000158 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
ufumvmiw wwfmnri iipiipiFB l'ii 'l M II f V I1 P ?-'-- '_' !~1-- ' !- -f !„_{ í J II TTTTTTTTTT ! S ! WUWÍ-f- M' l'juii „! JMJ J XX l 1 tíl '!„„ 't' --tj-iíji 1 ' wy""j'iií -- i ' "ll~ (V XXVI évf 14 szám SPÍJmÍ ÉS KIADÓHIVATAL: Second Class Mail llj M5S 1X5 A keleteuróoai nemzetek zaBaöLsaffvagva VMaímaJborat oJkcDsiliat Ez a véleménye Kissinger jobbkezének aki éppen ezért mégjobban a szovjethez akarná kötni a csatlós államokat — Kissinger szerint az amerikaiak akaratgyöngesége miatt van szükség détente-r- a — Nixon Pekingben nem látta kínai-orosz közeledés előjeleit — A francia megyei választásokon a népfront pártjai kapták a szavazatok többségét — A románok katonai fölszerelést szállítanak a NATO-ho- z tartozó Görögországnak — Amerika gazdasági és katonai támogatást akar adni Egyiptomnak — Merénylet Clevelandban Brachna esperes ellen i i Kezd megnyílni az út egy palesztinai arab állam felállítása felé? Frey András írja ká Az iskolában is emleget-ték azt a latin mondást hogy kevés bölcsességgel kormányozzák a világot Hogy ez milyen nagyon igaz azt a mai nemzedé-kek a maguk bőrén tapasz-talták Az elmúlt hét ese-ményei láttán azonban ezt a mondást ki kell egészí-JLenL'mégped- ig úgy hogy a "világot kevés bölcsesség-gel s olykor sok szélhámos-sággal kormányozzák Ennek adta most példá-ját az amerikai külügymi-niszter Mi ez ha nem hazaárulás? A Ford érdekében vi-selt elnökválasztási propaganda- -hadjáratban ugyan-is Kissinger az amerikai szavazók szemében azt a látszatot karja kelteni mintha a détente nem lenne meghunyászkodás a Szovjet-unió előtt Eddig is igyekezett eb-ben a tekintetben az ameri-kai közvéleményt félreve-zetni Most azonban olyan túlzásba ment hogy még a tájékozatlan nagyközön-ségnek is valószínűleg csak a legtudatlanabb ré-sze hiheti el amit mond Kissinger úgy viselke-dik mintha Angoláért „meg-büntette" volna a szovjetkor-mányt A megtorlás abból áll hogy felfüggesztette három teljesen jelenték-telen amerikai-oros- z bi-zottságnak a működését Erre még a détente-párt- i New York Times is azt ENSz székhelyéről t mondta hogy a gabona-szállítás abbahagyása bántotta volna a szovjet ér-dekeit de az építészeti kereskedelmi és erőfej-lesztési ügyekkel foglalko-zó megbeszélés elhalasztá-sát büntetésnek feltüntetni nevetséges Annál is inkább mert a többi amerikai orosz bi-zottságnak december vé-géig 394 ülést tűztek napi-rendre de ezek közül Kis-singer egyetlen egyet sem függesztett fel Ugyan-akkor más fontos kérdé-sekben is tovább folyik az amerikai-oros- z szakér-tők együttműködése Sumilin orosz helyettes belügyminiszter is tovább tárgyalt éppen akkor Wa-shingtonban arról hogy a szovjet számára nagyon is fontos közlekedési fel-adatok megoldásában mi-lyen támogatást fognak kapni az oroszok az Egye-sült Államok kormányától és amerikai szakértőktől Mindez annak a meg-egyezésnek az alapján tör-ténik amit 1972-be- n kö-tött Moszkvában Nixon és Kissinger S amelyekről csak most derült ki hogy milyen sok területen Ígér-tek a szovjetnek ameri-kai segítséget Vagyis hogy az amerikai kormány nem csak az atomfölény megszerzése felé" vezető utat nyitotta meg az oro-szok előtt hanem a terme-lésnek