Kanadai Magyarsag, December 13, 1969

              tói
17 H
szagi
7JJ2
Jioz)
SEJ
1051
K?i
aM
M
--ft-- -ií tj-g1j-Éj-l"l~J"rt-
1t
f-rt"--
S"H"L ''"ÍV'- - trtM 'íSTíSafKSSafKSSíraíí — t "~Hr"V fii £'
9 st j- - te # W15 'ííF3SBraöSS5 & #'
b
rr V?
r-K-ia-
„ci-jr-''-t-v
iifc -- ww jTifirii Ti ~rrV t' I
KANADÁI' MAGYARSÁG1 igegdecemberlsr-őO)- " ?r "--
"" rJ ÍfH
(- -) Nagyjelentőségű eseménynek látszik az Eu-rópai
Közös Piac legutóbbi ha-tározata
Hágában hogy Nagybritannia és a három
pasik folyamodó — Írország Dánia és Norvégia —
felvételére a jövő év közepén megindítják a tár-gyalásokat
Azért mondjuk hogy fontosnak „látszik" ez a
határozat mert ma mar — nem fontos Jo jo de
nem életszükséglet különösen az angolokra nézve
nem
Az EKP-ró- l éppen olyan legendák keltek szárny
mint a német gazdasági csodáról s a tájékozatl-an
ember azt hihette hogy a Közös Piac a meg
fordított Atlantisz amely a szegénység tengeréből
kiemelkedett és bőséget hozott mindenkinek Bő
sé az van de csak igen kis részben a Piac közre-működése
következtében Ez a szerep tisztán egy
tökéletlen vám-uniór- a szorítkozik Minden más cél
ami a Piacot „közössé tette volna megvalósulatlan
maradt A közös valutára közlekedésre adóztatási
{rendszerre vonatkozó célkitűzéseik amelyek a
Piacból egyetlen gazdasági egyseget építettek vol-na
nem hogy elmaradtak de még csak meg sem
kezdődtek A Piac egy exkluzív kereskedelmi klub-bá
vált és Anglia kétszeri kigolyózása nem jelentett
mást mint de Gaulle törekvését arra hogy ez az
{exkluzivitás — az ö fennhatósága alatt — meg is
jrnaradjon
A mezőgazdaság támogatása olyan terheket ró
a tagokra — főleg a németekre — amelyek majd-nem
elviselhetetlenek Mintegy másfél évvel ezelőtt
a hat ország egységes mezőgazdasági piacot való-sított
meg Ennek a legdrágábban termelő kis far
merek érdekeihez kellett alkalmazkodnia — poli- -
'elöregedett kis-far- m rendszert irtózatos költségek
kel és még annál is irtózatosan magasabb piaci
iárakkal Ezen nem tudnak de nem is akarnak vál-jtozta- tni
ami viszont az életszínvonal csökkentését
fielenti Ha ez a jelenlegi prosperitás mellett nem is
:okoz több bajt a háziasszony panaszkodásánál egy
erösebb visszaesés esetén egyszeriben súlyos rob-banó
erővé válnék Párizsban például a vaj fontja
fjl08 dollár Angliában — amely Dániából impor- -
ptálja — 48 cent A tojás tucatja Párizsban 84 cent
Londonoan ou cent
yekE
m14 z eseme'' i
íl „ A család"
-i-_i-
'VekKr " ---jii — nem tsuau saiaa
55
¥
— "- - " ) "! -- — ' -
" '
i i
'
ra
:
:r_ i líJ
znem nomaa nippiK aijab c&ui- -
Ija Valahol elhagyott völgyek
Ivén tanvaz-ta-k nem messze
ANBollywoodtól A telepet nők ural- -
akik vagy teljesen meztelen
'lak vagy csak egy bikini-als- ó
Üeg valami gyöngysor volt raj- -
— ugyanott Valaki egyszer
izéjük tévedt és amikor irtózva
Ssszakerült az emberek közé el-joa- dta
hogy olyan — bocsánatot
£rek— rühesek voltak hogy szin- -
egyetlen nyilt vérző sebbé kapar--
ik testüket Valami ördögi szek
ált alapítottak amelynek a rítusa--
