Kanadai Magyarsag, August 06, 1977

              ih-- — ífliyi'--"##- w- ('tWj--J'VHUrf- fk 5
6 oldal Kanadai Magyarság (No32) 1977 augusztus 6
nMMinriiiiiiU4karin—itii
iwm mmimt%t9''fö
m 1 H a na kYM felEC Ll M U A g£ kWő J ü a XMmi Uiro JLMUUÖO mími '?s!m®m?i&msm&&t C_=E "' ---
— "- - t -n-- mi — 'JáttMMS#WM#SMJsmiifWflSfe-a- —jeiw&r-- í- 3--!S!— n !t3íaMa5lfa®iwJáMSi"jíewieyimlWtjvSraf"píyag£fAfiáic_ VsÍeH3B!BCViÍMIKJJJS5fKs'jliíff£iVji®S3:SwGWlMVB!3i J £&£Msi & jwt iríiAJ-t-WiT¥wElíTiív:ÍJ- ii V'_ntíWJ-aj- '
A KET KOREA haj-landó
közeledni egymás-hoz
számos jel mutat er-re
A kulcskérdés ter-mészetesen
az amerikai
terv az amerikai katonai
egységek kivonására vo-natkozik
Carter elnök
errevonatkozó nyilatko-zata
mindkét Koreában
jelentős visszhangot kel-tett
ellenkező előjellel
Ma már azonban úgy tű-nik
hogy Dél- - és Észak-Kore- a
egyaránt mérsék-li
pozícióját és vélemé-nyét
a Carter-tervv- el
kapcsolatban és ez az
ami lehetővé teszi a két
Korea egymáshoz való
közeledését A leglénye-gesebb
enyhülési jelek a
következők: Észak-Kore- a
légterében július
14-é- n lelőttek egy ameri-kai
katonai helicoptert
Az észak-kore- ai kor-mány
nyomban hajlan- -
dó volt a helicopter le-génységének
kiadására
ami gyakorlatilag a
következőt jelenti: a há-rom
holttestet és az egy
élő személyt visszaad-ják
Amerikának A do-logban
a legjelentősebb
az hogy mindehhez csu-pán
5 órás tárgyalás
volf' szükséges az ame-rikai-
és az észak-kore- ai
megbízottak között Ta-lán
nem érdektelen visz-szaemlékeznü- nk
az úgy-nevezett
Pueblo-inci-densr- e
ahol az észak-koreai
kormány hajlít-hatatlann- ak
bizonyult
Az amerikai helicopter-re- l
kapcsolatos incidens
kétségtelenné teszi
hogy Észak-Kore- a szíve-sen
venné Amerikával
való ellenséges kapcso-latának
enyhülését ami
természetesen a két Ko-rea
közötti kapcsolatot
is jelentené — A délko-reai
kormány váratla-nul
szabadon bocsátott
14 olyan politikai fog-lyot
akiket úgynevezett
kormány-ellene- s csele-kedetekért
tartóztattak
le A hivatalos indokolás
KENNEDY JOHNSON
Hff tífe
lift i
WIS&P& vWwPmM#l
W mm
A Harris
Johnson
az volt hogy a letartóz-tatott
személyek „bűn-bánatot"
mutattak az
indokolás azonban lé-nyegtelen
A politikai
foglyok szabadon bocsá-tásának
nyilvánvaló oka
az volt hogy Dél-Kore- a
enyhíteni akarja a Seoul
és Washington közötti fe-szültséget
amely annak
a következménye hogy
"Jimmy Carter az embe-ri
jogok tiszteletben
tartásának hiánya miatt
nemcsak a Szovjetuniót
hanem Dél-Kore- át is bí-rálta
Egy másik nyil-vánvaló
ok: Dél-Kor- ea
szeretné megakadályoz-nia- z
amerikai katonai
egységek kivonását és
amennyiben ez nem si-kerül
Park Chung Hee
elnök tisztában van az-zal
hogy közelednie kell
EszaTc-Koreáh- oz — Kim
II Sung észak-kore- ai el-nök
nyilvánvalóan azt
szeretné ha a Dél-Koreáb- an
állomásozó 30000
amerikai katonai kivo-nása
minél kevesebb za-varral
történnék meg
(Ez a 30000 amerikai ka-tona
gyalogos-egység- et
