Kanadai Magyarsag, January 04, 1969

              1 T'Tt'O I " 'Ík" - 't-- -i1 jl 6 beké- - ' y"T ' 'J?" ' --- JJ - 1 „ --ML 'figyelik luey es-eue- g egy 'MWtö'Q'
sen órbitolő műbóiygóból ne váí--
~- - LJ Bi:JlJ?ÖJt-JLJlJL'ÖM'- i -'--
▼ M- - UaJiLiJa- - hidrogéntüzet jjék meglepetésszerű - e - --=- - -
1 — K : - Cy ' ' ' " okádó sárkány llü $"'&& Ü '" "
I - "
QlJ í Akik itt dolgoznak azok neon ffg ([£ g gWgll gj& &
i '' Bj i - JL i csak a magas fizetésért teszik ezt t
-- -'-
'- -" ' ' rR-KllÍCaiTfi-FlC- L
-- fcMflem mért szerelmesei a hivatá- - f A y ö '
7
mr"ti
Colorado Sprfngs Colo — Ami- -
„ kor a helyszíni tudósító megköze--- -
líti a helyszint -- alig-tud ura" ma- -
radni kormánynak' óriási hegyek -- munkahelyeinek- hossza 28 mér-- mondhatatlan ür-korszakb- eli tudd--
tornyosulnak föléje tele zölddel és
--hó- val tele a gránit biztonságával y amit az minden' emberi rombolás-sal
szemben ígér- - -
'
Colorado Springs az ideális hely
ahol a modern ember visszatér--
hetett sok tízezer évvel ezelőtti
'_" barlangjába- - Ez -- á barlang --igazán
biztonságos em-állat- ' --sem- ember
sem a modern technika nem férhet "" hozzá
Mélyen a Cheyenne hegység ölé- -
"" ben hatalmas barlangváros épült
"' ahol naponta 1800 ember dolgo- -
"M" zik három részlegben váltva egy- -
- mást egyetlen pillanatra sem
- hagyva őrizetlenül azokat csil--
logó-viílog- ó gépeket amelyek
Északamerika tehát Kanada és az
Egyesült Államok biztonságát 'ót-"- "
- zikEz a barlangváros a- - NORAD
telepe A-NORA-D
a~remek
az Államok légi és
iirmegfigyelö szervezete amely az
ellenséges támadást előre jelzi
még há az olyan váratlan is mint
a' lecsapó "yilláni A férfiak és nők"
itt dolgoznak ''vegyesen ka--'
nadalak és amerikaiak
Vannak itt a kanadai haderő-től
a USA gyalogság hajóhad és
légi "íegkiképzétt'ebb 'szakem-bereiből
és' természetesen az el-- -'
'maradhatatian civilekből is
MODERN MESEVILÁG
Az ember mikor a'-- hosszadalmas
alagúton- - amely 'földrész bizton- - '
ságának! szivéhez vezet úgy érzi
"mintha egy mesevilágba érkezett
AGY-ATÜLtEtɧ:ífOylETKEZ-IK?
Tchristlan Barnard:délafrikai or-vos
a szívátültetések úttörője 'sze-rint
rövidesen elkövetkezik az 'idő
amikor pl egy - fiatalember testét
akjnek agya autószerencsétlenség''
kö"zben összezűzódott átültetik
egy rákban meghalt személy telje-sen
egészséges agyához Nem az
agyat a testhez hánenva az
agyhoz:' MUeíiz ha aíiataíémber-testé-t
egy idősebb ember- - agyához
Ültetik át? Bölcsebbé válik általa?'
