Kanadai Magyarsag, June 11, 1977

              Sf'--
!7:HMl:inll''TUnM
ne
mmi
m%'
XXVII évf 24 szám
Vol 27 No 24
1977 június 11
Second Class Mail
Registration number 1309
--árol
m
Frey András írja ENSz
palesztin kérdés elintézése s hogy a kirobban--e újabb hábo-rú
attól függ hogy tudja--e zsarolni Amerika Izraelt vagy pedig hogy
még mielőtt sor kerülhetne Izrael fogja--e Amerikát
és Jeruzsálem közti párbaj ugyanis csak látszólag folyik po-litikai
s anyagi eszközökkel az amerikaiak és izraeliek úgy alku-doznak
egymással mint ahogy bizánci udvaroncok később pedig Borgiák
és Sforzák tették akik akár akár baráttal ültek le tárgyaló asz-talhoz
tudták hogy a mosoly mögött tőr is van és hogy minden ígéret mel-lett
ott leselkedik! egy ki mondott halálos
3 millió izraeli
és 130 millió arab
Most- - is amikor az
amerikaiak -- minél na-- '
gy'öfib területek kiüríté-sére
akarják rábírni az
izraelieké bekéről Iz- -
ríehérdekei'rohes
arabok emberil
és politikai jogairól be-szélnekD-eez
mind csak
Érveiknek egyedül az
ad súlyt hogy
tudják: a nem
egészen millió izraeli
csak Amerikától kapott
pénzzel és
tud helyt állni több mint
130 millió arabbal szem-ben
és Amerika készen
áll arra hogy ezt a se-gítséget
megvonja ha
Izrael ellenszegül Ame-rikának
s ebben az ellen-szegülésben
bizonyos
határon túlmegy
Ez azt jelenti hogy Iz-rael
csupán olyan kér-désben
számíthat az
Egyesült
ami előidézheti az állam
Ez a
magyarázata annak
ami a legutóbbi 1973-a- s
aiab-izrae- li háború vé-gén
történt
Akkor az izraeli had-sereg
néhány napon be-lül
vereséget mérhe-ttettivolna
asBi íSasasrasssffi
Andrew Young UN nagyköve-vét
Dél-Afrikáb- an a négerek
kommunista módra ökölbeszo-rított
kézzel üdvözölték
de Kissinger
letettek' róla Ami-kor
újságírók
Daján akkori
honvédelmi minisztert
hogy miért engedett az
amerikai követelésnek
Daján válasza ez volt:
— Azért mert délután
azzq( lőttünk amit dél-előtt
kaptunk az amerikai-aktól
-- 1
r: I i tpK-'a'r- - "J -- t V-- ' )- -' = (
i
' Wi
SZERKESZTŐSÉG
ÉS KIADÓHIVATAL:
412 Bloor St W
gt
T) T ~ -- O'T "'-?- ' r --V irVl"-''--3frH- f --ií53 - r©i¥ii
©nié
-
az székhelyéről:
A Közeikeleten
erre megzsarolni
A Washington
Lényegileg
a
ellenséggel a"
nem fenyegetés
ápa--lesztin- ai
fügefalevél
Jeruzsá-lemben
3
fegyverrel
Államokra
megsemmisülését
Egyiptomra
kívánsá-gára
megkér-dezték
fiitf llilniiim mníi Ml f i n iíii n miiéib !!!
Fahd herceg biztosította Carter elnököt hogy az körüli
vitában Szaúdi Arábia nem fog az olajzárlat fegyvereihez
nyúlni Amerikával szemben
Amíg Izrael volt a
gyöngébb Amerika se-gítette
Tekintet nélkül
arra- - hogy ez az arabok-nak
tetszett-- e vagy
sem De amint győzni
kezdett —' tehát a meg-semmisülés
veszélye
megszűnt — lefogta a
kezét
Mert attól a pillanat-tól
fogva Amerika szá-mára
fontosabb volt az
arabokat újabb vereség
szégyenétől megmen-teni
mint Izrael kato-nai
tekintélyét helyre-állítani
Mi jobb:
atomháború vagy
a megfutamodás?
