Kanadai Magyarsag, October 16, 1976

              Gábor Áron:
Utak és kapuk
Emigrációs magyar-ságszolgálatunk
legna-gyobb
és legnehezebben
helyrehozható hiányos-sága
hogy nincs hiteles
Frey András írja ENSz székhelyéről:
folytatás az 1 oldalról
eddig nem tudtak egymás
közt megegyezni hogy mi
mindent követeljenek a
fehérektől s hogy ők ma-guk
hogyan osztozzanak a
hatalomban
Az amerikai külügyi
hivatal szerint Rodézia és
Délnyugat-Afrik- a ment he-tetlen
mind a kettőben ha-marosan
a négerek fognak
uralkodni és Amerika
Délafrikát is a színeseket el-különítő
apartheid feladására
akarja rászorítani Az ame-rikai
engedményeknek
azonban (állítólag) ez a
szélső határa mert magá-ban
Délafrikában a fehé-rek
kormányát nem akar-ják
a néger többség kezé-re
adni Ebben az eset-ben
ugyanis Délafrika is
szovjet befolyás alá ke-rülne
és ez Amerika pozí-cióját
jelentékenyen gyön-gítené
az Atlanti-óceá- n
déli részén és az Indiai-óceánon
sőt Ausztrália vi-dékén
is Délafrikát tehát
— mondják a State Depart-mentbe- n
— Amerika nem
hagyhatja magára
A Középkeletről tovább-ra
is olyan hírek jönnek
amelyek az orosz befolyás
gyöngülését mutatják
Most derült ki például
hogy Brezsnyev szeptem-ber
11-i- ki keltezésű levél-ben
arra kérte Szíriát
ürítse ki Libanont Asszad
szíriai elnök azonban ezt
kereken megtagadta
Az oroszok fenyegetödz-te- k
hogy csökkentik a Sz-íriának
való fegyverszállí-tást
s a repülőgép és tan-kok
alkatrészeinek pótlá-sát
a Szíriába küldött
orosz kiképző tisztek és a
szíriai olajüzemekben dol-gozó
orosz tanácsadók egy
részét visszahívják s akik
ott maradnak azoknak na-gyobb
fizetést követelnek
Erre a szíriai elnök vá-lasza
az volt hogy a nála
jelentkező orosz nagykövetet
nem fogadta Az eredmény
az lett hogy az oroszok le-mondtak
követeléseikről
A helyzet ugyanis az
hogy sem a moszkvai sem
a damaszkuszi kormány
nem akarja a Szovjetunió
és Szíria közti jóviszonyt
elrontani Szíriának szük-sége
van az orosz és cseh
gyártmányú modern fegy-verekre
az oroszok pedig
el akarják kerülni hogy —
úgy mint Egyiptomból
1972-be- n — most Szíriából
is kidobják őket
Egyiptom több
amerikai segélyt
kap mint
Izrael
A Középkeleten külön-ben
a szovjetbefolyás ter-jedésének
elsősorban Sza-ndi
Arábia áll az útjában
Szíriának és Egyiptomnak
a szovjettel szemben való
ellenállását is erősíti Sza-údi
Arábia
Az amerikai külpoliti-ka
igyekszik is Szaúdi
Arábiának és Egyiptom-nak
a kezére járni Az
Egyiptomnak adott ame-rikai
segélyt évi 985 millió
dollárra emelték ez 215
millióval több mint amit Iz-rael
kap az Egyesült Ál-lamoktól
Ugyanakkor Szaúdi
Arábia 650 olyan rakétát
vásárolt Amerikában
amivel repülőgépről szá-razföldi
erőkre lehet lőni
Ezt a rendelést az ameri:
kai kongresszus még nem
hagyta jóvá mert egyes
szenátorok és képviselőkt
attól tartanak hogy a ra-kétákat
Izrael ellen is föl
lehet használni Velük
szemben a State Depart-ment
arra hivatkozik
hogy a Szaúdi Arábiának
m mm
h- - u-í-Si--
M- #"} ?-- ¥=- fHfctf-leíií-~±SS!B- S K-$- i-íelmérési
és a környezet-nek
megfelelő kiértékelé-si
rendszerünk És illu-zióment-es
programunk?
