000374 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
XXVI évf 32 szám WmMÉmm¥XfS ES KIADÓHIVATAL: 1976 Vol26No32 augusztus 7 mmmmwWMImeA3 V ¥4 U ¥4 W gg ? PJ V I CJtJ sJ_fAlbSW Toronto 412BloorStWM 0ntario" Canada Second Class Mail EagjBSJiBg M5S 1X5 Registration number 1309 ™$Ö[II3I (416) 924"8353 l&sg&meyVia Ára 30 cent Izrael titokban iMDaBOMi oro aiifcoka A palesztin gerillák politikai poziciója forog kockán Libanonban — Tovább erősítik szovjet-flott- át Földközi-tenger keleti medencéjében — Moszkvában tartanak hogy Kelet-Európáb- an gazdasági bajok politikai kirob-banásra vezetnek Szellemileg is megerőszakolják „harmadik világ" népeit — Két év óta először egy szál kommu-nista sincs portugál kormányban — Törökország és Görögország hadi készültséget rendelt el inagyar ember letartóztatásával akarta zsarolni Tito Frey András írja azBSHSas székhelyéről Az elmúlt hét — s talán az elmúlt évek — legérde-kesebb hírét három lap a párizsi „Figaro" Le Monde" s a „Washington Post" jelentéseiből lehet összeállítani A kép ami ezekből elénk tárul európai ember mében egymásnak annyi-ra ellentmondó tények ke-verékéből hogy az va-lóságoskarik- atúra Az éjszaka leple alatt Az történik ugyanis hogy éjjel a sötétség lep-le alatt a tengeren Iz-raelből a libanoni kei észt é-nye-knek nagy orosz tanko-kat rakétákat mindenféle fegyvert miniciót szállí-tanak Ezt pedig Ameriká-val néhány nyugat-európai kormánnyal való titkos megállapodás alap-ján teszik Izrael azért nem visz iz-raeli vagy nyugati gyárt-mányú fegyvereket Liba-nonba hogy ha a mozle-me- k foglyul ejtenek ke-resztényeket akkor a ná-luk talált fegyverekkefne lehessen rájuk bizonyítani hogy az izraeliek támo-gatják őket (Izrael pedig azért tud orosz tankokat orosz katonai fölszere-lést csempészni Libanon-ba mert a két legutóbbi háborúban egyiptomiaktól szíriaiaktól zsákmá-nyolt fegyvereket mind a Szovjetunióban vagy Cseh-országban gyártották) Az Izraelből Libanonba menő szállítmányok lát-tán a mozlemek termé-szetesen árulásról zsidók-nak keresztényeknek a Nyugattal való paktálásá-tó- l arabellenes össze-esküvésről beszélnek Ez a vád logikusan hang-zik A bökkenő csak az hogy ez a fegyverszállí-tás Szíria „passzív együtt-működésével" folyik És hogy erről bizalmasan az egyiptomi szaudi-arábi- ai kormányt is tájékoztatták eddig egyik tiltako-zott ellene Aminek pedig az arab világ három vezető hatal-ma úgymint Egyiptom Szaúdi Arábia Szíria félrenézéssel szabad utat enged azt nehéz arabel-lenes konspirációnak mi-- nősíteni Ha a felszínt nézzük ak-kor Libanonban nyugati orientációjú kereszté-nyek oroszbarát mozle-mek harcolnak egymás ? 5 ' i ' a o a a a --r- a a és sze- - áll át és és és és és és is és és sem és és sal Lényegileg azonban a küzdelem Szíria és a PLO közt folyik A PLO utolsó menedéke A palesztin gerillák min-den erejüket latbavetik mert tudják hogy Libanon az utolsó menedékjük Tudják hogy a PLO és miliciája csak úgy marad-hat politikailag független és önálló ha a szíriai csapatokat Libanon elhagyására lehet kény-szeríteni ha a kereszté-nyeket leverik és egy bed-olda- li mozlem kormány jó-voltából Libanon a palesz-tin gerillák bázisává válha-ti- k Izrael ellen De ez az amit az an-tikommunista és nem-kommunista (röviden: nem radikális) arab kor-mányok elleneznek Ok ugyanis nem akkor akar-nak háborúba keveredni Izraellel amikor Moszk-va szándékosan vagy a PLO véletlenül robbant ki újabb katonai összeüt-közést Palesztinában hanem ők maguk — a