Kanadai Magyarsag, December 09, 1967

              m
" -t"- --"" '- -" "T "ffw
Márton
yi
a
% Vatikán tovább folytatja erö-faiítés- eit
a kommunista államokb-a
szorult egyházak égető kérdői-éinek
a rendezésére Franz König
kardinális bécsi hercegérsek a pá-pa
ezúttal Bukarestb-e
repült hogy a román kommun-ista
tisztázza az
erdélyi magyar katolikus egyház
helyzetét- - Főleg
Márton Áron az agg gyulafe
hérvári püspököt akarta kisza-badítani
háziörizetéböl ami
sikerült is neki Márton Áron
1 jzabad
de kérdéses hogy lesz-- e ereje még-egysz- er
sorompóba állni a székel-yeiért
Erdély minden magyarjáé-rt
akiknek legalább olyan mért-ékben
szentelte életét mint Mind-szen- ty
hercegprímás az anyaország
Mindszenty és Márton Áron sorj-a
közös Mind a ketten harcos ell-enfelei
a és vezé
a
a o
Közel két esztendő óta Írogatom
kapcsolatos cikkei
ig jnet a Kanadai fő
ként azért mert az erdélyi délvi-déki
felvidéki magyar kérdések
'mögött mintha vol-na
a nyugati magyar határszélek
meg
kell említenem hogy lapunkb-an
minden kö-zölt
sor ott fekszik az osztrák
és a külügyi
hivatal asztalán Bécsből
értesítések szerint az illet-ékes
hivatalok e
cikkek komoly nyugodt hangját
söt megfelelő forrásokból bőséges-en
adták az adatokat hogy a burg-enlandi
közös ügyben a jelenlegi
helyzet el ne
hibázzunk valamit ami az ügyet
A bécsiek szíves-en
fogadták azt a
hogy a ügyben fölösl-eges
a dolgokat soviniszta vonal-ra
terelni és azt a
véleményt is hogy amikor elérkez-ik
az ideje és jel-enlegi
szomorú helyzete megoldód-ik
az osztrákokkal nemcsak tárg-yalni
de is lehetség-es
lesz A ügy ugyan- is minden részletében egészen
n& jellegű mint a
csehekkel folytat-ott
viták anyaga A
lakosság boldog hogy el-vadult
nyugodtan élhet és magasabb
belátja
n°gy amíg a szörn-yű
mérkőzése tart addig a burg-enlandi
kérdést lehetetlen komoly
vagy németajkú söt jelentős
származású csoportok
- i„g_ia__v_onóit stD tuajaK nogy a
Wvatalos Bécs sohasem fog
ülni je-lsnl- egi
vezetőivel e kérdésben
jnert nem is lehet A budapesti
kormányt érdeklik a
magyar Így tehát az
átrakok szívesen veszik ha a ma-gyar
emigráció tartja felszínen a
dolgfccat feltéve hogy
Magyar részről nem durva
nibákkal teli tévedéseket tart-almazó
szinten próbáljuk bi-zonyítani
vélt igazunkat
£ tények ugyanis osztrák részről a
a türelem-j- °'
sőt szeretetről
Az osztrákok tele
Jnak súlyos Ezért
kérdés
Kak tetézné számos bajukat
jztria a
bírja fenntartani magát
csonkított Csa
T--f
- ír — fFnv 'u1( rwA — £ r-ftKfí-
Mf gjt ttf- - MM)f -- H
lp(-V['ífV3'V-Wt
1 r "í '
I" Xv Ü fe
v — -- ríWH- ~
1967' december 'fl M9f Áron
dszahadult
Ujabb fordulat előtt Mindszenty-ügy- ?
