Kanadai Magyarsag, December 15, 1973

              6 oldal Kanadai Magyarság (No50) 1973 december 15
k és
EGYELŐRE A LEGNA-GYOBB
gondja a kormánynak
az hogy mi lesz Görögország-ban?
Az új katonai kormány
amely összetételében legalább
annyira jobboldali mint Pa-padopoul- osé volt eddig semmi-féle
irányban nem kötötte le
magát Gizikis tábornok az új
elnök hallgat a kormánya hall-gat
sőt hallgat Ioannidis tá-bornok
is aki a Papadopou-los-kormányba- n
a biztonsági
miniszter volt és most is ugyan-az
Mivel Ioannidis vaskezé- -
gr H) 1 Hm
Gerald Ford az Egyesült Álla-mok
új alelnöke feleségével
ről közmondások terjedtek el
valószínűnek tartják hogy ma'
is ő a fő erőközpont a kormány
mögött Sőt azt is híresztelik
hogy a puccsot ő tervezte még-hozzá
— Papadopoulos érdeké-ben
Furcsa indokolás de azt
mondják hogy P már annyi-ra
elkötelezte magát a demok-rácia
irányában hogy a kato-naság
ezt nem akarta tűrni és
Ioannidis vállalkozott arra
hogy a dolgot egy teljesen vér-telen
sőt erőszakmentes puccs
útján megoldja P elképzelhe-tetlenül
szigorú s technikailag"
tökéletes biztonsági körülmé-nyek
között élt s a biztonsági
csapatok fölött-- 1 rendelkezett-íg- y
el sem képzelhető hogy tud-ta
nélkül bármi történhetett P
állítólag aludt amikor a puccs
történt és a belépő tábornokok
keltették fel a hírt közölve
hogy többé már nem elnök P
azóta is ugyanott lakik névleg
Ioannidis felügyelete alatt de
gyakorlatilag teljesen szaba-don
Ha akarna külföldre is
távozhatna de nem akar és a
kormány sem akarja száműzni
Mármost: a washingtoni gon-dok
a görög hadihajó-támaszponto- k
miatt merültek fel Az
amerikai hajóhad eddig 2 ezer
embert telepített le Athén kör-nyékén
1200 hozzátartozóval
együtt vagyis Athént „hazai-kikötőne- k"
tekintette Most új-ból
6 ezer embert akart letele-píteni
hozzátartozókkal együtt
de ez most kérdésessé vált
Nem tudják hogy az új kor-mány
mire határozza el magát
Az hogy jobboldali nem igen
vonják kétségbe mert ugyanaz
a Ioannidis dirigálja őket mint
Papadopoulos Viszont éppen
most tiltották be a régi konzer-vatív
lapot a Vradynit Beszél-nek
arról is hogy visszahívják
párizsi emigrációjából Cara-manl- is
volt miniszterelnököt
aki határozottan konzervatív és
Amerika-bará- t De az is lehet
hogy az új kormány egy ult-ranacionalista
idegengyűlölő
irányt vesz fel A legutóbbi di-áktüntetések
éle Amerika ellen
irányult bár az amerikaiak kö
kepék a nagy
zül senkinek sem történt semmi
baja még csak kellemetlensé-ge
sem Mégis egy idegengyű-lölő
nacionalizmus esetén lehe-tetlen
lenne amerikaiak lete-lepítése
Görögországban mert
ezek könnyen túszaivá válhat-nak
a kormánynak Mivel Gö-rögország
elsőrendű fontossá-gú
a Földközi tenger megtar-tása
szempontjából a kérdés
méltán izgatja Washington
döntő köreit
BRANDTÉK MEGINT lefe-küdtek
a Szovjetnek Azaz lát-hatólag
csak Csehszlovákiá-nak
de ez egyenes irányban
Moszkvát jelenti Úgy volt
hogy Brandt szeptember 6-á- n
Prágába utazik hogy velük is
aláírja a barátsági szerződést
körülbelül ugyanazt amit a
Szovjettel és Lengyelország-gal
kötött Az utazás azonban
elmaradt mert a csehek — azaz
hát: a Szovjet — megtagadta
azt a megállapodást hogy Nyu-gatnémetország
képviselheti
a nyugat-berlin- i hatóságokat
idegen hatóságok előtt Szemé-lyeket
képviselhet de intézmé-nyeket
nem Ez annyit jelen-tett
hogy részvénytársaságok
