000123 |
Previous | 3 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Azért nem kell annyira elvetni a sulykot Nemrég egy kis hetilap-ban majd utána egy ka-nadai újságban is közel egymásután két az Erdé-lyi Világszövetséggel fog-lalkozó cikk jelent meg Nyilván azzal a szándék-kal hogy az Erdélyi V-ilágszövetséget a legelő-nyösebb színbe állítsa be de nem mondhatom hogy teljes tárgyilagossággal Mikor Mikszáth Kálmánt egy fiatal újságíró meg-kérdezte hogy mit hogyan kell írni Mikszáth azt fe-lelte tömór rövidséggel hogy az igazat kell írni" A cikkíró első cikkében arra hivatkozik hogy „mint az Erdélyi világ-szövetség 1976-r- a megvá-lasztott elnöke és az Ame-rikai Magyar Szövetség kultúrosztályának (sic) el-nöke még 1976 elején be-nyújtottam egy-eg- y gondo-san kidolgozott munkater-vet mindkét intézményhez Ezek a munka tervezetek magukba foglalták mind-azokat a tennivalókat me-lyekről úgy éreztem — hogy megvalósításuk nem csak szükséges és idősze-rű de kellő összefogással lehetséges is Sajnos té-vedtem Az AMSz-he- z be-nyújtott „bicentenniális" programból pénzhiány Andrásí székhelyéről: ':'j (Folytatás elsó nek el eröszakot isteni és fóldi törvényeken Mások is mondhattak ilyesmiket az üzeneteket közvetítő néger nagykö-veteknek és delegátusok-nak mert az egyik szöveg amit New Yorkba érkező Jelentések szerint Amin 'elé tettek ezt mondta: i — Ha egy kis izra-eli ísapat az egész en-tebb- ei helyőrségnek túljárt az eszén és a ki-tűnő orosz fegyverekkel fölszerelt ugandai gya-logság és tüzérség sze-meláttára tudtak elvinni százegynéhány embert akkor az Enterprise fedélzetéről felszálló ötezer főnyi amerikai sem lesz nehéz k-iszabadítania 200 em-bert és szétkergetni az ókét őrző de fegyvereik-kel bánni nem tudó kato-nákat és rendőröket Az Enterprise az a repülőgép - anyahajó amely hat más amerikai hadihajóval együtt az Indiai-óceánr- ól indult el az Ugandához legközelebb eső keletafrikai kikötök felé Jog és erőszak Washingtonban remélik hogy ezt az Aminra ráfo-gott puskát nem kell elsütni Hogy hat az majd magá-tól is Mindenesetre mire e so-rok olvasóink kezébe ke-rülnek tudni fogjuk hogy ez az — ismerjük el jól kigondolt és tapintat-tal végrehajtott — ame-rikai fenyegetés meghozta- -e a kívánt eredményt Az Entebbére való hivat-kozást Amin valószínűleg nagyon is meg fogja érteni Mert most is amikor Ame-rika csatlakozott ahhoz az angol indítványhoz hogy a néger anglikán érsek halá-lának körülményeit az ENSz vizsgálja meg Amin dühében egy kalap alá vet-te Amerikát és Angliát Iz-raellel És Cárter elnök-höz intézett levelében azt írta hogy „Izrael úgy bánik Amerika kormányá-val és népével mint láncra vert rabszolgákkal" Meg kell azonban jegyez-ni hogy Aminnak semmi oka sincs félni az ENSz vizsgálatától (ha egyáltal-án1 megindítják) mert az miatt semmit sem sike-rült megvalósítani Az Er-délyi Világszövetség szá-mára előirányzott munka-tervből pedig mindössze a Nánay Júlia „Transylva-ni- a the Hungárián Mino-rit- y in Rumania" című pompás munkájának a ki-adását tudtuk elvégezni" Az AMSz-né- l a „pénzhi-ány" csakugyan évek óta fennáll Azt képzelné azon-ban az ember hogy ezen segíteni is lehetne Külö-nösen segíthetne a kultúr-osztál- y elnöke aki egyben az Erdélyi Világszövetség elnöke is melynek állító-lag száznál több egyesü-let és szervezet tagja és ezek révén pár ezer egyé-ni tagot fog össze Mit csi-nál ez a száznál több szer-vezet? Csak tapsol a ve-zetőség nagy mondásainak és biztatja őket hogy „csak így tovább"? Ha szervezetenként csak évi 500 $-r- al járul hozzá a kö-zös ügyhöz az is $ 50000 Szép összeg volna magyar célokra Akkor nem kelle-ne hogy a dupla elnök pénzhiány miatt panasz-kodjon Vagy talán nem is igaz a száznál több szer-vezet vagy nincs is tény-leges tagságuk? Frey emberi jogokkal foglalko-zó ENSz-bizottsá- g több-ségét a szovjettömb és a hozzá igazodó harmadik világ delegátusai teszik ki És ezek nem szavaznak meg olyan határozatot amely rossz fényt vetne a szovjetkormány véden-ceire„- — ez-esetben-Ami-n-- ra Természetesen az a kér-dés is' fölmerült Washing-tonban és az ENSz-né- l hogy egy Entebbe jellegű közbelépés milyen jog-alapra támaszkodhatnék nemzetközi jog ilyes-mire nem ad módot Csak a magánjog engedi meg bi-zonyos államokban hogy nyilvánvaló gaztett elköve-tőjét egy magánember úgy igyekezzék ártalmatlanná tenni s a szökésben meg-akadályozni mintha ható-sági személy volna Amikor egy baloldali szenvedélyeiről ismert jogász hangoztatta hogy az amerikai tengerész-gyalogságnak ejtőernyők-kel való bevetése háborús cselekmény lenne egy francia diplomata ezt fe-lelte: — Ön azt kérdi hogy Carter milyen jogon külde-ne amerikai katonákat a szuverén ugandai állam területére Azon a jogon — mondotta — hogy Amin a jogtalanságok hosszú so-rát követte el A jogtalan erőszak pedig a védekező eröszakot jogossá teszi Nem jobb hanem népszerűbb megoldást választotta többi külpolitikai hír közül azt érdemes még ki-emelni hogy Spanyolor-szágban és Portugáliában erősödnek a jobboldali áramlatokl£afctíj pedig nem várt