Kanadai Magyarsag, April 23, 1977

              ' í ' f- -y w " "' f $)
6 oldal Kanadai Magyarság (No 17) 1977 április 23
TÖT 1 ! 1
© © ©
Shimon Peres a lemondott fM0MSSMSA Rabin utóda a Munka Pártban rffl%SÍ4#f
r jjw --r ya n ™ u i'i i m u'"?' ' ' -- '' — — i ii i !„— — -
RABIN PÉNZE — ES
MILYEN KEVÉS! Yitzhak
Rabin izraeli miniszterel-nök
akit pártja a Munka
Párt mindössze 41 szavazat-töb-bséggel
jelolt az el-következő
május 17-ikiva-laszlas-okra
hivatalosan
benyújtotta lemondását
részint mint a Munkás
Párt vezetője részint
mint a párt miniszterelnok-jeloltj- e
A „botrány"
amely ilyen következmé-nyekhez
vezetett amerikai
szemmel kissé nevetséges-nek
tűnik A lényeg az-hog- y
Mr Rabinnak és fele-ségének
Leahnak bank-számlája
van Washington
DC -- ben és az izraeli tor-vények
tiltják hogy bárki-nek
is iziaeli állampo-lgárnak
külföldi bank-számlája
legyen Az ameri-kaiaknak
jelentós erőfe-szítésükbe
került hogy a
vádat megértsék: sem
Amerikában sem a világ
egyetlen szabad országá-ban
nem tilos az állampo-lgároknak
külföldi bank-számlát
tartaniuk Izrael
körülményei azonban egé-szen
egyedülállóak: az or-szág
hatalmas méretű
fegyverkezésre kénysze-rül
Ez az oka a fantasz-tikusan
magas adóknak is
és ez az oka annak a tila-lomnak
hogy izraeli po-lgár
nem--' nyithat bank-számlát
külföldön Nyuga-ti
szemmel néze ez jelen-tős
mértékben csökkenti az
emberi szabadságjogokat
senkinek nincs azonban jo-gában
beleszólnia egy
olyan törvénybe amelyet
az izraeli torvényhozók
megszavaztak A pénz
mennyisége szinte nevetsé-gesnek
tűnik — egyidöbén
állítólag 20000 dollár
volt és jelenleg 10000 do-llár
Az összegszerűség a
legnagyobb mértékben bi-zonytalan
ez azonban va-lójában
nem is fontos A
lényeg az hogy az izraeli
miniszterelnök áthágott
egy izraeli törvényt Mr
Rabin magyarázata az
hogy a washingtoni bank-számláról
egyszerűen „el-feledkezett"
Ezt a „ma-gyarázatot"
azonban na-gyon
nehéz elfogadni: an-nak
ellenére hogy csak
20000 vagy 10000 dollár
jelentéktelen tény az hogy
sem 20000 sem 10009 dol-lárrórn- em
feledkezünk el
A probléma ezenkívül az
hogyYitzhak Rabin csupán
akkor „emlékezett" erre a
bankbetétre — vagyis ak-- „
kor emlékezett arra hogy1
országa egyik torvényét
megszegte — amikor a
„MAARIV" nevű izraeli
napilap az egész dolgot fel-fedezte
Valamiképpen túl-ságosan
sok a botrány Izra-elben
Nem az a "fontos
hogy ki milyen jelentősnek
vagy jelentéktelennek tart-ja
a botrányokat hanem
az hogy egyre több veze-tő
izraeli politikusról de-rül
ki hogy országa tor-vényeit
megszegte Senki
sem tudja hogy Golda
Meir adminisztrációja ide-jén
csupán ügyesebben
kendozték--e el a torvény-ellenes
cselekedeteket
vagy pedig Ms Meir idején
nem voltak torvényellenes-sége- k
Sokak szerint óha-tatlanul
is felmerül a kér-dés:
Izrael amely a közel-kele- ti
válságban elsősor-ban
„morális szempontok-ra"
hivatkozik jogosult-- e
arra hogy erkölcsi szem-pontokra
való hivatkozás-sal
kérjen amerikai segít-séget?
