Kanadai Magyarsag, April 26, 1969

              li f- -i
--mi-
'í I 'fi1
11 ''l
fe-- 1 &
í g
11 V
Mi
"
"p6J"5pfW"füi" ffir-- rtf""
"--
4
iíjT'i'"H~ftf'~Efr"'''f Pf$r 'c'wrí-tLíiiw-f0i™r- i -- 'ircrF"
-
Ki
tó k ' i " Jrji'n f" --v_ ' r !- - x !" "í&"'Ti4W"V' £I' " wS:!Vtf2z_S5ws'ií
j- - jfl ) KANATfl WÍGYKRSXtí I9'6Sf Sprltis'28 '(&}
'" fö
fi Ujabb Ja
A Iondoni Economist amely
] tekintélyesebb legtiszteltebb és
I lehetősen iiDcima — '"ji
tikát gyaK°r01 a Vicumuu muum
Jjezéseieieu
A háború alapvető kérdését mar teljesen elfe-lejtették
(az amerikaiak) Pedig ez meg mindig vált-ozatlan:
küzdelem egy szabad társadalom és egy
totalitáriánus társadalom között Az hogy a
nem-kommunist-ák
képtelenek összefüggő politikai
szervezetben egyesülni nem jelenti azt hogy tál-cán
kell őket átnyújtani egy kisebbségnek amely
_-- ha megkapja a hatalmat — könyörtelen véres
megtorlással fog élni Arról lehet beszelni hogy a
győzelem ára vérveszteségben mérve tűlnagy (az
részére) de a becsapás költségei még
naevobbak lesznek" Majd később így fejezi be: i Csupán öncsalás hogy az Egyesűit Államok bele
mehet egy Komprumibsuinus ueKt:i)e ami valójá-ban
feladást jelent és hogy ugyanakkor bármilyen
kis hitele is maradhat Ázsiában
Ázsiában mert ebben az összezsugorodott világban
a tisztesség hitele oszthatatlan"
A szavak a gondolat amit kifejeznek
bölcs és vitathatatlan
A Nixon-kormán- y azonban az ámokfutó meg-szállottságával
rohan a „béke" után Laird honvéd-elmi
miniszter útja után Nixon Laird és Kissinger
_-- Hermann Kahn külső asszisztenciájával — végl-egesen
elhatározták a vietnámi háború sürgős be-fejezését
A döntés az amerikai csapatok fokozat-os
de egyre gyorsuló kivonása mellett szól Ezt a
tervet teljesen egyoldalúan is végrehajtják bár re
mélik hogy Hanoi ugyanolyan arányban vonja visz-sz- a
a csapatait 50 ezer katonát már kora nyáron
hazahoznak a többit pedig havonként egyre gyor
suló ütemben 5 ezer fővel kezdve az első hónapot
Helyükre a még alig felszerelt és kiképzésük ele-jén
tartó délvietnámi egységek kerülnek
Két politikai változást várnak ettől jellemző
amerikai naivitássai Az egyik hogy így az észak-vietnámi- ak
nem a fehér „imperialistákkal" hanem
saját fajtestvéreikkel kerülnek szembe ami kihúz-za
alóluk a politikai-erkölc- si alapot és nyílt agresz-szorok- ká
teszi őket A másik hogy Thieu elnök
Anglia válsága
A Brit Birodalom felszámolása
m egymást érik a válságok Ang
iin? ílban Legtöbbjük nem annyira
jtolitikai mint inkább gazdasági
i!a!i Ilte alapvető hibát eddig abban Iát-itt- ai
[Ük hogy Anglia kevesebbet ex-ve- li