veszély fenyege-ti a munkáspártot — Skó-cia felöl A skótok és velsziek nagyrésze önkormányza-tot akar és munkás-párti kormány ilyen irá-nyú törvényjavaslatot vitt az alsóház elé Hogy ezt a skótok keveslik azkevésb-b- é érdekes Annak azon-ban messzemenő követ-kezményei lehetnek hogy a szocialista képvi-selők is el akarnak szakad-ni a londoni parlamenttől külön törvényhozást sze Esetleg csak egy néhány emberből álló „vezetőség" jelentette be a lelkes csat-lakozást és az egész csak egy nagy papírfigura? Az-tán meg láttunk már olyat is a magyar emigrációs közéletben hogy egy szer-vezet vezetője vagy veze-tősége pénz nélkül dolgo-zott sokat és jól pénzt is gyűjtött a kitűzött célra és eredményt ért el Nézzük csak meg a kanadai ma-gyar szervezeteket A cikkíró még azt írja hogy „Amint ma már tud-valévő a június hónapban szép kilátásokkal indult kö-zös erőfeszítésünk hogy a román kormány magyar-üldöző tevékenységeit lefé-kezzük és az erdélyi ma-gyarság számára legalább azokat a szabadságjogokat megszerezzük amelyeket úgy a békeszerződések mint a román köztársaság tulajdon alkotmánya írás-ban is biztosítanak kellő felkészültség hiányában kudarcot vallottak" Cikk-író emlékezete elég hiá-nyos mert a „közös erő-feszítések" nem is voltak olyan közösek Mi úgy em-lékezünk hogy az egész munka 90 %-- át a New York-- i fiatalok CHRR szer-vezete végezte nemcsak a írj a azENSz az oldalról) már A a a A a skót retnének felállítani Skótor-szágban A munkáspárt azonban ma is a múltban is több-ször a skót szocialisták-nak köszönhette hogy többsége volt a londoni al-sóházban Úgy hogy ha Skóciának külön parla- - — mentje lenneT-akkoraívj- _ káspárt egy időre kiszorulna a hatalomból Az is fontos fejlemény-nek látszik hogy pénzügyi szakértők kezdenek attól tartani hogy az Egyesült Államokat az infláció meg-erősödése fenyegeti A konzervatívok szerint a gazdasági válság Ameri-kában múlóban van a kor-mánynak tehát egyszerűen ki kellene várnia a mun-kanélküliség csökkenését Carternek azonban sür-gős a munkanélküliek szá-mának leszorítása és új munkaalkalmak terem-tése céljából annyi pénzt akar most belepumpálni az amerikai gazdasági vér-keringésbe hogy az előre-láthatóan növelni gyorsí-tani fogja az inflációt Ezért mutat fel Carter jö-vő évi költségvetése 57 milliárdos deficitet Pénzügyi emberek azt mondják: Carternek el kel-lett döntenie mit akar in-kább Megelégszik a mun-kanélküliség lassú enyhü-lésével és védekezik az infláció ellen — vagy pe-dig állami pénzek kiadásá-val növeli az alkalmazot-tak számát és ezzel előse-gíti az inflációt Konzervatív nézetek sze-rint az előbbi politika len-ne ajobb hosszú távra gaz-dasági szempontból de ez a népszerűtlenebb Az utób-bi viszont azért népsze-rűbb mert több pénzt nyom az emberek marká-ba és az infláció növelése révén ez csak később okoz-na a mostaninál jóval na-gyobb munkanélküliséget Úgylátszik hogy Carter — nem hasznosság hanem népszerűség okából — az utóbbit választotta Ebből is lehet arra kö-vetkeztetni hogy környe-zetében egyelőre tovább erő-södik a baloldali befolyás A hangsúly azon a szón van hogy „egyelőre" Mert sokan vannak akik azt hiszik hogy Carter csak önkéntes szövetsége-se nem rabja a baloldal-nak a New York-- i és Washing-ton-- i tüntetések megszer-vezésével de a kongresz-szusba- n is Az Amerikai Magyar Szövetség is ré-szes legalább 10 tt-ba- n Külügyi tanácsadója is ott ügyködött ugyan de az-után a konjuktúrát kihasz-nálva egy romániai utat is kijárt magának valami State Departmentbeli is-merőse révén és ezzel az úttal mérhetetlen sokat ár-tott az ügynek Hogy miért és hogyan azt talán majd egy másik cikkben fejtjük ki Idézni szeretnők az első cikkből azt is hogy „Te-gyünk fogadalmat vala-mennyien az új év elején hogy személyi torzsalko-dásokat egyéni érdekeket szolgáló célokat sértődése-ket s minden egyéb aka-dályokat félretéve valóban összefogunk végre és min-den erőnket bevetjük ebbe a küzdelembe Erdély jö-vendőjéért!" Ezeket a szép szavakat elsősorban az Erdélyi Világszövetség vezetőségének kellene megfogadni Második cikkének írója azt a címet adta hogy „1977 Erdély éve" Ezzel egy évet késett ugyan mert az ausztráliai ma-gyar emigráció már 1976-o- t Erdély évének jelentet-te ki amit az USA-ba- n és Kanadában is számos ma-gyar lap lehozott és amit Ausztráliában Flórián Ti-bor előadókörútjával zár-tak — de hiba ezzel nem történt mert minden év Erdély éve míg csak az erdélyi magyarság jogai biztosítva nincsenek Kár azonban azt a látszatot kel-teni hogy ebben az évben valami nagy dolog fog ked-vezően eldőlni mikor esz-közeink olyan szerények és évek szorgalmas munkájá-ra van szükség — nem szó-noklatok és a magyar la-„pokban-kö-zzé tett cikkekre — ahhoz hogy az erdélyi magyarság sorsa valóban javítható legyen Második cikkében az író azt is írja „Az erdélyi pa-naszok odakerültek a Nem-zetek Szövetségének Em-beri Jogokat Védő osztá-lya elé" Ilyet csak az írhat akinek halvány fo-galma sincsen a Nemzetek Szövetségénél előírt sza-bályokról és eljárásról Be-adványt akárhova lehet küldeni