megbízásából
kormányzattal
magyarságának
bolsevizmusnak
Kőszegi-Fark- as István:
írások magyar Nyugat földjeiről
Ami már
aiv
Burgenlanddal
Magyarság-na- k
elfeledkeztünk
fontosságáról Elöljáróban
Burgenlandról
kultuszminisztérium
hozzámj-uttatott
nagyrábecsülték
figyelembevételével
elmérgesíthetné
felfogásomat
burgenlandi
megerősítették
Magyarország
megegyezni
burgenlandi
románokkal
Jugoszlávokkal
nyugatmagyar-orazá- gi
jelenünkben zavartalanul
in-telligenciája
következtében
nagyhatalmak
Ígyar
tárgya-sztalhoz
Magyarország
legkevésbé
határvonalak
burgenlandi
jjgenlandi magyarsággal
legmesszebbmenő
Megbecsülésről
Viskódnak:
gondokkal:
burgenlandi elmérgesedé--
legnagyobb megeről-teti
állapotában
KANADÁI MAGYARSÁGi
pUSpOK
rei t felszabadításnak Koruk és a
nyugati hatalmak politikája miatt
azonban már csak élö tiltakozások
a magyarság elveszejtése ellen A
bécsi hercegérsek körében úgy tud-ják
hogy
Márton Áron hamarosan visz-szavon- ul
szülőfalujába és pél-dáját
Mindszenty is követi
Bécsben Mindszenty ügyében
újabb és végleges fordulatokat vár-nak
Kissé szorongva nézünk a be-következhető
események elé
Meghalt Pétery József
váci püspök
Rómából a Vatikánból jelentik
hogy Pétery József váci püspök 77
éves korában meghalt Hogy mikor
és hol nem tűnik ki a jelentésből
Legutóbb Hejce községben volt in-ternálva
mert 1953-ba- n visszauta-sította
a kommunista kormányzat
Koimen
atbój
kis békés okos politikája bírja
megszerezni számára a folytonos
véradást míg ereinek másik végé-ből
az oroszok szívják szakadatla-nul
a kis ország életerejét
A Kanadai Magyarság és mun-katársai
a nyugatmagyarországi
ügyet történelmi és kulturális ala-pon
tartják víz fölött Minden ko-moly
külföldön élö és az ottani
helyzetet ismerő magyar emigráns
író vagy politikus s minden ko-moly
osztrák nagyon jól tudja
hogy a jelenlegi kavarodás meg-szűntével
a magyar és osztrák nép
az egymásrautaltság állapotába jut
Ausztria jövendőbeli élet-tengel- ye
sohasem vezet többé Berlin felé
Túlszomorú tapasztalatokat sze-reztek
az osztrákok e téren a kö-zelmúltban
Ök is rájöttek arra
hogy a nagyhatalmi érdekek a kis-népek
közönséges legázolásával
járnak legtöbb esetben Innen ered
az osztrákok óvatossága és türel-me
a kisebbségekkel szemben Az
osztrák népet nem véreskezű gyil-kos
partizánkomitácsik hanem
okos magasmüveltségü korszerű
emberek vezetik tehát velük csak
korszerűen és okosan lehet érint-kezni
Fentiek megemlítése nagyon is
szükséges annak megértéséhez
miért maradt abba néhány hónap-pal
ezelőtt a Nyugatmagyarország-gal
kapcsolatos cikkezés
Napnál világosabb bizonyítékok
állnak rendelkezésre arról hogy
néhány forrőbbfejü burgenlandi
magyar testvérünk a „mindent
vissza de azonnal" felkiáltással
kezdte kétségbeejteni a bécsieket
Csak akkor hallgattak el amikor
megkérdezték tőlük hogy hát visz-sz- a
de hová? A mai Budapestnek?
