Kanadai Magyarsag, October 29, 1977

              LiMtwiMiiMiuiiw'iwwiiwiiH'waiyjuj"iwmiw
A német újságokban
egyelőre másodoldalas
anyag a belgrádi konfe-rencia
A megnyitó be-szédekből
csak azt érzé-keltették
a lapok hogy
melyik delegáció helye-zi
előtérbe az európai
biztonság az európai
együttműködés kiépíté-sét
és melyik az emberi
jogok egyetemes védel-mét
a különböző politi-kai
szerkezetekben A
delegátusok nyilatko-zataiból
csak annyi ál-lapítható
meg hogy a
konferencia nem tekint-hető
olyan bírói fórum-nak
amely a Helsinki-ben
lefektetett elvek
megsértéséért ítéletet
mond Különösen nem
olyat amely a „bű-nösökkel"
szemben er-kölcsi
politikai gaz-dasági
esetleg katonai
megtorlásokat is alkal-mazhat
Már most nyil-vánvaló
hogy a Száva
torkolatánál nem azt ke-resik
hogy a helsinki el-vek
gyakorlatban mi-ként
váltak be hanem
azt hogy miként lehet
azokat elméleti síkon az
európai és a világpoliti-ka
középpontjában tar-tani
A megnyitó beszé-dek
néhány mondatából
is csak annyi szűrhető
le hogy a nagyhatalmak
szótárában a béke és az
emberi jogok viszonya
más mint a közép- - és
kis államokéban Tisz-tán
látható hogy az
Egyesült Államok és a
Szovjetunió programja
több olyan titkos ele-met
tartalmaz amely
lényegesen eltér Carter
elnök eddig hirdetett
„emberi" és Brezsnyev
politikai magatartásától
Mindkét nagyhatalom
Lakkór is kómpromisz-szumr- a
törekszik ha
ezzel háttérbe szorít-ja
az emberi jogok ér-vényesülését
Ennek az
sem mondellent hogy
az amerikai és a szov-jet
delegáció összetétele
eredetileg arra muta-tott
helyesebben mu-tathatott
hogy a világ-politika
legégetőbb kér-désermáské- pp
folyásol-hatjá- k
be a belgrádi kon-ferenciát
mint ahogy
befolyásolják Ezzel
kapcsolatban több újság
megjegyezte hogy a
negyven tagú amerikai
delegáció más program-mal
indult el Belgrád-ba
mint amilyennel
megérkezett A wash-ingtoni
delegációban
olyan képviselők és sze-nátorok
is helyet kap-tak
akikről közismert
hogy az emberi és népi
jogokat semmi esetre
sem a szovjet felfogás
Szerint értelmezik
Mivel az amerikai bi-zottság
összeállítása idő-rendben
megelőzte a pa-lesztinai
kérdés leg-újabb
moszkvai és wash-ingtoni
értelmezését a
delegáció vezetőjének
belgrádi mondanivalója
is módosulj Goldberg
beszédében retorikai és
filozófiai elemek kerül-tek
előtérbe és ezek
miatt lényegesen eltért
az előre kinyomtatott
amerikai brossura tar-talmától
ahol a témakör
középpontjában áz em-beri
jogok 'érvényesítése'
állt
Goldberg beszédéből
kimaradt az emberi jo-goknak
az a megfogal-mazása
amely Carter
elnök kezdeti harcias--
ságát jellemezte Nem
arról van1 szó hogy az
Egyesült Államok elnö-ke
feladta az emberi jo-gok
megvédését mind-össze
a kompromisszum
erdekében leszűkítette a
témakört és egyes fogal-makra
más kifejezést
talált Ezt a változást
Moszkva azzal honorál-ta
hogy a belgrádi de
legációt az a Voroncev
„herceg" vezeti aki
a nyugati diplomáciai
jet-se- t közkedvelt tagja
és ténylegesen arisztok-rata
leszármazott Vo-roncev
nemcsak feltűnő
jelenség rutinos politi-kus
night-clu- b diploma-ta
hanem tökéletes ox-fordi
angolsága is kel-lemesebb
