Kanadai Magyarsag, February 14, 1976

              W ÉM& A l§ V f§7 A lH H W A lH wllf V llif A W fisk m V Jtf A IJ1 H W ibJtf A ¥W plk 1
i :aii4wmírfy SZERKESZTŐSÉG
XXVI évf 7 szám ÉS KIADÓHIVATAL:
Vol 26 No7 412BloorSt W
1976 február 14 Toronto Ontario Canada
Second Class Mail M5S 1X5
Registration Number 1309 Tel: (416) 924-835- 3 Ára 30 cent
!STT!i: -- r'""T "'7' P??V ''' ' y"" T jy'TA" "-T~"~-
sy il? ?"L™d"™ iyHwgwwwriyrerarTO
~W o o
orcl nieghiita
detente-p- o lOK"
A belga honvédelmi miniszter szerint „Nyugat-Európ- a nem hagyatkozhatik többé Amerikára" — Az angol nép kezdi
megelégelni a szakszervezeti terrort A PLO nem megsemmisíteni akarja Izraelt hanem beolvasztani Algíri ge-rillák
kubai és vietnami tisztek vezetése alatt harcolnak A néger Zambia Angola felől orosz-kub- ai támadást vár
Trudeau is a szovjet szekerét tolja
Frey András írja az
A détente következtében
Amerika úgyszólván min-denütt
hátrál tekintélyét
és pozícióját az egész vilá-gon
veszélyek fenyegetik
S minthogy erre az ameri-kai
választókegy része kezd
rájönni Ford attól tart
hogy ősszel az elnökválasz-táson
ő fogja ennek meg-inni
a levét
Ford ugyanis azonosítot-ta
magát Kissinger déten-te-politikájáv- al
és lehetsé-ges
hogy ha a détente-elle-fie- s
Hangulat tovább terjed
Amerikában akkor Ford
talán még az elnökjelöltsé-gig
sem jut el
Hogy ezért fékezi Ford
Kissingert csak föltevés
De az tény hogy Ford meg-húzta
a gyeplőt és hogy
Kissinger hirtelen lelassult
s ma már óvatosabban e-gyen- geti
a Szovjet útját
mint tette eddig
Színház és
szemfényvesztés
A détente-politik- a mér-séklésében
mindenesetre
több a színház és az ameri-kai
választók felé megren-dezett
szemfényvesztés
minta komoly politikai tar-talom
Kissinger például tiltako-zik
az Angolában folyta-tott
orosz-kuba- i hadviselés
ellen és katonai erőszak
helyett politikai megoldást
javasol De csak akkor kez-dett
protestálni amikor a
moszkovita seregek már
bebiztosították győzelmü-ket
Ha komolyan akart
volna Kissinger közbelép-ni
akkor erre idejében
sok-so- k hónappal elötíb ha-tározta
volna el magát
Ami pedig a politikai
megoldást illeti ebben
sem látszik őszintének
Moszkva embereinek
H
ENSz székhelyéről i
győzelme után ugyanis
politikai megoldás csak ko-alíció
formájában jöhet lét-re
Azt pedig tudjuk — és
Kissinger is tudja — hogy
akommunistákkal való ko-alíció
mit jelent
Kissinger azt is közölte
hogy Angola miatt nem ad
vámkedvezményt a Szov-jetuniónak
s hogy ugyan-csak
Angola miatt nem
pártolja többé hogy az a-merik- aiak" milliárdokat
fektessenek be Szibériába
a'z'orbsz gaz és olajterme-lés
fejlesztésére
Ennek a „szankciónak"
sincs politikai hitele A
szovjetnek nem a vámked-vezmény
fontos igazán ha-nem
az Amerikától kapott
technológiai segítség és ga-bona
ennek a megvoná-sával
Kissinger még csak
nem is fenyegetödzött!
