Kanadai Magyarsag, December 15, 1973

              BéldyBéla:
Béke van nem? Mondjuk így:
urcsa
nincs
rú legalábbis nincs tomeghaboru Masszó-val- :
a szabadvilágnak főleg Amerikának nin-csenek
ellenségei
Még a Közép-Kelete- n sincsenek mert Iz
rael barátunk és Egyiptom valamint — a szo
cialista államok kivételével — a többi arab
országok is közelebb állnak hozzánk mint az
oroszokhoz Ezt természetesen érzelmileg
kell érteni ami nem érinti a Szovjet hadi-anyag
szállításait Honnan kapnának fegy-vereket
ha nem Moszkvától?
Maga a Szovjet is „új barátunk" aldt a dé-ten- te
és egy sereg szerződés fűz hozzánk Kína
talán még őszintébb „barát" és ezzel az óriá-sok
köre be is zárult: nincs köztük senki aki
nyílt ellenségként jelentkeznék a nemzetközi
fórumon
Európa nem imád bennünket de nem ellen-ség
és volt idő amikor valóban jóbarát volt és
— talán lesz is
A harmadik világban lehetnek kisebb-nagyob- b
ellenérzések Amerika iránt mert a gaz-dagot
mindig irigylik a szegények de kifeje-zett
háborús készséget ott sem találtunk
Talán megteremtődött amit Nixon igért: a
béke nemcsak nekünk hanem a jövő nemze-déknek
is?
Nincs ellenségünk — papírforma szerint
Ez igaz Még a Szovjet is a kibékülést zengi és
legfeljebb Idi Amin gondol ránk néha rossz
szívvel
Ezek a tények ahogy azokat találkozások és
nyilatkozatok kifejezik De Furcsa béke
ez! Ki az a barátaink között aki őszintén és ön-érdek
nélkül barátkozik? Senki
Ezt a furcsa békét a három nagyhatalom
egyensúlyozási akrobatikája tartja fent A
Szovjet változatlanul gyűlöli „imperializmu-sunkat"
ami szintén hozzátartozik a béke fur-csaságához
Ha valaki pont a Szovjet imperia-lista
és pont Amerika nem az Senkit sem ke-belezett
be senkit sem fosztott ki Kína egye-lőre
alacsonyan fekszik a nemzetközi vona-lon
mert még nem elég erős ő sem imádja
Amerikát de józan ésszel inkább hozzá simul
a szovjet imperializmus miatt
Ebben a helyzetben nehéz elképzelni hábo-rút
mégha valamelyik óriásnak meg is volna
rá a kedve és a kedvező alkalma Semlegesí-tik
egymást mert tudják hogy egy nagy há-ború
mind a hármat elpusztíthatná
Európa látszólag összefogott ez is egy ne-gatívum
miatt: nem bírják el Amerika nem:
szetközi fölényét Amikor Brandt„ kancellár
olyanokat mond: „Ha Sztálin uralkodnék a
Á vonalas CBC
Már többízben beszámoltunk
a média gyakran romboló ha-tásáról
De ami most történt
amellett nem mehetünk el szó
nélkül
Barátaink örömmel hívták
fel figyelmünket hogy az ál-lami
pénzen működő kanadai
CBC-T- V végre egy magyartár-gy- u
filmet tűzött műsorára Ér-deklődéssel
vártuk a vasárnap
esti hírek után a beharango-zott
magyar filmet melynek
címe „Father" azaz „Apa"
volt
A film akasztásokkal kezdő- -'
dött Igaz hogy jobban nem is
lehetne jellemezni a Rákosi-érát
mint akasztófákkal Az
egész ország börtönből és
akasztófákból állt ahová az or-szág
legjobbjai kerültek Egy
óriási osztálycsere történt Az
„elnyomottakból" „elnyomok"
lettek és a hazaáruló moszko-vitákb- ól
az ország vezetői
Tolnay Klári a darab fősze-replője
egy anyát játszik aki-nek
férje partizánvezér volt és
egyetlen fiának eszményképe
Az anya elviszi fiát a moziba
A film ezzel kezdődik hogy az
un háborús bűnösöket szállít-ják
haza Rögtön megkezdődik
az akasztás A gyermek kissé
elszörnyülködik az akasztáso-kon
de a kedves mama Tolnay
Klári szelíden megmagyaráz-za
neki hogy ezek rossz gonosz
emberek voltak akik megér-demelték
sorsukat
Érdekességképpen ' megje-gyezzük
a „hazai hídépítő emig-ránsoknak"
hogy a'filmet nem
a vérszomjas Rákosi-időszakba- n
hanem 1967-be- n gyártot-ták
amikor már a külföldre
szakadt hazánkfia — szívesen
látott vendég volt Budapesten
