000037 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
ártérnek döntenie kell belemyiigssifc--e a szovjet katonai fölényébe Rossz jel: baloldali Mondale alelnök bekapcsolódik külpolitikába — Jó jel : az oroszbarát Sonnenfeldt kicsöp-pent hatalomból — Orosz-olasz-líbi- ai atombomba terve — Afrikában császárságot is kalózkodást is res-taurálj- ák — Igazi szakszervezetek kezdenek kialakulni Lengyelországban — Tovább hátrálnak kommunisták csatlósállamokban — Orosz pap Szolzsenyicin gondolatait visszhangozza — Még csehek is tiltakoznak bolse-vista rémuralom ellen — Adókedvezményt ígérnek magyar mesterembereknek :éy Ándrátf írja:az' A kékújság újévi ve-zércikkében azt mondta hógyl976-ba- n Oroszország katonailag erősödött és külpolitikái befolyása to-vább terjedt de a szov-jéttöm- b belső helyzete ' Moszkvának a csatlósálla-mok feletti hatalma gyön-gült A véletlen — vagy a tör-ténelem 'logikája ? — kö-vetkeztében ezt a diagnó-zistmeglepő egyöntetűség gel erősítették meg a" hiúit' hét öta befutott hírek „A vallás ' " újjászületése Oroszországban" Á legszembeötlőbb tálán az' a tudósítás volt me-lyét a „New York Times" közölt arról hogy sem a marxi-lenin- i tanok sem a terror nem tudott változ-tatni' azon hogy az egy-ház sok ember életének fontos része a Szovjetuni-óban hogy a kommuniz-musnak mint világnézet-nek nincs hitele az embe-rekszemébén és hogy egy orosz író (akinek pedig a feleségekommunista párt-tag) odáig ment hogy ezt mondta: — Ami most végbe-megy az a vallásnak va-lóságos újjászületése Esz-me után kutatunk az élet értelmét keressük Elvesz-tettük ideáljainkat A for-radalom a marxizmus a-leniniz-mus gondolatai nem élnek már elvesztek a bü-rokrácia és a hazugság rendszerében ebben az ideológiai válságban Egy orosz pap arra célr zott amerikai újságíró előtt hogy a bolsevizmus mégtermékenyíti Oroszor-szágot a kereszténység számára mert nem a fény-űzésben élők hanem az üldözöttek a szenvedők kapaszkodnak a vallás mentődeszkájába Mintha csak Szolzsenyí-cin- t hallaná' azember': A Moszkvában íródott cikk ezután emlékeztet ar-ra hogy a~ húszas és har: mincas években Sztálin há-romszor is kísérletet tett árra hogy üldözéssel ki-irtsa a vallásosságot de nem érte célját: má-sodik világháború elejédé ezertemplom sem yólt a moszkvai patriarchátus te-rületén a háború után többVimint 20 ezerre nőtt a számuk ma körulbelür ÍÖ "ezer templomukryáh Erinek hallatára" T{ árra keU hogygondoljon áz"erri-- j 0 bér: haá sztálini terror !T Mífgltgmffl£dmá Ára 30 cent a a a a a a a a a a az el Á agyarországon ENSs székhelyéről 3 sem tudott mindenhatóvá válni akkor a brezsnyevi diktatúrának méginkább éreznie kell hogy a ta- - laj nem egészen szilárd a lá-ba alatt Szolzsenyicin is figyel-meztette Brezsnyevet ar-ra hogy a vallás erejét semmiféle üldözés nem tudta megdönteni A lengyel rézsím lazulása A magabiztosság hiá-nyát abból is ki' lehet ol-vasni ami a csatlósálla-mokban most azon a há-rom területen játszódik íe mely a mi szemszö-günkből nézve a legfon-tosabb Ez először a nagytőké-től független szólássza-badság Másodszor a ka-pitalista versenyen ala-puló vállalkozási szabadság Harmadszor pedig az al-kalmazottaknák és mun-kásoknak a munkaadóktól államhatalomtól és a kom-munista párttól független szövetkezése vagyis a szak-szervezeti szabadság Ennék