jelent az észak-kore- ai
kormány azonban két-ségtelenül
minden ame-rikai
katonai egység ki-vonását
szeretné elérni
és Mr Carter koreai ál-láspontját
tekintve ez
egyáltalában nem lehe-tetlen)
Számos hivatal-os-
és félhivatalos ny-ilatkozat
szerint az
észak-kore- ai kormány
olyan errevonatkozó
Brezsnyev és Maicolra Toon amerikai
tárgyalást szeretne kez-deni
Amerikával ahol
dél-kore- ai megbízottak
nem lennének jelen A
délkoreai képviselőház
amely általában enge-delmesen
követi Park el-nök
utasításait a kö-zelmúltban
egységesen
aláírt határozatban és
memorandumban kérte
Parkot arra hogy ren-delje
el a letartóztatott
ellenzékiek szabadon bo-csájtá- sát
A két Korea
közötti enyhülés tehát
megkezdődött és a sok
évtizedes szerencsétlen
„fegyverszünet" he-lyett
valamiféle békét
kizárólag az amerikai be
nem avatkozás ered-ményezhet
Koreában
A TOLVAJ ÉS A RAB-LÓ
karját levágják —
így rendelkezett Pakisz-tán
új katonai diktátora
Mohammad Zia uI-H- aq
tábornok aki a Korán
számos büntetését visz-szaállíto- tta
az ország-ban
(Libyában- - és Saudi
Arábiában ugyancsak a
Korán törvényei érvé-nyesek
a büntetések ese-tében)
Korán által eló- -
173=53]
Kennedy
százalékáról
írt büntetést moderni-zálta
A Korán szerint a
tolvajok és rablók kar-ját
bárd-csapáss- al
íe vágni Az
új pakisztáni
szerint a karlevágás
műtét útján
történik a szokásos ér-zéstelenítéssel
Zia prob-lémája
azonban nem-csak
a tolvajok és a rab-lók
hanem Zulflkar
Bhutto a letartóztatott
miniszterelnök is Bhut-to
számos hibája és
korrupci-ója
ellenére
Pakisztán-ban
á 9 pártból össze-vegyült
nemzeti
' tr? K
Zia tábornok
zék viszont korántsem
egységes Ez az ellenzék
az amely a katonai
puccsot kezdeményezte
és fő célja Bhutto eltá-volítása
Zia tábor-nok
kijelentette hogy a
miniszterelnököt rö-videsen
szabadon bo- -
nagykövet a Kreml tárgyalóasztalánál
csátják és joga in-dulni
az októberi válasz-táson
Jelenleg nem le-het
hogy Bhutto
indulni akar--e október-ben
de ha igen komoly
problémát Zia
számára anélkül hogy a
változatlanul meglévő
pakisztáni problémákat
megoldaná Nagyon ke-vés
kétség lehet affelől
hogy az októberi válasz-tás
Bhutto nélkül zűrza-vart
eredményezne te-kintettel
a minisz-terelnök
népszerűségé-re
Egyes nyugati újság-írók
szerint Zia tábornok
— éppen ezért — az utol-só
pillanatban meg fog-ja
tiltani az októberi
választásokat any-ny- it
jelent hogy Pakisz-tánban
hosszú ideig ka-tonai
diktatúra Zia
igyekszik ezt minél hatá-rozottabban
és minél
többször cáfolni — senki
sem tudhatja azonban
hogy mennyire őszinte a
tábornok Egy amerikai
újságíró a közelmúltban
megkérdezte Ziát hogy
mit tenne ha a tervezett
októberi választáson
c±sV5&:triZM j3ü3?KTie --sie-í
Bhutto győzne? A tábor-nok
válasza
Természetesen
nyomban lemondanék
és tiszteletteljesen sza-lutálnék
Zulfikar Ali
Bhutto előtt — Az ame-rikai
ezzel végzi
tudósítását: Ha ez így
van mi szükség a
katonai államcsínyre
Pakisztánban?
