Kanadai Magyarsag, April 03, 1976

              ufumvmiw wwfmnri iipiipiFB l'ii 'l M II f V I1 P ?-'--
'_' !~1-- '
!-
-f !„_{ í J II TTTTTTTTTT ! S ! WUWÍ-f- M' l'juii „! JMJ J XX l 1 tíl '!„„ 't' --tj-iíji
1 ' wy""j'iií -- i ' "ll~ (V
XXVI évf 14 szám SPÍJmÍ ÉS KIADÓHIVATAL:
Second Class Mail llj M5S 1X5
A keleteuróoai nemzetek zaBaöLsaffvagva
VMaímaJborat oJkcDsiliat
Ez a véleménye Kissinger jobbkezének aki éppen ezért mégjobban a szovjethez akarná kötni a csatlós államokat —
Kissinger szerint az amerikaiak akaratgyöngesége miatt van szükség détente-r- a — Nixon Pekingben nem látta kínai-orosz
közeledés előjeleit — A francia megyei választásokon a népfront pártjai kapták a szavazatok többségét —
A románok katonai fölszerelést szállítanak a NATO-ho- z tartozó Görögországnak — Amerika gazdasági és katonai
támogatást akar adni Egyiptomnak — Merénylet Clevelandban Brachna esperes ellen
i i Kezd megnyílni az út
egy palesztinai arab állam felállítása felé?
Frey András írja ká
Az iskolában is emleget-ték
azt a latin mondást
hogy kevés bölcsességgel
kormányozzák a világot
Hogy ez milyen nagyon
igaz azt a mai nemzedé-kek
a maguk bőrén tapasz-talták
Az elmúlt hét ese-ményei
láttán azonban ezt
a mondást ki kell egészí-JLenL'mégped- ig
úgy hogy a
"világot kevés bölcsesség-gel
s olykor sok szélhámos-sággal
kormányozzák
Ennek adta most példá-ját
az amerikai külügymi-niszter
Mi ez ha nem
hazaárulás?
A Ford érdekében vi-selt
elnökválasztási propaganda-
-hadjáratban ugyan-is
Kissinger az amerikai
szavazók szemében azt a
látszatot karja kelteni
mintha a détente nem lenne
meghunyászkodás a Szovjet-unió
előtt
Eddig is igyekezett eb-ben
a tekintetben az ameri-kai
közvéleményt félreve-zetni
Most azonban olyan
túlzásba ment hogy még a
tájékozatlan nagyközön-ségnek
is valószínűleg
csak a legtudatlanabb ré-sze
hiheti el amit mond
Kissinger úgy viselke-dik
mintha Angoláért „meg-büntette"
volna a szovjetkor-mányt
A megtorlás abból
áll hogy felfüggesztette
három teljesen jelenték-telen
amerikai-oros- z bi-zottságnak
a működését
Erre még a détente-párt- i
New York Times is azt
ENSz székhelyéről t
mondta hogy a gabona-szállítás
abbahagyása
bántotta volna a szovjet ér-dekeit
de az építészeti
kereskedelmi és erőfej-lesztési
ügyekkel foglalko-zó
megbeszélés elhalasztá-sát
büntetésnek feltüntetni
nevetséges
Annál is inkább mert a
többi amerikai orosz bi-zottságnak
december vé-géig
394 ülést tűztek napi-rendre
de ezek közül Kis-singer
egyetlen egyet sem
függesztett fel Ugyan-akkor
más fontos kérdé-sekben
is tovább folyik az
amerikai-oros- z szakér-tők
együttműködése
Sumilin orosz helyettes
belügyminiszter is tovább
tárgyalt éppen akkor Wa-shingtonban
arról hogy a
szovjet számára nagyon is
fontos közlekedési fel-adatok
megoldásában mi-lyen
támogatást fognak
kapni az oroszok az Egye-sült
Államok kormányától
és amerikai szakértőktől
Mindez annak a meg-egyezésnek
az alapján tör-ténik
amit 1972-be- n kö-tött
Moszkvában Nixon és
Kissinger S amelyekről
csak most derült ki hogy
milyen sok területen Ígér-tek
a szovjetnek ameri-kai
segítséget Vagyis
hogy az amerikai kormány
nem csak az atomfölény
megszerzése felé" vezető
utat nyitotta meg az oro-szok
előtt hanem a terme-lésnek
úgyszólván minden
ágában messzemenő techno-lógiai
segítséget ígért nekik
Az Egyesült Államok
MÁRCIUS 20 SZOMBAT — A párizsi oroszjiagykö-ve- t
a francia külügyminisztériumban tiltakozott az el-len
hogy a francia televízió is közvetítette a beszél-getést
amelyet Szolzsenyicin folytatott az angol tele-vízió
egy munkatársával Azt a tényt hogy az oroszok
az eredeti Szólzsenyicin-interj- u miatt az angol kormány-nál
nem protestáltak és csak a két héttel későbbi francia
adás ellen szólalták fel Párizsban azzal magyarázzák