S egy másik gya-korlati
probléma: Rabin
utóda Shimon Peres a po-litikai
megfigyelők egybe-hangzó
véleménye szerint
sokkal kevésbbé lesz haj-landó
területi engedmé-nyekre
az arabokkal szem-ben
mint Yitzhak Rabin
lett volna Úgy tűnik hogy
Izrael nemcsak morális
válságba hanem gyakor-latilag
is politikai vál-ságba
került A United
Press International nevű
amerikai hírügynökség iz-raeli
levelezője úgy véli
(és talán nem is indoko-latlanul)
hogy sürgős szük-ség
lenne Washington-- és
Tel Aviv kapcsolatainak
megbeszélésére
PODGORNY DEL- -
AFRIKAI UTAZÁSA nem
hozott azonnali eredményt
de nem is tekinthető telje-sen
sikertelennek Minde-nekelőtt
figyelembe kell
venni azt hogy Nikolai
Podgorny a Szovjetunió el-nöke
hivatalos címe elle-nére
a szovjet politikai hi-erarchiában
a harmadik
helyen áll Brezsnyev
pártfőtitkár és Koszigin
miniszterelnök után A
Kreml nyilvánvalóan csak
bevezetésnek szánta Pod-gorny
afrikai útját Az út
annyiban nem hozott azon-nali
eredményt hogy gya-korlatilag
semmi sem vál-tozott
a Szovjetunió és a
három meglátogatott or-szág
— Tanzánia Zambia
és Mozambique — között
Nem létesültek Afrikában
új szovjet katonai bázi-sok
nem létesült Moszk-va
és az említett három
afrikai ország kozott kato-nai
szövetség — nyugati
politikai megfigyelők sze-rint
azonban a' Kreml
„egyelőre" nem is remélt
ilyesmit Podgorny útjá-nak
azonban propaganda
jelentőségét nem lehet le-tagadni:
a Szovjetunió el-nöke
elmondotta a szoká-sos
frázisokat az „imperi-alistákról"
megígérte
hogy Moszkva növelni fog-ja
a „fekete szabadság-harcosoknak"
nyújtott tá-mogatását
éles szavakkal
bírálta a fehér kisebbségi
kormányokat Rhodéziá-ba- n
Namíbiában és South
Afrikában Podgorny nem
mulasztotta el megjegyez-ni
hogy a „fekete szabad-ságharcot"
igazában véve
nem Kína hanem a Szov-jetunió
támogatja és egyik
beszédét ezzel a kijelentés-sel
végezte: A Harmadik
Világ igazi barátja nem
Kína hanem a Szovjetunió
Mindennek ellenére azon-ban
az afrikai út még sem
tekinthető a Kreml propa-ganda
diadalmenetének
Igazán kedvező fogadta-tásra
a szovjet elnök csu-pán
Mozambiqueben ta-lált
nyilvánvalóan azért
mert ez az ország hivata-losan
marxistának vallja
magát Tanzániában a fo-gadtatás
langyos volt mi-vel
Nyerere elnök ragasz-kodik
ahhoz hogy o és or-szága
a politikailag semle-gesek
és el nem kötelezet-tek
közé tartozik és sem
Washington és Moszkva
párharcába sem pedig
Moszkva és Peking párhar-cába
nem kíván beleavat-kozni
Az igazság az hogy
éppen ezért Tanzániában
a nyugati politikusokat is
langyos fogadtatásban ré-szesitik
Zambiában Pod-gorny
fogadtatása majd-nem
barátságtalan volt
két ok következtében:
Kenneth Kaunda változat-lanul
nem bízik a Szovjet-unió
jószándékában és
ezenkívül még mindig
nem tart lehetetlennek egy
békés megegyezést Rhodé-ziába- n
A látogatáshoz
természetesen azonnali
kommentárt fűzött a kínai
külügyminisztérium is
amelynek szóvivője kije-lentette
a nyugati újság-írók
előtt: Senki se áltas-sa
magát azzal hogy a
Szovjetuniónak nincsenek
imperialista szándékai
Dél-Afrikáb- an
A FRANCIA Kormány-párt
