Kanadai Magyarsag, May 07, 1955

              - í'í
U
]]&
r4
i
?u
fc
f
1
J
r
I
WBBSm
ti t
)Vi
f v l :l'
F
V 19 sz 1955 május 7 KANADAI MAGYARSÁG
-- i ív mm KANADAI _ im mAayARSAir
N
Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathuret St Toronto
Telefon: EM-3-76- 78
Laptulajdonos-főszerkeszt- ő:
KENÉSEI F LÁSZLÓ
Megjelenik minden szombaton
Előfizetési árak : egész évre $5 fél évre $275
egyes szám ára 10 Cent
Amerikában : egész évre $6 fél évre $325
Más külföldi államokban 6 amerikai dollár
Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk 1
Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg
és nem küldünk vissza
Minden névvel aláírt cikk tartalmáért a szerző felelős CANADIAN HUNGflRIfiNS
Editor in Qhief and Publisher
LASZLO F KENÉSEI
Pubüshed every Saturday
Kditorial and Business Office :
362 Bathurst Street Toronto Ont Canada
For all articles published under the author's name the full
responsibility rests with the author alone felhívás
A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya el
nöksége ez év március 5-é- n Clevelandban tartott gyűlésén
elhatározta hogy védekező szervezkedésre hívja fel mind az
anyaországi mind az utódállamból! magyarságot a pánszláv
világuralmi törekvés ellen amely már leigázta Középeurópát
és fenyegeti nemcsak Európa még szabad részét hanem az
egész világot is Ennek a szervezkedésnek feladata elsősor-ban
Amerika de az egész világ közvéleménye előtt is megis-mertetni
a pánszláv világhódítás eddigi útjait leleplezni cél
jait és eszközeit mindenek előtt igaz képet 'mutatni a világ-nak
a pánszláv imperialista törekvések fő mozgatóiról az
oroszokról Közép- - és Keletcurópában előfutáraikról s első
számú fegyvertársaikról a csehszlovákokról a jugoszláv ha
talmi politikát játszó szerbekről és az álarcukat ujabban le-vető
és magukat szlávoknak hirdető ezzel a pánszláv vonalba
beállott románokról
A mi emigrációnké a cselekvő önvédelem utolsó alkalma
és lehetősége Nemzetünket a második párisi béke is kiszo-lgáltatta
a pánszláv elnyomásnak emigrációnk egységes ve-zetés
nélkül széttöredezve céltalan belső súrlódásokban idő-szerűtlen
problémák feletti vitákban emészti nemzeti erejét
A középeurópai kérdések "képviselőjeként" előlépett Free
Europe rt a pánszláv gondolat szolgálatában született Kis-enten- te
fenntartására kötelezte el magát s ennek szolgájává
tette az általa eltartott new yorki Magyar Nemzeti Bizott--
% mánytis A-Fre-e
Europekeretében'szervezett Rab Nemzetek
Kongresszusa az 1939 óta elkövetett népirtásokról az Ugye
sült Nemzetekhez benyújtott panaszában említést sem tesz
a magyarságnak a Kisentente hatalmak által elkövetett terv
szerű irtásáról lakhelyéről való kiüldözéséről 'áttelepítésé
ről s ezzel is igazolta teljes alkalmatlanságát a magyarság
nemzetközi érdekeinek képviseletére és a pánszláv elnyomás
elleni védekezésre
A pánszláv imperializmus társult a kommunista társa
dalmi és gazdasági eszmékkel s ezt is beállította a pánszláv
világuralmi célok szolgálatába Népünk Európa sőt az egész
nyugati világ megmentésére nem elég tehát csak a kommu-nizmus
elleni harc hanem meg kell semmisíteni a kommuniz-must
hatalomban tartó pánszláv imperialista gondolatot is A
magyarság mint a Kárpátmedence egyetlen nem szláv népe
mindenkinél jobban érzi és tisztábban látja ezi a veszélyt
ami elsősorban minket fenyeget megsemmisítéssel Már negy
