Kanadai Magyarsag, October 11, 1969

              03!
M
m
Thieu-ne- k igaza van !
(- -)' Nguyen Van Thieu Délvietnám elnöke azt
ondta legutóbb hogy sohasem megy koalícióba
kommunistákkal és harcolni fog a végső gyözc-né- rt
ami már a küszöbön áll
U a' kemény álláspont óriási felháborodást vál--tk- ia
hazai liberálisoknál akik — valami fur-'- "'
eUenünondással — közelebb érzik magukhoz
t ellenséget mint a szövetségeseiket Azt köve-ik-
ho?y azonnal vonjanak ki minden amerikai
wonát Délvietnámból
i iit — :ii t i Álljunk meg csaK m egy puianaira:
£!5szöris: Thieu azt mondta hogy ök akarnak
vjreolni a végső győzelemig és nem az amerikai-itó- l
várja ezt Amerikától csak azt kívánja hogy
iddig ne vonjon ki mindenkit amíg a déli had-ó- t
teljesen fel nem szerelték modern fegyve-4kel- !
Ezt már rég meg kellett volna tenni és
gjjj a déneK nmaja nogy iuaig nem ionéin meg
'Másodszor: még mindig számít az adott szó a
I'vállalt kötelezettség! Nem csak presztízs-okokbó- l Lnem a gyakorlati ázsiai politika hatékonysága
ia"15- -
Harmadszor: ugy latszik hogy a „vegso gyoze- -
l-jn- " " valóban közelebb áll Saigonhoz mint Ma
iihoz
A délázsiai szövetség — SEATO — bangkoki
Uekezletének nemrég közzé tett jelentése sze- -
íjit: iA párizsi mozdulatlanság a délvietnámi
orrnány és szövetségeseinek kétségtelen sikerét
íjleríi amit a kommunista célok meghiúsításában
fetek el"
Wí Egy amerikai bizottság Dr Edmund Gullion
ftryetemi jogi és diplomáciai dékán vezetésével
obb hétig tanulmányozta a kilátásokat a helyszi- -
1ÍW Ezt jelentik: „A délvietnámi hadsereg magára
Báláit a Tet-offenzí- va és a hűéi tömegsírok idején
A Tet óta az ellenség egyetlen győzelmet sem ara-llo- tt
de a déliek igen Emellett kiterjesztették a
ijerületüket átvették a tartományok védelmet sót
eljes hadseregcsoportok területeit is Hanoi ka-in- ai
képességei viszont erősen csökkentek mert
lépteiének pótolni súlyos veszteségeiket"
Esvesült Államok nukleáris
ibat robbantott az egyik Aleu- -
igeten A robbantást az ABM
illesztésének süreös parancsa
í])Rka Az ABM pedig azért sür- -
Kmert a Szovjet az elmúlt bé
két mhhantác! vpmnW íc
mkz a kínaiak is naev lenessel
Róttak előre az atomhatalom vo- -
n
t véd meg az ABM egy kínai
K)' szovjet támadás eseten?
az Egyesült Álla
és — Kanada népét Ez még
Pa kisebb-nagyob- b atomsugár-P- -
vagy földrensést mesémé
állítólag cgyüttjár bár ezt
csak szónokolták de soba- -
bizonyltották De amikor el- -
ges bombák kezdenek robban- -
északamerikai kontinens fő- -
olyan atomsugárzás lesz ami
% a lakosság háromne- -
részét
f& — tüntettek a robbantás
Az amerikai liberálisok is
lönósen fötémáia volt ez a
&" közéletnek
írt tiltakozik Kanada? Az em- -
n?m érti Ez a világ leghatal- -
m területű országa de mind
ül millió ember lakja El- -
öpn a naev földóceán- -
képes de nem is akarja
ül r- - 1 ti -
t- - ""6aL cgyeuen lenetose- -
kiélésre az hogy Amerika f s esernyője alá áll és így ? Külön kiadás nélkül élve
it-- amit Amerika sok-sokbill- ió ff árán biztosít — az szá- -
kSk" r h -- l énen tiltakozik Kana- -
etetlen
Kda legújabban minden el-Mako-zik
amit Amerika — a
j
eletének biztosítása érdeké-ig
tenni akar Miért Ameri-pB- m
szabad védenie magát?
