Kanadai Magyarsag, March 04, 1972

              I :
I
Béldy Béla:
Az
Az uszítás olyan ősrégi eszköz a gyilkolásra
mint a bunkó A bunkó valamivel szelídebb volt
csak egy személy fején csattant míg az uszítás
csoportos támadást és halált jelenthetett
Az uszítás ma is megtartotta ezt az elöl lő
helyét a tömeggyilkosságokban gyújtogatások-ba- n
az orvul elhelyezett bombák pusztításában
Az uszítás ma már világnézeti alapokat nyert és
mint ilyen megszervezetté vált Ma az atombom-bánál
is sülyosabb veszélyt jelent mert a bom-bát
kölcsönösen nem merik használni a szerve-zett
uszítást azonban annál jobban
Nem kell messzebb mennünk mint Ulsterbs
ahol az uszítás Észak-Írországna- k Írországhoz
való csatolását kívánja elérni Szép hazafias cél
ugye? Szentimentális irredenta ami voltaképpen
rettentő szimpatikus volna ha nem csúszná-nak
bele — szükségszerOleg! — égbekiáltóan csú-nya
és embertelen terrorcselekmények A „ha-zafias"
lázadók bombái ártatlan gyermekeket és
felnőtteket ölnek meg és gyújtogatásaik már-má- r
összefüggő tűzvésszé kapaszkodnak össze A ha-zafias
uszítók természetesen — vöröslelkü kom-munisták
Bernadetté Devlint a leányanyát is be-leértve
Most Párizs mellett tartottak a „Vietnámi há-ború
gyors megszüntetésének" ürügyével egy
1200 tagú tömegkonferenciát persze a kommu-nista
pártok tagjaival vagy azokkal szorosan
szimpatizálók részvételével Ahány felszólalás
annyi halálos ítélet Amerika ellen Csak azon le-het
csodálkozni hogy az amerikai liberális elnök-jelöltek
egyike-másik- a nem volt ott és Kennedy
szenátor is a bangladeshi ünnepeltetésére uta-zott
Pedig: ezeknek a „nem-kommunist- a" politi-kusoknak
pontosan az a céljuk és az Ítéletük
mint a versajllesi konferencia résztvevőinek Áp-rilisban
amerika-szert- e „polgári engedetlenségi"
mozgalmat szerveznek hogy ó nem azért
hogy a háborút hamarabb befejezzék hanem
hogy Nixont ne válassza meg újból Amerika
Az uszítók ezúttal is hatalmas un „polgári"
tábort találnak majd itt a maguk oldalán akik
nem annyira ideálizmusból mint inkább a Nixon-na- l
szembeni ellenérzésükből „engedetlenkednek"
majd bár az ember nem igen érti hogy miben áll
mh- -t
Végre Dél-Ameri- ka Caracas
Néhányan elbúcsúzhatunk a Va-rigtói
a többiek tovább alusznak
A Boeing 707-e- s Buenos Airesig
megy Milyen gyerek az ember a
Göncölt keresném az égen Nincs
A Dél Keresztje sincs Párás az
égbolt A levegő is Átkozom a
bőrkabátomat meleg Még nem tu-dom
hogy nem sokára újra átko-zom:
hideg Fent a városban 1600
méteren A vám szigorú Fogal-mam
sincs mit de keresnek Fi-gyelem
az arcukat barna latinok
Azok akikre Béldy Béla harag-szik
(Sose mondtam B B) és
azt mondja hagyjuk magukra
őket Igaza van: hagyjuk De nem
lehet Már hárman vizitálnak Egy
az útlevelemet egy a bőröndömet
egy az arcomat Hangosak elé-gedetlenek
Én is Mondjuk a ma-gunkét
ők spanyolul én magya-rul
Kiderül nem is elégedetlenek
nem is hangosak Venézek Dé-lamerikaiak
Latinok Azok akiket
Béla nem szeret mások Olyanok
mint a világuk ahol élnek: az is
más Milyen? Már az első pilla-natban
sem észak-amerik- ai Más
a hőmérséklete az illata ahogy
korszerűen mondják az at-moszférája
az akusztikája Nem
tudom mit jelent itt a két szó de
használom Mert: igaz Valahol az
De hol? Kérdőjel és ne adja Isten
valaki is feleljen rá Azt semmi-sítse
meg ami legszebb: minden-hol
más a világ Mást igényelnek
mást kapnak benne az emberek
Valahol itt a pont amelyen Bélá-val
vitázunk: mit igényelnek a la-tinok
az USA-tó- l és mit az északi
földrész a délitől
más a
Hág
A vám cécó hamar végetér A
három barna arc fekete szem mo-solyog
Miért voltak elégedetlenek
az előbb és miért elégedettek most?
