Kanadai Magyarsag, July 05, 1969

              ͣz
-- 1 iVácnlr ielennek mep- - a falnn tíoct_
ív ! mínrfiff uevanaz: Megszámláltattál
rreneiu — = ~- -
könnyűnek találtattál
(rás most Egyesült Nemzetek falán
I torett és üzenete elsősorban a világ kommu- -
ÜU" _ jttl J I il T- - -- I
f 'ínak éS tárSUtas IlDerausdiiiah sui nzeK K0ZU1
P-na-k
akik az amerikai és kanadai közéletben
rajban sajtolja m wuun-muR- d — a vi-- r
elnyomottaiért" Hogy egészen pontosak le-f- L
csak az Amerikában és Amerika által „el-- "'
"niottakért" Mert máshol ugyan kérem! Hol
fcsnak wásnoi einyuinuiur
[Ezek a jótétlelkek most szégyenkezve nézhetik
i írist a falon A Szovjetunió 54 polgára — vagy
'' ább: rabszolgája — kérvényt intézett az ENSZ- -
hogy ne engedje viböaitiiu a biianni terrort
ttzországba
ha kelfli em-- iTcrrvtTciritiTuÍuÍrtvl — iMnurwiiulAjiar art UueniatuJviiaÁnuyi "
__ i-tttol-pn
lptartnztatásnkrnl pz ítÁlptnk
3 lorvciyi-'"- — — www
[ a bíróság pártosságáról a nyilvánosság kizárá- -
— 1lllnnf nrnl'í'nl r Iniinl aÁ 1 I
fl! a tltKOS leilrtiiöomaurviui a icvuiccs enen- -
(tíről Üldözik munkájukból elbocsájtják
[pártból kizárják elmegyógyintézetekbe és bör-Lkb- e
csukják azt aki a legkisebb mértékben is
ü ti
Mini mer
SVéinán tisztelgünk ez előtt a halálraszánt 54
Izovjet-ember-
" előtt Jól tudták amikor bead- -
Jnvukat megirtan nogy mi tog tortenni velük
i ez _ már javában történik is Pjotr Grigoren- -
tabornok elmegyógyintézetben van Pjotr
Leonid Petrovszki történészeket azonnal
kik állásukból Egy diákot nem engedtek a
llomájáért vizsgázni Egy munkást a Lyublyan- -
zártak — o a legnagyobb bunos mert pro- -
etár
Ja- -
es ki- -
aba
A petíció az ENSZ „Emberi Jogok Bizottsága"
M van Ahhoz hogy a vizsgálat meginduljon
' államnak kellene magáévá tenni mert egyéni
írclmeket nem tárgyalhat a bizottság Ha akad- -
i is ilyen állam a bizottság többsége dönt De
i az ügy kivizsgálása mellett döntene is a vizs- -
üathoz előbb — a Szovjetuniónak hozzá kellene
ulnia Reménytelen
önromholás
íSDS bajban van Hogy mi ez?
iStudents for a Democratic
ry— az egyetemisták leghar-ít- b
pártja amely le akarja
!ni az egész társadalmat
i- - ne legyen
ja vérivó félelmetes társaság
(kongresszust tartott Chicago-flóO- O
„delegátus" jelent meg
a szent elhatározással hogy
fcetöséget választ és nagy
íj akció-program-ot
készít elő
prba szállt hősöknek azon- -
tem volt érkezésük ezekre a
[elmi feladatokra Előbb
fis összevesztek Harciasan
l'ilosan
jzal kezdődött hogy a fiatal
akik szét akarják verni tár
sunkat úgy vélték hogy
Pr — a férfiakat kell széi- -
„Férfi-elnyomás-t"
sejdíte- -
[£ ezen mélységesen felhábo- -
£k Utánuk egy fekete test-jala- mi
Brother Jonathan igye--
t megvédeni a férfi brotherc- -
ptyulték leordították a do- -
í0'- - De nem csak a harcias
J?Vl C0„i_l_- - -:-- - _
P csoport is Mao csodálói
a harcias hölcveket Sze- -
I Brother is lcszercpelt tehát
1 a testvéri atmoszférában a
'& és az SDS alapító atyái ig következett A maoisták
psokkal akarnak szövetkez- -
osaJapítók leröhögték őket
pnrtl mivelhogy hol van az
--v aki — ilyen bársvusáeot ff Marék rizsen élni bif- -
"lyett? Az alapító atyák
C£ak a Szovietip intnttak
Nializmusban és ott ugye- -
umarhaszeletet eszik Ami- - ff Ie?szebb forradalmi je- -
ii ""™ ic hu£Ut buvi-f'öhá- m
Hoffman a vin- -
VEzére és mind a két pártot
„a lorradalomból Fü?s?önv 5 &i „csak" tanulni akar
:l önulhat Ebből Ez az
ydalmi „mozgalom" né-- T
hosszúhaiú hisztéri- -
lé2- - Cé'Íuk nincs'
—a amcs A társadalom
Ragukat rombolták szét
"eszus felos7intf _ B
a saját szakállára dol- -
[r- - öte8'eUen ami még -- énekli-
Ba í "l ~J'
az
i
ir-'-% -
4 FALON
A kérvény és a kérvényezők sorsa tehát el van
intézve Most ne firtassuk hogy a US vagy
más szabadország miért nem áll a petíció mögé!
