Kanadai Magyarsag, June 24, 1967

              ff
m
SZERKESZTŐSÉG
„SB-B- KJADOHÉISVATALr
353 Spadina Avenue
Toronto 2B Ont
EM 4-37- 21
ü Vol 17 No
1 XVII évf 25 szám
oVunaa"1m7 © n m"W"W 'ingaimns 1967 június' 24 Authonzed 2nd class
mail by Post Office ti
Department Ottewa ano
CANADA'S LARGEST OLDEST WEEKLY IN HUNGÁRIÁN LANGUAGE for payment of postage Ára:
in
15
casn
cent
BES2&±- - I'"'"J'"1' "'" ''""''' "V"' juuua!aiaMhaa)Miaju?ryiw'ruijito'M!iuigmíii!m „„m ssssssz 33SQ2SBZ=SaSSSSHE3KSBSS==BE ssssssa KOS YGIM
§™vjet
menteni
a yesseire
immisztereliiók
akaria
ejsze nyele'
l közelkeleti helyzet az ENSz közgyűlése előtt — Négyhatalmi talál-kozóra
is sor kerül Washingtonban? — Mi lesz az ára az US esetleges
engedményének? Johnson elnök érdekes nyilatkozata
A arab
Nasser Egyiptom elnökének le-mondása
csak politikai manőver
volt Három és fél órával a lemon-dása
után Kairóban és más arab
államok fővárosaiban megrendezett
tüntetések „robbantak ki" A tünt-etők
Nassert kívánták vezérül tot-váb- b
is és felszólították hogy ma-radjon
a helyén Ugyanezt a kí-vánságát
fejezte ki az egyiptomi
bábparlament Ezután következett
be lemondás visszavonása Nas-ser
engedett a
amely akar lenni
csúfos háborús vereségre
Nasser látszatsikere nem tudja
semlegesíteni" az arabók között azt
gyanút hogy a háborút azért
Vesztették el mert a Szovjetunió
cserben hagyta őket A Moszkváb-an
megjelenő hivatalos „Pravda"
ez ellen vád ellen védekezik és
azt írja hogy a Szovjetunió min-den
nemzetközi
eleget tett Közelkeleten de arra
már nem tér ki hogy a Szovjetu-nió
nem kivánt beavatkozni köz-vetlenül
a háborúba
A zsidó-ara- b háború legnagyobb
vesztese az arab államok mellett
kétségtelenül a Szovjetunió amely
arab világban de másutt is so-kat
vesztettt tekintélyéből nem is
beszélve arról hogy az arab álla-moknak
részben hitelbe szállított
katonai felszerelés 3000 millió doll-ár
értékben teljesen megsemmis-ült
Szovjetunió menteni akarv-án
menthetőt az Egyesült Nem-zetek
Biztonsági Tanácsában újból
kiállt az arabok mellett és támadók-ént
akarta Izraelt
majd azzal a követeléssel állt elö
hogy a zsidók vonuljanak vissza
határaikra A Biztonsági Tanács a
Szovjetunió mindkét követelését
kszavazta Ugyanekkor Izrael is
kijelentette hogy a meghódított té-lieteket
a saját birtokának tekin-ti
és onnan nem hajlandó visszav-onni
a csapatait Ezenfelül garanc- iát követel új határainak a bizto
sítására
A Biztonsági Tanácsban előállott
szovjet kudarc után a Szovjetunió
32 Egyesült Nemzetek közgyűléset-ek
összehívását kérte a közelke-&- i
kérdés rendezésére Mivel a 122
kgállam többsége eleget tett a
Szovjetunió a köz-Bélé- st
szombatra összehívták de
k formális ülésre került a sor A
& hétfőn kezdődött
Hogy a Szovjetunió milyen
tesz a vesztett fejsze
tyelének a mgmentésére minden- -
jobban bizonyítja hogy az
%esült Nemzetek e
ha'van tagú kísérettel maga Kosy-&- n
jött el szóval
frezsnyey mellett a legnagyobb
rendelkező politikus Az
Egyesült Államok valószínűleg
& az állandó kö-rtei
képviseltetik magukat és ez- -
kimutatják hogy fölényes
nem nagy súlyt he-ezn- ek
Kosygin A
£et anban és
öea az esetben Rusk külügymi
t
i
politikai és diplomáciai
síkon folytatódik