A józanabb elemek szorgalmasan
tiltakoztak e jól ismert jelszavak
ellen amelyekkel annakidején a
magyar politika mindent elrontott
amely szólamok Trianon óta min-den
komoly magyar törekvést meg-akadályoztak
Elmaradt az adatszolgáltatás te-hát
nem tudtam a magam részéről
újabb cikkeket írni Közben oszt-rák
híradóim
áttolták az ügyet a Burgen-landban
Bécsben Grácban
magyarul miséző magyar ka-tolikus
papokhoz
s rajtuk keresztül tudtam meg én
is hogy Bécs begombolta a kabát-ját
és vár
E bajok tetejébe legutóbb bele-robba- nt
egy cserkészekről szóló s
az emigrációs magyar sajtót vil-lámgyorsan
megjárt közlemény
amelyre az első helytálló felvilá- -
követeléseít Mindszenty József
hercegprímás a legfőbb támaszát és
munkatársát vesztette el benne A
L'Osservatore Romano a Vatikán
lapja igen melegen búcsúztatta el
a püspököt A magyar sajtó nem
emlékezett meg a haláláról
TÖMEGES
KENYÉRMÉRGEZÉS
KOLUMBIÁBAN
Eddig száz halott
Katasztrofális mérgezés szedi tö-megesen
áldozatait Kolumbiában
A fővárosból Bogotából a mintegy
120 kilométerre fekvő Chiquinqui-r- a
kisvárosban ugyanazon a teher-autón
szállítottak lisztet és légi
permetezésre szolgáló rendkívül
koncentrált vegyszert: tiofoszfátot
A vegyszert tartalmazó egyik
palack a rázós úton eltört és tar-talma
beszivárgott a liszteszsá-kokba
Az ebből a lisztszállítmány-ból
sütött mérgezett kenyérből
több mint ezren ettek Tragikus
jelenetek játszódtak le: emberek
egyszerre csak összeestek az ut-cán
és szörnyű görcsök között ki-szenvedtek
Egész családok estek
áldozatul a mérgezésnek A halá-los
áldozatok száma száz fölé emel-kedett
A tiofoszfát idegméreg amely
az áldozatok izmait merevíti meg
és fulladásos halált okoz
Bogotából egészségügyi különít-mények
érkeztek a városba a he-lyi
hatóságok sürgető felhívására
gosítást megint csak a Kanadai
Magyarság hasábjain kürti Csaba
István úr adta meg a lap november
11- -i számának ötödik oldalán
„Burgenland: Eris Almája" cím-mell
Az emigrációs magyarságot ok-tóber
elején izgalomba hozta egy
cikk (jelzése F K vagy Hungari-cus- )
— amely a hajdani Vörösvá-ro- tt
(ma Rothenturm) táborozó
magyar cserkészcsapat kalandjai-ról
számolt be A riport igen érzé-keny
felháborodott hangon meg-írta
hogy az osztrákok (nyilván
lokális hatósági emberek) megtil-tották
a magyar himnusz és egy
közismert gyönyörű hitbuzgalmi
fohász éneklését az egykori Erdö-d- y
kastély parkjában
Ne kutassuk most mi történt
Vörösvárott (ahol én jóidéig nevel-kedtem)
— igazán távol áll tőlem
hogy a cserkészcsapat híradójának
szavaiban kételkedjek — kutas-suk
inkább a közlemények erős
hangját s azt a hibát hogy Hun-garik- us
összekapcsolta a vörösvári
ügyet az osztrákok egyik legfájóbb
belügyével a déltiroli kérdéssel
Tudniillik az a vörösvári affér
nem egészen úgy történt
ahogy a cikkíró közölte
Az osztrák kormány viselkedése
a burgenlandi magyarokkal szem-ben
nem az ahogy a cikkíró meg-festette
Az osztrákok a déltiroli ügyben
nem úgy viselkednek ahogy azt a
cikkíró a „Déltiroltól Burgenlan-dig"
című riportjában megírta
E tévedések Burgenlandban
meglehetős meglepetést és felhábo-rodást
okoztak Egy magyar kato-likus
plébános aki nem messzire
Vörösvártól él és dolgozik — a
nevét megkérdezése nélkül egyelő-re
nem jegyzem ide — így nyilat-kozik
hozzámküldött s bármikor
rendelkezésre álló levelében:
„Érthetetlen kirohanás! Ne-kem
ilyen nehézségeim itt so-hase
voltak A mi főbírónk is
közismerten nemzetiségellenes
de a Staatsvertrag értelmében
kötve vannak a kezei Fogal-mam
sincs róla ki követhette
el ezt a soviniszta irományt!
