000339a |
Previous | 4 of 6 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
'KANADAIifMAteYARSÁG 4' VII 103 szám
ír EGY OLDAL ! R0DAL0M
Híf '(li!IIIIIIIIIIIIIIIi!!II!l!lfllllllliil!ililllí!!IH
tik'
mi u '
ír 'J ÍR
íl
!
UH
j5 Ifl Í5S1FÍ U
lí
?mi'
r
I "3 3: lw
3
m
IM --lí kvfJjU:ÍíJOíMTí:í ki lncm j
4 éwmI £
II s
f fí'jí Kft tnt
WáTl
Iiiitl' tii rií í ¥1Wfl
rtii étit! t-- rj t i liáii
ÖWII1 1
Magyarok világirodalomban
Aki figyelmesen olvassa a külföldi lexikonokat gyakran t3-ivé:z- ek legapróbb gondolatait is ponto:an vissza tudja adni Ilyen
lálkozik magyar írók neveível és ha a nagyvilágban iártában-kel- - pedig eddig nem volt es ma sincs
tében megfigyeli a nagy metropolisok színházi plakátjait elcso-dálkozik
milyen gyakran talál magyar szerző által írt darabot mű
sorra tűzve A külföldi könyvkereskedések kirakataiban magar
szerzők munkái is díszelegnek gyakran a "főhelyen" ez azonban
még közel sem jelenti azt hogy a magyar irodalom már elfoglalta
volna az őt megillető helyét a világirodalomban
Mi magyarok tuduk hogy nem vagyunk hijjával olyan te-hetségeknek
akik legalább is egyenrangúak a külföldi nagysá
gosai msennei vagy Mrindberggel Komáin Hollanddal vag
Decobrával hogy néhány Nobel-dijja- s nagyságról ne is beszéljünk
Arról azonban hogy egy francia angol vagy német ember a vi-lágirodalom
rnai állapotába beleképzelné' a magyar irodalmat i:
szó sincs
Néha nagy nemzetek -- irodalma is nehezen töri át a maga
nyelvhatárait s mégha áttöri is hosszú ideig tart míg eljut az em-beriség
egyetemes értékelésének dicsőségéig Az orosz irodalom
legnagyobbjai Tolsztoj Turgenyev és Dosztojevszkij akiket a né-metek
fedeztek fel Európa számára és a franciák is ismertek a múlt
század nyolcvanas éveiben az angolok csak az első világháború
után fogadtak el Anglia egycsapásra "fedezte fel" az orosz irodai-mat
Gogoltól a bolsevista írókig akkor mikor Európa már réges-rége- n
olvasta őket
Érdekes az is hogy az amerikai írókat is milyen nehezen mél
tányolja Európa amely kitűnően ismeri a hindu irodalmat hogy a
régen letűnt birodalmak irodalmáról ne is beszéljünk Huszonöt
esztendővel ezelőtt még nálunk Magyarországon is csak a leglel-kesebb
könyvbarátok ismerték Louís Sinclair vagy Dreiser nevét
pedig mi valóban ismerjük a világ valamennyi nemzetének irodal-mát
— kivéve a magyart
Ez azonban mind nem vigasz Világirodalmi szempontból
nem lehet mostohább sorsot elképzelni mint a magyar íróét
már amikor az egész emberiség egyetlen és egyetemes kulturkö-zösségb- e
olvad össze a magyar író Is az 'egész vijágnak beszel
világmegértésre v'ágyik és senkivél a világon nem tudja megértetni
magát Ugy áll a dolog hogy minden európai nemzeti irodalomnak
sót még az ázsiainak is vannak esélyeik hogy világmegértésre
találjanak — egyiknek több a "másiknak kevesebb — a magyarnak
semmi
A magyar irodalmi művek más nyelvre való tökéletes átülte-tése
csak úgy képzelhető el ha igazi költő „vagy író végzi a fordí-tást
olyan valaki aki a saját nyelvének is tökéletes művésze és
amellett olyan alaposan bírja ta magyart hogy a magyar 'írásmu'- -
ELÁSOTT KINCSEK
karácsony 'szent áhítatában idő tűzoltók
ajándékokat is'elgoridolko- - ték
lehetne1 Kcdvéskedi1 Vezetőjük egy
Néha elég egy szó egy gondolat' me-lyet
bátran kimondunk hiszen szereplői
megöregedtek s kár volna 'titkukat Maguk-kal
vinniük a másvilágra
városi polgárság nyugtalan fejlődési
vágya gyakran lepte meg váratlan fordula-tokkal
a különben álmos vidéki közvéle-ményt
Ilyen huszáros lendület vitte a
nyíregyházi tűzoltóságot a század elején
Milánóba ahol — mai sportnyelven szólva
— a gyors tűzoltás világbajnoka lett
Senki sem tudná megmondani hogyan ju-tott
eszükbe a kilátástalannak tetsző
( vállalkozás Nemzetközi tűzoltó versenyt
hirdettek Milánóban melyre felvonult mo-dem
felszerelésével London Párizs Berlin
New York világvárosi tűzoltósága Pompás
motorizált gépek álltak szemben a kézihaj-tású
szivattyúval Avítomobil versenyezett
a kontltelóval
De a milánói aréna nézőközönsége mégis a
lővontatásű s harsány hazai trombitaszóval
felvonuló magyaroknak tapsolt A pesti tűz-oltók
okosabbak oltak nem jelentkeztek a
versenyre kézlegyintéssel kicsinyelték a
balga nyíregyháziakat jobban tudták
mérni azt a nagy technikai különbséget
amely előre kilátástalanná tette győzelmü-ket
