Kanadai Magyarsag, March 12, 1977

              Azért nem kell annyira
elvetni a sulykot
Nemrég egy kis hetilap-ban
majd utána egy ka-nadai
újságban is közel
egymásután két az Erdé-lyi
Világszövetséggel fog-lalkozó
cikk jelent meg
Nyilván azzal a szándék-kal
hogy az Erdélyi V-ilágszövetséget
a legelő-nyösebb
színbe állítsa be
de nem mondhatom hogy
teljes tárgyilagossággal
Mikor Mikszáth Kálmánt
egy fiatal újságíró meg-kérdezte
hogy mit hogyan
kell írni Mikszáth azt fe-lelte
tömór rövidséggel
hogy az igazat kell írni"
A cikkíró első cikkében
arra hivatkozik hogy
„mint az Erdélyi világ-szövetség
1976-r- a megvá-lasztott
elnöke és az Ame-rikai
Magyar Szövetség
kultúrosztályának (sic) el-nöke
még 1976 elején be-nyújtottam
egy-eg- y gondo-san
kidolgozott munkater-vet
mindkét intézményhez
Ezek a munka tervezetek
magukba foglalták mind-azokat
a tennivalókat me-lyekről
úgy éreztem —
hogy megvalósításuk nem
csak szükséges és idősze-rű
de kellő összefogással
lehetséges is Sajnos té-vedtem
Az AMSz-he- z be-nyújtott
„bicentenniális"
programból pénzhiány
Andrásí székhelyéről: ':'j
(Folytatás elsó
nek el eröszakot isteni és
fóldi törvényeken
Mások is mondhattak
ilyesmiket az üzeneteket
közvetítő néger nagykö-veteknek
és delegátusok-nak
mert az egyik szöveg
amit New Yorkba érkező
Jelentések szerint Amin
'elé tettek ezt mondta:
i — Ha egy kis izra-eli
ísapat az egész en-tebb- ei
helyőrségnek
túljárt az eszén és a ki-tűnő
orosz fegyverekkel
fölszerelt ugandai gya-logság
és tüzérség sze-meláttára
tudtak elvinni
százegynéhány embert
akkor az Enterprise
fedélzetéről felszálló
ötezer főnyi amerikai
sem lesz nehéz k-iszabadítania
200 em-bert
és szétkergetni az
ókét őrző de fegyvereik-kel
bánni nem tudó kato-nákat
és rendőröket
Az Enterprise az a
repülőgép - anyahajó
amely hat más amerikai
hadihajóval együtt az
Indiai-óceánr- ól indult el
az Ugandához legközelebb
eső keletafrikai kikötök
felé
Jog és
erőszak
Washingtonban remélik
hogy ezt az Aminra ráfo-gott
puskát nem kell elsütni
Hogy hat az majd magá-tól
is
Mindenesetre mire e so-rok
olvasóink kezébe ke-rülnek
tudni fogjuk
hogy ez az — ismerjük el
jól kigondolt és tapintat-tal
végrehajtott — ame-rikai
fenyegetés meghozta-
-e a kívánt eredményt
Az Entebbére való hivat-kozást
Amin valószínűleg
nagyon is meg fogja érteni
Mert most is amikor Ame-rika
csatlakozott ahhoz az
angol indítványhoz hogy a
néger anglikán érsek halá-lának
körülményeit az
ENSz vizsgálja meg Amin
dühében egy kalap alá vet-te
Amerikát és Angliát Iz-raellel
És Cárter elnök-höz
intézett levelében azt
írta hogy „Izrael úgy
bánik Amerika kormányá-val
és népével mint láncra
vert rabszolgákkal"
Meg kell azonban jegyez-ni
hogy Aminnak semmi
oka sincs félni az ENSz
vizsgálatától (ha egyáltal-án1
megindítják) mert az
miatt semmit sem sike-rült
megvalósítani Az Er-délyi
Világszövetség szá-mára
előirányzott munka-tervből
pedig mindössze a
Nánay Júlia „Transylva-ni- a
the Hungárián Mino-rit- y
in Rumania" című
pompás munkájának a ki-adását
tudtuk elvégezni"
Az AMSz-né- l a „pénzhi-ány"
csakugyan évek óta
fennáll Azt képzelné azon-ban
az ember hogy ezen
segíteni is lehetne Külö-nösen
segíthetne a kultúr-osztál- y
elnöke aki egyben
az Erdélyi Világszövetség
elnöke is melynek állító-lag
száznál több egyesü-let
és szervezet tagja és
ezek révén pár ezer egyé-ni
tagot fog össze Mit csi-nál
ez a száznál több szer-vezet?