?"áu lliniszterelnnk-qérj- p nta
ff' láthatóan Ólner rv1fr)H
Jvától Nem a hamin drtpl- -
_
nemzeü büszkeség és füg- -
o uiCüDrzoíf prriotöhon
seaki - " VIUVIWlkll
sem Hanpm IJtezt a hatalmas egéíz- -
beoltották a lihprí
pssaL
fenveppt
Kanada népének hanem a
wuttta túlélésének érde- -
' itakn7wM
-
SS VWTl
-- wtíl
r bkttöer W
V
Gullion dékánt és társait nehéz volná-Uél- 7 revezetni mert amit jelentésükben írtak azt" ma-guk
észlelték és értékelték ki Nem „sasok" sőt
— egy „béke-bizottság- " tagjai
A liberálisok türelmetlen „menekülési" tervei-vel
szemben ezek az információk és tények is
azt mutatják hogy Délvietnám teljesen át tudja
vállalni saját védelmét ha még nyerhet egy-másf- él
évnyi időt a hadsereg felfegyverzésére és ki-képzésére
Másszőval: súlyos bün volna a győze-lem
finisében feladni a harcot és odadobni őket
a kommunistáknak
Thieu-ne- k tehát igaza van Az egyetlen kérdés
az hogy NLxonnak milyen belpolitikai csatavesz-tést
jelentene a további háború? Már sokszor ana-lizáltuk
ezt a kérdést Mindig ugyanarra az ered-ményre
kell jutnunk: az amerikai nép kitartana
ha a liberális politikusok sajtó rádió és TV nem
harcolnának olyan szenvedélyesen a kommu-nista
győzelemért Mert a koalíció ezt jelentené
Ezt még a legostobább liberálisnak is tudnia kell
a közelmúlt történelmi bizonyítékai alapján
Ho halála Kína állapota a Szovjet gazdasági
kifulladása olyan körülményeket idéztek elő ame-lyek
mellett ostobaság volna idő előtt feladni a
harcot
Nixon természetesen tudja ezt Legutóbbi ma-gatartása
beleértve a múlt keddi beszédét is Wa-shingtonban
egy marine-Unnepsége- n azt mutatja
hogy még belpolitikai áldozatok árán is vállalja
ezt az
Amerikának ez lenne az első háborúja amit el-vesztett
cs 40 ezer fiatal amerikai hiába halt vol-na
meg ha a kommunisták akár a harctéren akár
a zöld asztalnál győznének
Az elnök helyzete nem könnyű különösen a
jövő évi választások előestéjén amelyeken eset-leg
többséget tudna teremteni Szenátusban
De ha nagy elnök akar lenni kell áldozatokat
vállalnia amelyek esetleg ellene dolgoznak Az
elnöki tisztség is jár
Becsülettel veszíteni több mint állóival nyerni
Béldy Béla:
lz eseménvek nyomában
tWt'i W W
Tiltakozás
ál
Jpmiészetesen
ss
is
el
w
m
Tn-an-- S-í
ö
W ÍS
i-t-
Ki
idömeghosszabbítást
a
Gibraltár
Franco generalissimo már hosz-szab- b
idő óta igyekszUc visszacsa-tolni
Gibraltárt Spanyolországhoz
Az ügyet a nemzetközi sóhivatal —
az ENSZ — elé vitte ahol az afró-ázsi- ai
többség buzgón meg is sza-vazta
azt
Amerikában sem hangzott el
egyetlen tiltakozó szó sem a vörös--
liberális koalíció részéről Gib-raltár
visszacsatolása ellen Miért
nem? Hiszen Franco „fasiszta" az
ö szemükben! Miért nem tiltakoz-nak
most a „világbéke" várható
megzavarása ellen?