egyéb intézmények hatósá-gok
ügyeit kizárólag az orosz
illetőleg cseh hatóságok tár-gyalhatják
Brandt akkor még
„kemény" volt de az olajkrí-zis
megpuhította így most 11-12-- én
elutazik Scheel külügymi-niszterrel
együtt Prágába és
aláírja a szerzödéstúgy ahogy
a csehek (oroszok) kívánták
Ezt Scheel egy korábbi útja
előzte meg Moszkvába ahol
állítólag komolyabb gazdasági
szerződéseket ígértek neki ha
a szerződést aláírják Ezzel te-hát
megkezdődött Nyugat-Németorszá- g
leválása Euró-páról
és az egyelőre még alig
észrevehető de fokozódó finne-sités- e
Ha Sztálin uralkodnék
is akkor is a détente mellett
volnék!" — mondta nemrégen
Brandt Úgy látszik itt nem
a kommunizmustól való féle
lem döntött hanem egyszerű-en
olajhiány miatt várt gaz-dasági
visszaesés félelme Né-metország
már megszüntette
idegen vendégmunkások
felvételét sőt ha-zaküldi
őket Munkanélküli-ségtől
amit vágtató ár-inflác- ió
tűrhetetlenné tenne
Az egészben félelmetes
hogy mindezért nem kap sem-mit
Brandt legfeljebb kisebb
rendeléseket né-met
tőke- - és pénzpiac fogja
évek múlva megsinyleni azt
hogy oroszok nem fizetnek
Olajuk nincs feleslegben
nem lehet egy komolyabb csere-üz-letre
számítani Talán ele-inte
adnak valamit németek-nek
de jelentéktelen lesz
mert maguknak kell olaj
h
viiagbol e
ami van sőt is ami még
nincs
CEAUSESCU román kommu-nista
diktátor Washingtonban
járt és hosszasan tárgyalt
Nixon elnökkel Nixon még el-ső
megválasztása előtt járt
mint magánember Bukarest-ben
és azóta mint elnök hiva-talos
látogatást tett ott ami
Ceausescu román elnök
Washingtonban
oroszokat rettenetesen fel-izgatta
Moszkvának ugyanis
Románia okozza legtöbb kül-politikai
fejfájást románok
nem engednek függetlenségük-ből
és miközben talán kommu-nistábbak
(rendszerükben)
mint maga a Szovjet nem fo-gadnak
el semmi külpolitikai
parancsot nagy szomszédtól
Románia volt egyetlen szov-jet
gyarmat amelyik nem sza-kította
meg a viszonyt Izrael-lel
1967-be- n és amelyik euró-pai
biztonsági konferencia elő- -
készítésekor hatalmas beszéd-ben
tiltakozott a Brezsnyev-doktrin- a
ellen Persze hiábat)
Románia be van zárva kommu-nista
országok közé és így nemi
sok reménye van arra hogy va-laha
is önálló legyen kivéve
a Szovjet-birodalo- m összeomlá-sának
esetén Ceausescu most
részben külpolitikai tájékozvi
tatásért részben üzletért jött
Amerikába Magánvállalatok-kal
tárgyal mert régi terve
hogy „közös vállalatokat" te-remtsen
Romániában Nem
csak közgazdasági okok miatt
hanem azért is mert a meg-győződése
hogy ilymódon any-n- yi
nyugati-amerik- ai érdek
zsúfolódik össze országa terü-letén
ami a Szovjet nyers bru-talitását
tompítja Kétségtelen
hogy Ceausescu aki Kínával
is nagyon jó viszonyt tart fenn
(az oroszok ellensúlyozására)
értékes diplomáciai közvetítő
lehet Most is valószínűleg a
Közép-Kele- ti háború ügyében
tárgyalt Nixonnal miután Abba
Eban izraeli külügyminiszter
nemrégen látogatta meg Buka-restben
Állítólag egy kompro
W ' ' Jt&nmBllA iH VHJHliT 1 EiXl
Gizikis új görög elnök a miniszterelnökkel a felesketésen
az
az
részletekben
fél a
az a
— hitelre A
az
tehát
a
ez
is az
az
—
az
a
A
a
az
az
—
is
az
misszumos tervet hozott ma-gával
MAÓ SZENILIS! - kiáltják
a szovjet lapok Gough Whit-la-m
Ausztrália miniszterel-nökének
beszámolója után A
szocialista miniszterelnök
ugyanis úgy találta hogy Maó