írtrtál mint importál és így a ke-a- lf
ifjskedelmi mérlegük deficitje ki-zp- oí
főívja a fontból a még megmaradt
oit _ejöt is Ha ezen a téren van is va-- yí
[knelyes javulás a szerkezeti hi-- y
F1 :h nem ez hanem az hogy azért
lols Ittportálnak kevesebbet mert nem
" fáeget és nagyon drágán termel-- —
Illek Ennek pedig a
I
tók kivételes helyzete az oka
ífll
-- Angliában a munkás nem nyolc
"írat dolgozik ennek alig a felét
yólti termelő munkával A többi
Ka-szün- et cigaretta-szüne- t leve-ígoz- és
ebéd és ide-od- a mászkálás
M üzem labirintusában És a —
újztrájk Nem a hivatalosan elren--
íieit vagy engedélyezett munkabe-szüntetés
hanem a — vadsztrájk
§Az üzemi főbizalmi fütyül a saját
szervezetére azt teszi ami jól
$ik neki Maeuk a szakszerveze- -
í'é ügyszólván semmiféle törvény
hozási vagy kormány-ellenőrzé-s m sem állanak
JWilson miniszterelnök légen lát--f
ezt és most végre törvényjavas-lattal
fordult a Házhoz a szakszer- -
tjfzetek megrendszabályozására
Mivel azonban a Munkásnárt roli- - Ifflai és anyagi gerincét a szakszer-- fetek alkotják ez majdnem hi- -
fj? ator iePes es valószínű
Mp irtózatos belső harcokat idéz
HLlAz is lehet ho2v ez a Munkás- -
"iami£tnaK veget jelenti ue
mlhon nyilván látja hogv enélkül
'W°- - lehet megmenteni a fontot és
Í0rszág gazdasági életét
MAmennyire nélIdilrWWoMAnpV a ykszervezetek uevanannvira nél-- 4Stózhetetlen a hkn foavAimrw
Anglia fppVniA: i„ínni
!forendüek sok tekintetben még
nínenkáív!5n eife cfuQui„nijieavenranfiiak' np - 0t — -
_
— 0__
_
—
§árásokat iLtudiru u] gépesei es
fin j-'ui-guzni
S!?Ötó'tÍ!7IssazmaUutwa„sll'stoannakakisaarKesénzsankeoszzzezaraz-i-zmk
—
ffv'Uapokban Anglia jöven- -
&i
m:
ében
--r1 ooi el A szabadvilág ér
őszintén reméljük ' hogy
iMPJlSOn m=
Ő- - sayen a maga csatáját
Angliának egyik
— emellett meg- -
amerikaiak
kemények
szakszerveze- -
tta előtt ?
kényszerül „politikai bázisát kibővíteni" ami kö-rülbelül
annyit jelent hogy kényszerülve lesz a Viet
Conggal kiegyezni A Viet Cong a titkos tárgyalá-sokon
a honvédelmi belügyi és külügyi tárcákat
követeli a Thieu-ve- l kötendő koalíció ellenében
Ez pedig — nagyon optimista számítással — féléves
koalíciót jelent azután a kommunisták átveszik a
hatalmat és megkezdődik a véres megtorlás Pon-tosan
ez az a „becsapás" amitől az Economist óva
inti Amerikát
Felmerül a kérdés: mi történik ha Hanoi várat-lan
támadást intéz az amerikaiak helyére álló dél-vietnámi- ak
és a még ott maradt de már alaposan
legyengített amerikai csapatok ellen? Nixon állító-lag
vállalja ezt a kockázatot is
Minden elhatározás mögött ott áll a kérdés: mi-ért?
