Kanadai Magyarsag, March 13, 1976

              --ó 'itoO'n "i ' '-- J £ V 'ia'™""''':' -- 1 itií S"y fAi-J- S
„T f- -s- k— i - ~ry'r "r'--j kv 1
XXVI évf 11 szám jjÍpjM ÉS KIADÓHIVATAL:
líSÍ máSiílS SÉP Toronto oStírio! Canada
Second Class Mail jjjllllÉ M5S 1X5
Registration number 1309 M B fl $ ) N ¥WTnÍTrfHf¥ Tel: (416) 924-835- 3 KflagBfeSJgafesa1 Ára 30 cent 1
: 1
— és
az ő — —
— és
— A
Frey András írja az
Az oroszokat legjobban a
kínai kérdés izgatja A moszk-vai
ér-kező
külföldi kommunista
előtt a szov-jet
emberei
beszéltek arról hogy a
nemrég kinevezett- - kínai
helyettes
Hua
egyetlen szó sem irányult
a ellen
Nem mondták ki de vi-lágos
volt hogy azt remé-lik:
Hua kevésbé lesz el-lenséges
szemben mint volt előd-je
Csu En-l- áj
Német
Erre a moszkvai
azonban rácá-folt
a német Bundestag két
tagja dr Dregger és dr
Marx akik Adenauer párt-jának
a képviselői Bonn-ban
és most jöttek vissza
egy pekingi
A két német politikust
Hua is fogadta s tőle tud-ják
hogy az új kínai kor-mány
azt javasolta a
egyrészt osszanak be kato-nai
attasékat Kína bonni
és
pekingi
másrészt pedig szer-vezzenek
tudó-s-
cserét a német és kí-nai
atomkutatás terén
Ennek az lenne a mód-ja
hogy kínai kutatók
dol-gozó
nyugatnémet
atom szakéi tök pedig Kíná-ban
atom- - és
előállító telepeken
töltenének el egy-k- ét évet
Ez a kínai
iCína nukleáris egyiitteiíítödést javaso
Ny
ENSz
zés arra vall hogy — leg-alább
is egyelőre — az új
kínai kormány sem akar
közeledni
Ezzel le-het
azt a hírt
amelyet egy belga diplo-mata
hozott Moszkvából
Az ő véleménye szerint
egy kínai-oros- z háború le-hetősége
nem a NÁTÓ mi-att
okoz gondot a Kreml-ben
Mert azt senki sem
hiszi hogy a NÁTÓ
őket
Az oroszok inkább" attól
tartanak hogy ha a háború
Ázsiában elhúzódnék akkor
a
oroszellenes
kerülhetne sor
Bagoly mondja
a verébnek
A kínai-oros- z viszonyra
irányítja rá a figyelmet
Nixon Kínában tett látoga-tása
is
Ennek kapcsán a nyuga-ti
sajtóban sok mindenről
volt szó csak egyről nem
Arról hogy amikor Nixon
Fordnak és
tett Hel-szin- ki
vagyis a szovjet
előtt való
miatt akkor olyan
bűnt olvasott a fejükre
amelynek
elsősorban ö maga már-mint
Nixon a felelős
Ez az az eset amikor
két nagyfejű bagolynak
egy még nagyobb fejű ba-goly
mondja hogy túlsá-gos
szolgál-ják
ki a
Helszinki ugyanis nem
akkor kezdődött amikor
az amerikai elnök megke-rülte
a fél világot hogy
töszomszéd- -
FEBRUÁR 28 SZOMBAT — Az amerikai szenátus
a kormány javaslatát hogy az Egyesült
Államok a elterülő
amely
foglal el és még a mérten
is nagy területet A fontos stratégiai
szerepet játszhat egy háborúban
o Az adózási adókulcs eddig is Izraelben volt a
az egész világon Tavaly a nemzeti jövedelem
64 százalékát vette el az állam adóban Ezt most 70 szá-zalékra
emelik Izrael után fizetik a leg-több
adót ez a nemzeti a 47 százalékát
teszi ki Az izraeli állami büdzsének a 25 részét fordít-ják
katonai célokra