Egyszerű Maga Franco ugyan
nem bocsátaná Gibraltárt támasz-pontként
a Szovjet rendelkezésé-re
de ki jön ö utána? Ez a táv-lat
hallgattatta el a vörös-liberál- is
tiltakozást
A királyság visszaállítása ugya-nis
csak elméletben látszik simá-nak
gyakorlatilag azonban megva-lósíthatatlan
lehet Spanyolország
tele van lázadásokkal Mindenki
más miatt lázadozik de lázadozik
Ez már amolyan népi szokás a spa-nyoloknál
Az nem vigasz hogy a
vöiösök hangját e pillanatban nem
lehet hallani Elég az hogy az egy-ház
lázadozik a diákok forronga-na- k
a baszkok cl akarnak szakad-ni
és így tovább
Ha egyszer Franco lelép és a ki-rályság
megbukik az ország dara-bokra
eshet szét Újabb „polgárhá-ború"
következnék A vörös hódí-tásnak
nincs kitűnőbb táptalaja
mint a káosz Oroszországban is
maroknyi kisebbséget alkottak a
bolsevikok de a káoszban mégis
magukhoz tudták ragadni a hatal-mat
Ugyanez a kilátás vár Spa-nyolországra
is mihelyt a testvér-harc
kitör
Ez viszont annyit jelentene
hogy a spanyol Gibraltár — vörós
kézre jutna A vörös hajóhad már
ott van a Földközi tengeren Mi
más kell még? Az algériai támasz-pontjukról
fegyvert pénzt min-dent
szállíthatnának a spanyol vö-rösöknek
hogy uralomra juthassa-:ia- k _ Gibraltáron keresztül
Ezért nem sikítoznak még a vö-rösök
és liberálisok És ezért kell
Gibraltárnak angol kézben marad-nia!
'MPW 4 ' lu ( 7 ü ''(( 5' fi Vi fc
KANADAI' '""MAGYARSÁG" Í969' ÍT
i
t
lett
a
—
kötelezetségekkel
' AMAMAAAMWNMVSAAAAlWWWiAlV v t
—
fe
A közvélemény
A közvélemény nagy erő ahol
— van Vagy pontosabban: ahol
nem hamisítja meg azt a közvéle-ményt
irányító sajtó rádió és TV
Amerikában minden megtörténik a
hamisítás érdekében A média
olyan egyoldalúan agitál a NLxon-kormá- ny
ellen hogy' az már gyil-kossági
kísérletnek számít
A liberálisok hangja arra a ször-nyű
időre emlékeztet bennünket
amikor Budapest utcáin a hang-szórók
monoton agymosása egész
nap hirdette a kommunista párt
csodálatos érdemeit Az hogy
megbuktak a váLasztáson nem szá-mított
átvették a liatalmat csellel
és erőszakkal És az agitáció foly-tatódott
Ma ugyanezt csinálják a liberáli-sok
is Fiirészelik Nixont és a saját
embereik egyedülálló intelligenciá-ját
dicsőítik
Mégis — van egy népi közvéle-mény
És ez a közvélemény nem
ad igazat a liberálisoknak Ez a
közvélemény annál értékesebb
mert az agitáció ellenére alakult ki
A Gallup poll szerint Mr Nixon
elnöki tevékenységét az ország
fehér lakosságának 65?ó-- a helyes-li
De a meglepetés a fekete vona-lon
a legnagyobb! 38%-u- k támo-gatja
Nixont csak 31%-u- k nem és
ugyancsak 31?3-u- k még vár a vé-leményével
Arihoz képest hogy
Nixon alig kapott valami néger
szavazatot a 38% óriási haladás
Egy másik Gallup poll a demok-rata
elnökjelöltekkel állítja szem-be
Nixont A Nixon-Muski- e ver-senyben
Nixon 49 Muskie 34 Wal-lac- e
11 százalékot kapott Nixon-Humphre- y:
53% Nixoné 33 Hum-phrey- é
és 11 százalék Wallaceé
A Nixon-Kenned- y verseny vala-mennyi
közt a legérdekesebb Ni-xon
53%-ka- l vezet Kennedy 31
%-- a ellen miközben Wallace 10%-o- t
kapott
Ha valaki elfogadja a' Gallup
pollt azt látja hogy Nixon mel-lett
áll az ország nagyobb része
A liberálisok kőfalba ütköztek
amikor az ország igazi közvélemé-nye
megszólalt
De azért a hangszórók to-vábbra
is mossák az agyakat
Hátha
Hiába!
wwíw BWW
Október 6
Ltauiim-imj- ia
IBBOI
Október 6-ik- át százhúsz eszten-deje
gyászolja a magyarság Nem
mindig ragyogó szónoklatokkal
vagy csendes imákkal mind gyak-rabban
csak azzal a futó pillan-tással
amit a naptárjára veL De ez
a pillantás megindítja benne az ér-zések
áradatát Az aradi és máshol
kivégzett vértanuk tragédiájában
az egész magyarság örök tragé-diája
lappang Hányszor megkísé-relte
már ez a nemzet hogy sza-baddá
tegye magát és mindig el-nyomták!