Ez esetben két válasz kínálkozik Az egyik jó-hiszemű
mert az amerikai nép türelmetlen követe-lésére
hivatkozik hogy a háborút minél gyorsabban
befejezzék A másik már nem jóhiszemű Eszerint
Nixon 1970-be- n republikánus Kongresszust akar be-hozni
és 1972-be- n újra elnökké akarja választatni
magát s ezért a nagy sietség
Mindegy akármi is ennek a pánikszerű mega-dásnak
az oka a következményeiben van a szé-gyen
és a — horribilis ár amit Amerikának ezekért
a pártpolitikai győzelmekért fizetnie kell Ez az el-határozás
újabb ázsiai Jalta sőt még annál is rosz-szab- b:
teljes kommunista győzelem elé állítja a
szabadvilágot
Amikor a Szovjet-góle- m agyaglábai láthatóan re-pedeznek
meg-megrogyn- ak amikor csak egy kis
politikai — nem is katonai — lökés kellene ahhoz
hogy az egész szovjet-rendsz- er összeomolják —
Nixon elnök megmenti a Szovjetet Ahogy Roose-velt
tette Teheránban és Jaltában és Eisenhower
1956-ba- n Ha Nixon helyett Humphrey lett volna
az elnök ö sem csinálhatta volna ezt rosszabbul
Ha az ember arra gondol hogy egy kisebbség
méghozzá egy gazdaságilag és katonailag is sokkal
gyengébb kisebbség Amerika vezetőinek jóvoltá-ból
megszerezhette Európa tekintélyes részét és
most megszerezheti Délkeletázsiát — kétségbe
kell esni
Sajnos azonban ez nem változtat a tényeken
z események nyoíiiá
"nuiwi Kri
LCLvetlL Deie- -
Sőt nem csak
Béldy Béla:
Nixon belpolitikája
Richárd Nixon az óvatos hala-dás
híve ami nem csak helyes de
szükséges is Közel három hóna-pos
elnökségének első „irányvona-lait"
küldte meg most a Kongresz-szusna- k
amelyek röviden jelzik
hogy mit — kíván tenni
A Social Security csekkek 7%-o- s
emelése — Szigorú rendszabá-lyok
a szervezett bün a kábítósze-rek
és a szennyirodalom közvetí-tői
ellen — Adókedvezmény azok-nak
a magánvállalatoknak ame-lyek
a szociális bajok gyógyításá-hoz
anyagilag is hozzájárulnak —
A Civil Rights törvény nyomán fel-burjánz- ott
ügynökségek és akciók
hatékonyságának biztosítása — A
posta nagyarányú átszervezése —
District Columbia részére önkor-mányzat
és kongresszusi képvi-selet
— Az államok íészesítése a
szövetségi adóbevételből hogy
azok fejlődése biztosítva legyen
— Üj nagy terv a légi és tömeg-közlekedés
kifejlesztésére — A
munkába helyezés és munka elle-ni
biztosítás új rendezése — Rész-leges
adóreform a visszaélések
megakadályozására
Ez a tíz pont Nixon első bel-politikai
megmozdulását képviseli
A progiaxn nem új alig több mint
néhány ecsetvonásnyi javítás Lyn-do- n
Johnson és John F Kennedy
hátrahagyott portréján Talán ez
teszi érthetővé a konzervatív-republikánu- s
tréfát amely szerint az
elnök igazi neve: John F Nixon
De ne legyünk türelmetlenek!
Új programok új tömeg dollárokat
igényelnének és Nixon inkább lefa-rag
a költségvetésből mint hozzá-ad
ahhoz Ez így helyes! A „szociá-lis"
programok elképesztő zűrza-varában
rendet kell előbb terem-teni
Nem az akciók „tisztviselői-nek"
hanem az arra szorulóknak
teremtették a „welfare"-- t Ne fe-kete
fegyverekre hanem fehér ke-nyérre
költsék az adódollárokat!
Ha színtelennek tűnik is ez a
kezdet de — ami fontos — való-ságérzésre
mutat Nem új ígéret
hanem javítgatás azon amit má-sok
túligértek vagy rosszul ígértek
Másszóval: a kezdet biztató
Türelmetlenül várjuk a — vég
baá
Miért Dzsingiz?
