:K?aVal jár- - A diák urak nem tf'IL dol8°zn' a janki pedig
-- t -n-n-T a nyaKUKba S_zerin- -
=5?ektálni kell 37 akaratukul
Skjkarnak jankit hát jöjjön
lníélés in'gység gyűlölete
1 se§itö kézen
TjUukl onnan jankikkal!
erősítését célozta és egyben a tárgyalások jelen-tőségét
is kihangsúlyozta
Ezek után következett az utolsó döntés hogy
elhatározásait — természetesen erősen megfésül-ve
— ünnepélyesen hozza nyilvánosságra így--születe- tt
meg a sajtókonferencia helyett a TV-rádi- ó
beszéd
A beszédben nem a S pont volt a fontos hanem
hogy ellensúlyozni kívánta 'Hanoinak azt a véle-ményét
hogy Amerika „mindenáron" békét akar
Ugyanakkor megnyugtatta a hazai közvéleményt
és a délvietnámi kormányt is
A beszéd érezhető belső izgalma -- (a nyelvbot-lások
egész sora) mutatta hogy azt a maga részé-ről
a végleges „nagy fordulatnak" tartja
Mármost ami a visszhangot illeti a kommunis-ták
nagyjából elutasító nyilatkozatait nem kell
túlságosan komolyan venni A nyilvánosság előtt
egészen másként beszélnek mint a titkos találko-zókon
Mégis a Nixon által leszögezett álláspontot
sem szabad véglegesnek tekinteni
Mi lesz akkor ha a kommunisták nem engednek
a leglényegesebb követelésükből: a választás előt-ti
koalícióból? Minden esetleges tárgyalási kész-ségüknek
ez a lényege és ha minden mást fel is
adnak ehhez mint a győzelem kulcsához végső-kig
ragaszkodni fognak
Ez esetben Nixon — ha rövidesen be akarja
fejezni a háborút amit valóban nagyon akar —
kénytelen lesz engedni A belpolitikai békesség de
főleg az egész költségvetési politika erre a gyors
békére van felépítve Ameddig ez meg nem törté-nik
a Nixon-kormányz- at csak ideiglenes lyukakat
betömködő politikát folytathat
Kétségtelen hogy Nixon nagyon nehéz hely-zetben
van amikor Kennedy-Johnso- tí elrontott
háborúját neki kell befejeznie de az a meggyőző-désünk
hogy a kommunistákkal szemben a leg-jobb
tárgyalási taktika sem segít A kommunisták
csak az eiöt értik meg 'de tudják hogy Nixon ezt
nem meri többé alkalmazni
Hanoi tehát nyeregben ül és van ideje kivárni
amíg Amerika türelme elfogy és feladja Vietná-mot
Ez a veszélye Nixon különben igen tisztességes
„nagy fordulatának"
Béldy Béla: nyék nyomában
Valami megvállozoll
Most volt 100 éve annak hogy
az utahi Promontory városkánál a
kelet és nyugat egyesült Nem a
ma divatos „kelet-nyugat- i" össze-fogás
volt ez hanem az első kon-tinenst
átfogó vasabroncs: a Cen-tral
Pacific vasútvonal összeköté-se
Promontoryban most megismé-telték
a százéves ceremóniát De a
vasút új királyai nem a saját vonat-juko- n
hanem a saját repülőgépei-ken
utaztak oda Az ünneplésből
hiányzott a — gőz Nagy diesel-mozdony
vitte át a vonatot a
Rocky hegységen amelyen a még
