Kanadai Magyarsag, July 05, 1969

              Mr az -- egi --mezőm
~ '--
t arJ
: -- H
11 S- -
mpíkl
i beitl
jl
joMs-- "
farar- -í
fi rr
10SJ
el? VíI
alans--1
atté
orn3Vl
ti"—
ak:
ozoa
kurjJí
i elős- -
tttas
sso"
szós- -
-p"
ra
éü-- i ss :
-- r
a af y s Qjr
isn-t-o költő és író
72éles Budapest-en
meghalt
„ találkoztam vele A ífasztaláról lehulló morzsa--
01
korában
ígdó Szegem napiuiui Gárdonyi és Móra egy- -
cros ílirU Újságjaim u
"tirVnr Kiadója és szer
bem értek fel a nagy elő-:- :t
kisuiiáig Értelmet- -
L %olna a maradásom Meg
níyaványa levéltarana paa-ijn- vt
és begyújtásra hasz-Lakulusokn- ak
elsárgult ok- -
rendezése Kecbegie- -
- szólva arról nogy ar
U községi orvos a heten- -
legjelenS Dévavanyai Hiriap
az újság szerhesicscL i
' Mindezért pengő
ía'oarkomat havonta azon- -
( Koszt és lakás ingyen von
„ina abban az időben ami- - L5 volt a búza mázsája
jf = :ti_ _inln
Sj diplomával vnídmua-ncua- -
oentek el az emberek és
-- iríVinl tpnonrlntt fl7
ijyeginuimau 0 íf Ári-nt-- tis7titrtt utat
zikittl
"
fákat nyesegetett 1
:-jn-ámért
B-járbúto-rt
egy vesszőkosár- -
-- AíB
ak
90
oiewi
nett
btra tettem es magam ei-- b
gyalog- - Nemcsak azért
-- iikiben voltam a penzneK
fSLartam ejteni a Fehér-tó- t
irhelykutasi szélmalmot
:k egész gépezete rabol
és vaskos főtengelyét
'únvnak keresztelte el Uk- -
L-n-re
még valahogy emléke
zi masvar Vegul Vésztőt
[artam elkerülni ahol Sinka
iuhászos ember lévén —
keltetett a páskumon bár
'nár készen volt a „Fekete
aIIomásai"-va- l Minderre
t volna alkalmam ha vo- -
nézegettem volna ki- -
belemit végzett író hason
Jj birkajáráson amikor rá- -
Ácsplajbásszal a kezé- -
iridáriumra fektetett cso- -
t:pírra írt valamit
pagon fog a plajbász —
— de nincsen más pe- -
papír kell hozzá amit nem
fa a botos
ca-- és papírgondjai voltak
Ülrsfi Pista? — kérdeztem
!:g nincs kész — mondta
kés rátenyerelt az írásra
i puliját kellett eligazíta
í JTMÍ"Í7 lílrtTMfcVtJ
JZ"
V---(
'eke te
Qjvhfi W
nia egy renitens kos irányában A
papír fedetlen maradt Nem volt
nehéz elolvasni az öregbetűs mon-datot:
"Keletre bőgtek fekete ba- rmai"
Egyik leghíresebb balladája volt
készülőben Egész életében Kelet-re
figyelt Sinka Pista a kun ős-hazára
amely a magyarnak is ős-hazája
volt Ihletést egyenes be-szédet
bátor szókimondást el-szántságot
sugárzott belőle a Kö-rösök
mögül felkelő Nap amely-nek
pörkölő heve feketévé tette és
szíjemberré Alacsony és cingár
teimetén nem volt más csak
inak de azok feszültek raj-ta
testileg lelkileg és szellemileg
egyaránt
Kun pásztorként indult el út-jára
Sinka István és pásztor ma-radt
élete végéig Népét terelgette
a végtelen síkság misztikus hevü-letével
és küldetés-tudatáv- al Nem
alkudott meg soha semmiféle ha-talommal:
a puszták vad lovasai-nak
szabadságát igenelte még ak-kor
is amikor már csak kocogtak
lóháton és a szabadság is elve-szett
Időközben a Dévaványai Hírlap
állandó mellékleteként megcsinál-tuk