Ha ezt a nevet halljuk rögtön a
tatárjárásra és a muhi-puszt- ai tra-gédiára
gondolunk Érthető tehát
hogy az oroszok akik fölött a ta-tárok
hosszú időn át uralkodtak —
egyenesen rettegnek tőle
Most ez a név harsog a Szov-jetunióban:
rádión TV-- n szónoki
dobogókról Ezt a nevet ismétli
naponta sok millió példányban a
sajtó A „Dzsingiz-szindrom- " — a
tatároktól való rettegés hisztériá-ja
a Kreml urairól átragadt már
az egyszerű Ivánra is De — miért
félnek a tatároktól? Tatárok már
nincsenek és ha vannak is alig
vannak Sztálin atyuska Szibériá-ba
száműzte és gyakorlatilag kiir-totta
őket Ami mongol néptörzs él
Szibériában az pedig a Szovjet
foglya
Miért akkor ez a rettegés?
Természetesen nem a tatárok-tól
fél a Kreml De a szovjet-propagand- a
elég okos és Iván elég egy-ügyű
ahhoz hogy a tatárokat és
Dzsingizt — a kínaiakkal és Maq-v-al
„tévessze össze" Másszóval
a Szovjetben megkezdték már a
szibériai háború lelki előkészítését
Ivánból újra „hazafi" lesz akinek
a cári hódításokat kell majd meg-védenie
Ugyanakkor Kínában is meg-kezdték
a Szibéria egyes részeire
vonatkozó igényeik hivatalos pro-pagálását
Az új kínai „alkotmány"
Mao-- t egyenrangúvá tette Marx-ai
és Leninnel Amit tehát Mao
mond az szentírás Lehet hogy ö
maga nem mond már semmit de
utódja Lin Piao és a hadsereg
tudja mit kell tennie Aki figyelem-mel
kíséri kiváló munkatársunk-nak
Gábor Áronnak lapunknak írt
cikkeit annak tisztán kell látnia
hogy itt az évszázad legnagyobb
drámája van kialakulóban
Dzsingiz kán éppen idejében tá-madt
fel hogyszembe ugrassza a
két kommunista óriást Akármi-milye- n
nagy szerencsétlenséget
zúdított is ránk amíg élt most ezt
jóvá teszi Most a Kreml kis dzsin-gize- it
söpri el és rövidesen új po-litikai
profilt adhat az egész Du- -
Magyar évfordulók
(április 28-t- ól május 5-l- g)
1814-be- n született Sárszentlörin-ce- n
Balassa János sebésztanár
(155 éve)
1867-be- n született Kecskeméten
Fényes Adolf festőművész (102
éve)
lS73-ba- n született Nagykani-zsán
Hevesi Sándor író esztéti-kus
rendező a Nemzeti Színház
igazgatója (96 éve)
1896-ba- n megnyílt a budapesti
Vígszínház (73 éve)
1896-ba- n megkezdődött a mille-niu- mi
Országos Kiállítás és ugyan-ekkor
megnyitották a budapesti
földalatti vasutat (73 éve)
1899-be- n született Pancsován
Lambrecht Kálmán öslénykutató
természettudományi író (70 éve)
Gamma globulin
Ne ijedjünk meg a névtől — jő-barátu- nk!