A „Staatsvertrag" sző alatt bi-zonyos
békeszerződés-rész- t említ
plébános barátom aki elküldte ma-gát
a cikket is Ez az írás a Kato-likus
Magyarok Vasárnapja című
youngstowni hetilap 1967 okt l- -i
számában jelent meg Szerzője
F K címe pedig „Magyar cserké-szek
a Vasfüggöny árnyékában"
A riport hangja és tartalma kül-ügyi
szempontból eléggé enyhe
Átvette a cikket a Münchenben
megjelenő Új Hungária is A Kana-dai
Magyarság ezévi október 7-i- ki
számának 3-i- k oldalán Hungaricus
aláírással közölt „Déítiroltól Bur-genlandig"
című riport azonban
ugyanazt a vörösvári cserkésztá-borozási
kalandot egészen más
hangon a lehető legélesebb táma-dás
jellegébe öltöztetve tárgyalja
az osztrákokat erősen megszégye-níti
rájuk olvassa az első világhá-borút
követő nyugatmagyarorszá-gi
„hullarablást" elosztrákosítás- -
ról beszél megtámadja a kismar-toni
László nevö püspököt söt el-nyul- kál
Klaus osztrák kancellár
személyéig Belekapcsolja írásába
a déltiroli ügyet is — és ezzel &
legtökéletesebben elrontja írásá-nak
hitelét
Erre a cikkre válaszolt kürti
Csaba István úr meglepő felké-szültséggel
a lap ezévi november
11-i- ki számában „Burgenland: Eris
Almája" cím alatt
Hungaricus két hibát követett el
annak ellenére hogy Bonn nyugat-németorszá- gi
fővárosból tudósít
és eddig olvasott munkái igen ko-moly
külpolitikai szakképzettség-ről
tanúskodnak Egyik hiba az
hogy nem ellenőrizte kellő módon
a hozzá befutott adatokat (ami pe-dig
egy külpolitikai cikkíró első-számú
kötelessége) és nem tanul-mányozta
a burgenlandi magyar-ság
igazi helyzetét A másik hiba
hogy túlerösen megnyomta a tol-lát
s ezáltal Burgenlandban élő
honfitársainknak valóban nem tett
jó szolgálatot
Főként pedig azt a rossz érzést
okozta mindnyájunkban — akik a
nyugatmagyarországi helyzetet tö-kéletesen
ismerjük — hogy el-avult
támadási módja következté-ben
jóidéig nem lehet folytatni a
megkezdett komoly és eredmé-nyes
munkát amire annyi időt sőt
pénzt is fordítottunk
Ha bárki hozzájut a Bécsben ha-vonta
megjelentetett magyarnyel-vű
„Vasárnapi Levél - Kultúrélet"
című folyóirathoz meggyőződhet
arról hogy az osztrákok viselke-dése
ellen eddig sohasem akadt pa-nasz
magyar részről Az említett
folyóiratot Dittrich Imre magyar
szerzetes atya szerkeszti címe pe-dig:
A 1150 Wien XV Gebrüder
Langgasse 7 Csak ezt az egyet
említem azzal hogy Imre Atya
ugyancsak megmondja a magáét a
magyarországi békepapokról
Hogy a burgenlandi magyar kö-zösségnek
mily kiadós szolgálatot
tettünk a Kanadai Magyarságban
közölt cikkeinkkel arra is ideikta-tok
egy példát Nemrégen hiteles
adatok nyomán megírtam hogy a
közép-puly- ai (ma Mitter-Pullen-dor- f)
magyarok régi barokk-templomá- ba
becsurog az eső és Kovács
István ottani plébános nem tudja
megszerezni a pénzt az összedö--léss- el
fenyegető templom rendbe-hozatalára
Plébános barátom ok-tóber
12-é- n kelt hozzám intézett
levelében errevonatkozóan így ír:
„A házvezetőnőm értesített hogy
két amerikai magyar jelent meg
nálunk szabadságom ideje alatt el-lenőrizni
vajon tényleg csurog-- e
az eső a pulyai templom oltárára?