gondolatai néha elrévülnek
mintha ö maga nem is volna
ott és csak később ocsúdik fel
és válaszol valamit a feltett
kérdésre Whitlam még nem
igen mondott jót másról ezt
saját maga számára tartja
fenn De ezúttal nyilván ő volt
a bűnös Maó elrévedésében
mert olyan kérdést tett fel amit
nem illik vagy legalábbis nem
szokás másnak mint egy ag-resszív
újságírónak feltenni
Azt kérdezte hogy miért ne-vezte
ki a fiatal Wang Hung-we- nt
apolitbüróba? Maó nem
felelt félrenézett és úgy lát-szott
— legalább is Whitlam
szerint — mintha egészen más-ra
gondolna Majd hosszú idő
után ennyit válaszolt: „Nem
tudom" A válasz megbélyegző
volt a kérdésre ami elvégre
is csak a kínai pártnak lehet
intim problémája A „szenilis"
Maó alighogy elbúcsúzott
Whitlamtól — Kissingert
kérette Kissinger nem volt
egyedül tehát tanuja is van
arra ami történt: Dávid Bruce
a rendkívül nagyra tartott és
tapasztalt öreg diplomata az
USA „összekötő" nagyköve-te
Nos a „szenilis" Maó két
és háromnegyed óra hosszat
tárgyalt az amerikaiakkal
méghozzá úgy hogy azok nem
győztek csodálkozni a szellemi
frissességén fordulatos kérdé-sein
és válaszain Ha Kissin-ger
nem kérte volna elbocsá-tásukat
— Maó korára és való-színű
fáradtságára gondolva
— talán még egy órát disku-rált
volna velük Lehet hogy
Whitlam „szenilis"? Vagy leg-alábbis
unalmas?
NIXON POLLJAI napról-napra
fogynak ha az ember
Gallupot Harrist és a többie-ket
nézi Ma már ott tartanak
hogy semmi népszerűsége sincs
az országban csak Kennedy-'ne- k
van Az hogy amikor va
lahova "megérkezik 20-3- 0 ezer
ember várja — Gallup poll nél-kül
— és szeretetük jeleivel
halmozzák el nem érdekes a
gyülölségtől már kék-zöl- d mé-diának
Letaszítani Nixont a
trónról! — ez a cél mindegy
hogy ez Amerikát külpolitikai
káoszba dönti-- e fő hogy a Mon-dalek
közül legyen az elnök
Az egész komédia annyira ne-vetséges
hogy az ember a poll-osokt- ól
kénytelen azt kérdezni:
mi lesz ha egészen elfogy Nixon
népszerűsége? Minusz előjellel
adnak ki jelentéseket?
OMAR BONGO-- T tetszik is-merni?
No nem baj mi sem
ismerjük Ki ismeri egyálta-lán?
Hát az afrikai Gabon ál-lambeli
alattvalói biztosan is-me'- rík
A baj az hogy Omar
újságot is olvas és így innen
megtudta hogy az arab sejkek
emelik az olaj árát Mit tesz
erre egy okos elnök? Ő is emel
Gabonnak komoly uránium-telepe- i
vannak és ez is energia-forrás
amit a nukleáris erő-telepek
működtetésére használ-nak
Omar erre azonnal fe-lemelte
az árakat sőt követi
sejkjei példáját is: komoly ré-szesedést
kivan azokból a kül-földi
kapitalista vállalatokból
amelyek az ő kincsét kiaknáz-nák
meggazdagodnak rajta és
ő meg ott marad energia nél-kül
Omar okos ember de a
sejkeknél nem okosabb Azaz
hát egyformán nem-okosa- k
Mert a sejkek is Omar is ott
írt'f Az algiersi arab konferencián (balról-jobbr- a) : Szádat (Egyiptom) Boumédienne (Algéria)
Ássad (Szíria) és FejzálSzaudi királya)
Percy szenátor meggyilkolt lánya Valerie (1965) és a most elfo-gott
gyanúsított Francis Hohimer
ülne a puszta földön ha idegen
főleg amerikai és holland mér-nökök
nem fedezik fel hogy
van olajuk (urániumuk) és nem
hoznak oda rengeteg befekte-téssel
gépeket amelyekkel az
T%iüj ffft % Trvt fr J? ji € J£" A)hHld& UV h
Ioannidis görög tábornok a
rezsim „legerősebb embere"
olaj (uránium) kincset ki lehet
venni a földből és el lehet adni
hogy — billiókat gyűjtsenek