úgyszólván minden ágában messzemenő techno-lógiai segítséget ígért nekik Az Egyesült Államok MÁRCIUS 20 SZOMBAT — A párizsi oroszjiagykö-ve- t a francia külügyminisztériumban tiltakozott az el-len hogy a francia televízió is közvetítette a beszél-getést amelyet Szolzsenyicin folytatott az angol tele-vízió egy munkatársával Azt a tényt hogy az oroszok az eredeti Szólzsenyicin-interj- u miatt az angol kormány-nál nem protestáltak és csak a két héttel későbbi francia adás ellen szólalták fel Párizsban azzal magyarázzák hogy az oroszokat meglepetésként érte az az óriási fel-háborodás amit Szolzsenyicin szavai egész Nyugat-Európába- n kiváltottak o Az amerikai kormány megszakította a diplomá-ciai viszonyt az 1968-ba- n függetlenné vált volt Spanyol-Guineá-v- al Erre az adott okot hogy a szomszédos Ka-merun-b- an állomásozó és Guineá-ba- n is akkreditált amerikai nagykövetet és a melléje beosztott amerikai konzult a guinea-- i kormány durva hangú jegyzékben a most magát Egyenlítői Guineá-na- k nevező ország el-hagyására szólította fel A kiutasítás okáról senki sem tud semmit MÁRCIUS 21 VASÁRNAP — Cosgrave az ír kö-ztársaság miniszterelnöke az amerikai kongresszus két házának közös ülésén beszédet mondott Cosgrave el-ítélően nyilatkozott arról hogy-amerika- i irek fegyvert OTj 11 Sir Winston Churchil szobra a londoni Parliament Squaren: Sir Winston aggodalmasan szemléli Londont és talán nem is indokolatlanul Churchill áldozattal és tehetségcsen szolgált Angol Birodalma ma már — csak Anglia vesztére törő Szovjetunió-nak adott amerikai támo-gatás olyan széleskörű s nagyarányú és — ami a legfeltűnőbb benne — any-nyi- ra egyoldalú hogy az ember föl kell hogy tegye a kérdést: — Mi ez ha nem hazaá-rulás? Minthogy azonban szán-dékos tudatos hazaáru-lást nehéz föltételezni más motívum után kell kutatni Ezért kell kiszolgálni az oroszokat Ezzel szolgált Kissin-ger három bizalmasnak szánt nyilatkozatával amíillítlMlj amelyek véletlenül egy szerre napokkal ezelőtt ju-tottak nyilvánosságra Az egyiket Zumwalt ten-gernagynak tette abban az időben amikor Zumwalt az amerikai haditengeré-szet vezérkarának főnö-ke Kissinger pedig még nem külügyminiszter ha-nem Nixon külügyi tanács-adója volt A másik Kis-singer-nyilatkoz-atot szám-jeles körtávirat tartalmaz-ta melyet decemberben küldött szét a State De-partment a külföldön dol-gozó amerikai -- nagyköveteknek Ennek alapgondo-latait tükrözte (és ez a har-madik forrás) az a bizalmas értekezlet amelyet ugyan- - muníciót és robbanó anyagokat csempésznek Észak-Írország- ba a terroristák támogatására Nem ez a mód-ja annak hogy az angolokat Észak-Írorszá- g elhagyá-sára lehessen rábírni — jelentette ki az ir miniszter-elnök o Rodéziában megszakadt a tárgyalás Ian Smith miniszterelnök és Nikomo néger vezér között Nikomo azt követelte hogy a kormányhatalmat egy-k- ét éven belül adják át a néger lakosság képviselőinek Ezzel szemben Smith miniszterelnök 10-1- 5 éves átmenetet ja-vasolt Itt említjük meg hogy az amerikai szenátus külügyi bizottságában Kissinger külügyminiszter kije-lentette hogy ha polgárháború tör ki a (több mint 6 milliónyi) néger többség és a (270 ezer főt számláló) fehér kisebbség között akkor a fehérek semmilyen