Kanadai Magyarsae, November 28, 1957

              +-?- %r- hvüSi - - i
Fsswfmiitws -- yj & &w jZ&g2süÁ £A_-í - 'i ol" iúáifisaaE WCSBÜ "SSSsesaws o íssaE&aíísl I PRICE 10 CENTS
Jlég jőw kell még jőnl fog ('A mt utunk a mijyariij uta
mali villoutlini htytn az atar ívai
£gJjoh!) Kor mely után mulltturnnkhtanl y MvmilizyantlizatlrnaadtltclinVhai 4St
jagő imádság epedez Vrluluil Igatiipáknak i vagyunk Wvatil hlrdtlil"
ezrek ajakán
(A fntl Idint Kntii F Utilí la-punk
Vörösmarty lf( itimibtn megjilant ba-kiizó- ntj
cikkebit valf)
VI
ÁRA : 10 CENT
„thorized as Second Clasa Mail
Jit Office Department Ottawa
fll é folyam 91 ám
a t _ 4 2 — "£TriPS7insé!r es maaoimauii
pg6 Dovercourt Road Toronto
TELEFüa : Ln o-vq- úq
Miután a tavalyi szuezi katonai kísérlet megbukott s
miután Szíriában sem sikerült szovjet katonai támaszpontot
wam a szovjet most azzal kísérletezik hogy úgynevezett
cazda-áf- fi segélyezés útján édesgesse magához a közelkeleti
P
_ _„1 1 ! i Ai mx nnllffnl
owasekat amelyek a magyar MiiiiiMiaic w mi
l-ftle-mmel
fordulnak cl az oroszoktól Miután az elmúlt
hónapban Szil iával jött létre egy 100 millió dolláros szovjet
Icbön-megállapod- ás most Egyiptommal kötöttek egy 17')
Billió dollárra szóló kölcsönszerződést Éppúgy mint Szíria
Iliién ÚD-- v itt is csupán arra kötelezi magát a szovjet hogy
pénz helyett ipari cikkeket ad elsősorban hadifelszerelési
ffállitiísok formájában míg Egyiptom a töke és kamat
ifcsafízetésen felül nagy számban engedi majd be a szovjet
technikusokat és egyéb politikai ügynököket
Sem a Szíriának adott 100 millió sem az Egyiptomnak
ígért 17") millió nem komoly összeg ha ezeknek az iparilag
elmaradt országoknak a talpraállításáról van szó Emlékezz-ünk
például arra hogy amikor Egyiptom tavaly a szuezi csat-olna
erőszakos elkobzásának lépésére határozta cl magát ez
azért volt mert Nasszer nem kapta meg a Nemzetközi Rank- -
lól illetve az USA-- t ól azt az 1250 milliót amely az asszuaní
gát é-- s villanyerőtelep felépítéséhez volt szükséges Ennek az
egjellen műnek a felépítéséhez' amely Egyiptom számára
wtipán a legelső lépés lenne egy ipari fejlődés felé közel tíz-z- er
annj i pénzre volna szükség mint amil most a szovjet
nagy hangon felajánl
Mint mindig most is egyedül propaganda- - célja van a
kommunisták ilyen „nagylelkű" kölcsöneinek De nem csak
erről van szó Egyiptom egyetlen exportcikke a pamut s az
orosz kölcsön fedezésére Egyiptom már előre lekötötte nem
kevesebb mint 12 évre az egész gyapottermését Az a 175
milliós úgynevezett kölcsön amil mos--l a szovjet ad már
Egy veszedelmes tévedés
Azoknak a nagykapitalistáknak a sorához' akik speciális gazd-asági
helyzetüknél fogva úgy érzik hogy a politika terén is hallg-atni
kell rájuk egy újabb pénzügyi szakember csatlakozott Cyrus
S Eaton személyében Mr Eaton akinek Amerikában óriási vasúti-í'- s
bányaérdekeltségei vannak Kanada jövőjének kialakításában is
fontos szerepet játszik mert az Észak labradori vasbányák kihaszn-álására
alakult új részvénytársaság tökéjének jelentős részét ö adja
J német Krupp-cégg- el egyetemben
Mr Cyrus Eaton azt a nagyon is kétséges kijelentést kockáz-ata
meg hogy az Egyesült Államokat a kommunizmus egyáltalán
"sm fenyegeti mert "Amerikában százalékszerüen csak igen kevés
marxista van s ezért az oroszoknak nincsenek esélyei" Hozzátette