Valószínűleg ud-varias választ is kap a be-küldő hogy köszönettel megkapták de mint tud-juk mindezeken a helye-ken nagy papírkosarak vannak Máshelyen az „Ameri-kai Magyar Szövetséggel való pompás együttműk-ödést" említi Erről az együttműködésről nem na-gyon kellene beszélni Az AMSz elnöke és az Erdé-lyi Világszövetség tényle-ges vezetője (nem az elnö-ke) nagy titokban két kom-munista követségre is be-adványt adtak — decem-berben vagy január első napjaiban — az erdélyi ügyben Erről az AMSz igazgatósági tagjai nem tudtak és mai napig sem lettek értesítve ez tehát a beadvány értelmetlensé-gétől eltekintve nem a leg-szabályosabb eljárás Utóbb úgylátszik hogy az aláírók is rájöttek hogy ezt a dolgot nem lehet ti-tokban tartani ésegy saj-tótudósítást küldtek a ma-gyar lapoknak Ebből ki-derült hogy ezeket a be-adványokat Béky Zoltánon és Zolcsák Istvánon kívül Nádas János és Wass Al-bert is aláírták A két be-advány a külpolitikában és a helyzetben való teljes tá-jékozatlanságról tanúsko-dik Megjegyezni kívánjuk hogy nem a dr Száz által a román követséggel erő-szakolt tárgyalásról van most szó ami szintén tu-datlanságon a lehetőségek nem-ismeret- én alapult és többet ártott az ügynek Kovács Imre: 1977 márcllús 12 (No 11) Kanadai Magyarság 3 oldal 1977 a vagy-vag- y éve Ha valaha is szükségünk volt jó hal-lásra most nagyon kell figyelnünk mit mondanak Washingtonban és Moszkvá-ban hogy minden eshetőségre felkészül-hessünk Téma az emberi jogok a tét az emberiség sorsa Az arcvonal élesen ki-rajzolódott többé nincs kétség hogy mi-ről van szó Carter amerikai elnök azt mondotta beiktatási beszédében „ami-ért mi szabadok vagyunk a szabadság sorsa nem lehet közömbös számunkra az egész világban" Szacharov szovjet atomfizikusnak küldött válaszlevelében a mondatot megismételte majd hozzá-tette: „Legyen megnyugodva hogy az amerikai nép ás a kormánya állja el-kötelezettségét az emberi jogok tiszte-letbentartására nemcsak nálunk de külföldön is" Aztán mint minden eddigi megnyi-latkozásában az amerikai elnök nyit-va hagyta a hátsó ajtót „Folytatjuk jó-szándé- kú törekvéseinket a lelkiismeret foglyainak kiszabadítására" írta Car-ter levelében „és folytatjuk erőfeszí-téseinket az emberi törekvések iránt érzékeny világ kialakítására melyben a különböző kultúrájú és történetű nemze-tek békességben és igazságban élhet-nek egymás mellett" Vagyis elismeri a különböző rendszereket csupán reform-jukat szorgalmazza A levelet az amerikai nagykövetség Moszkvában február 17-é- n nyújtotta át Szacharovnak Másnap február 18-á- n Dobrinyin szovjet nagykövet Washing-tonban kihallgatást kért az amerikai külügyminisztériumban A távollévő Cyrus Vance külügyminiszter helyett Arthur Hartman államtitkár a State Department európai főnöke fogadta aki-nek Dobrinyin nagykövet kijelentette hogy a Szovjetunió „határozottan visz-szautasí- tja az emberi jogok védelmének mondvacsinált ürügyével a belügyei-be való beavatkozási kísérleteket" Dob-rinyin nem említette a -- Szacharovnak küldött levelet általánosságban beszélt ami rosszabb mintha specifikus lett volna de azért ö is nyitva hagyta a hát-só ajtót: a „határozott visszautasítást" nem minősítette tiltakozásnak ami a diplomácia nyelvezetében nagykülönb- - A Fehér Ház sajtófőnöke Jody Powell tovább enyhítette Carter állásfoglalását az emberi jogok tekintetében: „Az el-nöknek nincs szándékában a Szovjetunió kormányának kihívása Csupán vála-szolt Szacharov szovjet akadémikus le-velére" Különben is a jelenlegi ame-rikai kormányzat „kifejezett törődése az emberi jogokkal nem jelent beavat-kozást a Szovjetunió belügyeibe" Az-tán kimondotta a Fehér Ház sajtófőnö-ke amit már régen vártunk nevezete-sen azt hogy a szovjet kormány mást se tesz mint beavatkozik más országok belügyeibe Példaként felhozta a néhány éve bíróság elé állított ismert néger mozgalmista nő Angéla Davies esetét amiért fegyvert csempészett bebörtön-zött néger „szabadságharcosoknak" akik menekülésük közben egy bírót is le-lőttek másokkal együtt de egy szimpa-tizáns zsűri felmentette őket A szovjet kommunista párt napilapja a Pravda egekig magasztalta a gyilkosság bűnse-géd- i részesét miközben letolta az ame-rikai rendszert Ettől eltekintve vala-hányszor a jelentéktelen amerikai kom-munista párt vezetője Gus Hall Moszk-vában jár Brezsnyev mindig fogadja A Pravda Dobrinyin kijelentésével egyidejűleg fenyegetően megállapította hogy az emberi jogok emlegetése ve-szélyezteti a sokkal fontosabb kérdések mint a nukleáris fegyverkorlátozási tár-gyalások (SALT II) kimenetelét Powell sajtófőnök „kihangsúlyozottan" azt vá-laszolta hogy „bármelyik kormánnyal lehetséges az együttműködés a háború egy nukleáris katasztrófa kiküszöbölé-sére anélkül hogy fel kellene adni a küzdelmet az egyéni szabadságért" Ez a kijelentés a „linkage" vagyis a kap-csolatelmélet feladása miszerint (Kis-sing- er volt külügyminiszter értelmezé-sében) hallgatni kell legalábbis a nyil-vánosság előtt az olyan kérdésekről mint az emberi jogok melyek lehetet-lenné teszik a nagyobb kérdések