Goldberg new-yor- ki
szlengjénél Hogy
ideológiailag ez nem je-lent
semmit és „knyáz"
(herceg) Voroncev száz
százalékosan a moszk-vai
Központi Bizottság
utasításait követi az ter-mészetes
Az új szerep-kör
legfeljebb azt jelzi
hogy a kommunizmus
száz nyelven beszél és a
nyugati társadalom ke-resztmetszetének
leg-jobban
megfelelő garni-túrákkal
rendelkezik Az
egyetemi katedrák vilá-gában
vagy a társadal-mi
és gazdasági klubok-ban
sőt az egyházi köz-pontokban
mindig a leg-jobb
erőket veti harcba
Könnyen ebbe a gondo-latba
torkollik az is
hogy a Vatikán belgrádi
delegátusa az emberi és
egyházi jogok hangsú-lyozása
helyett a békés
koegsziztenciában ta-lálta
meg azt az utat
amelyen a vasfüggöny
mögötti országokban
biztosítható az egyház
és'a hívők jogai
A belgrádi hangfogós
héten egyedül az kel-tett
feltűnést hogy a
skandináv államok
(Finnország kivételé-vel)
és továbbá Auszt-ria
Svájc Hollandia egy
olyan új fogalmat hono-sított
meg amely alap-vető
Jehetne ha nern
ütközneaikét nagyhata-lom
kompromisszum-hajlandóságáv- al
Esze-rint
az emberi jogokat
nem az egyes országok
sajátos értelmezése ha-tározza
meg hanem az
emberi jog olyan álta-lános
érvényű fogalom
amely minden politikai
szerkezetben egyfor-mán
érvényesíthető
Hogy ez a felfogás mi-lyen
vitatéret kap a
konferencián az egye-lőre
ismeretlen Csak az
világos hogy a szovjet
felfogással ütközik és
Voroncev „herceg" rö-vid
brezsnyevi „nyet"-te- l
utasította el egy
rögtönzött sajtókon-ferencián
Azért mutattam rá
ilyen diplomáciai di-menzióból
a belgrádi
konferencia megnyitó-jára
mert nyilvánvaló
hogy felesleges arról
vitatkoznunk melyik
emigráns szervezetünk
erdélyi anyagából
mennyit merítettek a
'különböző delegációk
Mostanáig csak a svéd
delegátus célzott arra
hogy a Szovjetunió mel-lett
egy másik vasfüg-gönnyel
körülzárt or-szág
is megértette az
emberi jogokat Mivel
az illető országot nem
nevezte meg a Belgrád-ban
összegyűlt újságí-rók
úgy értékelték hogy
a célzás Csehszlováki-ának
szólt Hogy erdélyi
magyarságunk emberi
és népi jogait melyik de-legáció
mikor teszi szó-vá
az sajnos a nemzet-közi
politika változásaid
tói' függ Az máris nyil-vánváló
hogy erdélyi
magyarságunk meg-mentésére
irányuló har-cunkban
az emigráció
több érzelmi elemet
mint politikai ismeret-et-
diplomáciai tájéko-zottságot
vonultatott
fel Újból kiderült hogy
legfontosabb nemzetpo-litikaikérdéseinkben
is
légüres térben mozgunk
és a világpolitikai
változásokhoz sem va-gyunk
elég rugalmasak
i
Olyan nagykapukat dön-getünk
amelyeket évti-zedek
óta bezártak a
magyar tragédiák előtt
vagy sosem nyitották ki
azokat amikor panasza-ink
bebocsájtást kértek
Szinte érthe'tetlen de
legtapasztaltabb emig-ráns
vezetőink figyel-mét
is elkerülte a jelen-ség
hogy a kis népek
„kis" érdekei népi
nemzeti vágyai egyre
több síkon fonódnak ösz-sz- e
és függetlenül attól
hogy sokszor ellentétes
ideológiai célokat követ-nek
egyre erősebb té-nyezőkké
válnak a szu-perhatalmak
vitájában
Még fontosabb: olyan
nemzetközi szervezetek
alakulnak ki mellettük
amelyekkel sem Mr
Goldberg sem „her-ceg"
Voroncev nem szí
azjENSz szék!