a fejlett nyugat-európ- ai fővárosok tűz-oltóságával
szemben De észnél gyakran
többet ér a lelkesedés
Pedig a vakmerő nyiregyházi legénység
esik műkedvelő volt Iparosi egónyek akik
esti szabad óráikat áldozták fel a szolgálatra
s talán legfőbb vonzóerejük a piroszsinóros
tűzoltó-egyenruh- a volt Csizmadiák akik
egész nap a kaptafa mellett görnyedtek ko-vácslegények
akik nehéz kalapáccsal formál-ták
a tüzes vargák szíjgyártók s
főleg kéményseprők már foglalkozá-sukban
eljegyezték magukat a tűzrendé-szettel
Ez a sok egyszerű ember akiknek nagy-'rCszene- m járt tovább soha életében Tokajnál
vagy Ujfehértónál hidegvérrel vonult fel a
milánói arénába szerkocsit kölcsönvett
milánói konflis lovak húzták néhány
napig csodálkozva ropogtatták a szokatlan
zabot a tűzoltók vályújából verseny nap-jára
elfelejtették konflis múltjukat s mint
táltosok vágtattak a három emeletes égő fa-torony-hoz
melyet vízzel kellett elárasztani
tetejéről ember-bábu- t kimenteni Az előírt
gyakorlatot időmérő versenybírák ellenőriz-ték
s a feladatot legpontosabban és legrövi- -
a
Ma
A fordításnak az a módja hogy a magyar író fordítja a
munkát más nyelvre azután ebből a nyers-fordításb- ól stilizálja
ki az idegen író a művet a maga bizonytalan megérzése szerint
— sohasem lehet tökéletes mű A közvetett fordítás lehet bármi-lyen
jó sohasem fejezik teljesen az eredeti munka értékét Az
irodalom átültetés nem lehet szolgai fordítómunka mert minden
nemzet nyelvének muzsikája lelke ritmusa van minden nemzet
nyelvének más a melódiája más eszközök szükségesek a hang
szereléséhez színezéséhez magyarból idegenre fordító magyar
művész ezt nem ismeri aki pedig a nyers fordítás-tákolmán- yt át-veszi
tőle — nem ismerve a magyar szellemet — nem tudhatja
felszívni magába a lényeget visszaadni azt a "lelket" ami ma-gyarul
a műben benne van A magyar irodalom nagy tragédiája
hogy külföldi irásmüvész nem ismeri nyelvünket a magyar iro-dalmi
müveket idegen nyelvet tudó magyar vagy magyarul tudó
idegen dilletánsok fordítják talán nagy üzleti érzékkel de kevés
gyaxran semmi nivatottsaggal Kulon egyem szerencséje an-nak
a magyar írónak' van aki két nyelven tud írni két nyelven
igazi irodalmat produkálni Az hogy ez dolog fel-mérhetjük
abból hogy az egynyelven — az anyanyelvén — nt
írók között is milyen ritkán találkozik kiválóval az ember
A magyar irodalom nemzetközi elismertetése a nagy
problémája feladata A könyv óriási propaganda a magyarság
számára ha elárasztja az egész kultúr emberiséget második vi-lágháború
a magyar szabadságharc felhívta ránk a világ figyel-mét
ez azonban politikai eredmény volt amelyért majdnem az
életünkkel fizettünk Ideje lenne ha a magyar szellemet is felfe-deznék
hogy elfoglalhassuk megérdemelt helyünket a világ kul-túrkózósségé-ben
Régen elérkeztünk oda hogy a magyar írást
mint az európai irodalom egy igen nagy értékét az megillető
piedesztálra állítsa Nyugat hisz nemcsak frázis az hogy a magyar
irás világirodalmi mérték szerint is egyenértékű bármelyik vezető
kultúrnyelv alkotásaival hanem valóság csak éppen nem jutottunk
még oda hogy a világirodalom mértéke alá jusson a magyar író
Nem mintha ezzel a világirodalmi fémjelzéssel hitelesítődne a ma-gyar
érték hanem ha egyszer utat törünk magunkkal ragadhatjuk
az egyre inkább dekadenciában sinylődő germán vagy latin fan-táziát
ebből még felmérhetetlen haszon származhatna a ma-gyarságra
A magyar "őserő" nem legenda a világirodalom is
csak hasznát látná egy szellemi vérátömlesztésnek
Ja várás xhin- - debb alatt a'nyiregyházi' vegez- -'
dc'nki válogat Én el
zom rajta kiiiek mivel orvos-vol- t Konthv Gyülá- -
nem
A
el
ez
le
le
az
patkót és
akik
is
A
melyek
A
át
és
ki
A
és
és
iroi
milyen óriási
jövő
és
A
és
ót
és ma
csupán és
nak hívták aki bátrabban nézett szembe a
készülődést övező gúnyos mosolygással
mint! a győzelmet kísérő irigységgel Hosszú
élete legfontosabb pillanatainalt azt a né-hány
percet tartotta amíg legénységét fi-gyelte
hogy jól akasztják--e bele az emeleti
ablakokba a mászó rudakat hogy kijön-- e a
lépés felfelé rohanás közben hogy nem
löki-- e szét a víz a tömlő villámgyorsan ösz-szecsav- art srófjait Aztán ő maga nyújtott a
harmadik emeleti lángok füsttengeréből ki-mentett
ember-bábána- k első segélyt melyet
olyan pontosan végzett el hogy azt a ver-senybírák
külön kiemelték jelentésükben