DÉTENTE VOLT A
FÖ KÉRDÉS az elmúlt
napokban amikor a
Newsweek nevű ameriJ
kai politikai hetilap
munkatársai megin-terjúvolták
Malcolm
Toon amerikai nagykö-vetet
Moszkvában és Va- -
i u n i r m IS SfifH '"WwB m ford m v-
mW®mM m%k - - MMmMmMMmt ÍP w üti - míMfim II'IÉ W ""mF mém ám Á
Közvéleménj kutató Intézet felmérése
Ford és Carter elnökök népszerűségi
egyetlen
kell
törvény
kórházban
Ali
kor-mányzatának
még min- -
dig népszerű
ellen--
volt
volt
lesz
tudni
jelenthet
volt
ami
lesz
így hang-zott:
riporter
volt
Nixon
léry Giscard d'Estaing
francia elnököt Párizs-ban
Mr Toon nyilatko-zatának
lényege a követ-kező:
A détente politika
sikere vagy kudarca
mindenekelőtt a SALT
(a stratégiai nukleáris
fegyverek gyártásának
korlátozása) tárgyalá-sok
sikerétől vagy ku-darcától
íugg Jelenleg
az a helyzet hogy a
SALT tárgyalások zsák-utcába
jutottak: Moszk-va-
és Washington véle-ménye
nem azonos arra-vonatkozó- an
hogy me-lyek
a lényeges straté-giai
nukleáris fegyve-rek
Letagadhatatlan
hogy a legutóbbi 6 hónap
folyamán az Egyesült
Államok és a Szovjet-unió
közötti kapcsolat
meglehetősen elhide-gült
Kérdés az hogy ez
a kapcsolat Carter el- -
nóknek az emberi jogok-kal
kapcsolatos kijelen-tései
miatt vált feszült-té
'vagy pedig a SALT
tárgyalások maguk vo-ltak
eredménytelenek
Mr Carter nyilatkozatai
következtében Úgy gon-dolom
azonban hogy
amennyiben a SALT tár-gyalások
nem vezetnek11
eredményre a két or-szág
-- kapcsolatának to-vábbi
romlása várható
vagyis a détente politi-ka
sikertelen lesz
Amennyiben a SALT
tárgyalások sikertele-nek
maradnak és ok-tóber
3-- ig amikor a je-lenlegi
részleges ered-mény
határideje lejár
nem kötünk újabb rész-leges
egyezményt új
módszerekhez kell fo-lyamodnunk
a két or-szág
kapcsolatának
megjavítását illetően
Egyelőre nem tüdőm
pontosan hogy ezek az
új módszerek milyenek
lennének Egy bizonyos
hogy a szovjet magatar-tás
egyáltalában nem
könnyíti meg ezt a prob-lémát
A sok példa kö-zül
az egyik: több mint
6 hete igyekszem tár-gyalni
a szovjet honvé-delmi
miniszterrel szá-mos
kérdésről többek
között a Kozelkeletről
és Afrikáról A honvé-delmi
minisztérium saj-tóosztálya
állandóan
közli velem hogy a mi-niszter
olyan foglalt"!
hogy képtelen egy velem
való 15 perces beszélget
tésre Véleményem az
hogy ez a magatartás fe-lelőtlen
különösen ilyen
veszélyes nemzetközi
helyzetben A szovjet
honvédelmi miniszter-rel
az amerikai admi-nisztráció
álláspontját
szeretném ismertetni az
afrikai- - és a közelkeleti
fejleményekkel kapcso-latban
és szerintem egy-szerűen
felelőtlenség ha
erre a szovjet kormány
nem kíváncsi — Valery
Giscard d'Estaing fran-cia
elnök nyilatkozatá-nak
rövid összefogla-lása:
Mr Brezsnyev
úgy érzi hogy Carter el--
nők egyszerűen meg-szegte
a détente hall-gatólagos
szabályát
amelynek értelmében az
egyes országok vezetői
nem avatkoznak bele a
másik détente-orszá- g
belügyeibe (Monsieur
d'Estaing itt különbö-ző
okok miatt nem em-líti
azt hogy az Egye-sült
Nemzetek Szerve-zetének
alapokmánya
szerint a UN minden
tagjának tiszteletben
kell tartania az emberi
szabadságjogokat Car-ter
elnök errevonatkozó
bírálata tehát kizáróla-gosan
szovjet belügyek-re
vonatkozik — Szerk)
Egyre inkább úgy ér-zem
hogy az amerikai
külpolitikát sokkal in-kább
Carter elnók 'sze-mélyes
meggyőződése
mint objektivitása irá-nyítja
Éppen ezért
nem hiszem hogy Mr
Carter nyilatkozatai az