kö-rülmények között sem számíthatnak az Egyesült Álla-mok segítségére MÁRCIUS 22 HÉTFŐ — A francia miniszterelnök Jacques Chirac Libanonba utazott Párizsban kijelen-tették hogy fontos gazdasági és politikai kérdésekre kerül sor A tárgyalások rendkívüli kényesek mert Nyugat-Szahar- a kérdése kerül napirendre o William Scanton az Egyesült Államok új ENSz nagykövete átadta megbízó levelét Kúrt Waldheim fő-titkárnak (Folytatás a 2 oldalon) csak decemberben még-pedig Londonban tartottak meg az Egyesült Álla-moknak Európában állo-másozó nagykövetei Ezen a konferencián ket-ten ismertették az ameri-kai külpolitika legköze-lebbi céljait Kissinger és Sonnenfeldt A State De-partment fő orosz szakér-tője Kissingernek Zumwalt előtt tett kijelentéseit ma-ga a tengernagy hozza nyil-vánosságra most megje-lenő könyvében A tit-kos körtávirat szövege Londonban szivárgott ki Onnan jöttek a titkos nagy-követi- konferenciáról szóló hírek is Kissinger mind a három alkalommal úgy beszélt -- mint aki azt hiszi hogy a détente-r- a azért van szük-ség mert az amerikaiak politikai öntudatuk és aka-raterejük hiányossága következtében lelkileg al-kalmatlanok egy világha-talom szerepének a betöl-tésére Zumwalt-na- k Kissinger azt fejtegette hogy ugyan-úgy mint a múltban le-tűnt birodalmak most Amerika is hanyatlás-nak indult A nagykövete-ket pedig azzal vigasztal-ta hogy egy kommunista Nyugat-Európ- a nem csak Amerikának okozna prob-lémákat hanem a Szov-jetuniónak is mert az oro-szok nem olyan tehetséges birodalom-építő- k mint voltak a franciák és az an-golok Végül is Kissinger s s arra a következtetésre ju-tott hogy a külpolitikai té-ren lelkileg impotens Egye-sült Államok számára az a legjobb ha világpolitikai sze-repükben megelégszenek a Szovjetuniónak való asszisz-tálással Kissingernek ezt a téte-lét egészítette ki (Evans és Novak szerint) Sonnen-feldt azzal hogy a kelet-európai népek ki akarnak szabadulni az orosz-kommunis- ta kényszerzubbony-ból és ez ujabb világhá-borúra vezethet A Szovjet-unió és a keleteurópai ál-lamok között tehát organi-kus" egyesülést (organio union-t- ) kellene létrehoz-ni — mondta volna Sonnen-feldt de nem világos hogy ezen pontosan mit értett: nyílt annektálást-- e vagy csak" a csatlósállamok-nak a Szovjetunióba való la-zább bekebelezését Ami már most Kissin-gernek azt a véleményét illeti hogy Amerika veze-tői politikailag degenerál-ta- k ezt valószínűleg jól látja Hogy maga az ame-rikai nép is az volna nem hisszük De még ha igaza lenne és ha Amerika való-ban a bukás felé csúsznék akkor is hogyan lehet a külügyminisztérium élén megtűrni olyan embert aki ezt -- a folyamatot nem fékezi hanem gyorsítja Erre a gyorsításra hívja fel a figyelmet Zumwalt könyve amikor megálla-pítja hogy Níxon Kissin-ger és munkatársaik „elő-re megfontolt módszeres V és sajnos nagyon sikeres erőfeszítéssel néha hallgatásukkal néha csa-lással eltiltkolták hogy az ország biztonságának szempontjából döntő jelen-tőségű kérdésekben (úgy mint az atomfegyverke-zést és Amerika katonai gyöngeségét illetően) iga-zában milyen politikát folytattak" Aholá fantazmagória kezdődik Hogy a haditengerészet volt főnöke a külügymi-nisztert a közönség félre-vezetésével vádolja az önmagában