Október 6 a kurucidök halottai-nak
az 56-o- s forradalom mártír-jainak
is gyásznapja Minden kor
minden magyarjáé akinek fel kel-lett
áldoznia az életét hogy a nem-zet
megszabaduljon idegen zsarno-kaitól
De 1S49 október 6-- át külö-nösen
fájdalmassá tette az ami
utána következelt A teljes elnyo-más
a kufsteini börtönnel az év-tizedes
besorozásokkal és a ma-gyar
közélet teljes clnémitásával
A történelem megismétlődik —
mondják Pedig nem a történelem
ismétlődik meg csak az emberi
gonoszság mohóság kapzsiság és
uralomvágy A Habsburgok elnyo-mása
és a Szovjet elnyomás között
mi a különbség? Hogy később ki-békült
a nemzet Ferenc Józseffel
aki aláírta az aradi vértanuk halá-los
ítéletét? Nem a nemzet békült
ki vele hanem az állam vagy még
pontosabban: az állam érdeke A
Szovjettel sem fog sohasem kibé-külni
a nemzet de a szovjet-er- ő is
éppen úgy fogytán van mint an-nak
idején a Habsburg dinasztiáé
Gyászunkat ez teszi könnyeb-bé
A remény ami mindig élt és él
a magyar lélekben a jövő szen-vedélyes
vágya a meg-nem-ad- ás
ősi ösztöne
És az a gondolat is buzdít ben-nünket
hogy ugyanaz az orosz
amelyik már kétszer fojtotta vérbe
szabadságmozgalmunkat nemsoká-ra
hasonlóan véres események sze-replője
lehet — otthon A szabad-ság
a „hó alatt is" kivirágzik és
végső fokon diadalmaskodik
Nem az alkotmányos szabadsíig
elnyomása az örök veszély hanem
a lélekben élő szabadságvágy kial-vása
lenne az De mi magyarok
még október 6-á- n is hisszük hogy
nem hiába haltak meg a mártírja-ink
Hisszük hogy ezek az áldoza-tok
még haló poraikban is tovább-táplálták
a szabadság virágját
Áldott legyen emlékezetük !
Közös Piac
Furcsa változás történt Angliá-ban
Már nem akarnak belépni az
európai közös piacba A változás-nak
megvan a maga tényeken ala-puló
és — politikai oka is
A tények azt mutatják hogy
Anglia átvészelte a gazdasági ne-hézségeket
és a fizetési mérlege
nagy tempóban javul A politikai
ok az hogy a szakszervezetek nem
akarják a közös piacot és Wilson
miniszterelnök — választásokat
tervez vagyis kedvezni kíván a
szakszervezeteknek
A közös piac egységét a német
márka felértékelődése is megingat-ta
és így nem csoda hogy Anglia
nem akar minden áron oda tar-tozni
Kár Ez erős ellensúlyt képezett
volna a francia önzéssel szemben
Két önzés — megsemmisíti egy-mást
Elnökválasztás
Amerikában most dolgoznak az
elnökválasztás reformján A Kép-viselőház
már igen nagy többség-gel
elfogadta azt a tervet hogy az
elnököt ne az Electoral College
hanem közvetlenül a nép szavaza-tai
válasszák meg A kérdés most
a Szenátus elé kerül Itt is kéthar-mados
többség kell mert alkot-mánymódosításról
van szó de úgy
hiszik hogy ez meglesz
Itt az ideje hogy ezt a korai al-kotmányszakaszt
megváltoztassák!
Akkor még azért volt erre szük-ség
mert a rettentő rossz közleke-dési
viszonyok közt áz államaik-ban
szavazó elektorok megkönnyí-tették
a döntést Nixon elnök tá-mogatja
a közvetlen szavazás el-vét
Reméljük hogy a többi elavult
alkotmány-szakas- z módosítása is
sorra kerül Át kell írni az ameri-kai
alkotmányt de nem a Warren
Court ultraliberális elvei szerint
hanem Amerika társadalmi és po-litikai
megerősítése érdekében!