maguk gyártották és gyakorol- -
Ennek lett áldozata Sharon Ta- -
színésznö és másik négy sze- -
lv maid nár nan múlva ppv eaz- -
Któ hÓTn ct-- ő i
y]f ÉÁ szekta tehát ölt Nem tudni
mi miért talán ők másuk sem
°ftják Betegek örültek veszet--
[Most a rendőrség letartóztatta
írom tagjukat egy férfit akinek
jfe a barlangból kivicsorgó 50000
előtti alig-ember- re hasonlít és
hasonló lányt Több más ta-i- s
őrizetbe vettek mert leg- -
ftis jelen voltak a gyilkosság--
letartóztatással és az esetle- -
Példás ítélettel — amiben
an nem hiszünk — nincs lezár- -
B'M® ugy Nemcsak „A Család" a
hippik üeve sem Eddic úev
5'ték őket mint „elidegene-- "
de ártalmatlan fiatalokat Ez
rühes" társaság azonban nem
Közegészségügyi veszély ha-- —
életveszély is Maga az „el--
ienedés" a testi és erkölcsi
amiben élnek veszélv a tár- -
Hornra Ezt a csordát nem le-- 2
„szabadság" örve alatt meg-'Eze- k
pusztítják fiataljainkat
Közelükbe tévednek — kábí-rekk- el
vérbajokkal és más ál- -
63 megalázó züllesztéssel Eze- -
f yszerüen ki kell vadászni a jDjges emberek társadalmá- -
íai a „szabadság" elve számít
T3 mások szabadsása" az
rjsz A betű nem élet Az élet
Iliihez a „szabad" polgárnak
wan joga van
22 amit a liberális sza hadsás--
& nem értenek meg
A vaj-heg- y
miniszterelnökeinek
Mindez arra vezetett hogy az angol közvéle-mény
ma már — legalábbis a Times pollja szerint
— 54%-ba- n at Piacba való belépés ellen szavazott
De — ami talán a legfontosabb — a Piac igazi
célja is megváltozott Jean Monet aki megálmodta
és létrehozta azt egységes Európát akart belőle
fejleszteni Ez akkor a Szovjet harciassága miatt
nagy és komoly célnak látszott Ma már a Szovjet
nem fenyegetőzik — bár ez nem sokat jelent —
így a cél lassan elkopott Most a cél pontosan az
ellenkezője: Amerika ipari uralma elleni védekezés
Most már Amerika a veszély — a -- szűklátókörű po-litikusok
szemében — nem a Szovjet
Ezért fordult a britekkel szembeni ellenzés is in-vitálássá
A Paris Match pollja szerint a franciák
52%-- a kívánja a britek csatlakozását De a britek
kimásztak már abból a völgyből ahol korábban re-ménytelennek
látszó helyzetben voltak és kezdik
visszanyerni gazdasági erejüket Nekik nem érde-kük
hogy kétszer annyit fizessenek az élelmisze-rekért
mint most csak azért hogy a francia kis-paraszt
a kormánypártra szavazzon Az a 425 ezer
tonnás hatalmas vaj-heg- y amit az állami támoga-tás
által serkentett kisparaszt a Piacra termelt és
eladhatatlanul áll a hűtőházakban napi 400 ezer
dollárjukba keiül Ennyi a tárolásának frisen tar-tásának
költsége Ezt a vaj-hegy- et a britek nem kí-vánják
megmászni
Emellett az angol technológia — miközben az
ipartelepeik meglehetősen ősdiak — sokkal moz-gékonyabb
és invenciózusabb mint a németeké és
a franciáké A britek maradtak le legkevésbbé az
amerikai technológiai haladástól így belépésük a
Piac érdeke nem az övék Arra hivatkoznak hogy
Japán saját maga megcsinálta a gazdasági csodát
méghozzá a négyzetén annak amit a Piac elért —
minek akkor ehhez összeállni?