egyiptomiak szíriaiak szaúdiak — akarják meg-szabni: akarnak-- e hábo-rút Izraellel s ha akarnak akkor azt mikor milyen körülmények közt akar-ják A középkeleti nehézsé-gek egyik fő forrása az hogy a nem-radikál- is ara-bok csupán negatívumok-ban értenek egyet Abban hogy mit nem akarnak Nem akarják hogy a PLO független legyen és nem akarják hogy a bal-oldali mozlemek Libanont orosz csatlóssá tegyék de azt sem akarják ami egye-dül hozhatna természetes megoldást a libanoni kér-désben: hogy a kereszté-nyek külön államot alakít-hassanak S ha egyelőre jobb híjján csak szíriai megszállással lehetne Li-banonban rendet teremte-ni azt az egyiptomiak tartják elfogadhatatlan-nak — féltékenységből Szíria iránt Ez fontosabb a szemükben mint az hogy arabok arabokat öl-dösnek Ebben az a különös hogy mindez a pánarab testvé-riség és az Izrael elleni küzdelem jegyében folyik de eddig csak azt érték el vele hogy egy arab orszá-got — s épp a legművel-tebbet Libanont — a szó szoros értelmében tönk-retették és az Izrael elle ni faltörő kost a PLO-- t a szakadék szélére taszí-tották Orosz kudarc? Ez a szakadék abban áll hogy a PLO eddig Liba: nonban állam volt az állam-ban A palesztin menekül-tek részére fenntartott ENSz-táboro- k a palesztin gerillák hadi támaszpont-jai voltak Ezeknek a „(nagyrészUamerikai -- adó-fizetők pénzéből eltartott) táboroknak bizonyos ré-szeibe sok esetben az egész táborba libanoni ren-dőr vagy katona be sem te-hette a lábát Az ENSz em-berei sem Ennek a területenkívü-liséget élvező katonai po-zíciónak és a PLO velejá-ró politikai függetlenségé-nek akar most Szíria vé-getvetni a nem-radikál- is aiab kormányok csöndes he-lyeslésével Ha ezt meg tudná tenni a PLO politikai súlya na-gyon csökkenne De a kér- - dés az: engedné-- e a Szov-jetunió hogy erre sor ke-rüljön? A helyzet ugyanis az hogy a PLO néhány héttel ezelőtt csatlakozott az oroszbarát radikális moz-lemekh- ez Ebből pedig az következik hogy a PLO néhány héttel ezelőtt csat-lakozott az oroszbarát ra-dikális mozlemekhez Eb-ből pedig az következik hogy a PLO politikai lefo-kozá- sa orosz vereséget is jelentene A szovjetkor-mány pedig nem szeret nyilvános kudarcot elszen-vedni Lehet hogy épp ezért erősítették meg a Földközi-ten-ger keleti medencé-jében Libanon közelében cirkáló orosz hadiflottát Washingtonban is nyu-gateurópai fővárosokban is azt hiszik hogy az oro-szokat óvatosságra inti az amerikai közvélemény esetleges reakciója Mert ha az oroszok partraszáll-nána- k Libanonban akkor az amerikai elnökjelöltek kénytelenek lennének a détente ellen fordulni A détente pedig politikai-lag és főleg anyagilag olyan nagy előnyöket nyújt a szovjetnek hogy sokan vannak meggyőződve ró-la: novemberig az amerikai elnökválasztásig az oro-szok sehol a Középkeleten sem fognak nyílt katonai beavatkozáshoz folyamod-ni Brezsnyevék különben még mindig nyalogatják Ji azokat a sebeket amiket az európai kommunista pártok kelet-berli- ni érte-kezletén kaptak Ezt Bel-grádból jelentik s ott rend-szerint tudják mi folyik Moszkvában Szerb forrásból jön az a hír is amely szerint a szov-jet politbüró attól tart hogy a keleteurópai csat-lósállamokban növekedni fognak a gazdasági nehéz-ségek" éshggy ezek — úgy mint Lengyelországban — kirobbanásra vezethet-nek Ezeket a bajokat Moszk-va csak úgy tudná enyhí-teni ha a Szovjetunióból Kelet-Európá- ba exportált nyersanyagok árát mérsé-kelné Ezt azonban a szov-jetrezsím- et mindjobban nyomasztó gazdasági vál-ság lehetetlenné