Rejtély Az is a sok X közé tarto-zik
egy idegen országban miért
haragszanak vagy min mosolyog-nak
a bennszülöttek Nincs rá fe-lelet
de nem is fontos Pontosan
olyan mintha azt kérdezném mi-ért
barnább a három vámos? Még
furcsább: miért másképp barnább
ez? Nem f cetnek adót? Nem állnak meg a piros
lámpáknál? Nem teszik ki a szemetet vagy mi?
Mindegy: ime egy újabb szervezett uszítás a rend
megbontására — háttérben lapuló kommunista
vezénylet alatt
Van azonban itt egy sőt két vigasztaló tény is
Az első az hogy az ifjúsági lázongások ame-lyek
a 60-a- s évek második felében lidércálommá
tették nappalainkat is megszűntek Hogy miért?
Aki optimistább az felteheti hogy az ifjúságnak
megjött az esze Aki pesszimistább az arra gon-dolhat
hogy az uszítók vezérei más parancsot
adtak agitátoraiknak
Ezek az erőszakos diáklázongások és általában
a radikális bal törekvése hogy erőszakkal vegye
át a hatalmat felbőszítették a polgári többséget
amellett teljesen sikertelenek is voltak beleértve
az eleve halvaszületett Che Guevara forradalma-kat
Délamerikában és Afrikában Ellenkező ha-tást
szültek
Ezért finomabb észrevehetetlenebb felforgatási
módszerekhez folyamodtak Ez persze lassúbb
mód a „hatalom megszerzésére" ahogy Rudi
Dutschke a németek szintén abortált Che Gueva-ráj- a
mondta mert így „az intézményeken keresz-tül"
kell megszerezni a hatalmat Ebben máris
meglehetősen előre vannak! Majd minden döntő
minisztérium és más intézmény bürokráciája tele
van társutasokkal és beépítettekkel És miután
a bürokrácia hajt végre minden rendelkezést ez
az az út ahol félre lehet terelni minden anti-kommunista
szándékot
A másik vigasztaló tény az — és talán ez a leg-örvendetes- ebb
— hogy a munkásság túlnyomó ré-sze
hallani sem akar ilyen erőszakról sőt annak
akár fegyveresen is ellentáll A „világ proletár-jai"
fütyülnek a múlt század buzdítására hogy
egyesüljenek a szegénységgel a jogtalansággal és
politikai elnyomással
Az uszítók ezért most az „elitet" uszítják Az
szívesen uszul mert azt reméli hogy így felka-paszkodhat- ik
a hatalomba Ez a legsúlyosabb té-vedésük
Egyetlen kommunista állam sem tűrte meg —
fejlődése során — még saját régi hűséges párt-híveit
sem Ezeket likvidálják
Az események nyomában
„Azulán mégis csak
riiagyarok között
Mindenhol
uszítás
vagyunk"
mint a jamaikai New Yorkban
vagy a mexikói Los Angelesben
Miért más a mosolyuk mozgásuk
miért más a „vibrációjuk"? Azok
idegen környezetben élnek és
nincsenek otthon ezek ? Azo-kat
az összetevőket hordozzuk
amelyekből egy furcsa valami
születik A három vámőr már egy
amerikait vizsgál Hangosak elé-gedetlenek
Az amerikai is Né-hány
oktávval magasabban mint
amennyi indokolt Különben is
furcsa kontraszt Az amerikai ró-zsaszín
börü kopasz kövér a
vámosok barnák fekete hajúak
soványak Ma két jellemző elvá-lasztó
szín holnap ? Eltűnik1
Helyébe lép a keverék ember a
keverék szín a keverék jellem a
keverék igény A keverék világ
amelyről csak annyit tudunk: jön
Megállíthatatlanul A vámosok
újra mosolyognak az amerikai
ugyanúgy nem ért semmit mint
én de — haragszik Maga sem
tudja "de valamit megalázónak
tart Eszébe sem jut hogy semmi
sem történt mindössze először
találkozott egy színárnyalattal és
nem érti hogy ahhoz sok ismeret-len
rejtélyes apróság tartozik Pél-dául?