vennyolcas szabadságharcunkat is amit Amerika népe lelkes
figyelemmel kisért és támogatott az ellenünk segítségül hí
vott orosz hatalom törte le és csehek látták el a rendőri szol
gálatot Nem véletlen hogy az orosz beavatkozás egybeesett
a Prágában ülésező első pánszláv világkongresszussal amely
az orosz hatalmi célok szolgálatában állt
A felvidéki magyarság sőt az egész magyarság jövője
össze van kötve a pánszláv törekvések alakulásával Ennél'
tuaataoan mi Kezaettoi lógva ieiveuuK a narcot ezekneK a
törekvéseknek nyílt vagy rejtett megnyilatkozásai ellen Har
cunkat egyedül vállaltuk és készek vagyunk egyedül is foly
tatni A Clevelandban magyar szervezetek részéről elhangzott
felkérés váratlan uj feladatot ró ránk
Mielőtt azonban a magyarság önvédelmi szervét a meg
csonkító leigázó és beolvasztani akaró pánszláv imperializ-mussal
szemben megalakítanánk újból össze kívánunk jönni
az Egyesült Államok különböző független magyar szervezetei
nek képviselőivel hogy megtárgyaljuk a közös front kialakí
tásának módjait és a küzdelem kifejlesztésének eszközeit
A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya ere-deti
elhatározásához híven ez eV május 28-á- n vezetőségi ta-nácskozásra
ül össze amellyel kapcsolatban megbeszéléseket
folytatna a felkérő és időközben csatlakozó magyar szerveze-tk- e
képviselőivel Kérjük mindazon magyar szerveket ame-lyek
felfogják a magyarság létkérdésének mai történelmi
követelménj'eit s akik a kicsinyes ellentéteken felülemelked-ve
készek velünk bátran harcba állni az egyetlen nagy ma-gyar
célért a létünket fenyegető pánszláv veszély elhárítá-sáért
nevezzék be megbízottaikat a new yorki megbeszé-lésekre
Kérjük az érdeklődőket hogy részvételüket a Csehszlo-vákiai
Magyarok Nemzeti Bizottmánya elnökségének akár
melyik tagjával sürgősen közöljék hogy az értekezlet rész-létei- re
vonatkozó értesítésünket időben kikézbesíthessük
T Itta tettek ideje ! Most vagy soha ! Az Igazság mégis
győzni fog !
Szilárd Marcell dr
főtitkár
Szilassy Béla dr
x elnök
Hites Kristóf
alelnök
mit írnak mások?
A Magyar Nemzeti Ifjúság című lap írja
az alábbi sorokat :
Ha egyszer — minden nyugati balfogás el-lenére
— a mégis elkövetkezik a felszabadu-lás
órája az otthoni Magyarország amely
ma egy tovaDütejioaott egységes jooDoiaait
jelent mint egy óriási Számonkérő Szék el-sősorban
mitőlünk fog mindent számon kér-ni
Azt kérdezi majd : mit tettetek az anti-bolsevi- sta
egységért ? És mi azt feleljük :
atomizálódtunk ! Mit tettetek a magyar lé-lek
megtartásáért ? És azt kell felelni sokak-nak
hogy elfelejtettük beküldeni a jobbol
dali lapok előfizetési díját ! Mit tettetek az
Eszme érdekében ? És sokan azt mondják
majd — autót vásároltunk ! Házat vettünk !
Tengerparton nyaraltunk ! Mit tettetek a
jobboldali mártírok emlékezetére ? S akkor
sw vvv- - vWi vWí' w ~- "- — -- m írni i - --- - wTwTAATwTAA?yA?í
A GYŐZHETETLEN
CSÁSZÁR IGAZSÁGA
Irta : Móricz Zsigmond
A janicsár nevetve kihúzta a süvegéből a
fakanalat beledugta a tejbe s felkavarta
— Jó tej e mit piszkálod — mondta az
asszony mérgesen
A katona lenyalta a kanalat s törökül mon-dott
valamit mire a többi csúnya vereshajú
fickó röhögni kezdett
Az asszony mérgeskedve pislogott rájuk
— Nincs pénzed ebellette törökje pedig
anélkül nem adom
A janicsár mintha megértette volna
— Pizet — mondta s a kaftánja szárnyá
ra ütött — Pizet !