teszi Tóth László ügye Kelet-Európába- n folyt le a Tóth László-üg- y is amely jellemző fényt vet a Kissinger-Sonnenfel- dt féle külpolitikára Ha a szerbre lefordított helységneveket tartalma-zó angolnyelvü jelentése-ket jól értjük akkor Tóth a bácskai Újverbászra való A jugoszláv állam te-rületén született 1932-be- n és 1967-be- n vándorolt ki az Egyesült Államokba Ott-hon a Bácskában egy cu-korfinomítónál ideát pe-dig Kolorádóban a legna-gyobb amerikai répa-cukorgyárban dolgozott mint a kutató osztály ve-zetője 1973-ba- n lett amerikai állampolgár és tavaly jú-liusban meglátogatta ott-hon maradt szüleit Ak-kor kémkedés címén letar-tóztatták és hét évre ítél-ték A szerbek annyi fá-radtságot sem vettek ma-guknak hogy olyan vádat emeljenek ellene amit „sem bizonyítani sem messziről megcáfolni" nem lehet A vád alaptalansága olyan kézenfekvő volt hogy erre a belgrádi ame-rikai nagykövet — egy derék ember — felfigyelt Itt kezdődött el a bot-rány Mert abban semmi különös nincs hogy kom-munista állam ügyészei és bírái hamis vádat kohol-nak Akkor kezdett az ügy cifrává válni amikor a nagykpvet kezét — Wa-shingtonból akarták lefog-ni Belgrádban köztudott dolog volt hogy a szerbek eBVí ormany azért tették rá a kezüket erre az ártatlan emberre hogy az amerikai kor-mányt megzsarolják Er-ről a „New York Times" is írt a múlt héten még Tóth szabadlábra helye-zése előtt A jugoszláv ha-tóságok értésére adták az amerikai nagykövetség-nek hogy Tóthot szabadon bocsájtanák ha az ameri-kai rendőrség tájékoztatná a jugoszláv rendőrséget a Tito-ellen- es szerb és horvát emigránsok amerikai te-vékenységéről Amikor a nagykövet LH Silberman látta hogy a diplomáciai köz-benjárás nem segít elő-vette a furkósbotot És a jugoszláv-amerik- ai keres-kedelmi kamara összejö-vetelén tehát viszonylag a nyilvánosság előtt is szó-vátette Tóth László ügyét Ez hatott Tito engedett és elhatározták hogy Tóth Lászlót szabadon bocsájt-já- k De még mielőtt érte-síthették volna erről az amerikai nagykövetsé-get Silberman-- t leszidták mégpedig Washingtonból a saját följebbvalói Az amerikai külügyi hivatal keleteurópai osztálya ugyanis megrovásban ré-szesítette azon a címen hogy Tóth érdekében „nem diplomatikus viselke-dést" tanúsított Ezt maga a nagykövet mondta el az újságíróknak közvetlenül azután hogy Tóth Lászlót föltette egy amerikai repülőgépre És hozzátette: — Mit ér ez az ország [mármint Amerika] ha oda jutunk hogy egy ártatlan amerikai állam-polgárt bebörtönöznek és nem törődünk vele?! Sonnenfeldt és Silberman Hogy a détente-o- s Son-nenfeldt irányítása alatt álló keleteurópai osztály mindenképp még egy ár-tatlan amerikai magyar bebörtönzése árán is tart-ózkodni akart attól hogy egy kommunista kormány nemtetszését magára vonja az természetes Elvégre ez a Sonnen-feldt volt az aki december-ben Londonban Kissinger jobbján arról prédikált 28 amerikai nagykövet-nek hogy a keleteurópai szovjetbirodalom belső bajai világháborút vált-hatnak ki és ezt a válsá-got úgy kellene megoldani hogy organikus kapcsola ti ioielk tot hozzanak létre a kelet-európ- ai csatlósállamok és a Szovjetunió között Ami kevésbbé érthető az az hogy Silberman nagy-követ elmondta: a Tóth László ügyét elejtő kelet-európai osztály arra is hi-vatkozott hogy Tóth csak újsütetű (értsd: nem itt született tehát inem igazi") állampolgár Ezt az érvet az teszi ko-mikussá hogy maga Son-nenfeldt sem született Ame-rikában Az amerikai konzul aki a berlini Sonnenfeldt-csalá- d útlevelébe