Ügy sem lenne eredménye — mondják — másfe-löl
ez felrúgná a küszöbön álló tárgyalásokat
már pedig a „kibékülés" az állam érdeke
Lehet De el lehet képzelni egy erkölcsi „spon-sorolás- t"
is nem a kormányokét hanem a világ
lelkiismeretéét El lehetne képzelni hogy a sza-badvilág
sajtója TV-j- ei rádiói napunta jajgatná-nak
az elnyomott emberért Ahogy az iraki zsidók
kivégzése után és a szovjet-zsidó- k elnyomása el-len
tették Ez eredménnyel járt miért ne járhat-na
eredménnyel egy ugyanilyen erős és széles-körű
kiállás ez esetben is?
A világsajtó azonban hallgat Csak a rendőr
ellen toporzékol aki mellbelök egy „elnyomott"
amerikai tüntetőt vagy a délafrikai és rodéziai
„fehér-terror- " ellen vagy — ne felejtsük ki! —
Vietnám népének brutális amerikai elnyomása
ellen
Hol van most a humanizmus? Hol a liberális
„szabadság"? Hol van a Polgári Szabadságjogok-Ligája-?
Hol vannak a galambszívü jaj-de-jó-em-- ber szenátor urak? A liberális írók újságírók TV-hírmagyaráz-ók?
A különböző szinü párducok? Az
egyetemi professzor urak? Az egyházak? Miért
nem állnak fel most ezek miért nem kiabálják
nap-na- p után világgá hogy a Szovjetben és csat-lósaiban
300 millió ember él rettegésben vagy
börtönökben és elmegyógyintézetekben? Talán ez
az 54 ember — valamennyien régi kommunisták
— fasiszták mint Nagy Imre és Alexander Dub-cse- k
— a két hithű kommunista — volt?
A liberális vérzöszivek ebben a nagy csöndben
a saját Ítéletüket olvashatják az ENSZ faláról:
„Megszámláltattál és — hazugnak találtattál"
Az ember akárhova néz: a liberális csalás ön-leleplezé- sét látja És mégis vannak akik — hisz-nek
nekik
Vigyázzanak! Ha így folytatják eljöhet az idö
amikor ők próbálnak kopogtatni az ENSZ ajta-ján
De azt akkor már örökre lezárta az a szov-jet
marsai aki Washingtonban — védi a „szabad-ságot"
Bélcly Béla:
z események nyomában
Fullbright-offenziv- a
Hanoi hivatalos lapja a Nhan
Dan szerint Nixon folytatni akar-ja
a háborút A sajtóértekezletén
hangoztatott jószándéka hamis ezt
csak „az amerikai háború-ellene- s
erők növekedése" mondatta vele
A kommunisták általában ha-zudnak
Hanoi pedig különösen
nagymestere a hazugságnak De
Fulbright szenátor úr elhitte a ha-zugságukat
Ö is azt mondja hogy
Nixon nem változtat a vietnámi
politikán
Valóban megható hogy a Sze-nátus
külügyi bizottságának elnö-ke
ennyire egyvéleményen van ha-zája
ellenségeivel De a szenátor
még tovább is megy ennél: új vizs-gálatot
indít a háborús politika fe-lől
Miután ö a bizottság elnöke
ö hívja meg a „tanukat" Megint
felsorakoznak tehát a galambok
ugyanazok akik eddig is tanúskod-tak
és ugyanazt fogják tanúskod-ni