lelkes vasútbarátok utaztak Az
egykori összekötő vonalat már rég
felszedték Nincs többé szükség
vonatra a modern ember autón és
repülőgépen utazik
Az emlék mégsem egészen fáj-dalmas
Van benne öröm és büsz-keség
is Úgy érezzük hogy 100
évvel ezelőtt nagy dolog történt: a
fiatal Amerika valóban eggyé ol-vadt
Ha mégis érzünk valami fáj-dalmat
az a mai Amerikának szól
Ez az Amerika nem csak a vasutat
tagadta ki életéből hanem — az
egységet is A gőzmozdony bánato-san
magányos füttye elhalt helyet-te
a sonic boom-o- k ijeszgetnek
bennünket
Nem vitás hogy ez az Amerika
fejlettebb de csak technikában az
Lélekben visszafejlődött Az egy-ség
örömét a széttagoltság mazo-chizmu- sa
váltotta fel Ma úgy tű-nik
hogy ahány amerikai — annyi
külön sínpár és külön szándék
A liberális bomlasztás kiolvasz-totta
az összekötő síneket a lelkek-bö- l
Az öreg gőzmozdony helyett a
gáncs az önmagáért való kritika
a társutas lelkesedés húzza a nem-zetet
— száz felé
Amit a nagy építő emberek le-fektettek
azt 100 év múltán a tör-pe
politikai kufárok felszedik Az
építő mérnökök helyébe romboló
ál-filozófu-sok
a hajdani vonalépítő
kalapácsos munkás helyébe az új
„kalapácsos emberek" léptek Nem
fektetnek már le összekötő egy-ségbe
foglaló síneket felbontják és
felszedik azt is ami volt
Azok akik ma vezetik a moz-donyt
nem veszik észre hogy ezen
a holtvágányon össze kell törnie
Amerikának
Valami nagyon megvétózott
?9
Kennedy és az Ür
A demagógia nem illik államfér-fiakhoz
még olyan „mini"-állam-fih- oz
sem amilyen Edward Ken-nedy
szenátor A dinasztia legfris-sebb
sarja azonban láthatólag úgy
érzi hogy „sic itur ad astra" — így
juthat el a csillagokig Mármint az
elnökséghez nem az igazi csilla-gokig
Ezeket nem szereti Teddy
szenátor Legalábbis egy beszédé-ben
ezt fejezte ki A Holdig még
elmegy all right mert ezt előbbre
látó bátyja John Kennedy tűzte ki
a nemzet céljául de tovább már
nem Drága — mondja a spórolós
milliomos Helyette inkább a föl-di
éhségre és szegénységre kell köl-teni
a csillagászati összegeket És
itt csúszott rá a kissé gusztusta-lan
demagógia útjára
Azt ugyanis nem szabad felten-nünk
róla hogy egyszerűen nem
érti meg az űrkutatás életbevágó
fontosságát Elvégre is ugyanaz a
Wiesner Jeromos a tudományos
tanácsadója aki elhunyt elnök-bátyát
rábeszélte a 25 billiós Hold-programra
Ezzel a 25 billióval va-lószínűleg
sok gettót lehetett vol-na
újjáépíteni amikor a legna-gyobb
szükség lett volna rá és
még több törvénytelen gyereket le-hetett
volna felvenni a „welfare"-r- e
Ez azonban más! Ez dinaszti-kus
nagyúri gesztus volt ez rend-ben
van de a többi ür marad-jon
űr
Teddy a játszadozó gyermek ár-tatlanságával
mondja: hadd hódít-sák
meg helyettünk az oroszok!