a vízu-mot beütötte aligha gon-dolta hogy aki a maga bőrét Amerikába menti át az egyszer itt olyan pozí-cióba kerül hogy Ameiika nevében megtagadhatja a védelmet egy másik politi-kai üldözöttől Mint ahogy azt Sonnenfeldt meg akar-ta tagadni Emberrablás Bukarestben A szerbek különben nem csak a magyar Tóth Lász-lót tartóztatták le olyan módon ami emberrablás-nak minősül Hanem Vlado Dapcsevics szerb ezredest is elrabolták Bukarestből Dapcsevics Sztálin em-bere volt Amikor Titót 1948-ba- n kizárták a Ko-minform- ból Dapcsevics nyugatra ment s ott az orosz politikai rendőrség szolgálatában szervezte a Tito-ellen- es horvát és szerb kommunistákat Belgiumban élt onnan uta-zott tavaly Bukarestbe „nyaralni" Augusztus 9-ik- én azonban eltűnt a szállodájából és (nyílván a román politikai rendőrség tudtával) vitték át a szer-bek a jugoszláv határon Június 21-ik- én kezdték meg perében a fötárgya-lás- t Itt jegyezzük meg Ro-mániáról lévén szó hogy nem a „Kanadai Magyar-ság" nézetét fejezte ki az a vélemény amely sze-rint a romániai ügyének rendezése reményében a trianoni határokat elfogadhatnók és hogy a területi kérdé-sek fölvetése csak akkor válik indokolttá ha a ki-sebbségek ügyének méltá-nyos rendezésére irányuló békés kísérletek kilátás-talanok maradnak Ezt a Trianonba belenyug-vó revízió-ellene- s felfogást a Szabad Európa propagálta de ez a magyar emigráci szaiTiIic attól Ártatlan katonailag kisebbsé-gek óba nem tudott behatolni Területi követelésekkel nem akarunk most előáll-ni De erre való jogunk-ról nem mondunk le Egyébként a román és szerb politikai rendőrség összejátszása is beletar-tozik az eseményeknek abba a kategóriájába amit tenoi izmusnak hívnak Hogy az írországi angol nagykövetet egy ír szer-vezet megölte és hogy bal-oldali terroristák nyolc spanyol városban követtek el bombamerényletet az mutatja hogy az erőszak-hullám az egész világot fenyegeti leginkább azon-ban Elö-Ázsiáb- an és Afri-kában virágzik Hogy Libanonban na-ponkint emberek százai esnek el az már nem is hír Arra sem figyelnek föl az emberek hogy az arábiai félszigeten a szo-vjetcsatlósnak számító Dél-Jeme- n évek óta foly-tat hadműveleteket Omán ellen Hogy az afrikai feketék a fehérektől kormányzott Rodéziát és Délafrikát el akarják torolni a föld szí-néről az természetes Ke-vésbbé érthető miért akarják előbb egymást el-pusztítani Nehéz is volna pontos listát adni arról hogy Ma-rokkótól Kenyáig és Abesz-színiát- ól Szenegálig ki ki ellen folytat háborút és ki melyik szomszédját akarja bojkottal megfoj-tani Ma már a puccso-kat is rendszerint külföld-ről szervezik Afrikában A harmadik világ" gondnokság alá helyezi — saját magát Ez a fizikai öldöklés po-litikai jelentőségben el-törpül amellett a nemrég megindult akció mellett amely arra irányul hogy az úgynevezett harmadik világ népeit szellemileg is megerőszakolja Ez abban állna hogy Ázsia Afrika és Latin-Amerik- a kormányai (Ja-pánt és még néhány civi-lizált államot kivéve) meg-egyeznének abban hogy a nyugati távirati irodák — az amerikai „Associated Press" és „UnitedPress" valamint az angol „Reu-ter" és a francia „Agen-c- e Francé-Presse- " — hírszolgálatát betiltanák a harmadik világ orszá-gaiban És minden lap (Folj tatás a 3 oldalon) p i 411 m MMmAtHbAM glfcfi49iarthmMtoMk'M!9itMiAMfltiriftk--a- i ttaHlMviki4!btfwMkMtfmi4feifcMh449iiMrihrt#$iiflbi MMrfMWk4liftarft)ta --I
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, August 07, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-08-07 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000341 |