Vagy a teste is megöregszik? Fur-csa
problémái vannak ennek a
L''Sv AfÍÍ
volna Ebben a mesevilágban min-dén
-- modern- még — a mese is A
"föIdalattibarÍangváros útjainak- - és
föld és' ember legyen talpán aki
kiismeri itt magát ebben a labirin-tusban
-- Természetesen -- ez csak az
-- ilyenfajta zöld-'civilekr-e
vonatko-zik
"A: 600 férfi'" és -- nő aki egy-eg- y
részlégben itt 'dolgozik éppen
olyan otthon van az alagútrend-szerben
mint otthonában Ott sem
téveszti- - el a helyiségeket ha
mondjuk a living roomból a háló-szobába
akar lépni és itt sem cse-réli
el a „Harci Műveletek Köz-pontját"
mondjuk a konyhával
A bennlakók azonban nem -- laknak
benn Mindenki hazatér a 8
órája után a közeli otthonába
napfényre és a szabad levegőre
Azt-mondják'hog- y a kezdő alkal--
mazóttat otthon éri a legnagyobb
meglepetés- - Ott tapasztalja ugya-nis
hogy nincs olyan világos nála
mint á-- '' barlangvárosban és a le- -
központi Kana-- --yegö tiszta hegyi levegő
daós Egyesült
akik
erők
testet
megközelítően sem olyan tiszta
mint a hegy alatt A barlangváros-ba
beáramló (beszivattyuzótt) le-vegő
nyolc szürő-rendszere- n tó-dul
be amíg az alkalmazottak be-lélegezhetik
Ezek a szürö-rend-szer- ék
teljesen megtisztítják min-den
vegyi biológiai és radiológiai
veszélytöL:- - Tüdöbajosóknak ide --
kellene költözniük hogy valóban
tiszta levegőt lélegezhessenek
A villamosáramot bent a hegy
alatt termelik és az teljesen ön-ellátó
semmi küls'ö- - pusztítás még :
'egy telitalálatú hidrogén-robbaná- s'
sem -- állíthatja le Ez természetesen
kulcsa-a- z egész rendszer' működé-sének
mert hiszen itt minden
-- elektromos eszközökkel történik
' És-'hogy'simán-
-és halálos pontos- -
ságg'al történjék minden arról az
itt dolgozók különleges szaktud-ása
és szaktapasztaláta gondosko-dik
Ide nem elég jó elektronikus
"mérnöknek lenni 'hanem az elekt-ronika
tudósának ki' emellett min:
den gyakorlati tapasztalatnak is
birtokában van- - Nem elég jó sza-kácsnak
lenni hanem a
Mert a
személyzete rendkívül dlffé- -
renciált Van itt matematikus csoda
fizikus csoda borbély csoda (csoda
mert villámgyorsan 'nyír és nénvbe- -
ft jT fTff -- rrT t'f ff't-tlfTf-f--tf---- AtT ?'
irtQ: Nyírö József
Sok olyan dojpg történik mbstanábárt bdáJepri
Esélyben ajni'röl s kqíya'se vakkant Mindenk'jpek
% elsőbb a maga bája £z pedi§ van bővén Azt se
tudja' á: eitber melyiket válassza a kibeszélhetet-len
sók' szerencsétlenség közül A hlál is'ma olyan'
éftékét veszített közönséges" valami a világban
Ijogy márrmár teljesen magánügy lett Nerii 'is'rha-14- 1
csak „béch" "ahogy városofi mondani szokták
Kevés a becsülete Ez'pédig bajmertha a halál el-veszíti
a becsülétét odalesz az értéke "isf mint a
rossz pénznek Van halálririfláció is Szerencsére'
csak a dipjomaták és politikusok előtt akik a pé-pek
nemzetek sorsát ilyen szépen intézik Valójá-ban
nincs értéktelen halál akármilyen névtelen le-gyen
is Ha vesszük számba ha nem Ha tudunk
rója J]a nemOtty?n-rteszem"a- zt "a'v'én Emri'
b4 „esete" A tisztességes neve feledésbe ment Ta- -
ián maga se tudja Nincs az effélére szükség fenn
a havasokon ahol gyerekkora óta pásztorkodik
Öreg magános ejnbeiy mióta felesége meghót
van annaH tíz esztendeje a gyermekei szétszó-ródtak'
a világban A Saj-hav- a? mindene Annak -- az
oidalán terelgeti rideg marhát de efvetödik a
Csóbánosba is ki egészen a gránicig A vadniadár
is csak kényszerűségből tévéd erre a setét vad
helyre egy-eg- y öszülőfenekű medve fia 'á'tiiuz "a
nérra fák főzött Ember ritkáii háborítja meg a
nehéz nyórnasztó csendet a szakállas felhöóriá-so- ki
járhatatlan szakadékok gyors patakok magá-nos
különös életét ídö kellett ahhoz js- - amíg ez a
rn4giti°s'í]és2tő világ Emrjbát is bfogada'ama- -
ga tjtí }?ö2é furcsa volt hogy rriár az első napon
berekedt a kutyájával együtt azóta se nyiU meg
a torka a tinók-feh- ér szőre -- pedig' azonnai feketéd- -
ni kezdett Anapd[ %z esztendők szárpontartása
hiábavalóság é$'fö}ö$leges jdefenn áhoj csa' az év-szajt-ok
váltogatjájí égyniást Hol' hóba hol virágba
öjtözlk a természet' hol a nap süt hol vihar tör-del!