a három dolog-nak a biztosításán múlik a nyugati világ életereje És ezeknek a megakadá-lyozásán alapul a bolse-vista — finoman úgy mond-ják: a szocialista kom-munista — diktatúrák biz-tonsága A szovjettömbben ural-kodó állapotokra jellemző hogy ezeknek a-- kérdések-nek— mind a háromnak — a tekintetében a kommu-nisták kénytelenek vol-tak a csatlósállamok vala-melyikében engedménye-kettenni a'legtöbbet Len-gyelországban Ami a szólásszabadságot — Vagy mondjuk szeré-- v nyebbén a megmukka-ná- s némi lehetőségét — illeti arról már írtunk hogy a kommunistaellenes zavargás miatt elbocsáj-tot- t munkások istápolásá-ra Í8 ember segélybizott-ságot alakított Lengyel-országban és hogy ezek nyíltan szidják a kommu-nizmust s az oroszokat és mégsem merték még letar-tóztatn'iök-et Ezt a legújabb jelenté:1 sektis megerősítik Sőt ar-ról is jött hír hogy ahhoz a 172 ismertnevű emberhez sem nyúltak akik' a héten a „parlamentnek" csúfolt varsói szervezet tagjai-hoz intézett levélben kije lentették hogyvizsgálatot kellene indítani azok eüen akik a kommunista kor- - Jllölll fBétÁ%$pfSli J™osbbraA) ndazrewElnöJkounWgalteBrobMoBnedrgáiléandCeciHl aAronldd- - W&m fe#il mány hatalmával vissza élnek Ugyanígy Prágában is csak zaklató kihallgatá-sok sorozatának vetettek alá 241 embert de nem fogjak el ökef azért mert nyugatra küldtek egy ki-áltványt arról hogy a kom-munisták Csehországban elnyomják az emberi jogo-kat A párizsi „Figaro" Var-sóból jövő jelentése sze-rint az oroszok most nem terrorral hanem kon-cessziókkal akarják az ellenzéket elhallgattatni így a lengyel katoliku-soknak több templom épí-tésének engedélyezését 'az ipari munkásságnak béremelést helyeztek ki-látásba a gazdáknak pe-dig azt hogy több élelmi-szert lesz majd szabad a jobban fizető zúgpiacra vinniök Új törvény Magyarországon Ebbe az engedékeny-séget ígérő új módszerbe illik bele hogy Magyar-országon több iparenge-délyt akarnak kiadni A kérdés hátterében az a tény áll hogy a kom-munista államokban béna-ságra ítélt fogyasztási iparok árnyékában a kis-ipar kiveszőben van Nyu-gaton is nagyon megcsap-pant a mesteremberek szá-ma de a szocialista rend-szerekben a helyzet még sokkal rosszabb A követ-kező országokban például ennyi iparos és boltos esik minden ezer lakosra: Svájcban 139 Franciaországban 72 Jugoszláviában 19 Magyarországon 8 Nálunk most úgy akar-nak ezen segíteni hogy január elsején új tör-vény lépett életbe mely-nek az á célja hogy meg is könnyítse kis boltok és mű helyek kinyitását Eszerint kiskereskedő és kisipa-ros három évig semmilyen adót nem fizet ha mint magánvállalkozó kisebb városban kezd dolgozni És azután is kevesebb adót fog fizetni 1 Erre azért volt szükség mert az emberek többnyi-re nem szentek és csak ak-kor dolgoznak jól ha hasz-nuk van belőle Ez a fel-ismerés lappangott amö-gö- tt is hogy Magyarorszá-gon 1968 elején bevezették az úgynevezett „új gazda-sági mechanizmust" amely a legmagasztosabb szocialista dogmába mart bele: a központi tervezés-be Az új rendszer ugyanis a központosítás részletes le-faragásával rinövelte az egyes üzemek önállóságát és kezdeményezését ma-gyarul egy kis mozgási és nyerészkedési szabadsá-got adott nekik Erre mondták hogy Magyaror-szágon feltalálták a kapitaliz-must Nemtörődömség vagy gyávaság Minderre a kommunista enyhítésekre az