Sajnos az Európai Közös Piac jövője mindenké-pen
az a sötét jóslat marad amit már korábban ki-fejtettünk:
Hat ország gazdagodási terve amiből
csak a haszon közös de Európa nem az
Emellett a britek sohasem csatlakoznak egy olyan
közösséghez amely korlátozza szuverén különál-lásukat
Vagyis: a legalábbis 2-- 3 éves tárgyalások
folyamán lesz elég alkalmuk arra hogy a belépési
szándékukat — visszavonják
Bóldy Béla: ivek iiyojjiábaii
Barbral
Barbra Streisand a kancsal szép-ség
akit a liberális média a szí-nésznő
rangjára emelt panaszko-dik
Azt mondja hogy megsértet-ték
„polgári" jogait
Ahogy olvasom az történt hogy
Barbra felvételi kérelmét már a
második szövetkezeti házból visz-szautasított- ák
New Yorkban Eze-ket
a co-op-n- ak nevezett szövetke-zeti
házakat rendesen igen drága
negyedben igen jómódú polgárok
közösen építik akik — legalábbis
a „szabadság" jogán — annak ad-hatják
el az apartmenteket akik-nek
akarják Négert nem tagadhat-nak
ki azért mert néger Barbrát
azért mert nem néger Hanem meg
tagadhatják — legalábbis a józan
ész ezt mondja — azt akit nem
akarnak a maguk zárt társaságá-ba
befogadni Barbrát kétszer el-utasították
mert nem kivannak
csendes polgári környezetükbe
egy nyilván elég zajosan élő szí-nésznőt
beengedni Legalábbis ez a
feltehető ok De hol van itt a „pol-gári
jog" megsértése?
Ha én lakást keresek megkér-dik
ki vagyok mi vagyok? Ha azt
mondom hogy például jazz-band-b- en
fúvóm a trombitát a háziúr
esetleg azt mondja: „Uram én nem
akarok a házamban trombitálást
menjen Isten hírével" Szerintem a
szabadság azt is jelenti hogy a
háztulajdonos azt veszi fel akit
akar Ha nem tetszik neki a lógó
haja vagy a görbe lába vagy bár-mi
mása hát nem veszi fel Elvég-re
az ö pénze van a házban ö fi-zet
érte adót neki van joga olyan
lakókat befogadni akiket akar Ha
nincs joga — ez nem szabadság
Építsen Barbra egy ilyen házat a
millióiból és lakjék benne Ez az ö
joga Én nem építhetek ilyen há-zat
mert nem vagyok „Funny
Giri" és nem kapok milliókat egy
cikkemért tehát lakom ott ahol
— lehet
Más is így lakik De a „polgári"
jog a háziurat is megilleti nem
csak á kancsal szépséget akit Mr
Trudeau Kanada miniszterelnöké-nek
ízlése megfelelőnek tartott ar-ra
hogy két napig vele szórakoz-zék
Ez ízlés dolga De a co-o- p ház a
közös építtetők dolga Ne£ik —
más volt az ízlésük
Boeing 747
Sok ostoba fonák visszájáról
történő hírt olvashat az ember ma-napság
Mintha az emberiség egy-rész- e
arra rendezkedett volna be
hogy a többit izgassa bosszantsa
vagy éppen megnyúzza
Ezek között a hírek között azon-ban
elvétve néha akadnak lelke-sítő
hírek is Nem1 gyilkosságok
nem hippi-történet- ek nem a „pol-gári
jogok" panaszai hanem az al-kotó
ember — cselekedetei
Amerika társadalma nagyjából
egy állandóan panaszkodó fórum-má
vált A média liberális zsoldo-sai
ma már felkaparnak minden