mint a nukleáris lefegyverkezés megoldását Dramatizáltán azt írhatnám hogy mindkét fél beásta magát állásaiba s mint használt A cikk további részében kiadóvállalata kiváló mun-káját dicséri a cikkíró A célkitűzése valóban szép és dicséretes De nem kel-lene elfelejteni hogy Ame-rikában vagyunk és itt bi-zonyos bevett szokás és mérték van a könyveket illetőleg is A kiadványok ezt a mértéket nem min-dég ütik meg Ha a cikk e pillanatban egyik sem hajlandó en-gedni Carter kész az emberi jogok biz-tosításáért tovább küzdeni ugyanakkor folytatni akarja a tárgyalásokat a Szov-jetunióval Brezsnyev és á szovjet ve-zetőség magatartása az emberi „jogok tekintetében oly merev hogy hajlandók akár a détente feladására is (amiből csak nekik van hasznuk) mert belső biztonsá-guk fontosságát nemzetközi biztonságuk elé helyezték Ha nem bírnak a disszi-densekk- el és tömegmozgalommá szé-lesedik az emberi jogok követelése ak-kor a hatalmi szerkezetében megingott Szovjetunió a külső ellenségeivel szem-ben is tehetetlen Saját szempontjuk-ból nem maradt más hátra mint vé-gezni a belső ellenzékkel nemcsak a Szovjetunióban Keleteurópában is Carter számára se maradt más hátra mint szilárdan kitartani különben ki-jelentéseit felelőtlen fecsegésnek ve-szik esetleg a gyengeség jelének amit a Szovjetunió nem hagyna kihasználat-lanul A nyitva hagyott hátsó ajtók el-lenére a visszakozást mindegyikük el-vetette s elszántságuk jelét félreérthe-tetlenül egymás tudtára adták Carter elnök február 11-é- n ment haza először otthonába a Georgia-állambe- li Plains falucskába Nem az Air Force l-- es szá-mú gépet használta mint elődei hanem az amerikai hadsereg parancsnoki re-pülőgépét egy különleges szerkezetű és felszerelésű Boeing 747-e- s gépet amely-ről háború esetén a hadmüveleteket irá-nyítják Soha előtte még elnök nem szállt fel erre a modern gépre ö nyilván azért tette hogy bizonyítsa elszántságát no- -' ha kijelentette az emberi jogokért nem menne háborúba a Szovjetunióval Ugyanaz nap amikor Szacharov át-vette az amerikai nagykövetségen Car-ter levelét Dimitrij Ustinov marsall a szovjet hadügyminiszter kijelentette hogy Amerika minden kísérlete hiába-való katonai fölénye megszűnt: a Szov-jetunió a legmodernebb legkomplikál-tabb fegyverekben is egyenlő vele „Országunk közgazdasága tudomá-nya és technológiája oly magas szint-re emelkedett mondotta hogy a legrö-videbb időn belül képesek vagyunk az ellenség minden vívmányát és teljesít-ményét ellensúlyozni''' Mosolyogva áz együttműködés a tár-gyalások fontosságát hangsúlyozva ugyan de farkasszemet néznek egymás-sal s a következő hetekben eldől ki pislog ki hunyorít először amivel el-árulja ingadozását Nem a gyengeségét csak a bizonytalanságát Carter az em beri jogokra tette fel a játszmát a Szov-jetunió nem tehetett egyebet miután az amerikai elnök egy disztingvált Nobel-díjas polgárának küldött levelében le-szögezte elvi álláspontját minthogy a kihívást elfogadta Ha Carter visszako-zik Ustinov szovjethadügyminiszternek van igaza Ha a Szovjetunió visszako-zik akkor Szaharovnak 255 millió szov-jet alattvalónak és 150 millió elnyomott keleteurópainak van igaza! Ha Carter enged elveszti Amerika maradék tekintélyét a világban s fel-bátorítja a Szovjetuniót olyan lépésre amibe beleremeg a világ Szakértők ta-lálgatják mi az oka annak hogy a dé-tente hangoztatása közben a Szovjetunió hatalmas konvencionális hadsereget ál-lít össze Keleteurópában? Roppant egy-szerű a felelet: miután az eurókommu-nist- a olasz francia egyéb pártok meg-tagadták Moszkva erőszakos módszere-it domináns politikáját a szovjet ve-zetők nem számíthatnak rájuk Nyugat-európa „békés" megszerzésében Ma-rad a villámháború amivel a rebelis nyugati kommunistákat is elintézhetik és saját embereiket juttathatják ura-lomra Ha Moszkva visszakozik akkor a lavi-nát nem lehet feltartóztatni A múltkor azt írtam hogy a tél kellős közepén k-ivirultak a szabadság hóvirágai a szov-jet táborban Akkor is kérdeztem most is kérdezem mi lesz tavasszal amikor a szabadság mámora el fogja a népeket Keleteurópában? Az amerikai elnöknek tudnia kell hogy nem hagyhatja cser-ben Keleteurópát mint egyik elődje Magyarországot Különben ne beszéljen emberi jogokról mert az elnyomott né-pek helyesen értelmezik és bíztatásnak veszik amit mond 1977 a vagy-vag- y éve! író valóban az erdélyi ma-gyarság ügyétakarja szol-gálni akkor legjobban ak-kor szolgálná ha hagyva a cikkírást hagyva az AMSz "kulturális bizottsá-gának elnökségét amit amúgy --sem tud megfelelő-en ellátni minden erejét a könyvkiadásra kifogás-talan az amerikai akadé-miai azaz egyetemi szín-vonalnak megfelelő köny vek kiadására fordítaná A lelkesítést és a dolgok irányítását hagyja azokra akik ezt jobban megtud-ják tenni akik jobban ér-tik az amerikaiak gondol-kodásmódját az itten al-kalmas eljárásmódot és a nemzetközi helyzetet és le-hetőségeket is jobban is-merik — a már itt végzett fiatalokra BOGYAY GYULA
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, March 12, 1977 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1977-03-12 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000372 |