Nyíregyháxy Pál:
MADARAT TOLLÁRÓL
Csodálatos hogy a kommu-nizmus
milyen szégyentelenül
hazudik Országos hatóságok
könyveket és útikalauzokat bo-csátanak
ki de nincs bennük
köszönet Tele vannak hibás
adatokkal
Nemrégen megvásároltam a
Panoráma útikönyvek Budapest
— Debrecen — Nyíregyháza cí-mű
kiadványát az 1966-ba- n
megjelent második „átdolgo-zott"
kiadást és a múlt vasár-nap
délután elindultam régen
elhagyott városom látogatására
Már az előszó megijesztett
mert „a könyvet azok részére
írták akik jármüvei utaznak
tehát nem a turistáknak" Már
pedig én csak eszmei turista
vagyok hiszen abban a különös
megtiszteltetésben részesültem
hogy hivatalból megfosztottak
magyar állampolgárságomtól
De könnyű a dolgom mert a
legkorszerűbb hatszín nyomá-sú
térképet" mellékelnek Nyír-egyházáról
s igy idegenvezető
nélkül gyönyörködhetek a vá-ros
szépségében
Azonban lépten-nyomo- n ha-zug
adatokba ütköztem A kő-szính- áz
építését JS73-r- a teszik
holott az húsz évvel később
1893-ba- n épült Az én születési
évemben nyílt meg Azt is ille-nék
tudni az útikalauznak hogy
a kommunisták nem Bessenyei-ről
hanem Móricz Zsigmondról
nevezték cl
Benczúr Gyuláról pedig úgy
emlékezik meg hogy „a Városi
Tanácsház falán fehér márvány-tábla
hirdeti" a város nagy szü-löttének
emlékét így jelen idő-ben
Ez a fehér márványtábla a
Piac tér és Csabai utca sarkán
álló szülőháza falában volt el-helyezve
jelen voltam leleplezé-sén
Az 1944-be- n bevonuló szov-jet
csapatok az épületet össze-lőtték
s a márványtábla a mú-zeumba
került ahol ma is lát-ható
Az épület amelyben Ben-czúr
Gyula született mintegy
száz évvel ezelőtt rövid ideig
valóban városháza volt de a
Benczúr család megvásárolta és
gyógyszertárrá alakíttatta át
Szegény turista tehát hiába ke-resi
a Városi Tanácsház falán a
márványtáblát Aki ezt írta az
soha eletében nem járt Nyíregy-házán
Azután felhívja az útiköny-vecske
figyelmemet a Kossuth
téren álló szovjet hősi emlékmű-re
Ezt a szörnyűséget már csak
megnézem határoztam el ma-gamban
de a Kossuth' tér
fényképén sehol nem találom
Nem is találhatom mert már 10
évvel ezelőtt áthelyezték az
Északi temető előterébe Oda-való
a szovjet hősiesség napja-inkban
már sfrbahanyatlík
A Korona szállodát a kommu-nizmus
gyorsan Szabolcs szál-lodára
keresztelte át de az úti-könyv
még Koronának emlege-ti
Valaha Bcnczy Gyulát és Sá-ra- y
Elemért hallgattuk tükrös
kávéházában
Krúdy Gyula szülőháza nem
a régi Kallói utca ma Vöröshad-sereg
útja 42 szám alatt hanem
ugyanezen utca 8 számú épüle-tének
helyén volt Az író csa-ládja
mindkét helyen lakott de
a szegény turista bolyonghat
míg a helyes tényállást megál-lapítja
A Bessenyei térről pedig úgy
emlékezik meg hogy ott nem-régen
még nádas tó volt ame-lyen
télen korcsolyázni lehetett
Most itt jelentős építkezések
történtek — írja felelőtlenül
Minden csupa tévedés A Besse-nyei
téren sohasem volt nádas
tó és ott semmi jelentős építke-zés
nem történt Összetévesztik
a megyeháza előtti Belioahnisz
térrel ahová ormótlan irodahá-zat
emeltek
A város külterületéről pedig
azt írja hogy ott még „1959
elején is 3100 parasztgazdaság
volt 17000 hold földön" Bár
így volna hogy az én tirpák né-pem
ma is önállóan gazdálkod-hatna
őseiktől örökölt bokorta-nyáikon
Mintha nem alakultak
volna a határban termelőszövet-kezetek
Nem járt a nyíregyházi
tanyavilágban az aki ott Méta-boko- r
és Borsod-boko- r felira-tokat
látott Ilyen nincs Nyír-egyházán
— """"' 'l'WM#Ilí
A város legnagyobb dicsősé-ge