Description
Title | 000374 |
OCR text | XXVI évf 32 szám WmMÉmm¥XfS ES KIADÓHIVATAL: 1976 Vol26No32 augusztus 7 mmmmwWMImeA3 V ¥4 U ¥4 W gg ? PJ V I CJtJ sJ_fAlbSW Toronto 412BloorStWM 0ntario" Canada Second Class Mail EagjBSJiBg M5S 1X5 Registration number 1309 ™$Ö[II3I (416) 924"8353 l&sg&meyVia Ára 30 cent Izrael titokban iMDaBOMi oro aiifcoka A palesztin gerillák politikai poziciója forog kockán Libanonban — Tovább erősítik szovjet-flott- át Földközi-tenger keleti medencéjében — Moszkvában tartanak hogy Kelet-Európáb- an gazdasági bajok politikai kirob-banásra vezetnek Szellemileg is megerőszakolják „harmadik világ" népeit — Két év óta először egy szál kommu-nista sincs portugál kormányban — Törökország és Görögország hadi készültséget rendelt el inagyar ember letartóztatásával akarta zsarolni Tito Frey András írja azBSHSas székhelyéről Az elmúlt hét — s talán az elmúlt évek — legérde-kesebb hírét három lap a párizsi „Figaro" Le Monde" s a „Washington Post" jelentéseiből lehet összeállítani A kép ami ezekből elénk tárul európai ember mében egymásnak annyi-ra ellentmondó tények ke-verékéből hogy az va-lóságoskarik- atúra Az éjszaka leple alatt Az történik ugyanis hogy éjjel a sötétség lep-le alatt a tengeren Iz-raelből a libanoni kei észt é-nye-knek nagy orosz tanko-kat rakétákat mindenféle fegyvert miniciót szállí-tanak Ezt pedig Ameriká-val néhány nyugat-európai kormánnyal való titkos megállapodás alap-ján teszik Izrael azért nem visz iz-raeli vagy nyugati gyárt-mányú fegyvereket Liba-nonba hogy ha a mozle-me- k foglyul ejtenek ke-resztényeket akkor a ná-luk talált fegyverekkefne lehessen rájuk bizonyítani hogy az izraeliek támo-gatják őket (Izrael pedig azért tud orosz tankokat orosz katonai fölszere-lést csempészni Libanon-ba mert a két legutóbbi háborúban egyiptomiaktól szíriaiaktól zsákmá-nyolt fegyvereket mind a Szovjetunióban vagy Cseh-országban gyártották) Az Izraelből Libanonba menő szállítmányok lát-tán a mozlemek termé-szetesen árulásról zsidók-nak keresztényeknek a Nyugattal való paktálásá-tó- l arabellenes össze-esküvésről beszélnek Ez a vád logikusan hang-zik A bökkenő csak az hogy ez a fegyverszállí-tás Szíria „passzív együtt-működésével" folyik És hogy erről bizalmasan az egyiptomi szaudi-arábi- ai kormányt is tájékoztatták eddig egyik tiltako-zott ellene Aminek pedig az arab világ három vezető hatal-ma úgymint Egyiptom Szaúdi Arábia Szíria félrenézéssel szabad utat enged azt nehéz arabel-lenes konspirációnak mi-- nősíteni Ha a felszínt nézzük ak-kor Libanonban nyugati orientációjú kereszté-nyek oroszbarát mozle-mek harcolnak egymás ? 5 ' i ' a o a a a --r- a a és sze- - áll át és és és és és és is és és sem és és sal Lényegileg azonban a küzdelem Szíria és a PLO közt folyik A PLO utolsó menedéke A palesztin gerillák min-den erejüket latbavetik mert tudják hogy Libanon az utolsó menedékjük Tudják hogy a PLO és miliciája csak úgy marad-hat politikailag független és önálló ha a szíriai csapatokat Libanon elhagyására lehet kény-szeríteni ha a kereszté-nyeket leverik és egy bed-olda- li mozlem kormány jó-voltából Libanon a palesz-tin gerillák bázisává válha-ti- k Izrael ellen De ez az amit az an-tikommunista és nem-kommunista (röviden: nem radikális) arab kor-mányok elleneznek Ok ugyanis nem akkor akar-nak háborúba keveredni Izraellel amikor Moszk-va szándékosan vagy a PLO véletlenül robbant ki újabb