k'9' 3 kommunizmus veszélyében a valóságban csak az FBI al-Wmazc-ttai
hisznek s hogy az ö meggyőződése szerint az oroszok
egyetlen célja az hogy az általános leszerelés terén félúton találkoz-nak
az amerikaiakkal
Meg vagyunk győződve arról hogy Mr Eaton jóhiszeműen té-d- —
de rettenetes'naqyot téved Az atombomba és a hidrogén- -
kmba titkait a legklasszikusabb kémkedés útján szerezte meg a
"avjet A tudományos kutatás eredményeit a kommunisták kizá-f03- 3
politikai propagandára kizárólag a legsötétebb rabszolga-rerdsze- r
fenntartására használják fel A technikusok nagyszerű
munkájának egyetlen hatása a szovjetben és a szatellita országok- -
i!í az hogy politikai szabadság nincs egyéni szabadság nincs
"ysmsr van rabszolgaság van s az emberiség fejlődését a vas- -
J--=-
nv mógötti ezer millió emberből csak párezer élvezi s még
":' sem bekében
Wiert hiszi Mr Eaton azt hogy az oroszok "tulajdonképpen
1-e-mberek"
— mint ahogy vele együtt hiszi-- a naiv amerikai köz-- 5
5nreny egy kis része? Miért képzeli hogy "nálunk az ilyesmi
-- stetlen?" Ugyanazért amiért az amerikai sajtó többet ír a szov-ispuímkr- oi
mint az amerikai rakéta-kutatásr- ól Ugyanazért ami-- "
í zárdeklődés lehetőleg az clyan hirek felé fordul amelyek
"enrára nézve károsak Ugyanazért amiért a rémfilmek a bor----ponyvaregén-yek
az őrültek gyilkosságai nagyobb érdeklő-"- —
s tarthatnak számot mint az amerikai irodalom tudomány és
i"í°'Zet csodi- - Ugyanazért amiért a lapok legelső oldalán öles
— el írnak 3 professzionista szovjet hokki-csap- at tagjairól 'S 1'cnriunisták mindnyájunk ellenségei Tudatosan arra
""' C9V a rni kultúránk a mi munkánk eredményeit erő--
J-'!t-
= monhnríiVít L- -t ll__ 1_ "lr I _ _ _! I -
It £
—viui a iisiyunKDe DeuieneK a mi szaDaasagun- -
iniíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii
FELED
(jfawzdiatt crnymCíutú
KANADA LEGNAGYOBB HETENKENT HÁROMSZOR MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA
Szerkeszti :
KKNESEI P IASZL6
nagyrészben leszállítást nyert előre fegyverek formájában!
s ezek a fegyverek a tavalyi szuezi egyhetes hábouí alatt
mar nagyreszt meg is semmisültek A szovjet tehát tulajdon-képpen
csak újabb adóslevelet csikart ki Na-szert- öl adni
azonban nem ad semmit
De ezen túlmenőleg : a szovjet még eddig soha nem vá-ltotta
be egyetlen országgal szemben sem az ilyesfajta pénz-küldé- si
ígéreteit Elsősorban a csatlósországok voltak azok
amelyeknek Moszkva pénzt és gazdasági segélyt ígért Ezeken
n területeken valóban szovjet érdek lett volna hogy az ígért
százmilliókat be is fektessék A valóságban azonban az tör-tént
hogy a pénz is iparcikkek helyett leírtak" nemlétein
natlisarc-adósságok- at amelyeknek ellenében a magyar cseh
rcmán lengyel bulgár terményeket már hosszú évekkel ez-sló- 'lt
elhurcolták
Ugyanez a helyzet Szíriában és Egyiptomban is s ezt a
kitűnő kereskedelmi érzékkel megáldott arabok nagjon jól
lud ják Éppen ezért Sziria amidőn a 100 milliós megállapo-dást
kötötte a szovjettel egyidejűleg nagyösszegű hitelt ka-pott
Amerikától : Nasszer pedig aki most harangozta be a
175 milliós szovjet „segélyt" egyidejűleg igen jelentékeny
kölcsönt kap és vesz fel az Egyesült Államoktól : a befagyasz-tott
egyiptomi követeléseket is lassankint felszabadítják