Három évtizeden keresztül talán százszor
is végighallgattam a történet részleteit
Személyszerint csak annyi emlékem van be-lőle
hogy diákgyerekként egy kora nyári
reggel kint voltam az állomáson mikor a
győztes csapat hazaérkezett Talán csak az
örökváltság hírét fogadta ilyen lelkesedéssel
Nyíregyháza népe ezres tömegben tolon-gott
az utcán
üreg napjaiban szélütötten feküdt sze-gény
Konthy Gyula az ágyán s mikor meg-látogattam
nehezen forgó nyelvén már a
harmadik szó Milánóról regélt Fáradt fejét
leieméivé így szólt a feleségéhez :
— Zsuzsó hozzál fel abból az ászokfa alatt
eldugott egri vörösből Ünnepnapokra tarto-gatta
Es minden korty után élénkebb lett a tör--
Áprily tajos"
70 éves
Az utolsó félévszázad magyar
írájának egyik kiemelke'dŐ alak-- a
Áprily Lajos nemrégiben tóltöt-- e
be h'etvenedik életévét Költé-zet- e
a kora problémáival vivódó
modern költő művészete erősen
a múltban gyökerező de még- -
jem utánzója nagy elődeinek
áprily egyéniság kivételes tehet-ség
irodalomtörténeti értékű a
magyar tehetségek legelső sorá-ba
tartozó Versei a magyar kól- -
észet szárnyalásának gondolati
gazdagságának és formai toké-yáne- k
iskolapéldái
Áprily Lajos műfordító is Ne-éh- ez
fűződik "Peer Gynt" elő-ször
németből legújabban nor-é- g
eredetiből való magyarra
"ordítása melyben a mű szépsé-j- e
s mondanivalója tökéletes tol-mácsolást
kapott Ó fordította
Puskin "Anyegin"-jé-t is
Születésének 70 esztendős év-:ordul-ója
alkslmábó! költemé
nyeinek új kiadása jelent meg
íudapesten
t?
czavát hallották de nyugat felől már ame-rikai
tankok dübörögtek Bíztak benne hogy
tnet Elbeszélte hogyan vette át a művészi íiz oroszok nem jönnek tovább a Duna vona-remekn- ek
beillő versenydíjat a csapat vala- - k'inál
mennyi tagja részére aranyérmet és tekinté- - De a háborúban nincsenek lehetetlenségek
iyes készpénzjutalmat Ez utóbbit rögtön s mindenki felkészült hogy szűkség esetén
olasz tovább Há- -
ceg hezeioe Ken-- e hogy azt a messzinai föld- - tizsakokat csizmákat javítottak
rengés áldozatainak megsegítésére használ- - kézivontatású kis szekereket vasaltak a ják fel Az olasz lapok vezércikkei ezen a na- - nagy útia Közös jármű hiányában a milánói
pon magyar tűzoltók nagy szivéről áradoz- - győzelmi jelvényeket s hosszú múltjuk szá-ta- k A versenydíjak szép szekrényben össze- - mos diadaljelét nem tudták vinni
gyűjtve hirdették a nyiregyházi tűzoltó lak- - Eleinte arról tanakodtak hogy egymás kö-tanyáb- an a dicső multat zött szétosztják de így még biztosabban
De aztán jöttek a nem idők széthullott és elkallódott volna Az ezüst és
Konthy Gyula már régen kint feküdt a tenie- - arany akkor sok bűnre csábító ritka kincs
tőben s a nyiregyházi tűzoltóság az előnyo- - volt
múló orosz hadak elől kénysze-- Elhatározták tehát losrv a fp„vL
ntioeukmaáet tek elvBjeuettrhegkirnaaevűei község fesnyaőaethűrzdoöell--a-- mszéolnynsaélgbecsomagkoölrtüákvl izevtmasiántatteggyviakséztkos vá- -
jeben létesített táborban telepítették le A agyagtalajba Senki
meg hullámzott felől orosz ágyúk tudja vannak csak az néhánv tfczte- -
A KOMMUNISTA
Irta : Énekes Lőrincz
Mit érez mikor vodkától
állatian részeg ?
Mikor honban idegen gazdag
s a magyarok szegények ?
Mit érez amikor indulnak
a zárt vonatok ?
Mikor magyart visznek Szibériába
az oroszok ?
Mit érez amikor elhurcol '
megtört embereket ?
v ( Amikor jussol galádul
rabolt kincseket ? '
Mit érezhet amikor
templomokat rombol? - '"
Mikor keresztfákat tüzel
cintermi sírokról ?
Jobb ha az kíváncsi
a kommunistára
hiszen egy hiénának pontosan olyan
a lelkivilága
„:coöoo-rLJOoaoooöcöcxx:O- M
li hazamegyünk
Hiába remeg csókért az ajkad
Ne kérj még nem szállt el a véres köd
Lelkemről s halott kedvesed helyett
Én úgysem a szeretődi
Hiába nyújtod homlokod gyengén
És becéz gyermeki hévvel a szád
Simogatásom porhintés lenne " ' '
Megéreznéd nem vagyok az I
Hiába borulsz elém égő kínnal - --
'
Szemedből is csilloghat néma vád ' '
Kipergett az ősi föld
Nincs rá balzsam nem lehetek Hazád !
Kedvesedet s anyádat siratod - ' '
A honvágy őrjítőn kínpadra von ' - -
ez Megtudnék halni ~ '- -
Annyira fáj ne szólj nem akarom-"- - J v: b-- -
Ne nekem mond ki szomorúbb Nálad
MSe5Zlv)icsaktémlékTinely títpl bűsírnlayar ü
Népem meg ottmaradt ott valahol
temetői a csend csak a fák
Lombja zizeg s az éjjeli sötét'slrv ' c " !