— Add ide ! — felelt az asszony
— Adide — mondta a janicsár s felvette
a csuport
— Jézusmáriám — sápított az asszony s
kétségbeesve nézte hogy hajtja fel a török
a drága jó tejet s mi lesz az öt dénárral ?
Szerette volna hasbavágni a pribéket de
ha azt mondta hogy van pénze tán megadja
Nézte hát ahogy a janicsár nagy kortyok
ban nyelte a tejet amit a majorosgazda azért
osztott el köztük szegény zsellérasszonyok
között mert kidobolták hogy a teheneket
úgyis elviszik Igaz pénzért jó áron tizen-két
forintot doboltak trombitáltak de a fo
rintosokat nem lehet fejni S azért mégisv£'ei --magát:
ijikuuu a taoorüa a Köcsöge janicsár
tejet mint a gyerekeknek adja mert öt dé-nárt
hirdettek érte s öt dénárért bőrt vehet
sarura valót magának s a két gyereknek
vagy kendőt vagy kősót
Ez mind végigiszonyodott benne míg a
török bezabálta az egész csupor tejet
— Adide — mondta ekkor a janicsár s
odaadta a csuprot
— Add ide a pénzem ! — kiáltotta az asz-szo- ny
— add ide a pénzem !
— Pizet — nevetett a katona s ráütött
most már nem a kaftánjára hanem a kard-jára
azzal másik kezét csókra nyújtotta
összenézett a többivel akik úgy nevettek
majd megfúltak a jó tréfán avval megfor-dult
hogy tovább sétáljon
Az asszonyba azonban felforrt a vér :
— Huj te liárombavágott pofájú disznó
— kiáltotta s ráköpött a kezére — elinalsz
az én tejemmel hogy fúlj meg tőle hát az
öt dénár ? hát az én sarum meg a kendő meg
a kősó
Mint a zápor hullott a szitok a janicsárra
aki darabig állta akkor nyakonütötte az asz-szon- yt
s elment nagyhetykén röhögve
Távolabb szekeresek voltak akik a parancs
és dobszó szerint kenyeret búzát baromfit
hoztak a faluból Nyugtalanok lettek mert
sejtették mi történt
— Marja nenő — kiáltották — mi baja
Marja nenő ?
— lJaj viszi a pénzem a pokohavaló viszi
az öt dénáromat — sikoltotta Mária nenő
eszeveszetten futott a megszökött janicsár
után
falusiak komoran néztek össze a hátuk
is lúdbőrzött ők a jövő bajokat érezték
Tudja azt mindenki mit jelent az ilven hir- detés hogy fizetnek mint a köles Csak már
ez a nenő meg ne bomolna méír vproi--o lesz s akkor egy-k- ét szúrás olcsón esik
— Hallgasson nenő galambom — kínál
tak neki s félve nézték a beláthatatlan snl™
sagot Mintha már mind ideügyelne
De a neno nem hagyta a mairáít ni-o- „ hangja volt mint a réztrombita hmwV
szájából a szitok mint a jégeső törökök
nagy nyugalommal vették körül s komolv vakröoczlcteapjlaénnhicaásllállgtraatntnáinekcnsődjaehnoigcysváésregéAenlőnreoenlyőasnersnhitá-ö-tmraeg v'
--w=5:
crntnft a lífuo ! 1! i J"J _ _
mindnyájan kénytelenek leszünk azt felelni :
veszekedtünk és martuk egymást S miért
tettétek ezt milyen politikai világnézeti in-dokból
? S akkor azt kell felelnünk : nem
tudjuk fogalmunk sincs róla Hiszen mind-nyájan
egyet akartunk !