és dollárjaiért örömmel fogad-ták
A film állítólag Torontóban
is műsoron volt néhány évvel
ezelőtt de egy heti játék után
le kellett venni a műsorról
Ezen abszolút nem csodálko-zunk
De azon annál jobban
csodálkozunk hogy a CBC mű- -
hábo Szovjetben akkor is a détente-- t választanám"
— azt mutatja mennyire nem barátnak ha-nem
versenytársnak érzi magát az Egyesült
Államokkal szemben Jobert francia külügy-miniszter
pláne harcias de ezt megszoktuk
de Gaulle óta aki Franciaországnak vissza
akarta adni a gloire-- t amit a németek letép-tek
róla Anglia a földközi tengerre kacsingat
ahonnan önként vonult ki de nem szereti hogy
Amerika elfoglalta a helyét
Általában: béke van furcsa gyűlölködő bé-ke
amiben nincs ellenség de nincs jóbarát
sem
Az ember érzelmileg képtelen nyomon kö-vetni
a kissingeri világpolitikát mert annak
egyik sarokpontja a Szovjet Gyakorlatilag
azonban valószínűleg nincs más megoldás
legalábbis a jelenben nincs Kína még teenage
korának izmait feszíti a világ felé Európa ta-lán
tíz év múlva nem utálja egymást mint
most és Japán talán végleg leszakad Ameri-kától
mert most döbben rá hogy nyersanya-gok
híján — nem lehet nagyhatalom
A furcsa béke nem azért furcsa mert nem
barátok azok akikből összetevődik hanem
azért mert senkinek sincs mersze vagy lehe-tősége
háborúra De ezt a háborús ellenszen-vekkel
telített békét fenn kell tartani addig
amíg a hármas világhatalmi pozícióban el-tolódás
történik a Szovjet terhére Ha ameri-kai
üzletemberek nem akarnak mindenáron
kiadós üzleteket kötni a Szovjettel amelyek-re
a végén az adófizető fizet rá ha Japán nem
mond le a Kurili szigetekről amelyeket a
Szovjet elrabolt tőle és addig nem köt vele
energia-szerződések- et ha Európa — főleg
Brandt — nem akar mindenáron (talán olaj-ért)
termelni az oroszoknak és inkább a nyílt
piacra veti rá magát — akkor a furcsa béké-ből
igazi béke lehet
A Szovjetből ugyanis fokozatosan elszivá-rog
az a gazdasági erő amire egy hatalmas
hadsereg fenntartására szüksége van A min-dennapi
élet áruit is meg kell többszöröznie
mert azért Iván nadrágszíján sem lehet örök-ké
új lyukat fúrni Enni akar apróbb kis em-beri
luxusokat akar és főleg lakást akar
amelybe belepasszol a kulcs ha be akar
menni
Az arab olajembargót ezzel lehetne meg-szüntetni
Addig nem adni a Szovjetnek sem-mit
amíg kis barátai a homokbuckákon —
nem adnak olajat
Az igazi békéhez a Szovjet elgyengülésén
keresztül vezet az út Valószínűtlen? Nem az
Csak ki kell várni
sor összeállító bizottságának
ilyen tagjai vannak Mert Ka-tynr- ól
még nem láttunk „doku-mentációs
filmet" ahol több
mint húszezer lengyel tisztet
lőttek tarkón az oroszok de
nem láttunk filmet a szovjet
haláltáborokról sem ahol több
mint húszmillió ember tűnt el
nyomtalanul A CBC-be- n csak
olyan vonalas filmeket mutat-nak
be ahol egyoldalúan csak
JANUÁR 1-T- ŐL KEZDVE
a KANADAI MAGYARSÁG
példányonkénti árát 30 centre
évi előfizetési díját 15- - dollár-ra
félévi előfizetési díját pe-dig
8- - dollárra vagyunk kény-telenek
emelni
őszinte sajnálattal tesszük
ezt de a papír állandó áremelé-se
a festék üzemanyag a kom-puteriz- ált müveleteknél hasz-nált
filmek lemezek és vegyi-anyagok
rekord-áremelkedé- se elkerülhetetlenné teszi a Kék-újság
áremelését
Előfizetőink és példányon-kénti
vásárlóink így 'is nagy
előnyt élveznek — oldalanként
19 centért kapják a 16 oldalas
változatosan szerkesztett min-dig
friss és aktuális képekkel
telt vezető magyar világlapot
— a Kékújságot
Az áremelés alig fedezi a
a fasizmus veszélyes — a kom-munizmus
nem! De hogy a ka-nadai
adófizetők pénzéből kom-munista
propagandát fejtse-nek
ki — az egy kicsit sok!
