Kanadai Magyarsag, March 19, 1977

              Molnár Zsigmond:
Március legendája
1849 augusztus 13-á- n a
magyar szabadságharcot
legázoló orosz seregek
főparancsnoka Paskie-vic- s
tábornagy Varsó her-cege
a következő végső je-lentést
küldte Arad alól a
minden oroszok cárjának:
„Magyarország Felséged
lábainál hever"
Szinte fülembe cseng ma
is az orosz fővezér eme fé-lelmetesen
komor jelenté-se
egy évszázad vérpárás
ködén át is csaknem hal-lom
e szavakat leíró lúd-toll
sercegését és szeme
az ENSz székhelyéről:
sáról való néma lemon-dással
— az ellen hogy ka-tonáit
hátrakötött kézzel
küldték a ázsiai dzsungel-be
harcolni azzal hogy
meghalni szabad győzni
nem szabad"
Mindezt azért kell most
mert Brown
tábornok épp akkor feled-kezik
meg az antiszemi-tizmusáról
amikor arra
szükség volna
Jelen esetben a zsidó
honvédelmi miniszternek
kellene katonai érveket
nekiszegeznie aki szósze-rinti
értelemben „elnéző"
az orosz katonai veszélyt
illetően A fentebb idézett
Evans-Nova- k cikkből
ugyanis kiderül hogy ami-kor
a képviselőház honvé-delmi
bizottságának költ-ségvetési
albizottságában
légierő je-lentését
tárgyalták mind
a két Brownt meghallgat-ták
És akkor Brown tábor-nok
nem Amerika straté-giai
érdekeihez hanem
feljebbvalójának Brown
honvédelmi miniszt'errné-zeteihe- z
igazodott
Ilyen emberre mondták
Pesten hogy óvatos
duhaj
Szolzsenyicin
új akciója
Az Egyesült Államokban
egyébként tovább tart az
emberi jogok és kelet-európai
disszidensek ér-dekében
való tiltakozás
Hangfogóval ugyan de
azért protestálnak Ami
mindenesetre több mint a
Nixon és Kissinger idejé-ben
tanúsított sunyi hall-gatás
A 34 éves Bukovsky —
decemberben őt
külföldre utazni az oro-szok
a csílei kommunista
vezér kiszabadítása ellené-ben
— az amerikai szak-- t
szervezeti szövetség ven-dégeként
jött Amerikába
és Mondale alelnök meg-hívta
őt a Fehér Házba
Annyira nem merték
bosszantani az oroszokat
hogy maga az elnök invi-tálja
meg vagy hogy akár
bevigyék Bukovskyt az el-nök
fogadó termeibe Ehe-lyett
inkább Carter ment át
oda ahol Mondale beszél-getett
Bukovskyval
Az is egy kis pukedli volt
Moszkva felé hogy amikor
az elnök bent volt a szobá-ban
a fotóriportereknek
nem volt szabad Cartert és
Bukovskyt együtt lefényké-pezniük
Utána Bukovsky
örömmel mondta el az új-ságíróknak
hogy Mondale
alelnök Szolzsenyicin
könyveiről beszélt neki
Szolzsenyicin
is szerepelt a nyilvánosság
előtt A leghíresebb ame-rikai
bűnügyi védőt Ed-war- d
Bennett
felkérte hogy költséget
nem kímélve próbáljon
ügyvédi segítséget nyújta-ni
Moszkvában letartóz-tátro- tt
Ginzburgnak
Ginzburg volt áz aki
Szolzsenyicin nevében
360'ezer dollárt osztott szét
abörtönbe munkatáborba
vagy az őrültek házába
immel szinte látom a jelen-tést
vivő kozák-futá- r vad
vágtáját Pétervár felé E
sötét szavak mázsás súlya
alatt ébren is álomba ros-kadok
s a tavasz-várá- s sze-líd
csöndjében lelkem lá-zasan
száll vissza a Múlt-ba
az álom szárnyain Már
foszlik előttem a Múlt ko-mor
kámzsája és lassan
múlik szét a Történelem
pókhálós kárpitja s
már látlak 1848 és lát-lak
te legdicsöbb Magyar
Március
o
Lassan dereng a szürkü
j
a
a
a
(Folytatás az első oldalról)
csukott politikai foglyok
nélkülöző hozzátartozói-nak
Mivel a fekélyektől szen-vedő
Ginzburgnak tüdő-gyulladása
is volt ami-kor
most elhurcolták Szol-zsenyicin
attól tart hogy
hosszú fogságot nem élne
túl
Nyugat-Európ- a