egy humanista
támasz-kodó
állam csak addig
őrködhet az emberek
szabadságán amíg min-denfajta
rendbontó erőt
letör vagyis amíg a
marxista és anarchista
demagógiát épp úgy
kordában tartja mint
a hatalmával vissza-élő
s a politikába be-avatkozó
nagytőkét
Az egyik az hogy az
olajvállalatok most
azzal zsarolják az ame-rikai
kormányt hogy
azért kell jövedelmü-ket
évi 18 ezer millióról
150 ezer millióra növel-ni
mert csak így lenne
érdemes új (szénen ato-mon
napsugáron) ala-puló
energiaforrásokat
kiépíteni
Ha ez valóban csak
ilyen horribilis árakon
fizetődnék ki akkor
Amerikában azt kellene
tenni amit például a f magyar állam tett vol-na
ha a múlt században
a vasútépítő társaságok
csak képtelenül nagy ár
ellenében vállalkoztak
volna a munka elvégzé-sére
Ebben az eset-ben
ugyanis az állam
maga látott volna hozzá
a vasúti hálózat kifej-lesztéséhez
Mint ahogy
végül is tényleg álla-mosították
az eredetileg
magántulajdonban lévő
vasúti vonalakat
Ha arra gondol az em-ber
hogy az amerikai
szenátus és képviselő-ház
milyen sok tagjára
vetődött rá a gyanú
(sokak szerint több
mint gyanú) hogy a dél-koreai
kormánynak áll-tak
s állnak talán még
ma is a zsoldjában
akkor nem tűnik lehetet-lennek
hogy egy más
idegen kormány ügynö-kei
is „rábeszélhetik"
az amerikai törvényho-zók
egy részét az olaj-vállalatok
kívánságai-nak
a támogatására
S ha Carternek igaza
van abban hogy a kong-resszus
viselkedése az
Egyesült Államok ka-tonai
biztonságát ve-szélyeztetheti
akkor
nem lehet — nem is sza-bad
— kizártnak tartani
hogy Brezsnyevék arra
a gondolatra juthat-nak:
nem csak a kore-aiak
tudnak veszteget-ni
hanem ők (mármint
az oroszok) is finanszí-rozhatnak
olyan kong-resszusi
kijárókat akik
szenátorokat rábírhat-nak
arra hogy az olaj-vállalatok
javára — és
az amerikai honvédelem
ártalmára — szavazza-nak
Föltételezni is
szörnyűség
Hogy ilyesmit föltéte-lezni
is szörnyűség?
Lehet De azt mondták
akkor is amikor a hat-vanas
éves második fe-lében
a négerek lázongá-sa
és a vietnami hábo-rú
ellen tiltakozó egye-temi
erőszak idején hí
t - t - V' -t-n-
5?" -- "rfí 'V 1
-- )
í
r
1977 október 29 (No 44) Kanadai Magyarság 3 oldal
'JTl?K:r!yJ!3V?'iTy"rT'n7ntr'jsgr!Trr7'T!i
vesen húz ujjat Legfon-tosabb
olyan „korsze-rű"praktikák- at
fejlesz-tettek
ki ezek a szerve-zetek
amelyekre már
akkor is felfigyel a világ
ha nyomukban nem rob-ban
bomba vagy nem
fröccsen az ártatlan tú-szok
vére A legesleg-fontosab- b felismerés
mégis az hogy ezeket a
„praktikákat" nem az
erkölcsi érzékek hiánya
vagy a történelmi érték-telenség
hanem az ala-kította
ki hogy a tudo-mányos
és technikai fej-lődés
olyan „érveket"
adott vagy adhat a kis
népek kezébe is ame-lyekkel
a legerősebb ál-lamok
védelmi szerve-zetei
is tehetetlenek
Tartsunk velük? Dob-juk
félre európai érté-kelésünket
és alakítsunk
FréyAndrásíírja
magán-kapitalizmusra
(folj tatás az első oldalról)
re járt hogy ezeket a
tüntetéseket 'kommunis-ta
kormányok szították
és pénzelték
S véletlenül épp a
múlt héten derült ki
— ezt még a New Yokk
Times is megírta— hogy
az amerikai kémszolgá-lat
(a CIA kezében ada-tok
vannak rá hogy a
tüntetőknek küldött pénz
egy részét a szovjet-tömbből
és Észak-Vietnamb- ól
hozták Ameri-kába
kubai „diploma-ták"
akik New York-ban
az ENSz-né- l dolgoz-nak
A másik figyelemre-méltótüne- t
pedig az