Description
Title | 000123 |
OCR text | Azért nem kell annyira elvetni a sulykot Nemrég egy kis hetilap-ban majd utána egy ka-nadai újságban is közel egymásután két az Erdé-lyi Világszövetséggel fog-lalkozó cikk jelent meg Nyilván azzal a szándék-kal hogy az Erdélyi V-ilágszövetséget a legelő-nyösebb színbe állítsa be de nem mondhatom hogy teljes tárgyilagossággal Mikor Mikszáth Kálmánt egy fiatal újságíró meg-kérdezte hogy mit hogyan kell írni Mikszáth azt fe-lelte tömór rövidséggel hogy az igazat kell írni" A cikkíró első cikkében arra hivatkozik hogy „mint az Erdélyi világ-szövetség 1976-r- a megvá-lasztott elnöke és az Ame-rikai Magyar Szövetség kultúrosztályának (sic) el-nöke még 1976 elején be-nyújtottam egy-eg- y gondo-san kidolgozott munkater-vet mindkét intézményhez Ezek a munka tervezetek magukba foglalták mind-azokat a tennivalókat me-lyekről úgy éreztem — hogy megvalósításuk nem csak szükséges és idősze-rű de kellő összefogással lehetséges is Sajnos té-vedtem Az AMSz-he- z be-nyújtott „bicentenniális" programból pénzhiány Andrásí székhelyéről: ':'j (Folytatás elsó nek el eröszakot isteni és fóldi törvényeken Mások is mondhattak ilyesmiket az üzeneteket közvetítő néger nagykö-veteknek és delegátusok-nak mert az egyik szöveg amit New Yorkba érkező Jelentések szerint Amin 'elé tettek ezt mondta: i — Ha egy kis izra-eli ísapat az egész en-tebb- ei helyőrségnek túljárt az eszén és a ki-tűnő orosz fegyverekkel fölszerelt ugandai gya-logság és tüzérség sze-meláttára tudtak elvinni százegynéhány embert akkor az Enterprise fedélzetéről felszálló ötezer főnyi amerikai sem lesz nehéz k-iszabadítania 200 em-bert és szétkergetni az ókét őrző de fegyvereik-kel bánni nem tudó kato-nákat és rendőröket Az Enterprise az a repülőgép - anyahajó amely hat más amerikai hadihajóval együtt az Indiai-óceánr- ól indult el az Ugandához legközelebb eső keletafrikai kikötök felé Jog és erőszak Washingtonban remélik hogy ezt az Aminra ráfo-gott puskát nem kell elsütni Hogy hat az majd magá-tól is Mindenesetre mire e so-rok olvasóink kezébe ke-rülnek tudni fogjuk hogy ez az — ismerjük el jól kigondolt és tapintat-tal végrehajtott — ame-rikai fenyegetés meghozta- -e a kívánt eredményt Az Entebbére való hivat-kozást Amin valószínűleg nagyon is meg fogja érteni Mert most is amikor Ame-rika csatlakozott ahhoz az angol indítványhoz hogy a néger anglikán érsek halá-lának körülményeit az ENSz vizsgálja meg Amin dühében egy kalap alá vet-te Amerikát és Angliát Iz-raellel És Cárter elnök-höz intézett levelében azt írta hogy „Izrael úgy bánik Amerika kormányá-val és népével mint láncra vert rabszolgákkal" Meg kell azonban jegyez-ni hogy Aminnak semmi oka sincs félni az ENSz vizsgálatától (ha egyáltal-án1 megindítják) mert az miatt semmit sem sike-rült megvalósítani Az Er-délyi Világszövetség szá-mára előirányzott munka-tervből pedig mindössze a Nánay Júlia „Transylva-ni- a the Hungárián Mino-rit- y in Rumania" című pompás munkájának a ki-adását tudtuk elvégezni" Az AMSz-né- l a „pénzhi-ány" csakugyan évek óta fennáll Azt képzelné azon-ban az ember hogy ezen segíteni is lehetne Külö-nösen segíthetne a kultúr-osztál- y elnöke aki egyben az Erdélyi Világszövetség elnöke is melynek állító-lag száznál több egyesü-let és szervezet tagja és ezek révén pár ezer egyé-ni tagot fog össze Mit csi-nál ez a száznál több szer-vezet? Csak tapsol a ve-zetőség nagy mondásainak és biztatja őket hogy „csak így tovább"? Ha szervezetenként csak évi 500 $-r- al járul hozzá a kö-zös ügyhöz az is $ 50000 Szép összeg volna magyar célokra Akkor nem kelle-ne hogy a dupla elnök pénzhiány miatt panasz-kodjon Vagy talán nem is igaz a száznál több szer-vezet vagy nincs is tény-leges tagságuk? Frey emberi jogokkal foglalko-zó ENSz-bizottsá- g több-ségét a szovjettömb és a hozzá igazodó harmadik világ delegátusai teszik ki És ezek nem szavaznak meg olyan határozatot amely rossz fényt vetne a szovjetkormány véden-ceire„- — ez-esetben-Ami-n-- ra Természetesen az a kér-dés is' fölmerült Washing-tonban és az ENSz-né- l hogy egy Entebbe jellegű közbelépés milyen jog-alapra támaszkodhatnék nemzetközi jog ilyes-mire nem ad módot Csak a magánjog engedi meg bi-zonyos államokban hogy nyilvánvaló gaztett elköve-tőjét egy magánember úgy igyekezzék ártalmatlanná tenni s a szökésben meg-akadályozni mintha ható-sági személy volna Amikor egy baloldali szenvedélyeiről ismert jogász hangoztatta hogy az amerikai tengerész-gyalogságnak ejtőernyők-kel való bevetése háborús cselekmény lenne egy francia diplomata ezt fe-lelte: — Ön azt kérdi hogy Carter milyen jogon külde-ne amerikai katonákat a szuverén ugandai állam területére Azon a jogon — mondotta — hogy Amin a jogtalanságok hosszú so-rát követte el A jogtalan erőszak pedig a védekező eröszakot jogossá teszi Nem jobb hanem népszerűbb megoldást választotta többi külpolitikai hír közül azt érdemes még ki-emelni hogy Spanyolor-szágban és Portugáliában