„népakaratnak"
szépségflastrom
megbélyegezni
kívánságának
erő-feszítéseket
közgyűlésére
miniszterelnök
ha-bommal
Goldberggel
Wyzetükben
megjelenésére
megváltozhat
V
niszter képviselné az Egyesült Ál-lamok
álláspontját a közgyűlés
előtt Az Egyesült Államok állás-pontját
egyébként Johnson elnök
is leszögezte a közelkeleti kérdés-ben
A június 13-á- n megtartott saj-tókonferencián
utalt a május 23-á- n
elhangzott arra a kijelentésére
amely szerint nem tartja megen-gedhetőnek
a közelkeleti határok
eltolódását Ehhez a kijelentéséhez
hozzátette hogy minden esetre sok
függ az érdekelt államok nézetei-től
és javaslataitól Arra a kérdés-re
hogy az Egyesült Államok hajl-andó-
e együtt dolgozni a Szovjet-unióval
a Közeikelet megbékélte-tésér- e
Johnson a következőket
mondotta: Mi azt szeretnénk ha
minden á''am megtenné a magáét
az elfogadható becsületes béke
helyreállítására
a nyilatkozat az Egyesült Ál-lamokat
nem kötelezi semmire vi-szont
minden belefér amivel az
érdekelt államok előállhatnak a
közgyűlésen amely heves és éles
viták színhelye lesz Számítanak
arra hogy Kosygin nemcsak az
arab államokat veszi védelmébe
hanem általánosságban is támadást
intéz az Egyesült Államok ellen de
arra alig kerül a sor hogy a köz-gyűlés
támadóként bélyegezze meg
Izraelt és ennek következtében csa-patai
visszavonására szólítsa fel
Nem teszik meg ezt már azért sem
mert az Egyesült Nemzetek nem
rendelkeznek olyan kényszerítő
erővel amely az esetleges kíván-ságukat
kielégítené
A diplomáciai megfigyelők sze-rint
Kosygin nemcsak az arabok
védelmében és éiúekébcíi veti lat-ba
minden tekintélyét hanem sa-ját
pozíciójának a megtartása ér-dekében
is Moszkvában ugyanis
ugyanolyan helyzet állott elö mint
amilyen volt amikor Hrus-csov
visszavonulásra kényszerült
Kubából Később ez okozta a bu-kását
A közelkeleti háború után
ugyanilyen bukás előtt áll most
Kosygin ha nem sikerül neki ko-molyabb
az arabokat is megbékítő
Mi az igazság a
Dr Josef Klaus osztrák kancel-lárnak
Budapesten történt látoga-tása
után az egész világon elter-jedt
annak a híre hogy az osztrák-magyar
határmentén lebontják az
úgynevezett vasfüggönyt amely
majdnem hermetikusan zárja el
a Nyugattól A bé-csi
ezzel kapcsolatban tudni
véli hogy a vasfüggöny lebontását
máris megkezdték azokon a helye-ken
ahol a terep áttekinthető
vagyis a menekülőket már mesz-szir- öl
is könnyű felfedezni
Az emigránsoknak készülő Ma-gyar
Hírek legutóbb ideérkezett
száma cáfolni látszik ezeket az
osztrák híradásokat de legalább is
bizonytalanságban hagyja a világ
közvéleményét A vonatkozó cikk
ffiC
--
-''
H
eredményeket kicsikarni az Egye-sült
Nemzetek közgyűlésétől
Kosygin igen helyzetben
van mert eredményt csak az Egye-sült
Államok hozzájárulásával tud-na
felmutatni viszont ezért az
eredményért kétségtelenül fizetnie
kellene az Egyesült Államoknak
Talán azzal hogy Északvietnámot
a tárgyaló asztal mellé ülteti
Az Egyesült Nemzetek közgyü- -
4HHHMI
íis353líMiíMíRtmá
newyorki
eredménytelen színhelye
szabad-ságharc
gyarmati
vasfüggöny lebontása
kapcsolatban
a tartalmazza:
turistaforgalom további köny-nyítésé- re
újabb határátkelőhely
részről tájékoz-tatást
osztrákoknak)
azokról a amelye-ket