nehezen lábadozik a
legutóbbi váiosi válasz-tások
után A szocialista-kommu-nista
tömb az el-ső
választási napon 33
nagyvárosban kapott több-séget
a második választá-si
napon ehhez meg 28 vá-ros
járult Ez annyit je-lent
hogy a baloldal tart-ja
kezében Franciaország
nagyvárosainak kéthar-madát
politikailag Álta
lában mindenki egyetért
abban hogy a baloldal győ-zelme
valójában Valery
Giscard d'Estaing elnök
személyes politikai ku-darca
volt A legnagyobb
vereség Párizsban volt ha-bár
a győzelem ott nem a
baloldal diadala volt Az el-nök
személyes kampányt
folytatott saját párizsi
polgármesterjelöltje ér-dekében
aki azonban ve-szített
és Párizs polgár-mestere
ai gaulleista Jac-que- s
Chirac volt minisz-terelnök
Giscard politikai
ellenfele lett Giscardék
megpróbálják eldönteni
hogy mi volt a vereség oka
Legfőbb politikai stratégá-juk
Michel Poniatovvski
belügyminiszter kijelen-tette:
A vereség oka az
volt hogy a többségi pár-ton
belül frakció alakult A
megjegyzés a Chirac-pár- ti
gaulleistákra céloz és okét
teszi a választási kudar-cért
felelőssé A választás
után Giscard drámai be-szédben
hívta fel a Chirac-pár- ti
gaulleistákat arra
hogy szövetkezzenek a
Giscard-pártiakk- al a balol-dal
ellen Giscard elnöki
időtartama csak I98l-be- n
jár le politikai népsze-rűtlensége
azonban két-ségtelenül
tetőfokát érte
el Az elnök felhívja a fi-gyelmet
arra hogy ha
ilyen szövetség nem törté-nik
a következő évi par-lamenti
választáson elke-íulhetetl- en
a baloldal győ-zelme
Ezzel szemben Ch-irac
változatlanul ellenzi
Giscard reformizmusát "és
azt állítja hogy az elnök
megpróbálja „eludvarol-ni"
a mérsékelt szocialistá-kat
a baloldali tömbtől
Számos baloldali politikai
hírmagyarázó viszont úgy
véli hogy a francia polgá-rok
többsége szerint a bal-oldal
valószínűleg ered-ményesebb- en
tudna az ín- -'
Márai
l 1968
íláció és a munkanélkü-liség
ellen küzdeni mint a
jelenlegi kormány Ez csu-pán
feltételezés és egyá-ltalában
nem bizonyos
hogy így történnék a baj
az hogy a Giscard-admi-nisztráci- ó
idején eiösodik
az infláció és növekszik a
munkanélküliségi arány-szám
Kétségtelenül ügyes
stratégia az hogy a fran-cia
kommunista párt már
régóta nem hangoztatja
forradalmiságát és igyek-szik
minden módon han-goztatni
Moszkvától való
„függetlenségét" A fran-cia
polgárok egyiésze ma
sokkal kevesebb aggoda-lommal
szemléli a balol-dalt
mint azelőtt és ennek
nem utolsó sorban a tehe-tetlen
gaulleista és Gis-card-pohti- ka
az oka A
francia polgárok a jelek er-re
mutatnak— kiábrándul-tak
az úgynevezett konzer-vatívokból
és a Giscard-fél- e
óvatos reformisták-ból
Ugy tűnik hogy ha
Giscard- - és Chirac nem tud
kozos fiontot teremteni a
következő évi parlamenti
választásokon a baloldal
győz és ennek nemcsak je-lentós
belpolitikai követ-kezményei
lehetnek Fran-ciaországban
de kétségte-lenül
kihatása lesz magáia
a NATO-r- a is
LORD CHALFONT írja
a londoni Timesben a kö-vetkezőt
amelyet talán
Carter elnök elfogadta
a V--
kOnyv oldalon kemény vás7onkötésben művészi borító-lappal
luxus kiállításban Vörosváry Publishlng gondo-zásában