hogy az olajtársaságok
a vállalkozási szabad-ság
címén követelnek
maguknak jogot ahhoz
hogy olyan árakat ró-janak
ki a fogyasztókra
amilyent akarnak
Ezt az érvet könnyű
ledorongolni azzal amit
Carter a nyilatkozata
elején mondottr Carter
ugyanis kijelentette
(nagyon helyesen) hogy
vállalkozási szabadság-ra
csak olyan iparágak
tarthatnak igényt ahol
az árak alakulása a pi-aci
erők versenyétől
függ S hozzátette: az
amerikai olaj- - és föld-gáz
vállalatok nem sza-bad
versengéssel ha-nem
egymás közti meg-egyezéssel
(magyarul:
törvénybe ütköző titkos
kartellel) szabják meg
áraikat
Ha az olajmágnások
tovább látnának az or-ruknál
tudnák hogy a
kapitalista rendszernek
létjoga és életereje is a
szabad versenyben van
— ha ez elenyészik ak-kor
a legnagyobb válla-latok
egy ideig nagyobb
haszonhoz jutnakugyan
de hosszú lejáratra ez
olyan út felé sodorja a
magánkapitalizmust a-me- ly
államkapitaliz-mushozvezet
Olyanhoz
mint amilyeneket a
kommunista diktatú-rák
tenyésztenek
Mi lesz az
oroszokkal?
Hogy az óriásvállala-tok
élén álló bürokrata-ragadozók
ellen Carter
egyáltalán föl merte
emelni a szavát az di-cséretére
válik S re--
mélni kell lesz is benne
elég akaraterő és politi-kai
bátorság hogy ne
engedje magát megfé-lemlíteni
az olajválla-latok
és egyes politi-kusok
bűnszövetkezeté-től
Feltűnő azonban hogy
miközben sokan opti-mistán
ítélik meg az
elnök várható maga-tartását
az olajérdé-keltségekk- el
szemben
ugyanakkor komoly
emberek — az ENSz-né- l
is Washingtonban is —
attól tartanak hogy
Carter az oroszoknak
engedni akar
Hogy miért arra két-féle
magyarázatot ad-nak
„felszabadító" hadsere-get
erdélyi népünk meg-mentésére?
Isten ment-sen!
Elég ha mi is füg-getlenítjük
nemzeti ér-dekeinket
a neonreklá-mos
utaktól lehántjuk
harcunkról szívmelen-get- ö
szólamainkat és
nyitott szemmel nézzük
korunk változásait és a
változások adta lehető-ségek- et
Illyés Gyula
szavaival élve úgy dö-römböljünk
hogy azt
meg is hallják Ez
emigrációs feladat és
elég felelőtlen ahhoz
hogy otthoni népünk je-lenét
és jövőjét ne ve-szélyeztessük
vele a tör-ténelem
előtt Az a leg-fontosabb
hogy erdélyi
népünk épen otthoni
történelmünk szeplötle-nü- l
kerüljön ki a harc-ból
:
Vannak akik úgy lát-ják
hogy a baloldal nyo-mására
kezd Carter
visszakanyarodni Nixon
és Kissinger külpolitikai
vonala felé
Mások viszont azt hi-szik
hogy az elnököt
semmilyen elgondolás
nem vezeti hanem egy-szerűen
csak eredményt
akar felmutatni S ha az
atomfegyverkezés kor-látozására
irányuló új
SALT-egyezmén- yt csak
egyoldalú amerikai en-gedményekkel
lehet az
oroszoktól megvásárol-ni
ő állítólag ezt az
árat is hajlandó meg-fizetni
csak azért
hogy valami történjék s
ne mondhassák róla
hogy januári elnöki
beiktatása óta még sem-mit
sem tudott produkál-ni
A kelet-ném- et ellenállás
i
[ A többi esemény kö-zül
annyit érdemes ki-emelni
hogy Kelet-Németországb- an
még lát-hatóbbá
vált az ellen-állás
és hogy a nyugat-németországi
terrorhul-lám
is újabb fejlemé-nyekre
vezetett
Kelet-Berlinbe- n saz
Alexanderplatz-o- n ezer
— főleg fiatal — ember
tüntetett az oroszok
ellen Kórusban kiáltoz-va
követelték a szovjet-csapatok
kivonását
Nyugat-Németországba- n
pedig a kommunis-ta
és anarchista terro-risták
ügyét alátámasz-totta
az az emberrablás
amit egy német repülő-gép
ellen hajtottak vég-re