Ilyen szempontok
fogják vezetni az új
arab-izrae- li határ meg-vonásában
Ha az izraeliek meg
tudják győzni az ameri-kaiakat
hogy mondjuk a
Gáza-vidé- k egy csücs-ke
annak annektálása
és Izraelhez csato-lása
stratégiailag élet-bevágóan
fontos a szá-mukra
Amerika az ő
pártjukra fog állni De
ha nem tudnak paran-csoló
katonai érdekre hi-vatkozni
akkor Ameri-ka"
ugyanolyan ellent-mondást
nem türö mó-don
fogja az izraeli
igényt elutasítani mint
ahogy 1973 októberében
nyílt erőszakkal kény-szerítette
Dajánt a há-ború
beszüntetésére
'& Msmmmmm&mmm : v
meg
Izrael
való
Mert a helyzet az
hogy Izraelnek engedel-meskednie
kell Ameri-kának
nem mondhat ne-met
Á zsarolást hogy
máskülönben nem kap
fegyvert Amerikától
legföljebb ellenzsarolás-sal
védhetné ki
Ez abból állna hogy
megfenyegetnék Wa-shingtont:
ha háború
törne ki Izrael atomfegy-verek
bevetésével kény-szerítené
a Szovjetuniót
közvetlen katonai közbe-lépésre
és akkor Wa-shingtonnak
két dolog
közt lenne választása: ö
is küld fegyveres kötelé-keket
a Középkeletre és
ez még szélesebb körű
háborúra amerikai-orosz
atompárbajra ve-zethetne
— vagy pedig
nem mozdul és akkor e
megfutamodás követ-keztében
nem csak kö:
zépkeleti pozícióját és
afrikai befolyását veszti
el hanem világhatalmi
tekintélyén is jóvátehe-tetlen
csorba esik
A szövetséges
megijesztése
a főcél
A zsarolás hatékony is
szokott lenni Csak ak-kor
származik belőle
baj ha a megzsarolan-dó
fél nem enged Most
márciusban például Je-ruzsálemben
egy' Euró-pában
is ismertnevü
újságíró' azt mondot-tá
hogy ha az 1973-a- s
l'!XJ?'?J'?l'W
háború végén Kissinger
nem Dajánnal hanem
Bégin-ne- l (a mostani mi-niszterelnökjelölttel)
áh
lőtt volna szemben ak-kor
az amerikai manő-ver
nem sikerülhetett
volna mert Bégin nemét
mondott volna bízva ab-ban
hogy az amerikai
kormány nem tudta
vagy nem merte volna
cserbenhagyni Izraelt
Ez az érem egyikolda-la
--A másik oldala az
hogy egy magasrangú
amerikai diplomata vi-szont
május elején az
ÉNSz-néL-nagyő- ri -h- atározottan
beszélt arról a
véleményéről hogy egy
atombombával való iz-raeli
fenyegetödzést
Washingtonban nem
vennének komolyan
Ez a két egymással
szemben álló zsarolás —
vagy mondjuk ponto-sabban:
zsarolási lehe-tőség
— olyan mint az
az életveszélyes játék
amit angolul úgy hív-nak
hogy to play agamé
of chicken Amikor két
kamasz azzal rohan egy-más
felé biciklin vagy
kocsin az út közepén
hogy az összeütközéstől
a másik fog előbb meg-ijedni
Az Amerika és Izrael
közti mérkőzésnél sze-rencsére
nem kama-szokról
van szó Ebben
az esetben nem az a kér-dés
hogy ki közülük a
vakmerőbb hanem thogy
melyik oldalon lesz -
gyobb akaraterő
Ha ebből a szempont-ból
hasonlítjuk össze a
mindenkinek tetszeni
akaró jobbra-balr- a tak-tikázó
Carter-- t és a cél-tudatos
volt gerilla-vezé- rt
Bégin-- t akkor azt
gondolja az ember hogy
bátor kis egér egy óriá-si
de megzavarodott
macskával áll szemben
akinek csak aznapra
vannak tervei és fogal-ma
sincs arról hogy a
jövő héten mit akar
Szaúdi Arábia
nem akar az
„olajfegyverhez"
nyúlni
Furcsa játéka a sors-nak
hogy a Középkele-ten
a zsarolás nem on-nan
jön ahonnan vár-ták
Az emberek általá-ban
azt hiszik hogy az
amerikaiak és az izraeli-ek