nert az elmúlt hónapok-- alatt a szuezi csatorna forgalma kí-logástala-nul
folyt
A Lenin-fél- e piogranunban benne van hogy 1950 és
1955 között a Köielkclctet szovjet' birtokba kell venni Hábo-rús
utón illetve politikai felforgatás útján ezt a célt nem si-került
elérni A Kreml ezért pénzigérelekkej kísérletezik
Nem valószínű hogy ezen a téren sikerülnie fog leküzdeni az
adományozás világbajnokait az amerikaiakat
kat megszüntessék s helyébe valamennyiünkből rabszolgákat csi-náljanak
még Mr Cyrus Eatont és a többi pénzügyi zsenit is bele-értve
Lelkiismeretlen imperialista hódítók a kommunisták s ha va-lahol
az ilyen "megbékélő" naiv ellenséget ünneplő vezetők segít-ségével
a politikai hatalmat magukhoz ragadták ott azzal a kérlel-hetetlen
erőszakkal uralkodnak amit a magyar példa mutatott meg
tavaly a világnak Mi őszintén kívánjuk hogy Mr Eaton pénzügyi
zsenialitása továbbra is hasznosan működhessék De ha ezt akarja
biztosítani: nem szabad a politikusok munkájába naiv módon bor-zalmas
tévedések propagálásával beavatkozni
JM H wflwH wfiiH HHEaMJ tu Bbm Ka H
A tuniszi fegyverszállítás ügyel mini várható volt —
a 1 randa liomnumMák arra szeretnék kihasználni hogy
Líallard minisztei cinüköt megbuktassák s helyébe olyasva-lakit
nevezzen ki a köztársasági elnök aki a tuniszi ügy
miatt Franciaországot a XATO-bú- l ki akarja léptetni A pá-viZ- H
parlamentben a szélső nacionalista frakciók egyebek kö
zött a kissé felelőtlen Poujadc-par-t olyan kijelentéseket tet-tek
hogy azamerikaiak és angolok „elárulták" a franciákat
R imirv oM-- l a NATO fcnntaitásához mikséges ncmzctküi
oizalom már ium áll fenn Ennek a súlyos válságnak a kikü-szöbölésére
utazott Pineau' külügyminiszter Washingtonba s
mig a parlament Párizsban már előre bizalmat szavazott
líallard minisztcrelniknck addig a külügyminiszter is kivá-lóan
végezte a dolgát Amerikában A táigyalások eredménye
egy közös francia— amerikai kormánynyilatkozat lett amely
Jónnt n tuniszi feivverszállitás egyetlen fennálló jtroblé- -
maja az hogy a fegyvereknek az algíri lázadókhoz való ki- -
csempészését hogyan lehet megakadályozni a koos njuai-koz- at
cgvuttal hangsúlyozza hogy a fegyverszállítás a kom-munizmus
elleni küzdelem éi lekében történt s hogy a kelb
magvarázatok után Franciaország eV Amerika közölt tisztá-zódott
úív az ügy politikai jeieiilö-v-g- e mint a gyakorlati
teendők kénlése Pineau kiilüíryminiszler hozaletle hogy a
rs'ATÜ tagjai közötti leg-zoiosa- bb együttműködés biztosítva
van s annak részleteit a decemberi közgyűlésen fogjak meg-tárgyalni
A tuniszi fegyverszállítás ügye tehát amelyből úgy a
túlságosan szenzációéhes rtnerikai sajtó mint a kommunista
propaganda a NATO széthullására'' következtetett végered-menybe- n
a nyugati erők szoioshbb összefogására vezetett
JW IP I
llllllllllllllllllillllllllllllllllíílüllíllllíi'llllüílllilllllí1'
Jordán-izrae- li
határincidens
Ammanbol Jordán fővárosá-ból
érkezett jelentések szerint
november 21-é- n délelőtt egy iz-raeli
járőr tüzet nyitott a Jeru-zsálem
melletti Faroun községre
majd három katona átlépte a ha-lárt
s elhurcolt egy ott dolgozó
arabot ezután a járőr visszavo-nult
A jordáni kormány nyílt
provokációnak tekintette az ese-tet
s ultimátumot intézett az iz-raeli
kormányhoz azzal hogy
amennyiben az elhurcolt embert
24 óra alatt vissza nem szállítják