katonai összeüt-közést Palesztinában hanem ők maguk — a egyiptomiak szíriaiak szaúdiak — akarják meg-szabni: akarnak-- e hábo-rút Izraellel s ha akarnak akkor azt mikor milyen körülmények közt akar-ják A középkeleti nehézsé-gek egyik fő forrása az hogy a nem-radikál- is ara-bok csupán negatívumok-ban értenek egyet Abban hogy mit nem akarnak Nem akarják hogy a PLO független legyen és nem akarják hogy a bal-oldali mozlemek Libanont orosz csatlóssá tegyék de azt sem akarják ami egye-dül hozhatna természetes megoldást a libanoni kér-désben: hogy a kereszté-nyek külön államot alakít-hassanak S ha egyelőre jobb híjján csak szíriai megszállással lehetne Li-banonban rendet teremte-ni azt az egyiptomiak tartják elfogadhatatlan-nak — féltékenységből Szíria iránt Ez fontosabb a szemükben mint az hogy arabok arabokat öl-dösnek Ebben az a különös hogy mindez a pánarab testvé-riség és az Izrael elleni küzdelem jegyében folyik de eddig csak azt érték el vele hogy egy arab orszá-got — s épp a legművel-tebbet Libanont — a szó szoros értelmében tönk-retették és az Izrael elle ni faltörő kost a PLO-- t a szakadék szélére taszí-tották Orosz kudarc? Ez a szakadék abban áll hogy a PLO eddig Liba: nonban állam volt az állam-ban A palesztin menekül-tek részére fenntartott ENSz-táboro- k a palesztin gerillák hadi támaszpont-jai voltak Ezeknek a „(nagyrészUamerikai -- adó-fizetők pénzéből eltartott) táboroknak bizonyos ré-szeibe sok esetben az egész táborba libanoni ren-dőr vagy katona be sem te-hette a lábát Az ENSz em-berei sem Ennek a területenkívü-liséget élvező katonai po-zíciónak és a PLO velejá-ró politikai függetlenségé-nek akar most Szíria vé-getvetni a nem-radikál- is aiab kormányok csöndes he-lyeslésével Ha ezt meg tudná tenni a PLO politikai súlya na-gyon csökkenne De a kér- - dés az: engedné-- e a Szov-jetunió hogy erre sor ke-rüljön? A helyzet ugyanis az hogy a PLO néhány héttel ezelőtt csatlakozott az oroszbarát radikális moz-lemekh- ez Ebből pedig az következik hogy a PLO néhány héttel ezelőtt csat-lakozott az oroszbarát ra-dikális mozlemekhez Eb-ből pedig az következik hogy a PLO politikai lefo-kozá- sa orosz vereséget is jelentene A szovjetkor-mány pedig nem szeret nyilvános kudarcot elszen-vedni Lehet hogy épp ezért erősítették meg a Földközi-ten-ger keleti medencé-jében Libanon közelében cirkáló orosz hadiflottát Washingtonban is nyu-gateurópai fővárosokban is azt hiszik hogy az oro-szokat óvatosságra inti az amerikai közvélemény esetleges reakciója Mert ha az oroszok partraszáll-nána- k Libanonban akkor az amerikai elnökjelöltek kénytelenek lennének a détente ellen fordulni A détente pedig politikai-lag és főleg anyagilag olyan nagy előnyöket nyújt a szovjetnek hogy sokan vannak meggyőződve ró-la: novemberig az amerikai elnökválasztásig az oro-szok sehol a Középkeleten sem fognak nyílt katonai beavatkozáshoz folyamod-ni Brezsnyevék különben még mindig nyalogatják Ji azokat a sebeket amiket az európai kommunista pártok kelet-berli- ni érte-kezletén kaptak Ezt Bel-grádból jelentik s ott rend-szerint tudják mi folyik Moszkvában Szerb forrásból jön az a hír is amely szerint a szov-jet politbüró attól tart hogy a keleteurópai csat-lósállamokban növekedni fognak a gazdasági nehéz-ségek" éshggy ezek — úgy mint Lengyelországban — kirobbanásra vezethet-nek Ezeket a bajokat Moszk-va csak úgy tudná enyhí-teni ha a Szovjetunióból Kelet-Európá- ba exportált nyersanyagok árát mérsé-kelné Ezt azonban a szov-jetrezsím- et