erősödnek a jobboldali áramlatokl£afctíj pedig nem várt veszély fenyege-ti a munkáspártot — Skó-cia felöl A skótok és velsziek nagyrésze önkormányza-tot akar és munkás-párti kormány ilyen irá-nyú törvényjavaslatot vitt az alsóház elé Hogy ezt a skótok keveslik azkevésb-b- é érdekes Annak azon-ban messzemenő követ-kezményei lehetnek hogy a szocialista képvi-selők is el akarnak szakad-ni a londoni parlamenttől külön törvényhozást sze Esetleg csak egy néhány emberből álló „vezetőség" jelentette be a lelkes csat-lakozást és az egész csak egy nagy papírfigura? Az-tán meg láttunk már olyat is a magyar emigrációs közéletben hogy egy szer-vezet vezetője vagy veze-tősége pénz nélkül dolgo-zott sokat és jól pénzt is gyűjtött a kitűzött célra és eredményt ért el Nézzük csak meg a kanadai ma-gyar szervezeteket A cikkíró még azt írja hogy „Amint ma már tud-valévő a június hónapban szép kilátásokkal indult kö-zös erőfeszítésünk hogy a román kormány magyar-üldöző tevékenységeit lefé-kezzük és az erdélyi ma-gyarság számára legalább azokat a szabadságjogokat megszerezzük amelyeket úgy a békeszerződések mint a román köztársaság tulajdon alkotmánya írás-ban is biztosítanak kellő felkészültség hiányában kudarcot vallottak" Cikk-író emlékezete elég hiá-nyos mert a „közös erő-feszítések" nem is voltak olyan közösek Mi úgy em-lékezünk hogy az egész munka 90 %-- át a New York-- i fiatalok CHRR szer-vezete végezte nemcsak a írj a azENSz az oldalról) már A a a A a skót retnének felállítani Skótor-szágban A munkáspárt azonban ma is a múltban is több-ször a skót szocialisták-nak köszönhette hogy többsége volt a londoni al-sóházban Úgy hogy ha Skóciának külön parla- - — mentje lenneT-akkoraívj- _ káspárt egy időre kiszorulna a hatalomból Az is fontos fejlemény-nek látszik hogy pénzügyi szakértők kezdenek attól tartani hogy az Egyesült Államokat az infláció meg-erősödése fenyegeti A konzervatívok szerint a gazdasági válság Ameri-kában múlóban van a kor-mánynak tehát egyszerűen ki kellene várnia a mun-kanélküliség csökkenését Carternek azonban sür-gős a munkanélküliek szá-mának leszorítása és új munkaalkalmak terem-tése céljából annyi pénzt akar most belepumpálni az amerikai gazdasági vér-keringésbe hogy az előre-láthatóan növelni gyorsí-tani fogja az inflációt Ezért mutat fel Carter jö-vő évi költségvetése 57 milliárdos deficitet Pénzügyi emberek azt mondják: Carternek el kel-lett döntenie mit akar in-kább Megelégszik a mun-kanélküliség lassú enyhü-lésével és védekezik az infláció ellen — vagy pe-dig állami pénzek kiadásá-val növeli az alkalmazot-tak számát és ezzel előse-gíti az inflációt Konzervatív nézetek sze-rint az előbbi politika len-ne ajobb hosszú távra gaz-dasági szempontból de ez a népszerűtlenebb Az utób-bi viszont azért népsze-rűbb mert több pénzt nyom az emberek marká-ba és az infláció növelése révén ez csak később okoz-na a mostaninál jóval na-gyobb munkanélküliséget Úgylátszik hogy Carter — nem hasznosság hanem népszerűség okából — az utóbbit választotta Ebből is lehet arra kö-vetkeztetni hogy környe-zetében egyelőre tovább erő-södik a baloldali befolyás A hangsúly azon a szón van hogy „egyelőre" Mert sokan vannak akik azt hiszik hogy Carter csak önkéntes szövetsége-se nem rabja a baloldal-nak a New York-- i és Washing-ton-- i tüntetések megszer-vezésével de a kongresz-szusba- n is Az Amerikai Magyar Szövetség is ré-szes legalább 10 tt-ba- n Külügyi tanácsadója is ott ügyködött ugyan de az-után a konjuktúrát kihasz-nálva egy romániai utat is kijárt magának valami State Departmentbeli is-merőse révén és ezzel az úttal mérhetetlen sokat ár-tott az ügynek Hogy miért és hogyan azt talán majd egy másik cikkben fejtjük ki Idézni szeretnők az első cikkből azt is hogy „Te-gyünk fogadalmat vala-mennyien az új év elején hogy személyi torzsalko-dásokat egyéni érdekeket szolgáló célokat sértődése-ket s minden egyéb aka-dályokat félretéve valóban összefogunk végre és min-den erőnket bevetjük ebbe a küzdelembe Erdély jö-vendőjéért!" Ezeket a szép szavakat elsősorban az Erdélyi Világszövetség vezetőségének kellene megfogadni Második cikkének írója azt a címet adta hogy „1977 Erdély éve" Ezzel egy évet késett ugyan mert az ausztráliai ma-gyar emigráció már 1976-o- t Erdély évének jelentet-te ki amit az USA-ba- n és Kanadában is számos ma-gyar lap lehozott és amit Ausztráliában Flórián Ti-bor előadókörútjával zár-tak — de hiba ezzel nem történt mert minden év Erdély éve míg csak az erdélyi magyarság jogai biztosítva nincsenek Kár azonban azt a látszatot kel-teni hogy ebben az évben valami nagy dolog fog ked-vezően eldőlni mikor esz-közeink olyan szerények és évek szorgalmas munkájá-ra van szükség — nem szó-noklatok és a magyar la-„pokban-kö-zzé tett cikkekre — ahhoz hogy az erdélyi magyarság sorsa valóban javítható legyen Második cikkében az író azt is írja „Az erdélyi pa-naszok odakerültek a Nem-zetek Szövetségének Em-beri Jogokat Védő osztá-lya elé" Ilyet csak az írhat akinek halvány fo-galma sincsen a Nemzetek Szövetségénél előírt