dermesztő je-le az amerikai közélet zül-lésének De van ami még ennél is ijesztőbb ebben az öngyilkossággal fenye-gető amerikai külpoliti-kában És ez az hogy a détente-politik- a két lábon jár Az egyik Kissingernek az a hite amiről az előbb volt szó hogy Amerika hanyat-lása feltartózhatatlan A másik pedig Kissingernek az a föltevése (és itt me-gint a New York Times-o- t idézzük) hogy ha az amerikai-oros- z bizottsá-gok révén „a szovjet-bürokrác- ia bevonódnék az Egyesült Államokkal való kapcsolatokba akkor a Kremlnek komolyan meg kel-lene gondolnia olyan politikai lépések megtételét ame-lyek az Egyesült Államokat felizgatnák ' ' Ez az a pont ahol (ha a Kissingerrel intim vi-szonyt fenntartó New York Times értesülése hiteles) Kissingernek nem csak az ítéletében hanem a jóhi-szeműségében is kételkedni kell Mert ha a szovjetkor-mányt ilyesmi akár csak feszélyezné akkor nem ke-rülhetett volna sor sem az atomfegyverkezést korlá-tozó amerikai-oros- z egyez-mény sorozatos megsérté-sére sem a középeurópai orosz haderők túlsúlyának további nagyszabású fel-duzzasztására sem az orosz haditengerészet félelmetes arányú növelé-sére sem pedig Angolá-ban az orosz-kub- ai katonai akcióra Ha tehát a State Depart-ment dolgairól mindig jól informált New York Ti-mes-n- ak igaza van akkor Kissinger olyasmire ala-pítja a détente keretében tett egyoldalú amerikai en-gedményeket amiről (Folytatás a 3 oldalon) - PP%H44JA%Jfl iWÍmIiJ HmIi mtJ&m 4l(HbWLnrf)hrfM lffF%"lí"l fNpSkS'Wl"ii(?iiS(H'5 pn!fhiVBSJfc
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, April 03, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-04-03 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000323 |
Description
Title | 000158 |
OCR text | ufumvmiw wwfmnri iipiipiFB l'ii 'l M II f V I1 P ?-'-- '_' !~1-- ' !- -f !„_{ í J II TTTTTTTTTT ! S ! WUWÍ-f- M' l'juii „! JMJ J XX l 1 tíl '!„„ 't' --tj-iíji 1 ' wy""j'iií -- i ' "ll~ (V XXVI évf 14 szám SPÍJmÍ ÉS KIADÓHIVATAL: Second Class Mail llj M5S 1X5 A keleteuróoai nemzetek zaBaöLsaffvagva VMaímaJborat oJkcDsiliat Ez a véleménye Kissinger jobbkezének aki éppen ezért mégjobban a szovjethez akarná kötni a csatlós államokat — Kissinger szerint az amerikaiak akaratgyöngesége miatt van szükség détente-r- a — Nixon Pekingben nem látta kínai-orosz közeledés előjeleit — A francia megyei választásokon a népfront pártjai kapták a szavazatok többségét — A románok katonai fölszerelést szállítanak a NATO-ho- z tartozó Görögországnak — Amerika gazdasági és katonai támogatást akar adni Egyiptomnak — Merénylet Clevelandban Brachna esperes ellen i i Kezd megnyílni az út egy palesztinai arab állam felállítása felé? Frey András írja ká Az iskolában is emleget-ték azt a latin mondást hogy kevés bölcsességgel kormányozzák a világot Hogy ez milyen nagyon igaz azt a mai nemzedé-kek a maguk bőrén tapasz-talták Az elmúlt hét ese-ményei láttán azonban ezt a mondást ki kell egészí-JLenL'mégped- ig úgy hogy a "világot kevés bölcsesség-gel s olykor sok szélhámos-sággal kormányozzák Ennek adta most példá-ját az amerikai külügymi-niszter Mi ez ha nem hazaárulás? A Ford érdekében vi-selt elnökválasztási propaganda- -hadjáratban ugyan-is Kissinger az amerikai szavazók szemében azt