az erdőt Hogy arra nyugatra a nagy világban
mí történik rra ner)} kíváncsi Eszébe se jut érré
gondolni jő A gazdák Ménaságről- - Szentgyörgyröí
időnkint 'felküldik az elemózsiát:' puiiszkalísztet
szalonnát pityókát miegymást azzal vége-Az- t --
se mondja rá hogy -- „köszönöm" nemhogy a külső
világ iránt "érdeklődnék Sem az ő sem' a fák' és
hegyek- - gondolatait nem ismeri "senki
güknek érzik hogy őrködjenek
szél) csodaszakács a koszt jobb azokon az embertársaikon akik
mint a New Yorki Plaza Hotelben nem tudnak megukra vigyázni
-- és csoda szakértői a szinte ki--
a
a
a
a
mányoknak inint az „elektronikus
ellenrendszabályók technikusa"
Hogy ez mi azt még megkérdezni
:fém akarja az ember mert a vá-laszt
tígysem értené -
DERMESZTŐEN TUDOMÁNY05
NÖK
Itt lent minderi simán olajo- -'
zottan és 'szinte hangtalanul tör- -'
ténik bár elég sok nő is van még-hozzá
néhány nagyon csinos is de
annyira dermesztően tudományos
szakemberek- - hogy az ember alig
veszi rajtűk észre- - hogy "hők"
Szükségállapot idején 700 alkal-mazott
marad csak a barlangvá-rosban
ezek egy hónapog önel-látóa- n
élhetnek tehát minden kül- -'
s'Ő segítség nélkül Ilyen esetbén
szinte befalazzák a belépő alagu-tat
nehogy a robbanások vagy
mérges gázok sugárzás és ilyesmi
behatolhasson
A NORAD óriási elektronikus
termeiben állandóan tisztában van-nak
a kezelök a világűr helyzeté-- :
a"yiíág negyedik legtöbbet' fényké-pezett-
látványossága
A HK WWtMWWwMMW'iW -- r - f f
~
„
%
—
-
a —
r— s
a
s "
"
s
s
s
s
így élt-'-a Vén Emri bá Saj havasa alatt Cserzet-ten
ráncosán és némán titkosan
Nincs annak Hét hété hogyá nagy változás' véle
is írjegtörtént
Éppen a puliszkát főzte az üstöcskéberi a kaliba
előtt' mikor Móduya felöl valami-tompá- n feldör-dült
A kutya morogva felugrott és felborzolt 'szőr-rel
meredt abba az irányba Émri ba is felpillantott
beléfülelt áz éccakába niegcsóvájta a fejét de aztán
szótlanul visszaült a tűz mellé tovább fürdette so:
váriy arcát a Ügy elgondolkodott hogy
észre sem veszi-h- a a kutyája fel nem ugatja: „Fut"
ki a víz az üstöcskéböí véri bolond!"