29 — New York államban
bizottságot küldtek ki azoknak a a
melyek az öregeket gondozó
kórházak menhelyek körül folytak Ezek során sok-so- k
millió dollár vándorolt állami és városi politikusok
s barátaik zsebébe A bizottság most nyújtotta be jelen-tését
s ebben hogy ezekért az
másokkal együtt Nelson Rockefeller-- t az Egyesült Ál-lamok
jelenlegi alelnökét is terheli felelősség mert mint
New York állam tűrte hogy politikusok a
maguk és barátaik üzleteinek érdekében
állami (Folytatás a 2 oldalon)
I
Mgaí-- il
ságában a szovjetnek alá-vetett
fővá-rosában
És hogy ráüsse
az pecsét-jét
az európai (köztük a tri-anoni)
határokra és az ázsi-ai
orosz-kína- i határra is
A Helszinkibe vezető fo-lyamat
akkor indult meg
amikor Nixon
Brandt
szocialista kancellár min-den
nél-kül
és tüntető
elismerte az orosz
fölött
- hogy
Nixon 1972-be- n Moszkvába
zarándokolt és megkö-tötte
az
irányu-ló
SALT I-- et mégpedig
olyan módon hogy azt a
szovjet
Ö jött vissza Moszkvá-ból
azzal hogy az amerikai--
orosz détente és a világ
békéje azon fog alapulni
hogy ezentúl az orosz és az
amerikai kormány nem
utólag fogja a válságokat
megoldani hanem a
irányuló erőfe-szítést
együtt fogják meg-tenni
Ezt hívta Nixon úgy
hogy crisis
és alighanem ezt
fogják a huszadik század
legnagyobb politikai
nevezni
Ebben Nixonnak vezető
része volt Amikor ugyanis
az oroszok a preventív crisis
az ellen-kezőjét
tették — egyebek
közt Indokínában és a
— és Washing-ton
háta mögött támoga-tott
katonai akciókkal a
drámai krízisek egész so-rát
zúdították Amerika
nyakába akkor az orosz
és adott
szavuk Ni-xon
eltitkolta Amerika né-pe
előtt
Nixon bűne-inek
hosszú listájából itt
és most elég csak annyit
hogy még
Helszinki
4s az ő folytonos hátrálá-sa
és ingyen előlegezett
egyoldalú
tették lehetővé a szovjet
diadalát
Eleinte feltételként kö-tötték
ki hogy a helszin-ki-- i
parádéra csak a
után kerülhet sor
Ezt a feltételt is Nixon ej-tette
el
És ezek után van neki
erkölcsi bátorsága Helr
szinkit a szemére hányni
annak a Fordnak akit a
való
ellenére ö segített
bele az elnöki hatalomba
és annak a
akiről ö már akkor tudta
T emietOFgsaseak
Orosz-kín- ai háború esetén Moszkvában kelet-európ- ai fölkelésektől tartanak Nixon szemére hányja Fordnak Kis-singern- ek
hogy tovább folytatják détente-politikáj- át Kissinger megfenyegeti Kubát Rockefellert azzal
vádolják hogy engedett másokat panamázni Brezsnyev kérkedve emlegeti Amerika vietnami vereségét angolai
kudarcát szovjet garantálni akarja Izrael határait
Szádat szerint Kissinger középkeleti politikája megbukott
pártkongresszusra
delegátusok
elégedetten
miniszterelnök
nyilatkozataiban
Szovjetunió
Oroszországgal
politikusok
Pekingben
opti-mizmusra
látogatásról
nyu-gatnémet
kormánynak:
Nyugat-Németorszá- g
nagykövetségé-hez
úgynevezett
atomerő-gyártáso- n
németországi labora-tóriumokban
hidiogénbom-bdka- t
kezdeménye
székhelyéről:
Oroszország-hoz
kapcsolatban
megemlíteni
hát-batámadná
keleteurópai országok-ban
megmoz-dulásokra
Kissingernek
szemrehányást
meghunyász-kodá- s
elkövetéséért
igyekezettel
Szovjetuniót
Oroszország
megszavazta
annektálják Csendes-óceáno- n Mari-ana-szigetcsopor- tot
Újzélandtól északnyugatra
Csendes-óceá- n kiterjedéséhez
szigetcsoport
Csendes-óceá- ni
leg-nagyobb
Norvégiában
jövedelemnek
FEBRUÁR VASÁRNAP
visszaéléseknek ki-vizsgálására
intézmények
megállapítja állapotokért
kormányzója
beavatkozza-nak'a- z
közigazgatásba
Finnország
gazsuláljon Brezs-nyevne- k
örökkévalóság
támogatásá-val
nyugatnémet
ellenszolgáltatás
szerviliz-muss- al
fennhatóságot Kelet-Németorsz- ág
--AzzaMolytátódott
atomfegyverke-zés
korlátozására
kijátszhassa
meg-előzésükre
manage-ment- "
szél-hámosságának
manageinentnek
Kö-zépkeleten
alattomosságot
megszegését
külpolitikai
megemlíteni
előkészítésében
engedményei
diplomáciai
kö-zépeurópai
csapatcsök-kentés
külpolitikában járat-lansága
Kissingernek
amit mi csak később tud-tunk
meg Nevezetesen
azt hogy a détente haj-szolásában
Kissinger min-dig
ö előtte lihegett Mint
tette akkor is amikor Dél-Vietnám- ot
a szó szoros ér-telmében
eladták a kom-munistáknak
Akkor is Ni-xonnak
kellett Kissingert
visszatartania attól hogy
még gyorsabban és még
olcsóbban árulja el Ameri-ka
vietnámi szövetségeseit
és pártfogoltj'ait
Minderről Nixon „hala-dó"
és „liberális" ellensé-gei
hallgatnak mert nem
szívesen emlékeznek visz-sz- a
arra hogy a détente
Nixon találmánya és Hel-szinki
is Nixon müve volt
Csak mi akik valamikor
bíztunk az antikommunis-tának
hitt Nixonban me-rünk
beszélni róla Mert
magunkfajta „reakciós"
akkor is megmondja az
igazat ha röstellkednie
kell miatta
Brezsnyev
fenyegetődzik
Ilyen előzmények — Hel-szinki
és a hozzá hasonló
sok más nyugati megaláz-kodás
— után nem lehet
csodálkozni azon hogy az
oroszok biztosak a dolguk-ban
A moszkvai pártkong-resszuson
például Brezs-nyev
bevallotta hogy az
ötéves terv nem tudott elég
ennivalót és elég fogyasz-tási
iparcikket produkál-ni
Ennek a szocialista gaz-dálkodásból
eredő sze-génységnek
a jellemzé-sére
jegyezte meg a londo-ni
Daily Express hogy
Nyugat-Európába- n egy
munkanélküli is jobban él
mint az átlagos orosz mun-kabérnél
sokkal többet ke-reső
élmunkás a Szovjet-unióban
Brezsnyev odáig ment az
őszinteségben hogy még
azt is elismerte a déten-te-b- ól
a Szovjetuniónak
anyagi (ö úgy mondta:
„konstrukciós") haszna
van De hozzátette hogy
azért Moszkva tovább
fogja támogatni a (nyuga-ti
pozíciókat aláásó) „fel-szabadító"
háborúkat
Washingtonnak az orra
alá dörgölte hogy oro-szoktól
segített csapatok
verték meg az amerikai
haderőket Vietnámban és
szégyenítették meg az
egész nyugati világot An-golában
Azzal is eldicsekedett
hogy a keleteurópai hatá-rokat
a Nyugat megvál-tozhatatlann- ak
ismerte el
Beszédének egy másik
passzusában pedig aján-lotta
