Kanadai Magyarsag, May 08, 1976

              '"iV" t1 ~ "~" UJ MWWMMiM
6 "oldal Kanadai Magyarság (No 19) 1976 május 8 kepék a nagyvilágból ® © ®
NINCS A TEREM-TÉSBEN
VESZTES
CSAK ÉN! — Henry Jack-so- n
washingtoni demokra-ta
szenátor mivel nem tud
magyarul és választási
kampánybeszédei arra
mutatnak hogy az angol
nyelvvel is nehézségei
vannak — egy sajtóérte-kezleten
így fogalmazta
volna meg Bánk Bán két-ségbeesett
feljajdulását:
Nem vitás hogy Pennsyl-vania
államban vesztet-tünk
Mostantól fogva vá-lasztási
kampányomat
teljes mértékben átszer-vezem
— A szenátor ar-ravonatkozó
magyaráza-ta
hogy milyen lesz az új
választási kampány jel-lege
meglehetősen ködös
ez azonban valójában nem
is fontos: a lényeges az
hogy a pennsylvaniai el-nökjelölt-ségi
előválasz-táson
Jimmy Carter győ-zött
a szavazatok 37 szá-zalékával
Jackson a sza-vazatok
25 százalékát
Udall 19 százalékát Wal-lac- e
pedig 11 százalékát
kapta Ez az első eset
hogy a politikai középutat
képviselő Carter egy észa-ki
ipari államban elövá-lasztá- si
győzelmet aratott
A győzelem annál lénye-gesebb
mert Henry Jack-son-t
hivatalosan endorzál-tá- k
a szakszervezeti veze-tők
és Pennsylvania állam
Amerika egyik szakszer-vezetiig
legjobban meg-szervezett
állama Az
AFL-CI- O előzetes endor-zálás- a
ellenére a szerve-zett
munkásság 34 százalé-ka
szavazott Carterre 31
százalék pedig Jackson-r- a
Carter a pennsylva-niai
jégerek szavazatai-nak
30 százalékát kapta
Jackson 23 százalékával
szemben Kilenc elnökje-lóltsé- gi előválasztás közül
ez volt Jimmy Carter hete-dik
győzelme és a politi-kai
hírmagyarázók véle-ménye
szerint a legjelen-tősebb
Carter a négerek
a szakszervezeti dolgozók
és az időskorúak szavaza-tainak
többségét kapta Ez
az elöválasztási győzelem
ismét kétségtelenné teszi
azt hogy az amerikai pol-gárok
többsége nem a libe-rális
politikai irány híve
(ezért veszített Morris
Udall) és nem a konzerva-tív
politikai irány hívei
(ezért veszített Henry
Jackson) — és olyasvalakit
Jimmy Carter Georgia állam
olt kormányzója a „legyőzhe-tetlen"
demokrata elnokjelolti
aspiráns
szeretnének látni a Fehér
Házban aki nem Washing-ton
hitelét vesztett „estab-lishmen- t"
embere (Jack-son
szempontjából nem
volt előny hogy US szená-tor
és Udall szempontjából
nem volt előny hogy kong-resszusi
képviselő ámbár
egyikük sem vett részt a
Watergate-ügyben- ) A
pennsylvaniai előválasz-tás
majdnem teljesen meg-semmisítette
Hubert
Humphrey reményeit: a
minnesotai demokrata sze-nátor
aki nem elnöki as-"p'irá- ns arra számított
hogy a#Demokrata Párt el-nökjel- ölö
konvencióján
Carter nem lesz képes a de-legátusok
többségét meg-kapni
és egy szavazási vál
ffnftfcJ%dWMPWntWWdWIIMWHUBKaKJmilhrfW
ság esetén ő maga Hump-hrey
lesz a kompromisz-szumo- s
megoldás Ez a re-mény
ma már majdnem
teljesen irreális: Ronald
Evans a „Chicago Sun
Times" hírelemzője sze-rint
Carter az első szava-zás
alkalmával győzni
fog Hal Bruno a „News-week"
folyóirat politikai
szakértője „elkerülhet-etlennek"