Másképp értékelik ami a kof-ferba- n
van Hogyan? Ha a rózsa-szín
kopasz tudná nem is mérge-lődne
De fogalma sincs és mér-gelődik
Mini vetületben ugyanaz
a kép mint amikor Joe és Bili
nem érti hogy a Dél-Ameriká-ba
fektetett dollármilliárdoknak más
az értékük a Wall-Streete- n vagy
más Caracasban vagy Rio de Ja-neirób-an
Más igénysor fűződik
hozzájuk Milyen? Olyasfajta
amely még közelebb áll az ember-hez
Az örömhöz mint a számí-táshoz
a mosolyhoz mint a mér-ges
vezércikkhez: egyetlen büdös
vasat sem többet
A kijáratnál Nyisztorék várnak
Judith és Dezső Ismeretlen isme-rősök
fiatalok Sose láttuk egy-mást
de összeölelkezünk Miért?
Ugyanazért mint Oslóban Ed-montonb-an
San Franciscóban
mindenütt ahol magyarok élnek
Századszor ugyanazért: megis-merjük
egymást Honnan? Isme-retlen
dimenzió Van és reméljük:
marad Számtalanszor rábízom
magam és sose tévedek Néha ját-szadozom
Már megismertem őket
de várok mikor találnak rám
Hamar Bekapcsol a kicsinyke
motor és kigyullad a fény a sze-mükben:
persze te vagy Szí-nünk
formánk mozgásunk jelleg-zetes?
Megfejthetetlen Vibrá-ciónk
azonos? Divatos kifejezés
de nem érthető Körülbelül any-ny- it
jelent: azonos hullámhossz-ra
reagálunk Évezredek óta egy-formán
fogjuk fel az ösadót
amely azt sugározza Mit? Új-ra
megfejthetetlen Akár az ellen-kezője
amikor begyullad a kis
motor vibrál a fény és elmegyünk
egymás mellett Nsm ismerjük
meg a régi ismerőst mert Ma-gyar
Ilyen is van és marad
Régóta hozzánk tartozik és még
sokáig velünk jár Negatív pólus
sokezer éves lelki hálózatunkban
Nagyszerű Free-wa- y kanyarok a
hegyre Tökéletes amerikai Mint-ha
a Csendes-Öceá- n partjáról
mászna át a hegyet Los Angeles
felöl Előttünk ócska fecskefarkú
aggastyán Köhög krákog füstöl
Néger vezeti Ez ismerika: new-yor- ki
losangelesi fekete getto-ké- p
Hatalmas csillogó villogó Ca-dil- ac
húz el Zajtalanul villámgyor-san
herckepes szőke vezeti Ez is
Amerika: Fifth Avenue Wilshire
Boulevard Száz és száz talán
ezer kivilágított felhőkarcoló
Szintén Amerika: Manhattan
Chicago Ócska düledező viskók
kátránypapir putrik a híd alatt
Megint csak Amerika: fekete Ten-ness- es
fekete Alabama
Éjfél elmúlt a forgalom óriási
Autó-aut- ó hátán Nagy többsége
amerikai Újak legújabbak öre-gek
még öregebbek Jellegzetes
kép? Feltétlenül
Amerika felé halad
vagy távolodik tőle
A hipermodern utak nagyszerű
felhőkarcolók kátránypapír put-rik:
pompás és ócska autók a gaz-dagság
és szegénység új kifejezési
formái Városkép amelyről nehéz
megállapítani Amerika felé halad
vagy Amerikától távolodik? Való-színű
az utóbbi igaz A vadonatúj
felhőkarcolókról hiányzik ami
rajtuk lehetne: a latin szépérzék
korszerű megjelenése Ügy mint
Rómában vagy Barcelonában
Rajtuk csüng ami a latinvilágban
indokolatlan: az északi célszerű-ség
hangsúly- - Ügy n'nt Düssel-dóriba- n
vagy Detroitban z
éjszakai világításban olyai az
egész mintha Washington - vagy
Philadelphia fogadná örökbe Ca-raca- st
Má az utca színe? Nem
tesz semmit Mire Caracas eléri
Washingtont vagy Philadelphiát
az is feketébb barnább lesz Csak
idő kérdése
Megérkeztünk Emeletes villa
pálma virág kocsifeljáró A ház
tövében három amerikai kocsi
Új újabb legújabb Vasalt spa-nyolos
tölgyfa ajtón tábla: Dr
Kertész Tivadar Orvos Szállás-adóm
Ébren vannak várnak Meg-ismétlődik
a százszor átélt jele