egész hátrálásra a koronát iga-zában az teszi fel ami szakszervezeti téren tör-ténik És ebben is az a legfeltűnőbb hogy az oro-szok (legalább is eddig) úgy tettek mintha nem vettek volna észre semmit A júniusi zavargás után a lengyel gyárakban senki sem bántotta a hivatalos szakszervezeteket csak hátat fordítottak nekik Á munkások csoportokba verődve tárgyaltak a gyár igazgatóival egyszerűen ignorálták a kommunista 'pártot' és a kommunista ál-lam kényszermunka-felügyelő- it a szakszervezeti ve-zetőket Á munkásoknak a kor a k mány által irányított szak-szervezetektől való elsza-kadása azonban annyira összeférhetetlen a kom-munista diktatúra alaptör-vényeivel hogy ezt az oro-szok nem nézhetik tétlenül Úgy hogy súlyos zavarok-ra lehetünk elkészülve Lengyelországban esetleg másutt is A baj az hogy ezekre az oroszok jobban tudnakN majd felkészülni mint a helybeli lakosság és mint a Nyugat amelyről nehéz volna megmondani hogy mi tartja vissza inkább még akár a puszta szóbe: li tiltakozástól is — anem-törődömség- -e vagy a gyávasá-g- Külpolitikai tűzijáték? A világpolitikának egyébként az a tény áll a középpontjában hogy nyugdíjba vonuló ameri-kai tábornokok és hírszer-ző szakértők egymás után tesznek leleplező nyilatko-zatokát Nixon és Kissin-- " ger détente-politikájána- k fenyegető következmé-nyeiről Ezek szerint a Szovjet-unió katonai fölénye kibon-takozóban vagy legalább is útban van és Ameriká-ban egész külpolitikai be-állítottságán változtatnia kell ha nem akar belenyu: godni abba hogy az orosz hatalom árnyékában éljen: Ebből a szempontból — már mint hogy Amerika idejében észbekap--e — nem sok jóra lehet következtet-ni abból hogy a január 20-ik- án hivatalba lépő Carter elnök mindjárt kez-detben nagy külpolitikai szerepet ad a túlzott bal-oldaliságá- ról híres Mon-dáié alelnöknek Mondale már valószínűleg febru-árban bejárja Nyugat-Európ- át és Japánt hogy előkészítse Carter' későbbi tanácskozását Amerika és Charles Schultze l-W-V-M szövetségeseivel Az oroszok iránti szervi-lizmusba- n Mondale-ne- k pa-pírforma szerint még rosz-szabbna- k kellene lennie mint amilyen Kissinger volt Az amerikai politiku-sok azonban — ebben az esetben szerencsére — ki-- 1 számíthatatlanok És le-het hogy Mondale parádés utaztatásából nem a dé-ten- te erősödésére ha: nem talán csak politikai tűzijátékra kell következ-tetni Nevezetesen arra hogy Mondale szerepelte-tésével Carter egyszerűen csak a baloldal kedvében akar járni talán esetleg azért hogy ő maga később több szilárdságot mutat-hasson Moszkva felé Ez azonban nem több mint találgatás s ennek le-hetőségét csak egy dolog támasztja alá Az a hír hogy Carterék meg fognak szabadulni Sonnenfeldttől Kissingernek Sonnenfeldt volt a fő munkatársa orosz és keíeteurópai ügyekben Ó javasolta hogy a csat-lósállamokat „szervesen" is oda kell csatolni a Szov-jetunióhoz Az ő elejtése tehát arra vall hogy' Carterék nem szerelmesek az oroszokba Lehet hogy többet talán sokkal többet engednek majd nekik a kelleténél De akkor sem azzal az orosz-barát bódultsággali mint ami Kissingert és Sonnenfeldtet jellemezte Líbia nem orosz csatlós Az amerikai-oros- z mér-kőzésben különben már nem csak az a tét hogy fegyverkezési verseny fo-lyik köztük és hogy Wa-shington pénzzel és techno-lógiával támogatja az Amerikával leszámolásra