Végre ideje lenne már egy-szer
tisztogatást rendezni a
CBC berkeiben ahol nem az
fontos hogy valaki tehetséges
hanem hogy készséggel kiszol-gálja
a szélsőbaloldali törek-véseket
többlet-költségek- et de tovább-ra
is igyekszünk a magyar
emigrációs kultúra harcos kép-viselőjének
a Kékújságnak
színvonalát fenntartani sőt
emelni
Aki 1973 december 31-i- g be-küldi
előfizetését annak to-vábbra
is a régi 13 dolláros
díjért küldjük egy évig a Kék-újságot!
Elnézést kérünk a rajtunk
kívül álló inflációval ránkkény-szeríte- tt
emelésért de remél-jük
hogy ezzel az évi 2 dollá-ros
csekély többlettel nem oko-zunk
senkinek sem anyagi meg-terhelést!
Köszönjük olvasóink eddigi
lelkes támogatását és kérjük
hogy továbbra is tekintsék csa-ládtagnak
a hetenként bekopog-tató
Kanadai Magyarságot!
c?VlááfiSáidQr
FÖLD FÖLD!
című hatalmas írása! A több mint 300 oldalas mű a legnagyobb élő
magyar író személyes élményeit közvetíti drámai erővel a szovjet-megszállástól
a végleges Nyugatra való költözéséig Ez a könyv
valamennyiünk életét öleli fel: a száműzetés fájdalmait az elvesztett
magyar nép iránti örök vágyunkat az idegen közösségbe történt be-illeszkedésünk
gyötrelmeit
A könyvet a Weller Publishing Co adta ki művészi gondozásban
Kapható vagy megrendelhető 8 dollár előzetes beküldésével (csekken
ragy money orderen) az alábbi címen:
Wellér Publishing Co Ltd
412 Bloor SL W Toronto Ont M5S 1X5 Canada
Magrandaiam Miral Sándor „Föld föld" c müvét
Navam: '
ClniMiK #
A könyv árat 8 dollárt csakken vagy money orderen mellekelem
FIOYELEMI Ker]Qk a navet él elmet nyomtatott Mukkal Imii
ivata
RÉGEN NEM KÉRDEZEM
hová röpítenek Hiszen mind-egy
Mindenütt van két-háro- m
látható és néhány láthatatlan
rendező és a színpad is úgy fo-rog
ahogy akarják És ha nem?
Akkor sem írhatom meg Reg-gel
a szállodaportástól megka-pom
a jegyem és fejedelmi bor-ravalót
adok Mennyit? Ha hi-vatalosan
számítom egy dol- -
Iáit Ha feketén? A portás ar-cán
látom sokkal többet Üz-béges-en
hajladozik és miszter-ne- k
szólit Közben Alexandrát
figyelem mit szól hogy meg-sértettem
egy szovjet dolgozó
önérzetét? Nem veszi észre
' Különben is rosszkedvű Sajnál-ja
hogy elmegyek? Dühös
' hogy elfelejtettem meghálálni
' a kedvességét?
Sosem'derül ki mert a Hóri-horgas
toppan be Ugyancsak
ideges Gyorsan elhadarja
hogy nagyon örült és reméli
lesz még szerencsénk Én is
hasonlót hadarok és kezetfo-gunk
Férfiasan keményen
ahogy a filmekben búcsúzik
egymástól két jó továris Az-tán
karonragadja Alexandrát
és elrohan vele Mi történt?