Amikor egy emigráció
az
szállított fegyverek nem
Izrael elleni támadásra
hanem Szaúdi Arábia vé-delmére
valók
Ezt az érvet azzal tá-masztják
alá hogy Scran-to- n
az Egyesült Államok
ENSz-nagyköve- te meg
van róla győződve: ha Iz-rael
hajlandó visszavonul-ni
„körülbelül az 1966-o- s
határok mögé" akkor Iz-rael
és az arab államok
közt tartós békét lehet létre-hozni
Washingtonban úgy
látják hogy Szíria is azért
akarja a PLO önállósá-gát
korlátozni mert meg-felelő
feltételekkel a szí-riai
kormány hajlandó Iz-raellel
kiegyezni
Szaudí Arábia szemé-ben
az a legfontosabb
hogy az izraeli államhoz
tartozó és ott is maradó
Ó-Jeruzsále-mben
a mo-hamedán
szenthelyeket ve-gyék
ki izraeli szuverenitás
alól Ennek a kérdésnek —
például vatikáni módra
területenkívüliségi jogok-kal
való — megoldása nem
látszik lehetetlennek
A portugál
szakszervezeteket
próbálják megvédeni
a kommunisták ellen
Végül még azt kell meg-említeni
ami Nyugat-Németországb- an
és Portugá-liában
történt
Hogy a német szocialis-ták
hatalmon maradtak
azt annak köszönhetik
hogy Schmidt kancellár
erőt mutatott a szocialista-párt
balszárnyával' szem-ben
mérsékelte asdétenté'J
politikát és ignorálta a kom-munistákhoz
nagyon is közel-álló
úgynevezett ifjú-szocialis- ták handabandázását
De addig nem lehet meg-ítélni
Schmidt sikerének
külpolitikai konzekvenciá-it
amíg nem derül fény
arra hogy a szocialisták
balszárnyának — az orosz-barát
pártelnök Brandt
embereinek — a befolyása
erősödött-- e vagy gyön-gült
a múltheti választás
következtében- -
Portugáliában pedig úgy
próbálják csökkenteni a
kommunista befolyást
hogy a szakszervezeteket
ki akarják venni a kom-munisták
kezéből A kom-munisták
ereje Nyugat-Európába- n
főleg azon
alapul hogy évtizedek óta
folyó kitartó munkával
becsempészték magukat a
szakszervezetek vezetősé-gébe
Ezen a réven tettek
szert nagy hatalomra Ang-liában
Franciaországban
s Olaszországban mert
tőlük függ hogy a szak-szervezetek
mikor bénít-ják
meg az állami és gaz-dasági
életet Portugáliá-ban
is az történt hogy a
diktatúra után megala-kult
szakszervezetek ve-zetőségébe
kommunista
klikkek ültek be
Hatalmukat most úgy
akarja a liszaboni szocia-lista
miniszterelnök korlá-tok
közt tartani hogy a
kommunistáktól teljes
mértékben centralizált
szakszervezeteket igyek-szik
decentralizálni Emel-lett
arról is szeretne gon-doskodni
hogy a szak-szervezetek
politikáját
ne a kommunista vezetők
hanem a túlnyomórészt
nem-kommunis- ta tagok
határozhassák meg
Ez nehéz feladat lesz
Mert a demokráciának
mindenütt az a főbaja
hogy a kommunisták te-hetséges
szervezők és
hogy a tömeget könnyű de-magógiával
elbolondíta-n- i
D
idáig ér elméletileg már
nem is létezik Legfeljebb
azokban a „mélyrétegek-ben"
ahonnan csak előre
ki nem számítható meg-rázkódtatások
vagy olyan
psychológiai ráhatások
hozhatják vissza amelye-ket
már nem a régi haza
vonzása hanem új és min-dig
újabb uralmi igények
váltanak ki Ebben a pil-lanatban
halvány fogal-munk
sincs ami rosszabb
csak nagyon-nagyo- n hal-vány
fogalmunk van há-nyan
élünk külföldön ab-ból
mennyi az emigráns
a társutas a külföldön élő
ellenzék hányan takar-juk
be a régi hazn fogal-mát
az új környezet lobo-gójával
mennyi az „im-magináriu- s"
vagy a ma-gyartagadó
magyar és kik
tértek vissza régi vallás-filozófájuk- ba
fajmito-szukb- a
azok közül akik év-századokig
velünk éltek és
talán nem is voltak rossz
magyarok
Hányan vagyunk? Minél