készülő szovjet hadiiparát Hanem az is hogy Orosz-ország újabb és ujabb csat-lósokat fűz magához s 9 -- '"í%"Z" ''''& ugyanakkor Moszkva az olasz Fiat-gyárr- al arról tárgyal hogy Líbia pénzén olasz munkásokkal és olasz gépekkel gyártsanak fegyvereket a szovjethad-erö- k számára Vagyis hogy az Atlanti-szövetség területén a Nyu-gat ipari erejét és műszaki tudását' annak az orosz ka-tonai gépezetnek bocsás-sák a rendelkezésére amely Afrika meghódítá-sán dolgozik és Nyugat-Európ- a s Észak-Amerik- a elfinnesítésére törekszik Senki sem állítja hogy ez az orosz-olasz-líbi- ai al-ku már létrejött De az biz-tos hogy amikor a fegy-vereket is gyártó olasz Fiat-autókonsze- rn veze-tője Agnelli á Kremlben erről tárgyalt Brezs-nyevv- el és december 9-- én Qaddafival is akkor az olasz nagytőkések ez a leg-kiemelkedőbb alakja nem mondott nekik nem-e- t (Hogy néhány nappal az-előtt a líbiai Qaddafi kö-zel félmilliárd dollárral betársult a Fiat-gyárb- a az köztudomású) Az orosz elképzelés az hogy líbiai olajmilliárdok felhasználásával az olasz Fiat-művek- et építsék ki a vi-lág egyik legnagyobb fegy-vergyártó központjává s hogy a Fiat (eddigi nagy-oroszország- i autógyára mellett) fegyvergyárat is emelne a Szovjetunióban s ennek egyik feladata az lenne hogy atomfegyve-reket állítson elő hanem független atomhatalom akar lenni Az igazi alkudozás nem Fiat és az oroszok hanem a líbiaiak és az oroszok közt folyik Ebben a világpolitikai erőviszonyokra kiható óriási üzleti tranzakció-ban a Fiatot és a négy (Folytatás a 3 oldalon) t
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, January 22, 1977 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1977-01-22 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000365 |
Description
Title | 000037 |
OCR text | ártérnek döntenie kell belemyiigssifc--e a szovjet katonai fölényébe Rossz jel: baloldali Mondale alelnök bekapcsolódik külpolitikába — Jó jel : az oroszbarát Sonnenfeldt kicsöp-pent hatalomból — Orosz-olasz-líbi- ai atombomba terve — Afrikában császárságot is kalózkodást is res-taurálj- ák — Igazi szakszervezetek kezdenek kialakulni Lengyelországban — Tovább hátrálnak kommunisták csatlósállamokban — Orosz pap Szolzsenyicin gondolatait visszhangozza — Még csehek is tiltakoznak bolse-vista rémuralom ellen — Adókedvezményt ígérnek magyar mesterembereknek :éy Ándrátf írja:az' A kékújság újévi ve-zércikkében azt mondta hógyl976-ba- n Oroszország katonailag erősödött és külpolitikái befolyása to-vább terjedt de a szov-jéttöm- b belső helyzete ' Moszkvának a csatlósálla-mok feletti hatalma gyön-gült A véletlen — vagy a tör-ténelem 'logikája ? — kö-vetkeztében ezt a diagnó-zistmeglepő egyöntetűség gel erősítették meg a" hiúit' hét öta befutott hírek „A vallás ' " újjászületése Oroszországban" Á legszembeötlőbb tálán az' a tudósítás volt me-lyét a „New York Times" közölt arról hogy sem a marxi-lenin- i tanok sem a terror nem tudott változ-tatni' azon hogy az egy-ház sok ember életének fontos része a Szovjetuni-óban hogy a kommuniz-musnak mint világnézet-nek nincs hitele az embe-rekszemébén és hogy egy orosz író (akinek pedig a feleségekommunista párt-tag) odáig ment hogy ezt mondta: — Ami most végbe-megy az a vallásnak va-lóságos újjászületése Esz-me után kutatunk az élet értelmét keressük Elvesz-tettük