mindjobban nyomasztó gazdasági vál-ság lehetetlenné teszi Tóth László ügye Kelet-Európába- n folyt le a Tóth László-üg- y is amely jellemző fényt vet a Kissinger-Sonnenfel- dt féle külpolitikára Ha a szerbre lefordított helységneveket tartalma-zó angolnyelvü jelentése-ket jól értjük akkor Tóth a bácskai Újverbászra való A jugoszláv állam te-rületén született 1932-be- n és 1967-be- n vándorolt ki az Egyesült Államokba Ott-hon a Bácskában egy cu-korfinomítónál ideát pe-dig Kolorádóban a legna-gyobb amerikai répa-cukorgyárban dolgozott mint a kutató osztály ve-zetője 1973-ba- n lett amerikai állampolgár és tavaly jú-liusban meglátogatta ott-hon maradt szüleit Ak-kor kémkedés címén letar-tóztatták és hét évre ítél-ték A szerbek annyi fá-radtságot sem vettek ma-guknak hogy olyan vádat emeljenek ellene amit „sem bizonyítani sem messziről megcáfolni" nem lehet A vád alaptalansága olyan kézenfekvő volt hogy erre a belgrádi ame-rikai nagykövet — egy derék ember — felfigyelt Itt kezdődött el a bot-rány Mert abban semmi különös nincs hogy kom-munista állam ügyészei és bírái hamis vádat kohol-nak Akkor kezdett az ügy cifrává válni amikor a nagykpvet kezét — Wa-shingtonból akarták lefog-ni Belgrádban köztudott dolog volt hogy a szerbek eBVí ormany azért tették rá a kezüket erre az ártatlan emberre hogy az amerikai kor-mányt megzsarolják Er-ről a „New York Times" is írt a múlt héten még Tóth szabadlábra helye-zése előtt A jugoszláv ha-tóságok értésére adták az amerikai nagykövetség-nek hogy Tóthot szabadon bocsájtanák ha az ameri-kai rendőrség tájékoztatná a jugoszláv rendőrséget a Tito-ellen- es szerb és horvát emigránsok amerikai te-vékenységéről Amikor a nagykövet LH Silberman látta hogy a diplomáciai köz-benjárás nem segít elő-vette a furkósbotot És a jugoszláv-amerik- ai keres-kedelmi kamara összejö-vetelén tehát viszonylag a nyilvánosság előtt is szó-vátette Tóth László ügyét Ez hatott Tito engedett és elhatározták hogy Tóth Lászlót szabadon bocsájt-já- k De még mielőtt érte-síthették volna erről az amerikai nagykövetsé-get Silberman-- t leszidták mégpedig Washingtonból a saját följebbvalói Az amerikai külügyi hivatal keleteurópai osztálya ugyanis megrovásban ré-szesítette azon a címen hogy Tóth érdekében „nem diplomatikus viselke-dést" tanúsított Ezt maga a nagykövet mondta el az újságíróknak közvetlenül azután hogy Tóth Lászlót föltette egy amerikai repülőgépre És hozzátette: — Mit ér ez az ország [mármint Amerika] ha oda jutunk hogy egy ártatlan amerikai állam-polgárt bebörtönöznek és nem törődünk vele?! Sonnenfeldt és Silberman Hogy a détente-o- s Son-nenfeldt irányítása alatt álló keleteurópai osztály mindenképp még egy ár-tatlan amerikai magyar bebörtönzése árán is tart-ózkodni akart attól hogy egy kommunista kormány nemtetszését magára vonja az természetes Elvégre ez a Sonnen-feldt volt az aki december-ben Londonban Kissinger jobbján arról prédikált 28 amerikai nagykövet-nek hogy a keleteurópai szovjetbirodalom belső bajai világháborút vált-hatnak ki és ezt a válsá-got úgy kellene megoldani hogy organikus kapcsola ti ioielk tot hozzanak létre a kelet-európ- ai csatlósállamok és a Szovjetunió között Ami kevésbbé érthető az az hogy Silberman nagy-követ elmondta: a Tóth László ügyét elejtő kelet-európai osztály arra is hi-vatkozott hogy Tóth csak újsütetű (értsd: nem itt született tehát inem igazi") állampolgár Ezt az érvet az teszi ko-mikussá hogy maga Son-nenfeldt sem született Ame-rikában