tóbb sikon olvadunk a kör-nyezetbe
a kérdés annál
összetettebb A háború
előtti emigrációk például
elég pontosan tudták mer-re
élnek magyar csopor-tok
milyen egyházakhoz
világi szervezetekhez tar-toznak
Úgy is helytálló:
kevesebb okuk volt leta-gadni
magyarságukat és
elbújni az amerikai közvé-lemény
elől amely akkor
még nem kapcsolta kü-lönböző
ideológiákhoz a
magyar emigráns fogal-mát
Öreg magyarjainkról
mindenki tudta hogy a
szegénység nyomott ván-dorbotot
a kezükbe és ke-nyérért
érkeztek Észak
vagy Dél-Ameriká- ba
Egyetlen mércét állítottak
eléjük: elég erősek-- e fizi-kailag
és elég 'gyengék-- e
lelkileg ahhoz hogy ne
váljanak szociális teherté-tellé
vagy ideológiai ve-széllyé
Háború 'előtti
1 'érnigra'éiónk'1 tiszta' v-'átteki-nthető
könnyen kezel-hető
mégkönnyebben el-lenőrizhető
volt és senkit
sem zavart különöseb-ben
az hogy egymás kö-zelébe
bújtak magyarul
örültek-káromkodta- k és
úgy követték papjaikat
ahogy megszokták Biza-lmatlan
bizalommal Az
illetékes hatóságok már
érkezésük előtt tudták
hogy milyen értékű mun-kával
társadalmi erköl-csi
helytállással fizetnek
amerikai állampolgársá-gukért
és fiaik-unokái- k
mikor érik el azt a szin-tet
amelyet a dél- - és kelet-európai
bevándorlóknak
előírtak Nem mindig vált
be az előírás és a „messze-európaiak- "
gyorsabban
hajtottak a megengedett
sebességnél az csak any-nyib- an
tartozik emigráci-ós
problémáinkhoz hogy a
háború utáni proletár ki-vándorlóink
is bebizonyí-tották:
semmivel sem ma-radnak
el a „közei-európai- "
angol német hol-land
skandináv paraszt-bevándorlók
társadalom-építő
képességétől Most
az kívánkozik ide hogy
azt felül is multák? Saj-nos
sem nekünk sem az
amerikai" „illetékesek-nek
nincs olyan felméré-sük
hogy a századelejei
expressz - fejlődéshez
mennyit adott a dél és ke- -
leteurópai paraszti szem-lélet
s mennyit a nyugati
városlakók iparos és ke-reskedő
képessége De ha
volna is ilyen kiértékelés
már mindenképp késő Ne-héz
megmondani hogy a
Kissingerék Európa-politikáj- át
hogy fogadná az
az amerikai társadalom
amelyet nem kompromisz-szumr- a
hajlamos nyugat-európai
városlakók-ból"
hanem dél- - és dél-keleti
„nomád-ivadékok-bó- l" rakott volna össze a
futószalagos országépítés
a tizenkilencedik század
végén és a huszadik ele- -
jén Mivel a bevándorlás-tudományi
intézetek ilyen
felmérése még nem is-mert
illetve nagyon'is ért-hető
okokból azokat még
nem hozták nyilvánosság-ra
csak feltételezhető
hogy most a Watergate és
détente szellem uralná
Amerikát Megfelelő fel-méréssel
azt is ki lehetne
mutatni hogy az amerikai
életszerkezet kiépítésében
akkor történt végzetes hi-ba
amikor a bevándorlási
„kvótákat" az európai
történelem és az európai
népi értékek ismerete nél-kül
határozták meg az
amerikai kormányok
Nem a kormányok hanem
az a nyugateurópai fel-sőbbsé- gi
tudat amelyből
az angol világuralom és a
német világuralmi akarat
kifejlődött és úgy tört da-rabokra
hogy hla akarna
sokat tanulhatna belőle a
világ? Gyakorlatilag már
ez is mindegy mert a kom-puteres
történetírásban
most nem a népi sajátos-ságok
és összefüggések
hanem a mesterségesen
összerakott eseményso-rok
és mégmestersége-sebbe- n
fémjelzett politikai
figurák játszanak fősze-repet
Világos ez a gondo-lat
odáig is eltopoghat
hogy másképp állna a fe-kete
kérdés Amerikában
ha a bevándorlási törvé-nyeket
nem a felsöbbségi
tudat és az üzleti számí-tás
hatotta volna át Nem
illik a kétszázéves jókí-vánságokhoz