És a nemzet Ítélni fog fölöttünk !
A COLLEGE-STREE- TI KÉSELÉS ÜGYÉBEN
gyilkossággal vádolt Szentandrássy János
bünperében az esküdtszék nem gyilkosság-ban
hanem szándékos emberölésben találta
bűnösnek a vádlottat aki ez év február 14-é- n
egy régi haragból eredő összeszólalkozás so
rán egy késszúrással megölte Major Józse
fet ítélethirdetésre május 6-- án fog sor ke
rulni
"— --~_ 4VWVAWéV%V
Mária nenő hogy a padisah-- t kiáltották
Nagy lovakon nagy török basák jöttek no
gondolta a nenő most van ideje a dénárokról
szólni
Porba vetette magát és torka szakadtából
rikoltotta :
— Igazságot tegyetek nagyhatalmú
uraim !
A lovasok megálltak
Egy basa közelebb léptetett s magyarul
kérdezte :
— Mi bajod jó asszony ?
A nenő felörvendett a magyar szóra :
— Láddé lelkem angyalom — kiáltotta
— egy kutyafejű janicsár a tejem megitta s
az ot dénárommal elszökött
A basa törökül magyarázta ey töpörödött
kis öregnek aki csendesen mozdulatlanul ült
egy nagy fekete lovon
— Megismered-- e azt a janicsárt ?
— Meg én százbul ezerbül halálom órá-ján
is -
Már fújták is a trombitákat a janicsárok
kürtjeit s futottak a vörös hóhérok a fakanal-akkal
a süvegjükön
Távol a katonaság nagy négyszegletre ál-lott
és mereven nézték a szultán igazság-osztását
az alföldi estén
Keresd meg ! — s a basa rámutatott a ja-nicsárok
sorára
Mária nenő nekiment apróbogár szemeivel
átfutva a vörös óriásokat
— Itt a hárombavágott pofájú — visította
o js csaK janozea a előállt
s
A
is
s
A
a
— Biztos vagy benhe !
—Hogyne vónék angyalom mikor a szí-vem
verése is elállt ahogy megláttam a bes- -
tyét
Megittad ennek az asszonynak a tejét ?
— szólt a basa
A janicsár számot vetett veréssel ütéssel
s azt mondta :
— Nem
Mária nenő égnek emelte a kezét
— Soha nchigyjen nektek senki földnek
tolvajai legyetek az én öt dénáromért
— Megittad a tejet ? — kérdezte a basa
újra
— Nem
Mária nenő újra sikoltott :
— Százezren jöttök hogy egy szegény asz-szo- ny öt dénárját elvegyétek
A basa rendületlenül kérdezte harmad-szor
is :
— Megittad-- e az asszony tejét ?
S a katona harmadszor felelt rá hogy :
— Nem
Akkor a nagy lovon a kis öreg- - meg-mozdította
a kis korbácsát alólról felfelé s a
basa szólt :
— Vágjátok fel a hasát
A nenő csak akkor eszmélt fel mikor le-tépték
a janicsár kaftánját s pallost emeltek
— Jaj uramjézus —kiáltotta — már azér
csak meg ne öljétek Nem kívánom én a ha-lálát
A basa intett s a janicsárt végighasítot-ták
Vérével együtt a tej ömlött ki beléből
Akkor a basa így szólt az ájuldozó asz-szonyn- ak
:
— Ha a tej benne nem lett volna most a
te torkodat vágták volna el hogy mocskos
száddal rosszat mertél mondani a győzhetet-len
császár vitézéről
Aztán felemelte ostorát
— Adjátok meg neki az öt dénárját
Akkor előre rúgtatott és törökül magya-rul
ezt kiáltotta :
— Allah nagy és Mohamed az ő prófétá-ja
Hirdessétek mindenfelé a győzhetetlen
császár igazságát !