Csak tapsol a ve-zetőség
nagy mondásainak
és biztatja őket hogy
„csak így tovább"? Ha
szervezetenként csak évi
500 $-r- al járul hozzá a kö-zös
ügyhöz az is $ 50000
Szép összeg volna magyar
célokra Akkor nem kelle-ne
hogy a dupla elnök
pénzhiány miatt panasz-kodjon
Vagy talán nem is
igaz a száznál több szer-vezet
vagy nincs is tény-leges
tagságuk?
Frey
emberi jogokkal foglalko-zó
ENSz-bizottsá- g több-ségét
a szovjettömb és a
hozzá igazodó harmadik
világ delegátusai teszik
ki És ezek nem szavaznak
meg olyan határozatot
amely rossz fényt vetne a
szovjetkormány véden-ceire„- —
ez-esetben-Ami-n--
ra
Természetesen az a kér-dés
is' fölmerült Washing-tonban
és az ENSz-né- l
hogy egy Entebbe jellegű
közbelépés milyen jog-alapra
támaszkodhatnék
nemzetközi jog ilyes-mire
nem ad módot Csak
a magánjog engedi meg bi-zonyos
államokban hogy
nyilvánvaló gaztett elköve-tőjét
egy magánember úgy
igyekezzék ártalmatlanná
tenni s a szökésben meg-akadályozni
mintha ható-sági
személy volna
Amikor egy baloldali
szenvedélyeiről ismert
jogász hangoztatta hogy
az amerikai tengerész-gyalogságnak
ejtőernyők-kel
való bevetése háborús
cselekmény lenne egy
francia diplomata ezt fe-lelte:
— Ön azt kérdi hogy
Carter milyen jogon külde-ne
amerikai katonákat a
szuverén ugandai állam
területére Azon a jogon —
mondotta — hogy Amin a
jogtalanságok hosszú so-rát
követte el A jogtalan
erőszak pedig a védekező
eröszakot jogossá teszi
Nem jobb
hanem népszerűbb
megoldást
választotta
többi külpolitikai hír
közül azt érdemes még ki-emelni
hogy Spanyolor-szágban
és Portugáliában
erősödnek a jobboldali
áramlatokl£afctíj pedig
nem várt veszély fenyege-ti
a munkáspártot — Skó-cia
felöl
A skótok és velsziek
nagyrésze önkormányza-tot
akar és munkás-párti
kormány ilyen irá-nyú
törvényjavaslatot vitt
az alsóház elé Hogy ezt a
skótok keveslik azkevésb-b- é
érdekes Annak azon-ban
messzemenő követ-kezményei
lehetnek hogy
a szocialista képvi-selők
is el akarnak szakad-ni
a londoni parlamenttől
külön törvényhozást sze
Esetleg csak egy néhány
emberből álló „vezetőség"
jelentette be a lelkes csat-lakozást
és az egész csak
egy nagy papírfigura? Az-tán
meg láttunk már olyat
is a magyar emigrációs
közéletben hogy egy szer-vezet
vezetője vagy veze-tősége
pénz nélkül dolgo-zott
sokat és jól pénzt is
gyűjtött a kitűzött célra és
eredményt ért el Nézzük
csak meg a kanadai ma-gyar
szervezeteket
A cikkíró még azt írja
hogy „Amint ma már tud-valévő
a június hónapban
szép kilátásokkal indult kö-zös
erőfeszítésünk hogy a
román kormány magyar-üldöző
tevékenységeit lefé-kezzük
és az erdélyi ma-gyarság
számára legalább
azokat a szabadságjogokat
megszerezzük amelyeket
úgy a békeszerződések
mint a román köztársaság
tulajdon alkotmánya írás-ban
is biztosítanak kellő
felkészültség hiányában