Hogy Kissinger akar--e
Szibériára dollármilliókat
költeni az nem számít Ez
nem Kissingeren hanem
Rockefeller-éke- n és azokon
a mammutvállalatokon
múlik amelyek 3-- 4 évvel
ezelőtt még hasznot remél-tek
a 10-1- 2 milliárdos sz-ibériai
befektetéstől de
azóta rájöttek hogy nem
érdemes ilyen óriási koc-kázatot
vállalniok
Hogy Kissinger valóban
hajlandó-- e Brezsnyev aka-ratával
szembeszállni az
akkor fog kiderülni amikor
az atomfegyverkezés kor-látozásáról
szóló tárgya-lást
tovább folytatják
Amerika és Oroszország
érdeke két ponton ütközik
össze a hosszútávú új orosz
bombavető és a pilóta nél-küli
új amerikai repülőgép-rakéta
dolgában És Wash-ingtonban
mindenkitől azt
hallja az ember hogy Kis-singer
ezt a két vitát is
amerikai engedménnyel a-ka- rja
elsimítani
v
Kissinger unja az ENSz üléseit Mellette Moynihan USA követe sem
nagyon lelkesedik Le is mondott követi megbízatásáról és visszamegy
tanárnak a Harvard egyetemre
Orosz fegyverekkel
vívott háborúk
Amerika visszaszorítá-sáról
egy Washington-ban
dolgozó japán diplo-mata
is beszélt Az sza-vait'sürítj- ük
össze a követ-kezőkben:
— Mindenütt
orosz fegyverekkel folyik a
küzdelem Amerika véden-cei
ellen és az amerikaiak
sehol sem állnak a sarkuk-ra
Az arabok közt három
ilyen háború tört ki Dél-Jeme- n
orosz fegyverekkel
visef hadat Omán ellen Li-banonban
orosz fegyve
rekkel győzték le"azokát
akik Amerikában remény-kedtek
S a Nyugathoz hú-zó
Marokkó ellen Algériá-ból
küldött gerillák harcol-nak
mégpedig Moszvából
dirigált kubai és vietnami
tisztek vezetése alatt A
középafrikai Zambiát né-gerek
lakják de a kormá-nya
nem marxista Ezért
büntetik azzal hogy —
mint Zambia elnöke a rá-dión
bejelentette — az An-golában
előnyomuló o-ro- sz „tigris" és kubai
„kölykei" támadást kész-ítenek
elő Angolából a
szomszédos Zambia ellen
— Ennek ellenére az a-mer- ikai
kongresszus nem
engedi hogy Angolát pró-bálják
megmenterii Azt
az Angolát ahonnan orosz
tengeri és légierők közvet-len
nyomást tudnak gya-korolni
az Egyesült Álla-mokra
És ha az amerikai
szenátus és a képviselő-ház
szemében nem fontos
Angola miért lenne fontos
Japán? Egyáltalán hol az
a határ ahol ez a tudatlan
és felelőtlen társaság
(mármint az amerikai
kongresszusban uralkodó
többség) észrevenné hogy
az orosz terjeszkedés fe-nyegeti
Amerika biztonsá-gát?
_ A kép teljessége kedvéért
a japán hozzátehette volna
%&&%% ~"
- s VV í '
Tí Sf l' j - ' ' t-- V
Az izraeli-libano- ni határon — ahol
hogy az orosz fegyverek
csak kívülről veszélyezte-tik
de a baloldal aknamun-kája
belülről aknázza alá
Amerikát Valóban a
kongresszus nem csak az
amerikai diplomáciát bé-nítja
meg hanem az FBI-- t
és a CIA-- t is az oroszok és
a kommunisták elleni vé-dekezésnek
ezt a két fontos
eszközét
Nyugat-Európár- a szin-tén
külső és belső veszé-lyek
leselkednek: a NÁTÓ
katonai és politikai gyön-gülése
a nyugateurópai ál-lamok
fegyverkezésének
csökkenése és a baloldal
détente-propagandá- ja Te-tejében
pedig még az is
hogy a francia és olasz
szocialisták a kommunis-tákkal
szövetkezve akar-nak
kormányra jutni
Mit ér a demokrácia?