osztrák-magya- r) meg-nyugtató
foly-tatnak"
a mondat
a vasfüggöny de
is Kérdés
értenek a „megnyugtató"
Számunkra
megnyugtató ha a vasfüg-gönyt
lebontanák de
kategorikus bejelentése
mindig
valószínűleg látványos és
bővelkedik izgalmakban de
az a ott tör-ténik
hanem Johnson és
Kosygin találkozásán végbe
Mert a találkozásra minden va-lószínűség
szerint sor kerül sőt az
lehetetlen négyhatalmi
Kosygin miniszterelnök
konferenciát tartanak a
szerint Wilson Anglia miniszter-elnöke
söt De francia
is megjelenik az Egyesült Nemze-tek
közgyűlésén
Itt említjük a közgyű-lésre
a Szovjetunió csatlós államai-nak
miniszterelnökei köztük Fock
magyar miniszterelnök is
de szerepük aligha
stati-sztálá- s Bólogatnak
Kosyginnek
azokon a helyeken távolítják
el a vasfüggönyt a menekülés
amúgy is kilátástalan ez
bizonyos
osztrák hazaér-kezése
Bécsben mon-dott
a budapesti tanácskozásáról:
még oldot-tuk
kérdést de
lépést tettünk az osztrák és
a magyar közötti jőszomszéd-sá- g
és együttműködés irányába
remélem új nyi-tottunk
országunk kapcsolata-iban"
ez a nyilatkozat is keve-set
várnunk
valóban történik e valami a vas-függöny
lebontására
Bsss3ll3 524íéS wLrí
yy?tfr7 9ií& iVJÉJj líím$2at4 VvY 3ÜL mWÍvw í'Jbu íx V&y
Az Egyesült Nemzetek felhőkarcoló székháza annyi
nemzetközi vitának Itt altatták el a
„magyar kérdést" is a Szovjetunió barbár támadását a magyar
Most az Izrael-Ara- b harctéren elhallgattak a fegyverek s a
politikai ide helyezték át az székházába A palota körül ott
lobog a magyar zászló is sorba süllyesztett ezer nem-zet
szimbóluma
ugyanis ezzel szósze-rin- t
következőket
„A
készül Magyar
munkálatokról
(az határ
rendezése érdekében
két nem zárja ki
ugyan lebontását
nem erősíti hogy
ki-fejezés
alatt és az
egész nyugati világ számára az vol-na
a
tényleg en-nek
még
késik Lehet tényleg
lése lesz
majd
nem lesz fontos ami
ami majd
megy
erre
sem hogy
szovjet
mert hírek
Gaulle elnök
meg hogy
Jenő el-jöttek
lesz
több mint
majd
csak
ahol
bár még
sem
Klaus kancellár
után ennyit
„Tudom hogy nem
meg valamennyi
döntő
nép
korszakot
Mivel
mond meg kell hogy
8tS828 #Sslní
CVtvSüStS' tsKpíí! tfifiöÉ'ltf jSfaKfay'3 JftvEÜut
sok
volt már
ellen
csatát ENSZ
egy éves
ter-ve
(az
meg
mit
hogy
Wass
MAGYAR
Albert:
SZEMMEL
Los Angelesben egy ügyes magyarnak jó gondolata tá-madt
összegyűjtötte pz ott élő magyarok nevét címét és tele-fonszámát
és kiadott egy magyar telefonkönyvet amit Tele-könyvnek
nevezett el A jő magyaroknak egyetlen fillérjükbe
sem került Magyar ós angol hirdetések gondoskodtak arról
hogy ne csak a kiadás költsége térüljön meg de szépen keres-sen
rajta az is aki a munkát végezte
A magyar telekönyy ugyancsak népszerű már Aki ellá-togat
Kaliforniába és régi ismerőseit kívánja megkeresni fé-ldollárért
megvesz egy könyvecskét megtalálja benne azt akit
keres Sző van arról hogy nemsokára Albertinak is lesz ma-gyar
telekönyve British Columbiának is söt Floridában is
dolgoznak már rajta
A könyvecske neve ahogy azt feltalálója lerövidítette már
magában is kínál egy ötletet Mi lenne ha így államról-állam-r- a
provinciáról-provinciár- a elkészülne az amerikai és kanadai
magyarság telekönyve mely „telekönyvbe" venné az összes
itt élő magyarokat?