de mégsem
kár ha megpendítjük:
emigrációnk súlytöbble-tét
súlyveszteségét csak
akkor mérhetjük fel ha
ezt a kérdést is az ameri-kai
életszerkezet egészé-ben
vizsgáljuk A másik ol-dalon
az áll: ha a hábo-rú
előtti emigrációink ér-tékelését
illesztjük a kér-dés
amerikai vetületéhez
úgy egyetemes magyar
történelmünk is helytele-nül
viszi tovább a problé-mát
Újra azt a silány ali-b- it
támasztjuk alá amely-lye- l
otthoni korniányáink
és közvéleményünk nyug-tatta
lelkiismeretét: ván-dorsorsra
taszított őspa-rasztságu- nk
biológiai fe-lesleg
és politikailag érték-telen
elem volt
A háborús és a háború
utáni emigrációink kiérté-kelése
még összetettebb
Minden csoport olyan ité-lettel-előitéle-ttel
érkezett
amelyet a különböző euró-pai
ideológiákhoz kötött az
amerikai közvélemény
formálás Az egyik azt
súgta hogy a náciellenes
adottság és magatartás
akkor is előnyös hacsak
százalékosan igaz a náci-bélyeg
viszont akkor is ne-hezen
jóvátehető hátrány
ha százalékosan sem helyt-álló
Ki-- ki azt iktatta élet-rajzába
külső és belső ma-gatartásába
ami előnyös
volt Hányan járták az
egyik hányan a másik ka-tegóriát
és hányan válasz-tották
a magyarságtól el-szakadást:
megközelítően
sem ismert A fordítottját
is alig ismerjük: kiket ho-zott
vissza -- népünk elárul-tatás- a
a tudatalatti-magyarsá- g
kategóriájából és
kiket visz vissza a koeg-zisztenc- ia
hite vagy az
opportunitás az ismeret-lenbe
Még összetettebb a
képlet ha az előnyös tu-lajdonságok
hirdetése
vagy az előnytelenek ta-gadása
túllép az emberi
síkon és az egyesületi
szervezeti szintet is úgy
alakítja át hogy mi méltó
az otthoni élmény és ta-pasztalatanyaghoz
vagy
mi szükséges az új környe-zet
jóindulatához és elő-nyös
értékeléséhez Hogy
viselkedtek egyesülete-ink
szervezeteink ebben
a vonatkozásban? Ahogy
az elsögenerációknál min-dig
törvényszerű és vég-eredményben
mindig' kör-nyezetellenes:
tájékozó-dási
és magatartási ala-pul
ezerévés sajátossá-gainkhoz
azokat a pillanat-ha-tásokat
is alapul vet-ték
amelyek sosem tartoz-tak
népi jellemünkhöz
Kovács Imre:
1976 október 16 (No 42) Kanadai Magyarság 3 oldal
Emlékezés Szabó Dezsőre
és Németh Lászlóra
Híveik kopjafa-emlék- et állítottak Szabó Dezsőnek és
Németh Lászlónak egy
református templom kertjében
New Jersey-be- n A felavatási
beszédet én mondottam
Két nagy magyar szellemre két nagy
íróra emlékezünk messze a hazától a
földtől melyben pihennek Mindkettő-jüket
ugyanaz a tragikus érzés kínoz-ta
fajtájuk a magyarság kisemmizése
Szabó Dezső nagyokat kiáltott a ma-gyar
éjszakába fel akarta rázni a nem-zetet
rádöbbenteni a veszélyre ami
kísérti Hívta szólította a fiatalokat az
értelmiségieket tegyenek valamit
amíg nem késő Halála azt a reményte-lenséget
és tehetetlenséget szimbolizál-ja
ami életében megakadályozta álmai
megvalósulását
Németh László halkan figyelt szem-lélődött
tanított: művelt nemzetté akar-ta
formálni a magyart Magános em-ber
volt szigetlakó Nem hitt az erő-szakban
de annál nagyobb hite volt az
emberben hogy képes a saját szintjére
emelni magát a legjobb tudása kifej-tésével
dolgozhat alkothat boldogulhat
Nagy példákkal nagy hasonlatokkal
bíztatta a magyart mindhiába: az ő
halála a megnemértés a beteljesülhe-tetlensé- g
tragikus szimbóluma
Szabó Dezső 31 éve Németh László
egy éve halott a kopjafák most már
örökf e hozzánk kötik őket
Szabó Dezső a budapesti József kör-úton
szemben a Rákóczi-térre- l élt utol-só