Erre kpmótosai) megfőzte a' vacsorát s utána az
ölébe ejtette a kezét Fel sem nézett az égre rnint
máskor hogy lássa mint himbálódzik rajta a sok
csillag csak "számolta magában a tompa ágyúuga-tás- t
arra Móduva felé Tudta pii az EJégethallotta
annakidején a nagy háborúban A kutyája' ránézett
hogy tájékoztassa öt is hogy miféle kutyák lehet-nek
anielyek ekkorát "tudnak ugatni de Emri bá
" csak legyintett a száraz kezével:' „Elég hamar meg- -
tudod úgyis!" Á karámban heverő marhák is
észre vették hogy valami nincs rendben Minden
morajlásrá mé'greszket'etí á bö'r a hátukon és pilla-- "
natra megállott a kérődző szájúk Csak á havason
nem Játszott seinmi Változás- - -- Mély morajló titok-zatos
és sötét máradt mint niindig
így telt el egy órü kétóra három óra Az öreg -
není mozdult Arra se volt gondja hogy legalább
világölót vessen a tűzre A kutya félszemmel fi-- -
gyejte A másikkal a csordát ügyejte füiej a havast
Nehéz szolgálat az' Övé "különösen éc- -
caka
A különös mojaj mintha közeledett volna: Nem
hogy szűnt még erősödött - -
r-- r Hm! — morogta" Emri bá és felemelkedett a
tűz írjellől Sovány száraz alakja kétakkorának lát-szott
a láng verésében
— Ügy látszik mégis elteszi magát holnapra! ~
gondolta a kutya Mi "az anyja orömit legénykedik
Nern vlJó az ilyen vén embernek a virrasztás Hői-na- p
nem lesz embere semminek- - csak a iába resz'
két majd a csorda mellett
Eszeágában sem volt azonban Emri-bábna- k hogy
a földet'meíégítsé maga afatt Ránézett aggodalma-- '
san a csendesen 6zénlergö csordára megkerülte
karámot ís amit borsikab'okorból vert nékjk és két---
szer is feltájékozódott az égre " Láthatólag nagy
gond nyomta a szívét A kutyája inkább kíváncsi-ságból
szintén rnelléje kullogott bogy lássa mi
fesz Az öreg számba se vette Jianém a kunyhónak
h
eiyagyismégiajmakíavzélyéti %V&'fikVlifa
„hajráv'Ttásadalomna#
legjobb-jihákés-iígytoyá- bb
"NORAD-barlangvárosá-na- k
suknakés mert emberi kötelessé- -
--A North American -- Air Defense
tCommand — ennek a rövidítése a
NORAD — a gondos szülök sze-repét
tölti be közel kétszázötven
millió gyermeke fölött akik nyur
godtan hajthat jak le fej ükét vagy
mehetnek táncolni vagy tüntet-hetnek
a NORAD ellen mert ez a
hatalmas szervezet vigyáz arra
hogy veszély esetén figyelmeztesse
őket 'és a haderők minden ágát a
támadás elhárítására lendítse
A NORAD a barlanglakó ember
reprize de ezúttal nem husáng és
kőbalta hanem a félelmetesen csil-logó
elektronikus' készülékek fó- -'
gantyui és csavarjai vannak á ke-zében
amelyek folyton kutatják a
mennyeket és észlelödéseik ered-ményét
azonnal közvetítik a Harci
Műveletek központjához' Ez 'a szí-ve'
az egész szervezetnek és ez a
szív félelemtől mentesen hűsége-sen
dobog
Á NORAD emberéi megértéssel
telve dolgoznak' Északamérika
gyermekeinek asszonyainak' és
férfiainak megvédésén (HT)
Á "chicagói' „Bückinghim szökőkút"
jáhgókBan'- -
kémlelték
'á
Azt hógyjnost az ember a Hold-ra
való leszállás izgató kérdésével
komolyan fogíalkozhatík nem- - csu-pán