net: Isten hozott érezd magad
otthon Századszor is átjár az ér-zés:
otthon érzem magam Ugyan-úgy
mint Iványi Zolinál New
Yorkban Bur Pistáéknál San
Franciscóban vagy Polgáry Sa-nyiék- nál
Göteborgban Századszor
kezdődik a társasjáték hol kivel
találkoztam kiről mit tudok
Századszor tölti be a szobát a ti-tokzatos
erő Oslótól Caracasig
egymást keressük egymást igé-nyeljük
és nem fiktív kitalálás
hogy szétszórt magyar nemzet lé-tez- ik
Világviszonylatban jet-di-menziób- an
Él és sokkal több szál
köti óssze mint amennyit szá-montartu- nk
Reggel üres a ház Az ajtó alatt
cédula: „csengess a személyzet
mindent tud 11-r- e Frölich Juci
jön érted Este találkozunk"
Annyi világos és Amerikában
ugyanúgy érthető mint Európá-ban:
a család minden tagja dolgo-zik
Tivadar orvos Edith személy-zeti
igazgató egy cigaretta gyár-ban
a fiatalok pedig ? Az asz-szom- ka tanár férje mérnök-vállalkoz- ó
Az üzenet többi része
már ugyanúgy nem érthető Euró-páb- ar
mint Amerikában Mi az
hog csengess? Mi az hogy sze-mélyét?
Aztán minden érthető A
csengő ezüst domborműves kézi-munka
Utoljára bihari nagyné-némr- el láttam Megrázták bejött
valaki és hozott valamit Ahogy
évszázadokon át ahogy mindig
Sohasem csengettem sekinek de
megpróbálom Nem is nehéz és
szépen szól Mosolygós feketeha-jú
asszony kopog Spanyol évti-zede
indult útnak az Újvilágba
Szót sem értek de tudom: kész a
fürdő a reggelit a szobalány szer-vírozza
ha szennyesem van a
mosónő elintézi
A többit Frölich Juci mondja
Azzai kezdi délelőtt ő a „szolgá-latos"
és megmutatja a várost
Oké Amerikai szokás A férfiak
dolgoznak az asszonyok megál-lapodtak
ki merre visz a város-ban
A kérdés viszont nem ameri-kai:
mindent elintézett a személy-zet?
Olyan mintha Európából jár-na
vissza amikor ? Már nem is
lényeges jó rossz igazságos
igazságtalan szociális vagy anti-szociális
volt hanem az a lénye-ges
hogy Dél-Amerikáb- an még
mindig természetes És? Senki
sem kérdezi jó rossz igazságos
igazságtalan szociális antiszociál-is
Egyszerűen: van Életforma
amelyet soká nem helyettesíthet
más a környezethez a Ievegö-hö- ?
az évszázadokhoz tartozik
Ahol nincs
elidegenedés
J xi gyorsan dél-amerikaias- an
haj' Felkanyarodik a városperemi
fre-wayr- e Körös-kör- ül zöld he-gye-
köztük Caracas a platóvá-ros
Hófehér szikrázó hosszan-nyi
ó 1600 méteren sütkérezik a
novemberi napsütésben Az ég-ből-
tiszta-ké- k se pára se smog
A ap éget a bőrkabát még sem
felleges Egy kitérőben megál-lun- -
Juci nézi a várost mintha
előtör látná Szeme csillog in- -'
káhb magának mondja: csodaszép!
Mii ia laknak itt? Tizenöt éve 56-os- ?
48-ba- n érkeztünk de hat
évi 500 kilométerre innen az in-t- er
)rban éltünk Mit csináltak
ott Gyógyítottunk falut építet-tü- u
iskolát alapítottunk Férjem or is én ? Azt csináltam amit
épr n kellett Mindent Miért jöt-tet- "
el? A gyerekek az iskola mi-att
Visszavágyik? Nem Ügy sem
tal Inam 'azt ami volt Iparváros
Iet a falunkból Aztán mégis
csj- - magyarok között vagyunk
jra pont amely száz és száz
beszélgetésben visszatér: magya-(Folytatá- s
a 6 oldalon)
J972 cbrudr 26 (#9) Kanadai Magyarság 5 oldal
Nyírcgyházy Pál:
A hosszú elet titka
Finta Imre tollából a közel-múlt
hetekben érdekes könyv
jelent meg „A hosszú élet tit-ká"-í-óL
Itt fekszik előttem egy
dedikált példánya
KK ne érdekelne ez a kérdés?