sza-bályokról és eljárásról Be-adványt akárhova lehet küldeni Valószínűleg ud-varias választ is kap a be-küldő hogy köszönettel megkapták de mint tud-juk mindezeken a helye-ken nagy papírkosarak vannak Máshelyen az „Ameri-kai Magyar Szövetséggel való pompás együttműk-ödést" említi Erről az együttműködésről nem na-gyon kellene beszélni Az AMSz elnöke és az Erdé-lyi Világszövetség tényle-ges vezetője (nem az elnö-ke) nagy titokban két kom-munista követségre is be-adványt adtak — decem-berben vagy január első napjaiban — az erdélyi ügyben Erről az AMSz igazgatósági tagjai nem tudtak és mai napig sem lettek értesítve ez tehát a beadvány értelmetlensé-gétől eltekintve nem a leg-szabályosabb eljárás Utóbb úgylátszik hogy az aláírók is rájöttek hogy ezt a dolgot nem lehet ti-tokban tartani ésegy saj-tótudósítást küldtek a ma-gyar lapoknak Ebből ki-derült hogy ezeket a be-adványokat Béky Zoltánon és Zolcsák Istvánon kívül Nádas János és Wass Al-bert is aláírták A két be-advány a külpolitikában és a helyzetben való teljes tá-jékozatlanságról tanúsko-dik Megjegyezni kívánjuk hogy nem a dr Száz által a román követséggel erő-szakolt tárgyalásról van most szó ami szintén tu-datlanságon a lehetőségek nem-ismeret- én alapult és többet ártott az ügynek Kovács Imre: 1977 márcllús 12 (No 11) Kanadai Magyarság 3 oldal 1977 a vagy-vag- y éve Ha valaha is szükségünk volt jó hal-lásra most nagyon kell figyelnünk mit mondanak Washingtonban és Moszkvá-ban hogy minden eshetőségre felkészül-hessünk Téma az emberi jogok a tét az emberiség sorsa Az arcvonal élesen ki-rajzolódott többé nincs kétség hogy mi-ről van szó Carter amerikai elnök azt mondotta beiktatási beszédében „ami-ért mi szabadok vagyunk a szabadság sorsa nem lehet közömbös számunkra az egész világban" Szacharov szovjet atomfizikusnak küldött válaszlevelében a mondatot megismételte majd hozzá-tette: „Legyen megnyugodva hogy az amerikai nép ás a kormánya állja el-kötelezettségét az emberi jogok tiszte-letbentartására nemcsak nálunk de külföldön is" Aztán mint minden eddigi megnyi-latkozásában az amerikai elnök nyit-va hagyta a hátsó ajtót „Folytatjuk jó-szándé- kú törekvéseinket a lelkiismeret foglyainak kiszabadítására" írta Car-ter levelében „és folytatjuk erőfeszí-téseinket az emberi törekvések iránt érzékeny világ kialakítására melyben a különböző kultúrájú és történetű nemze-tek békességben és igazságban élhet-nek egymás mellett" Vagyis elismeri a különböző rendszereket csupán reform-jukat szorgalmazza A levelet az amerikai nagykövetség Moszkvában február 17-é- n nyújtotta át Szacharovnak Másnap február 18-á- n Dobrinyin szovjet nagykövet Washing-tonban kihallgatást kért az amerikai külügyminisztériumban A távollévő Cyrus Vance külügyminiszter helyett Arthur Hartman államtitkár a State Department európai főnöke fogadta aki-nek Dobrinyin nagykövet kijelentette hogy a Szovjetunió „határozottan visz-szautasí- tja az emberi jogok védelmének mondvacsinált ürügyével a belügyei-be való beavatkozási kísérleteket" Dob-rinyin nem említette a -- Szacharovnak küldött levelet általánosságban beszélt ami rosszabb mintha specifikus lett volna de azért ö is nyitva hagyta a hát-só ajtót: a „határozott visszautasítást" nem minősítette tiltakozásnak ami a diplomácia nyelvezetében nagykülönb- - A Fehér Ház sajtófőnöke Jody Powell tovább enyhítette Carter állásfoglalását az emberi jogok tekintetében: „Az el-nöknek nincs szándékában a Szovjetunió kormányának kihívása Csupán vála-szolt Szacharov szovjet akadémikus le-velére" Különben is a jelenlegi ame-rikai kormányzat „kifejezett törődése az emberi jogokkal nem jelent beavat-kozást a Szovjetunió belügyeibe" Az-tán kimondotta a Fehér Ház sajtófőnö-ke amit már régen vártunk nevezete-sen azt hogy a szovjet kormány mást se tesz mint beavatkozik más országok belügyeibe Példaként felhozta a néhány éve bíróság elé állított ismert néger mozgalmista nő Angéla Davies esetét amiért fegyvert csempészett bebörtön-zött néger „szabadságharcosoknak" akik menekülésük közben egy bírót is le-lőttek másokkal együtt de egy szimpa-tizáns zsűri felmentette őket A szovjet kommunista párt napilapja a Pravda egekig magasztalta a gyilkosság bűnse-géd- i részesét miközben letolta az ame-rikai rendszert Ettől eltekintve vala-hányszor a jelentéktelen amerikai kom-munista párt vezetője Gus Hall Moszk-vában jár Brezsnyev mindig fogadja A Pravda Dobrinyin kijelentésével egyidejűleg fenyegetően megállapította hogy az emberi jogok emlegetése ve-szélyezteti a sokkal fontosabb kérdések mint a nukleáris fegyverkorlátozási tár-gyalások (SALT II) kimenetelét Powell sajtófőnök „kihangsúlyozottan" azt vá-laszolta hogy „bármelyik kormánnyal lehetséges az együttműködés a háború egy nukleáris katasztrófa kiküszöbölé-sére anélkül hogy fel kellene adni a küzdelmet az egyéni szabadságért" Ez a kijelentés a „linkage" vagyis a kap-csolatelmélet feladása miszerint (Kis-sing- er volt külügyminiszter értelmezé-sében) hallgatni kell legalábbis a nyil-vánosság előtt az olyan kérdésekről mint az