nevezi Jimmy
Carter konvenciós győzel-mét
— A republikánus elö- -
Valery Giscard D'Estaing
Madame Valerie Andrét tábor-nokká
nevezte ki Madame And-r- e
Franciaország első
tábornoknoje
választás semmiféle izgal-mat
nem keltett: Reagan
ebben az államban nem
indult Ford ellen A GOP
konvención az előválasz-tásoktól
függetlenül vá-lasztott
delegátusok elkö-telezettség
nélkül fognak
megjelenni A majdnem
200 pennsylvaniai repub-likánus
delegátus állásfog-lalása
döntő lehetne poli-tikai
megfigyelők szerint
azonban ebben az északi
ipari államban a delegátu-sok
többsége a mérsékelt
Ford felé hajlik Fordnak
jelenleg 266 elkötelezett de-legátusa
van Reagan 139
delegátusával szemben
Carter eddig 331 delegátus-sal
indul a demokrata kon-vencióra
Jackson 189
Udall 174 és Wallace 109
delegátusával szemben
Számos politikai hírma-gyarázó
szerint a pennsyl-vaniai
előválasztás telje-sen
reménytelenné tette a
konzervatív Jackson és a
liberális Udall további
esélyeit
KISSINGER-HOUDIN- I
LEGÚJABB TRÜKKJE
AZ AFRIKAI ÚT VOLT
Az amerikai külügymi-niszter
aki ritkán találha-tó
Washingtonban ezúttal
Afrikát választotta cél-pontjául
Szokatlan mó-don
a State Department
részletes tájékoztatót
nyújtott előzetesen arról
hogy mi a külügyminiszter
afrikai utazásának célja A
tájékoztató egyik paragra-fusa
hangsúlyozza: Dr
Kissinger biztosítani akar-ja
azokat az afrikai orszá-gokat
ahol a lakosság
többsége fekete de a kor-mány
kisebbségi fehér ar-ról
hogy az Egyesült Á-llamokteljes
mértékben tá-mogatja
a többségi kor-mányzási
rendszert Ez
tehát azt jelenti hogy Kis-singer
szerint Amerika két
afrikai ország fehér ki-sebbségi
kormánya ellen
foglal állást és ez a két af-rikai
ország Rhodesia és
Dél-Afri- ka Az igazság vi-szont
az hogy Ameriká-nak
nagyon Kevéssé érde-ke
az hogy a jelenlegi
körülmények között eb-ben
a két afrikai ország-ban
fekete demokratikus
kormány létesüljön tekin-tettel
arra hogy majdnem
teljesen bizonyosan ebben
az esetben ez a két ország
a Szovjetunió befolyása alá
kerülne Ezenkívül az
amerikai kongresszus
szemmelláthatólag nem
érzi fontosnak hogy az
Egyesült Államok ebben a
kérdésben most állást fog-laljon
Kissinger kijelen-tette:
véleménye szerint
1978-ba- n Rhodesiában
többségi fekete kormány
nak és parlamentnek kel-lene
létesülnie Ez az ame-rikai
„támogatás" azon-ban
jelentéktelen tekintet-tel
arra hogy — amint azt
a külügyminiszter is jól
tudja — a rhodesiai ellen-zéki
fekete csoportok nem
akarnak 1978-i- g várni
Ezenkívül Kissinger
egyáltalában nem tette vi-lágossá
hogy mi lenne
gyakorlatilag az amerikai
„támogatás" S ez érthető
is: a külügyminiszter tisz-tában
van azzal hogy min-denfajta
Afrikának nyúj-tott
amerikai „támoga-tás"
a kongresszus bele-egyezésétől
függ Az afri-kai
út néhány érdekes jel-lemző
vonása a következő:
amennyiben Kissinger ál-lást
foglal annak érdeké-ben
hogy egyes afrikai
országokban a fehér ki-sebbségi
uralmat fekete
többségi uralom váltsa fel
mi volt az oka annak hogy
Kenyába és Zambiába lá-togatott?