egy arab szervezet
emberei A spanyolor-szági
Majorcában fel-szállt
gép végülis az af-rikai
Szomáliába repült
Á repülőgépen 86 em-bert:
tartottak fogva
túszként az arabok akik
Törökországban elítélt
két palesztin gerillá-nak
és ugyanannak a ti-zenegy
nyugatnémet
terroristának a szaba-donbocsájtá- sát
követel-ték
mint akiket Schle-ye- r
kölni elrablói akar-nak
kiszabadítani
Ez a tény is megerő-síti
a nyugatnémet kor-mánynak
azt az értesü-lését
amely szerint a
világ különféle pont-jain
működő gerilla-é- s
terror-szervezetek- et
központilag irányítják s
hogy ebben az orosz és a
líbiai kormány játssza a
főszerepet
Hogy a szomáliai kor-mány
elismerésre méltó
közreműködésével a tú-szok
kiszabadítását mi-lyen
hősies bravúrral
hajtotta végre egy ön-kéntes
katonákból álló
arról a leggközeleb-bi!számunkba- n
lesz szó
Arról is hogyan tudtak
anémet terroristák ve-zetői
a fogházban ön-gyilkosságba
menekülni
— pipogya baloldali fan-tasztákióVólta- fiól
Kovács Imre:
Garter icaptodásai és
Mind gyakrabban hallani a kér-dést
hogy James Earl Carter az
Egyesült Államok 39 elnöke megá-llja-
e- a helyét a Fehér Házban?
Senki se akarja elsietni a választ
idő előtt elmarasztalni Carter elnö-köt
de abban szinte egyöntetű a
felfogás hogy az első száz napja
elteltével ami hagyományosan a kí-mél- eti
időt jelenti tehát nem kri-tizálják
az elnököket jobban véle-kedtek
róla mint most kilenc hó-nappal
a beiktatása után
A kímélet Carter esetében páro-sult
azzal az eltökéltséggel hogy a
vietnami vereség és a Watergate-botrán- y
lidércnyomásától megsza-baduljanak
és magukhoz térjenek
mint nép nemzet és szuper-hatalo- m
melynek még hivatása van a vilá-gon
Carter új jelenség az amerikai
politikában és megválasztása egy-fajta
mondhatni reális kompro-misszum
eredménye volt Szakítani
a közelmúlt kompromittált közéleti
szereplőivel mert valamiképpen
mindegyikük helytelenül és felelőt-lenül
viselkedett: ugyanakkor elejét
venni a szélsőségek felülkerekedésé-ne- k
akármilyen irányból
Carter személyében jelentkezett
az ideálisnak tűnő jelölt: nem tar-tozott
egyetlen érdekcsoporthoz
pártfrakcióhoz az ultraliberálisok-hoz
vagy az ultrakonzervatívekhez
Az amerikaiakat nem a programjával
igézte meg valójában nem is volt
programja de nem is kellett prog-ram
a választóknak hanem azzala
szűzies ártatlan megjegyzésével
hogy Washingtonból jött és nem ügy-véd
Magyarán nem tartozik a min-den
hájjal megkentek közé akik a
politikát intrikus játszmának tekin-tik:
a közvélemény és aziország ér-dekeinek
figyelmen kívül hagyásá-val
űzik
Ártatlansága szerénysége és népi
alkata populista felfogása emelte
Cartert a Fehér Házba s ha ösz-szegezz- ük
háromnegyedéves elnök-ségét
akkor az ítélet csak elmarasz-taló
lehet amiben közvetlen munka-társai
is osztoznak Carter problémá-j- a
egy szóval kifejezhető: kapkod
S a kapkodás magától értetődő ered-ménye
szintén egy szóba foglalható:
vereség
Ez a megállapítás személy 'szerint
érint mert az elsők között voltam
aki Carter megválasztását bejósol-tam
Jóslatom a fejlemények és az
amerikai magatartás kiértékelésén
alapult s közelről sem jelentette
hogy mindenben egyetértettem Car-terr- el
Egy trend felismerése még
nem jelent azonosulást egy trenddel
Cartert egy erőteljes sodróerejű
határozott trend emelte s a legna-gyobb
szimpátiát az emberi jogok