Mi legyünk emberségesek! Persze
addig hogy a szovjet űrhódítás a
Föld meghódítását sőt Teddy sze-nátor
meghódítását is jelentené
már nem lát el teleszkóp nélkül
Teddy Öt egyetlenegy ür érdekli
csak — a Fehér ház-- i trón megüre-sedés- e
Ezért ez a kis demagógia
A barátai pont ettől féltek Túl-kor- án
kezdte el az elnöki kam-pányt
és így a hosszú úton sok-szor
megbotolhatik Az ABM-né- l
és az Ür-n-él máris megbotlott Le-leplezte
hogy csak az elnökség ér-dekli
Szerintünk nagy hiba hogy az
Úr ellen nyilatkozott Mert ha az
Egyesült Államok elnöke nem is le-het
lehetne legalább űr-elnö-k A
képességei erre predesztinálják a
kedves kis Teddy szenátort
ar évfordulók
(június 2-t- öl 9-i- g)
1669-be- n született Besztercebá-nyán
Klement János Rákóczi Fe-renc
diplomatája (300 éve)
1844-be- n született Szarvason
Kuthy Dezső zoológus (125 éve)
lS63-ba- n született Lúgoson Pett-k- ó
Béla történész országos levél-tárnok
(106 éve)
lS64-be- n született Budán Szé-kely
Ágoston orvosi szakíró a bu-dapesti
Pasteur Intézet igazgatója
(105 éve)
1867-be- n született Nagybereznán
Gróh István iparművész művésze-ti
író (102 éve)
1867-be- n született Pesten Sza-bados
Béla zeneszerző (102 éve)
1868-ba- n született Pesten Nékám
Lajos orvostanár (101 éve)
lSS6-ba- n született Szarvason
Bajcsy Zsilinszky Endre politikus
(83 éve)
1891-be- n született Székesfehér-várott
Lányi Sarolta költőnő (7S
éve)
lS94-be- n született Aradon Pas-cal
Gábor filmrendező és producer
(75 éve)
1916-ba- n meghalt Budapesten
Sebők Zsigmond íió (53 éve)
1919-be- n meghalt Budapesten
Kvassay Jenő vízmüépítö mérnök
(50 éve)
lu Moszkva J)cszcl!5
Ez egy könyv címe A könyvet
Juli Dániel írta A kéziratot Nyiko-lá- j
Arzsak álnéven csempészték ki
nyugatra de most saját neve alatt
jelent meg Dutton-ná- l Már nem
árthat az írójának a saját neve Az
írót ugyanis vagy három esztende-je
a szovjet legfelsőbb bíróság öt
évi kemény munkára ítélte A vád:
államellenes propaganda
Igen a könyv — szovjet elleni
propaganda Egy őszinte emberi
írás nem is lehet más Egyetlen
szóval sem bírálja ugyan a Szov-jetet
de mind a négy témája amit
a könyvében feldolgoz tisztán és
mélyen emberi És ez volt a baj Az
emberi igazság lelkiismeret fele-lősség
és egyéniség kiáltása mindig
szovjetellenes propaganda
Egyik témájában abból a fikció-ból
indul ki hogy a kormány ki-jelöl
egy napot amikor minden
szovjet polgár törvényesen legyil-kolhat
bárkit Az állam már annyit
ölt hogy mindennapivá kell tennie
a rutint Ám a Közgyilkossági Na-pon
a polgárok behúzódnak társ-bérleteikbe
Senki sem megy ki
gyilkolni
Hogy miért nem gyilkolnak?
Mert gyávák Akkor is gyáván a
szobáikba húzódtak és nem tilta-koztak
amikor Sztálin egyetlen
véres mészárszékké tette az orszá-got
Különös a Vitya esete is Vityát
aki valami elvetélt müvészféle egy
frissen kiszabadult politikai fo-goly
azzal vádolja hogy ö jelen-tette
fel Vitya tökéletesen ártat-lan
De a barátai éppen úgy elíté-lik
mint azokat akiket szintén ha-mis
vádak alapján hurcoltatott cl
Sztálin annak idején Végül már
eszelősen kiáltozza: „Igen bűnös
vagyok mert nem tettem semmit!
És ez bűn és ez bűn !" Igen nem
tenni azt amit kellene — bűn Ez-ért
„tesz" valamit Juli Dániel:
könyvet ír erről
Az egész könyv rettegő reszke-tés
a sztálinizmus visszatérésétől
Csak azt ne! Ne újabb embertelen
vádakat' amik már ítéletek is!