gyógyuló sebet hogy vérezzék
hogy az amerikai társadalom a se-bei
gyógyításával legyen elfoglal-va
és hogy közben nyugodtan foly-hassé- k
a destrukció ami Amerika
erejét arra a mértékre fokozza le
amelyen már a felforgatás győzhet
ellene Itt két világ van Az egyik
az alkotó világ a másik a liberáli-sok
destrukciója Az alkotók al-kotnak
a liberálisok destruálnak
De most a média gennyes kelé-sein
túl — megmutatkozott az al-kotók
nagysága Szinte elhallga-tott
a média A vietnámi „mészár-lás"
érdekesebb és rombolóbb Ez-zel
meg lehet ölni Nixont aki —
nem indította el a háborút nem
felelős az 1968-a- s „mészárlásért"
de felelős azért hogy a hippik nem
tudták az elnököt egy gyáva halá-los
visszavonulásra kényszeríteni
A Boeing 747 az u n Jumbo
Jet egy új óriás repülőgép első
próbaútját tette meg Seattle és
New York között Négy óra és két
percre rövidítette le a repülési időt
— ami egy órával kevesebb —
362 személyt szállít Ez lenne a
napi szenzáció De nem ez Ezt
csak úgy mellékesen- - belül a lap-ban
valahol közli a média A szen-záció
az hogy a liberalizmus által
felnevelt hippik gyilkoltak vagy
hogy Song My-be- n — állítólag! —
párszáz embert megöltek az ame-rikai
csapatok
A Boeing 747'— az alkotó Ame-rika
diadala Song My — a libe-rális
destrukció diadala
Mtiyiket választja a józan és
hallgatag amerikai polgár?
Edward halottjai
Edward Kennedy valamilyen is-meretlen
kis szenátusi albizottság
mindenható elnökeként nyilatko-zott
hogy Délvietnámban mintegy
250 ezer polgárt öltek meg az ame-rikaiak
Nem „mészárlással" ami
nagyon „letörte" hanem háborús
cselekmények révén Nem tudjuk
hogy a szám helyes-- e de ez nem
fontos ebben a pillanatban Sajná-lunk
mindenkit aki a háború mi-att
idő előtt elveszti életét mert
mi tudjuk hogy hány magyar vesz-tette
el azt ártatlanul nem mint
harcoló katona hanem mint Roo-sevelt
bombázásainak áldozata
A háború sajnos háború Ezért
nem csodálkozunk a vietnámi állí-tólagos
veszteségeken sőt még
azon sem hogy ezeket elsősorban
John Kennedy küldte a vágóhídra
mivel ö indította el — helyesen! —
a vietnámi háborút amit ma Ed-ward
öccse restell Azután John-son
következett aki szintén nem
tehetett arról hogy — különösen
egy ilyen háborúban — a civil la-kosság
is pusztul Elvégre amikor
a második világháborúban a parti-zánok
szereplését elismerték és ez-zel
legalizálták az amerikai szövet-ség
lésztvevöi legitimizálták a ci-vilek
háborús részvételét Ez a
szovjet módszer amit Roosevelt
és utódai mind elfogadtak és most
a saját csapataik harcaiban is tu-domásul
kell venniük
Nem is a szám vagy a tény a
fontos Hanem az hogy ezt pont
Kennedy szenátor szellőzteti pont
olyan időben amikor az amerikai
közvéleményt kétségtelenül izgat-ja
a még mindig csak állított de
nem bizonyított és bíróságilag sem
elítélt Song My „mészárlás"
Miért mondta ezt? És miért pont
most?