Ho Si Minh elégedetten simo-gatja
majd a kccskeszakállát —
ime a jenki megint lépre ment Azt
hirdeti hivatalos helyről is amit
ö hirdet
Fulbright szenátor tehát tervsze-rae- n
— bár lehet hogy csak kül-politikai
érzékének teljes hiánya
miatt — újból nagy offenzívát in-dít
Amerika ellen — Ho Si Minh
támogatására A kommunisták sa-ját
kijelentéseik szerint is abban
reménykednek hogy Amerikát a
liberális politikusai fogják mega-dásra
kényszeríteni Fulbright és
társai ezt a reményt erősítik meg
most másszóval — ők azok akik
meghosszabítják a háborút Ók a
felelősek nem Nixon a további
áldozatokért
Ilyen körülmények közt felme-rül
a kérdés: valóban békét akar-- e
a szenátor úr vagy csak azt hogy' - neki legyen igaza? Minden áron
elvesztése és még Délkelet-Ázsi- a
kommunizálása árán is A kérdés-r- a
ö maga válaszol ezzel az újabb
szenátusi Tet-offenziváv- al
A kommunizmus ellen lehet ha-tásosan
védekezni de az ostoba és
öntelt hiúság ellen nem Ezt —
sajnos — kifelejtettek az amerikai
alkotmányból #
Bubó pestis
Szörnyű betegség A „fekete ha-lál"
a 14 században végiggyilkol-ta
és elnéptelenítette Európát
Az ember azt hitte hogy már
nincs legyőzte az' orvosi tudomány
De van! Most az Egyesült Álla-mokban
fordult elő egy eset abban
az országban amely a szappan
használatát valósággal vallási kul-tusszá
emelte Üj Mexicoban egy
hippié-telepe- n megbetegedett egy
18 éves fiú Bevitték a kórházba
és megállapították hogy bubó pes-tise
van
A modern gyógyászat megmen-ti
majd az életét az eset nem igé-nyel
részvétet Csak — megdöb-benést
A szörnyű „fekete halál"
Amerikában! Ha az ember nem lá-tott
volna még hippieket el sem
hinné De így nagyon is elhiszi A
bubó pestist a bolha és a tetű ter-jeszti
amely egy fertőzött pat-kány
után embert csip meg A hip-pié
férfiak és nők hosszú hajuk-kal
és mosdatlanságukkal valóság-gal
invitálják ezeket a férgeket
Sok féle betegség terjedhet így
valamennyiük közt azonban a bubó
pestis a legborzalmasabb
Az ember általában egy kis un-dorral
vegyes legyintéssel írja le a
hippieket De ez az eset azt mu-tatja
hogy komolyan kell venni
őket Közveszélyesek Nem csak a
lelki kificamodásaik hanem testi
mocskosságuk miatt is A közve-szély
viszont nem magánügy A
pestis nem ismer irgalmat nem áll
meg a mocskosaknál átugrik vagy
átmászik a tisztákra is és egy eset-ből
— járvánnyá válhatik
A tetüt és bolhát mely a pestist
terjeszti még a legliberálisabb sza-badsághős
sem védheti meg Az
ilyen hippié tetü-telepek- et be kelJ
zárni fel kell égetni lakóikat meg
kell fürdetni hajukat le kell vágat-ni
A pestissel szemben nincs hu-manitás!