kudarcot vallottak" Cikk-író
emlékezete elég hiá-nyos
mert a „közös erő-feszítések"
nem is voltak
olyan közösek Mi úgy em-lékezünk
hogy az egész
munka 90 %-- át a New
York-- i fiatalok CHRR szer-vezete
végezte nemcsak a
írj a azENSz
az oldalról)
már
A
a
a
A
a
skót
retnének felállítani Skótor-szágban
A munkáspárt azonban
ma is a múltban is több-ször
a skót szocialisták-nak
köszönhette hogy
többsége volt a londoni al-sóházban
Úgy hogy ha
Skóciának külön parla- -
— mentje lenneT-akkoraívj- _
káspárt egy időre kiszorulna
a hatalomból
Az is fontos fejlemény-nek
látszik hogy pénzügyi
szakértők kezdenek attól
tartani hogy az Egyesült
Államokat az infláció meg-erősödése
fenyegeti
A konzervatívok szerint
a gazdasági válság Ameri-kában
múlóban van a kor-mánynak
tehát egyszerűen
ki kellene várnia a mun-kanélküliség
csökkenését
Carternek azonban sür-gős
a munkanélküliek szá-mának
leszorítása és új
munkaalkalmak terem-tése
céljából annyi pénzt
akar most belepumpálni az
amerikai gazdasági vér-keringésbe
hogy az előre-láthatóan
növelni gyorsí-tani
fogja az inflációt
Ezért mutat fel Carter jö-vő
évi költségvetése 57
milliárdos deficitet
Pénzügyi emberek azt
mondják: Carternek el kel-lett
döntenie mit akar in-kább
Megelégszik a mun-kanélküliség
lassú enyhü-lésével
és védekezik az
infláció ellen — vagy pe-dig
állami pénzek kiadásá-val
növeli az alkalmazot-tak
számát és ezzel előse-gíti
az inflációt
Konzervatív nézetek sze-rint
az előbbi politika len-ne
ajobb hosszú távra gaz-dasági
szempontból de ez
a népszerűtlenebb Az utób-bi
viszont azért népsze-rűbb
mert több pénzt
nyom az emberek marká-ba
és az infláció növelése
révén ez csak később okoz-na
a mostaninál jóval na-gyobb
munkanélküliséget
Úgylátszik hogy Carter
— nem hasznosság hanem
népszerűség okából —
az utóbbit választotta
Ebből is lehet arra kö-vetkeztetni
hogy környe-zetében
egyelőre tovább erő-södik
a baloldali befolyás
A hangsúly azon a szón
van hogy „egyelőre"
Mert sokan vannak akik
azt hiszik hogy Carter
csak önkéntes szövetsége-se
nem rabja a baloldal-nak
a
New York-- i és Washing-ton-- i
tüntetések megszer-vezésével
de a kongresz-szusba- n
is Az Amerikai
Magyar Szövetség is ré-szes
legalább 10 tt-ba- n
Külügyi tanácsadója is ott
ügyködött ugyan de az-után
a konjuktúrát kihasz-nálva
egy romániai utat
is kijárt magának valami
State Departmentbeli is-merőse
révén és ezzel az
úttal mérhetetlen sokat ár-tott
az ügynek Hogy miért
és hogyan azt talán majd
egy másik cikkben fejtjük
ki
Idézni szeretnők az első
cikkből azt is hogy „Te-gyünk
fogadalmat vala-mennyien
az új év elején
hogy személyi torzsalko-dásokat
egyéni érdekeket
szolgáló célokat sértődése-ket
s minden egyéb aka-dályokat
félretéve valóban
összefogunk végre és min-den
erőnket bevetjük ebbe
a küzdelembe Erdély jö-vendőjéért!"