automatikus szövet-ségesei
egymásnak és
hogy a legnagyobb olaj-hatalom
Szaúdi Arábia
akarja olajbojkottal
zsarolni Amerikát
Ennek azonban az el-lenkezője
történik Mi-közben
Amerikának és
Izraelnek arra az eshe
3BEö!BSS
tőségre kell számítania
hogy a szövetségese ter-rorizálja
Fahd herceg
arról biztosította Car-ter
elnököt hogy az Iz-rael
körüli vitában Szan-di
Arábia Amerikával szem-ben
nem fog' az olajzárlat
fegyveréhez nyúlni
Szaúdi Arábiának ez a
nyugatbarát gesztusa
nem Izrael vagy akár
Amerika iránti engedé-kenységből
hanem ab-ból
a félelemből születhe-tett-
meg hogy újabb
középkeleti háború ese-tén
'a szovjettel együtt--
1 működő -- úgynevezettrav
dikális arab államok —
mint Irak és Líbia —
egészen orosz járósza-lagra
kerülnének
A szaúdi uralkodó-ház
pedig semmit sem
tart olyan nagy veszély-nek
a maga és az Isten-hit
szempontjából mint
a kommunista befolyás
terjedését
Nincs többé
kopasz fej
A szaúdi politikának
antikommunista volta
különösen szembetűnő
ha párhuzamba állítjuk
a szabad világ veze- -
Folytatás a harmadik oldalon
--f
„ajuuuna
jSireuersegevei
esrezek
juLgjb i %
-- r
4-
-w --v -- -
M5S
cent
?s1-?--í-s!-
5 j&'ZyA£G$&&5&ii íft&i&íríxi " CSw¥ZSkzt
DéUAfrika legdélibb csücske a „Jóreménység foka" 'amelyet először a
portugál Díaz hajózott körül 1488-ba- n és ezzel megnyitotta az utat India felé
Ma a világ hajózásának egyik legfontosabb útvonala
Az orosz iszákosság növekedése
a szegénység jele is
A nyugati közül
a franciákat és az ame-rikaiakat
tartják a leg-iszákosabb- nak Egy
Moszkvában nemrég
nyilvánosságra került
kimutatás azonban arról
tanúskodik hogy az oro-szok
még őnáluk is töb-bet
isznak valószínűleg
30-4- 0 százalékkal többet
mint az amerikaiak és a
franciák
Az is rossz fényt vet a
s
iiuatnuiib uiiiiftbAt(iv
}
NT ?
:v''ÍJé'ngyeLorsz:ághán'
V A Lengyelországból 'jövő legújabb hírek isar--j
ravallanák a kommunistapártí igyekszik elke-rülni
hogykihívó iépéssélmága ellen ingerelje a
'népet Ézt{bizohyítőtta be nemrégiújrákétfilm
émutatásá % =' ' $:
XH VÁz'egyikét Andrej VVajda rendezte Ez arról'
tszoíiogyfaz ötvenes'évekelején tehát Sztálinidé
fejénírnilyén volt'a'orsa 'egy 'múnkásnak'ák'i
r'i7T?il li5crölffpfí''j:' nnrf fiatra hntrv tnfihA'f prwolf1'
j Ez az'jember olyan' szorgalmas volt íögyi'a
&1mr% mnni éf ólr'~ ntmnnlro linraláné''j
rnagara'iiaragiiuiiaa
elrontottak a geperugy:?
auuiiuuiuafcan
azunuan
többi munkást
hogy 'ennek) következtébeh'a
rniÍTni aau Yeol-oc-rtl-uf auitr
népek
i'ttinanaWlr'
munka 'hőseísulvö- -
- ' 4
rA-filrnTlágqs- an érezteti- - nogy a munkássagl
is"' a1 rendszer ellen vanÉz!pedig annyira1 tetszik
a közönségnek hogyhosszu sorokban alít a mozi
íejőtf hogyJbejutHassön" - ) lyjpenzrnáiÖízlotyegyí
" rtén 200[zíqtjrt isadnakértet " ' f íÁ"másikfÍlnf rendezőjétkrzyszto'f Zanussi-nak- i
:iuvjaK'iz u luriemjie arroi szui'iiugyjeuueu
tímárminiakömmunistáVféndszerben'jellemte'r
ilehséeffél- - csalással hazugságai és a főliébb--
sua iiiK ' n ccsiirn hs v:t 'vi'v iiihi vpsii'i'PLr
íyéí léhelxs"ák!boíddgulnf: rAi'égyikfszefé'plő'pélr"
Máülía jüdományosVpályanVisFcsak annak' kör:]
íszöriheti iéry'ényesulését hogyegypolitikaijdisz-- j
fsziderist'jí vagyis egy antikornmunista kollégáját'?