a Satum 5 rakéta és azÁpoílo
8 megalkotóinak köszönheti Az űr-repülés
de főleg a Hold-repülé- s
gondolata 'már a görög mitológia--- ról amilyeneket-m- a is hasznain
ban is felbukkan áhorika'rus kise- -' az - ür-ruhár- ól energiája
relte meg viasszal magára erősített
szárnyaival repülni dea Nap meg-olvasztotta
a viaszt és lezuhant
FORGÓSZÉL ÉS HATTYÚ
A Kr u 2-i- k században egy
nevű szíriai valószínűleg
római telepes írt egy könyvet „Igaz
Történet" címmel ami persze
nem volt igáz Lucianus Jeírta
hogy egy hajót és legénységét egy-forgószé- l
felkapta és a Hóidra vit-te
ahol a csodálkozó matrózok ép-pen
szemtanúi lehettek egy Hold-lakók
és Nap-lakó- k -- közti háború-nak
Hogy ki nyert azt nem írta
meg a derék' szíriai
' Galilei után tudományosabbá
válnak a Hold-utazáso- k -- fantáziái
Egy angol püspök Francis Godwin
megírta például hogy a repülő
hattyúk által vont tutajon utaztak
és hogy súlyuk csökkent ahogy
a Hold felé haladtak Ezzel-jóva- l tát a'müvetfíataíabbkqrt
megelőzte Newton híres' elméletét saií Walter Dorriberger és-Wer-nl
a nehézkedési erőről
A hélyke bátor- - Cyranó de Ber-gerac- is
írt egykönyvet 1656-ba- n
amelyben először jelent meg a ra-kéták
használata
Johann Kepler aki az égitestek
mozgásának matematikáját első-nek
számította ki „Somnium" cí-men
könyvében már egész mo-dern
Ür-próblémá-kat
vetett fej
így a „kezdeti mozgás" kellemet
lenségeiről azu- - forgószél és hattyú mozg tán a nagy hidegről 'tóe'rejét'"'tehát"má már' f
iagnji sül mar ituveui-- e a vissza- -
tórési ellen-rakétá- k gondolatát is
Verne Gyulát sem szabad ki-hagynunk
a sorból Sokan
„Utazás a Holdba" című iz'-galm- as
könyvét amely 1865-be- n
jelent meg Ebben már igen közel
jutott a modern Ür-hajóz-ás
leírá-sához
Az űrkabint egy hatalmas
ágyúból lötték:kiFloridában majd- -
nem 25000 mf-e- s kiszabadulás! se-bességet
ért el vörösizzásíg hevült
a levegő ellenállásától rakétákkal
kormányózták és körülhajózta a
Holdat
- Ezután f regény egyre' japban
'' 'tartott és eltűnt benne A kutya még kacagta ma- -'
gában hogy az ajtóbán félre tartja a' fejét mint az
v ökör 'a 'szarvát Egészen "elhűt azonban mikor lát-ta
hogy a gazdája cipeli kifele a nagy lapos kövét
és jehúppantja a tűz mellé Hirtelen arra gondolt
hogy húst akar sütni rajta de akkor Íátjá hogy a
köszörűkövei hoztá-- ki -- s már tölti" is rá a vizet'
Elö a feszit s elkezdi fenni rajta
t-- Ez nem tiszta dojog! --rgőndpjt a kutya dé
sehogyse tudott eligazodni a gazdáján Lehevere-dé- tt
melléje s figyelte a íejszeélezést már úgy--
is megette a 'fene az écckai nyugúdalrnAt
Az öreg fonnyadtán csak kenegette a szerszám
élét a vizes kövön Az esze azonban egyebütt jár-hatott
mert félre-fent- e a drága fejszét ami vastag
sodrót vetett az élén( a- - szép egyenes vonalát is
elveszítette
Lehet- - hogy a lövések zavarták amelyek -- mirid
élesebben ésközelebbhaiíatszották Ilyenkor kijefcb
húzta Emri bá a lángállót a tűzből hogy ne vilá-gítson
messzi -
- — Itt á világ vége ha már a gazdám is fél Va-lamitől!