hogy „valamennyi kö
zépkeleti ország határait" is
garantálja a Szovjetunió-val
együtt Amerika Ang-lia
és Franciaország
Ez az orosz javaslat mér-hetetlen
önhittségre vall
A Középkeleten ugyanis
versengés folyik Washing-ton
és Moszkva között az
arabok bizalmának az el-nyeréséért
Ha ilyen körül-mények
kózt Brezsnyev az
egész világ fúlehallatára
olyan kijelentést tesz ami-ből
kiderül — amit mi ezen
a helyen már többször
megállapítottunk — hogy
a szovjet nem akarja Iz-rael
megsemmisítését az
világos bizonyítéka annak
hogy a szovjetkormány a
maga tekintélyét erősödni
Amerikáét pedig gyöngül-ni
látja És meg van győ-ződve
róla: az arabok előtt
nem kell többé titkolni
hogy Moszkva egy izraeli
állam fennmaradását kí-vánja
Ez lehet az oka
hogy még azt sem tette
hozzá hogy nem a jelen-legi
hanem az 1966-o- s ha-tárokat
akarná biztosítani
pedig nyilvánvaló — hogy
erre gondolt
A szomorú az hogy az
oroszoknak ez az elbiza-kodottsága
valószínűleg
jogos Hiszen mint alább
látni fogjuk Amerika a ve-le
együttműködő Egyiptom
háta mögött szűrte össze a
levet Szíriával s ez újra
megmutatta hogyan bá-nik
Washington a barátai-val
Brezsnyev különben az
amerikai-oros- z fegyveres
összeütközés kérdésére cé-lozva
azt mondta hogy „a
Szovjetuniónak nincs szük-sége
háborúra" Persze
hogy nincs Mert amíg az
amerikai külpolitikát a
détente-máni- a s ettől elte-kintve
is céltudatlanság
és kapkodás jellemzi és
amíg a baloldal Nyugat-Európ- át
vissza tudja tar-tani
a fegyverkezéstől ad-dig
a szovjetnek valóban
nem kell katonailag meg-szánnia
Nyugat-Európ- át
Háború nélkül is el tudná
finnesíteni előbb Nyugat-Európ- át
azután Észak-Amerik- át
Bár reméljük hogy en-nek
a baloldali lagzinak is
vége lesz egyszer Mégpe-dig
idejében
Kissinger henceg
— azután meghátrál
Miközben Brezsnyev
Vietnámhoz és Angolához
hasonló újabb háborúkkal
fenyegetődzött Kissinger
is elkezdett hencegni De
nyomban utána meg is re-tir- ált
Az történt hogy Kissin-ger
kilenc-napo- s körúton
Március 15
Március 15 1848-ba- n éppen annyira a nemzeti
felszabadulás ünnepe volt mint 1956-ba- n október
23-- a Mind a két esetben az írók és költök kezdték
és a nemzet szíve együtt dobbant velük Napokon
belül egyetemes felszabadulási vágy vette hatal-mába
az egész nemzetet beleértve a munkásokat
és az intellektuális elemeket is
A moszkvai rádió 1956 október végén még azzal
kezdte adásait hogy a hazafias munkásság fellá-zadt
a konzervatív zsarnokság vagyis a sztáliniz-mus
ellen Egymásután jelentette a forradalom
győzelmeit és együtt ujjongott annak résztvevői-vel
Hirtelen azután átváltott egy ezzel szemben-álló
magyarázatra Azt hirdette hogy a fasiszták
volt katonatisztek és földesurak támadtak a haza-fias
munkásságra amely végülis-- a szocialista1 né-pek
„testvéri közösségéhez" fordult hogy meg-mentse
a forradalmat Megindultak az orosz tan-kok
hogy eltiporják a magyar nép szabadság-harcát