Erre jajdult fel a belga
honvédelmi miniszter Pa-ul
vanden Boeynants ezek-kel
a szavakkal:
— A Szovjetuniónak si
JANUÁR 29 CSÜTÖRTÖK — Az ENSz közgyűlésé-nek
Apartheid-bizottság- a új elnököt választott Mme
Jeanne Martin Cassé személyében Ez az Amerika
elleni gyűlöletéről ismert néger delegátusnö a szovjet-csatlósnak
számító Guineát képviseli az ENSz-be- n
A harmadik világnak hozzá hasonló szószólóiról beszélt
Moynihan az Egyesült Államok ENSz-nagyköve- te amikor azt mondta hogy Amerikának ezeket' az ellen-ségeit
nem dédelgetni kell hanem rájuk kell szólni
A harmadik világ magatartására vetett fényt Mme
Cassé akkor is amikor Angoláról beszélt Hogy Ango-lában
orosz tisztek vezetésével és orosz fegyverekkel
11 ezer kubai katona harcol arról hallgatott Csak az
Angolába küldött délafrikai katonákról beszélt mint
„az Egyesült Államoktól Angolára rászabadított ku-tyákról"
Érthető hogy Mme Cassé Lenin-békedíj- at
kapott
JANUÁR 30 PÉNTEK — Portugáliában tovább fo-lyik
a kommunisták visszaszorítása A Republica című
napilapot a nyomda kommunista munkásai tavaly
májusban lefoglalták és a kormány a lapot most adta
vissza jogos tulajdonosainak a nagj'részt szocialista
pártállású részvényeseknek A lap szerkesztősége azon-ban
még mindig a munkások' kezén van
Tű o OH O 13 T
&
V4 -- ~í"1 v
állandóan hallani a fegyverropogást—
került Amerika és Nyugat-Európ- a
népeit meggyőznie
hogy a détente az Atlanti-szövetséget
fölöslegessé
tette és hogy amit a Nyu-gat
fegyverkezésre költ az
kidobott pénz Hitler is dé-tente-- ról
beszélt a máso-dik
világháború előtt
Minthogy Washington hisz
a détente-ba- n Nyugat-Európ- a
nem hagyatkozha-tik
többé Amerikára
Ilyen lenézéssel még so-ha
semmilyen szövetséges
állam minisztere nem be-szélt
Amerikáról Ami nem
csak szomorú hanem ne-vetséges
is
A jelenlegi európai kö-rülmények
között ugyanis
— hátuk mögött a pacifis-ta
baloldallal és előttük a
NÁTÓ-ná- l sokkal nagyobb
orosz haderőkkel — a nyu-gateurópai
államok nem
tudnak katonailag a ma-guk
lábára állni Csak ket-tőt
tehetnek
Imádkozhatnak azért
hogy az amerikai détente
után valaki pontot tegyen
És ha Amerika újra Viet
ní
r
H
angol feliratú táblák figyelmeztetik
namhoz vagy Angolához
hasonló problémával ta-lálná
magát szemközt ak-kor
az európaiak ha már
nem mozdítják meg a kis-ujjukat
sem legalább ne
szegődjenek megint az
Amerika-ellene- s kórushoz
mint tették Vietnám és
Csile idején
Az európaiak csak egy
enyhítő körülményre hi-vatkozhatnak
Arra hogy
az kormányaik még min-dig
különbül viselkednek
mint Kanada Amelynek
miniszterelnöke nem átal-lott- a
az Angolán elköve-tett
orosz-kuba- i eröszakot
mentegetni És a Moszkvát
Afrikában is kiszolgáló
Castro politikai judiciu-má- t
méltatni
Annak láttán hogy Tru-deau
havannai nyilatkoza-tával
a szovjet szekerét tol-ja
s hogy a kanadai nép
ezt tűri joggal teszi fel az
ember a kérdést:
— Mit ér a demokrácia
ha a Nyugat elleni erkölcsi
árulásnak nincsenek politi-kai
következményei?