Megvonom a vállam pedig nem
ártana ha tudnám Ha kelle-metlenségük
volt hogy néha
nem úgy forgott a színpad és
nem úgy beszéltek a szereplők
ahogy a nagy rendező előírta
egyikünk sem hibás A vélet-len
játszott közre Például? Ti-zenöt
év alatt többet láttam a
szovjet életből mint amennyit
a rendező bekalkulált amikor a
programot állítja össze Lehet
hogy egyszerű féltékenységi je-lenetet
láttam mert a Hórihor-gas
azt hiszi hogy Alexandra
Nikolájevna túljátszottá a fi-gyelmes
kisérő szerepét? Isten
látja lelkem ártatlan vagyok
de az ilyesmi mégis veszélyes
'és úgy járhatok mint szibériai
fürdösfiú koromban A parancs-nokn- é
nagyságosasszony hátát
mostam meg és a lágerparancs-nok
nagyságosúr büntetőláger-be
küldött Pdig? Megint csak
1 á Jó Isten a tanúm kisebb gon-dom
is nagyobb volt a parancs-nokasszony
párnás hátánál
Nem tartozik ilyesmi a szov-jetolog- ia
keretébe? Nagyon is
Számtalan esetet láttam ami-kor
hivatalos hatalommal fi-zették
vissza az emberi sérel-meket
Ez nem szovjet sajá-tosság
hanem emberi gyarló-ság
és mindig mindenütt elő-fordul
Tökéletesen igaz csak
a hatalommal való visszaélés
következménye különböző Sz-ibériában
tiz-tizenöt- évi bőrtönt
esetleg halált jelent
A TAXIBAN MEGNÉZEM a
jegyem Alma Atába a Kazah-köztársaság
fővárosába szól
Egyáltalán nem logikus hogy
Buharából a kínai határra on-nan
vissza Ashabádba a per-zsa
határra repülök de jó Ka-zahsztán
álomország Ha a lá-gerben
azt játszottuk ki hová
menne ha mehetne kivétel nél-kül
mindenki Alma Atába vagy
a Fergana völgyébe „ment"
Csillogó szemmel álomszár-nyon
Miért? Gyerekesde meg-ható
Ott meleg van sok a ke-nyér
és alma érik Éhesen fáz-va
u'gy aludtunk el hogy reg-gelre
odaérünk De nem értünk
Kegyetlen szél kavarta a havat
és bunkó csattant Vagy „etap"
érkezett az alma atai bőrtön-ből
és a csont-bő- r emberek me-sélték
hogy ott is kevés a ke-nyér
csattan a bunkó és gép-puskás
őrtornyok szegélyezik
a világot Este újra kezdődött
az álomjárás és Kazahsztánba
utaztunk Aztán? Egyszer tény-leg
odautaztam Traktoros
ekékkel szántottuk a szűzfölde-ket
géppisztollyal harcoltunk
az életünkért és hallgattuk a
rádiósautókat hogy Ázsia né-peinek
építünk boldog gazdag
életet
A kétmotoros elkerüli a he-gyeket
és ráncoshátu dombok
felett repül Csak emlékezetből
térképezek: a hegyóriások mö-gött
a Kirgiz Köztársaság la-pul
Utána? Az ország amely-re
a traktoros ekék mellől úgy
gondoltam hogy a szomszéd-ban
van Csak átmegyek a he-gyeken
és jelentkezem az af-ganisztáni
amerikai követsé-gen
Aztán tovább törtem a ka-zahsztáni
ősföldet és hall
1973 december 15 (No50) Kanadai Magyarság 3 oldal
gi színjáték
gattam a rádiósautók propagand-a-
műsorát Tudtam hogy
a hegyóriások megmászhatatla-no- k
És tényleg azok Minél
közelebb járunk Alma Atához
annál magasabbak és a kétmo-toros
annál messzebb húzódik
tőlük Pedig semmi oka A rán-coshátu
dombok álmosan nyúj-tózkodnak
az őszi napsütésben
Néhol kanyargó fehér cérna-szál:
országút Odébb fekete
vonal: a Taskent-Barna- ul va-sútvonal
Pontosan az ame-lyen
gondolatban már utaztam
A traktoros ekék között azt ál-modtam
semmi az egész Sze-mipalaszkb- an
felülök a közép-ázsiai
vonatra és meg sem ál-lok
Sztalinabadig Tadzsikor-szá- g