a Paraszt Újság-o- t Jő sokáig
ideadta az írásait melyek a fóldbir-tokrefor- m
mellett oly keményen
kiálló dr Kerék Mihály a parasz-ti
sorból regényíróvá lett Szabó
Pál mondanivalói és a fiatalon ön-gyilkossá
lett Kolozsi László linó-leum
metszetei szomszédságában
jelentek meg
Sokszor megfordult Dévavá-nyá- n
Elterveztük hogy szabadté-ri
színpadon itt adjuk elő Szabó
Pál Dózsa-drámáj- át amely akkor
volt készülőben Nem rajtunk múlt
hogy nem lett belőle semmi Dó-zsa
eszmevilágából azonban nem
engedett Hogy félreértés ne es-sék
nem a parasztkirály bosszú-álló
hadjáratát helyeselte Nagybo-t- ú
(Mészáros) Lőrinc a ceglédi
pap szervezőképességét csodálta
és Száleresi Ambrus dévaványai
plébános Dózsa 'diplomatája ösz-tökélte
a maga parlag1 humaniz-musával
Rájuk emlé zett ami-kor
a parasztságot a magyarság
vezető rétegévé akarta felemelni
Jóval később Budapesten a
Szentkirály-utca- i parasztkocsmá-ban
a „Komá"-ná- l is sok vita folyt
erről Kevéske bor mellett Erdélyi
Józsefnek Kádár Lajosnak a íit-ká- n
be-bené- zö Z Nagy Ferencnek
a parasztokból jött íróknak újság-íróknak
és politikusoknak bizony
hA??li
ISö
Papíron öt színű nyomással (23xl7J2 inch)
r- - rqnmooniócpoi C7nliítáií költség
S250 Rendelje még ki a
ha-7SZá-m:
k-isl-
Vcnvt
U-iállí-tott CSek- -
ordert s küldje alábbi címre
fÖLER COMPANY LTD Tartomány
ü££t Toronto Ontario Canada
n legeltet
bojtár
gatta a parasztság lelki és szelle-mi
felsőbbrendűségét és közben
a verseit novelláit parasz-ti
életforma elesettségét égrekiál-t- ó
tanulmányait
194S tavaszán találkoztam vele
utoljára a Rákóczi úton Búcsúz-tam
tőle:
— Megyek Pista kell men-nem
Nincsen választásom
Szigorúan nézett rám:
— mind elfuttok? csak
menjetek! maradok!
A szét-esésre
emlékeztető bomladozása a
szovjet-kína- i háboiű valószínűsé-ge
előtérbe hozza a háború vége
túléi nemzetközi problémák
rendezésének lehetőségét Különö-sen
európai térségben Ennek
során katonai gazdasági és más
szempontok elsőbbséget valószi-nüsíiene- k
a német békekötés ügyé-nek
Ebben területi kéidéseké a
főszerep Kelet-Németorsz- ág a néme-t-
lengyel határ és a Szudéta-föl- d
utóbbinak rendkívüli je-lentőséget
az a nagynyilvános-ság
előtt alig ismert tény
Csehszlovákia tavaly augusztusi in-váziója
előtt a Dubcsek-rezsi- m bi-zonyos
hajlandóságot mutatott a
becsületes rendezésre Többek kö-zött
épen váltotta ki a „varsói
katonai beavatkozását
drasztikusan „befejezetlen mondat-tá"
erőszakolta a kulisszák mögött
már meglehetősen előrehaladt német--
csehszlovák tárgyalásokat eb-ben
ötven vajúdó feszült
kérdésben
BOSSZÚ
i'AMEL-Y-" VISSZAÚT---
első világháború bot-csinálta
operettállamhoz Cseh-szlovákiához
Párizsban olyan te-rületeket
férceltek nyugaton és
északon melyeket történelem
folyamán sohsem laktak szlávok
a Szudéta-fol- d közel öt-millió
német Európa legna-gyobb
uránlelöhelye ez a német
tudással és szorgalommal megte-remtett
világhírű „cseh" ipar
!„„ ' ' 'vii ' f'i mumLuMA !