Ezeket a
szép szavakat elsősorban
az Erdélyi Világszövetség
vezetőségének kellene
megfogadni
Második cikkének írója
azt a címet adta hogy
„1977 Erdély éve" Ezzel
egy évet késett ugyan
mert az ausztráliai ma-gyar
emigráció már 1976-o- t
Erdély évének jelentet-te
ki amit az USA-ba- n és
Kanadában is számos ma-gyar
lap lehozott és amit
Ausztráliában Flórián Ti-bor
előadókörútjával zár-tak
— de hiba ezzel nem
történt mert minden év
Erdély éve míg csak az
erdélyi magyarság jogai
biztosítva nincsenek Kár
azonban azt a látszatot kel-teni
hogy ebben az évben
valami nagy dolog fog ked-vezően
eldőlni mikor esz-közeink
olyan szerények és
évek szorgalmas munkájá-ra
van szükség — nem szó-noklatok
és a magyar la-„pokban-kö-zzé
tett cikkekre
— ahhoz hogy az erdélyi
magyarság sorsa valóban
javítható legyen
Második cikkében az író
azt is írja „Az erdélyi pa-naszok
odakerültek a Nem-zetek
Szövetségének Em-beri
Jogokat Védő osztá-lya
elé" Ilyet csak az
írhat akinek halvány fo-galma
sincsen a Nemzetek
Szövetségénél előírt sza-bályokról
és eljárásról Be-adványt
akárhova lehet
küldeni Valószínűleg ud-varias
választ is kap a be-küldő
hogy köszönettel
megkapták de mint tud-juk
mindezeken a helye-ken
nagy papírkosarak
vannak
Máshelyen az „Ameri-kai
Magyar Szövetséggel
való pompás együttműk-ödést"
említi Erről az
együttműködésről nem na-gyon
kellene beszélni Az
AMSz elnöke és az Erdé-lyi
Világszövetség tényle-ges
vezetője (nem az elnö-ke)
nagy titokban két kom-munista
követségre is be-adványt
adtak — decem-berben
vagy január első
napjaiban — az erdélyi
ügyben Erről az AMSz
igazgatósági tagjai nem
tudtak és mai napig sem
lettek értesítve ez tehát
a beadvány értelmetlensé-gétől
eltekintve nem a leg-szabályosabb
eljárás
Utóbb úgylátszik hogy az
aláírók is rájöttek hogy
ezt a dolgot nem lehet ti-tokban
tartani ésegy saj-tótudósítást
küldtek a ma-gyar
lapoknak Ebből ki-derült
hogy ezeket a be-adványokat
Béky Zoltánon
és Zolcsák Istvánon kívül
Nádas János és Wass Al-bert
is aláírták A két be-advány
a külpolitikában és
a helyzetben való teljes tá-jékozatlanságról
tanúsko-dik
Megjegyezni kívánjuk
hogy nem a dr Száz által
a román követséggel erő-szakolt
tárgyalásról van
most szó ami szintén tu-datlanságon
a lehetőségek
nem-ismeret- én alapult és
többet ártott az ügynek
Kovács Imre:
1977 márcllús 12 (No 11) Kanadai Magyarság 3 oldal
1977 a vagy-vag- y éve
Ha valaha is szükségünk volt jó hal-lásra
most nagyon kell figyelnünk mit
mondanak Washingtonban és Moszkvá-ban
hogy minden eshetőségre felkészül-hessünk
Téma az emberi jogok a tét az
emberiség sorsa Az arcvonal élesen ki-rajzolódott
többé nincs kétség hogy mi-ről
van szó Carter amerikai elnök azt
mondotta beiktatási beszédében „ami-ért
mi szabadok vagyunk a szabadság
sorsa nem lehet közömbös számunkra az
egész világban" Szacharov szovjet
atomfizikusnak küldött válaszlevelében
a mondatot megismételte majd hozzá-tette:
„Legyen megnyugodva hogy az
amerikai nép ás a kormánya állja el-kötelezettségét
az emberi jogok tiszte-letbentartására
nemcsak nálunk de
külföldön is"
Aztán mint minden eddigi megnyi-latkozásában
az amerikai elnök nyit-va
hagyta a hátsó ajtót „Folytatjuk jó-szándé- kú törekvéseinket a lelkiismeret
foglyainak kiszabadítására" írta Car-ter
levelében „és folytatjuk erőfeszí-téseinket
az emberi törekvések iránt
érzékeny világ kialakítására melyben a
különböző kultúrájú és történetű nemze-tek
békességben és igazságban élhet-nek
egymás mellett" Vagyis elismeri a
különböző rendszereket csupán reform-jukat
szorgalmazza
A levelet az amerikai nagykövetség
Moszkvában február 17-é- n nyújtotta át
Szacharovnak Másnap február 18-á- n
Dobrinyin szovjet nagykövet Washing-tonban