Ö az aki segít legyőzni
a fertőzéseket igaz hogy igyek-szik
az átültetett szerveket is
„visszautasítani'
Lapunkban már többször fog-lalkoztunk
a test által kitenyész-tett
„antibody" — ellen-tes- t — sze-repével
Ez az ellen-te- st véd ben-nünket
a támadó virusok bakté-riumok
bacilusok ellen Ettől a
bátor harcostól függ az emberiség
egészsége Tudtuk hogy van mert
a vérben kimutatható de nem is-mertük'
„személyesen" Ez viszont
szükséges ahhoz hogy akár a test-ben
szaporíthassuk akár mester-ségesen
előállíthassuk és a vér-áramba
vezethessük Ez biztosít-hatja
csak olyan idegen testek el-leni
hatásos beavatkozását mint
például a rákdaganaL Másfelöl
csakis így tudjuk ellensúlyozni a
beültetett szervek „visszautasítá-sára"
kifejtett hatását is
Ez a „személyes ismerkedés"
most megtörtént Dr Gerald Edel-ma- n
és társai a New York--i Ro-ckefeller
Egyetemen megfejtették
a gamma globulin a harcos ellen-test
titkát Ez a protein is amino-acido- k
bonyolult láncolatából áll
de ezzel most ne törődjünk! A lé-nyeg
az hogy már ismeijük ennek
a fertőzések ellen harcoló ellen-testnek
pontos összetételét És
ahogy sikerült már élő proteint la-boratóriumokban
előállítani — mi-ről
be is számoltunk — ugyan-úgy
sikerülni" fog a gamma glo-bulin
mesterséges előállítása is
Most már tudjuk mit és hogyan
kell csinálni Az ajtó kitárult —
beléphetünk rajta
A gamma globulin_„megfejtése"
természetesen nem csak a New
York-- i csoport érdeme Az ö út-jukat
mások előzetes munkája ku-tatásai
és felfedezései egyengették
És hozzá járult ehhez egy szeren-csétlen
kaliforniai beteg is akinek
csontvelő rákja volt Az ö véréből
kiszűrt gamma globulin adta a kí-sérletek
alapanyagát Háiom és féJ
évig tartott ez a küzdelem míg
végre most eredménnyel végző-dött
Ez a hatalmas jelentőségű tudo-mányos
áttörés is mutatja hogy
mennyire „kollektív" már az em-beri
tudomány minden eredménye
Az egyéni felfedezők a Edisonok
Roentgenek Pasteur-ö- k Curie-- k és
mások korszaka lejárt Helyűket
csoportok vették át amelyek hoz-sz- ú
éveken át dolgoznak névtele-nül
a névtelen adófizetők pén-zén
fenntartott laboratóriumokban
Más országokban hasonló csopor-tok
működnek hasonló módon és
a közös erőfeszítések gyümölcse
az ilyen lélegzetelállítóan nagyje-lentőségű
áttörés
Mindez azért fontos mert azt
mutatja hogy a tudományos for-radalom
eredményei nem egyesek
szabadalmai hanem az egyetemes
emberiség közös kincsét képezik
Ez a folyamat lassanként megha-tározza
a társadalom és vele
együtt a gazdasági élet szerkeze-tét
is Ami közös erőfeszítéssel
közös áldozattal és a közös rész-eredmények
felhasználásával jön
létre az „társadalmi tulajdon"
není egyeseké hanem az egész em-beriségé
Jó arra gondolni hogy koordi-nált
célokat koordinált munkával
old meg az ember Jó tudni hogy
ily módon: a tudományos forrada-lom
nem csak új csodákat hanem
új "közösségi érzést és szervezetet
S41 eabereivel szembeni rehajtását namedsncéaek is} fog teremteni
Nyíregyházy Pál:
Tótágast áll az űj gazdasági mechanizmus
Februárban és márciusban
tartották a hazai kommunista
termelőszövetkezetek mérlegzá-ró
közgyűléseiket Ahol nincs
mérleghiány ott ünnepi vacso-ráról
és boiköstolóről gondos-kodtak
A válíaji Rákóczi Tsz
februári közgyűlésére maga
Benkei András belügyminiszter
elvtárs utazott le és bejelentet-te
ott a kormány azon szándé-kát
hogy megszüntetik az ipari
és mezőgazdasági munkások
közötti különbséget
Vállaj község Szatmár megyé-ben
van és lakosainak száma
1700 Ennek a fele" több mint
800 munkás ingázik s alig ma-rad
otthon annyi férfi amennyi
a mezőgazdasági gépekhez
szükséges így aztán minden te-her
az asszonyokra és az öre-gek- ie
hárul akik 196S-ba- n 63
ezer tízórás munkanapot dol-goztak
és átlagkeresetük 14 ezer
forint volt ami dolláiban —
1KKA kulccsal átszámítva —
nem éri el a havi 40 dollárt Ez
az igazi kizsákmányolás: napi
10 órai munka havi 40 dollárért
Pedig óriási terméseredmé-nyekkel
dicsekednek: a búza
186 mázsós a rozs 108 mázsás
az árpa 23 mázsás átlagtermést
adott Kukoricából májusi mor-zsol
tban 21 mázsás termést ta-karítottak
be Az állattenyész-tés
11 millió bevétellel zárta az
évet A drága magyar föld a
kommunistáktól se tagadja meg
áldását de elviszi az éhes Szov-jetunió
Miért kell hadifontos-ságú
felszereléseket ajándékoz-ni
Vietnámnak?