Ebben a két or-szágban
a lakosság fekete
többségének megfelelően
fekete uralom van Zambi-ában
valamiképpen hason-ló
a demokráciához Ke- -
karikaturista Ford azt
Igaz 13 atombom-bája
van? Mire —
nyában többé-kevésbb- é
diktatúra — de semmikép-pen
sem kormány-zat
Különlegesen érde-kes
és nevetséges
Kissinger Lusakából
Zambia fővárosából „fi-gyelmeztette"
a rhodesiai
kormányt: Amerika
a többségi uralmat
támogatja Persze a „tá-mogatás"
jellege szeren-csére
itt is Kü-lönösen
ostoba Kissinger-ne- k
lusakai megjegyzése
amelyben a Szovjetuniót
bár-miféle
hegemóniára töre-kedjék
Afrikában A kül-ügyminiszter
nem részle-tezi
az eset-ben
milyen amerikai meg-torló
lépésekre kerülne
sor — is inkább
tisztában van
egy két eszten-dővel
ezelőtt megszava-zott
federális törvény ér-telmében
az amerikai
léptethet
fegyveres akciót bármi-lyen
ország 60
azonban ezt az
megfelelően indo-kolnia
a kongresszus
és ha az indokolás
nem megfelelő a kong-resszus
azonnal elrendel-heti
a fegyveres beavat-kozás
megszüntetését Az
afrikai utazás nem az
Kissinger diplomáciai
manővereinek sorában: a
General Accounting
jelentése szerint a külügy-miniszter
az eszten-dőben
valamivel
200000 dollárt köl-tött
úgynevezett külföldi
„diplomáciai utazásaira"
Ez az összeg amennyi-ben
elosztjuk az ameri-kai
adófizetők számával
végeredményben jelen-téktelen
A helyzet azon-ban
az ez a 200000
egyike azoknak a vi-szonylagosan
kis tételek-nek
amelyek végső
óriásivá növelik az
kai federális kormány költ-ségeit
és minden
újabb és újabb adóterhe-ket
jelentenek az ameri-kai
polgárok számára Az
új amerikai
is lesz szükségképpen új
külügyminisztert
majd A jelölt a sze-nátusnak
kell döntenie
Abban az esetben ha ez a
jelölt Henry Kissinger len-ne
a szenátorok alighanem
figyelembe fogják az
egykori harvardi profesz-szo- r
különleges egyéni-ségét
Henry Kissinger az
amerikai történelem egyik
leglátványosabb legpó-zosab- b
és legeredményte-lenebb
külügyminisztere
Különleges -- személyi neu-rózisé
politikai ambíciója
amely mindenképpen ér-vényesülésre
törekszik
kétségkívül a kö-rülményből
hogy
Kissinger a nácizmus ül-dözöttje
Kérdés
az amerikai törvényhozók
meddig hajlandók ezt az
adófizetők számára költ-séges
és Amerika szem-pontjából
semmiképpen
sem előnyös neurózisát
támogatni? A kissinger- -
Egy amerikai szerint elnök mondja Kissinger-nek- :
Henry én babonás vagyok hogy Izraelnek
Henry mióta ilyen babonás?
