Kanadai Magyarsag, October 23, 1976

              Xy ' i
4ll?%ifii SZERKESZTŐSÉG
XXVI évf 43 szám SSmJSéSAmÉmM- -
ÉS KIADÓHIVATAL:
Vol26No43 Íl 412BloorStW
1976 október 23 Stm $T 4 1 V W~ ® I fi V K ff ? f J 1 Sf 4 Y S ¥ K Y V P ICfÉl Toronto 0ntario- - Canada
Second Class Mail §ÍWÍMspHÉS3™E M5S 1X5
Registration number 1309 lpl$rS Tel: (416) 924-835- 3
: E&llMq Ára 30 cent
Ford kiilpolitikai tadatlaiisaga
esész világom feltűnést keltett
Ki Amerika elnöke: Ford vagy Kissinger? — Az orosz „békepolitika" csalás és háborúra fog vezetni jelentette ki a
kínai külügyminiszter az ENSz-be- n — A Japánba menekült orosz pilóta vadászgépe a szovjet technológiai fejletlen-ségéről
tanúskodik — Néger terrorista Habsburg Ottó jelenlétében ölte meg egy rodéziai rendőr feleségél és kislá-nyát
— Kommunista kormányok kelet európai menekültek kiadatását akarják kérni — Washington minden ilyen
kérést elutasítana — Tüntetnek a baszkok — Az egy napos kanadai sztrájknak nem volt nagy sikere
Kilenc éven belül 35 államnak lesz atombombája
&"U:
A Ford és Carter közt le-folyt
külpolitikai vitáról
múlt heti számunkban már
hírt adtunk Az amerikai
elnök szavai azonban olyan
kompromittáló fényt vet-nek
a détente-politikár- a
hogy úgy érezzük újra és
tágabb szemszögből is kell
foglalkoznunk a kérdéssel
Kire szavazzanak
a magyarok?
Annál is inkább mert
nem tudunk rá példát
hogy úgynevezett- - felelős
kormányférfi egy nagyha-talom
vezetője vagy akár
csak egy kis balkáni vagy
afrikai politikus-akarno- k
olyan nagyfokú tudatlan-ságot
árult volna el köztu-domású
és kézzelfogható
tényeket illetően mint
amiről az Egyesült Álla-mok
elnöke tett tanúságot
Mégpedig akkor amikor a
televízión kb 83 millió
amerikai és több millió ka-nadai
előtt úgy beszélt
mintha Bulgária Magyaror-szág
Csehszlovákia Lengyel-ország
Kelet-Németorsz- ág és a balti államok nem áll-nának
orosz katonai
megszállás alatt
Minthogy a televízió
előtti Ford-Cart- er párbajt
az elnökválasztással kap-csolatban
vívták meg ma-gyar
szemüveggel nézve a
legfontosabb kérdés ter-mészetesen
az hogy Ma-gyarország
szempontjából
a kettő közül melyiküknek
a megválasztása látszanék
kívánatosnak?
Miután a jelenlegi ame-rikai
détente-politik- a —
Oroszországnak minden
ellenszolgáltatás nélküli
kiszolgálása és a Kárpát-medencében
való orosz
uralom újabb amerikai elis-merése
— kárára van a ma-gyar
ügynek világos hogy
a Kissinger-fél- e külpoliti-kát
folytató Ford irányá-ban
csak elutasító álláspont-ra
helyezkedhetünk
De ebből még mindig
nem következik hogy az
Egyesült Államokban sza- vazati joggal rendelkező
magyaroknak azt a taná-csot
merjük adni hogy
nosza szavazzunk Car-ter- re
unMkbeórtl őa ismimesgzbeímzhpaotnatt-- lannak látszik
Perfíd propaganda
őszinteség és lelkiisme-retesség
dolgában Ford
tűnik fel komolyabbnak
De mit érünk a jóakaratá-val
ha szellemi képességei
olyanok hogy elhiszi Kis-singern- ek hogy Kelet-Európ- a nincs orosz ura-lomnak
alávetve
Viszont hogyan bízha-tunk
meg a másiknak
Carter-ne- k a külpolitikai
tisztességében ha elnök-választási
propagandájá-ban
a baloldalnak olyan
perfíd vádjait visszhan-gozza
— mint ahogy most a
Ford-da- l való vitájában
tette — hogy Ford
buktatta meg Csíle „meg
- í
il
választott kormányát" s
hogy Ford és Kissinger An-golában
újabb Vietnamot
akart rendezni
Amikor pedig mindenki
tudja hogy a csílei „meg-választott
kormány" ki-sebbségi
kormány volt
amely a kommunista
szakszervezeti vezérek
terrorját zúdította rá az
országra
Ami pedig Angolát illeti