ideáljainkat A for-radalom a marxizmus a-leniniz-mus gondolatai nem élnek már elvesztek a bü-rokrácia és a hazugság rendszerében ebben az ideológiai válságban Egy orosz pap arra célr zott amerikai újságíró előtt hogy a bolsevizmus mégtermékenyíti Oroszor-szágot a kereszténység számára mert nem a fény-űzésben élők hanem az üldözöttek a szenvedők kapaszkodnak a vallás mentődeszkájába Mintha csak Szolzsenyí-cin- t hallaná' azember': A Moszkvában íródott cikk ezután emlékeztet ar-ra hogy a~ húszas és har: mincas években Sztálin há-romszor is kísérletet tett árra hogy üldözéssel ki-irtsa a vallásosságot de nem érte célját: má-sodik világháború elejédé ezertemplom sem yólt a moszkvai patriarchátus te-rületén a háború után többVimint 20 ezerre nőtt a számuk ma körulbelür ÍÖ "ezer templomukryáh Erinek hallatára" T{ árra keU hogygondoljon áz"erri-- j 0 bér: haá sztálini terror !T Mífgltgmffl£dmá Ára 30 cent a a a a a a a a a a az el Á agyarországon ENSs székhelyéről 3 sem tudott mindenhatóvá válni akkor a brezsnyevi diktatúrának méginkább éreznie kell hogy a ta- - laj nem egészen szilárd a lá-ba alatt Szolzsenyicin is figyel-meztette Brezsnyevet ar-ra hogy a vallás erejét semmiféle üldözés nem tudta megdönteni A lengyel rézsím lazulása A magabiztosság hiá-nyát abból is ki' lehet ol-vasni ami a csatlósálla-mokban most azon a há-rom területen játszódik íe mely a mi szemszö-günkből nézve a legfon-tosabb Ez először a nagytőké-től független szólássza-badság Másodszor a ka-pitalista versenyen ala-puló vállalkozási szabadság Harmadszor pedig az al-kalmazottaknák és mun-kásoknak a munkaadóktól államhatalomtól és a kom-munista párttól független szövetkezése vagyis a szak-szervezeti szabadság Ennék a három dolog-nak a biztosításán múlik a nyugati világ életereje És ezeknek a megakadá-lyozásán alapul a bolse-vista — finoman úgy mond-ják: a szocialista kom-munista — diktatúrák biz-tonsága A szovjettömbben ural-kodó állapotokra jellemző hogy ezeknek a-- kérdések-nek— mind a háromnak — a tekintetében a kommu-nisták kénytelenek vol-tak a csatlósállamok vala-melyikében engedménye-kettenni a'legtöbbet Len-gyelországban Ami a szólásszabadságot — Vagy mondjuk szeré-- v nyebbén a megmukka-ná- s némi lehetőségét — illeti arról már írtunk hogy a kommunistaellenes zavargás miatt elbocsáj-tot- t munkások istápolásá-ra Í8 ember segélybizott-ságot alakított Lengyel-országban és hogy ezek nyíltan szidják a kommu-nizmust s az oroszokat és mégsem merték még letar-tóztatn'iök-et Ezt a legújabb jelenté:1 sektis megerősítik Sőt ar-ról is jött hír hogy ahhoz a 172 ismertnevű emberhez sem nyúltak akik' a héten a „parlamentnek" csúfolt varsói szervezet tagjai-hoz intézett levélben kije lentették hogyvizsgálatot kellene indítani azok eüen akik a kommunista kor- - Jllölll fBétÁ%$pfSli J™osbbraA) ndazrewElnöJkounWgalteBrobMoBnedrgáiléandCeciHl aAronldd- - W&m fe#il mány hatalmával vissza élnek Ugyanígy Prágában is csak zaklató kihallgatá-sok sorozatának vetettek alá 241 embert de nem fogjak el ökef azért mert nyugatra küldtek egy ki-áltványt arról hogy a kom-munisták Csehországban elnyomják az emberi jogo-kat A párizsi „Figaro" Var-sóból jövő jelentése sze-rint az oroszok most nem terrorral hanem kon-cessziókkal akarják az ellenzéket elhallgattatni így a lengyel katoliku-soknak