a látszatot karja kelteni mintha a détente nem lenne meghunyászkodás a Szovjet-unió előtt Eddig is igyekezett eb-ben a tekintetben az ameri-kai közvéleményt félreve-zetni Most azonban olyan túlzásba ment hogy még a tájékozatlan nagyközön-ségnek is valószínűleg csak a legtudatlanabb ré-sze hiheti el amit mond Kissinger úgy viselke-dik mintha Angoláért „meg-büntette" volna a szovjetkor-mányt A megtorlás abból áll hogy felfüggesztette három teljesen jelenték-telen amerikai-oros- z bi-zottságnak a működését Erre még a détente-párt- i New York Times is azt ENSz székhelyéről t mondta hogy a gabona-szállítás abbahagyása bántotta volna a szovjet ér-dekeit de az építészeti kereskedelmi és erőfej-lesztési ügyekkel foglalko-zó megbeszélés elhalasztá-sát büntetésnek feltüntetni nevetséges Annál is inkább mert a többi amerikai orosz bi-zottságnak december vé-géig 394 ülést tűztek napi-rendre de ezek közül Kis-singer egyetlen egyet sem függesztett fel Ugyan-akkor más fontos kérdé-sekben is tovább folyik az amerikai-oros- z szakér-tők együttműködése Sumilin orosz helyettes belügyminiszter is tovább tárgyalt éppen akkor Wa-shingtonban arról hogy a szovjet számára nagyon is fontos közlekedési fel-adatok megoldásában mi-lyen támogatást fognak kapni az oroszok az Egye-sült Államok kormányától és amerikai szakértőktől Mindez annak a meg-egyezésnek az alapján tör-ténik amit 1972-be- n kö-tött Moszkvában Nixon és Kissinger S amelyekről csak most derült ki hogy milyen sok területen Ígér-tek a szovjetnek ameri-kai segítséget Vagyis hogy az amerikai kormány nem csak az atomfölény megszerzése felé" vezető utat nyitotta meg az oro-szok előtt hanem a terme-lésnek úgyszólván minden ágában messzemenő techno-lógiai segítséget ígért nekik Az Egyesült Államok MÁRCIUS 20 SZOMBAT — A párizsi oroszjiagykö-ve- t a francia külügyminisztériumban tiltakozott az el-len hogy a francia televízió is közvetítette a beszél-getést amelyet Szolzsenyicin folytatott az angol tele-vízió egy munkatársával Azt a tényt hogy az oroszok az eredeti Szólzsenyicin-interj- u miatt az angol kormány-nál nem protestáltak és csak a két héttel későbbi francia adás ellen szólalták fel Párizsban azzal magyarázzák hogy az oroszokat meglepetésként érte az az óriási fel-háborodás amit Szolzsenyicin szavai egész Nyugat-Európába- n kiváltottak o Az amerikai kormány megszakította a diplomá-ciai viszonyt az 1968-ba- n függetlenné vált volt Spanyol-Guineá-v- al Erre az adott okot hogy a szomszédos Ka-merun-b- an állomásozó és Guineá-ba- n is akkreditált amerikai nagykövetet és a melléje beosztott amerikai konzult a guinea-- i kormány durva hangú jegyzékben a most magát Egyenlítői Guineá-na- k nevező ország el-hagyására szólította fel A kiutasítás okáról senki sem tud semmit MÁRCIUS 21 VASÁRNAP — Cosgrave az ír kö-ztársaság miniszterelnöke az amerikai kongresszus két házának közös ülésén beszédet mondott Cosgrave el-ítélően nyilatkozott arról hogy-amerika- i irek fegyvert OTj 11 Sir Winston Churchil szobra a londoni Parliament Squaren: Sir Winston aggodalmasan szemléli Londont és talán nem is indokolatlanul Churchill áldozattal és tehetségcsen szolgált Angol Birodalma ma már — csak Anglia vesztére törő Szovjetunió-nak