emberi jogokra vonatko-zóan
taktikai lépést je-lentenek
a Szovjetunió
ellen Tény az hogy Mr
Carter új ideológiai táv-latokat
nyitott meg az
Egyesült Államok kül
politikáját illetően A
kérdés most már csak
időszerűnek
alkotmány
vélemé-nyét
munkatár-sai
Kennedy—
Chun Hee (baloldalt)
elnök várni nem a kétezredik évig
Dean Rusk Egészében véve az hi-időnk- int
ter-adminisztrá- ció anya Ez
erről elnók nem garancia
viszont Peru
nem nyugtalanságá-szint- e
a véletlen
függetlenül rikai nyelvben (nem országok
új ideo- - külpolitikát Carter angol nyelvterületeken) igénybe a Pana-lógi- ai magatartás' mi- - megtalálta a helyes ez a két szó a világ min-- ma Csatornát attól tar-lye- n mértékben alkal- - az amerikai den csatornája kozul tanak hogy
irányítója csupán a Panama Csa- - esetben egy panamai
anélkül hogy a déten- - valóban Cyrus Vance tornát jelenti Ez a ko- - diktátor egyszerűen el-te
politikát negatív útra külügyminiszter aki rulmény jelzi zárná a Panama Csator-terelj- e
vagy a nem utolsó sorban prag-- az Egyesült Álla- - tőlük
uniót jobb belátásra matikus" és elsőrangú moknak 1903 óta mennyi egyezményhez az ame-birj- a
Mindezek után bürokrata a külpolitikai problémája volt és van rikai kongresszusnak
meg akarom jegyezni irányítás azdnban az az úgynevezett hozzá kell járulnia
hogy a személyes kap- - elnök és bele- - Köztársasággal amely (Omar Torrijos tábor
amerikai Londonban
megszeretni
csolat Carter elnök és
elsőrendű
TÖBB MINT HÓ-
NAPJA ELNÖK JIMMY
CARTER és ez az az idő-szak
amikor a közvéle- -
ménykutató intézetek
általában
tartják az amerikai
elnök politikai újra- -
értékelését A és
a Gallup Közvélemény--
Intézetek erre- -
vonatkozó felmérésé- -
nek összefoglalása a
Carter
következő: A
(kétségleien ér-dekes
módon éppen az
amerikai kö-vetkeztében
az ameri-kai
nagyobb
személyi
bármelyik más' or-szág
diktátorának —
Szerk) jelentős mér-tékben
megváltoztatta
Jimmy Cartert a Fe-hér
egyaránt
Carter biztosabb és
hajlékonyabb egyben
határozottabb mint
amikor belépett a Fehér
Ház Office-b- a Szá-mos
korábbi
megváltoztatta
többek között minisz-tereinek
közvetlen
Fehér Házbeli munka-társainak
az adminiszt-ráció
(tehát az ál-láspontját
képvisel-nie
habár
közvetlenül meg-választása
kijelen-tette
hogy
és miniszterei bár-mikor
hangoztathatják
egyéni véleményüket A
Fehér Ház jelenleg sok-kal
kevésbbé zárt és
„királyi" mint
a John-son—
Nixon adminiszt-rációk
idejében volt
Carterhez könnyebben
bejuthatnak miniszte-rei
és tanácsadói mint
amint ez a korábbi ad-minisztrációk
idején le-hetséges
A Johnson
Park Dél-Kore- a
saját kűlúgymi- - gyan lehetett
nisztere a és egy esztendő
panaszkodott ér- - mit jelent?) a
hogy az tékelése határozottan néhány latin-hallgatott
senkire Kis- - amerikai ország (Ecua-singe- r
a Nixon dor Colombia és
adminisztráció idején CANAL Chile)
Fehér Háztól hogy az ame- - nak következménye
teljesen Ezek az ame- -
az hogy ez az veszik
egyensúlytí ellenkező
mázható gyakorlatilag külpolitika
nyíltan
Szovjet- - hogy nát Mindkét
Panamai
tudtával
közöttem
kutató
hatalom
hogy
elnöknek
hatalma
Házat
Jimmy Car-ter
ami-lyen
irányította az amerikai
egyezésével történik A
kongresszus és a Fehér
Ház kapcsolata alig volt
kielégíto a Kennedy
minisztráció idején és
semmiképpen sem volt
kielégítő a Johnson és
Nixon adminisztrációk
időszakában Annak el--
lenére hogy a kongresz- -
szus és a Fehér Ház