Hiszen itt Észak-Amerikáb-an
mindenki fogyókurát tart de
amellett mértéktelenül sok al-koholt
fogyaszt dohányzik nem
sportol és önkéntes diétákkal
rontja a szép öreg kor boldog-ságát
Ha néhány szokszuális fejeze-tet
ki is húznék a könyvből de
már csak azért is jó volt elol-vasni
amit a vallásos életről
az egyházszeretetröl és a temp-lombajárásról
ír
— A statisztikai adatok bizo-nyítják
hogy aki rendszeresen
jár templomba általában egész-ségesebb
mint a nem templom-ba
járók A rendszeres templom-bajárók
között kevesebb a szív-es
tüdőbajos ritkábban okoz-nak
autóbalesetet kiegyensú-lyozottabbak
lelkileg és ezért
kevesebb közöttük az öngyil-kos
Ez az első statisztika ami
azt bizonyltja hogy a templom
ba járás nemcsak lelkileg de fi-zikailag
is előnyös A modern
útját vesztett embernek vezér-fonala
kellene hogy legyen a
Hit De a világ másik része
mást akar
A „New Word" kommunista
újság ezzel szemben 1971 ok-tóber
30-- r számában így ír: „Ví-gasztal- ás
a számunkra az hogy
1900-ba- n a földön lakó emberek
4%-- a volt vallástalan 1960-ba- n
28%-- a és 1970-be- n 43%-- a Sze-retnénk
hinni hogy eljön az idő
amikor az emberiség végleg el-fordul
a vallástól és egyéb ba-bonától
idejét és erkölcsi ener-giáját
a tudomány fejlesztésére
és segítségére fogja felhasz-nálni- "
Az én véleményem szerint
kommunizmus már nem lesz a
világon amikor a templomban
még mindig áhítattal hirdetik
Isten igéjét
Mi a hosszú élet további tit-ka?
„Karcsú vonal — hosszabb
élet!" — írja a szerző Amerikai
biztosító társaságok megkísérel-ték
statisztikai vizsgálatok alap-ján
a normális emberi testsúly
meghatározását összehasonlí-tották
több százezer ember ma-gasságát
és testsúlyát s azok-nak
a súlyát vették normális-nak
akik a leghosszabb ideig
éltek Az adatok azt bizonyít-tottá- k
hogy akiknek testsúlya
az ideális állapotot túlhaladta
rövidebb életűek voltak mint
a normális súlyúak
Volt ezeknek a statisztikák-nak
egy nagyon fontos megál-lapításuk
is Azok az elhízottak
akik elhatározták hogy lefogy-nak
és ez sikerült is nekik olyan
mértékben növelték életesélyü-ke- t
mint amilyen mértékben
megközelítették a normális test-súlyt
Néhány jó tanács! Jobb gyak-ran
keveset mint egyszerre
sokat enni Munkakezdés előtt
reggelire bővebben együnk dél-ben
kevesebbet és vacsorán-ne- m
megterhelni a gyomrot Két
étkezés közben ne csokoládét
vagy vajas kenyeret együnk ha-nem
inkább egy almát A hosz-sz- ú
élet még nem hosszú egész-ség
Az ember maga felelős sa-ját
egészségéért
A könyv szerzője elmondja
hogy három hónapig nem dolgo-zott
és ezalatt a nyaralóban jól
evett és ivott Majd elment or-vosához
a szokásos évi vizsgá-latra
s orvosa ezt mondta neki:
„Tavaly ilyenkor a súlya 155
Ibs volt most 175 Vérnyomása
145 volt most 175 Szeretném
ha lefogyna 15-2- 0 fontot telje-sen
sószegényen éljen napi egy
liter folyadéknál ne vegyen fel
többet Két hónap múlva látni
szeretném"
Az egészséges életmódnak és
táplálkozásnak olyan megszok-káss- á
kellene válnia mint a na-p- i
mosakodasnak Ha az ember
fizikailag legyöngül elveszti el-lenálló
képességét a betegségek-kel
szemben Ha a testkultúrát
Js sportot étkezésünkben a mér-téktartást
a helyes pihenést és
az izgalommentes életet harmó
niába hozzuk máris közelebb
jutottunk a hosszú élet titká
hoz
A hízás okait nem érdemes
holmi titokzatos folyamatokban