is megszólalt
Nyugat-Európ- a részé-ről
is elhangzott tiltakozó
szó az orosz-kommunis- ta terror ellen
A munkáspárt jobbszár-nyához
tartozó új angol
külügyminiszter Dávid
Owen első beszédében kö-vetelte
a helszinki-- i ígére-tek
betartását
Ezzel egyidejűen a hol-land
külügyminiszter Max
van der Stoel Prágában
járt Amikor napközben
véletlenül szállodájában
tartózkodott közölték ve-le
hogy egy Patocka ne-vű
cseh filozófus a „77-e- s Charta'' egyiTípaláíró'já1 á
szálló előcsarnokában ván
'és szeretne vele beszélni
Kommunista államban
még nem volt rá példa hogy
egy látogatóban lévő ide-gen
miniszter szót váltson
a rezsim nyílt ellenségei-vel
A holland külügymi-niszter
ennek elleneié fo-gadta
Patockát
Libanon és
Izrael
' A közeikeleti hírek el-lentmondóak
A moszkvai Pravda az-zal
vádolta Szádat
elnököt hogy „obsz-cén
oroszellenes hazugsá-gokat"
terjeszt közben
azonban 50 arab moderni-zált
MIG-2- 1 típusú vadász-gépet
a Szov-jetunióból
Egyiptomba
Ugyanakkor Szíria to-vább
lazította a szálakat
melyek Moszkva és Da-maszkusz
közt szövődtek
Az 1973-a- s há-ború
után 3500 orosz kato-nai
tanácsadója volt a sz-íriai
haderőknek Szíria
1800-r- a csökkentette a szá-mukat
és új fegyvereit nem
a Szovjetunióban hanem
Franciaországban szerzi be
Libanonból pedig azt je-lentik
hogy Sarkis elnök
azt szeretné ha az Izraellel
határos Dél-Libanonb- an
ENSz-csapatok- ra bíznák a
rend fenntartását
Castro
Líbiában
E pillanatban csak két
arab kormány barátkozik
az oroszokkal az iraki és a
líbiai N Castro ellátogatott Lí-biába
s ezzel kapcsolat-ban
az ENSz-né- l utalnak
arra hogy mind a kubai
mind a líbiai kormány ak-tív
részese a középafrikai
eseményeknek
Angolában a magát hi-vatalosan
is marxista-leninistána- k
nevező rezsi-met
a kubai tart-ja
hatalmon Ugandában
pedig a haderőket orosz
let Sáppadt viaszgyertyák
és lobogó fáklyák rőt fé-nyénél
látom a pesti Pil-vax
kávéházat Öblös cilin-derben
és felleghajtó köpe-nyeikben
suhannak a sza-badság
hajnali árnyai az
égőszemű márciusi ifjak
Jókai Vasváry Pulszky
Ihász Irinyi Vajda és a
többiek És reggelre meg-születik
a 12 pont egy ak-kor
is rabláncon vergődő
nemzet végső óhajtása
A tavaszi búzamezőket
szelíden simogató hajnali
eső mintegy az ifjúság lel-ki
állapotának wagneri
aláfestéseként délre már
orkánná háborúi de a vi-har
is túldübörgi a Múze-um
lépcsőjéről a Talpra
Magyar s nyomán üstökös
ragyogással szökik fel az
Frey András írja
fölemlíteni
alarmírozó
engedték
másképp
Williams-o-t
egyip-tomi
szállítottak
arab-izrae- li
hadsereg
a politikai rendőrséget
líbiai tanácsadók segítsé-gével
vezetik
Líbiában a kubai vendég
jelenlétében hozták nyil-vánosságra
ünnepélyes ke-retek
között hogy a kor-mányt
átalakították és az
állam nevét is megváltoz-tatták
Líbia eddig republiká-na- k
hívta magát ezentúl
azonban mint a United
Press jelenti az lesz a ne-ve
hogy „People's Socia-lis- t
Lybian Arab Public"
Először azt hittük hogy
sajtóhiba következtében
írtak Republic helyett
Public-o- t s hogy az új ál-lam
neve „libiai-ara- b szo-cialista
népköztársaság"
A Tripoliszból jövő jelenté-sek
azonban megmagya-rázták
hogy azért ejtették
el a köztársaság szót mert
bizonyos diktatúrák is köz-társaságnak
nevezik ma-gukat
úgy hogy ez a szó
nem méltó Líbiához
' De hogy a public mellé-knévéit
jelent ha főnévnek
használják arra még nem
derült' fény
Miért hallgat
mindenki
az ENSz-nél- ?