Vagy kiirtják csirájában
vagy a lavina gyorsaságával ter-jed
tovább
Itt volna az ideje hogy ezt a
közveszélyes társaságot kötelezzék
a szappan használatára! Még ak-kor
is ha ez sérti alkotmányos sza-badságjogaikat
Magyar évfordulók
(július 6-t- ól 13-i- g)
1717-be- n született Pozsonyban
Bél Károly András történetíró (252
éve)
IS 19-be- n született Zircen Regu-l- y
Antal nyelvész és utazó (150
éve)
lS42-be- n született Temesváron
Bérezik Árpád novellista és szín-műíró
(127 éve)
lS65-be- n meghalt Pesten Bugát
Pál orvos természettudós a ma-gyar
természettudományi szak-nyelv
megalkotója (104 éve)
lS67-be- n született Nagykanizsán
Kaán Károly erdögazdász és ter-mészettudományi
író (102 éve)
1869-be- n született Pesten Kan-dó
Kálmán gépészmérnök a nagy-vasúti
villamos-vontatá- s feltalá-lója
(100 éve)
lSS9-be- n meghalt Budapesten Re-viczky
Gyula költő (S0 éve)
1892-be- n született Budapesten
Bókay János író és műfordító (77
éve)
1914-be- n meghalt Budapesten
Pósa Lajos költő és író (55 éve)
1944-be- n meghalt Auschwitzban
Mohácsi Jenő költő íió és miifor-dító
(23 éve)
Kanada dcficiljc
Nem közgazdasági értekezés
lesz ez ami alább következik csak
válasz az amerikai töke-beáraml- ás
elleni propagandára Egy példa ami
a józan kanadait legalábbis gon-dolkodásra
kell hogy késztesse
Kanada cksö negyedévi „folyó-számlás"
fizetési mérlege 311 mil-lió
dollár deficittel zárult Ez a
nemzetközi kereskedelmének defi-citjét
jelenti De nem kellett az
egész 311 milliót a zsebből vagyis
a deviza-készletb- ől kifizetni mert
ugyanakkor 274 millió külföldi tö-ke
folyt be az országba Az az
összeg tehát amit végülis' a devi-!za-tartalékb- ól
kellett fedezni mind-össze
37 millióra csökkent
Ez a pénzügyi filmkocka azt mu-tatja
be hogy az amerikai tőke-beáramlás
következtében Kanada'
devizatartaléka nem 274 hanem
csak 37 millió dollárral csókkent
Tegyük hozzá most amikor a ka-nadai
dollár nemzetközi éltékelé-se
meglehetősen gyenge Tegyük
ehhez hozzá hogy a tavalyi utol-só
negyedévben 563 millió idegen
töke folyt be úgyhogy a deviza-tartalék
337 millióval növekedhe-tett
Ez a példa mutatja hogy Kanada
közgazdasága nem nélkülözheti az
amerikai tökével való állandó kie-gészülést
Egyrészt magának Kanada ipa-rának
és bányászatának van szük-sége
erre mert csakis így növel-hetjük
exportunkat vagyis a „fo-lyószámlás"
fizetési mérleg bevé-teli
tételét Az évi export bevétel
ugyan még nagyobb az import ki-adásnál
de a különbség erősen
csökken Kanada egyre többet im-portál
ami a növekvő életigények
következménye Ha tehát az ex-port
megállna mert nem növeked-hetnék
új beruházások útján ak-kor
ennek ellensúlyozására le kel-lene
mondani az importról és a
külföldi utazásokról Csökkenteni
kellene az életstandardunkat és
szembe kellene néznünk egy foko-zódó
munkanélküliséggel
A pénz-oldalo- n pedig: a deviza-készlethez
kellene nyúlnunk és
esetleg katasztrofálisan csökken-teni
azt ami a kanadai dollár ér-tékét
veszélyeztetné
Akárhogyan nézzük is: a nagy
szomszéd tökéjét nem utasíthat-juk
vissza mert — szükségünk
van rá Nekünk jobban mint neki
a tökeexportra
Az amerikai töke távoltartása
gazdasági megtorpanást és valutá-ri- s
válságot idézhetne elő
A politikusok puffogó frázisai
mögött el kell olvasnunk a Domi-nion
Bureau of Statistics negyed-évi
jelentéseit is Ezek viszont azt
üzenik nekünk hogy nem az a baj
hogy az amerikai töke beáramlik
hanem az lenne a nagy baj ha —
nem áramlanék be
A politikusok csak hadd beszél-jenek
a gazdasági adatok hangja
túlharsogja a frázisokat
- --— - -tp-p-——
— "4ir#3w I
tt " eT "- - í
HU
JTANÁDft MAGYARSÁG T86S Július 5 '(27?