keresni Pontosan tudjuk mi a
magyarázat Többet eszünk és
iszunk mint kellene és keveseb
bet mozgunk a kelleténéL De
hiába tudjuk érzelmileg any-nyi- ra kötve vagyunk minden-hez
ami az ennivalóval kapcso-latos
hogy bármit elfogadunk a
hízás okának kivéve a túlsók
evést
Napjaink tragikus jelensége
hogy az alkoholizmus megold-hatatlannak
tűnő probléma lett
Az alkohol az erős idegmérgek
közé tartozik Ha csak egy liter
bort megiszunk az alkohol mo-hón
keresi az utat az agyba A
véráramon keresztül el is jut
oda és megtámadja az idegse-jteket
Először a finommozgások es-nek
ki a kerékvágásból a gép-írásban
több a hiba az ittas
ember a pohár mellé tölt tár-gyakat
ver le A lassú és za-vart
reflex működés okozza a
baleseteket úgy az üzemeknél
mint a közlekedésben Mivel az
agyvelő egész gondolatvilágunk
és érzelmi életünk székhelye a
gondolkodás lassul és csökken
a kritikai érzék Ez az alkoho-listánál
a bűnözésig a gyilkos-ságig
fokozódhat Az idült al-koholista
egészsége súlyosan
romlik: szíve vérkeringési szer-vei
mája veséje és idegrend-szere
megbetegszik a fertőző
betegségekkel szemben csök-ken
ellenálló ereje
Az alkoholfogyasztásnál nem
sokkal ártatlanabb a dohány-zás
sem Ez az oka a légúti be-tegségek
elszaporodásának Az
Egészségügyi Világszervezet
nemrég hívta fel rá a figyelmet
hogy a cigaretta egészségünk
'legnagyobb mérgezője Minden
cigarettás bűnös mert nemcsak
önmagának árt vele hanem az-ért
is mert a káros szenvedélyt
járványszerüen terjeszti Orvo-saink
a tüdőrákot is nagyobb
mértékben találják a dohányzók
között
A hosszú élet megrövidítöje
továbbá a kábítószerek roha-mos
elterjedése és élvezete If-júságunk
erős nevelő kéz nél-kül
maradt mert az apa és anya
dolgoznak az iskolai fegyelem
nem elég szigorú a TV progra-mokban
csak rosszat Iát az ifjú
nemzedék Titokzatos alvilági
társadalom mindent elkövet
hogy bebeszélje neked bu-ta
honpolgár hogy a mari
juána nem káros hogy törvé-nyesíteni
kell a drug-o- t és hogy
a katonaszökevény jobb állam-polgár
mint Te vagy
Pedig a kábítószerek élveze-te
bármilyen kis mértékben is
káros Kis adag után a szerve-zet
nagyobbat kíván A kábító-szer
bonyolult csempészűton
kerül forgalomba így ára túl-zottan
drága Élvezője megszer-zi
ha másként nem bűnözés
útján
Milyen szép öreg embernek
lenni Verdi 71 éves mikor írta
az Othellót 80 éves korában a
Falstaffot Wagner 70 éves volt
amikor a Parsifált szerezte Ti-zia- n
99 éves amikor megfesti a
Pietát Mi 60-6- 5 éves korunk-ban
megyünk nyugdíjba és az az
óhajunk hogy egészségesek
maradjunk Ha nem szenve-dünk
érelmeszesedésben magas
vérnyomásban reumában arth-ritisb- en
nincsenek szívpana-szaink
elektrókárdiogrammunk
normális menjünk el a temp-lomba
és kérjük Istent hogy
így tartson meg 80-9- 0 éves ko-runkig
Mire vigyázzon az idősebb
magyar ember? Éljen kiegyensú-lyozott
vidám életet Vigyáz-zon
a testsúlyára hogy ne híz-zon
el Táplálkozása észszerű
legyen Korának megfelelő spor-tot
űzzön Sétáljon naponta 1- -2
kilométert Éljen társadalmi éle-tet
keresse fel mindig a magyar
rendezvényeket Legyünk hiúk
Büszkék arra ha táncközben
partnernönk azt súgja a fülünk-be:
„György maga fiatalosab-ban
mozog mint a férjem"
Aki még többet akar tudni a
hosszú élet titkáról olvassa el
a Finta Imre könyvét Én már
megfogadtam néhány tanácsát
Ür
f '