Jordán fegyveresen fogja jogait
érvényesíteni Ugyanekkor pa-naszt
tett Byron Leary állandó
helyi UNO-megbizo- tt előtt aki
az eset megvizsgálására nyom-ban
Jeruzsálembe utazott A jor-dáni
kormány külügyminisztere
közölte Leary-ve- l hogy az ulti-mátumot
a lehető legkomolyab-ban
veszi s hogy minden fegy-veres
erőszakra fegyverrel fog
álaszolni
Dulles amerikai
külügyminiszter
újabb sajtókonferenciát adott
{'melyben bejelentette hogy
háború esetén illetve az USA
iiiy uarnieiyiic rsniu naia-lo- m
elleni támadás cselén
Amerika azonnali alomtáma
dással válaszolna A szovjet
legújabb fenyegetéseivel
szemben — mondotta — ha
rcim fülcmódon lehel válaszol-ni
: 1 Megegyezni a kommu-nistákkal
2 Egyedül felvenni
velük a harcot ') Szövetségek
útján elsősorban a NATO út-ján
felvenni a harcot Dulles
szerint ez a kollektív harc a
legjobb megoldás A nyilatko-zatot
követő kérdésekre vála-szolva
Dulles kijelentette
hogy Oroszország követni
akarja az USA példáját a se-gélyezési
programm tétén
Kijelentette hogy a szabadsá-got
világszerte olyan kívána-tossá
kell tenni hogy semmi-féle
propaganda ne legyen ké-pes
a népeket a szabadság
eszméktói elL'ritem Nyugal-némelországr- ól
szólva kije-lentette
hogy onnan kell ki-indulni
minden Kelelnémclor-szá- g
felszabadítására ii anyu-ié
programmnak meit ha ezt
az USA egyedül hajtaná vég-re
ez mindenkor világháború
veszélyét rejtené magában
A torontói
rendőrség
évi 200 dolláros fizetésemelést
kepott A rendőrök azonban nin-csenek
megelégedve ezzel az
aránylag kis összeggel s most
további évi 1000 dollárral kérik
felemelni a fizetésüket Hírek
szerint máris 600 rendőr fenye-getőzik
azzal hogy abbahagyják
a munkát ha kérésüknek nem
tesznek eleget
Olvassa el minden !
[ Torontó 1937 november 26 kedd
Edited and Published at
996 Dovercourt Road Toronto
PIIONE LE 6-03- 33
Az úgynevezett népfront
eszméjét próbálják felujítanj a kommunisták azzal a közös nyilat-kozattal
amelyet a kommunista pártok jövő programmjának körvo-nalazása
céljából Moszkvában kiadtak A nyilatkozat amelyet Krus-cse- v
Mao-Ce-Tun- g Gomulka és a csatlósországok helytartói írtak
alá azzal kezdődik hogy a Moszkvában 1957 november 14 —16-- a
között megtartott gyűlésen megjelent kommunisták 950 rrjillíó em-ber
nevében beszélnek Ezután az átlátszó hazugság után azt je-lenti
ki a nyilatkozat hogy a Marxizmus-Leninizmu- s elvei a világ
minden szocialista országának és szocialista pártjának alapvető
eszméi de ennek ellenére mindegyik szocialista (értsd: kommu-nista)
ország saját nemzeti kívánalmainak megfelelően külön úton
járhat
Az aláírók csatlakozásra hívták fel nemcsak a nyugati világ
kommunista érzelmű lakosait hanem minden szocialista pártot a
világ minden nacionalistáját s a világ minden "kiskapitalistáját"
is azzal hogy ezek mind közösen küzdjenek az oroszok vezetésével
a "pagykapitalizmus" megdöntésére Nehogy azonban bárkinek is
kétsége legyen arról hogy milyen feltételek mellett csatlakozhat
valaki ehhez a "küzdelemhez" az
alapvető elveket amelyeket cl kell ismerni a kommunistabarát -- or
szagoknak és egyéneknek:
1 A munkásosztály vezető szerepe s a kommunista pártba
tömörült proletárok diktatúrája
2 A munkások és parasztok közös pártja a munkások dikta-túrája
alatt
3 A magántőke teljes felszámolása