-
'-
-" '
Verejtékes álmok ülnek körém ' ' % -
S halkan de jaj marón a hír - -- "' '
Hogy ne nekem mond hanem 'azoknak "
Akik kedvesed megölték Pesten
Hogy a sírhalmok még elindulnak
A holtan is élők megveretlen
Azoknak mond akik nem értik meg
ÖregAnyád a kapu előtt ül
Nincstelen napokat tipró szive
Bírja-- e míg fia hazakerül?
Azoknak mond meg kik nem hallották
Sem akkor sem most kifordult pokol
Gyehennatüzében halott ezrek
Bilincsbevertek orgonája szól- -
Aztán menj az Úrhoz mint tettem én
fejed az átszúrt hittel
A lelked háborgó tengerárja
Isteni keblén megnyugszik hidd el _
Mert mi eljöttünk bajtárs bujdosók
S mi még egyszer hazamegyünk együtt
Hol ringat zsenge vetés
Ott boldog béke zeng majd mindenütt
RÁBA MARGIT
séges aki e kegyeletes műveletet
Magam is leszálltam a mély
gödörbe s a polgári élet e gyönyörű emléké-tói
lágy kézsímogatással búcsúztam el Azt a
reményemet fejeztem ki hogy a kincsek
visszaadta a díjakat kiosztó királyi her-- gyalog meneküljön a szovjet elöl tvűiszsozlatkóelai kütalnneyka nüvrjges egszyeskzreérnyéabe"nyiEreggvyehláőzrei
varrtak
a
tovább
szeretem
menekülni hPrm
magyar
azonban eltemettük a milánói dicsőséget
- Akik voltak jelen e szomorú teme-tésen
feláshatnák a bergi erdő talaját két
méter mélységben de a győzelmi trófeákra
aligha találnának reá Az a néhány ember
aki a gödörásásban résztvett mind hazatért
--Magyarországra aránylag fiatal emberek
voltak tehát még életben van-nak
--Misem volna egyszerűbb mint a szüksé-ges
diplomáciai engedélyek mec-szerzés- e Után n sfnilorro= A --- „„ mit A miimiL-l-n-l víff W4 u:_i i ' tAi- - i-a-
-ni ___=_ - ' °" 7 V JV ~ -- ""~ uamrt uizio£an nozzaja- -
----- o-- a milavnó0i vueurscennyd™íjaikUaut sezraőuttueankkeoiarssaazK eagyueudsüzlKi emeóredKnaJykekmetegmEezntJéát-- -- kniiáinsnai alemikielráensónii gayőrzéeglmi ibeermrilétkáebkoertt Kiü£ tartottak Vittefc Nyugat felé melynek ne- - sükre Eriikül valószínűié a felsznbndnlf ásó kalandorok _ verissenyeberi 30 évywenl zaKzeolzőetietoemeghódí- - gLaárdáázbdaa hadifoglyok zsákmánya lett volna föld alatt s penzrteke nem számottevő
gépkocsijaikat vették s méter
egy kis sárga nem eresztő
harc kelet hol süllyesztettéka sern
ember nem
még
lehetek
-- 'K
anyád
alólunk
--
Vígasz Neked?
Hol
kopog
Hajtsd szívre
hősöket
tűzoltó
végrehajtotta
nem
valószínűleg
egfontosabbnak
mes
De ez volna a legszebb karácsonyi aján- dék amit a város lakossága odatehetne a
Kcssuth-tére- n lobogó „mindenki karácsony-íája'lal- á
- NYIREGYHÁZY PAL
Vájjon mit érezhet
egy vérbeli kommunista ?
Milyen lehet a lelkivilága
mikor a lenini igéket teza'
Mit gondolhat
az életcéljáról ?
Mit érezhet amikor
a rendőr rászól ?
Milyen lehel az ö
vérgőzös világa
amikor rátekint a sok
akasztófára
Mit érez amikor
tudatosan hazug ?
Mi számára a szép
és ugyan mi a rút ?
Mit érez mikor naponta
árulja a hazát ?
Hogyan emészti meg
az ellen igazát ?
Gőg és
Irta
og népe
Béla deák
Az ember
nyomorult féreg
átkos méreg
a természet húsában
akit csak bújában
teremtett az Isten
Az ember
Szerencsétlen páia
méltatlan az Isten
fennkölt képmására
bármily dölyfös páa
ha felviszi dolgát
forgó kereke a sorsnak
Az ember ostoba
üres és dőre
a földnek vérrel bűnnel
beszennyezője „s
es nem juvui i
nem változik soha
minden városa bűnfcszek
új vétkes Sodorna
Hol ömlik a szenny
a test piszka kéje
minden áldott napra
förl elmeknek éje
már gyenge bimbónak
méhében a métely
istenfélelem csak
langyos halvány kétely
szeretetnék magja
mint kó'ió'l lepattan
pici gyermek sincsen
igazán ártatlan
szikla kőgörgeteR
nem zuhanhat jobban
ahogy a büntömeg
mind nagyobbat dobban
Bűnök posványának
legnyomósabb oka
hogy nincs szókimondó
új Savonarola
harcos jezsuiták
nem harcolnak többé
a kései Lól-o- k
így változnak kőé
új Sodornák éres
pusztulása n} omán
s jőnek egjre jőnek
korcs gondolatai
gyepesedéit főknek
istenek -- zületnek
új agykeleények:
anyag- - arany-báhán- y
pénz-- és kéjistenek t
iríivrlüF nazar márvány
paloták épülnek
új Pán-o- k Bacchus
befogadására
Az ember vadállat
mely csak prédára les
oly türelmes
igazán csak Isten lehet
hogy még mindig vár
és nem emel kezet
a bűnös a nyomorult
aljasán étkezett
emberi csordára
Pedig el jő egyszer --
óh irgalom Atyja ! —
szodomás világnak
is ítéletnapja :
mennyboltnak kárpit?