A többi hír közül azt ér-demes
kiemelni hogy új-ra
megszakadt a kínai-orosz
tárgyalás és hogy
az ENSz emberi jogokkal
foglalkozó bizottsága el-utasío- tta azt a javaslatot
hogy vizsgálja ki a tömeges
öldöklésről szóló ugandai
hírek valódiságát
Minthogy az afrikai né-ger
kormányok nem óhajt-ják
az ügy szellőztetését és
az ENSz- - orgánumaiban
mindenütt többségben
vannak a kommunista ál-lamok
s a velük rendsze-rint
együttműködő har-madik
világ ázsiai és afri-kai
delegátusai eddig a
Biztonsági Tanács sem
vett tudomást arról hogy
Ugandában tovább folyik
két keresztény törzsnek —
a lángoknak és az acho-likna- k
— az üldözése
Amennyire az ENSz
székhelyéről nézve meg
lehet ítélni az afrikai kor-mányok
indító okait ők
nem néger szolidaritásból
hunynak szemet az ugan-dai
rémuralom felett Ha-nem
azért" mert (Rodézia
és Délafrika kivételével)
minden egyes afrikai ál-lamban
kis klikk kezén van
a kormány és ezek most at-tól
tartanak hogy ha az
ENSz-be- n vita indulna
meg az ugandai többség
erőszakos elnyomásáról
akkor később alkalomad-tán
a többi afrikai állam-ban
uralokdó terror meg-tárgyalására
is sor kerül-het
A politikai üldözés mód-szereinek
nemzetközi foru-mokon
való pertraktálását
pedig nem csak az afrikai
hanem az ázsiai és főleg a
kommunista kormányok el
akarják kerülni
Ez egyik oka a harma-dik
világ és a kommunista
államok közti összetar-tásnak
D
"" -- y ' )
égre a szabadságharc döb-benetes
szellemóriása
Petőfi Sándor hogy aztán
meteor-szikrázáss- al hull-jon
vissza a segesvári csa-tatéren
az örök magyar
földre
Fél-álmomb- an zsibbad-tan
is hallom Kossuth zen-gő
baritonját amellyel
felkiáltja még a halotta-kat
is hogyha vétkesek
vagy gyöngék az örök ha-lálba
vissza süllyedjenek
ha pedig van bennük élet-erő
örökre ébredjenek
mert a Haza veszélyben
vanOrgonabúgású szava
nyomán hallom a búzát
arató békés kaszák félel-metesen
zizegő kiegyene-sedését
a ceglédi piacon
hallom a verbunkosok tá-borba
hívó szilaj dalát és
kuckók mélyéről a sok di-cső
csatákon elmerengő
vének sóhajtását
Aztán jönnek dübörögve
a magyar kard legendájá-nak
megannyi vértől piros-ló
állomásai Szolnok Ko-márom
Temesvár és Vác
Isaszeg Kápolna Nagy-salló- s
Vízakna és Déva
Löporfüst lángoszlop vér-szag
halálordítás és szu-ronyok
villogásának poko-li
orcseszterében jön a
felejthetetlen branyiszkói
roham az élen Guyon Ri-ha- rd
angol származású
honvéd tábornokkal A
Nap is sápadtan áll meg a
téli égen és könnyezve néz
le az árva magyar földre
Majd fekete posztóval
bevont dobok tompa pergé-s- e
következik és jön felém
a világosi sík egy akkor is
orosz segítséggel legázolt
nemzet tetemére boruló fe-kete
gyászfödél Az aradi
sáncok felől sortűz ropo-gá- st
s talán a bitón meg-halt
hősök lelkét hozza fe-lém
a hűvös hajnali szél
Látom az elnyomatás és
bosszú machbetien sötét
korszakát érzem 01-mü- tz
és Kufstein dohos ka-zamatáinak
és a" penészes
'várbörtönöknekiyirkos le-heletét
JLátom ábetyárrá
lett bujdosó honvédek a
Lombardiába közlegény-ként
sorozott tiszteket va-lamint
az akkor is Szibéri-ába