s az odavalósiak büszkén
emlegetik — írja az útikönyv —
hogy az 1919-e- s Tanácsköztár-saság
egyik vezetője Szamuely
Tibor 1S90 december 27-é- n ott
született és ott tartotta első
gyűlését Talán ez az egyedüli
igazság' az egész útikönyvben
Miután Nyíregyházát így ala-posan
„elintézi" vidéki kirán-dulásra
hívogatja a turistát Azt
állítja hogy a megyeszékhely-ről
közvetlen vonattal lehet
Csengerbe utazni s közben át-haladunk
Pócspetrin Kelet-Magyarorsz- ág
régi búcsújáróhe-lyén
Máriapócs nevét le sem
írja hithű kommunista ne men-jen
kegytemplomba
Vasvári Pálról a 48-a- s szabad-ságharc
írójáról Petőfi kortár-sáról
azt állítja hogy Nyírvas-váriban
született pedig ebben
a községben csak lakott és
Tiszabüdön született Tisza-bű- d
előbb Bütlszcntmihály-r- a
majd a kommunizmus alatt
Tiszavasvárira változtatta nevét
A legnagyobb hibája azonban
az útikönyvnek amiről nem szól
semmit hiszen Szabolcs-Szat- -
márnák rendkívül nevezetes lát-nivalói
vannak
Nem szól a könyv semmit a
szabolcsi földvárról amelynek '
eredetét a szájhagyomány Sza-bolcs
vezérnek tulajdonítja
ugyan de építése sokkal régibb
időkre vall Szent László kirá-lyunk
idejárt vadászni Nagyvá-radról
s 1092-be- n oroszorszá-gi
hadjáratából diadalmasan
visszatérve ide hívta össze az
első népképviseleti országgyű-lést
Ismeretes a keresztény er-kölcsi
rend érdekében hozott
törvénye: „Akit valaki vasárnap
munkánál ér veszítse el szer-számát
amellyel dolgozott"
Miért nem vezeti a turistákat
a pőcsi Mária képéhez ahová
évenként a hívők ezrei zarándo-kolnak
el? A jelenlegi Mária kép
az 1696 november 16-á- n köny-nyez- ö
képnek a másolata Az
eredetit I Lipót császár Bécsbe
vitette s ma is a Szent István
templomban őrzik De itt többé
nem könnyezett míg Pócson
1715 július 21-é- n a másolat is
könnyeit hullatta hogy Mária
segítsen hívő magyar népén
Nem tud az útikönyv semmit
a Nyírbátorban látható Báthory
múzeumról Nem szívesen vezet-nék
el a turistát az ottani refor-mátus
templom falai alá ahol a
vármegye közönsége hazánk
ezeréves fennállásának ünnepié- - l
sekor emléktáblát helyezett el
ily felirattal: „E templom me-lyet
Mátyás király idején a Bá-thory
család építtetett mint hir-detője
az ősi dicsőségnek legyen
tanuja újabb dicső évezrednek"
Most a kommunizmus rövid
pusztuló évtizedeire mint egy-kor
a tatár és török dúlás ide-jén
— be kell hunyni szemét a
történelemnek
De nem beszél semmit az úti-kalauz
a vajai várkastélyról
ahol Rákóczi tanácskozott gróf
Pálfyval a békekötésről a kís- -
várdai várról melynek udvarán
Krucsay Márton hűtlenségen
éit nejét Tolvaj Borbálát lefe-jeztette
Szatmárcsekéröl ahol
Kölcsey a Himnuszt írta Nagy
arról ahol Petőfi Tisza című köl-teményéhez
kapott ihletet Mó-ricz
Zsigmond tiszacsécsei szü-lőfalujáról
a túristvándi vízima-lomról
és a penyigei Szcnke vi-zei
öl melyről népballada hirde-ti
kilenc kislány pusztulását
Az idegenforgalmi kiadványok
legcsábítóbb képe Zalka Máté
túnyogmatolcsi szülőháza Arról
már nem beszél senki hogy Pe-tőfi
itt írta a „Falu végén kurta
kocsma" című költeményét
csak ezt a zavart agyú partizánt
emlegetik aki mátészalkai diák
korában eszelte ki mesterséges
nevét
Csodálatos hogy a kommunis-ta
könyvek és kiadványok
mennyire tele vannak hazugsá-gokkal
Sokszor cél nélkül hi-szen
olyan mindegy hogy a
nyíregyházi színházat 1873-ba- n
vagy 1893-ba- n építették En már -
átírtam magamban a közmon
dást: Madarat tolláról kommu
nistát hazugságairól lehet még
ismerni!