Nyilván azért hogy hátbaszúrja
Nbton politikájátramely józan meg
fontolással akarja kivonni a hábo-rúból
az amerikai fiúkat akiket
Kennedy és Johnson küldött V-ietnámba
Edward Kennedy tehát megint
hallatja hangját és azokért a civil
áldozatokért jajong akiket a há-ború
elpusztított De vajon illen-dőnek
tartja-- e hogy ilyen 'civil ál-dozatokról
beszéljen? "Neki magá-nak
is volt egy civil áldozata Ma-r- y
Jo Kopechne aki — bármilyen
körülmények közt is — beleful-ladt
a tóba amelyből Kennedy ki
tudott menekülni Az ö civil áldo-zata
nem-hábor- ús cselekedet áldo-zata
volt de semmivel sem kevés-bé
megbocsátható mint a vietnámi
háború civil áldozatainak halála Ö
nem védekezhet azzal hogy fel
volt izgatva az ellenség orvlövé-szei
miatt akik a bajtársait lelőt-ték
megcsonkították és az elfo-gott
amerikai katonákat nem hadi-foglyoknak
hanem közönséges
gyilkosnak tekintik Ü civil volt
itthon volt jólétben volt mulato-zásban
vett részt és mégis meg-esett
vele hogy egy fiatal lányt a
vízbe fullasztott Hogy ö megme-nekült
az valószínűleg a túlélés
nagyobb szerencséje volt mint
amennyivel Mary Jo a légbuborék-ból
igyekezett túlélni míg a sze-nátor
a maga politikai presztízsét
próbálta menteni
Rendben van Ez az ö dolga De
akkor ne szóljon bele a harcoló ka-tonák
dolgába akikre rálőttek
akiknek aknákat helyeztek a lábuk
alá Chappaquidick után — a jóíz-lé- s
szerint — legalábbis hallgatnia
kellene Edward Kennedynek!
Zatopek
Ez a név talán nem mindenki
előtt ismerős de az olimpiák fi-gyelői
tudják hogy Zatopek Nur-m- i
óta a világ legnagyobb távfu-tója
volt Cseh nemzeti hős
Csak egy távolságon nem tudott
futni: azt a rövid utat ami az em-beri
lelkiismeretétől a kommunis-ta
behódolásig vezet — képtelen
volt még legyalogolni sem Erre ki-űzték
a kommunista pártból és
ma a korábbi nemzeti hős — egy
szeméttelepen dolgozik De szíve-sen
dolgozik mert így megőriz-hette
a lelkiismereti szabadságát
A csehek ellenállása egészen
más mint a magyaroké volt Mi
belevetettük egész történelmünk
szabadságimádatát az oroszok el-leni
harcba
De mindegy hogy melyik nép
hogyan harcol a Szovjet bru-talitás
ellen A lényeg hogy ne ad-ja
meg magái Zatopek a csehek
eszményképe — nem adta fel a
„futást" és őszintén kívánjuk neki
hogy a — finisben győzzön!