Kissinger nem hogy nem
akart Angolából Vietna-mot
csinálni hanem épp
ellenkezőleg: olyan kevés
pénzt kért a kongresszustól --
az angolai nem kom-munista
szervezetek
támogatására hogy az
eleve hatástalanságra
ítélte az amerikai segítsé-get
És ezt is oly későn
kérte amikor Angolának
kubai csapatoktól való
meghódítása elkerülhetet-lenné
vált
Külpolitikai
döntéseket
népszavazással
kell meghozni
De nem csak rossz-hiszeműség
jellemzi
Carter érveit hanem poli-tikai
naivitás is Kifogá-solja
hogy Fordnem vonja
be az amerikai népet
külpolitikai elhatározások
meghozatalába
Ha ezt komolyan gon-dolja
akkor ő úgylátszik
népszavazást tartana va-lahányszor
afelől kellene
dönteni hogy egy politikai
szempontból fontos jegy-zéket
elküldjenek-- e —
mondjuk a ciprusi kérdés-ben
— Ankarába vagy
Athénbe
Azt is el kell azonban is-merni
hogy még mindig
jobb ha az amerikai elnök
óriási hatalma egy Carter-fél- e
demagóg mintha egy
Ford-fél- e kiilpolitikai analfa-béta
kezében van
Mert amit Ford Kelet-Európár- ól mondott az egy
átlagos intelligenciájú kis
gimnazista szellemi
nívóját sem éri el Ford
nem hátsó gondolattal je-lentette
ki hogy a lengye-lek
szerint Lengyelország
nem áll oroszoiralom alatt
ö ezt el is hitte Kissingernek
Amikor utólag figyel- meztették botlására
próbálták magyarázni
hogy Ford voltaképpen az
ellenkezőjét gondolta an-nak
mint amit mondott de
mindenki tudta hogy nem
rosszakaratból tévedett
hanem mert nem volt na-gyon
tisztában vele hogy
miről is volt szó
Mindenesetre tény hogy
a televízióban meg sem
említette a magyarokat
szlovákokat cseheket
kelet-németek- et pedig
valószínűleg hallott már
róluk — csak még nem
mondta meg neki Kissin-ger
hogy ezek a
népköztársaságok teli
vannak szórva a szovjet-haderők
támaszpontjai-val
Nem szólva az észtekről
lettekről és litvánokról
akiket nem is „dominá-lnak"
az' oroszok mert
hiszen az ő országaikat
egyszerűen a Szovjet-unióhoz
csatolták
Ford Kissinger
és Sonnenfeldt
De ha ezt Kissinger ti-tokban
tartotta is Ford
előtt Sonnenfeldt meg-osztja
vele gondolatait
Ford szavai ugyanis So-nnenfeldt
koncepcióját
tükrözik
Sonnenfeldt tudvalévően
Kissinger jobbkeze ő volt
az aki Londonban arról
beszélt hogy a kelejeúrópai
-- államokat szervesen" kel-lene
a Szovjetunióhoz kötni
Sonnenfeldt finom em-ber
úgy hogy nem aján-lotta
kifejezetten az an-nektálásu- kat De hogy a
Szovjetunióba való beke-belezésüket
szükségesnek
tartaná azt azzal a szóval
is elárulta hogy a kele-teurópai
szovjetcsatló-soknak
„önkormányzatot"
óhajt biztosítani
Elvégre ha a régi M-agyarországon
a me-gyéknek
volt és ma az
Egyesült Államokban
Ohio-na- k van au-tonómiája
akkor a kele-teurópai
államok megelé- - gedhetnek vele ha ők is
rendelkezhetnek önkor-mányzattal
a szovjetbiro-dalom
keretében
Sonnenfeldt szavait
használta tehát Ford ami-kor
Carter-re- l való vitájá-ban
most kétszer is a kelet-európai
államok önkormá-nyzatáról
beszélt
Joggal jegyezte meg
Carter hogy ezzel a nyi-latkozatával
Ford jóváhagy-ta
Sonnenfeldt keleteurópai
elgondolását
Szolzsenyicin
a szabadság
világ-szimbólum- a"
Egyébként is mondott
Carter helytálló dolgokat
például Szolzsenyicinről:
hogy Ford az oroszok ked-véért
nem fogadta a sza-badság
„világ-szimbólumána- k" látogatását
Abban is igaza volt
Carter-ne- k hogy a külügyek
terén nem Ford hanem
Kissinger az Egyesült Álla-mok
elnöke hogy a détente-bó- l
csak a Szovjetunió húz
hasznot s hogy a szovjet
rászedi Amerikát
De vajon komolyan
gondolja-- e ezt s képes lenne-- e
emellett a Fehér Házban ki-tartani?