Mária nenő szédelegve iszonvodva ájul-dozva
bukdácsolt félre a lovak útjából
Az öt dénárt a markába szorongatta s el- -
foa—n „tép„te„ magá„t„s miantttaenyuaavnatljyaatömréésg job- - jhóatmáréogztsazemhofegdyőöntekröifs vaásszzneagténvyeszkartaojntáanaakz ™f™kiab™áltfa°kinIcostatk kkéesttőébvbáltératetttöememgegs visoljnóaleannszeultánCsearkreleaganlaágbyb iöjet datrsaéngyraet adott
C"
Tamás András :
Hozzászólás a bevándorlás kérdéséhez
IV
J Diefenbaker képviselő a bevándorlásügyi hatóságokat
hivatali hatalmukkal való visszaéléssel vádolta despotáknak
névtelen bürokratáknak nevezve azok tisztviselőit Kifogá-solta
hogy nem hozzák nyilvánosságra a visszautasítások
okait "Elkerülhetetlen — mondta — hogy elő ne fordulja-nak
egyes igazságtalanságok egy minisztériumban de az
mégis lehetetlen hogy az önkény alkossa az alapját a beván-dorlási
politikának" Majd ismertette W B Fsrris British
Columbia főbírájának egyik nyilatkozatát arról hogy a "be-vándorlási
hatóságok félrevezetik a lakosságot" Szerinte ez
a megjegyzés ráillik a minisztérium legtöbb magasrangú
tisztviselőjére Tudomása van a hatósági önkényről s hozzá
fűzte hogy "ezek olyan gyakorlatok amelyek ellen az ország
bíróságai szót emeltek"
) J F Pouliot liberális képviselő vette ezután védelmébe
a bevándorlási minisztériumot kifogásolva hogy Diefenba-ker
általánosságokban beszélt s hogy csupán két-háro- m
konkrét esetet tudott felhozni Szerinte Kanadának meg kell
mondania a bevándorló-jelöltekne- k hogy ezen a földön jövőt
és kenyeret biztosítanak nekik azzal a feltétellel hogy dol-gozzanak
s ittlétüket ne a társadalmi segélyakciókra ala-pozzák
W Dinsdale képviselő ezután azt fejtegette hogy
egyetlen politikus vagy állami tisztviselő sem bírhat az utol-só
szó jogával annak megállapítására hogy ki lehet vagy ki
nem "istentelo es tisztelő kanadai polgár H Winch képvi
selő elfogadta ugyan a kormány álláspontját hogy a vissza-utasítás
okait ne hozzák nyilvánosságra de azt hiszi hogy az
érdekeltet mégis tájékoztatni kellene azokról
A kormánypárt részéről Harris pénzügyminiszter meg-állapította
hogy bár az ellenzék részéről bírálpt tárgyává
tették a fellebbezés és az elutasítás indoklásának kérdését
de semmiféle javaslatot nem terjesztett elő arra vonatkozó-lag
hogy a fellebbezést megengedő és az indokolást előíró
cikket iktassanak be a törvénybe vagyis hogy a törvényt
a vita anyagának megfelelő módosítással egészítsék ki
Ez utóbbi megjegyzésből világos hogy a fellebbezés és
indoklás kérdése azon bukott meg hogy az ellenzék bár
élénk hozzászólásokban számtalan kifogást emelt mégsem
ment odáig hogy a bevándorlási törvény módosítására ille-tőleg
kiegészítésére vonatkozó és a parlamenti szabályoknak
megfelelő írásbeli javaslatot tegyen A parlamenti vita tehát
ebben a felettébb fontos jelentőségű kérdésben eredménytele-nül
végződött j
Most pedig tegyük a magyar bevándorlás szempontja- -
ból vizsgálat tárgyává a kormány álláspontját azon válasz
alapján amit Pickersgill miniszter adott az ellenzéki kifo-gásokra
Érthető hogy a miniszter ragaszkodott válaszában az
elhangzott bírálatok irányvonalához s azok megcáfolására
törekedett Beszéde első részében tehát a súlyt minisztériu- -
mának működésére fektette amely szerinte határozataiban