fővárosáig Onnan? Ál-modni
könnyű: néhányszáz ki-lométer
az afganisztáni határ
ahol az amerikai követ várako-zik
De újra felkelt a nap és a
rádiósautók közölték hogy a
Barnaul-Taske- nt vonal csak kü-lön
katonai engedéllyel használ-ható
A biztonság kedvéért azt
is hozzátették hogy a rendel-kezés
megszegői felett katonai
bíróság ítélkezik Féltek: sokan
sokan álmodozunk a sivatagi
expresszről Dzsambulban le-szállunk
és órákig várakozunk
Mire kire? A megyei párttit-kárra
és kíséretére A párttit-károrosz
a kiséret ázsiai Nap-égetettek
szikárak szemük
mongolos Tadzsikok kirgizek
kazahok? Európai öltözetük-ben
felismerhetetlenek Az al-ma
atai pártkongresszusra
utaznak hangosak és egymás
között is oroszul beszélnek
Színházi figurák? Azok de nem
tudják Komolyan veszik hogy
„deputátok" és járásuk érdeke-it
szolgálják A pártkongresszu-son
öntözöcsalornát öntöző-kutat
teherautót kérnek és kap-nak
Amikor megbízatásukra
térül a beszéd a megyei párt-titkárra
néznek Megerősítést
várnak és kapnak méghozzá
hangosan A megye gazdája
úgy közli hogy mindenki hall-ja:
a szovjet alkotmány a nem-zetiségek
érdekeit szolgálja
SZÉPEN HANGZIK DE az
atyafiak alkotmányjogi isme-retéhez
sok élettapasztalatá-hoz
kevés Kicsit hümmögnek
aztán elölről kezdik és a végé-re
biggyesztik: elmúlt már az
idő A megyei titkár is tud-ja
hogy Sztálin koráról van
szó csak az nincs a kiskáté-ban
mit válaszoljon Mondja
hogy még nem múlt az el em-berek?
Rosszul járhat mert a
pártkongresszus ahová éppen
utaznak úgy határoz hogy el-múlt
Akkor pedig fuccs a ka-zahsztáni
kiskirályságnak Úgy
mondja tehát ahogy mindig jó
volt és mindig jó lesz: félliter
nélkül ezt holtunk napjáig sem
oldjuk meg
Az alma atai repülőtéren hű-vös
az este Kilencszáz méter
magas fennsíkon vagyunk és
éles a levegő Sokcsillagos nyá-ri
szibériai este Vajon ki mi-lyen
kolléga vár? A megafon
igazit el: fáradjon az Inturiszt
irodájába Mi az? Vége a szín-játéknak
és olyan turista va-gyo- K
akiről az utazási iroda
gondoskodik? Tévedés Olyan
se vagyok A kongresszus miatt
nagy a torlódás és nem soká
bajlódnak velem Közlik a Ka-zahsztán
szállóban van szobám
és mehetek ahogy akarok He-lyesebben
Ahogy tudok De se-hogy
sem tudok A taxik elro-bognak
az autóbusz zsúfolt
Mit csinál ilyenkor egy külföl-di
újságíró? Fogalmam sincs
Én kiülök a járdaszélére a töb-bi
utas közé És licitálunk Ho-gyan?
Egyszerűen Jön egy
dömper vagy teherautó és mu-tatjuk
mennyit adunk Én szét-feszített
arasszal jelzem nem
vagyok kicsinyes Már az első
dömperes elfogadja az aján-latot
és kinyitja az ajtót Be-szállok
és megnézzük egymást
Szőke kékszemű orosz én?
Gyanús vagyok Mikor megtud-ja
hogy a Kazahsztán szálló-ba
megyek akkor még gyanú-sabb
Kinyitja az ajtót és szi-bériaias- an
ropogtatja az „r"
betűt: előre fizetsz vagy ki-szállsz
Fizetek és ugyancsak
ropogtatom az „r" betűt: Alma
Atába n ilyen a rend? A ropo-gós
mássalhangzó hat mert ne-vetve
válaszol Csak most a
pártkongresszus alatt Miért?
Ma már becsapott az egyik csi-bész
Elvittem a szállodáig
és ott rendőrért kiabált Szeren-cséje
hogy nem volt kéznél a
bicskám Félliter vodkáért
megszúrnál valakit? Embere
válogatja Két ujjal a szeme
felé bökök: például engem?