A A magántulajdonban lévő földbirtok teljes megszüntetése
5 Tervgazdálkodás melynek egyedüli 'célja a kommunizmus
bevezetése
ó A müveit középosztály teljes felszámolása helyette kizáró
lag kommunista elvek alapján álló művelt népréteg nevelése
7 A nacionalizmus eltörlése s a népek közötti egyenlőség és
barátság kiépítése
8 A kommunizmus fegyveres megvédése a belső és külső
ellenségek ellen '
9 A nemzetközi proletártestvériség' kiépítése- - tehát a nem-kommunista
országok munkásainak harca a saját országuk kormá-nya
ellen '
( Felhívjuk miódazokat akik még rtílridig azt liiáilk hogy a vö-rösökkel
barátkozni egyezkedni lehet azokat a kapitalistákat pol-gárokat
tanult embereket munkásokat parasztokat nemzeti ér-zelmű
vagy idealista egyéneket aklknaivúl hisznek abban hogy -- a
kommunizmusban van valami használható jól olvassák él) kívülről
tanulják meg a fenti kilenc pontot Itt a HIVATALOS PROGRAMaA:
Proletárdiktatúra a magántulajdon felszámolása a szabadság fegy-veres
elnyomása fegyveres lázadás a fennálló rend eilen
Vérzik a szivünk mikor azt olvassuk íiogy a kanadai sajtó egy
része ezt a világgyilkos rabszolga-prógramm- ot ezzel a címsióval
(özli: "Világbékél ajánlanak a kommunisták I" Nincs is szükség
arra hogy az antikömmunista politikusokra hallgassanak azok akik
az igazságot akarják megtudni Clég ha figyelmesen elolvassák a
kommunisták lajit nyllatkontalt
Nehru beszéde
Az Indiában működő amerikai technikai szakértők évi rendes
összejövetelén Nev" Delhiben Nehru miniszterelnök mondott beszé-det
amelyen egyebek között a következő kijelentéseket tette:
"Őszintén megmondom önöknek hogy vannak olyan' politikai
kérdések amelyekben nem értek egyet az Egyesült Államokkal De
alig van ország a világon amelynek politikájával minden tekintet-ben
egyetértenék Ez azonban nem lényeges Az igazi lényeges
kérdés: egyik országnak a másikkél szemben tanúsított alapvető
magatartása Meg vagyok győződve arról hogy az USA és India
egymással szembe a legőszintébb barátságot táplálják egymást
nagyra becsülik s egymás közötti viszonyukat állandóan javítják
s a barátságot egyre fokozzák Az hogy India és az USA egymást
megértsék a világ egész jövőjére nézve fontos S amikor azt mon-dom
hogy meg kell értenünk egymást ez nem azt jelenti hogy
minden kérdésben egy véleményen kell lennünk Ez nem is lehet-séges
mert kultúráink külöbözők De a világtörténelem iránya kö-veteli
hogy egyre közelebb kerüljünk egymáshoz s a világ békéje
megköveteli hogy mari fennálló barátságunk egyre jobban elmé-lyüljön
"India népe — folytatta Nehru — kezdetben szimpátiával fo-fag- ta
az orosz forradalom eredményeit De később India népe tel-jesen
szembekerült a kommunista rendszerrel amelynél a forradal-mat
állandó erőszak elnyomás és tisztogatások követték Az indiai
felfogas szerint még tiszteletreméltó célokat is csak helyes eszkö-zökkel
szabad elérni Ez a fő oka annak hogy India borzadállyal
fordul el a kommunista eszméktói amelyek szerint a világforrada-lom
elérésére a legbarbárabb eszközöket is fel kell használni"
hogy lapunk hetenként háromszor jelenik meg :
kedden csütörtökön és
számunkat
anyilatkbzatMeszögeztevazokat
szombaton
O
' i r
-- 1
srH
i-- r
A I
1
n
M
'
itt
SÍÍ8
I
i
f--i í
fi?
mi
f : Uh- - Wi'rri'
I
íí'
t "'
ÍV 1J
9 ' 11
H: £
IU- - ¥
1' 1 p- - M
Ili
:Í~M
"
i
ÍJ
I 'P&S!SffíM :?£?&