A sztálinizmus még száműzött
volt amikor a legfőbb bíróság öt
évet adott a könyvért Tehát: sztá-linizmus
vagy nem sztálinizmus —
a rendszer maga gyilkol Dániel
egyik fogolytársa — aki közben
kiszabadult — ezt mondja: Julit
egy olyan gép mellé tették amely-nek
zaja kibírhatatlan Most már —
teljesen megsüketült Mire — eset-je- g
— visszatér teljesen roncs lesz
Talán jó volna Juli Dániel és
a többiek tragédiájára egy kis fi-gyelmet
fordítani azoknak akik lel-kesednek
a szovjet-rendszeré- rt Az
amerikai SDS-diákokn- ak a hó-si-minhisták-nak
trotzkyistáknak és a
fülsiketítő kommunista zaj más
kommandó-csapataina- k Ne higy-jé- k
hogy ők immúnisak a zaj el-len!
Csak itt Amerikában azok De
más ám Amerikában kommunistá-nak
lenni és más a Szovjetben!
Jó lenne ha ezek a vörösfejüek
elolvasnák a kommunista Dániel
könyvét Abból ugyanis — a va-lódi
Moszkva beszél Olyan hango-san
hogy az írója belesüketült
& iStássssmmm
„ -i-
SÜk-"— wt-rC3Vw!--r-w-
rWw- — cb-í-- T-Nyíregyliázy
VáTf
A régi ház és a régi föld
A budapesti rövidhullámú rá-dió
„Szülőföldünk" műsorszáma
leszedte rólam a keresztvizet
Azt mertem írni a lapunkban
hogy a nyíregyházi szülőházam
előtt álló Kovács István nemzet-őr
főhadnagy bronzszobrát — a
szovjet csapatok bevonulása
után — a „kommunista csőcse-lék"
ledöntötte és széttördelte
Kommunista csőcselék nincs —
mondja a budapesti rádió — a
fasiszta szobrot a város lakos-sága
jogos felháborodásában
döntötte le
Kovács István gyermekkori
játszótársam volt együtt szív-tuk
az első cigarettát a templom-kertben
s az volt a bűnünk
hogy fékezhetetlen magaviselete
miatt nem vettük be a Virág-utca- i
labdajátékokba Szamueli Tí-bo- it
Ez a gyilkos haramia nem
tudta gyermekkori szégyenét el-felejteni
s 1919-be- n elfogatta
Kovács Istvánt íögtönítélö bíró-sággal
halába ítéltette és kivé-geztette
Talán engem is kere-sett
de én akkor olasz hadifog-ságban
töltöttem napjaimat Elba
szigetén Kis szenvedések na-gyobb
bajtól óvják meg az em-bert
Nemcsak a szobrot döntötték
le de szülőházamat is rögtön
odaajándékozták Schmidl Mi-hály
nevű kommunista nyom-dászsegédnek
Most sikerült
háztulajdonos utódom nemzeti
éidemeiröl tudomást szereznem
1900-ba- n szabadult Nyíregy-házán
a Piringer-fél- e nyomdá-ban
s aztán nyugtalan vére ván-dorlásra
késztette gyalog elju-tott
Bécsbe Grácba Fiúméba
így nyilatkozik vándorló éveiről:
— Még most is jól emlékszem
a tengerpartra a hegyekre völ-gyekre
Legjobban mégis az em-berek
maradtak meg az emlé-kemben
Hosszú vándorlásom
során láttam hogy a munkások
nyomorúságában nincsen or-szághatár
A nyíregyházi a pes-ti
éppen olyan kizsákmányolt
mint a bécsi vagy a trieszti És
megismertem azt is hogy az el-nyomottak
összetartanak Ahol
jártam kevés fizetésükből min-denütt
juttattak nekem (Vagyis
végigkoldulta a Monarchiát)
Az első világháborúból sebe-sülten
jött haza Nyíregyházára