i )
~-urasmti-un-
Mn"H"is f T u
KAPHATÓ A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG SZÍNES
[ÉRKÉPE AZ ÉS A VÁRMEGYÉK CÍMEREIVEL
""J-- Í íVTTSÍ™ --"" ' x y f SV v r '& }#& ? V i „é'i : uj ™i ?! ! "" 'u t'"9"fí''ariii'ii - „ „ 41 II JlíHít-™- - — A
i
-- u tí '
LrU3
#zrfÁmM:
?
y
Hifi if §§
-
' -
'£&£ rhlhrLEiúísmrvf('-- M
£fc&n&é&:T9 ' '::n$mi
' -- i ' --— ' ' kí iw: t-jii'i-
Tfv 'ffi?
SéS4%ádf&i v :'ifM5r-ZMm- M
' - a' - ~
meg töltse
rcTnlinr =nrn1
0-- sy
--
W 179
írta
más
Hát De
Én
ett
Az
ad
hogy
ami
i
Az után
Ez ahol
élt
szí- -
alwh
ll
H
"t s ~
i
¥
~VB T " "- - J - i„ív J vy t ' S --!Z2# " '! "'
Ara
?yviya
éc C9
el az
nK-s"i- n
P ma
j v
'
a
el
óta
az
a
ez
öt"
az éve
D A
h& wií
r 4 A! " - k - rssvr- - 'V -- at :- - t
:
' c7 !t - %-w-
-r } i j l
' :
SJÍ- -
n uvt-ÍÍ- I"
iii
a
: '' Yt
% ? 7
(fci:
--ÍÍT fc-- rr'
tas—' í"W7Kn ie°:Tsw wfs-s- v
r
£c
--Ljf4r vZz ef&S i?ílsms£&
"&?&&£&& &l' tíAc
y~j
fT-ss- r ff i i '
Város: -- - „oraíufv 4
PUBLISHTNG
világkommunizmusnak
ií fr
ORSZÁG
ország:
vj&i'M?£ffrjTyÜsnl
f%fttt'i-£tLHJítfU'jJtii'-- l
£s mara'dt 1956 novemberében
ügy a nyaka közé csördített Ráko-sinak
Gerőnek és Kádárnak mint
senki más Es utána is maradt Bib
likus verseket kezdett írni és min-denki
megértette hogy ezekkel is
az elnyomás a vörös diktatúra el-len
harcol Nem verte le a beteg-sége
sem amely kínos volt és éve-kig
az ágyhoz kötötte Már moz-dulni
sem tudott de a puszták
szabadságát változatlanul követel-te
A leghűségesebb magyar az
utolsó nomád pásztor a paraszt-ságához
végsőkig ragaszkodó nagy
költő és író volt Nem parasztíró
mint sokan beskatulyázzák hanem
író akinek a műveltsége is tiszte-letet
érdemel
BOGNÁR JÓZSEF
— — p í wl c '!
ICANADAllMAGYARS'ÁG jíl9€9:i]úliüs? 51(27)1 m wmm
Kőzépeurépa rejtegetett titka
v-í@-
£3®eSK
szudéta-tragédi- a
ve nagyon fejlett cukorrépater-mesztéssel
igen gazdag roppant
erdőségekkel Hitler visszakövetel-te
majd megszerezte ezeket a te-- i
ületeket ami hamarosan Cseh-szlovákia
teljes felbomlásához ve-zetett
A második világháború után Be-n- es
kezdeményezésére Sztálin
védnökségével szörnyű visszavágás
következett: személyenként 5-- 8
kilóig engedélyezett kézibatyuval
az egész szudétanémetséget kato-nailag
kiűzték otthonaikból gi-gantikus
méretű koncentrációs tá-borokba
terelték majd később gya-logosan
többmilliós csont-bö- r re-gimentként
félholtan a mai Nyu-gatnémetországba
hajszolták
A Szudéta-fol- d ezernél több kise-bb-
nagyobb községe teljesen a
mintegy háromtucatnyi városa pe-dig
80-9- 0 százaléknyira néptelenné
vált élet megállt és a bosszú
rettenetes bumerángként visszaü-tött:
a szakmunkások százezreinek
elvesztésével a „cseh" ipar hosz-szab- b
időre tetszhalott lett
gazdasági összeomlást káoszt or-szágos
felfordulást váltott ki és
áHéljeszürtTaíattorrwslügyességge!