fehér
főleg
hogy
fehér
fekete
ködbe vész
„óva inti" attól i'ogy
hogy ebben
annál mi-vel
azzal
hogy alig
El-nök
életbe ugyan
ellen na-pon
belül
akciót
kell
előtt
el-ső
Office
1975-ö- s
több
mint
hogy
dollár
fokon
ameri--
évben
elnök bárki
jelöl
felöl
venni
abból
ered
volt hogy
féle „ego" mindinkább a
pszicho pathologia jeleit
mutatja és Amerikának
meglehetősen súlyos prob-lémái
vannak Kissinger
neurózisa és fékezhetetlen
Houdini-szer- ü trükkjei
nélkül is
INDIRA GANDHI aki a
Nők Nemzetközi Évében
politikai ellenfeleivel
szemben tanúsított kö-nyörtelen
magatartásá-val
és vaskezű belpolit-ikájával
megmutatta hogy
„igazi férfi" vagy igazi
„könyörtelen nő"? ismét
reflektorfénybe került és
újabb megleleptéssel káp-ráztatta
el a világot poli-tikai
híveit és ellenfeleit
egyaránt Az első megle-petés
az a kijelentése volt
hogy India és a Kínai Nép-köztársaság
között helyre-áll
a diplomáciai kapcso-lat
nagyköveti szinten —
ami a diplomáciai kap-csolatok
teljes normali-zálását
jelenti Négy nap-pal
ezután következett az
igazi meglepetés:"" Mrs
Gandhi bejelentette: Java-solja
hogy India és hagyo-mányos
ellensége Pakisz-tán
között is normalizá-lódjék
a diplomáciai hely-zet
Indira Gandhi ennél
a nyilatkozatnál lényege-sen
többet is tett Levelet
intézett Zulfikar Ali Bhut-t- o
pakisztáni miniszter-elnökhöz
(A két ország kö-zötti
diplomáciai kapcsola-tot
1971-be- n szakították
meg a két ország közötti
háború alkalmával amely
végülis Bangladesh — az-előtt
Kelet-Pakisztá- n —
függetlenségével végző-dött)
Az AP nevű ame-rikai
hírügynökség sze-rint
válaszlevelében Bhut-t- o
közölte az indiai minisz-terelnökkel:
elfogadja a
javaslatot készen áll a két
ország közötti diplomáciai
kapcsolat újrafelvételére
Mr Bhutto válaszlevele
a következő szavakkal
végződik: Őszintén remé-lem
hogy az indiai kül-döttség
amely Excellen-ciád
megbízásából a kö-zeljövőben
Pakisztánba
érkezik készen áll arra
Az amerikai federális kormány
vizsgálatot indított Adnan Khas-hog- gi szaudiarábiai üzletember
ellen Egyes értesülések szerint
Khashoggi annakidején több
mint 150 millió dollárt kapott a
Lockheed és Northrop vállalatok-tól
megvesztegetés címén Ad-nan
nem hajlandó nyilatkozni
hogy egyúttal az országa-ink
közötti országúti va-súti
és légi közlekedés
helyreállításáról is tár-gyaljon
— Alig egy hó-nappal
ezelőtt olyan egyez-mény
létesült India és Sri
Lanka között amely a két
ország közötti tengeri köz-lekedést
szabályozza Ta-lán
nem érdektelep meg-említenünk
hogy Sri Lan-ka
miniszterelnöke ugyan-csak
nő Sirimavo Banda-ranaik- e
Néhány héttel
ezelőtt Tulsi Giri nepáli
miniszterelnök látogatott
Indiába és a sajtóközle-mények
szerint látogatá-sának
célja az volt hogy
a két ország közötti kap-csolatokat
„feszültség-mentessé"
tegye Burma
és "India okozott raof észült f
séget1 elsősorban iaz a kö-rülmény
okozza hogy a volt
burmai miniszterelnök
és Ne Win a jelenlegi bur-mai
rezsim elsőszámú el-lensége
egyaránt Indiá-ban
él politikai menekült-ként
Ezekután India
szomszédai közül egye-dül
Bangladesh az amely-lye- l
Indira Gandhi még
nem teremtett békét és
amelyhez még nem köze-ledett
hivatalosan Ez a
lépés sem várathat azon-ban
magára sokáig mert
a jelek arra mutatnak
hogy Mrs Gandhi békét
akar szomszédaival alig-hanem
annak érdekében
hogy tervezett belső re-formjait
viszonylagosan
vs?