össze belőle Ez — a monopol-kapitalizmus
GERALD FORD volt képvi-selőt
alelnökké választotta a
törvényhozás Ford a republi-kánus
párt Képviselőházi ki-sebbségének
vezetője volt régi
törvényhozó és minden tekintetbe-n-—
mintapolitikus Amel- -
lett hogy'keméhy tudott lenni
amikor erre volt szükség alap-jában
végtelenül sima kedves
szeretetreméltó ember akit
majd mindenki szeretett A kö-rülmények
amelyek kiemelték
a Házból és az Egyesült Álla-mok
második helyére ültették
nem voltak kellemesek Agnew
lemondása után olyan valakit
kellett választásra ajánlani
aki egyenes jellemével és tisz-ta
életével mintakép lehet az
amerikai nép előtt És ez ad-ja
Fordnak a legnehezebb fel-adatot
Nem mintha természet-től
nem lenne egyenes és tiszta
hanem mert az ő személye nyil-ván
elsősorban kerül szóba
1976-ba- n ha Nixon terminusa
illír Éü
Rose Mary Woods
lejár sőt ha Nixon lemondana
vagy az impeachment állal el-távolítanák
az elnöki székből
Ford automatikusan követné
Mindenesetre úgy kell majd
viselkednie mint akinek semmi
közeli kapcsolata nincs Nixon-nal
nehogy a média ót is ki-kezdje
és hogy 1976-ba- n ne mint
„utód" hanem saját jogán lép-hessen
fel az elnökjelölésben
Mindenesetre az adott körül-mények
között a legjobb vá-lasztásnak
tartjuk Ford szemé-lyét
és biztosak vagyunk abban
hogy alelnöki működése hasz-nára
válik Nixonnak is és az
országnak is
IRAK CSÁSZÁRA Reza Pah-le- vi
Sah meghívta Barry Gold-wate- rt
Iránba Ez a meghívás
—főleg most a közép-kele- ti vál-ság
idején — nagyon jelentős
gesztus volt a sah részéről aki
különben is nagy oarátja Ame- -
rikának Goldwater a konzerva-tív
jobboldalhoz tartozik aki-nek
politikai magatartása in-kább
szovjetellenes ha ennek
a külpolitikai adottságok miatt
nem is ad kifejezést Irán és
az USA közelebbi kapcsolatai
annál fontosabbak minél na-gyobb
erővel igyekszik benyo-mulni
a Szovjet a térségbe
részben hogy katonai stratégi-ai
előnyöket szerezzen részben
hogy megszerezze a Perzsa-öböl
olaját Irán magatartása
erős biztosíték a Szovjet törek-véseivel
szemben és ez a meg-hívás
pont azt a tiszta patrio-tizmussal
megáldott Goldwa-ter- t
érte aki a két ország ba-rátságát
leghasznosabban szo-lgálhatja
IZRAEL EGYIK komoly re-ménye
a különben nem sok re-ményt
nyújtó béketárgyaláso-kon
az hogy a béke meghozza
a Szuez környékéről elmene-kült
lakosság visszatelepedé-sé- t
A Szuez nyugati partján
í íf-'-It- llll HKi
kiSSBm i
A hosszú alsónadrág a legke-lendőbb
árú Amerikában
nagy városok voltak amelyek-ből
a lakosság már a Yom Kip-pu- r
háborút megelőző un „le-romboló
háború" 'idején elköl- -
Nixon elnök titkárnője
JKiM?
tözött mert az ágyuharcok és
más ellenségeskedések napi-renden
voltak Az izraeliek úgy
gondolják hogy ha a lakosság
visszatér ez komoly biztosíték
lesz egy újabb meglepetéssze-rű
háború ellen Kétségtelen
hogy van ebben az elméletben
valami realitás de azért a há-borút
ez nem tudja megakadál-yozni
Olyan megállapodást
kell kötni- - amit nemcsak az
arabok és az ENSZ hanem kü-lön
a Szovjet és az USA is ga- rantál
KIPRÓBÁLTÁK a közép-keleti
harcokban az új ameri-kai
M-6- 0 és szovjet T-6- 2 tan-kokat
A katonai szakértők per-sze
a legnagyobb izgalommal
figyelték a teljesítményeiket
Örvendetes hogy a nemzetkö-zi
szakértők egyhangú megálla-pítása
szerint az amerikai tan-kok'
— messze jobbak
(FIGYELŐ)