Megismétlődött tehát az 1849 évi történelmi tra-gédia
amikor szintén az orosz tömeg nyomult be
Magyarországra hogy leverje a forradalmat
Mindkét esetben a zsarnokság' hívására avatkoz-tak
bele az oroszok a magyar nép harcába 1849-be- n
a Habsburgok és 1956-ba- n a sztálinista mara-dék
hívta be a túlnyomó erejű orosz haderőt
Ahogy az első szabadságharc leverése sem jelen-tette
Magyarország végét -- ugyanúgy nem jelenti
az 56-o- s tragédia sem
A magyarság életereje többezer éves történel-mi
életakarata ezt a vereséget is ki fogja heverni
mint 1849 összeomlását Valahányszor március 15-é- re
gondolunk mindig érezzük hogy a magyar
történelem nem fejeződött be sőt úgyszólván niosf
kezdődik A szovjet előbb elveszíti erejét mint
ahogy a magyar lélek elveszíti nemzeti életéhez
való ragaszkodását
Március 15-- e tehát vígasz és prófécia számunk-ra:
a jövőnk feltámadásunk hirdetője
járt Latin-Amerikáb- an
Egy hétfői napon tehát
egy nappal a moszkvai
Brezsnyev-beszé- d előtt
Kissinger Kolumbiában ki-jelentette
hogy ha Kuba
Angolán kívül „máshová"
is küldene expedíciós had-sereget
azt Amerika
„nem tűrné"
Másnap azonban né-hány
órával Brezsnyev
szavainak az elhangzása
után Costa Ricában Kis-singer
hirtelen óvatosabb
lett Ekkor már csak olyan
kubai beavatkozás ellen
tiltakozott amire magá-ban
Amerikában kerülne
sor Ebben a második ny-ilatkozatában
Kissinger
többé már nem az Egye-sült
Államok valamilyen
akcióját hanem csak az
Amerikai Államok Szerve-zetének
a kollektív fellé-pését
helyezte kilátásba
Amire a mai körülmények
között Amerika külpoli-tikai
tehetetlensége láttán
a dél- - és középamerikai
államok egész biztos nem
vállalkoznának
Ezzel tehát nem lehet
Kubát megijeszteni An-nál
kevésbé mert a más
államok belügyeibe való
fegyveres beavatkozást'
Kuba nem Angolában
kezdte el
Amerikai lapokból tud-juk
hogy Kuba száraz-földi
tengeri és légierői-nek
a hatodrészét (körül-belül
20 ezer embert) kül-földre
küldték s különféle
országokban tanácsadó és
kiképző osztagokban vagy
pedig ott állomásozó egy-ségekben
teljesítenek szol-gálatot
Ezt a katonai segítséget
(most is cáfolat nélkül ma-radt
amerikai jelentéseket
idézünk) a következő álla-mok
veszik igénybe:
Elö-Ázsiáb- an Dél-Jeme- n
és Omán s egy ideig Sz-íriában
is voltak kubai csa-patok
amíg onnan át nem
vitték őket orosz katonai
szállítórepülő-gépeke- n
Angolába
Afrikában Szomália Gá-n- a
Angola (a volt fran-cia)
Kongó Guinea Gui-nea-Biss-au
és valószínűleg
már Mozambik is ahon-nan
a fehér emberektől
kormányzott Rodéziát le-het
a legkönnyebben meg-támadni
Sulzberger szerint Dél-Amerikáb- an
is vannak ku-bai
ősapátok a Venezuelá-val
szomszédos Guyana-ba- n
Peru katonai pilótái
pedig kubai repülőtere-folytatá- s
a 3 oldalon)
i - i i v- - -
-- jt _ _v
Jí iüPtftgiigiig'agsg!dgBgftffifflgiffiEBfflgLJa£iiSfl riiíi"N"'irimr-'""L""iii'infi'BíiTií""i8a'"-
tff