Úgy hogy arra a kér-désre
hogy magyar vagy
amerikai szempontból me-lyiklenne
rosszabb Ford--e
vagy Carter végeredmény-ben
nem tudunk tények-re
támaszkodó választ
adni
Csak azzal vígasztalhat-juk
magunkat hogy ha az
Egyesült Államok túl tud-ták
élni az örök világbékét
feltaláló és Európát (az
első világháború utáni bé-keszerződésekkel)
tönkre-tevő
Woodrow Wilson féle
fantaszták s az oroszokba
szerelmes Roosevelt
uralmát ha kibírták Ken
nedy elnök környezetének
a közéletbe való betelepe-dését
s ha az amerikai
külpolitika a Nixontól örö-költ
Kissinger-Sonnenfel- dt
duó-- t el tudja szenvedni
akkor remélni lehet hogy
Ford további négy évi el-nökségét
vagy az opportu-nista
Carter rezsimjét is
képes lesz elviselni
E mérsékelt derűlátá-sunknak
alapja az hogy
nem az amerikaiakban
bízunk hanem az
oroszokban Abban hogy
Amerika gyámoltalansága
láttán az oroszok olyan
vakmerővé válnak hogy
az még az amerikai paci-fistáknak
is sok leszi
Józan jobbszárny
' marxista
balszárny
A német választásra is
érdemes még egy tekinte-tet
vetni
Ennek eredménye szá-mokban
kifejezve világo-san
áll előttünk: a hét év
óta kormányon lévő
szocialista-liberáli- s koa-líció
8 mandátummal ka-pott
többet mint a két ke-reszténypárt
képviselői
Úgy hogy ha néhány libe-rális
politikus nem áll át az
ellenzékhez akkor még
négy évig a szocialista párt
jobbszárnyához tartozó
Schmidt marad kancellár
és a balszárny feje Brandt
lesz továbbra is a párt el-nöke
A napi politika nyelvére
lefordítva ez azt jelenti
hogy a marxista mániáktól
ment józan Schmidt mint
kancellár mérsékelni fogja a
détente-politik- át és
igyekszik ma}áféken tartani
a párt kommunista-bará- t bal-szárnyát
A marxista
Brandt viszont pártelnöki
hatáskörét az ellenkező-jére
fogja felhasználni
az oroszok melletti hangulat-csinálásr- a és ta Szovjet-unióhoz
húzó ij]u-szocialis-t- ák' kímélésére
Minthogy egyik sem'
tudja a másik kezét lefog-ni
ennek a fonák ket-tősségnek
(hogy a kor-mányt
a mérsékelt
Schmidt a szocialista pár-tot
pedig a radikális
Brandt vezeti) két jó és
rossz következménye le-het
A jó az hogy a kormány
gazdasági és külpolitiká-jától
a balszárny befolyá-sát
távol lehet tartani A
veszély pedig abban van
hogy a párt bürokráciájá- nak átszervezésével
Brandtnak módjában áll a STffifflllSiBlilMBil
OKTÓBER 9 SZOMBAT — A nyugatnémet kormány
a washingtoni kormánytól néhány olyan ember kiadatá-sát
kérte akik Bonnban elfekvő adatok szerint a háború
alatt politikai okokból üldözött ártatlan emberek halálát
okozták Ezzel egyidejűen az Egyesült Államok beván-dorlási
hatósága vizsgálatot rendelt el hét — egy észt
három lett egy ukrán és egy horvát — ember ügyében
akik ellen hasonló gyanú merült fel A vizsgálatot azért
indították meg mert azt hiszik hogy a hét ember közül
négyen hamis adatok alapján kaptak állampolgárságot
hárman pedig letelepedési engedélyt Minthogy a
vízum-kérésn- él előadott adatokra meg kell'esküdni és
Amerikában kevés bűnt vesznek olyan komolyan mint a
hamis esküt a helyzet az hogy ha rájuk bizonyul hogy
nem igazat vagy pedig nem a teljes igazságot jelentet-ték