'Ti"
i s ví
jRijJ iZ'~ -- v ms y$%Sá "& 85öS2 IZÍC??
zavartalanul végrehajt-sa
Rahman meggyilkolá-sa
óta Bangladesh közele-dik
Kínához és távolodik
Indiától az India és Kína
közötti diplomáciai kap-csolat
rendezése azonban
lehetségessé az india
és Bangladesh közötti
kapcsolat rendezését is —
végülis India volt Bang-ladesh
(Kelet-Pakisztá- n) úgynevezett „felszaba-dítója"
A legújabb indiai
fejleményeket — érthető
módon — leplezetlen ellen-szenvvel
figyeli a Szov-jetunió
A Kreml szíveseb-ben
látott egy olyan hely-zetet
amikor India ellen-ségesen
állt szemben a
Kínai Népköztársasággal
és Pakisztánnal és a Szov-jetunió
nyújtotta Indira
Gandhi felé az egyetlen
segítő kezet Az indiai dip-lomácia
és politika meg-változásának
egyik követ-kezménye
az hogy India
és Amerika között szem-mellátható- an
javult a lég-kör
annak ellenére hogy
hivatalos nyilatkozatra
egyik oldalról sem került
sor William Saxbe Ame-rika
indiai nagykövete
közölte az újságírókkal:
az Egyesült Államok
500000 tonna gabonát és
rizst szállít Indiának és a
„legközelebbi jövőben"
újra kezdi annak a segí-tségprogramnak
folyósí-tását
amely általánosság-ban
a gazdasági fejlődés-ben
elmaradt országok fe-lé
irányul és amelyet Ame-rika
1971-be- n beszünte-tett
India számára Indira
Gandhi tehát alapvetően
sikeresnek bizonyul India
nemzetközi helyzetének
tisztázása szempontjá-ból
és a kérdés ismét fel-merül:
vajon nem volt-- e
előnyös India számára az
úgynevezett demokrácia
felszámolása amely az
országot visszatartotta a
fejlődéstől gazdaságilag
és külpolitikailag egy-aránt?
Úgy tűnik hogy a
kérdésre nem lehet hatá-rozott
nemmel felelni és
Mrs Gandhi adminiszt-rációja
— bármilyen ellen-szenvesek
is módszerei a
nyugati ember számára —
nem előnytelen India
szempontjából S ezúttal
ismét kétségtelenné vált
az hogy a nyugati mintá-jú
demokrácia nem min-den
ország számára jelenti
a problémák megoldását
sőt Patrick Moynihan a
US egykori UN nagyköve-te
szerint az is kétséges
hogyaidemokrá'cia a nyu- -j
gáti demokráciák' számá-ra
az egyedüli megoldá-s-
e?"
AZ AMERIKAI ALEL-NÖK
BOCSÁNATOT
KÉRT Henry Jackson
washingtoni demokrata
szenátortól és az Egyesült
Államok történetében elő-ször
fordult elő hogy egy
amerikai elnök súlyos vá-dat
emelt egy US szenátor
ellen és először fordult elő
hogy egy amerikai alel-nöknek
bocsánatot kellett
kérnie az igaztalan és in-dokolatlan
vádért Az
történt hogy Nelson Roc-kefeller
egy közelmúltban
tett nyilatkozatában cél-zást
tett arra: olyan érte- -
&ieif2wr£mytim£w™'#s&mB&~7
ífeW&PA tSOTV s-sMr?- ?