kihallgatást kért az amerikai
külügyminisztériumban A távollévő
Cyrus Vance külügyminiszter helyett
Arthur Hartman államtitkár a State
Department európai főnöke fogadta aki-nek
Dobrinyin nagykövet kijelentette
hogy a Szovjetunió „határozottan visz-szautasí- tja
az emberi jogok védelmének
mondvacsinált ürügyével a belügyei-be
való beavatkozási kísérleteket" Dob-rinyin
nem említette a -- Szacharovnak
küldött levelet általánosságban beszélt
ami rosszabb mintha specifikus lett
volna de azért ö is nyitva hagyta a hát-só
ajtót: a „határozott visszautasítást"
nem minősítette tiltakozásnak ami a
diplomácia nyelvezetében nagykülönb- -
A Fehér Ház sajtófőnöke Jody Powell
tovább enyhítette Carter állásfoglalását
az emberi jogok tekintetében: „Az el-nöknek
nincs szándékában a Szovjetunió
kormányának kihívása Csupán vála-szolt
Szacharov szovjet akadémikus le-velére"
Különben is a jelenlegi ame-rikai
kormányzat „kifejezett törődése
az emberi jogokkal nem jelent beavat-kozást
a Szovjetunió belügyeibe" Az-tán
kimondotta a Fehér Ház sajtófőnö-ke
amit már régen vártunk nevezete-sen
azt hogy a szovjet kormány mást
se tesz mint beavatkozik más országok
belügyeibe Példaként felhozta a néhány
éve bíróság elé állított ismert néger
mozgalmista nő Angéla Davies esetét
amiért fegyvert csempészett bebörtön-zött
néger „szabadságharcosoknak"
akik menekülésük közben egy bírót is le-lőttek
másokkal együtt de egy szimpa-tizáns
zsűri felmentette őket A szovjet
kommunista párt napilapja a Pravda
egekig magasztalta a gyilkosság bűnse-géd- i
részesét miközben letolta az ame-rikai
rendszert Ettől eltekintve vala-hányszor
a jelentéktelen amerikai kom-munista
párt vezetője Gus Hall Moszk-vában
jár Brezsnyev mindig fogadja
A Pravda Dobrinyin kijelentésével
egyidejűleg fenyegetően megállapította
hogy az emberi jogok emlegetése ve-szélyezteti
a sokkal fontosabb kérdések
mint a nukleáris fegyverkorlátozási tár-gyalások
(SALT II) kimenetelét Powell
sajtófőnök „kihangsúlyozottan" azt vá-laszolta
hogy „bármelyik kormánnyal
lehetséges az együttműködés a háború
egy nukleáris katasztrófa kiküszöbölé-sére
anélkül hogy fel kellene adni a
küzdelmet az egyéni szabadságért" Ez
a kijelentés a „linkage" vagyis a kap-csolatelmélet
feladása miszerint (Kis-sing- er
volt külügyminiszter értelmezé-sében)
hallgatni kell legalábbis a nyil-vánosság
előtt az olyan kérdésekről
mint az emberi jogok melyek lehetet-lenné
teszik a nagyobb kérdések mint
a nukleáris lefegyverkezés megoldását
Dramatizáltán azt írhatnám hogy
mindkét fél beásta magát állásaiba s
mint használt
A cikk további részében
kiadóvállalata kiváló mun-káját
dicséri a cikkíró A
célkitűzése valóban szép
és dicséretes De nem kel-lene
elfelejteni hogy Ame-rikában
vagyunk és itt bi-zonyos
bevett szokás és
mérték van a könyveket
illetőleg is A kiadványok
ezt a mértéket nem min-dég
ütik meg Ha a cikk
e pillanatban egyik sem hajlandó en-gedni
Carter kész az emberi jogok biz-tosításáért
tovább küzdeni ugyanakkor
folytatni akarja a tárgyalásokat a Szov-jetunióval
Brezsnyev és á szovjet ve-zetőség
magatartása az emberi „jogok
tekintetében oly merev hogy hajlandók
akár a détente feladására is (amiből csak
nekik van hasznuk) mert belső biztonsá-guk
fontosságát nemzetközi biztonságuk
elé helyezték Ha nem bírnak a disszi-densekk- el
és tömegmozgalommá szé-lesedik
az emberi jogok követelése ak-kor
a hatalmi szerkezetében megingott
Szovjetunió a külső ellenségeivel szem-ben
is tehetetlen Saját szempontjuk-ból
nem maradt más hátra mint vé-gezni
a belső ellenzékkel nemcsak a
Szovjetunióban Keleteurópában is
Carter számára se maradt más hátra
mint szilárdan kitartani különben ki-jelentéseit
felelőtlen fecsegésnek ve-szik