Pillanatig hallgat Téged nem
mert te munkába mész Milyen
munkába? A híres zsebmctszö
nótát fütyüli és nevet
A szálloda előtt is sok az em-ber
és sok a rendőr Alig kászá-lódom
ki a dömperből az egyik
int: menjek tovább Én viszont
a fényreklámos bejárat felé in-dulok
Csak indulnék de már
ketten is fognak A helyzet vi-lágos
Aki sáros- - piszkos döm-perből
száll ki nem tartozhat
a szálloda vendégei közé Az
is kétségtelen: ha mégis aka-dékoskodik
akkor részeg és tíz
rubelért kialudhatja magát az
örszobán Mit csinál ilyenkor
egy magyar újságíró? Néme-tül
beszél Ez hat Elengednek
de az útlevelemet kérik Az idő-sebb
szalutál a fiatalabbik ha-misítatlan
orosz zamattal sze-gény
jó anyámat emlegeti Mit
csinál ilyenkor egy külföldi új-ságíró?
Ha lefordítják akkor
megsértődik Azt hiszi az any-ját
szidták Pedig? A mosoly-gós
legény megdicsért Olyas-mit
mondott: oké sir ez nagyon
ügyes tréfa volt Hálából oro-szul
köszönöm meg jókívánsá-gait
Ez is hat Felkapja a kof-feremet
(nem szeretem amikor
a kofferomat kapkodják) az idö-sebb- ik
utat tőr a recepcióig és
megkérdezi tudnak-- e az érke-zésemről
Ebben még gyanú
bujkál de a válasz gyorsan el-oszlatja
Persze hogy tudnak
— a recepciós főnök úgy hazu-dik
mint a vízfolyás — éppen
most küldték ki értem a szál-loda
autóját Még bocsánatot
is kér: hiszen ma úgy a fejete-tején
áll minden Öten is tolon-ganak
a pultnál de nyugodtan
folytatja: a szálloda megnyitás
és a kongresszus rengeteg ven-déget
vonz Ugye megértem és
nem haragszom? Persze hogy
nem Nagyon jól utaztam és a
„szatrudnyik" elvtársak azon-nal
a segítségemre siettek Tu-dom
öt perc múlva minden le-szek
csak szerkesztő úr nem
barátságosan szorongatom a
kezüket Ha Piros Ane vagy a
csikágói húskirály látná biz-tos
azt mesélné otthon hogy
a szovjet rendöröknek nincs
párjuk Jólképzettek szolgálat-készek
és nagyon közvetlenek
A LONDINER SOKÁIG bab-rál
a zárral Közben magyaráz
Biztos megértem de a zár is
vadonatúj és még nincs bejá-ratva
Azonnal nyilik de jól
figyeljek Amikor benyomom a
kulcsot felemelem az ajtót Mi-kor
félfordulatot teszek lenyo-mom
és a jobb térdemet neki
támasztom Ha akkor sem nyi-lik
a vállammal segítek és
kész Az ajtó kitárul A villany-kapcsoló
is új és az sincs be-járatva
Csak arra vigyázzak
hogy balra csavarjam De ha
nem gyullad fel akkor jobbra
folytassam Ha akkor sem en-gedelmeskedik
az éjjeliszek-rényen
megtalálom a petróle-um
lámpát Ugye megértem
hogy minden új és csak a gya-korlatban
bújnak elő a hibák
és semmi sem megy egyik perc-ről
a másikra Várom mikor
teszi hozzá amit ilyenkor szo-kás:
Moszkvát is nyolcszáz évig
építették De nem mondja Ki-csit
csodálkozik a féldollárnyi
borravalón és hálából elárulja
jobb ha a külső helyiséget hasz-nálom
Ott folyik a víz
Különben a szálloda négy-emeletes
hatszázszobás és
szép Még apró-csepr- ő hibák
fordulnak elő? Istenem Kicsi-re
nem nézünk különben is az
étteremben már táncol a kong-resszus
Egyelőre lassú „bár-nyát- "
járnak Tempósan tele-hassal
és senki sem gondol rá
hogy a zár még nincs bejárat-va
Én se Leülök a recepciós
mellé várom a „kísérőmet" és
nézem a „deputátokat" Öre-gek
fiatalok civilek félkato-nák
katonák férfiak nők csak
nem kazahok Vagy ha ilyen
akad orosznak álcázva Kazah-sztán
ugyanis eloroszosodott
Túlsokan álmodoztak estén-ként
a- - kazahsztáni napsütés-ről
az almaérésről és túlsokan
költöztek le a fagyos Északról
GÁBOR ÁRON
H™
ítj