kihasználva 1948 februárjában' ha-talomra
jutott a kommunista párt
D A LEGNAGYOBB
TÖMEGRABLÁS
elnéptelenedett Szqdéta-föld-d- el
azonban Benes a
kommunisták tudtak mit kez-deni
lényegileg máig A be-népesít- ési
akciók évtizeden át
sorban csődöt mondtak Hiába
ígérgettek a legalább öt évre oda-költözökn- ek
német házakat
lakásberendezéseket nagyösszegü
bevándorlási segéllyel és dupla fi-zetéssel:
a cseh és a szlovák nép
— félt Érezte a bűncselekmény
szörnyűségét amely ennek a táj-nak
ártatlan őslakosságát sújtotta
lesz egyszer visszajönnek
a németek? Mindenki gondolt
erről beszélt és — semmiféle csá-bításra
költözött a Szúdéta-földr- e
Állandó telepesek helyett
rablófalkák lepték el a hajdan vi-ruló
immár kísértetiesen kihalt tá-jat:
lovaskocsikkal teherautókkal
a bátrabbak tchervonatszámra
hurcolták szét mindenfelé Cseh-szlovákiába
a hatóságok hallgató-lagos
beleegyezésével feltört né-met
lakások teljes berendezését és
gazdasági gépeit kisipari műhelye-it
Cseh közgazdászok későbbi
megállapítása szerint ez volt a hu-szadik
században a legnagyobb
arányú tömegrablás a világon
amit polgári lakosság hajtott vég-re
ez még csak az „első
Menjen a pokolbal
Ezt mondta Joy egy jiatal tiszt-viselőnő
amikor hazaérve üresen
találta biztonsági vaskazettáját
amelyben összes vagyonát
dollárt őrizte Dühében egy cédu- -
'k ara is rü irla: Menien a p°t°'o1 1u:f :%Z&tkM és beletette a kazettába mert
okos Éviké volt a 90 dollárját
I oda rejtette már hanem egy
vázába Mire hazaért Folytas- -
'
j suk? A váza is eltűnt a helyén
egy cédula állt „Megyek! ví- -
j szem a pénzt is! Bye" Joy most
fcMs+ --1- -V!r PJ~ "TrdftJ'V'
V' w-W- - -- "$
% jrC "m
Az
Ez
ezt
Az
sem sem
nem
sem
két
ingyen
Mi ha
erre
sem
sőt
De for- -
150
De
kis
nem
De
De
már nem spórol Hanem az utolsó
jiüérig elkölti a csekkjét (De mi-ért
nem teszi bankba? Csak a tol-vajokban
bízik?)
--W V--- TéUer 'kiállt1 az A!BM mellett
Az európai egység problémájá-val
foglalkozó amerikai „Institu-t- e
on Problems of European Uni-t- y
Inc" rendkívül érdekes előadás
keretében szólaltatta meg "Wash-ingtonban
tudományos életünk
egyik legkimagaslóbb személyisé-gét
dr Teller Eduárdot A világ-hírű
tudós hatalmas felkészültsége
és nagyszerű humora mindvégig le-bilincselte
a százfőnyi meghívott
közönség figyelmét
„ELENGEDHETETLEN "
Véleménye szerint az ABM né-ven
ismert nukleáris védelmi rend-szer
kiépítése elengedhetetlen az
Egyesült Államok jövő biztonsága
szempontjából A Szovjet legalább
a
o
o
dulót" jelentette A másodikban
már a házakat és a gazdasági épü-leteket
rombolták széjjel egész
falvakat mert a kommunizmus „ál-dásaként"
országszerte beütött az
építőanyag teljes hiánya Voltak
évek amikor a magánépítkezése-ket
a Szudéta-földtö- l ezer kilomé-ternyire
is az onnét szabadon lo-pott
bontási anyagból végezték
mindenütt Ezt csak 1957-be- n til-tották
meg és kezdték büntetni ami
a rablófalkák általános felhördülé-sét
váltotta ki: „Hát ez a demok-rácia?"