a törvény előírásait követi A törvény-törvén- y s miniszté-riuma
annak sem betűjét sem szellemét nem lépheti át M-inisztériuma
nem más mint a törvény végrehajtó-szerv- e
lAmi a fellebbezés és az indoklás nyilvánosságrahozata-lát
illeti Mackenzie King v miniszterelnök 1947-be- n kijelen- tőbe hogy Kanadának jogában áll kiválasztania azokat a be
vándorlókat akik alkalmasak arra hogy jó állampolgárok
legyenek A bevándorlás előny de nem jog A bevándorlást
a parlament ellenőrzi a Ház előtt felelősséggel bíró miniszté-riuma
útján Ezért van az hogy a selejtezés közigazgatási
eszközökkel történik a miniszter ellenőrzése mellett A fenti
elveket 1947-be- n lefektették s azokat a parlament törvénybe
is iktatta A törvény megváltoztatását csak a parlament ren- delheti el senki más ! Fulton képviselő azt akarná hogy a
bevándorló-jelö- lt megfellebbezhesse a minisztérium döntését
bíróság előtt Ezt a fellebbezési jogot főleg a már Kanadában
mgtelepedettek számára szeretné biztosítani akik idegenben
élő hozzátartozóikat akarnák idehozatni Csakhogy a törvény
szerint a bevándorlást intéző hatóságok kötelesek kivizsgál- ni a bevándorolni szándékozó előéletét Ha véletlenül a jelölt
múltjában folt van s ezt nyilvánosságra hozzák a bíróság
előtt történt fellebbezés alkalmával az csak a jelöltre nézve járna igen kellemetlen következményekkel Más országok is
feltétellel bocsájtják rendelkezésünkre a jelölt előéletére vo- natkozó adataikat s ez az oka hogy az adatok titokban marad-nak
Eszerint tehát a bevándorlási hatóságok tudomására ju- tott adatok nem kerülhetnek bírósági tárgyalásra így van
az hogy a miniszter határozatait nem lehet megfellebbezni
a bíróságok előtt hacsak nem változtatják meg a törvény
(Folytatása következik)
AMIRŐL NEM SZÍVESEN
--o-
IRUNK
A kanadai MHBK megbízottja állítólag bizalmas levél-ben
arra szólítja fel a tagokat hogy ne olvassák lapunkat
mert az folytatásos regényében megsértette a m kir hon
védség volt törzstisztjeit Nem azért írunk erről mintha el-hin-nők
hogy egyetlenegy értelmes maevar katonatiszt is
volna aki a regényben olyan gyászosan szereplő egyes ma-gyar
katonatisztekkel azonosítaná magát A regénynek
egyébként sem az a szándéka hogy gyűlöletet szítson hiszen
az nem is magyar eseményekkel hanem két Németország-ban
élő ember életével foglalkozik míg a magyar szereplők
csak mellékalakok A váddal márcsak azért sem kell lapunk-nak
foglalkoznia mert hiszen olvasóink a tanúi annak hogy
skeantokni aniálmunekllebttátrEabgbyanfolnyetmatááslolst krieagéknéytrővlilápgehdáibgornúemmalgeyhaert
addig kritikát mondani amíg az be nincs fejezve De annvit
már elárulhatunk olvasóinknak hogy a magyar katona alak- ját ebben a regényben a férfi főhős testesíti meg aki bár
német egyenruhát visel és németül beszél mégis a bátor
magyar katona jellemével rendelkezik Csak sajnálni tudjuk
hogy az MHBK kanadai csoportjának a vezetője — ha iaz
rheoggéynyaünkkönrelekvéclélvjáatlóbgaonndomlaetgmszeünleettéettt és—hantáesmköréérntetttúellémpvege
a magyar tisztikart mivelünk szemben akarja megvédeni hol
ott mi azt soha nem támadtuk csupán egy-k- ét gyáva figurát
rajzoltunk meg élethűen akiket egyébként a magyar honvéd-ség
maga is kilökött a soraiból