Benkei András belügyminisz-ter
ezeket mondta az összegyűlt
válíaji asszonyoknak:
— Jól esett hallgatni a mér-legzáró
beszámolót mert az ko-moly
eredményekről adott szá-mot
De még többet kell dol-gozni
hog: „ siker állandósul-jon
meit & elmúlt évben ko-rántsem
értük cl azt a szintet
amelyre lehetőségeink vannak
A kormány mindent elkövet
hogy a falusi parasztság élet-színvonalát
emelje De még
szinte elviselhetetlen anyagi
megterhelést jelent az ország-nak
a gyermekgondozási segély
és a paraszti dolgozók nyugdí-jazása
Ezek érdekében szorgal-masabban
kell tevékenykedni
Elrettentő példája a gazdasá-gi
mechanizmus esztelen tervei-nek
a nyírmeggyesi gyümölcste-lepíté- s
Ebben a kis szatmári fa-luban
két homok buckasor kö-zé
kísérletileg eszményien jó
helyen az ország egyik legna-gyobb
gyümölcskultúráját ál-modták
meg 1375 hold Úgy te-lepítették
hogy öntözni lehes-sen
Tizenkét — egyenként het-ven
hektáros — táblára osztot-ták
fel Minden tábla körül az-beszt
csőrendszer szállítja a vi-zet
Van vízelvezető árokrend-szer
is Eddig 32 millió forintot
költöttek erre a gépesített gyü-mölcsösre
A kommunista kormány ezt
a gyümölcsöst mint a homoki
öntözéses kertészkedés minta-üzemét
kiemelt beruházásként
kezeli De még mindig csak fél-karú
óriás: kertészet öntözés
nélkül Nem kap vizet Az első
cseppet 1967 december 3 l-- re
várták
A tervet Simon László föld-rajztudós
hozta „haza" Algériá-ból
Szomorú gondolat hogy
Algériában már legfeljebb ön-tözéses
gyümölcstermelés van
mint Magyarországon A nyír-meggyesi
gazdaság fóagronő-mus- a
Mikó Miklós diákkora
óta szenvedélyesen foglalkozik
a homoki növénykultúra megja-vításának
lehetőségével most
írja doktori disszertációját az
öntözéses kertészeti nagyüzem-ről
De az ország legkorszerűbb
gyümölcsöse — az új gazdasági
mechanizmus mintaüzeme — a
mai napig egy csepp vizet sem
kapott Csak a szövelkezet pén-ze
folydogál el millió számra
Az aszályos 1968-a- s év jó al-kalom
lett volna az öntözés
gazdaságosságának bebizonyí-tására
Ehelyett állandóan nö-vekvő
élességü vitával telik az
idő a nyírmeggyesi szövetkezet
és k kivitelező vállalat között
A nagy központi medence a
dombtetőn melyből az egész
rendszert kellene ellátni vízzel
már elkészült ugyan de megre-pedt
és használhatatlan
A szövetkezet kára több mil-lió
volt Nemcsak a terméski-esésből
hanem azért is mert a
'permetezés nagyon költséges
volt Huszonnégy betonkádban
lehetne permetlét keverni 'ezek
ott állnak készen a parcellákon
a vízellátó rendszer töltené meg
őket — ha működne Hordók-ban
kell odaszállítani minden
csepp vizel
Ipari téren a legszörnyűbb
gond az ingázás felszámolása A
munkásvándorlást a kommuniz-mus
mesterségesen idézi elő A
pesti 31-e- s építőipari vállalat
Nyíregyházán épít ezervagonos
hütötárolót A szabolcsmegyei