hurcolt magyarok ez-reit
Látom Kossuthot
Orsovánál ahogy sírva bú-csúzik
a határszéli fától
hogy aztán elinduljon az
örök hazátlanság vándor-útjár- a
Nemesi udvarhá-zak
és jobbágyputrik mé-lyéről
álmomban is hallom
a felcsukló folytott zoko-gást
ahogy a bujdosók si-ratják
vagy gyászolják a
Hazáért meghaltakat Hal-lom
a sötét évek finom sza-vú
halk lantosait a szelid
Tompa Mihályt és a ne-mesver- etü
Aranyt akik
csöndes allegóriákban sír-ják
a nemzet fájdalmát és
nem volt közöttük soha
senki aki a zsarnokot éne-kelte
volna Aztán látom a
négy világrész felé szét-szórt
az akkor is egymást
maró emigrációt a mene-külők
és bujdosók ezreit
akikkel dagadó vitorlák
szelik a zúgó tengereket
egy új világ és idegen csil-lagokfelé
Látom őket mi-ként
láttam egyszer ma-gunkat
s önmagam a hajó
korlátjánál dermedten álló
és gyökerétől elszakadt
magyart aki— az indu-lás
pillanatában kétségbe-esett
és riadt szemekkel
úgy szívta magába az egy-re
jobban ködbevesző régi
partokat hogy lelkébe
örökre beleégjen és utolsó
szívdobbanásáig ott ma-radjon
annak minden ked-ves
és fájó emléke Mert
aki hazát cserél szívet cse-réljen
az
És végül ébredés előtt
látom a magyar Március
legendáját és a magyar
kard hősiességét akkor is
csak megcsodáló és a ma-gyar
vér patakként való
omlását akkor is csak öl-hetett
kezekkel néző dicső
nagyvilágot A Történelem
soha vészesebben nem is-mételte
meg önmagát a
magyar ég alatt mint 1848
történelme ma
Kovács Imre:
1977 március (No 12) Kanadai Magyarság 3 oldal
Erkölcs és érdek a külpolitikában
Carter dilemmája?
Rendkívüli fontos teljes bizonyosság-gal
mondható hogy az emberiség sor-sát
jóidőre megszabó döntések előesté-jére
érkeztünk A világpolitika közpon-tjába
az emberi jogok kérdése került
mely egyszerre keltett lelkesítő remé-nyeket
és sötét félelmeket Meddig lehet
sőt kell feszíteni a húrt s meg lehet--e
főleg pedig meg szabad-- e állni az eset-leges
nukleáris katasztrófa elkerülé-sére?
Először is tisztázni kell mit értsünk
emberi jogok alatt ami kevesebb mint
az emberi szabadságjogok ami megint-csa- k
kevesebb mint az önrendelkezési
jog Mindenre érvényes országra tár-sadalomra
kormányra egyénre kötele-ző
nemzetközileg elfogadott és érvényes
meghatározás nincs
Az Atlanti Nyilatkozat 1941-be- n a féle-lemtől
mentes életet ígérte a háború-utáni
világnak Az Egyesült Nemzetek
Szervezetének alapszabályai (1945) álta-lánosságban
„megerősítette az alapvető
emberi jogokat" melyek pontosabb ér-telmezésében
a világszervezet 1948-ba- n
megalkotta az emberi jogok bulláját Hi-vatalos
nevén az Egyetemes Emberi Jo-gok
Deklarációja ugyan biztosítja a sza-badságjogok
teljességét beleértve a
szólás- - gondolkodás gyülekezés- - sőt
még a munkavállalás jogát is azonban
a végrehajtást az egyes országokra
hagyta miután az emberi jogok bullá-ját
törvényeik közé iktatták A ratifi-kálás
simán végbement a kommunis-ta
országok szinte kivétel nélkül a tör-vényeik
közé iktatták azzal a meggon-dolással
hogy ők mondják meg: mi is a
szabadság és demokrácia?