jelent
könyv postai küldéssel együtt) dollár Rendelés-kor
kérjük vételárat money orderen vagy csekkben mellékelni
Kapható megrendelhető alábbi cfmen:
Vörosváry Publishlng
Bloor Street Toronto
Canada
érdektelen idéznünk
oroszokkal tárgyalni
éppen oljan mintha egy
cukorkát adó gépbe apró-pénzt
dobunk a gép
nem adja az édességet
különböző módszerekhez
folyamodhatunk: megráz-zuk
a gépet esetleg meg-rugdaljuk
a gépet lehet-séges
hogy ennek ered-ménye
az lesz hogy a gép
végulis kiadja a cukorkát
Egy dolog azonban bizo-nyos:
szép szóval meg-próbálni
meggyőzni a gé-pet
hogy a cukorkát adja
teljesen leménj telén
hiábavaló
ANWAR SADAT A KO-ZELKELE- TI
BEKÉ lehe-tőségének
egyetlen remé-nv- e
jelen pillanatban
nem lehet tudni hogy az
egyiptomi elnök washing-toni
megbeszélése Jimmy
Carterrel milyen ered-ménnyel
járt Sadat ismét
hangsúlyozta palesztin
menekültek helyzetének
feltétlen megoldási szük-ségességét
katonai
egyéb támogatást kért az
Egyesült Államoktól
mindenképpen igyekezett
meggyőzni Mr Cartert af-fel- ol
hogy az arabok való-ban
békét akarnak Bizo-nyos
jelekből arra lehet
következtetni hogy
amerikai elnök hajlandó az-Egyes- ült
Államok maga-tartását
a kozelkeleti
v&amm8m8m£S:t& ~jmm i
WÍfe
wlá! Pk iw
?l£&k&hMHivnk Síéatt H'rr'í'i in líriiS'fi'rJ TIT6 1Vi -- íii írnm i-
"i
Sándor
-- 1975
aXíÜl JL
A 336
a Co Ltd
meg
A ára (a 12 00
a
vagy az
Co Ltd
412 West Ont
MSS 1X5
nem
Az
Ha
ki
és
ki
és
A
a
és
és
az
po- -
liitímwln xiR'jr hVf-fifr'i'l-r
Szádat érvelését
litikát illetően átformál-ni
A mérsékelt beállított-ságú
arab politikusok sze-rint
Carter legalább is rész-ben
elfogadta Szádat érvelé-sét
és valószínű hogy talán
nem is sokára arab-izrae- li
tárgyalások kezdődhetnek
A radikális arabok azon-ban
élukon az iraki Ba'ath
Szocialista Párttal sem-miféle
megbeszélést nem
akarnak mert vélemé-nyük
szerint a kozelkele-ti
helyzet csak újabb hábo-rúval
oldható meg Úgy
tűnik hogy amennyiben
a Carter—Szádat megbe-szélés
rövidesen nem hoz
az arabok számára tobbé-kevésbb- é
kielégítő ered-ményt
az aggresszív szíri-aiak
és a szaúdiak lépnek
közbe és ebben az esetben
valóban új háború törhet
ki a Közelkeleten
I
J_ —JLIL r4f—J---1— 1Li-- —L—U—ItfUii—&t—Jrl—s-zf Jl_Jf —JL- K—Lj—-- üJLw IIIL TVUfai-—'f-S-í -- eiS f - &IiTTf"l V'f4f ~Kt rA£-~xiK£i&iViAy-n
-mr--
xr?í{ij:s:Tlírí'Zif£- tt&tttízyKtj&yeí £vsrtjx-r- : A í"'r'±íiei '(fi í- -í v tíi t7i if- -% --'- 3fc --fí' t'f"rsi:í%'t?al ywt"Ve(W'™5LKíJ?f Ttt9:f-T- ív VtVli AlViüUllVnLr ELNÖibilio&lfófdés'aS?
szakitotttaíhagyományokelobb-utóbbfercdméi)iyt- í
ivat cvca utami icw7JiJiwiJL-tíI4wi- ír jmkc amiuííj "7
egiezmenytyoltiMoszljvalvelekedik'lCarteríidealiz-- J
az amerikaiak nem beszel-£denképpenSdicseretes€- 'az]
nek arról 'hogyfmiftorte-- f emberig jogokkalakapcsq-- l mka SSzovíetunióbanaz4 latos álláspontja és kijeiéiig
h:oran76kkalgélsMftKeté
nyíltan félemelteszüvat esííjegj'ezteímegájapan'Kulrl
net Kommiuusta Part fíílit-ajeRíihogyCarierTíc-sük-
kárává szóVjetbelugj'ekbelkéntettetaz'Ethiopiánal:íes
ivaloSbeavatkozássaUiva-SsArfíentinánakfKnyuitoU- !