Szerencsére éppen zuhogott az
eső és ha az oltárra nem is de a
mellette lévő ablakon át meglehe-tősen
csurgott a templomba is "
Tehát mi még az amerikai és ka-nadai
magyarságot is mozgásba
hoztuk a nyugatmagyarországi
kérdésben de nem oly céllal hogy
az osztrákokat üssük hanem hogy
az ügyet komoly és biztos adatok
birtokában állandóan felszínen
tartsuk Hungaricus bizonyára be-szél
egynéhány világnyelvet s tud-nia
kell hogy felszínentartásuk
módja egyezik a jól átgondolt ud-varias
móddal és hanggal dolgozó
angol német francra újságírás jel-legével
Tudnia kell hogy virágos
kifejező magyar anyanyelvünk egy
mondjuk tíz szavas mondatban leg-alább
öt fölösleges szót használ
Ez ama öt sző ami miatt a nyuga-tiak
elviselhetetlen modortalanság-gal
vádolnak bennünket E szavak
helytelenségét kell vérhullajtásunk-ka- l
világot rázó hősiességgel jóvá-tennü-nk
hogy észrevegyenek ben-nünket
Úgylátszik itt az ideje hogy vég-re
sajátmagunktői is megmondjuk
az igazat kikutassuk mit kell el-vetnünk
mit kell tökéletesítenünk
Gondoljon a cikkíró például ar-ra
hogy míg az osztrák sógorok
régen kiutálták maguk közül a
muszkákat addig otthon Kádárék
magukon a muszkákon is túltesz-nek
kommunista vadságukkal
Könyveket lehet írni saját fajtánk
fogyatékosságairól Ezek és nem a
„magyar balsors" — az okozói a
magyarság örökös szenvedéseinek
elhagyatottságának emigrációs
széthullásunknak Soha nem szo-rultunk
annyi okos óvatosságra
mint ma Szomszédaink közül —
jelenünkben — egyedül az osztrá-kok
számíthatók kultúrnépnek és
ahogy e keretben burgenlandi vé-reinkkel
bánnak inkább köszönjük
meg egy kicsit Szablyáinkat pe-dig
hagyjuk a szegen amelyen lóg-nak
Kérem a kedves cikkíró ura-kat
ne haragudjanak meg fentiek
miatt Mindig fáj ha az ember ke-serves
kínlódással felépített mun-káját
hirtelen kettévágják
J--W 3?
Egy politikai
karrier
dicstelen története
A tolvaj Kun Béla nem lehet mozgalmi
és nemzeti Iios
Svetlana Sztálin leánya aki je-lenleg
titokban tartott helyen az
Egyesült Államokban él számos
angol francia és német nyelvű új-ságban
sorozatosan közli emlékira-tait
Nem politikai szenzáció amit
mond de emberi vonatkozásaiban
mégis roppant érdekes Igazolja
azt a tételt hogy a diktátorok alap-jában
véve mindig igen primitív em-berek
és ez a primitívségük hatá-rozza
meg véres vadságukat Nin-csenek
meg bennük a kultűrembe-re- k
gátlásai semmiféle magasabb
erkölcsi rendet nem ismernek vélt
sérelmeik állandóan izgékony álla-potban
tartják őket és cselekmé-nyeik
indító oka legtöbbször a
bosszú Ilyen volt Sztálin is
Nem volt komoly műveltsége Az
is hamar lemállott róla amit a kis-pa- pi
szemináriumból hozott A sze-mináriumot
egyébként nem végez-te
el Idö előtt eltanácsolták indu-latos
természete miatt Visszaesett
abba a társadalmi rétegbe amely
érzelmeit akkor is darabosan néha
trágár módon önti szavakban ha
szelíd dolgokat: jóságot szeretet
sáéfelmet bajtársiasságot akar ki-fejezni