A Helsinki Nyilatkozat vagy ahogy hi-vatalosan
nevezik az európai együttmű-ködési
és biztonsági tárgyalások utolsó
mozzanatát a Helsinki Végső Aktus
(Helsinki Final Act) mindent magában
foglal ami előtte a nemzetközi deklará-ciókban
elhangzott de gyanítható egyik
fél se tudta hogy mit ír alá Ettől el-tekintve
az értelmezése végrehajtási
utasítás nélkül mindegyik résztvevő or-szág
úgy fogja fel ahogy akarja
Mégis kétértelműségeivel a Helsinki
Nyilatkozat olyanfegyyert'adott a szov-jet
tábor disszidénséi' kezébe amit jól
forgatnak és bátor kihívásukkal a sza-bad
világot állásfoglalásra kényszerí-tették
Az emberi jogok egyértelmű biz-tosítása
így lett a nemzetközi politika
központi kérdése a kihívás a nyugati
kormányok lelkiismeretéhez szólt amit
cinikusan félreérteni és közömbösen el-hárítani
töbé nem lehet
Nagyon helyesen az emberi jogok
biztosítására hirtelen kibomlott mozga-lom
élére az Egyesült Nemzetek állott
Jimmy Carter úgy beszél amit régóta
nem hallottunk amerikai elnöktől s ha
határozottan cselekedne amire nem
volt példa a Fehér Házban legalábbis
nem az utolsó negyedszázadban akkor
a megnyilatkozása nem maradna pusz-tába
kiáltott szó
Igen ám de Washington rutinirozott
köreiben már felmerült a kérdés: nem
provokálják-- e túlságosan a Szovjetuniót
nem veszélyeztetik-- e az emberi jogok
hangoztatásával a szovjet tábor disszi-denseine- k
pártfogolásával a nagyobb
leheíőségeket? Ha így folytatja Carter
akkor vége a détente- - ölelkezésnek (nem
vesztenénk vele) és eltolódna a nukle-áris
fegyverkorlátozás (SALT) és a bécsi
haderőcsökkentési tárgyalások ügye
(egyikért se kár)
Itt vetődik fel a kérdés: mi fontosabb
erkölcs vagy az érdek? Az amerikai kül-politika
a kettő félszeg egyeztetése volt
minden időben ami azt jelentette hol az
egyiket hol a másikat áldozták fel cél-jaikért
A mai célok kettőssége kizárja egy-mást
Ha az amerikai kormány az em-beri
jogok biztosítását tekinti legfonto-sabb
feladatának akkor valóban nem
lehet nukleáris fegyverkorlátozásról és
középeurópai haderőcsökkentésről tár-gyalni
Viszont ha nem jutnak egyez-ségre
főleg a SALT megújításában és
kiterjesztésben akkor szabadjára enge-dik
a fegyverkezési hajszát és a nukle-áris
összecsapás az emberi jogok han-goztatásával
szított ellenséges érzület-ben
elkerülhetetlen
Annak bizonyítására hogy nem kizá
Fél-álmomb- ól zsibbad-tan
ébredek és fásultan bá-mulok
ki á bérház ablakán
Felnézek a hűvös hajnali
égre éskeresem régi bará-tomat
a szelíd kis pásztor-- --
csillagot de már nem talá-lom
mert nem jött velem
idegen országba és messze
elmaradt tőlem a kunsági
%i%!
19
rólagosan a Szovjetunió elnyomó mód-szereit"
kifogásolják Carter tüntetőleg
megszorította Amerika segélyprogram-ját
Argentína Uruguay és Ethiopia ese-tében
Biztonsági érdekek figyelembe-vételével
Délkorea és a Fülöpszigetek
kormánya mentesült a korlátozás alól
Ez a politika ellentmond önmagának is
még inkább annak a szemléletnek vagy
elvnek melyeken az emberi jogok vé-delme
alapul
Carter büntetni akarja a jobboldali
diktatúrákat — mert kíméletlenek el-lenfeleikkel
szemben miért nem alkal-maz
hasonló mértéket a szovjet tábor
ellen is? Moszkva most már jó egyév-tized- e
hatalmas vásárlásokkal igyek-szik
a Szovjetunió gazdasági nehézsé-geit
enyhíteni (kiküszöbölésük ugyanis
lehetetlen) Tízmillió tonnaszámra ve-szik
az amerikai (és kanadai) gabonát
kukoricát és takarmányt a szovjet meg-bízottak
a legmodernebb technikai fel-szerelések
gyári berendezkedések után
szimatolnak a Nyugaton és a legmaga-sabb
árat is hajlandók megadni hogy
hozzájuk juthassanak A milliárdos üz-letek
a szovjet termelés modernizálá-sa
a rendszert és nem az elnyomott né-peket
segíti a Nyugat (és Amerika) sta-bilizálja
a kommunista rendszereket
ahelyett hogy feltételekhez kötné kül-kereskedelmét
nemcsak a Szovjetunió-val
de az egész szovjet táborral Ha
olyan nagy szükségük van a nyugati fej-lett
technikára és jóminőségű árura fi-zessenek
érte engedményekkel is en-gedményekkel
polgáraik elnyomott né-peik
jogait szabadságát illetően!