fog majd mejhasadiu
megnyílik a föld
és nem fog innafí "
Gőg és Magóg &
kegyetlen népinek
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsae, December 17, 1957 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1957-12-17 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Identifier | Kanadd2000102 |
Description
| Title | 000339a |
| OCR text | 'KANADAIifMAteYARSÁG 4' VII 103 szám ír EGY OLDAL ! R0DAL0M Híf '(li!IIIIIIIIIIIIIIIi!!II!l!lfllllllliil!ililllí!!IH tik' mi u ' ír 'J ÍR íl ! UH j5 Ifl Í5S1FÍ U lí ?mi' r I "3 3: lw 3 m IM --lí kvfJjU:ÍíJOíMTí:í ki lncm j 4 éwmI £ II s f fí'jí Kft tnt WáTl Iiiitl' tii rií í ¥1Wfl rtii étit! t-- rj t i liáii ÖWII1 1 Magyarok világirodalomban Aki figyelmesen olvassa a külföldi lexikonokat gyakran t3-ivé:z- ek legapróbb gondolatait is ponto:an vissza tudja adni Ilyen lálkozik magyar írók neveível és ha a nagyvilágban iártában-kel- - pedig eddig nem volt es ma sincs tében megfigyeli a nagy metropolisok színházi plakátjait elcso-dálkozik milyen gyakran talál magyar szerző által írt darabot mű sorra tűzve A külföldi könyvkereskedések kirakataiban magar szerzők munkái is díszelegnek gyakran a "főhelyen" ez azonban még közel sem jelenti azt hogy a magyar irodalom már elfoglalta volna az őt megillető helyét a világirodalomban Mi magyarok tuduk hogy nem vagyunk hijjával olyan te-hetségeknek akik legalább is egyenrangúak a külföldi nagysá gosai msennei vagy Mrindberggel Komáin Hollanddal vag Decobrával hogy néhány Nobel-dijja- s nagyságról ne is beszéljünk Arról azonban hogy egy francia angol vagy német ember a vi-lágirodalom rnai állapotába beleképzelné' a magyar irodalmat i: szó sincs Néha nagy nemzetek -- irodalma is nehezen töri át a maga nyelvhatárait s mégha áttöri is hosszú ideig tart míg eljut az em-beriség egyetemes értékelésének dicsőségéig Az orosz irodalom legnagyobbjai Tolsztoj Turgenyev és Dosztojevszkij akiket a né-metek fedeztek fel Európa számára és a franciák is ismertek a múlt század nyolcvanas éveiben az angolok csak az első világháború után fogadtak el Anglia egycsapásra "fedezte fel" az orosz irodai-mat Gogoltól a bolsevista írókig akkor mikor Európa már réges-rége- n olvasta őket Érdekes az is hogy az amerikai írókat is milyen nehezen mél tányolja Európa amely kitűnően ismeri a hindu irodalmat hogy a régen letűnt birodalmak irodalmáról ne is beszéljünk Huszonöt esztendővel ezelőtt még nálunk Magyarországon is csak a leglel-kesebb könyvbarátok ismerték Louís Sinclair vagy Dreiser nevét pedig mi valóban ismerjük a világ valamennyi nemzetének irodal-mát — kivéve a magyart Ez azonban mind nem vigasz Világirodalmi szempontból nem lehet mostohább sorsot elképzelni mint a magyar íróét már amikor az egész emberiség egyetlen és egyetemes kulturkö-zösségb- e olvad össze a magyar író Is az 'egész vijágnak beszel világmegértésre v'ágyik és senkivél a világon nem tudja megértetni magát Ugy áll a dolog hogy minden európai nemzeti irodalomnak sót még az ázsiainak is vannak esélyeik hogy világmegértésre találjanak — egyiknek több a "másiknak kevesebb — a magyarnak semmi A magyar irodalmi művek más nyelvre való tökéletes átülte-tése csak úgy képzelhető el ha igazi költő „vagy író végzi a fordí-tást olyan valaki aki a saját nyelvének is tökéletes művésze és amellett olyan alaposan bírja ta magyart hogy a magyar 'írásmu'- - ELÁSOTT KINCSEK karácsony 'szent áhítatában idő tűzoltók ajándékokat is'elgoridolko- - ték lehetne1 Kcdvéskedi1 Vezetőjük egy Néha elég egy szó egy gondolat' me-lyet bátran kimondunk hiszen szereplői megöregedtek s kár volna 'titkukat Maguk-kal vinniük a másvilágra városi polgárság nyugtalan fejlődési vágya gyakran lepte meg váratlan fordula-tokkal a különben álmos vidéki közvéle-ményt Ilyen huszáros lendület vitte a nyíregyházi tűzoltóságot a század elején Milánóba ahol — mai sportnyelven szólva — a gyors tűzoltás világbajnoka lett Senki sem tudná megmondani hogyan ju-tott eszükbe a kilátástalannak tetsző ( vállalkozás Nemzetközi tűzoltó versenyt hirdettek Milánóban melyre felvonult mo-dem felszerelésével London Párizs Berlin New York világvárosi tűzoltósága Pompás motorizált gépek álltak szemben a kézihaj-tású szivattyúval Avítomobil versenyezett a kontltelóval De a milánói aréna nézőközönsége mégis a lővontatásű s harsány hazai trombitaszóval felvonuló magyaroknak tapsolt A pesti tűz-oltók okosabbak oltak nem jelentkeztek