esetleg a gyengeség jelének amit
a Szovjetunió nem hagyna kihasználat-lanul
A nyitva hagyott hátsó ajtók el-lenére
a visszakozást mindegyikük el-vetette
s elszántságuk jelét félreérthe-tetlenül
egymás tudtára adták Carter
elnök február 11-é- n ment haza először
otthonába a Georgia-állambe- li Plains
falucskába Nem az Air Force l-- es szá-mú
gépet használta mint elődei hanem
az amerikai hadsereg parancsnoki re-pülőgépét
egy különleges szerkezetű és
felszerelésű Boeing 747-e- s gépet amely-ről
háború esetén a hadmüveleteket irá-nyítják
Soha előtte még elnök nem szállt
fel erre a modern gépre ö nyilván azért
tette hogy bizonyítsa elszántságát no- -'
ha kijelentette az emberi jogokért nem
menne háborúba a Szovjetunióval
Ugyanaz nap amikor Szacharov át-vette
az amerikai nagykövetségen Car-ter
levelét Dimitrij Ustinov marsall a
szovjet hadügyminiszter kijelentette
hogy Amerika minden kísérlete hiába-való
katonai fölénye megszűnt: a Szov-jetunió
a legmodernebb legkomplikál-tabb
fegyverekben is egyenlő vele
„Országunk közgazdasága tudomá-nya
és technológiája oly magas szint-re
emelkedett mondotta hogy a legrö-videbb
időn belül képesek vagyunk az
ellenség minden vívmányát és teljesít-ményét
ellensúlyozni'''
Mosolyogva áz együttműködés a tár-gyalások
fontosságát hangsúlyozva
ugyan de farkasszemet néznek egymás-sal
s a következő hetekben eldől ki
pislog ki hunyorít először amivel el-árulja
ingadozását Nem a gyengeségét
csak a bizonytalanságát Carter az em
beri jogokra tette fel a játszmát a Szov-jetunió
nem tehetett egyebet miután az
amerikai elnök egy disztingvált Nobel-díjas
polgárának küldött levelében le-szögezte
elvi álláspontját minthogy a
kihívást elfogadta Ha Carter visszako-zik
Ustinov szovjethadügyminiszternek
van igaza Ha a Szovjetunió visszako-zik
akkor Szaharovnak 255 millió szov-jet
alattvalónak és 150 millió elnyomott
keleteurópainak van igaza!
Ha Carter enged elveszti Amerika
maradék tekintélyét a világban s fel-bátorítja
a Szovjetuniót olyan lépésre
amibe beleremeg a világ Szakértők ta-lálgatják
mi az oka annak hogy a dé-tente
hangoztatása közben a Szovjetunió
hatalmas konvencionális hadsereget ál-lít
össze Keleteurópában? Roppant egy-szerű
a felelet: miután az eurókommu-nist- a
olasz francia egyéb pártok meg-tagadták
Moszkva erőszakos módszere-it
domináns politikáját a szovjet ve-zetők
nem számíthatnak rájuk Nyugat-európa
„békés" megszerzésében Ma-rad
a villámháború amivel a rebelis
nyugati kommunistákat is elintézhetik
és saját embereiket juttathatják ura-lomra
Ha Moszkva visszakozik akkor a lavi-nát
nem lehet feltartóztatni A múltkor
azt írtam hogy a tél kellős közepén k-ivirultak
a szabadság hóvirágai a szov-jet
táborban Akkor is kérdeztem most
is kérdezem mi lesz tavasszal amikor
a szabadság mámora el fogja a népeket
Keleteurópában? Az amerikai elnöknek
tudnia kell hogy nem hagyhatja cser-ben
Keleteurópát mint egyik elődje
Magyarországot Különben ne beszéljen
emberi jogokról mert az elnyomott né-pek
helyesen értelmezik és bíztatásnak
veszik amit mond
1977 a vagy-vag- y éve!
író valóban az erdélyi ma-gyarság
ügyétakarja szol-gálni
akkor legjobban ak-kor
szolgálná ha hagyva
a cikkírást hagyva az
AMSz "kulturális bizottsá-gának
elnökségét amit
amúgy --sem tud megfelelő-en
ellátni minden erejét
a könyvkiadásra kifogás-talan
az amerikai akadé-miai
azaz egyetemi szín-vonalnak
megfelelő köny
vek kiadására fordítaná
A lelkesítést és a dolgok
irányítását hagyja azokra
akik ezt jobban megtud-ják
tenni akik jobban ér-tik
az amerikaiak gondol-kodásmódját
az itten al-kalmas
eljárásmódot és a
nemzetközi helyzetet és le-hetőségeket
is jobban is-merik
— a már itt végzett
fiatalokra
BOGYAY GYULA