idoUaMrCarternektan-aílamenlcaisegítségetfCa- z
isívuii uaiuisiguJiUöJt' '"ji
jéleritsé-ÍNéralIéhetUbelhrányárárvaWlníi- va
&gyazihogyTegy)országMzássaLEbbeiWaykélfor1
kormanyaipolitikaiindo-fszagbanía-z amerikai eraeá
kok ímiattf uldo?i-e- í polgá- - kekuigyanis nnumalisakíS
rait raiveliminden országí&vagyegyszcruenlnemáleg
— faSzoetunio - is v?an-f- S iliís'AJJTÁAt'etzineXkráiStTikScXlmuAdt ínyu'--J
EgyesWttNerazelekgSzeríriényílsASüegteljesebb
[VezeieneZiicsaiiaKozoiipímerieKoun-íegyeieriun- K
aláfrKegyolyan5nyilaíSCarter:elnokf'álláspont- -
auaúiuii aiiTicívrv4 117 ijmvu&-í- 9 xtiaucit laoavui
cuwci j-aiiMiu-
3ctjuur'
(:'r pnr'r' s Jjm
raébenlpolgaraiszabaa-azfemberijogokatíillei- oi
sáeiogaitltiszteletbenífoe-- í ensMeggyozodesunk' hogvl
jatáháhlígyíéháfaszovsotfa!tsémniifél4
1ot'fliceíriiiticolf? riívtitirisnvílrlfnnit110mlpiiítiiilíi
j Bf t'-'-íWK''ííí5V-Vt''
i(P- VÍ_ ÍÍMCV TÍ
inemzetkozierdes — monomert hazájuk kormányától
dottaiaziamerikaiíelnoltólkulonbőzoíalláspontot'kepi
fcífi-f'ritfetííVj'sfZurchenZcitung'Avel- emeí iiVjisi:'iiili5fí_iíÁílnye:ÍCarteryeInokiemberM a£imuciiiviHicuiwJk3iUfti-A- r
T-"i?friocoKraíVoiiaiKozu-'Kiie-4anfésbator4ina-gatartál"?
ifetlmSeo?íiiíe'níaín'Sy SzietiflyentevseKtpiticra 's'okatvarltoz-ris"aíi"elo"- ili
nevu'parizsinapuapKom- - -- % ': ~j!e %tr£- -
ímentatora 2'itayjnond:r7 --
„-♦ rA'SííiS nincsmodja fAron&'ai'KovetKezoKetí:ir-„-'-w"i-- ! w- - r '-- ennekkinegvalto"zta: - -í
ja:Akeraes-azir!-nog- y 'üí tejííjiardiftsgv 7' 'v - ii
leehatalinasáhh
Jf V ' iTflíP"V í "r'" iiuruierVf az ? ru
í --ir- rsaLins-aiinmnKi'-iPinai- o-
Aé1ffAt íU¥iiat amciiniiiciuuiv iu
tbhvAlaÍSlaésvz)c'paiorwgzitstaivik'!UVIernIleti?mííIiivGeolri'r'adsa—gioffgoki"érdekeben4es3
C-
-- ?'BJv "Íi- a'a tyi'ífirfíShíullSamlilebiinedAvaföivrcs!ew nataiTOOttszót'erus-jaz'rj!yí- A aélílTzMbaiitfPíerr
inn ii-HiLiiii'-
fr ir?uii:iii tvui-- i
féle eredménuvcl is'iarnaídlonoífinódonrrendkivulhfii
Ktti-pf$m- t ír íjfV'''í'!"'i'f t''"ífitr {jZ t''e'Zi'H
OVIUim'UVllVfcVU-'f'UMhU- Mi --M híreket
lielvzetctJnanv„-sorra- í korlátozza
50irano!'arms'HUKyina 14rofiif íeo'Píi!rlrotMotirt'TKr AHH%WJM léiteszi majd "aíszovietgszqlo
idisszidensk
jjnsuiAfanuklayncandaazi
Siszíénum1 véleménye
z
riuiLi2t£eiiLiLiiirier''iiitiuH''3
vusení-Rezcu!?avarni-iei- ci mrtirní iif áct ócría-ífU-rA- l
ii4W
ytemek-teljeseníigazaívan- fl
:It
iáknak ez"az eryelése-ma- r
egjebKenföfonnoilíOlaszországs-íiCa- j
kuIugymi-Stamna'ifvélemény- e: Cará
Mtnek tekinthetőágyítu-ahfaegöáborubozr&va- la
SukíazonBaníhogyjezraíki-- íf visszatérést 'ató a'Koml
auasJmeg' iOKKarnenezeD-Traenytn- a vaiaiur nemiért
hfoffia tenni i azoknak a ecvetiltí'tBrezsnvev-fél- c
SeiyzéfétííakilcgyíeJayooHtikUvá
morendszerelleií fellázad--
álfálábWiiéj!
táfc A torontói€GIob'andrégSaWtelét5vesz(eUeés
irtLUiMif 'HU m)H IM i'ifM'''1'?'1! KIIHH