Durva még a legemberibb
vonatkozásokban is Mivel nincsen
tág szellemi horizontja beszédté-mája
is szűk keretbe szorul mon-danival- óji
ismétlődnek és végered-ményben
unalmassá válnak
Svetlana azt írja az apjáról hogy
gyerekkorában valósággal dédel-gette
Megpörgette maga körül
hogy elszédült az ölében hordoz-ta
és akkorákat pacskolt rajta ami
verésnek is beillett-Pedi- g csak sze-retett
A náluk szokássá lett "vacsorák-ra
emlékezve leírja hogy kik vol-tak
apja állandó vendégei: Kaga-novi- cs
házasság révén rokon Ma-lenk- ov
Bulganin Berija és Hrus-csov
Ettek Nem is ettek hanem
zabáltak És ittak rogyásig de bír-ták
az italt Trágár vicceket mesél-tek
egymásnak és mindig ugyan-azokat
Nem volt nagy választé-kuk
Még akkor szórakoztak a leg-szebben
ha énekeltek Malenkov
és Hruschov tudott harmonikázni
Érzelmes muzsikaszóra egyre más-ra
felcsendültek a parasztok mu-zsikok
dalai Egyre vadabbul és
egyre szenvedélyesebben És nem
úgy énekeltek mint akik fehér asz-tal
mellett ülnek hanem ide-od- a
henteregve Mintha folyó parton
fűben lettek volna és nem a Kreml
fejedelmi termeiben
A vacsora előtti politikai beszél-getésre
is emlékezik Svetlana Ya-godá- ról
a politikai rendőrség első
és később kivégzett főnökéről volt
szó Sztálin érezhető gyűlölettel
beszélt róla és csak annyit mon-dott
a javára hogy kivégzése előtt
„elintézett" néhány szemét embert
Hogy kikre gondolt Svetlana nem
írja meg Mi magyarok tudjuk
hogy Kun Béla is köztük volt Az
a Kun Béla aki 1919-be- n kirobban-totta
a magyar proletárdiktatúrát
de akiről a mai magyar rendszer
még sem beszél szívesen Tessék-lássé- k
elneveztek róla egy-ké- t ut-cát
egyébként nem sokat emlege-tik
Még az évfordulókon sem Mi
az oka?
Kun Béla kozmopolita volt akik-ről
azt tartják hogy „se istene se
hazája" Azonkívül feltétlen híve
Troczkijnak aki még a bolseviz-mus
konszolidálása előtt forradal-masítani
akarta az egész világot
de hamar szembekerült Sztálin pro-letár
hazafiságával Sztálin először
az oroszokra és a bekebelezett
ázsiai népekre gondolt és csak az-után
a nagyvilágra De nemcsak
politikai okokból volt bizalmatlan
Sztálin Kun Béla iránt Mint em-bert
sem beszülte Ugyan ö maga
is kirabolt egy pőstaszállítmányt
de annak minden értékét állítólag
a földalatti pártnak adta Kun Bé-la
is lopott de saját magának ami
nagy különbség 1915-be- n az orosz
harctéren egy bajtársát lopta meg
Erről Horthy-Mikló- s is megemléke-zik
emlékirataiban Onni Tálas
Finnország volt budapesti követe
pedig így ír róla a Katolikus Szem-le
1954 évi harmadik számában:
ir-vx—j-m
f ír l 'VI n
' '9 r i
' ~ t
„Károlyi Mihály köztársasági
elnöksége rövid ideig tartott
tőle Kun Béla ragadta magá-hoz
a hatalmat akit bajtársa
ellen elkövetett lopás miatt el-ítéltek
a hadseregben de si-került
Oroszországba mene-külnie"
Hogy kitől és mit lopott Kun
Béla pillanatnyilag nem sikerült
megállapítanunk de a bűnügy ak-tái
megvannak a bécsi volt császá-ri