Nyíregyliázy Pál:
Az oláh cenzor könnyei
Fráter Lóránd huszárkapitány
költő és zeneszerző lS72-be- n
született Érsemjénben két év
múlva már centenáriumát ünne-pelhetjük
A húszas években
Nyíregyházán is hangversenye-zett
utána virradatig beszélge-tett
velem a Korona kávéház-ban
Megvitattuk a „Tele van a
város akácfa virággal" kezde-tű
dalának keletkezési történe-tét
A dal szövegét Szabolcska
Mihály irta 1906-ba- n résztvett
Debrecenben a refoimátus egy-házkerületi
gyűlésen s ez alka-lommal
átrándult Érsemjénbe
Végh József lelkész teológiai ta-nulótársának
látogatására Frá-ter
Lóránd is átjött a paplak-ba
hogy megismerhesse az ak-kor
már híres költőt s átvitte
szüleihez is
Megmutatta Szabolcskának a
portájukat hatáioló gyönyörű
akácfasoit s a költő megígérte
hogy verset küld neki csináljon
hozzá dallamot A vers megszü-letett
Tcmesvárott ahol Sza-bolcska
lelkészkedctt — és Ló-ránd
reichenhalli fürdőzése alatt
muzsikát komponált hozzá Elő-ször
az érsemjéni paplakban ját-szotta
el zongorán a tiszteletes
asszonynak: Szikszay Erzsiké-nek
Fráter Lóránd művészete nem
mesterkélt üvegházi költészet
volt hanem a tehetség nagysze-rű
megnyilvánulása Nótái a
néplélekböl fakadtak és jelleg-zetességük
nz erő a Iirai lágy-ság
mellett kirobbanó hév Nó-táiba
beleszeretett az egész or-szág
Azon az éjszakán amit a Ko-rona
kávéházban végigbeszél-gettün- k
a nyíregyházi akácfák
emlékérül vallattam Hiszen Frá-ter
Lóránd főhadnagy úr ott
szolgált 1894-95-be- n az 5 hon-véd
huszárezred II osztályánál
amelynek akkbr gróf Bombclles
Károly őrnagy volt a parancs-noka
Az utcákon mindenütt
akácfák virítottak s a Sóstóra
vezető lovagló úton is terjedt
bűvös illata
Mikor ősszel Nyíregyházára
helyezték éppen akkor tartot-ták
az országszerte híres aga-rászversenye-ket
melyekre mcsz-sz- e
földről összesereglcttek az
agarászsport kedvelői Nagy di-csőség
volt a „Nyíri billikom"
elnyerése Lóránd nem szeret-te
a sportot inkább kiment gróf
Forgách Lászlóhoz a közeli
Mándokra ahol falkavadászatot
tartoltak Házigazdájának érté-kes
műtárgyakkal berendezett
otthona és hatvanhárom nyúl-kopób- ól
álló Tálkája volt
Nyíregyháza mindig fontos
katona város volt s ez idötájt a
honvéd huszárok mellett közös
huszárok is voltak a garnizon-ba- n
A 14-e- s közös huszárezred
tisztikara igen előkelő szerepet
játszott a városban de a hon-véd
huszárokkal nem nagyon
rokonszenvezett ami már afféle
hagyományos nyavalya volt a
Monarchia hadseregében
Egyenruhájuk is különböző
volt A hónvédek sötétkék
atillát hordtak aranyzsinórzat-ta- l
buzérvörös csizmanadrúgol
ugyancsak aranyzsinórzattal A
köpenyük sötétbarna Lóször-forgó- s
csákójuk is buzérvörös
volt A közösök világoskék atil-lát
vörös nadrágot kávészínü
köpenyt és veres lószörforgós
csákót- - hordtak
A közös és honvédhuszárok
között még gyakran összetűzé-sekre
is sor került Fráter Ló-ránd
visszaemlékezéseiben azt
állítja hogy Nyíregyházára va-ló
bevonulása után súlyos felté-telű
párbajba keveredett egy
fiatal közös huszártiszttel akit
alaposan „nyakbarakott" ami-ből
aztán sorozatos párbaj tá-madt
Öt magát pedig hadtest-parancsnoki
távirattal Kassára
helyezték át az ezred székhe-lyére
De ö nem hagyta a maga
igazát becsületügyi eljárást kért
maga ellen haditörvényszéket
lisztek közötti becsületsértés
büntette címén mely az ö győ-zelmével
végződött