hogy az oroszokat meglepetésként érte az az óriási fel-háborodás
amit Szolzsenyicin szavai egész Nyugat-Európába- n
kiváltottak
o Az amerikai kormány megszakította a diplomá-ciai
viszonyt az 1968-ba- n függetlenné vált volt Spanyol-Guineá-v- al Erre az adott okot hogy a szomszédos Ka-merun-b- an
állomásozó és Guineá-ba- n is akkreditált
amerikai nagykövetet és a melléje beosztott amerikai
konzult a guinea-- i kormány durva hangú jegyzékben
a most magát Egyenlítői Guineá-na- k nevező ország el-hagyására
szólította fel A kiutasítás okáról senki sem
tud semmit
MÁRCIUS 21 VASÁRNAP — Cosgrave az ír kö-ztársaság
miniszterelnöke az amerikai kongresszus két
házának közös ülésén beszédet mondott Cosgrave el-ítélően
nyilatkozott arról hogy-amerika- i irek fegyvert
OTj 11
Sir Winston Churchil szobra a londoni Parliament Squaren: Sir Winston aggodalmasan szemléli
Londont és talán nem is indokolatlanul Churchill áldozattal és tehetségcsen szolgált Angol
Birodalma ma már — csak Anglia
vesztére törő Szovjetunió-nak
adott amerikai támo-gatás
olyan széleskörű s
nagyarányú és — ami a
legfeltűnőbb benne — any-nyi- ra
egyoldalú hogy az
ember föl kell hogy tegye
a kérdést:
— Mi ez ha nem hazaá-rulás?
Minthogy azonban szán-dékos
tudatos hazaáru-lást
nehéz föltételezni más
motívum után kell kutatni
Ezért kell
kiszolgálni az
oroszokat
Ezzel szolgált Kissin-ger
három bizalmasnak
szánt nyilatkozatával
amíillítlMlj
amelyek véletlenül egy
szerre napokkal ezelőtt ju-tottak
nyilvánosságra
Az egyiket Zumwalt ten-gernagynak
tette abban az
időben amikor Zumwalt
az amerikai haditengeré-szet
vezérkarának főnö-ke
Kissinger pedig még
nem külügyminiszter ha-nem
Nixon külügyi tanács-adója
volt A másik Kis-singer-nyilatkoz-atot
szám-jeles
körtávirat tartalmaz-ta
melyet decemberben
küldött szét a State De-partment
a külföldön dol-gozó
amerikai -- nagyköveteknek
Ennek alapgondo-latait
tükrözte (és ez a har-madik
forrás) az a bizalmas
értekezlet amelyet ugyan- -
muníciót és robbanó anyagokat csempésznek Észak-Írország- ba
a terroristák támogatására Nem ez a mód-ja
annak hogy az angolokat Észak-Írorszá- g elhagyá-sára
lehessen rábírni — jelentette ki az ir miniszter-elnök
o Rodéziában megszakadt a tárgyalás Ian Smith
miniszterelnök és Nikomo néger vezér között Nikomo
azt követelte hogy a kormányhatalmat egy-k- ét éven
belül adják át a néger lakosság képviselőinek Ezzel
szemben Smith miniszterelnök 10-1- 5 éves átmenetet ja-vasolt
Itt említjük meg hogy az amerikai szenátus
külügyi bizottságában Kissinger külügyminiszter kije-lentette
hogy ha polgárháború tör ki a (több mint 6
milliónyi) néger többség és a (270 ezer főt számláló)
fehér kisebbség között akkor a fehérek semmilyen kö-rülmények
között sem számíthatnak az Egyesült Álla-mok
segítségére
MÁRCIUS 22 HÉTFŐ — A francia miniszterelnök
Jacques Chirac Libanonba utazott Párizsban kijelen-tették
hogy fontos gazdasági és politikai kérdésekre
kerül sor A tárgyalások rendkívüli kényesek mert
Nyugat-Szahar- a kérdése kerül napirendre
o William Scanton az Egyesült Államok új ENSz
nagykövete átadta megbízó levelét Kúrt Waldheim fő-titkárnak
(Folytatás a 2 oldalon)
csak decemberben még-pedig
Londonban tartottak
meg az Egyesült Álla-moknak
Európában állo-másozó
nagykövetei
Ezen a konferencián ket-ten
ismertették az ameri-kai
külpolitika legköze-lebbi
céljait Kissinger és
Sonnenfeldt A State De-partment
fő orosz szakér-tője
Kissingernek Zumwalt
előtt tett kijelentéseit ma-ga
a tengernagy hozza nyil-vánosságra
most megje-lenő
könyvében A tit-kos
körtávirat szövege
Londonban szivárgott ki
Onnan jöttek a titkos nagy-követi-
konferenciáról
szóló hírek is
Kissinger mind a három
alkalommal úgy beszélt -- mint aki azt hiszi hogy a