a versenyre kézlegyintéssel kicsinyelték a balga nyíregyháziakat jobban tudták mérni azt a nagy technikai különbséget amely előre kilátástalanná tette győzelmü-ket a fejlett nyugat-európ- ai fővárosok tűz-oltóságával szemben De észnél gyakran többet ér a lelkesedés Pedig a vakmerő nyiregyházi legénység esik műkedvelő volt Iparosi egónyek akik esti szabad óráikat áldozták fel a szolgálatra s talán legfőbb vonzóerejük a piroszsinóros tűzoltó-egyenruh- a volt Csizmadiák akik egész nap a kaptafa mellett görnyedtek ko-vácslegények akik nehéz kalapáccsal formál-ták a tüzes vargák szíjgyártók s főleg kéményseprők már foglalkozá-sukban eljegyezték magukat a tűzrendé-szettel Ez a sok egyszerű ember akiknek nagy-'rCszene- m járt tovább soha életében Tokajnál vagy Ujfehértónál hidegvérrel vonult fel a milánói arénába szerkocsit kölcsönvett milánói konflis lovak húzták néhány napig csodálkozva ropogtatták a szokatlan zabot a tűzoltók vályújából verseny nap-jára elfelejtették konflis múltjukat s mint táltosok vágtattak a három emeletes égő fa-torony-hoz melyet vízzel kellett elárasztani tetejéről ember-bábu- t kimenteni Az előírt gyakorlatot időmérő versenybírák ellenőriz-ték s a feladatot legpontosabban és legrövi- - a Ma A fordításnak az a módja hogy a magyar író fordítja a munkát más nyelvre azután ebből a nyers-fordításb- ól stilizálja ki az idegen író a művet a maga bizonytalan megérzése szerint — sohasem lehet tökéletes mű A közvetett fordítás lehet bármi-lyen jó sohasem fejezik teljesen az eredeti munka értékét Az irodalom átültetés nem lehet szolgai fordítómunka mert minden nemzet nyelvének muzsikája lelke ritmusa van minden nemzet nyelvének más a melódiája más eszközök szükségesek a hang szereléséhez színezéséhez magyarból idegenre fordító magyar művész ezt nem ismeri aki pedig a nyers fordítás-tákolmán- yt át-veszi tőle — nem ismerve a magyar szellemet — nem tudhatja felszívni magába a lényeget visszaadni azt a "lelket" ami ma-gyarul a műben benne van A magyar irodalom nagy tragédiája hogy külföldi irásmüvész nem ismeri nyelvünket a magyar iro-dalmi müveket idegen nyelvet tudó magyar vagy magyarul tudó idegen dilletánsok fordítják talán nagy üzleti érzékkel de kevés gyaxran semmi nivatottsaggal Kulon egyem szerencséje an-nak a magyar írónak' van aki két nyelven tud írni két nyelven igazi irodalmat produkálni Az hogy ez dolog fel-mérhetjük abból hogy az egynyelven — az anyanyelvén — nt írók között is milyen ritkán találkozik kiválóval az ember A magyar irodalom nemzetközi elismertetése a nagy problémája feladata A könyv óriási propaganda a magyarság számára ha elárasztja az egész kultúr emberiséget második vi-lágháború a magyar szabadságharc felhívta ránk a világ figyel-mét ez azonban politikai eredmény volt amelyért majdnem az életünkkel fizettünk Ideje lenne ha a magyar szellemet is felfe-deznék hogy elfoglalhassuk megérdemelt helyünket a világ kul-túrkózósségé-ben Régen elérkeztünk oda hogy a magyar írást mint az európai irodalom egy igen nagy értékét az megillető piedesztálra állítsa Nyugat hisz nemcsak frázis az hogy a magyar irás világirodalmi mérték szerint is egyenértékű bármelyik vezető kultúrnyelv alkotásaival hanem valóság csak éppen nem jutottunk még oda hogy a világirodalom mértéke alá jusson a magyar író Nem mintha ezzel a világirodalmi fémjelzéssel hitelesítődne a ma-gyar érték hanem ha egyszer utat törünk magunkkal ragadhatjuk az egyre inkább dekadenciában sinylődő germán vagy latin fan-táziát ebből még felmérhetetlen haszon származhatna a ma-gyarságra A magyar "őserő" nem legenda a világirodalom is csak hasznát látná egy szellemi vérátömlesztésnek Ja várás xhin- - debb alatt a'nyiregyházi' vegez- -' dc'nki válogat Én el zom rajta kiiiek mivel orvos-vol- t Konthv Gyülá- - nem A el ez le le az patkót és akik is A melyek A át és ki A és és iroi milyen óriási jövő és A és ót és ma csupán és nak hívták aki bátrabban nézett szembe a készülődést övező gúnyos mosolygással mint! a győzelmet kísérő irigységgel Hosszú élete legfontosabb pillanatainalt azt a né-hány percet tartotta amíg legénységét fi-gyelte hogy jól akasztják--e bele az emeleti ablakokba a mászó rudakat hogy kijön-- e a lépés felfelé rohanás közben hogy nem löki-- e szét a víz a tömlő villámgyorsan ösz-szecsav- art srófjait Aztán ő maga nyújtott a harmadik emeleti lángok füsttengeréből ki-mentett ember-bábána- k első