s itt érte a Tanácsköztársaság
Már március előtt szeivezked-te- k
központi lapjuk állandóan
tájékoztatta őket az oroszorszá-gi
eseményekről Ekkor találko-zott
először Szamueli Tiborral s
„ez volt életének legszebb nap-ja"
Kinevezték a háromtagú'
megyei direktórium tagjává ez
volt akkor az elérhető legmaga-sabb
méltóság A közellátás
megszervezését bízták rá Olyan
is volt 1919-be- n országgyűlési
képviselővé választották s ott
ült a parlamentben ahol Kún
Béla Szamueli Tibor és Varga
Jenő voltak a vezetők
A Tanácsköztársaság bukása
után hazatoloncollák Nyíregyhá-zára
két és fél évi fogházra ítél-ték
Szabadulása után pesti
nyomdákba került a szakszer-vezetbe
viselt tisztségeket és
szervezte a sztájkokat
Az összeomlás 1944-be- n új-b- úi
Nyíregyházán érte és azon-nal
szervezni kezdte a kommu-nista
pártot Megválasztották
helyettes polgármesternek s ter-mészetesnek
találták hogy a ré-gi
polgármester házát tulajdon-joggal
nevére írják De nem mert
beleköltözni azt hiszem lidérc-nyomása
lett volna a régi ház
suttogásától Eladta valami pesti
vevőnek aki sokáig nem törő-dött
vele hull a házról a vako-lat
mígnem a városi tanács kö-telezte
rendbehozására Itt van
fényképe íróasztalom felett
+
De kis tanyám is volt a Man-dá- n
családi örökség negyven
holdat vitézi teleknek nyilván-ítottak
belőle Most az Új Erő
termelőszövetkezethez tartozik
melynek 477 tagja van és 2644
holdon gazdálkodnak
A művelődési házban előadást
tartanak a tsz-demokrácíá- ról s
utána vita kerekedik:
— Nincs köves utunk s ösz-sz- el
nem lehet itt mozogni —
mondja egy fiatal asszony — A
párttitkár próbálja megmagya
l'f X"
r w :-f&immii-
?s&m"ivi'f'i iV-'ÍMS'SSrf'-
MÍ rvaftjfi-mtiAi- j_!3wfeí' iiBaf
3£&8£?l
rázni a városi költségvetést
mennyi mindent kapnak belőle
s mibe kerül egy kilométer kö '
vesút
De aztán újabb fájó téma: a
lóadó kerül teritékre Az öregek'
bizonygatják hogy ez is csak
kommunista találmány A párt- -
titkár rögtön okosabb kiszámít-ja
hogy ráfizetnek a lóra mert
kihasználatlanul áll az istálló-ban
Azt ajánlja hogy inkább te-henet
tartsanak a ló helyett Sok-te-j
kell a városnak
De Kovács bácsi mindjárt rek-lamálja
hogy nem lehet fehér
kősót kapni pedig ene nagy
szüksége van a jószágnak Kor-pát
se adnak pedig attól növek-szik
a tej zsírtartalma Szinte
idézni tudják a Központi Statisz-tikai
Hivatal jelentését az 196S '
évi áremelkedésekről Ez volt az
új gazdasági mechanizmus első '
éve „A cipők árai 9-1- 1 százalék-kal
a fiűöltönyöké S százalék-kal
a pulóvereké és kauligáno- -
ké 10-1- 2 százalékkal egyes fér-fikabáto- ké
14-1- 9 százalékkal --
emelkedtek A kárpitozott búto- - --
lok árai 5-- 6 százalékkal nőttek
az folyamán"
Amint ürülnek a kancsók a"
kultúrházban: úgy emelkedik a
demokrácia Nincs béke a ta-nyabokrok
között Akiket levál-tottak
a vezető tisztségekből-azo- k
megpróbálják gátolni a
munkát és bizonyítani szeretnék