Nyíregyhásy Pál:
TUDJA PÁL MIT KASZÁL
Ez a régi közmondás a buda-pesti
rövidhullámú propaganda
rádió állomás „Szülőföldünk"
műsorában március 29-é- n este
S órakor hangzott cl Ez volt a
címe Fekete Sándor rádió-riporte- r
szombat esti levelének mely
e lap hasábjain megjelent „Ma
már csak a bort keresztelik Ma-gyarországon"
című írásommal
foglalkozik Sikerült megszerez-nem
a rádióadás hiteles szöve-gét
s így beletekinthettem abba
a gonosz kommunista törekvés-be
mely el akarja telíteni a ma-gyar
népet ősi keresztény hité-től
és szokásaitól
Mindenekelölt köszönöm a
rádióadás kedvező címét hiszen
valóban tudja Pál mit kaszál A
kommunista dudva hullik rend-re
kaszánk minden suhintásánál
a szovjetgyarmattá süllyedt ma-gyar
ugaron
— Egy bizonyos Nyíregyházy
Pál — ipszilonnal — sugározza
mérgesen a rádió — hosszabb
lélegzetű elmélkedést írt a ma-gyarországi
névadó ünnepség-ről
Ezekről tudni illik hogy ha
valaki nem óhajtja gyermekét
templomban megkereszteltetni
mert nem hívő és nem tartozik
egyik felekezethez sem viszont
mégis csak igényt tart arra hogy
családi örömében mások is osz-tozkodjanak
megkéri munkahe-lyét
vagy a helyi tanácsot s a
rokonság ismerősök és kollé-gák
bevonásával — civil keresz-telőt
tartanak
Ilyen civil névadó ünnepség-re
vittem el olvasóimat a keme-cs- ei
állami gazdaság kultúrter-mébe
Egyenruhás úttörők álltak
díszörséget és kis ágyacskákban
helyezték el a kisdedeket A ta-nácstitkár
beszédet mondott s
az asztalokon boros üvegek vár-ták
türelmetlenül a sürü áldo-mást
Fekete Sándor rádió-riport- er
szerint Kemecsén mindenki
örült és sírt a meghatottságtól
csak éppen a régi keresztelő rí-tusa:
a pap és a keresztvíz hi-ányzott
Azután így folytatja:
— Így kerek az élei kinek a
pap kinek a névadó ünnepség
kinek egyik sem nem üldözen-dő
egyik sem mindenkinek a
meggyőződése szerinl alakul
a csecsemő beiktatása a társa-dalom
életébe Ezt diktálja az
az álláspont hogy kinek-kine- k
tiszteletben kell tartani a lelki-ismereti
szabadságát a vallásos
illetve a vallástalan meggyőző-dését
A riporter rendkívül dühös
hogy vezetéknevem ipszilonnal
végződik ezt az adás során
többször is szememre hányja
Elég baj ez nekem hiszen há-rom
ipszilonos vezetéknevemet
senki sem tudja kimondani mé-gis
megtartottam bár az álla'm-polgársá- g
felvételénél egysze-rűbb
nevet is választhattam vol-na
magamnak De én is nevetek
a riportéi en hogy ö az olasz
fasiszták fekete nevét válasz-totta
holott neki a moszkvai
Veres dukál
Petőfi miatt kaptam ki leg-jobban
Elmondtam ugyanis
hogy egy piros nyakkendős ke-mecs- ei
úttörő elszavalta a név-adó
ünnepségen a költő Debre-cenben
írt „Fiam születésére"
című költeményét melyben a
következő sorok olvashatók:
„Kis parányom milyen nagy
örömmel
Állok itt és nézem képedet!
Kell-- e még pap? örömkönnyeim-mel
Keresztellek én meg tégedet"
Szerencsésebb hasonlatot is
használhatott volna a fékezhe-tetlen
költő hiszen e mondatát
a mai kommunisták saját célja-ikra
használják ki Mondja is
Fekete riporter:
— Hát bizony Petőfinek mint
a felvilágosodás és a radikális
népi forradalom apostolának
nem kellett a pap a kis Nyír-egyházyn- ak
— ipszilonnal — pe-dig
emiatt nem kell a nagy Pe-töf- L
Majd irodalmi példákkal iga-zolja
csodálkozását a Nyíregy-házy-szer- ü
urak hangulatválto-zásairól
Amikor Déry Tibor a
börtönben ült ö volt a legna
gyobb élő prózaíró Amikór ki-szabadult
és akadt néhány pozi-tív
szava a mai magyar életről
azonnal szenilisnek tehetségte-lennek
kiáltotta ki a magyar po-litikai