détente-r- a azért van szük-ség
mert az amerikaiak
politikai öntudatuk és aka-raterejük
hiányossága
következtében lelkileg al-kalmatlanok
egy világha-talom
szerepének a betöl-tésére
Zumwalt-na- k Kissinger
azt fejtegette hogy ugyan-úgy
mint a múltban le-tűnt
birodalmak most
Amerika is hanyatlás-nak
indult A nagykövete-ket
pedig azzal vigasztal-ta
hogy egy kommunista
Nyugat-Európ- a nem csak
Amerikának okozna prob-lémákat
hanem a Szov-jetuniónak
is mert az oro-szok
nem olyan tehetséges
birodalom-építő- k mint
voltak a franciák és az an-golok
Végül is Kissinger
s s
arra a következtetésre ju-tott
hogy a külpolitikai té-ren
lelkileg impotens Egye-sült
Államok számára az a
legjobb ha világpolitikai sze-repükben
megelégszenek a
Szovjetuniónak való asszisz-tálással
Kissingernek ezt a téte-lét
egészítette ki (Evans
és Novak szerint) Sonnen-feldt
azzal hogy a kelet-európai
népek ki akarnak
szabadulni az orosz-kommunis- ta
kényszerzubbony-ból
és ez ujabb világhá-borúra
vezethet A Szovjet-unió
és a keleteurópai ál-lamok
között tehát organi-kus"
egyesülést (organio
union-t- ) kellene létrehoz-ni
— mondta volna Sonnen-feldt
de nem világos hogy
ezen pontosan mit értett:
nyílt annektálást-- e vagy
csak" a csatlósállamok-nak
a Szovjetunióba való la-zább
bekebelezését
Ami már most Kissin-gernek
azt a véleményét
illeti hogy Amerika veze-tői
politikailag degenerál-ta- k
ezt valószínűleg jól
látja Hogy maga az ame-rikai
nép is az volna nem
hisszük De még ha igaza
lenne és ha Amerika való-ban
a bukás felé csúsznék
akkor is hogyan lehet a
külügyminisztérium élén
megtűrni olyan embert
aki ezt -- a folyamatot nem
fékezi hanem gyorsítja
Erre a gyorsításra hívja
fel a figyelmet Zumwalt
könyve amikor megálla-pítja
hogy Níxon Kissin-ger
és munkatársaik „elő-re
megfontolt módszeres
V
és sajnos nagyon sikeres
erőfeszítéssel néha
hallgatásukkal néha csa-lással
eltiltkolták hogy az
ország biztonságának
szempontjából döntő jelen-tőségű
kérdésekben (úgy
mint az atomfegyverke-zést
és Amerika katonai
gyöngeségét illetően) iga-zában
milyen politikát
folytattak"
Aholá
fantazmagória
kezdődik
Hogy a haditengerészet
volt főnöke a külügymi-nisztert
a közönség félre-vezetésével
vádolja az
önmagában dermesztő je-le
az amerikai közélet zül-lésének
De van ami még
ennél is ijesztőbb ebben
az öngyilkossággal fenye-gető
amerikai külpoliti-kában
És ez az hogy a
détente-politik- a két lábon
jár
Az egyik Kissingernek az
a hite amiről az előbb volt
szó hogy Amerika hanyat-lása
feltartózhatatlan A
másik pedig Kissingernek
az a föltevése (és itt me-gint
a New York Times-o- t
idézzük) hogy ha az
amerikai-oros- z bizottsá-gok
révén „a szovjet-bürokrác- ia
bevonódnék az
Egyesült Államokkal való
kapcsolatokba akkor a
Kremlnek komolyan meg kel-lene
gondolnia olyan politikai
lépések megtételét ame-lyek
az Egyesült Államokat
felizgatnák ' '
Ez az a pont ahol (ha
a Kissingerrel intim vi-szonyt
fenntartó New York
Times értesülése hiteles)
Kissingernek nem csak az
ítéletében hanem a jóhi-szeműségében
is kételkedni
kell Mert ha a szovjetkor-mányt
ilyesmi akár csak
feszélyezné akkor nem ke-rülhetett
volna sor sem az
atomfegyverkezést korlá-tozó
amerikai-oros- z egyez-mény
sorozatos megsérté-sére
sem a középeurópai
orosz haderők túlsúlyának
további nagyszabású fel-duzzasztására
sem az
orosz haditengerészet
félelmetes arányú növelé-sére
sem pedig Angolá-ban
az orosz-kub- ai katonai
akcióra
Ha tehát a State Depart-ment
dolgairól mindig jól
informált New York Ti-mes-n- ak
igaza van akkor
Kissinger olyasmire ala-pítja
a détente keretében
tett egyoldalú amerikai en-gedményeket
amiről
(Folytatás a 3 oldalon)
-
PP%H44JA%Jfl iWÍmIiJ HmIi mtJ&m 4l(HbWLnrf)hrfM lffF%"lí"l fNpSkS'Wl"ii(?iiS(H'5 pn!fhiVBSJfc