több templom épí-tésének engedélyezését 'az ipari munkásságnak béremelést helyeztek ki-látásba a gazdáknak pe-dig azt hogy több élelmi-szert lesz majd szabad a jobban fizető zúgpiacra vinniök Új törvény Magyarországon Ebbe az engedékeny-séget ígérő új módszerbe illik bele hogy Magyar-országon több iparenge-délyt akarnak kiadni A kérdés hátterében az a tény áll hogy a kom-munista államokban béna-ságra ítélt fogyasztási iparok árnyékában a kis-ipar kiveszőben van Nyu-gaton is nagyon megcsap-pant a mesteremberek szá-ma de a szocialista rend-szerekben a helyzet még sokkal rosszabb A követ-kező országokban például ennyi iparos és boltos esik minden ezer lakosra: Svájcban 139 Franciaországban 72 Jugoszláviában 19 Magyarországon 8 Nálunk most úgy akar-nak ezen segíteni hogy január elsején új tör-vény lépett életbe mely-nek az á célja hogy meg is könnyítse kis boltok és mű helyek kinyitását Eszerint kiskereskedő és kisipa-ros három évig semmilyen adót nem fizet ha mint magánvállalkozó kisebb városban kezd dolgozni És azután is kevesebb adót fog fizetni 1 Erre azért volt szükség mert az emberek többnyi-re nem szentek és csak ak-kor dolgoznak jól ha hasz-nuk van belőle Ez a fel-ismerés lappangott amö-gö- tt is hogy Magyarorszá-gon 1968 elején bevezették az úgynevezett „új gazda-sági mechanizmust" amely a legmagasztosabb szocialista dogmába mart bele: a központi tervezés-be Az új rendszer ugyanis a központosítás részletes le-faragásával rinövelte az egyes üzemek önállóságát és kezdeményezését ma-gyarul egy kis mozgási és nyerészkedési szabadsá-got adott nekik Erre mondták hogy Magyaror-szágon feltalálták a kapitaliz-must Nemtörődömség vagy gyávaság Minderre a kommunista enyhítésekre az egész hátrálásra a koronát iga-zában az teszi fel ami szakszervezeti téren tör-ténik És ebben is az a legfeltűnőbb hogy az oro-szok (legalább is eddig) úgy tettek mintha nem vettek volna észre semmit A júniusi zavargás után a lengyel gyárakban senki sem bántotta a hivatalos szakszervezeteket csak hátat fordítottak nekik Á munkások csoportokba verődve tárgyaltak a gyár igazgatóival egyszerűen ignorálták a kommunista 'pártot' és a kommunista ál-lam kényszermunka-felügyelő- it a szakszervezeti ve-zetőket Á munkásoknak a kor a k mány által irányított szak-szervezetektől való elsza-kadása azonban annyira összeférhetetlen a kom-munista diktatúra alaptör-vényeivel hogy ezt az oro-szok nem nézhetik tétlenül Úgy hogy súlyos zavarok-ra lehetünk elkészülve Lengyelországban esetleg másutt is A baj az hogy ezekre az oroszok jobban tudnakN majd felkészülni mint a helybeli lakosság és mint a Nyugat amelyről nehéz volna megmondani hogy mi tartja vissza inkább még akár a puszta szóbe: li tiltakozástól is — anem-törődömség- -e vagy a gyávasá-g- Külpolitikai tűzijáték? A világpolitikának egyébként az a tény áll a középpontjában hogy nyugdíjba vonuló ameri-kai tábornokok és hírszer-ző szakértők egymás után tesznek leleplező nyilatko-zatokát Nixon és Kissin-- " ger détente-politikájána- k fenyegető következmé-nyeiről Ezek szerint a Szovjet-unió katonai fölénye kibon-takozóban vagy legalább is útban van és Ameriká-ban egész külpolitikai be-állítottságán változtatnia kell ha nem akar belenyu: godni abba hogy az orosz hatalom árnyékában éljen: Ebből a szempontból — már mint hogy