]bearuljac fc
riMinél sötétebb fényttegyegX'J?leneta"kora-!'- f
jmünista rendszérjreannái jöbbaii jéíszik közönéi
IíJütösUmn égsem nieneK meg euaig egyiKei sem oe- -
i
' - - H
f
a
1X5
Tel: (416) 924-835- 3
Ái a 30
la':iB:iv°ymrv:iiin'i'i'ii"iiTin!nr7
mMíim&MWéWiB
~--
1
'i?2?vvS£Er
JtíM--- _„
Szovjetunióban uralko-dó
állapotokra hogy
míg a nyugati országok-ban
az alkoholfogyasz-tás
évi növekedése az
utóbbi időben három
százalék körül volt a
Szovjetunióban az évi öt
százalékot is meghalad-ta
Egy orosz család jöve-delmének
átlagosan a ti-zedrészét
szokta borra
sörre pálinkára költe-ni
Angol családoknál ez
a jövedelem huszadré-szét
teszi ki A valóság-ban
azonban az oroszok
a költőpénzüknek nem
csak a tíz százalékát
hanem ennél nagyobb
részét fordítják italra
Az igazság ugyanis az
hogy az előbb említett
adatok kizárólag a bol-tokban
vendéglökben és
kocsmákban vásárolt
italt foglalják maguk-ban
És nem terjed ki a
parasztságra amelynek
nagyrésze rendszerint
maga állítja elő titok-ban
a maga pálinkáját
Az otthon mármint a
gazdaságokban gyártott
és megivott ital pedig
nem szerepel a piacra
kerülő italokról szóló
kimutatásban "
Ez a titokban folyö
pálinkafőzés súlyos bűn
a Szovjetunióban mert
ez után senki sem fizet
adót Az italok megadóz-tatása
pedig fontos tétel
a szovjet büdzséjében
mert ez évenkint 25 ezer
millió rubelt visz az ál-lam
és a kommunista
párt kasszájába
Ez jellemző fényt vet
a Szovjetunióban ural-kodó
adózási rendszerre
is Abból a tényből
ugyanis hogy az állam
teljes alkoholbevétele
tavaly 40 ezer millióra
rúgott könnyű kiszámí-tani
hogy maguk a gyá-rak
és kollektív gazda
r s im4%4&hi&jntlif1$fit'
Toronto Ontario Canada
ságok csak 15 ezer mil-liót
kaphattak ha a 40
ezer millióból 25 ezer
milliót kellett adóként
leróni
Ez az ami az alkoho-los
italokat méregdrá-gává
teszi Ezt az az
adat is érzékelteti hogy
egy félliter vodka bolti
ára körülbelül tíz do-llárnak
felel meg
A részegség külön-ben
Oroszországban az
utcán és az országuta-kon
is állandó bajok for-rása
A Literaturnája
Gazeta szerint 1975-be- n
a bíróságok 600000 ko-csi-
és teherautóveze-tö- t
ítéltek el azért mert
részegen hajtottak
Moszkvában dolgozó
idegen diplomaták azt
mondják hogy orosz
szociológusok négy-szemközt
elárulják
hogy ők miért kommen-tálják
sötéten a Szov-jetunióban
dívó rendkí-vül
nagy alkoholfo-gyasztást
Az ő véleményük az
hogy ennek két fő oka
van az egyik társadal-mi
a másik gazdasági
A társadalmi okok
közt szerepel az hogy az
emberek gondjaikat és
bánatukat akarják alko-holba
fullasztani A
nagy-italfogyasztá- s gaz-dasági
oka pedig a Szo-vjetunióban
uralkodó
áruhiány Vagyis az
hogy az emberek a pén-züket
nem tudják mire
költeni mert a boltok-ban
lévő polcok sokszor
tátonganak az üresség-től
Más szóval kifejezve:
az oroszok részegeske-dés- e
nem csak elkesere-désnek
hanem ugyan-akkor
a fogyasztási cik-kekben
való szűkölkö-désne- k
vagyis az álta-lános
szegénységnek is a
jele
=t=- -