Az amerikai konzul aki a berlini Sonnenfeldt-csalá- d útlevelébe a vízu-mot beütötte aligha gon-dolta hogy aki a maga bőrét Amerikába menti át az egyszer itt olyan pozí-cióba kerül hogy Ameiika nevében megtagadhatja a védelmet egy másik politi-kai üldözöttől Mint ahogy azt Sonnenfeldt meg akar-ta tagadni Emberrablás Bukarestben A szerbek különben nem csak a magyar Tóth Lász-lót tartóztatták le olyan módon ami emberrablás-nak minősül Hanem Vlado Dapcsevics szerb ezredest is elrabolták Bukarestből Dapcsevics Sztálin em-bere volt Amikor Titót 1948-ba- n kizárták a Ko-minform- ból Dapcsevics nyugatra ment s ott az orosz politikai rendőrség szolgálatában szervezte a Tito-ellen- es horvát és szerb kommunistákat Belgiumban élt onnan uta-zott tavaly Bukarestbe „nyaralni" Augusztus 9-ik- én azonban eltűnt a szállodájából és (nyílván a román politikai rendőrség tudtával) vitték át a szer-bek a jugoszláv határon Június 21-ik- én kezdték meg perében a fötárgya-lás- t Itt jegyezzük meg Ro-mániáról lévén szó hogy nem a „Kanadai Magyar-ság" nézetét fejezte ki az a vélemény amely sze-rint a romániai ügyének rendezése reményében a trianoni határokat elfogadhatnók és hogy a területi kérdé-sek fölvetése csak akkor válik indokolttá ha a ki-sebbségek ügyének méltá-nyos rendezésére irányuló békés kísérletek kilátás-talanok maradnak Ezt a Trianonba belenyug-vó revízió-ellene- s felfogást a Szabad Európa propagálta de ez a magyar emigráci szaiTiIic attól Ártatlan katonailag kisebbsé-gek óba nem tudott behatolni Területi követelésekkel nem akarunk most előáll-ni De erre való jogunk-ról nem mondunk le Egyébként a román és szerb politikai rendőrség összejátszása is beletar-tozik az eseményeknek abba a kategóriájába amit tenoi izmusnak hívnak Hogy az írországi angol nagykövetet egy ír szer-vezet megölte és hogy bal-oldali terroristák nyolc spanyol városban követtek el bombamerényletet az mutatja hogy az erőszak-hullám az egész világot fenyegeti leginkább azon-ban Elö-Ázsiáb- an és Afri-kában virágzik Hogy Libanonban na-ponkint emberek százai esnek el az már nem is hír Arra sem figyelnek föl az emberek hogy az arábiai félszigeten a szo-vjetcsatlósnak számító Dél-Jeme- n évek óta foly-tat hadműveleteket Omán ellen Hogy az afrikai feketék a fehérektől kormányzott Rodéziát és Délafrikát el akarják torolni a föld szí-néről az természetes Ke-vésbbé érthető miért akarják előbb egymást el-pusztítani Nehéz is volna pontos listát adni arról hogy Ma-rokkótól Kenyáig és Abesz-színiát- ól Szenegálig ki ki ellen folytat háborút és ki melyik szomszédját akarja bojkottal megfoj-tani Ma már a puccso-kat is rendszerint külföld-ről szervezik Afrikában A harmadik világ" gondnokság alá helyezi — saját magát Ez a fizikai öldöklés po-litikai jelentőségben el-törpül amellett a nemrég megindult akció mellett amely arra irányul hogy az úgynevezett harmadik világ népeit szellemileg is megerőszakolja Ez abban állna hogy Ázsia Afrika és Latin-Amerik- a kormányai (Ja-pánt és még néhány civi-lizált államot kivéve) meg-egyeznének abban hogy a nyugati távirati irodák — az amerikai „Associated Press" és „UnitedPress" valamint az angol „Reu-ter" és a francia „Agen-c- e Francé-Presse- " — hírszolgálatát betiltanák a harmadik világ orszá-gaiban És minden lap (Folj tatás a 3 oldalon) p i 411 m MMmAtHbAM glfcfi49iarthmMtoMk'M!9itMiAMfltiriftk--a- i ttaHlMviki4!btfwMkMtfmi4feifcMh449iiMrihrt#$iiflbi MMrfMWk4liftarft)ta --I |
Tags
Comments
Post a Comment for 000374