„nászútja" nyilvánvaló- -
an végetért az elnök és
a törvényhozók közötti
kapcsolat sokkal barát- - mértékben megszünteti yanTe panamajwprob- -
elnök
egy
új
van
és
ma
és
és
ezt
ad--
ságosabb mint Kennedy
óta bármikor is volt
Újdonság az amerikai
politikában az is hogy
az elnök nyíltan feleme-li
szavát az emberi
tiszteletben tartása
érdekében és moralitás-ra
hivatkozik Carter
kapcsolata a sajtóval is
sokkal kedvezőbb
az előző adminisztrá-cióké
volt Annak elle-nére
hogy az elnók
gyakran kifogásolja a
sajtó negatív magatar-tását
(vagyis azt a
sajtó és gyak-ran
hangsúlyozza a ne-gatív
híreket) a Fehér
Házhoz akkreditált új-ságírókat
időnkint pik-nikre
hívja meg (sört
bort és sajtos szendvi-cset
szolgálnak fel ilyen-kor)
Carter nem akar-ja
megismételni a Nixon
adminisztráció súlyos
tévedését a Fe-hér
Ház vezető tisztvise-lői
— Ehrlichman Hal-dema- n
és a többiek —
szinte az elnökön kívül
és gyakran az elnök tu-domása
nélkül irányítot-ták
a Fehér Ház ügyeit:
Mr Carter személyes
felügyeletet gyakorol a
Ház főtisztvise-lőinek
munkája felett
Jimmy Carter ezenkí-vül
egyes esetekben
konzervatívabb és
más esetben li-berálisabb
mint
elnöke és
Észak-Kore- a elnöke
pozitív
szívesen
szükségképpen az egyéb
a jelen pillanatban
Omar Torrijos tábornok
adminisztrációja
sokkal inkább nevezhe- -
tő katonai diktatúra- -
nak mint köztársaság- -
nak Az amerikai és pa- -
namai tárgyalási meg- -
bízottak a közelmúlt- -
ban két egyezményt fo- -
galmaztak meg Ámen- -
ka és Panama kapcsola- -
tára vonatkozóan Az
első egyezmény teljes
Amerika gyarmati ha-talmi
befolyását Pana-ma
felett A második
egyezmény amely (az
amerikaiak szerint szer-ves
része az elsőnek)
„véglegesen" biztosítja
a Panamai Köztársaság
teljes semlegességét az
Egyesült Államok
„felügyeleti jogot"
gyakorolna Panama fe-lett
egészen az 1999-e- s
évig (Ki hogy miért
Márai
mw9ms''M:m
mmmm
wxWm
ÍR f
i
s í
—
Kim II Sung
lyek a leggyakrabban
nok panamai diktátor
esetében Panama hozzá- -
járulása nem problé--
ma) és a hozzájárulás
majdnem bizonyos A
gyakorlat azt bizonyítja
hogy az amerikai tör--
vényhozók többsége
nem érti a panamai
problémát és ha igen
nem sokat törődik azzal
A kérdés az hogy a szá--
mos nemzetközi problé- -
mát illetően valóban
-- és
léma" Amerika számá-ra
és egyre többen ve-tik
fel a kérdést az Egye-sült
Államokban nem
lehetséges-- e hogy a
„The Canal" kérdését
túlhangsúlyozzák egyes
washingtoni lobbyisták
és azok a torvényhozók
akik szolgálatukban
állanak? A Panama Csa-torna
egyik problémája
alighanem az hogy —
nem probléma!
Sándor
és Giscard francia elnök találkozott először -- meglátni es egymást csupán pillanat müve volt
6
Harris
mint
Óval
elnök)
kell
után
volt
Car--
THE
jo-gok
mint
hogy
amikor
Fehér
sok-kal
sokkal
aho--
alatt
azon-ban
érti
VwtK í I
I 196871975
A könyv 336 oldalon kemény vászonkötésben művészi borító-lappal
luxus kiállításban a VörOsváryPublishingCo Lld gondo-zásában
jelent meg v
A könyv ára (a postai küldéssel együtt) 12 00 dollár Rendelés-kor
kérjük a vételarat money orderen vagy csekkben mellékelni
Kapható vagy megrendelhető az alábbi cfmen
Vörösváry Publlshlng Co Ltd
412 Bloor Street West Toronto Ont
M53 1X5 Canada
Márai Sándor erősítő
című új regénye Terjedelme 176 oldal Ára S 600
ízléses kartonkőtésben Megrendelhető:
Weller Publishing Co
412 Bloor Str West Toronto Ont
IwWlfcrXWi —Mt JMI'P MK