Indira Gandhi India miniszterelnöke újra a reflektorfénybe került
teszi
sülései vannak hogy Jack-son
szenátor szenátusi
tisztviselői között két
olyan személy van akinek
„kommunista kapcsola-tai"
vannak Jackson azon-nal
reagált a nyilatkozat-ra
és leszögezte: az alel-nöknek
bizonyítékkal kell
szolgálnia meg kell nevez-ni
a két személyt és egy-úttal
a hírforrást is el-lenkező
esetben bocsána-tot
kell kérnie különben
a szenátor rágalmazás
vádját emeli ellene a fede-rális
bíróságon Alig né-hány
napba telt amíg Roc-kefeller
— nyilvánvalóan
ellenőrizve saját hírfor-rását
— a szenátus előtt
nyilvánosan bocsánatot
kért Jacksontól sőt az
egész szenátustól is hi-szen
annak 'egyik tagját
illetőleg egyik tagjának
irodáját vádolta kommu-nista
kapcsolatokkal A
nyilatkozat nem szolgál-hatta
Gerald Ford érde-keit
sem — az igazság az
hogy a nyilatkozat senki
érdekét nem szolgálta
Érdemes most emlékez-nünk
arra hogy alig há-rom
hónappal ezelőtt a
Central Intelligence Agen-c- y
hivatalos jelentésben
közölte: Nincs bizonyíték
arra hogy bármelyik
kongresszusi képviselő
vagy US szenátor irodai
alkalmazottainak sorá-ba
kommunisták férkőz-tek
volna be — A közle-ményt
hitelesnek kell el-fogadnunk
mert ha egyet-len
olyan federális ügynök-ség
működik ma Ameriká-ban
amely kommunistát
keres — ez feltétlenül a
CIA Sajnálatos körül-mény
hogy Nelson Rocke-feller
akinek családja az
amerikai történelem egyik
legfontosabbika volt ép-pen
az ország kétszázadik
születésnapjának előes-téjén
egy nevéhez és köz-életi
pozíciójához méltat-lan
rágalommal fejezte be
közéleti karrierjét Ha
nem tudott megnevezni
senkit — akkor kár volt
nyilatkozni
KUBA NYUGTALA-NÍTJA
A LATIN-AMERIK- AI
ORSZÁGOKAT —
Minden jel erre mutat és
ez annál érdekesebb mert
volt idő amikor az „Or-ganizati- on
of American
States" nevű szervezet
e'gyetlen tagja az Egyesűit
Államok volt amely b-izalmatlan
volt Kuba iránt
A latinamerikai országok
nyugtalanságának első-rendű
oka kétségkívül Ku-ba
angolai beavatkozá-sa
A latinamerikai orszá-gok
nyugtalanságának
következménye az volt
hogy a június 20-iká- ra ter-vezett
Panamában tartan-dó
latinamerikai csúcs-értekezletet
bizonytalan
időre elhalasztották Az
eredeti tervek szerint ál-lítólag
a tervezett pana-mai
csúcs-értekezlete- n
Augusto Pinochet Ugar-t- e
chilei elnök mellett
közvetlenül a főhelyen
Fidel Castro ült volna
Ugarte és Castro politikai
ideológiája merőben kü-lönböző
és a különös ülte-tésmód
rendkívül érdekes
lett volna Erre azonban a
közeljövőben nem kerül
sor — és a latinamerikai
országok egyre nyugtala-nabbul
szemlélik Castro
aggresszívitását Carlos
Andres Perez venezuelai
elnök egyike volt azoknak
akik a panamai csúcsérte-kezlet
bizonytalan időre
való elhalasztását javasol-ták
Kuba aggresszivitásá-r- a
hivatkozva A latiname-rikai
országok hangula-tára
jellemző hogy Pana-ma
Colombia Costa Rica
és Peru nyomban csatla-kozott
a venezuelai elnök
elhalasztási javaslatához
Argentína Columbia és
Mexico egyúttal „meg-fontolás
tárgyává" te-szi
Kubával előzetesen
kötött kereskedelmi szer-ződéseiket
Mindezek után
érdekes most arra gondol-nunk
hogy ugyanezek a la-tinamerikai
országok an-nakidején
az „Organiza-tio- n
of American States"
keretében szembeszegül-tek
Amerikával amikor
Washington bizalmatlan
volt Castro iránt És 'még
érdekesebb arra emlé-keznünk
hogy volt idő
amikor az Egyesült Álla-mok
támogatta Fidel Cas-tro
havanai forradalmár
ügyvédet akit akkor még
Washington egyszerűen
Amerika-bará- t naciona-listának
tartott
l4NhriMW-inhrfWlifeMk4lfeJII%4hinwMhMbfffS4flA4JM4ftr1flMirfnHlfffeiM-L4M
nm~ niiwi i % o iiim wt-r-fti ims-4r- f fcnwnwi i f iiimwi i pii iWmi j w w !!wrfWfcrf&gg?ftgrf8