egyetemes gyakorlásának meghir- -
detésével ha nem éppen betartásá-nak
követelésével keltette Engem
is azzal fogott meg leginkább örül-tem
hogy végre egy amerikai el-nök
kertelés fenntartás a Szovjet-unió
érzékenységére való tekintet
nélkül síkra szállt az emberi jo-gokért
De azt is mindjárt felismertem
hogy Carter az emberi jogokkal áll
vagy bukik Képletesen persze Ha
kitart nem enged a belső és kül-ső
nyomásnak érvényesíti az emberi
jogokat az egész világban akkor
Amerika egyik legnagyobb elnöke
lehet Ha ejti az emberi jogokat
akkor elveszíthet mindent mert a
hezitáló kapkodó elnököket nem
szereti és nem támogatja az ame-rikai
nép de nincs tekintélyük a vi-lágban
sem Carterre a szabad vi-lág
úgy tekintett mint vezetőjére
tőle várták a nagy nemzetközi kér-dések
gyors hatályos megoldását
A háromnegyedéves carteri mér-leget
éppen ezért az emberi jogok
dolgával kezdhetjük s mértékül a
belgrádi konferencián az amerikai
magatartást használhatjuk Az elő-készítő
konferencián most nyáron
Amerika döntő sikert ért el javas-latára
a plenáris konferencia napi-rendjére
tűzték az emberi jogok
megsértését a Helsinki zárónyilatko-zat
szellemében Vagyis specifikus
fogalmazással és a résztvevők orszá-gaira
korlátozottan Belgrádban
nem lehet általánosítani már úgy
értve hogy megsértik-- e az emberi
jogokat Argentínában Indonéziában
vagy Kínában? Belgrádban azt vizs-gálják
hogy az aláíró országok
köztük elsősorban a Szovjetunió be-tartották
betartják-- e a helsinki
egyezményt vagy sem?
És mi történt?
A viharvert több poszton levizsgá-zott
(ENSz Legfelsőbb Bíróság)
amerikai födelegátus Arthur Gold-berg
megállapodott a szovjet fődele-gatuss- al
Voroncsov nagykövettel
hogy nem bántják nyíltan nem tá-madják
egymást: burkolt megnyi-latkozásaikból
meg azt vegyenek ki
vereségei
a delegátusok vagy a tudósítók amit
akarnak Ahelyett hogy az amerikai
delegáció frontálisan támadná a
szovjet- - és társdelegációkat a Szov-jetuniót
és szatellitáit fejükre olvas-va
hogy a kommunista államok
szerkezete és alkotmánya önmaguk-ban
az emberi jogok masszív és
brutális megsértése dekázgatnak
mellébeszélnek
Goldberg födelegátus az
segyik ülésen kifogásolta hogy
Szacharov akadémikus a szovjet
disszidensek vezetője nem kapta
meg new yorki kiadója levelét mely
megállapodásuk részleteit tartal-mazta
Hasonlóképpen kifogásolta
az amerikai delegáció hogy a Nyu-gatról
Csehszlovákiába küldött leve-leket
nem kézbesítik Szacharov
minden elismerést megérdemel s az
emberi jogok mindennemű megsér-tését
számba kell venni de a- - szov-jet
táborral kapcsolatban mégsem
minimális hanem maximális ki-fogásokkal
kellene élni
A leigázott népek nagy reményke-déssel
tekintettek Washingtonra a
Fehér Házra Carterre s íme a rop-pant
nagyhatású kérdés az emberi
jogok biztosításának elbagatellizá-lásáró- l
értesülhetnek Arról meg szó
sem esik hogy a Helsinki Nyilatko-zat
az önrendelkezési jogot is cik-kelyei
közé iktatta nem beszélve a
határok békés megváltoztatásának
lehetőségéről
A carteri ingadozás mértéke a
belgrádi konferencia a carteri kap-kodás
kezdetét viszont Cyrus Vane
moszkvai útja jelzi Minek kellett
a bürokrata külügyminisztert másfél
hónappal Carter beiktatása után
Moszkvába küldeni olyan javasla-tokkal
amelyekről előrelátható volt
hogy visszautasításra találnak?