— fordult félre a kutya
Az álla is leesett azonban a következő pillanat-ban
mikor látta hogy Emri bá féírehajítja
szét mjnt gyermek a játékot és nekiindul $ havas
tetéjépek Erre ö is felszedeiőzködött de az öfeg
"mérgesen fáparacsolt:
— Te itt maradsz s ügyelsz- - mindenre!
Ez ellen' nem vo'lt apelláta
— Az Isten csak a véhségtö) őrizze meg az em-bert!
— haragudott a kutya áz-újab- b ostobaság mi--'
s nagyokat dobbant a s2íve ' minden neszre a
gazdája miatti aggodalomtól Háromszor is felűg- -
- rótt hogy ő bizony lesz ami lesz utána megy de
a parancs parancs A? ilyen erőtlen vén ember
ilyenkor üljön itthon á Mi az isténharag-jána- k
tekereg! - -
Órák-telnek"é- l dé az a Vén'bojónd nem'' jön' A'
- szagja is elveszett valahol' a rengetegben 'Bizonyom
san vaíánij baj érté" Éccáka njég riéki sé s?eréri-- -
esés ezen a veszedelmes-va- d havason bolyongani'
Éppen arragondölta'kutya hogyAtörténJék'akáh- - mi "ö utána megyés meg'kerési mikor' rhógy- - áz öreg' csörtet a bércen "Nagy 'bajnak'kelflenni
- ha ilyén zajjal jön
- Á kutya csak hüledezik A gazdája teljésén ki
van véve a sodrából- - Tántorogj liheg alig: nyeli
levegőt az arca rémültésszörnyű fájdaíonV Játszik
rajta mintha a "lelke voína ki 'rá- - k fák Közt
valami zizeg ki az ördög 'törődik ilyenkor véle?
BU
tudományossá válik 1898-ba- n £ süket orosz tanító Konstan
Tsiolkovsky kiszámította" á ráké
mozgás- - matematikáját és" szám
cikket írt az Ür-hajózásról-öih
ír- - a folyékony-hajtóerej- ű rákét
-- a~Náp
Lu-cián- us
olvas-tuk
"a'íeJ- -
fériékln!
hallja
és' — mivel orosz ' volt — a N
rendszer gyarmatosításáról X'
ségtelen hogy az ö egészen rr
dem 'számítását- - és élképzelé
nagyban -- hozzájárulták7-a mode
rakéta-tudomán- y kialakulásához
Ezt Róbert Goddard amerii
mérnök valósította meg áki 19:
bah a világ első folyékony-ha- j
eréjü rakétáját lőtté -- fel Ez rr
mindössze 184 lábig emelkedr
de a Wright testvérek első 'repL
se sem volt'külömb '
A MAGYAR ' 7' ' '
OBERTH PROFESSZOR " '
A magyarszármazású Herma
Oberth a ma is élő híres tuc
1923-ba- n írt egy_ könyvet „Rak(
a Bolygók Közti "Ürbeií' 'címn'i
amely az európai kutatás egj
legfőbb szakanyagává vált O
épített folyékony-hajtőferej- ü ral
de ezt
írt
von Braun fejezték bej-ak- ik m
alkották- - a híres- - félelmetes
német- - rakétát-amive- l Angliát " tudták lőni LY ? :
Később Dornberger' a Szov
fogságában az ottani rakéta:í
lesztés' fő -- alakja lett Wernher-- v
Braun pedig-amerika- i tildóské
megalkotta 'a jelenlegi- - Satúrn5i
'kétát" amely az Apolló 8:ata' Hol
körüli útjára 'repítette
sőt Veszélyeiről A a
a súlytalan- - elvaltot
ha
att
le
a
ült
a es iei millió rontös-nyoma- i
rakéta? Az :-emb-er'"
ké't's'égtéléüi
sokkal közelebb került a Hóldhó