Amikor Reichenhallban a nó-tát
komponálta Szabolcska Mi-hály
szövegére azok a bűvös il
latú akácfák jártak em&kében
melyek behajoltak nyíregyházi '
hónapos szobájának nyitott ab-lakán
Néhány epizódot ittam le itt
Fráter Lóránd életéből mely a
művészet szeretete mellett min-dig
magyar nemzeti misszió is
volt Különös szolgálatokat tett
a trianoni szerződés által elra-bolt
területeken melynek ma-gyarsága
rajongva fogadta hang-versenyeit
Az adatok történet-lníe- k
mert Técsői Móricz Béla
A Fráter család kritikai törté-nete''
cimü kéziratos müvéből
vettem amit a család egyik
emigrációban élő tagja kedves
barátom bocsátott lendelkezé-semr- e
Fráter Lóránd 1928-ba- n az
amerikai magyarság meghívásá-ra
áthajózott Amerikába Több
hónapos kinnlarlózkodása alatt
New Yorkban Washingtonban
hangversenyezett óriási sikerrel
majd felkereste a magyarlakta
többi aníerikai várost hihetet-len
propagandát csinálva a ma-gyar
dalnak és a nemzeti ügy-nek
Útján Kőszegi Teréz a buda-pesti
Városi Színház művésznő-je
a Fráter-dalo- k kitűnő előadó-ja
volt partnere
Ö mondta róla később hogy
nagy sikere volt Amerikában Ha
valahol játszott mindenki köny-nyek- re
fakadt mert csupa érzés
és idealizmus volt ez az ember
Ifjabb Berkes Béla cigányprí-más
„Családi hegedű" címii ön-életrajzában
így ír Fráter Ló-rándról:
„Ez a különös és érde-kes
férfiú nagyon rosszul érez-te
magát Amerikában A lüktető
tempóhoz amely nem enged el-ábrándozni
a rettenetes munka-iramho- z
mely nem tűr halasz
tást nem tudott-hozzáidomu- lni
Olyan volt mint a magyar me-zei
virág mely idegen talajban
elsenyved elpusztul"
Napokig hotelszobájában tar-tózkodott
nem szeretett az ut-cára
sem menni Midőn koncert-jét
meghirdették plakátok jelen-tek
meg melynek egyik oldalán
Fráter Lóránd huszárkapitány
arcképe volt látható másik ol-dalán
pedig VI György angol
király mint Lóránd rokona Ez
kellett csak az amerikaiaknak
zsúfolva volt a hangversenyte-rem
Fráter Lóránd sokat írt ame-rikai
körútjáról a Pesti Hírlap-ban
Azután nagy sikerrel foly-tatta
hazai hangversenyeit A
lelkesedés talán már nem is any-nyir- a
a megöregedett nótáska-pjtányna- k
szólt hanem a legen-dás
réginek és az édes magyar
dalnak
Aradon az oláh cenzor kitö-rölte
hangverseny programjából
azt a nótát mely titokzatosan
így zeng Erdélyről: „Ellopták a
magyar rózsa ellopták a magyar
róna — rózsafája legszebbik ró-zsáját"
A hangverseny után a
kávéházban odajött asztalukhoz
a cenzor egy oláh rendőrkapi-tány
Szász ember volt és tény-leges
főhadnagyként szolgált
valaha az Osztrák-Magya- r Mo-narchia
hadseregében Brassó-ban
A nők kérlelni kezdték en-gedje
meg hogy Fráter Lóránd
elénekelje a dalt Odahívták a ci-gányt
és a nótáskirály pengetni
kezdte a dallamot A cigány ha-mar
megtanulta a gyönyörű nó-tát
s egy óra múlva már a tel-jes
banda húzta halkan zoko-gósa- n
Lóránd csak hajnal felé
engedett az unszolásnak hogy
énekelje is
A Magyarság című lapban
1930-ba- n így számolt be erről
egy erdélyi újságíró:
— Elérkezett reggel a vonat-indulás
ideje Érsemjén Szatmár
felé A nótakirály búcsúzott Mi-dőn
az állomásról visszafelé jöt-tem
a kávéház már üres volt
Csak egy ember ült egy homá-lyos
sarokban és a cigányok A
hajnali ködöt áttörte a legújabb
Fráter nóta édesbús hangja "A
cenzor az asztalra könyökölt- - és"
sírt " Az ilyen könnyeken ke--resz- tül
fog Erdély feltámadni