építőipari vállalat pedig Szent-endrén
építi a kiemelt népgaz-dasági
beruházásként szereplő
320 milliós csőgyárat A mun-kásvonatok
péntek éjjel talál-koznak
valahol Szolnok és Püs-pökladány
között és hétfőn haj-nalban
lobognak az ellenkező
irányban
A szabolcsi építőipari válla-latnak
négy és fél ezer munká-sa
van képzelje el a nyájas ol-vasó
hogy milyen többletki-adással
jár ezek szállítása Ezt
mind bele kell kalkulálni az épí-tési
költségekbe az állam ros-kadozik
a terhek alatt s az or-szág
lakosságának életnívója
egyre csökken
Az idén március l-t- öl beve-zették
a megyei építőipari vál-lalatnál
a szabad szombatot és
július l-t- öl át akarnak térni a
44 órás munkahétre Munkaidő-fényképekke- l-igazolják
hogy a
hét eleji munkakezdéseknél és a
szombati befejezéseknél óráit
vesznek el haszontalanul az uta-zással
járó idegeskedés miatt
A beruházásoknak nagy ke-rékkötője
a kommunizmus halo-gató
rendszere Mi történik ha
valamely község összegyűjti ve-rejtékkel
megtakarított pénzét
egy orvosi rendelőre vagy mű-velődési
otthonra? Elmegy a me-gyei
beruházási vállalathoz és
vár Mert egy falusi iskola
egészségház vagy hasonló nagy-ságú
épület végleges átadásá-hoz
az ügy elindulásától leg-alább
három évre van szükség
Ha egyáltalában elvállalják
Legtöbbször ez is számtalan
akadályba ütközik Az ok fő-ként:
nincs elegendő tervezői
és építési kapacitás (Meg kell
tanulnunk ezeket a kommunista
kifejezéseket) A Központi Sta-tisztikai
Hivatal jelentéséből tu-domásul
kell vennünk hogy
1968-ba- n a beruházási igény 20
százalékkal haladta meg az épí-tőipar
teljesítőképességét Sza-bolcsban
mintegy 650 millió fo-rint
kielégítetlen beruházási
igény maradt 1968-ba- n ez a
„kapacitási hiány" 65 millió
vissza nem fizetendő állami hi-teltől
fosztotta meg a szabolcsi
termelőszövetkezeteket
k
Üj kollektív szerződéseket
kötöttek melyek szabályozzák
a munkaadók és munkavállalók
viszonyát Ezek most március
31-é- n léptek hatályba és két év-re
készültek de a munkatör-vényekkel
ellentétes jogokat és
kötelezettségeket nem tartal-mazhatnák
Egyszerűen átmásol-ják
bele — sajtóhibák tömegé-vel
— a jogszabályokat s így
180 oldalas kollektív szerződé-sek
készülnek melyek a mun-kások
által teljesen áttekintet-hetetlene- k
A szabolcsi föld jellemző ter-ménye
a burgonya volt Mit tett
vele a kommunizmus? Saját sta-tisztikai
adataik szerint ha az
1955-ö- s 'eredményt száznak
vesszük akkor 1959-be- n 84
1962-be- n 54 és tavaly 23 szá-zalékos
volt a burgonya felvá-sárlás
Vetésterületének 55 szá-zaléka
a háztáji gazdaságokban
van Itt egyrészt — más táplá-lék
híján — nagy a családi szük-séglet
másrészt elfeketézik
Akinek nincs falusi barátja az
nem jut burgonyához Késő ősz-sz-el
krumpliszsákkal utazgat
az egész ország
Szegény hazánk: tótágast 'áll
áldott földeden az új gazdasági
mechanizmus!