és királyi hadi levéltárban ahon-nan
csak azért nem adják ki mert
kerülni akarnak minden konflik-tust
Ausztria és Magyarország kö-zött
A lopás idején Kun Béla 29
éves volt és szökött katona-ként
került Oroszországba
Kun Béla későbbi szerepét min-denki
ismeri Már kevésbé ismert
hogy a proletárdiktatúra után Kun
Béla először Ausztriába Bécsbe
menekült és csak 1920-ba- n ment
Moszkvába ahol rögtön csatlako-zott
a bolsevisták Troczkij szárnyá-hoz
Kamenev (Troczkij veje) és
Zinovjev mellett ö lett a világ for-radalmasításának
egyik legfőbb hí-ve
1928-ba- n is ezzel a céllal küld-ték
vissza Bécsbe aholazonban le-tartóztatták
és kitoloncolták Orosz-országba
Troczkij és Sztálin viszo-nya
ekkor már késhegyen állt
Sztálin nem tűrte hogy Troczkij a
még gyenge lábon álló Szovjetuni-ót
a világ forradalmasításával ter-helje
és ezzel magukra idézze a ka-pitalista
államok katonai támadá-sát
Alma Aatába száműzte Trocz-kij
t aki innen szökött Törökor-szágba
Később Franciaországban
Norvégiában végül Mexikóban te-lepedett
le ahol meggyilkolták Ál-lítólag
Sztálin utasítására bár ez
soha nem nyert teljes bizonyítást
Egy évre rá 1930 nyarán Sztá-lin
Troczkij legfőbb híveivel is
végzett Kamenevet Zinovjevet és
még 13 bolsevikí társukat — ma-gyar
kommunista zsargon szerint
— gajdeszba küldte: kivégeztette
Máig sem tisztázott dolog hogyan
került ebben az időben Kun Béla
Krim félszigetére és hogyan vette
át ott a „tisztogató" szerepét Csak
annyi bizonyos hogy volt patrónu-sának
Troczkijnak a hívei ellen
fordult Ezzel akarta menteni a bő-rét
de rajta vesztett Yagoda a
GPU-na- k nevezett titkos rendőr-ség
főnöke elfogatta és minden te-ketória
nélkül agyonlövette Ké-sőbb
ezt Yagoda javára írták de
ez sem mentette meg az életnek
Kun Bélát hamarosan követte az
erőszakos halálba
Minderről ma nem szívesen be-szélnek
otthon és főleg nem szíve-sen
beszélnek Kun Béla lopásáról
és elftéltetéséről Ezért hallgatnák
Kun Béláról és Svetlana emlékira-tairól
amelyek mellékesen a leg-gyászosabb
magyar időket is felidé-zik
„A dicsőséges októberi forrada-lom"
ötven éves jubileuma alkal-mával
nem árt ha legalább mi
emigránsok erről is szólunk
ELÉGETTÉK
LUKÁCS GYÖRGY KÖNYVÉT
Az argentin kormány antikom-munista
törvénye megtiltja a marxista--
kommunista propagandát az
országban A buenosairesi posta-igazgatóság
az új törvény alapján
megtagadja az általa annak ítélt
művek kikézbesítését söt — a la-pok
híradása szerint — nagy cso-mag
könyvet hivatalosan el is ége-tett
Ezek között a művek között
szerepel egy madridi kiadó külde-ménye
Lukács György spanyolra
fordított Esztétikája
Egyes argentin körökben nagy
felháborodást keltett a könyvége-tés
annak ellenére hogy a postaha-tóságo- k
a törvény és dekrétumok
betűire hivatkozó nyilatkozatban
igazolni vélték eljárásuk helyessé-gét
A legújabb hírek szerint "a
nemkívánatos könyveket ezután
visszaküldik a féladójának
n
í !
w
mm
SfS
IÍ!JÍ
Hií
iIinMl
'rt5
ív
im
sí
ifföil
II
1
I