D ODAHURCOLJÁK
A MAGYARSÁGOT
Közben a csődöt mondott bené-pesíté- si
akciókat az erőszakos be-telepítés
páréves kísérlete váltot-ta
fel A „két legyet egy-csapásr- a"
elv alapján így akarták megoldani
a külső „csehszlovák" máz alatt
örökmagyar Felvidék magyartala-nításá- t
is Hónapokon át éj leple
alatt tehervonatok százaiba erő-szakoltak
többszázezer magyart és
felhurcolták a__ Szudéta-földr- c az
akkorra már teljesen-kirab- olt fal-vakba
Két évvel később azonban
Moszkvában az az ötlet kerekedett
felül hogy Rákosit az „üldözött
csehszlovákiai magyarság meg-mentöjeké- nt"
próbálják Magyaror-szágon
népszerűsíteni ezért Prága
sürgős parancsot kapott: a Szudé-ta-fóld- re
hurcolt magyarokat haza
kell engedni falvaikba és városa-ikba
Ez meg is történt
A magyarok hazatérésével a
Szudéta-fól- d ezernyi falvára ismét
ráborult a temetői csend Ennek a
termékeny vidéknek a mezőgazda-ságból
való teljes kiesése azonban
kezdte végleg megbénítani a sör-é- s
cukorgyártást is jóllehet Cseh-szlovákiának
épen a sör és cukor a
két legfontosabb exportárúja Az
ötvenes években ezért a Szudéta-földö- n
óriási állami gazdaságok lé-tesültek
— munkaerő nélkül A
szovhezok istállóinak építésénél az
alaprakáshoz — prágai parancsra
— mindenütt a vandáimódon fel-dúlt
német temetőkből elhurcolt
márvány síremléktáblák tízezreit
használták fel A Szudéta-föl- d gyá-rainak
és bányáinak nagyrészében
ma körülbelül mindig százötven-ezer
csehszlovákiai rab dolgozik
mint kényszermunkás A mezőgaz-daságban:
a katonaságnak egész
évben egymást váltogató osztagjai
és a többhetes vagy hónapos „bri-gádmunkára"
odaparancsolt főis-kolás
fiúk leányok
Teljesen kihalt falvak félig le-- a
rombolt házsoraival tetönélküli
süppedő máladozó házak százez-reivel
a Szudéta-föl- d tájai borzon-gatóan
kísérteties látványt nyújta-nak
Fényképezni és turistának er-re
járni — szigorúan tilos!
A reálpolitikus Dubcsekék tavaly
megegyezést kerestek Bonnal a szu-détanémet- ek
visszatérésére cseh-szlovák
állampolgárokként Alap-elképzelés:
a nekik járó kárpótlás
fejében Prága lemond háborús jó-vátételi
igényéről Németországgal
szemben Ezekbe a tárgyalásokba
azonban Moszkva tankokkal „köz-beszólt"
SIMA FERENC
Az okos embereknek igen nagy
hibájuk hogy a legbolondabb ál-lítást
is igen okosan tudják vé-delmezni
Vas Gereben
bt évvel előttünk jár ezen a terü-leten
Az ABM beállítása az Egye-sült
Államok lemaradását volna
hivatva kiküszöbölni éppen ezért
semmi esetre sem tekinthető kihí-vó
lépésnek a kommunista álla-mok
felé még kevésbé lehet oko-zója
a fegyverkezési verseny fel-lángolásának
amint azt néhány li-berális
honatya beállítani igyek-szik
Az ABM-e- l kapcsolatos tudomá-nyos
kutatásra eddig öt billió dol-lárt
költöttünk s most sokan költ-ségvetési
okokból vonakodnak évi
900 milliót áldozni arra hogy a ha-talmas
pénzen szerzett elméleti
eredményeket gyakorlatban is ki-próbálhassák
NEM ELÉG A TÁMADÓ ERŰ!