' JANUÁR 31 SZOMBAT — Javits amerikai szenátor
felesége lemondott „mellékkeresetéről" Javits-n- é tud-valevően
nagy fizetésért vállalta hogy összeköttetéseit
a pezsa kormány propagandájának a szolgálatába állítja
Miután Javits a szenátus külügyi bizottságának be-folyásos
tagja világos hogy e között és feleségének
egy idegen kormánytól származó jövedelme között
politikai összeférhetetlenség forog fenn A lemondással
elsimított skandalumot az teszi még érdekesebbé hogy
Javits-n- é az ellene elhangzott bírálatról ezíl mondta:
A női egyenjogúságot sérti ha egy asszonynak a férje
miatt kell egy állást otthagynia — Arról hogy politikát
ós üzletet házaspároknak sem illik összekeverniük nem
beszélt
Az amerikai szenátus megszavazta azt a törvény-javaslatot
amely szerint az Egyesült Államok partjai-tól
számított 200 mérföldes övezeten belül a tengert
halászati szempontból amerikai szuverenitás alá helye-zik
A törvényjavaslatot — amelyet még a képviselő-háznak
is el kell fogadnia — azért nyújtották be mert
az Amerika körüli vizeken a Szovjetuniónak és egyes
keleteurópai csatlósainak óriási halászhajói cirkálnak
Valóságos „úszó halgyárak" s ezek annyi halat
(Folytatás a 2 oldalon)
1
fcíJfWWt'Mwwfc £3!4frit%£h0if9<1laJ9ll'-P- t LAkrfflHin(VMtotaMtaAjfhJE%rfMU9wtawnMSMt4lb4kAWf%VMiMiMivAtMftaiartH4 lillWfc WHl Wfc'ihjWfclJMWill-iWii"fcWMHIIhik- i
K
— —
—
S
az
ő
ö
o
a külföldi újságírókat a veszélyre
A Középkelet kezd
Amerika ellen
fordulni
A Nyugat hanyatlásá-nak
az arabok is levonják
a konzekvenciáit A fonto-sab- b
arab országok közül
(az északafrikai Líbia és
Algír mellett) magán a Kö-zépkeleten
csak Irak ke-zelte
ellenségként az Egye-sült
Államokat A konzer-vatív
Transjordánia Ame-rikához
húzott az egy idő-ben
nagyon is középutas
Szíria pedig Washington
barátai és ellenfelei közt
evezett Most azonban Szí-ria
sőt Transzjordánia is
közeledik a radikális és
Nyugat-gyűlöl- ő Irakhoz
És mind a hárman támo-gatják
azt a szovjetpoliti-kát
amely a Szaúdi Ará-bia
Egyiptom és Amerika
közti együttműködés ellen
irányul
Ha ezt sikerül elérniök
Amerika az egész Közép-keleten
kínos defenzívába
szorul
Ugyanakkor a paleszti-nai
arab politika' is válto-záson
megy át Az 1967-e- s
háború előtt Nasszer prog-ramja
Izrael megsemmisí-tése
volt 67 után némi
enyhülés állott be Az ara-bok
akkor arra az állás-pontra
helyezkedtek
hogy ha Izrael a 67-b- en el-foglalt
területeket vissza-adja
akkor az arabok haj-landók
a távolabbi jövőre
bízni annak a kérdésnek az
elintézését hogy --meg tudn-ak-
e barátkozni" Izrael lé-tezésével
Ami Nasszer
megsemmisítési program-jának
gyakorlatilag a fel-adását
jelentette
Még 1974 őszén is tehát
a 73-a- s háború után az
ENSz közgyűlésén Arafát
úgy beszélt mint aki nem
törekszik az izraelik kö- -
(folytatás a 3 oldalon)
+