Először is megkönnyítené nagyban azoknak dolgát akik régi
ismerősökkel szeretnék fölvenni a kapcsolatot akik azóta Isten
tudja hova költöztek De lehetőséget nyújtana valami sokkal
nagyobb és fontosabb probléma megoldására is Az amerikai
magyarság törvényes képviseletének megszervezésére
Az amerikai magyarságnak mind a mai napig csak vezetői
vannak Ilyen meg amolyan „vezetők" mozognak elé-hát- ra a
színpadon levezetik a feszültségeket olykor félrevezetik egy-mást
de az amerikaiakat már félrevezetni sem tudják mivel
mindenki tisztában van azzal hogy ezek az egyébként nagyon
derék urak vagy egyáltalán nem képviselnek senkit vagy csu-pán
néhány száz embert
A „vezető" kifejezést még Európából hoztuk magunkkal
Viszont ha itt Amerikában boldogulni akarunk számarányunk-nak
megfelelően akkor bele kell építsük magunkát ennek az
új világnak a szerkezetébe Itt pedig képviselők vannak csu-pán
nem vezetök"KépvÍselök akiket nem'
pedig vezetők akiket ez vagy amaz kinevez
Az egyik amerikai állam magyarjai az állam nevét ma
még magyar érdekből elhallgatom elhatározták hogy meg-szervezkednek
amerikai minta szerint Telekkönyvbe vették
tehát az államban élő magyarokat magyar telefonkönyv for-májában
s egy szép napon valamennyi ott élő magyarka-pot- t
egy nyomtatott Ieyelet melyben felszólították hogy ezen
és ezen a magyar választások lesznek megyénként itt
és itt A levél tudatta velők azt is hogy aki nem tud elmenni
a kijelölt helyre a kijelölt napon az nyolc napon belül levélben
is szavazhat De szavazati joga mindenkinek van aki magyar
származású
A magyar le is szava-zott
ki így ki úgy s minden megyében megválasztottak egy
magyart mint az ottani magyarok képviselőjét Ezek a képvi-selők
aztán összegyűltek megválasztottak egy tisztikart hi-vatalosan
is bejelentették mint korporációt az állambeli Ma-gyar
Szövetséget Dísztagokként megválasztották az állam
kormányzóját valamennyi szenátorát és képviselőjét és a
nagyvárosok polgármestereit Ezek az urak örömmel elfogad-ták
a dísztagságot meg is jelentek a gyűlésen beszédeket is
mondtak ezzel hivatalosan elismerték és elfogadták azt
hogy az állam negyvenkétezer állampolgá-rát
mostantól kezdve egy tisztikar képviseli
Miután magyarok vagyunk persze itt is megindult nyomban
a fúrás és az áskálódás Tiltakozó levelek íródtak sőt olyan
is volt mely angol nyelvű lapban meg is jelent A levélírók azt
panaszolták az újság szerkesztőjének hogy ők nem vettek
részt szavazásban tehát őket nem képviseli a megválasztott
tisztikar A szerkesztő válasza tipikusan amerikai volt „Dear
Sir" felelte a szerkesztő „én sem szavaztam amikor John-son- t
elnöknek megválasztották Feleségem pedig nem is reá
szavazott hanem a másikra Ennek ellenére azonban Mr John-son
ma nekem is elnököm és a feleségemnek is Ezt mi úgy
nevezzük hogy demokrácia Javaslom hogy ön is fogadja ezt
el Miután ön magyar származású tudomásom szerint ezzel
joga volt arra hogy szavazzon Ha mégsem tette ezt meg ez
egyedül az ön hibája Javaslom tehát hogy a következő alkal-mat
használja ki jobban és akkor talán sikerül majd olyan kép-viselőt
választania aki jobban megfelel"
Nos azt hiszem rendre eljött az ideje annak hogy ha már
Amerikában élünk hát is az lévő rend-szerhez
a saját érdekünkben föl a magya-rokat
államonként hívjuk föl őket választásokra államonként
akiket megválasztanak azok aztán alkossák meg a maguk
állami szervezeteit és végül válasszák meg a maguk központi
elnökségét Ez az egyetlen módja annak hogy félmillió ma-gyar
származású amerikai állampolgár valóban súlyt jelentsen
ebben az országban Tökéletesen mindegy hogy hányan sza-vaznak
és hányan nem A tény hogy egyforma szavazati joga
van mindenkinek aki magyar származású már eleve nevet-ségessé
teszi azokat a panaszkodőkat és tiltakozókat akik
akár azért nem ismerik el a megválasztott képviseleti szervet
mivel nem vettek részt a szavazásban akár azért mert másra
szavaztak és a vereséget nem tudják elviselni
Vagyis ideje hogy kinöjjünk végre a el-foglaljuk
itt Amerikában azt a helyet ami az írek skótok né-metek
hollandok" lengyelek csehek horvátok és románok
mellett minket is jogosan megillet megfe-lelően
BPfl I
i H
í- - ff' ''I
í 'LM
-
Telefon:
25
as
the
AND THE
'
i
—
zsidó— háború
a
a
a
a
kötelezettségének
a
az
A
a
Ez
a
akkor
Magyarországot
sajtó
~ -J-nehéz
Ezzel
fi íÍ7t í
mely
magyar körül?
adnak
Ez
ma
s
megválasztanak"
—
—
—
—
napon
negyvenkétezerböl hatezeregynéhány
s
s
magyarszármazású
a
alkalmazkodjunk itt
Telekkönyvezzük
s
gyermekcipőkből s
számarányunknak
'
"
"
r
ü !
a
#
3 1
Wm
14
cl CM Wl
M