A különböző folyóiratokból szer-zett
„ismereteik" alapján túl so-kan
ringatják magukat abban a
tévhitben hogy az Egyesült Álla-mok
nukleáris fegyvereinek táma-dó
fölénye védelmi rendszer beál-lítása
nélkül is elegendő biztonsá-got
jelent A valóság az hogy a
Szovjet e téren is felnyomulóban
van és néhány éven belül elérhe-ti
azt a színvonalat mely az első
nukleáris csapás megtételére képe-síti
majd Az egyelőre megvála-szolhatatlan
kérdés hogy annak
elérése után Moszkva egy preven-tív
atomtámadást tényleg végre-hajtana- -e
de afelől kevés kétség
maradhat hogy fegyverkezési fö-lényét
politikai zsarolásra használ-ná
fel
A hallgatóság egy része bizo-nyos
kétséggel fogadta azt a meg-állapítást
hogy a szövetséges ál-lamokkal
való szorosabb együtt-működésnek
egyik nagy akadálya
a kutatás túlzott titkossága En-nek
az ellenkezőjét dr Teller ál-láspontját
meggyőző érvekkel tá-masztotta
alá A jóval nyütabb ku-tató
tevékenység és a kísérleti
eredmények szabadabb kicserélése
jelentős erőforrást nyitna meg szá-munkra
viszont az ellenséges hatal-makat
nem sokkal több adat birto-kába
juttatná hiszen közismert
tény hogy a Szovjet kitűnő kém-szolgálata
egy éven belül úgyis
minden lényeges adatot meg tud
szerezni A honvédelmi jellegű ku-tatást
éppen titkossága miatt egyik
híres egyetemünk a másik után
szünteti be Tisztán ennek a rend-kívül
káros folyamatnak a megál-lítása
megérné a kísérletezések na-gyobb
nyilvánossággal való foly-tatását
AZ ATLANTI PAKTUMÉ
A JÖVŐ
Európa jövendő biztonságának
záloga a szorosabb együttműkö-désben
rejlik — mondotta Teller
Mint európai születésű és nevelé-sű
amerikai tudós a kibontakozást
az Atlanti Paktum keretében lát-ná
legszívesebben
Az előadás végeztével számos
kérdést intéztek dr Tellerhez a
résztvevők akiknek soraiban ' ott
láttuk Edward Pattén Donald E
Lukens Henry A Schadcbcrg
Charles Chamberlain és Clement
J Zabolcky kongresszusi képvise-lőket
valamint John Fishert az
American Security Council elnö-két
és dr Wm Prendergast-o- t a
honvédelmi miniszter speciális
asszisztensét
Az Intézet sok áldozattal és fá-radozással
való megalapítása és
az előadás megrendezése és gör-dülékeny
levezetése dr Szász Zol-tán
érdeme aki az Amerikai Ma-gyar
Szövetség-külügy- i titkári tisz-tét
is ellátja
ANGOL HUMOR DE JÓ
London utcáin cikk-cakkba- n gu-rul
egy autó A rendőr rögtön meg-állítja
s beszól az ablakon:
— Leheljen csak be ebbe a
szondába!
Az autós megcsóválja a fejét:
— Nem lehet asztmám van! —
És mar veszi elő az orvosi bizo-nyítványt
A rendőr nyel egyet:
— Akkor jöjjön be az örszobá-b-a
majd vérvizsgálatot veszünk!
— Nem lehet — feleli az ember
— fehérvérüségem van — És ve-szi
is elő az orvosi bizonyítványt
A rendőr most már mérges:
— Akkor szálljon ki és"menjen
tíz lépést de egyenesen ám!
Mire az autós isteni nyugalom-mal:
— Nem lehet mert — be va-gyok
rúgva
n
i
i
1 1 i
f
H 'I
ti
t 1 t 1%
í 'Síi
r
::
'p
Öl [
VAt
1 3 r 1
'fí'Jif Í l' !
t „ ( í 1 I
t 1 1
JB l U h- - M
k V
Ú1&$ u Ws-- d 'S6Hí55 'M SRír- - M
'!öltltftfy!f
WM
ja i v
i &fe?1j
mwm III
Wm
Mii!