éveiben Amikor a magyar főváros
ostroma megkezdődött harmadik eme-leti
lakásából ö is' levonult a pincébe
á lakókkal együtt Beleilleszkedett az
óvóhelyi közösségbe és fatalikusan vár-ta
hogy mi történik: Vele is az ország-gal
is Némi kis élelmet bort vitt ma-gával
néha felment tisztálkodni Legin-kább
azonban kiült a folyosóra vagy
kilépett az udvarra a robusztus ember
onnét kémlelte a szürke eget ami épp-úgy
a reménytelenség jele volt mint
utolsó napjainak hanyatló egészsége
A halál közelsége ráült agyára szo-morította
lelkét de nem akarta mutat-ni
hogy tudja nincs már messze és nem
fél 'tőle Évődve hajtogatta ha mégis
meghalna nagy temetése lesz eljönnek
a fiatalok A fiatalok akikben annyira
bízott
Végrendeletében kérte Budapest fő-várost
hogyha „érdemesnek" találják
temessék a Gellért-heg- y dél-kele- ti vagy
talán inkább déli legnagyobb sziklacsú-csára:
„Talán egy meghalt nagy ma-gyar
akarat nem lesz illetlen a várat
néző hegy ormán"
Én teljesíteni akartam Szabó Dezső
utolsó kívánságát végrendeletét ke-mény
harcot vívtam a Gellért-hegy- i te-metés
engedélyezéséért Mint a népi
mozgalom egyik vezetője a Nemzeti
Parasztpárt főtitkára és mint magyar
kötelességemnek éreztem hogy a re-ánkszak- adt rettenetes nehézségek szen-vedések
közepette temessük el őt a ma-gyar
főváros egy olyan jóllátható pont-ján
ahova a magyarok mindenünnen
feltekinthetnek és erőt reményt merít-hetnek
Felszólaltam Budapest törvényha-tósági
bizottságában többször is java-soltam
kértem hogy jelöljenek ki Sza-bó
Dezsőnek díszsírhelyet a Gellért-hegye- n
A kommunisták kórusa lehurrog-ta
ismételt javaslataimat Megvallot-tam
(bár nem minden nézetével értek
egyet) hogy az a nemzedék melyhez én
is tartozom Szabó Dezsőtől kapta leg-nagyobb
élményeit Úgy beszélt a ma-gyarságról
hogy érezni lehetett a nem-zet
idegeiben él
Lesodorták javaslataimat (másokét
is) a napirendről azzal a kétes érve-léssel
hogy temetönkívüli sírhely enge-délyéhez
a főváros illetékes ügyosztá-lyának
szakvéleménye szükséges ami
elutasító volt Szabó Dezső földi marad-ványait
a Rákóczi-tér- i ideiglenes sírból
melyet tényleg körülállták a fiatalok
(deres fejjel itt látom őket az emigrá-cióban
is) átszállították a Kerepesi-temetőbe
és ott helyezték el örök nyu-galomra
A Gellért-hegyne- k arra" a pontjára
pedig ahová mi szerettük volna eltemet-ni
az1 a szovjet emlékmű került mely
a „felszabadulást" akarja szimboli-zálni
de valójában a szovjet katonai
megszállás szimbóluma S mint ilyen
talán sorsszerűbb kihívóbb nagyobb
emlékeztető és figyelmeztető Szabó
Dezső odatervezett sírjánál
Németh László nem hagyott politikai
végrendeletet nem tudok róla de egy
nagy beszédében kivetítette miként
ítéljenek a magyarságról és őmagáról
ha üt az óra
Halála előtt 32' évvel történt hogy a
balatoni nyárvége (s bizony már az ézer--
nll HlillllfWMWgWfW
év végének is) bágyadt hangulatában
odaállt egy sereg elé a kinyilatkozta-tásaival
a próféciájával Balatonszár-szón
vagyunk 1943-ba- n a Soli Deo Gló-ria
diákszövetség nyaralójában A hat-százfőn- yi
gyülekezet az egész politikai
látóhatárt képviselte: népiek és urbá-nusok
jobboldaliak és baloldaliak sze-gényparasztok
kisgazdák munkások és
értelmiségiek németbarátok és orosz-barátok
A többség a harmadik oldal
azt a mithikus és misztikus elvet val-lotta
hogy se egyik se a másik le-gyünk
a magyar érdekek képviselői
és bátor hirdetői Formáljuk kovácsol-juk
magunk a magyar sorsot hogy le-gyen