emigráció
Amikor Illyés Gyula Párizs-ba
vitte Teleki László „Ke-gyenc"
című drámáját és ott be-mutatták
ez a valóban kitűnő
költő a legnagyobb magyar köl-tő
lett az Irodalmi Újság és
egyéb ellenzéki emigráns lapok
szerint Amikor Magyarorszá-gon
is bemutatták a Kegyencet
s amikor néhány versében Illyés
a magyar néphatnlomról szólt
elismerően ugyanezek az emig-ráns
lapok finnyásán felhúzták
az orrukat: nem is olyan nagy
költő ez az Illyés Gyula t Többé kevésbé így járt Ju-hász
Ferenc Moldován György
Benjámin László Nemes Nagy
Ágnes és még sok más „értéke"
a mai kommunista irodalomnak
akik nem támogatják az emig-ráns
körök felfogását s így
Nyugaton nem látnak bennük
semmi értéket
— Úgy lálszik — folytatja
Fekete elvtárs — ezt a bánás-módot
most kiterjesztik a klasz-sziku- s
írókra és költőkre is Pe-tőfi
Arany és Ady jól vigyázza-nak
magukra mert Nyíregyhá-zy
Pál és társai könnyen kita-gadják
őket is
Pedig a névadó ünnep tehát
a kereszténység üldözése helyett
inkább az újszülöttek táplálásá-ra
fordítanának nagyobb gon-dot
a tisztelt elvtársak Olva-som
a szegényes nyíregyházi na-pilapban
Papp Ferenc Rigó ut-ca
42a számú lakos panaszát:
— Nagy gondot okoz csalá-dunkban
a múlt hónapban szüle-tett
csecsemőnk táplálása Köz-ismert
hogy ez üvegből törté-nik
az üveg szájára húzott cu-mi
segítségével Amikor meg-született
kettő darabot vásárol-tunk
Sajnos mindkettő hamar
tönkrement Forró vízben mos-tuk
összetapadt ragadt majd
szétmállott Hetek óta járom a
város gyógyszertárait és illat-szerboltjait
hogy c filléres mé-gis
nélkülözhetetlen cikket be-szerezzem
Sehol nem kapható
így sok vesződséggel történik a
baba táplálása Gondolom nem
egyedül állok ezzel a problémá-val
ezért kérem az illetékesek
sürgős intézkedését
De az illetékesek nem intéz-kednek
nem érnek rá névadó
ünnepeket rendeznek botos ál-- "
domással Pedig Nyíregyházán
1967-be- n 250 milliós beruházás-sal
gumigyárat építettek mely-nek
összesen tizenhét üzemága
van csak éppen cumit nem gyár-tanak
Ezerötszáz munkás dol-gozik
de a csecsemőket csupor-kából
kanállal kell etetni
A kis iskolás gyermekek sor-sa
se jobb a nyírpazony-kabalá-s- i
iskolában egész télen hideg
teremben tanítottak Nem akadt
mesterember az egész megyé-ben
aki a kályhát átrakta vol-na
Mindnyájan megígérték de
a munkát senki sem végezte el
A vietnámi gyermekek szá-mára
azonban — központi pa-rancsra
— küldenek paplant ta-karókat
kályhát gyermekko-csit
gyógyszert nemis szólva
a sok hadifontosságú anyagról
A kaszát emlegetni így Péter
Pál körül — a magyar Alföldet
az aratást juttatja eszünkbe Ez
az élet igazi munkaideje A ma-gyar
földmíves munkája ilyen-kor
csöndes és lassú hiszen a
forró nyár szabja meg ritmu-sát
de erős és biztos mert a
forró nyár ajándékait kell át-venni
Otthon a lefojtott lázongás és
megalázkodás jellemzi a föld-mível- öt
Reményik úgy mondta
hogy a tenyér csak a zsebben
szorul ököllé s a rabmenet a
megalkuvás zsoltárait énekli Mi
kiléptünk a sorból kommunista
poroszlók űztek más világtáj
felé De vetésünk érik közele-dik
a nagy magyar Péter Pál
napja
A kaszával a békés földmíve-l- ő
arat de a hősök kezében
fegyver: Tudja Pál mit kaszál
— I
-- W
I'
v
:! -)
N
r { 1
i 4
1 '-- r J
In
! í!tV
n ! ' - t
I $ í
GK'
11 I' v: 'i
'ff
íjiJil:iU:: Íui 'fími
5 i' ? "'
4Uzk í
'ií m"r
%í í
3 1 ?t
i ir--' r : H -- '
frB í tIC fl :
'}-- ! 'í
h n'ii
I '' ' 1 '
({! ÍJ I
fi' íJ '
I n % 'á V Mii? 'tftií i
't'íti if
iM?W
föf ? i
'ijtfeíj
M t'iti -- fi
MÍ!Í '}mw 5f"i'lt'-- í
!BJ t'J'S
Ii mt
j"' mi