Carter is beleesett volna az ameri-kai
elnökök hibájába (és gyengesé-gébe)
hogy elsősorban a szovjet ve-zetők
reagenciájával mérik mit is
érnek mit is csinálhatnak?
A legokosabb lett volna ha hagy-ják
a szovjet vezetőket a saját zsír-jukban
sustorogni kételyeikkel gyöt-rődni
s amikor eléggé megpuhultak
csak akkor állni velük szóba Carter
azt hitte hogy radikális lefegyver--
kezesi javaslataival rájuk ijeszthet
avégén ők kényszerítették azameri-ka- i
elnököt engedményre amit a
SALT tárgyalások felmelegítése bi-zonyít
Amerika nukleáris arzenálja
százszorosa annak ami a Szovjet-unió
megsemmisítéséhez szükséges
a talizmán-jelleg- ü keret-megállapodásokn- ak
legfeljebb pszichológiai
a hatásuk: katonailag az erőviszo-nyok
szempontjából nincs jelentő-ségük
Kapkodás érezhető a középkeleti
politikában is Amerika mindenáron
békét akar teremteni Izrael és a
szomszédai között aminek hátteré-ben
az olaj húzódik A nyugati
fővárosokban félnek hogy a közép-keleti
megoldás elhúzódásáért az
arabok újabb olaj-bojkott- al állnak
bosszút ami a fejlett ipari álla-mokat
megfojthatja A siker érde-kében
Carter visszaemelte a Szov-jetuniót
partnernek s közös elnök-letük
alatt erőlteti a genfi békekon-ferenciát
Az amerikai zsidók félnek
hogy a játszma Izrael bőrére megy
ami valószínű de bármiként is elé-gítenék
ki az arabokat (Izrael vissza-kényszeríté- se eredeti határai mögé-- a
palesztin állam megteremtése)
nem lenne tartós mert az olajterme-lők
mindig újabb és újabb követe-lésekkel
állnának elő Viszont egy
katonai megoldáshoz mint végső el-kerülhetetlen
akció Izrael a legjobb
támpont
Carter" kapkodásai közül Ameriká-ra
a legvégzetesebb a Panama-csatorn- a
feladása lehet Érthetetlen
hogy miért éppen most kellett egy új
szerződéssel előállni ami sokkal hát-rányosabb
Amerikára mint Pana-mára
amikor a század végéig az
előző hatályban marad? Az olyan
érvelések hogy gerilla-akció- k veszé-lyeztetik
a Panama-csatorn- a bizton-ságát
amerikai birtoklása általános
ellenérzést kelt Latinamerikában
naiv képzelgetések Castro nélkül
nincs gerilla-mozgalo- m Latinameri-kában
tehát a Panama-csatorn- a
védelmét (és Amerikáét) Havanná-val
kell kezdeni kíméletlenül ha-tározottan
nem fontolgatással Ku-ba
elismerésével Aztán hol lesz
Trollijo tábornok panamai diktátor
aki szintén nem jeleskedik az em-beri
jogok biztosításával a század
végére ?
Mintha Carter rájött volna hogy
kapkodással hezitálással engedmé-nyekkel
nem juthat messzire riszk-politikáy- al
próbálkozik vagy-vagyr- a
teszi fel a kérdéseket Igen ám
de a riszk-politikáv- al nemcsak nyer-ni
hanem veszteni is lehet!
MMiiw—n—w— JfrMw'fcW iT n Ty y WMf— +$i-f+v- m tinHy 1 "'WI !¥iR iMwkhrfV'