emberi jogok melyek lehetet-lenné teszik a nagyobb kérdések mint a nukleáris lefegyverkezés megoldását Dramatizáltán azt írhatnám hogy mindkét fél beásta magát állásaiba s mint használt A cikk további részében kiadóvállalata kiváló mun-káját dicséri a cikkíró A célkitűzése valóban szép és dicséretes De nem kel-lene elfelejteni hogy Ame-rikában vagyunk és itt bi-zonyos bevett szokás és mérték van a könyveket illetőleg is A kiadványok ezt a mértéket nem min-dég ütik meg Ha a cikk e pillanatban egyik sem hajlandó en-gedni Carter kész az emberi jogok biz-tosításáért tovább küzdeni ugyanakkor folytatni akarja a tárgyalásokat a Szov-jetunióval Brezsnyev és á szovjet ve-zetőség magatartása az emberi „jogok tekintetében oly merev hogy hajlandók akár a détente feladására is (amiből csak nekik van hasznuk) mert belső biztonsá-guk fontosságát nemzetközi biztonságuk elé helyezték Ha nem bírnak a disszi-densekk- el és tömegmozgalommá szé-lesedik az emberi jogok követelése ak-kor a hatalmi szerkezetében megingott Szovjetunió a külső ellenségeivel szem-ben is tehetetlen Saját szempontjuk-ból nem maradt más hátra mint vé-gezni a belső ellenzékkel nemcsak a Szovjetunióban Keleteurópában is Carter számára se maradt más hátra mint szilárdan kitartani különben ki-jelentéseit felelőtlen fecsegésnek ve-szik esetleg a gyengeség jelének amit a Szovjetunió nem hagyna kihasználat-lanul A nyitva hagyott hátsó ajtók el-lenére a visszakozást mindegyikük el-vetette s elszántságuk jelét félreérthe-tetlenül egymás tudtára adták Carter elnök február 11-é- n ment haza először otthonába a Georgia-állambe- li Plains falucskába Nem az Air Force l-- es szá-mú gépet használta mint elődei hanem az amerikai hadsereg parancsnoki re-pülőgépét egy különleges szerkezetű és felszerelésű Boeing 747-e- s gépet amely-ről háború esetén a hadmüveleteket irá-nyítják Soha előtte még elnök nem szállt fel erre a modern gépre ö nyilván azért tette hogy bizonyítsa elszántságát no- -' ha kijelentette az emberi jogokért nem menne háborúba a Szovjetunióval Ugyanaz nap amikor Szacharov át-vette az amerikai nagykövetségen Car-ter levelét Dimitrij Ustinov marsall a szovjet hadügyminiszter kijelentette hogy Amerika minden kísérlete hiába-való katonai fölénye megszűnt: a Szov-jetunió a legmodernebb legkomplikál-tabb fegyverekben is egyenlő vele „Országunk közgazdasága tudomá-nya és technológiája oly magas szint-re emelkedett mondotta hogy a legrö-videbb időn belül képesek vagyunk az ellenség minden vívmányát és teljesít-ményét ellensúlyozni''' Mosolyogva áz együttműködés a tár-gyalások fontosságát hangsúlyozva ugyan de farkasszemet néznek egymás-sal s a következő hetekben eldől ki pislog ki hunyorít először amivel el-árulja ingadozását Nem a gyengeségét csak a bizonytalanságát Carter az em beri jogokra tette fel a játszmát a Szov-jetunió nem tehetett egyebet miután az amerikai elnök egy disztingvált Nobel-díjas polgárának küldött levelében le-szögezte elvi álláspontját minthogy a kihívást elfogadta Ha Carter visszako-zik Ustinov szovjethadügyminiszternek van igaza Ha a Szovjetunió visszako-zik akkor Szaharovnak 255 millió szov-jet alattvalónak és 150 millió elnyomott keleteurópainak van igaza! Ha Carter enged elveszti Amerika maradék tekintélyét a világban s fel-bátorítja a Szovjetuniót olyan lépésre amibe beleremeg a világ Szakértők ta-lálgatják mi az oka annak hogy a dé-tente hangoztatása közben a Szovjetunió hatalmas konvencionális hadsereget ál-lít össze Keleteurópában? Roppant egy-szerű a felelet: miután az eurókommu-nist- a olasz francia egyéb pártok meg-tagadták Moszkva erőszakos módszere-it domináns politikáját a szovjet ve-zetők nem számíthatnak rájuk Nyugat-európa „békés" megszerzésében Ma-rad a villámháború amivel a rebelis nyugati kommunistákat is elintézhetik és saját embereiket juttathatják ura-lomra Ha Moszkva visszakozik akkor a lavi-nát nem lehet feltartóztatni A múltkor azt írtam hogy a tél kellős közepén k-ivirultak a szabadság hóvirágai a szov-jet táborban Akkor is kérdeztem most is kérdezem mi lesz tavasszal amikor a szabadság mámora el fogja a népeket Keleteurópában? Az amerikai elnöknek tudnia kell hogy nem hagyhatja cser-ben Keleteurópát mint egyik elődje Magyarországot Különben ne beszéljen emberi jogokról mert az elnyomott né-pek helyesen értelmezik és bíztatásnak veszik amit mond 1977 a vagy-vag- y éve! író valóban az erdélyi ma-gyarság ügyétakarja szol-gálni akkor legjobban ak-kor szolgálná ha hagyva a cikkírást hagyva az AMSz "kulturális bizottsá-gának elnökségét amit amúgy --sem tud megfelelő-en ellátni minden erejét a könyvkiadásra kifogás-talan az amerikai akadé-miai azaz egyetemi szín-vonalnak megfelelő köny vek kiadására fordítaná A lelkesítést és a dolgok irányítását hagyja azokra akik ezt jobban megtud-ják tenni akik jobban ér-tik az amerikaiak gondol-kodásmódját az itten al-kalmas eljárásmódot és a nemzetközi helyzetet és le-hetőségeket is jobban is-merik — a már itt végzett fiatalokra BOGYAY GYULA |
Tags
Comments
Post a Comment for 000123