be akkor állampolgárságuktól vagy tartózkodási
engedélyüktől megfoszthatják és kitoloncolhatják őket
Mégpedig abba az országba amelynek állampolgársá-gát
nem vesztették el vagy amelynek állampolgárai vol-tak
az amerikai állampolgárság elnyerésének idején
Hogy oda szállítsák őket annak két akadálya lehet Az
egyik hogy az illető állam nem fogadja be őket esetleg
arra való hivatkozással hogy ottani állampolgárságu-kat
az ottani törvények szerint elvesztették A másik
akadály pedig az lehet hogy a kitoloncolandó egyén kije-lenti
és tanúkkal igazolja hogy volt hazájában politikai
vallási vagy pedig bármilyen más okból üldözésnek
lenne kitéve Ebben az'esetben az amerikai hatóságok
arra tennének kísérletet hogy abba az államba
szállítsák őket ahonnan az Egyesült Államokba utaztak
Minthogy a keleteurópai menekültek közül úgyszólván
senki sem jött egyenest közvetlenül a hazájából Ameri-kába
legtöbbjüket Franciaországba Nyugat-Németország- ba
vagy Olaszországba próbálnák kitolon-colni
feltéve hogy ezek az államok befogadják őket
Erre nincs kilátás valószínű tehát hogy a keleteurópai
politikai menekültek közül senkit sem tudnak az
Egyesült Államokból eltávolítani
O Earl Butz az Egyesült Államok mezőgazdasági mi-nisztere
lemondott mert egy magánbeszélgetés során
leszóló megjegyzést tett a négerekre Butz-o- t még Nixon
nevezte ki a Ford-kormányn- ak ő volt legrégebben hiva-talban
lévő tagja Minthogy Butz jó viszonyt tartott fenn
néger munkatársaival és néger barátai is voltak
valószínű hogy nem megfontolt sértésről volt szó ha-nem
közkeletű kifejezés szaladt ki a száján és ezt 'is tré
fálkozva mondta Ez egy repülőgépen játszódott le ahol
Butz három emberrel beszélgetett Köztük volt a hírhedt
mérsékelt felfogású sz-ociáldemokratákat
kie-melni
állásukból és
helyükbe détentepárti
kommunista-bará- t mar-xistákat
ültetni
Ez arra vezethet hogy
eáy-ké- t év múlva a
Brandt-tó- l balfelé terelt
szocialista párt Brandt-o- t
esetleg visszahelyezi a
kancellári hivatalba Ez
pedig egész Nyugat-Európár- a kihatnak
Lenin is
tanult a német
szocialistáktól
Brandt elvakult balolda-liságá- t
nem csak az mu- tatja hbgy'az'úgneVezett
Ostpolitik-o-t ő lőcsölte rá
Nyugat-Németországr- a Hanem az is hogy már a
háború előtt együttműködött
a kommunistákkal Erre az
az adat vet fényt amelyet
gróf Huyn hozott most
nyilvánosságra Németor-szágban
Eszerint Brandt
is résztvett 1936 februárjá-ban
a párizsi Lutetia szál-lodában
a Német Népfront
Megteremtését Szolgáló
Bizottság alakuló ülésén
Ezen Brandt mellett
nem csak a nyugatnémet
szocialista pártfrakció je
lenlegi vezetője (a volt
kommunista) Wehner sze-repelt
az aláírók között
Hanem Kelet-Németorsz- ág két későbbi kommu-nista
vezére is Pieck és
Ulbricht
Nem véletlen tehát hogy
amint kancellár lett 1969-be- n Brandt nyíltan is köze-ledett
a Szovjetunióhoz A
kommunisták és a balol-dali
szocialisták mindene-setre
nem csak ideológiai-lag
és érzelmileg rokonok
hanem a szervezkedésre
való tehetségben is
Ahogy Lenin mondta a
német szocialistákról:
— Jobban értenek a ha- talom megszerzéséhez
jnmt a onegtartásához
Lenin úgylátszik is-merte
őket Egy német
szocialista mondta is a
Bundestag folyosóján né-hány
nappal azután hogy
Brandt lett a kancellár
hogy a párt-szervezésb- en Lenin mindig szem előtt
tartotta a német szocialis-ták
organizációs módsze-reit
Ezért nyugtalanító lát-vány
hogy a Nyugathoz hü
Schmidt háta mögött
Brandt áll a párt- -
(Folytatás a 3 oldalon)
John W Dean aki mint Nixon jogi tanácsadója a
Watergate-botrán- yt kipattantotta és később is minden
lehetőt megtett a botrány kiszélesítésére és elmérgesíté-sér- e
Most ez a Dean hozta nyilvánosságra Butz néger-ellenes
megjegyzését és ezzel nagy zavarba hozta Ford
elnököt mert hiszen az elnökválasztás közeledtére Car-ter
is Ford is igyekszik kedvében járni a négereknek
akik a választóknak a tizedrészét teszik ki tehát esetleg
döntően befolyásolhatják hogy melyik jelölt kapja meg
a többséget Ezért kellett Butz-na- k lemondania Az egész
ügyben az a legcsodálatosabb hogy a Nixon és Ford
kormányában helyet foglaló Butz aki komoly megfon-tolt
ember egyáltalán szóba áll azzal a Dean-ne- l aki
Nixont ledöfte és akinek a kongresszusi vizsgálóbizott-ság
előtt való szereplése az utóbbi évek legvisszata-szítób- b jelenetei közé tartozott
OKTÓBER 10 VASÁRNAP — Gromiko orosz
külügyminiszter az ENSz közgyűlésén nemzetközi
egyezmény megkötését javasolta a földalatti atomrob-bantási
kísérletek teljes megszüntetésére Arról is lehet
szó — mondotta — hogy a szovjetkormány megengedte
hogy nemzetközi bizottsága helyszínen ellenőrizze: bi-zonyos
tüneteket földrengés okozott-- e vagy pedig az
egyezmény megsértésével végrehajtott atomrobbantás
(Nóta bene Gromikónak azt a kijelentését hogy az
oroszok esetleg beleegyeznének hatékony helyszíni el-lenőrzésbe
senki sem vette komolyan)
o A Japánba menekült orosz pilóta vadászgépét ame-rikai
és japán szakértők alaposan átvizsgálták Megál-lapították
hogy az orosz repülőgép berendezése minden
egyes alkatrésze sokkal kevésbé fejlett mint amilyen-nek
nyugaton a szovjet katonai repülőgépeit hitték Ez az
orosz ipar az orosz technika és tudományos kutatás
aránylagos fejletlenségéről tanúskodik
OKTÓBER 11 HÉTFŐ — A francia szakszervezetek
melyeknek legtöbbje kommunista vezetés alatt áll
csütörtökre 24 órás országos sztrájkot rendeltek el az
infláció csökkentésére irányuló kormányrendeletek el-leni
tiltakozásul A szakszervezeteklőleg azt nehezmé-nyezik
hogy 1977-be- n a béremelés nem haladhatja meg a
65 százalékot A sztrájkra való felhívásnak azonban az
alkalmazottaknak és munkásoknak csak egy része tett
eleget körülbelül hat millió ember Minthogy a részleges
sztrájk a közlekedést sokhelyütt megnehezítette sok
olyan ember sem tudott a munkahelyére eljutni aki dol-gozni
szeretett volna A lényeg azonban az hogy a mun-kásságnak
kisebb része hallgat a kommunistákra mint
ahogy általában hiszik
o Egy stockholmi politikai kutató intézetnek most
(Folj tatás a 2 oldalon)
lnmi+imm- - §mí m i émt&nmt #iMHrtljjBiifft Nűfiíffifififfl!5?fiÖ£Söí5tf!ífitf£SSffT'SffiÖ5Sfi? £&
+