adott amerikai támo-gatás olyan széleskörű s nagyarányú és — ami a legfeltűnőbb benne — any-nyi- ra egyoldalú hogy az ember föl kell hogy tegye a kérdést: — Mi ez ha nem hazaá-rulás? Minthogy azonban szán-dékos tudatos hazaáru-lást nehéz föltételezni más motívum után kell kutatni Ezért kell kiszolgálni az oroszokat Ezzel szolgált Kissin-ger három bizalmasnak szánt nyilatkozatával amíillítlMlj amelyek véletlenül egy szerre napokkal ezelőtt ju-tottak nyilvánosságra Az egyiket Zumwalt ten-gernagynak tette abban az időben amikor Zumwalt az amerikai haditengeré-szet vezérkarának főnö-ke Kissinger pedig még nem külügyminiszter ha-nem Nixon külügyi tanács-adója volt A másik Kis-singer-nyilatkoz-atot szám-jeles körtávirat tartalmaz-ta melyet decemberben küldött szét a State De-partment a külföldön dol-gozó amerikai -- nagyköveteknek Ennek alapgondo-latait tükrözte (és ez a har-madik forrás) az a bizalmas értekezlet amelyet ugyan- - muníciót és robbanó anyagokat csempésznek Észak-Írország- ba a terroristák támogatására Nem ez a mód-ja annak hogy az angolokat Észak-Írorszá- g elhagyá-sára lehessen rábírni — jelentette ki az ir miniszter-elnök o Rodéziában megszakadt a tárgyalás Ian Smith miniszterelnök és Nikomo néger vezér között Nikomo azt követelte hogy a kormányhatalmat egy-k- ét éven belül adják át a néger lakosság képviselőinek Ezzel szemben Smith miniszterelnök 10-1- 5 éves átmenetet ja-vasolt Itt említjük meg hogy az amerikai szenátus külügyi bizottságában Kissinger külügyminiszter kije-lentette hogy ha polgárháború tör ki a (több mint 6 milliónyi) néger többség és a (270 ezer főt számláló) fehér kisebbség között akkor a fehérek semmilyen kö-rülmények között sem számíthatnak az Egyesült Álla-mok segítségére MÁRCIUS 22 HÉTFŐ — A francia miniszterelnök Jacques Chirac Libanonba utazott Párizsban kijelen-tették hogy fontos gazdasági és politikai kérdésekre kerül sor A tárgyalások rendkívüli kényesek mert Nyugat-Szahar- a kérdése kerül napirendre o William Scanton az Egyesült Államok új ENSz nagykövete átadta megbízó levelét Kúrt Waldheim fő-titkárnak (Folytatás a 2 oldalon) csak decemberben még-pedig Londonban tartottak meg az Egyesült Álla-moknak Európában állo-másozó nagykövetei Ezen a konferencián ket-ten ismertették az ameri-kai külpolitika legköze-lebbi céljait Kissinger és Sonnenfeldt A State De-partment fő orosz szakér-tője Kissingernek Zumwalt előtt tett kijelentéseit ma-ga a tengernagy hozza nyil-vánosságra most megje-lenő könyvében A tit-kos körtávirat szövege Londonban szivárgott ki Onnan jöttek a titkos nagy-követi- konferenciáról szóló hírek is Kissinger mind a három alkalommal úgy beszélt -- mint aki azt hiszi hogy a détente-r- a azért van szük-ség mert az amerikaiak politikai öntudatuk és aka-raterejük hiányossága következtében lelkileg al-kalmatlanok egy világha-talom szerepének a betöl-tésére Zumwalt-na- k Kissinger azt fejtegette hogy ugyan-úgy mint a múltban le-tűnt birodalmak most Amerika is hanyatlás-nak indult A nagykövete-ket pedig azzal vigasztal-ta hogy egy kommunista Nyugat-Európ- a nem csak Amerikának okozna prob-lémákat hanem a Szov-jetuniónak is mert az oro-szok nem olyan tehetséges birodalom-építő- k mint voltak a franciák és