Amerika idejében észbekap--e — nem sok jóra lehet következtet-ni abból hogy a január 20-ik- án hivatalba lépő Carter elnök mindjárt kez-detben nagy külpolitikai szerepet ad a túlzott bal-oldaliságá- ról híres Mon-dáié alelnöknek Mondale már valószínűleg febru-árban bejárja Nyugat-Európ- át és Japánt hogy előkészítse Carter' későbbi tanácskozását Amerika és Charles Schultze l-W-V-M szövetségeseivel Az oroszok iránti szervi-lizmusba- n Mondale-ne- k pa-pírforma szerint még rosz-szabbna- k kellene lennie mint amilyen Kissinger volt Az amerikai politiku-sok azonban — ebben az esetben szerencsére — ki-- 1 számíthatatlanok És le-het hogy Mondale parádés utaztatásából nem a dé-ten- te erősödésére ha: nem talán csak politikai tűzijátékra kell következ-tetni Nevezetesen arra hogy Mondale szerepelte-tésével Carter egyszerűen csak a baloldal kedvében akar járni talán esetleg azért hogy ő maga később több szilárdságot mutat-hasson Moszkva felé Ez azonban nem több mint találgatás s ennek le-hetőségét csak egy dolog támasztja alá Az a hír hogy Carterék meg fognak szabadulni Sonnenfeldttől Kissingernek Sonnenfeldt volt a fő munkatársa orosz és keíeteurópai ügyekben Ó javasolta hogy a csat-lósállamokat „szervesen" is oda kell csatolni a Szov-jetunióhoz Az ő elejtése tehát arra vall hogy' Carterék nem szerelmesek az oroszokba Lehet hogy többet talán sokkal többet engednek majd nekik a kelleténél De akkor sem azzal az orosz-barát bódultsággali mint ami Kissingert és Sonnenfeldtet jellemezte Líbia nem orosz csatlós Az amerikai-oros- z mér-kőzésben különben már nem csak az a tét hogy fegyverkezési verseny fo-lyik köztük és hogy Wa-shington pénzzel és techno-lógiával támogatja az Amerikával leszámolásra készülő szovjet hadiiparát Hanem az is hogy Orosz-ország újabb és ujabb csat-lósokat fűz magához s 9 -- '"í%"Z" ''''& ugyanakkor Moszkva az olasz Fiat-gyárr- al arról tárgyal hogy Líbia pénzén olasz munkásokkal és olasz gépekkel gyártsanak fegyvereket a szovjethad-erö- k számára Vagyis hogy az Atlanti-szövetség területén a Nyu-gat ipari erejét és műszaki tudását' annak az orosz ka-tonai gépezetnek bocsás-sák a rendelkezésére amely Afrika meghódítá-sán dolgozik és Nyugat-Európ- a s Észak-Amerik- a elfinnesítésére törekszik Senki sem állítja hogy ez az orosz-olasz-líbi- ai al-ku már létrejött De az biz-tos hogy amikor a fegy-vereket is gyártó olasz Fiat-autókonsze- rn veze-tője Agnelli á Kremlben erről tárgyalt Brezs-nyevv- el és december 9-- én Qaddafival is akkor az olasz nagytőkések ez a leg-kiemelkedőbb alakja nem mondott nekik nem-e- t (Hogy néhány nappal az-előtt a líbiai Qaddafi kö-zel félmilliárd dollárral betársult a Fiat-gyárb- a az köztudomású) Az orosz elképzelés az hogy líbiai olajmilliárdok felhasználásával az olasz Fiat-művek- et építsék ki a vi-lág egyik legnagyobb fegy-vergyártó központjává s hogy a Fiat (eddigi nagy-oroszország- i autógyára mellett) fegyvergyárat is emelne a Szovjetunióban s ennek egyik feladata az lenne hogy atomfegyve-reket állítson elő hanem független atomhatalom akar lenni Az igazi alkudozás nem Fiat és az oroszok hanem a líbiaiak és az oroszok közt folyik Ebben a világpolitikai erőviszonyokra kiható óriási üzleti tranzakció-ban a Fiatot és a négy (Folytatás a 3 oldalon) t |
Tags
Comments
Post a Comment for 000037