m)nt Lucianus s ha valaha leszá
oda nem yalószíntí hogy Hbk
és Nap-embere- k '" háborúskodás " figyelhesse! '"
De azért még nagyon az eíejé
tartunk azT fÜr'""méghódíia's'áría]
Nap-rendszerü- nk zárt Ur-teng- er nék meghódítása is scsakJerr
fantázia még a világűr hiheteli
távolságaitól pedig- - még Oly
messze' vagyuiikj mint az-éls- ö 'er
bera világtengerektől- - aki-fatör- z
-- csónakjával -- 'rámerészkedétt- á A
lyáiTiqk vizére- - - " ' i'--
í
Az izgatott- - kutyában megfagy a mprgásaz izg
lomtól féltéstől bizonytalanságtói psák" néz fel' vén emberre- '"" ' "' - V '
- -- i
-r-- Hamar! Hamar! Nincs veszteni vájó {dő! Jo
nek! Már a Magyaros alatt vannak! Ott! 'Ott! f
mutat bele a havasba reszkető ujjakkal" "~~ -
A kutya élőre méred és á következő pillanata
villámgyorsan elrohan ' ' " " r ' ' j
Emri bá néni törődik veié Sietve a karámfe'
Jépik ép bontögatni kezdj " ' ''
-- j
- — Híj fél ne! t--t ríásztjá" fél á''k'is csordát ég
bot zuijóg a marhák hátán- - — Jon jz ellehségil
Vyz óláljol? yez'etlH a muszkát! A Krisztus a dolf
tokai mozogjatok --
:i- 4
Mire az útra kiyeri a jószágot a kutya is viU
szaérkéz'ik Már tudja mi' történt Ágondfésafd
sUrübe szedi a hpmlpkán'ía'börtt A szájaviésoip
fogai fehér lángot vetnek"- - a teste' valóságos' índiM ~ Hol az Isten haragjában csavarogsz ilyejp'
— mordul rá Emri bá — Térítsd kzt a marh'át!§
-- jük haz míg néni késő! ! ' " ')S
Az erdóji csendjét 'felverik amerre nehezeníjl
lódva bőgve izgatottan elvonuí a csó'rda Felóji
eltelik míg valamennyire megcsendesedik a jósz
Áz ég alja is lassan világosodni 'kezd A szakáll
kok Hözt feldereng a íény pszjadoVika' sötétségül
fák derekukat kinyújtva ébredezni' ke"zdenejíé3
fenyők lombja felsóhajt Áz út is ké'nyétinesék
széjesebb ézén-már'erdö- ni "Szoktak a mai-hát'r- l
n-Sf'- Al íc-tró'-
rofi 'M!iv iv''lnil lrUUlnl' táfitlPAtfl
hos?ogátnlá jószágot'a járfütön-- " csak 'bárídükőf
j
utána- -
így" haladtak fertáiórát Elöi íiéöréz hátul
kutyaj A Csobáhos víziben itatnaíTís é& utána
-- - -- vaujj vcu a jussiig a xuueg narmaiut meieiui
béke van és- - nyugalom Emrj bán "azonban vaja
ku önös érzés vesz' erőt Valósággal belegörbed
:gondÜtöttén 'botladozik Alig viszi 'as lába- - Mind' J tálán --visszá:visszanéz Arca- - melle "6ehórpadt í
"nagy bája van Kü?d tusakodj nfagával halj
hyarí rpeapádt szemekkel- - Vég'íll megáll' és tpníi
aszónája a kutyájának: " '
-- 3V ''
x „„— iTQVább'már" te is el tudod vezetni a jószaj
En visszamegyek! „
t--
j-
"
%
lyég megvárja míg a csorda az'ébbel a nyö
ban bekanyarodik : Szépaszó 'mögéje aztán megí
- a kézében tartott fejszét -- k"iegenesedikf-'4zenjej
gyúlnak markában erő feszül ésYsziiárdah nékiv
- a Kárpátok sötét ormaihák-- 7
(Azóta ?emmi hír féléié- - =- -
W --
JF- Ml