segélyt melyet olyan pontosan végzett el hogy azt a ver-senybírák külön kiemelték jelentésükben Három évtizeden keresztül talán százszor is végighallgattam a történet részleteit Személyszerint csak annyi emlékem van be-lőle hogy diákgyerekként egy kora nyári reggel kint voltam az állomáson mikor a győztes csapat hazaérkezett Talán csak az örökváltság hírét fogadta ilyen lelkesedéssel Nyíregyháza népe ezres tömegben tolon-gott az utcán üreg napjaiban szélütötten feküdt sze-gény Konthy Gyula az ágyán s mikor meg-látogattam nehezen forgó nyelvén már a harmadik szó Milánóról regélt Fáradt fejét leieméivé így szólt a feleségéhez : — Zsuzsó hozzál fel abból az ászokfa alatt eldugott egri vörösből Ünnepnapokra tarto-gatta Es minden korty után élénkebb lett a tör-- Áprily tajos" 70 éves Az utolsó félévszázad magyar írájának egyik kiemelke'dŐ alak-- a Áprily Lajos nemrégiben tóltöt-- e be h'etvenedik életévét Költé-zet- e a kora problémáival vivódó modern költő művészete erősen a múltban gyökerező de még- - jem utánzója nagy elődeinek áprily egyéniság kivételes tehet-ség irodalomtörténeti értékű a magyar tehetségek legelső sorá-ba tartozó Versei a magyar kól- - észet szárnyalásának gondolati gazdagságának és formai toké-yáne- k iskolapéldái Áprily Lajos műfordító is Ne-éh- ez fűződik "Peer Gynt" elő-ször németből legújabban nor-é- g eredetiből való magyarra "ordítása melyben a mű szépsé-j- e s mondanivalója tökéletes tol-mácsolást kapott Ó fordította Puskin "Anyegin"-jé-t is Születésének 70 esztendős év-:ordul-ója alkslmábó! költemé nyeinek új kiadása jelent meg íudapesten t? czavát hallották de nyugat felől már ame-rikai tankok dübörögtek Bíztak benne hogy tnet Elbeszélte hogyan vette át a művészi íiz oroszok nem jönnek tovább a Duna vona-remekn- ek beillő versenydíjat a csapat vala- - k'inál mennyi tagja részére aranyérmet és tekinté- - De a háborúban nincsenek lehetetlenségek iyes készpénzjutalmat Ez utóbbit rögtön s mindenki felkészült hogy szűkség esetén olasz tovább Há- - ceg hezeioe Ken-- e hogy azt a messzinai föld- - tizsakokat csizmákat javítottak rengés áldozatainak megsegítésére használ- - kézivontatású kis szekereket vasaltak a ják fel Az olasz lapok vezércikkei ezen a na- - nagy útia Közös jármű hiányában a milánói pon magyar tűzoltók nagy szivéről áradoz- - győzelmi jelvényeket s hosszú múltjuk szá-ta- k A versenydíjak szép szekrényben össze- - mos diadaljelét nem tudták vinni gyűjtve hirdették a nyiregyházi tűzoltó lak- - Eleinte arról tanakodtak hogy egymás kö-tanyáb- an a dicső multat zött szétosztják de így még biztosabban De aztán jöttek a nem idők széthullott és elkallódott volna Az ezüst és Konthy Gyula már régen kint feküdt a tenie- - arany akkor sok bűnre csábító ritka kincs tőben s a nyiregyházi tűzoltóság az előnyo- - volt múló orosz hadak elől kénysze-- Elhatározták tehát losrv a fp„vL ntioeukmaáet tek elvBjeuettrhegkirnaaevűei község fesnyaőaethűrzdoöell--a-- mszéolnynsaélgbecsomagkoölrtüákvl izevtmasiántatteggyviakséztkos vá- - jeben létesített táborban telepítették le A agyagtalajba Senki meg hullámzott felől orosz ágyúk tudja vannak csak az néhánv tfczte- - A KOMMUNISTA Irta : Énekes Lőrincz Mit érez mikor vodkától állatian részeg ? Mikor honban idegen gazdag s a magyarok szegények ? Mit érez amikor indulnak a zárt vonatok ? Mikor magyart visznek Szibériába az oroszok ? Mit érez amikor elhurcol ' megtört embereket ? v ( Amikor jussol galádul rabolt kincseket ? ' Mit érezhet amikor templomokat rombol? - '" Mikor keresztfákat tüzel cintermi sírokról ? Jobb ha az kíváncsi a kommunistára hiszen egy hiénának pontosan olyan a lelkivilága „:coöoo-rLJOoaoooöcöcxx:O- M li hazamegyünk Hiába remeg csókért az ajkad Ne kérj még nem szállt el a véres köd Lelkemről s halott kedvesed helyett Én úgysem a szeretődi Hiába nyújtod homlokod gyengén És becéz gyermeki hévvel a szád Simogatásom porhintés lenne " ' ' Megéreznéd nem vagyok az I Hiába borulsz elém égő kínnal - -- ' Szemedből is csilloghat néma vád ' ' Kipergett az ősi föld Nincs rá balzsam nem lehetek Hazád ! Kedvesedet s anyádat siratod - ' ' A honvágy őrjítőn kínpadra von ' - - ez Megtudnék halni ~ '- - Annyira fáj ne szólj nem akarom-"- - J v: b-- - Ne nekem mond ki szomorúbb Nálad MSe5Zlv)icsaktémlékTinely títpl bűsírnlayar ü Népem meg ottmaradt ott valahol temetői a csend csak a fák Lombja zizeg s az éjjeli sötét'slrv ' c " ! - '- -" ' Verejtékes álmok ülnek körém ' ' % - S halkan de jaj marón a hír - -- "' ' Hogy ne nekem mond hanem 'azoknak " Akik kedvesed megölték Pesten Hogy a sírhalmok még elindulnak A holtan is élők megveretlen Azoknak mond akik nem értik meg ÖregAnyád a kapu előtt ül Nincstelen napokat tipró szive Bírja-- e míg fia hazakerül? Azoknak mond meg kik nem hallották Sem akkor sem most kifordult pokol Gyehennatüzében halott ezrek Bilincsbevertek orgonája szól- - Aztán menj az Úrhoz mint tettem én fejed az átszúrt hittel A lelked háborgó tengerárja Isteni keblén megnyugszik hidd el _ Mert mi eljöttünk bajtárs bujdosók S mi még egyszer hazamegyünk együtt Hol ringat zsenge vetés Ott boldog béke zeng majd mindenütt RÁBA MARGIT séges aki e kegyeletes műveletet Magam is leszálltam a mély gödörbe s a polgári élet e gyönyörű emléké-tói lágy kézsímogatással búcsúztam el Azt a reményemet fejeztem ki hogy a kincsek visszaadta a díjakat kiosztó királyi her-- gyalog meneküljön a szovjet elöl tvűiszsozlatkóelai kütalnneyka nüvrjges egszyeskzreérnyéabe"nyiEreggvyehláőzrei varrtak a tovább szeretem menekülni hPrm magyar azonban eltemettük a milánói dicsőséget - Akik voltak jelen e szomorú teme-tésen feláshatnák a bergi erdő talaját két méter mélységben de a győzelmi trófeákra aligha találnának reá Az a néhány ember aki a gödörásásban résztvett mind hazatért --Magyarországra aránylag fiatal emberek voltak tehát még életben van-nak --Misem volna egyszerűbb mint a szüksé-ges diplomáciai engedélyek mec-szerzés- e Után n sfnilorro= A --- „„ mit A miimiL-l-n-l víff W4 u:_i i ' tAi- - i-a- -ni ___=_ - ' °" 7 V JV ~ -- ""~ uamrt uizio£an nozzaja- - ----- o-- a milavnó0i vueurscennyd™íjaikUaut sezraőuttueankkeoiarssaazK eagyueudsüzlKi emeóredKnaJykekmetegmEezntJéát-- -- kniiáinsnai alemikielráensónii gayőrzéeglmi ibeermrilétkáebkoertt Kiü£ tartottak Vittefc Nyugat felé melynek ne- - sükre Eriikül valószínűié a felsznbndnlf ásó kalandorok _ verissenyeberi 30 évywenl zaKzeolzőetietoemeghódí- - gLaárdáázbdaa hadifoglyok zsákmánya lett volna föld alatt s penzrteke nem számottevő gépkocsijaikat vették s méter egy kis sárga nem eresztő harc kelet hol süllyesztettéka sern ember nem még lehetek -- 'K anyád alólunk -- Vígasz Neked? Hol kopog Hajtsd szívre hősöket tűzoltó végrehajtotta nem valószínűleg egfontosabbnak mes De ez volna a legszebb karácsonyi aján- dék amit a város lakossága odatehetne a Kcssuth-tére- n lobogó „mindenki karácsony-íája'lal- á - NYIREGYHÁZY PAL Vájjon mit érezhet egy vérbeli kommunista ? Milyen lehet a lelkivilága mikor a lenini igéket teza' Mit gondolhat az életcéljáról ? Mit érezhet amikor a rendőr rászól ? Milyen lehel az ö vérgőzös világa amikor rátekint a sok akasztófára Mit érez amikor tudatosan hazug ? Mi számára a szép és ugyan mi a rút ? Mit érez mikor naponta árulja a hazát ? Hogyan emészti meg az ellen igazát ? Gőg és Irta og népe Béla deák Az ember nyomorult féreg átkos méreg a természet húsában akit csak bújában teremtett az Isten Az ember Szerencsétlen páia méltatlan az Isten fennkölt képmására bármily dölyfös páa ha felviszi dolgát forgó kereke a sorsnak Az ember ostoba üres és dőre a földnek vérrel bűnnel beszennyezője „s es nem juvui i nem változik soha minden városa bűnfcszek új vétkes Sodorna Hol ömlik a szenny a test piszka kéje minden áldott napra förl elmeknek éje már gyenge bimbónak méhében a métely istenfélelem csak langyos halvány kétely szeretetnék magja mint kó'ió'l lepattan pici gyermek sincsen igazán ártatlan szikla kőgörgeteR nem zuhanhat jobban ahogy a büntömeg mind nagyobbat dobban Bűnök posványának legnyomósabb oka hogy nincs szókimondó új Savonarola harcos jezsuiták nem harcolnak többé a kései Lól-o- k így változnak kőé új Sodornák éres pusztulása n} omán s jőnek egjre jőnek korcs gondolatai gyepesedéit főknek istenek -- zületnek új agykeleények: anyag- - arany-báhán- y pénz-- és kéjistenek t iríivrlüF nazar márvány paloták épülnek új Pán-o- k Bacchus befogadására Az ember vadállat mely csak prédára les oly türelmes igazán csak Isten lehet hogy még mindig vár és nem emel kezet a bűnös a nyomorult aljasán étkezett emberi csordára Pedig el jő egyszer -- óh irgalom Atyja ! — szodomás világnak is ítéletnapja : mennyboltnak kárpit? fog majd mejhasadiu megnyílik a föld és nem fog innafí " Gőg és Magóg & kegyetlen népinek |
Tags
Comments
Post a Comment for 000339a