hogy az új vezetőség rosszabb a
réginél
A régi elnök például a legutób-bi
pártgyülésen majdnem két
órán keresztül bizonygatta hogy
az új termelőszövetkezeti veze-tőség
— közöttük is főleg az ag-ronóm- us
— nem ért semmihez-minden- t
elrontanak lényegében
arra törekednek hogy kárt
okozzanak a tagságnak Sokan
egyetértenek vele lakókörzetük-ben
megtagadták a gabona '
cséplését és ők végezték lcgiosz-szabb- ul
a növényápolást is
A pái (gyűlés persze megálla-pította
hogy a vádak alaptala-nok
s az eredmények az új ve-zetőséget
igazolják De nincs
összhang a tagság között Né-melyek
már a tettlegességtől
sem riadnak vissza Az egyik
tsz-ta- g például elkergette a szé-jüskertb- öl
az éjjeliőrt mert az
figyelmeztette hogy ne etesse a
búzát a lovakkal Az ellenőrző
bizottság elnöke viszont a rak-tárost
verte meg mert nem volt
hajlandó aláírás nélkül részére
lapátot kiadni
" i i
'K
Pedig a Nyírség úgyis mosto-ha
tája a természetnek' Az Atlan-ti-
óceán felöl érkező páratclt
légáramlatok már Dunántúl ki-ürülnek
A keleti légáramlatok
pedig rendszerint szárazak csa-padék- ot
ritkán hoznak Ezért
gyakoriak az olyan évek ami-kor
a Nyírség fele annyi csapa-dékot
kap mint a nyugati me-gyék
Sűrűn jelentkeznek az
aszályos nyarak melyek május-tól
októberig tartanak
A Nyírség homokja alatt azon-ban
óriási kincs van Tudomá-nyos
kutatások eredményei iga-zolják
hogy 30-3- 5 Balaton tö-megének
megfelelő víz várja a
feltárást mely mélyfúrású ku-takkal
öntözés céljaira napvilág-ra
hozható
A nyílt vízlevezető csatorna-- '
rendszerek nem gazdaságosak
mert a párolgás elszivárgás
következtében gyakran 50-6- 0
százalékos a vízveszteség Ezek
a felszíni csatornák még káro-kat
is okozhatnak: sok területet
elvesznek a termelésből akadá-lyozzák
a nagyüzemi gépi mun-kát
Kísérletek folynak műa-nyaglömlök- kel
melyekbén nagy
távolságra lehet a vizet szállí
tani és igen olcsó
Amikor a „nyírségi Balato-nok"
vize mélyfúrási kutakkal
felszínre kerül s a vízlevezető
csőrendszerek megfelelnek a
szükséglet minden kívánságá-nak
akkor ez majd új korsza-kot
nyit a Nyírség mezőgazda-- '
ságában A kommunizmus sötét-ben
topog a tsz-tago- k elégedet-lenek
Az öntözés níegoldásaaz
emigráció felnövekvő kitűnő if-jú
mérnökeit várja Mennek is
mihelyt szabad az út
wíi ibJiíi
év
és
Sím
m pmip&£
ím
i úmí mí
'--
Wmfm mm
nW i
' M"m'
a ''íívKfi'i
i (
V1 3' Ílöm£'iíl CSR 8
m
i í
fóSI ift
i t nmmm i t if'm"Wf t'Ktíu"' 'ír
4
Í'V'ii rISsi'!íiirit ii)e WSisoYn&'?iS !'L%fi? íVWíj !!!
IS' m--1 9 rí ím
i--
ril
I l'M
'$:
mn n u
t i"'1!
V ív 'Ül'Seí
4íl
-- ftír-i 11
M ! frfÜ m íSi?
íríí i
l ilí'SIL'S MM
AttS -- M
f Ili
1
í
1
mm
fJ'-lSl- T IM
- it'iiM
ks '
rmí' yu
Viit
ti
M ''fi
{II
iw&íimű
iv-mw- m í£jr sir3?iKiV&?i!! 5XS i "iFííf1 j tJ
rWti&tSJZ ' m'űt
f ' ífBBÍlSWt:
IV !Jfel1iíN
raBB&sjfc
i: "" H3KíUlilficU:iM'MVí írMJV9fíri9 m-- m wswjxssr
?-- !
fit WHfP-- 4 hP
íj
: ' f
gggggj