Helytelen a Carteri-formul- a atekintet-be- n
is hogy egy kalap alá veszi a Szov-jetuniót
és mondjuk Argentínát A szov-jet
kormányzat sommásan elnyomja a
népet megfosztva jogaitól nemcsak a
disszidenseket üldözi zaklatja: az egész
lakosságot megfélemlíti Az argentin ka-tonai
kormányzat csak a szélsőségek el-len
harcol rendkívüli felhatalmazással
és módszerekkel nem a nép ellen Nyíl-ván
azzal a megfontolással hogy meg-akadályozza
egy szovjet-jelleg- ü rend-szer
uralomrajutását nehogyhamisítat-lankommunist- a
állapotokat teremthes-sem
'
Á délamerikai katonai diktatúrák'Tci-nyilatkoztato- tt
fogadalma hogy végső
fokon biztossá tegyék a kontinenst a de-mokrácia
számára ami az USA kormá-nyának
is szándéka az egész világban
A szovjet tábor kommunista rendszerei
nem átmenetiek nem a demokráciát
készítik elő büszkén és fenntartás nél-kül
vallják és gyakorolják a proletárdik-tatúrát
elképzelésükben — örök idők-re
Washington kompromisszumra hajló
körei nem az emberi jogok tagadását te-kintik
a legnagyobb veszélynek a szov-jet
táborban ami a kommunista rend-szerek
állandósult harcát jelenti saját
népeik ellen Washingtonban azt hiszik
hogy a szovjet tábor ingerlésével és a
fegyver-- valamint haderőcsökkentési
tárgyalások elhúzódozásával vagy el-maradásával
tényleg rászakadhat a vi-lágra
egy nukleáris háború kiszámí-thatatlan
következményekkel Éppen
ezért a morális aggodalmakat lecsitít-já-k
hogy az önző érdekeket állíthassák
előtérbe Folytatni kell a détente játsz-máját
valamiféle újabb SALT-egyez-mény- re
kell jutni Moszkvával ami el-csití- tja
a szovjet tábor aggodalmait is:
nem kell félnie háborútól így külső és
belső engedményekre egyaránt kapható
lesz
Ezek a tetszetős elképzelések és felté-telezések
nem számolnak a szabadság
dinamikájával ami Moszkvát és Prágát
és Budapestet es Varsót jobban izgatja
mint egy esetleges nukleáris összecsa-pás
A szabadság vágyától áthatott szov-jet
tábor a legtökéletesebb nukleáris
fegyverékkel is gyenge ezért akarják
még csírájában elfojtani az emberi jo-gok
mozgalmát És ezért fenyegetődz-ne- k
ha a Nyugat nem hagyja abba a
disszidensek pártolását kitart az em-beri
jogok követelése mellett akkor ma-gára
vessen a következményekért
Dehát minden nagy civilizáció biro-dalom
rendszer erkölcsei feladásával
bukott el erkölcstelenül érdekeiket
már nem tudták megvédeni érvénye-síteni
tájakon És hazagondolok
Hazagondolok Mikebudá-r- a
a Csemő puszta-- i tör-penyárfásra
ahol azóta ta-lán
már tavasz van és ki-hányta
bimbóját a húsvéti
barka Ahol a kolhoszba
szorított és meggyötört
paraszt egy ezredéves szí-vóssággal
talán már töri az
ősi rögöt Ahol a „dicsősé
ges felszabadulás" ellené-re
is fáradtak rongyosak
és éhesek az emberek de
ahol a szívekben most is ott
él a 48-a- s márciusi legen-dának
és március ifjúságá-nak
lelki hagyatéka a sza-badság
iránti olthatatlan
vágy és ahol a szívek-ben
ma is töretlen a Már-cius
szava
íjqjTjw ji n írnun in mu — i ~~iin Qifr ~iTiini' "f rr'T " h"i" ' — "' '"[ '"TT--"