jövőnk
Még ma is látom ahogy Néheth Lász-ló
törékeny alakjával kissé félszegen
végignéz a fűre telepedett hallgatósá-gon
Amint beszélni kezdett (élete leg-szebb
órája volt) még azok is feszül-ten
figyelték akik sok megállapításá-val
döbbenetes pesszimizmusával nem
értettek egyet
A téma felvetése váteszi volt: Aki
a magyarság újkori történetét megírja
kezdte arra kell felelnie hogy süllyedt
bennszülötté ez a nagy középkori nem-zet
tulajdon országában Állami életét
idegenek vezetik gazdaságilag kizsák-mányolják
idegen civilizációk ellen
nincs védelme erkölcsében és testében
nyomorodóban van"
Patetikus volt ami jól állt neki el-okven-sen
és pontosan fogalmazott amit
vártak tőle Egy szeizmográf vagy
ahogy önmagát nevezte egy „hű mű-szer"
érzékenységével mérte fel a múl-tat
a jelent és a jövőt A magyarság
viszonyát Európához bizarr rátapintás-sa- l
állította be: Sokkal több szeren-csénk
volt az európai eszmékkel mint
az európai történelemmel Az eszmék a
magyarság természetében vágyaiban
gondolkodásában mozgalmaiban felol-dódtak
elkeveredtek Amit azonban az
európai gondolkodástól kapott a2
európai történelem gonosz kezével visz'-szavet- te
Rákóczi Kossuth Ady (hozzá-tehetem
Szabó Dezső és Németh Lász-ló)
mindnyájunk müvét az európai tör-ténelem
tette tönkre
Féltette a magyart attól az „üdvö-zítő
terrortól" amiben a háború végez-tével
részesülhet Szinte könyörögve
kérte elsősorban a hallgatóság balol-dalától
„legnagyobb gondjuk arra irá-nyuljon
hogy a nemzet keze feleslege-sen
be ne vérződjék!" Tanúsággal ki-jelentette:
„A nagy-- és középbirtokok
felolsztásán a nagyüzemek racionalizá-lásán
mi írófélék sohasem vitatkoztunk
egymással Más azonban egy osztály
likvidálása s más a beléje tartozó em-berek"
Igazán akkor tornyosult Németh Lász-ló
a hallgatóság és az ország fölé ami-kor
az értelmiségről szólott mellyel
„tiszta a számlája" Tőle nem kapott
egyebet korholásnál sem részesült vé-delemben
amikor erősen támadták
„Nem a hála mozdul meg bennem
mondotta mégcsak a lovagiasság sem
látva hogy vetnek kockát gyámoltalan
fejére tisztán csak az igazságérze-tem
A nagy medence melyből az
egész nemzet ered valóban a paraszt-ság
A delta azonban mely felé az egész
emberiség tart az értelmiség Ma az
értelmiség a Noé bárkája benne ring
mindaz a hagyomány küzdés emlék
amit az izgalomba jött emberiség tán
hajlandó volna feláldozni S benne men-ti
magát a Jövő nagy utópiája is: az
osztályok összeölelkezése egy megtisz-tult
értelmiségi kultúrában"
Nem lett a sorsa amitől tartott ha
nemis mindjárt kezdetben -- de megbe-csülték
munkái összegyüjtötten dísz-kiadásban
sorakoznak a polcokon ahe-lyett
hogy elégették volna mint várta
Tett engedményeket (mindenki tesz aki
otthon maradt) keresetlen szavakkal
hódolt a „szocializmusnak" de csak
abban a formájában ahogy előre vetí-tette
A túlélésért egyén és közösség
mindig nagy árat fizet
A kiáltozó Szabó Dezsőre ésaz aggódó
Németh Lászlóra emlélcézünk Kiálto-zunk
és aggódunk mi magunk 'is az or-szágért
a nemzetért Akárhogyan jöt-tünk
el kitántorogtunk vagy elszalad-tunk
egyet talán azoknál is jobban tu-dunk
akik maradtak otthon halnak
meg : Nincs felségesebb érzés és élmény
mint egy néphez tartozni! És nincs
szebb méltóbb feladat mint egy nép
jogaiért szabadságáért boldogságá-ért
küzdeni!
fc tf fti" i ft Piff'n Wi irw in iniiiii i áik ni m ii ftii Miiiiu m mt ri i ait ii ni) tk 60S 0nfrtirt4tr'Mtm