az an-golok Végül is Kissinger s s arra a következtetésre ju-tott hogy a külpolitikai té-ren lelkileg impotens Egye-sült Államok számára az a legjobb ha világpolitikai sze-repükben megelégszenek a Szovjetuniónak való asszisz-tálással Kissingernek ezt a téte-lét egészítette ki (Evans és Novak szerint) Sonnen-feldt azzal hogy a kelet-európai népek ki akarnak szabadulni az orosz-kommunis- ta kényszerzubbony-ból és ez ujabb világhá-borúra vezethet A Szovjet-unió és a keleteurópai ál-lamok között tehát organi-kus" egyesülést (organio union-t- ) kellene létrehoz-ni — mondta volna Sonnen-feldt de nem világos hogy ezen pontosan mit értett: nyílt annektálást-- e vagy csak" a csatlósállamok-nak a Szovjetunióba való la-zább bekebelezését Ami már most Kissin-gernek azt a véleményét illeti hogy Amerika veze-tői politikailag degenerál-ta- k ezt valószínűleg jól látja Hogy maga az ame-rikai nép is az volna nem hisszük De még ha igaza lenne és ha Amerika való-ban a bukás felé csúsznék akkor is hogyan lehet a külügyminisztérium élén megtűrni olyan embert aki ezt -- a folyamatot nem fékezi hanem gyorsítja Erre a gyorsításra hívja fel a figyelmet Zumwalt könyve amikor megálla-pítja hogy Níxon Kissin-ger és munkatársaik „elő-re megfontolt módszeres V és sajnos nagyon sikeres erőfeszítéssel néha hallgatásukkal néha csa-lással eltiltkolták hogy az ország biztonságának szempontjából döntő jelen-tőségű kérdésekben (úgy mint az atomfegyverke-zést és Amerika katonai gyöngeségét illetően) iga-zában milyen politikát folytattak" Aholá fantazmagória kezdődik Hogy a haditengerészet volt főnöke a külügymi-nisztert a közönség félre-vezetésével vádolja az önmagában dermesztő je-le az amerikai közélet zül-lésének De van ami még ennél is ijesztőbb ebben az öngyilkossággal fenye-gető amerikai külpoliti-kában És ez az hogy a détente-politik- a két lábon jár Az egyik Kissingernek az a hite amiről az előbb volt szó hogy Amerika hanyat-lása feltartózhatatlan A másik pedig Kissingernek az a föltevése (és itt me-gint a New York Times-o- t idézzük) hogy ha az amerikai-oros- z bizottsá-gok révén „a szovjet-bürokrác- ia bevonódnék az Egyesült Államokkal való kapcsolatokba akkor a Kremlnek komolyan meg kel-lene gondolnia olyan politikai lépések megtételét ame-lyek az Egyesült Államokat felizgatnák ' ' Ez az a pont ahol (ha a Kissingerrel intim vi-szonyt fenntartó New York Times értesülése hiteles) Kissingernek nem csak az ítéletében hanem a jóhi-szeműségében is kételkedni kell Mert ha a szovjetkor-mányt ilyesmi akár csak feszélyezné akkor nem ke-rülhetett volna sor sem az atomfegyverkezést korlá-tozó amerikai-oros- z egyez-mény sorozatos megsérté-sére sem a középeurópai orosz haderők túlsúlyának további nagyszabású fel-duzzasztására sem az orosz haditengerészet félelmetes arányú növelé-sére sem pedig Angolá-ban az orosz-kub- ai katonai akcióra Ha tehát a State Depart-ment dolgairól mindig jól informált New York Ti-mes-n- ak igaza van akkor Kissinger olyasmire ala-pítja a détente keretében tett egyoldalú amerikai en-gedményeket amiről (Folytatás a 3 oldalon) - PP%H44JA%Jfl iWÍmIiJ HmIi mtJ&m 4l(HbWLnrf)hrfM lffF%"lí"l fNpSkS'Wl"ii(?iiS(H'5 pn!fhiVBSJfc |
Tags
Comments
Post a Comment for 000158