Kanadai Magyarsag, September 24, 1958

              U
VIII 81 Ezám 1958 szeptember 24 szerda
nMAr_ aKAmNADA! itIMrI
996 Dovercourt Road Toronto OnU Canada
Telefon : LE 6-03- 33
Főszerkesztői KENÉSEI F LÁSZLÓ
Megjelenik minden szerdán és szombaton
Bserkesztőséz és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd Toronto
Hivatalos órák: reggel 9-t-ől
délutin 6-i- g
Előfizetési árak : egész évre $1000 fél évre $600
egyet szám ára : 10 cent
Amerikában : egész évre $1200 fél évre $700
VHnthiljf nlkíl irktittt Utlkri nm yíllllnk I
NftiKfa BÍIkOl kxkfilditt klrlkl UptWt itm fnínk mg tt nm kOMSnk
tMi ntig kClin UlhNél jf prt4Wlti4j hmIIUiMm Un Mm A tliUtr !
blnttnik UtiH HilfiUk Ubi U ftnUrtk nugvnknik a g kgy kbt
kdtjtTlttvnk gf mglldvk k rr nvktig mvtatktilk
Citk ritkin gplt ktiirtut Ugidwnk l
Mlndtn nvl tlilrt cikktrt nylIttktuUrt utrtf !! CANADIAN HUNGARIANS
Editor in Chiefi LASZLO F KENÉSEI
Pukliihed evtry Wednesday ind Saturday by the
HUNGÁRIÁN PRESS LIMITED
996 Dovercourt Rd Toronto Ont
Hogyan látja az amerikai polgár
a távolkeleti helyzetet
Az átlagos amerikai polgárok általában nem sokat törődnek
a távolkeleti kommunista aggresszióval és az abból adódó veszély
lyel állapította meg a New York Times napilap miután az Atlanti
óceántól a Csendes óceánig számos állampolgáriéi megkérdezte
véleményét a távolkeleti válsággal kapcsolatban Az ankétet a
New York Times riporterei az Eisenhower-beszé- d után tartották
meg amely a jelek szerint nem hagyott túlságosan mély nyomo-kat
az amerikaiak lelkében A legtöbb megkérdezett személy a
Távolkeletet túlmessze találja ahhoz hogy abból Amerika számára
valami veszélyt is sejténének Az interjúk érdekes válaszokat
eredményeztek bár itt rögtön meg kell jegyeznünk hogy a New
York Times napilap nem az Eisenhower —Dulles-fél- e politikának a
támogatója
New York városában több különféle embertől kérdezték meg
mi a véleményük a távolkeleti válságról lesze ebből háború és
milyen veszélyt látnak ebben Amerika számára A megkérdezettek
majdnem mind azt válaszolták hogy nem sok fejtörést okoz nekik
a távolkeleti viszály Egyedül egy 40 év körüli háziasszony
aki sok szenvedésen ment keresztül a háború alatt Európában
mondotta hogy ő bizony aggódik a békéért "Valahányszor be
kapcsolom a rádiómat attól félek hogy a háború kitörését fog
ják bemondani Jól tudom hogy a legközelebbi háború az utolsó
lesz mindannyiunk számára"
Egy Wall streeti részvényügynök és tőzsdespekuláns a
Central Parkban sütkérezett egy padon ingujjra vetkőzve amikor
a riporter megkérdezte véleményét Quemoy és AAatsu szigetéről
"Uram elég gondom n nekem magammal is hogy össze ne
csapjanak a hullámok a fejem felett mit törődöm én a Távolkelet
teli" mondotta a newyorkl busínestman
Egy cipőkereskedő aki a 9 Avenuen várta az autóbuszt
így vélekedik a Távolkeletről : "Én csak annyit tudok hogy nekünk
nem kell a háború De mit tudom én hátha az ellenfélnek kell
Be kell várnunk amíg megérnek a dolgok és aztán majd meg-látjuk
"
A Columbiaegyetem egy diákja akinek még be kell vonul-nia
ha elvégezte tanulmányait mondja : "Nem hiszem hogy akad
na amerikai aki szívesen halna meg csak azért hogy Dulles úrnak
Igaza legyen"
Egy teherkocsi soffőrje a 42 Streeten ugyancsak nem lehe-tett
Dulles híve: "Dulles fia pap annak nem kell harcolnia mit
törődik ő azzal hogy mi visszük vásárra majd a bőrünket"
Végül mutatványul egy philadelphiai üzletember véleménye
aki a Rockefeller Plazán legelteti szemét a szökőkút színein :
"Amióta csak emlékszem mindig baj volt ott Távolkeleten Előbb
vagy utóbb úgyis megkapjuk azt ami még ránk vár Egyszer át
kell esnünk rajta"
Franciaország és Ontario
Egy szorgalmas G'obe and Mail olvasó s nyilván ugyanilyen
uorgalmes levélíró nehany nappá! ezelőtt levelet Irt a lap szer
katöjének amelyben dicsen az ontanoi sorsztrak következtében
betétit száraz állapotokat felszóla1 az ellen hogy sört Quebecböl
hómnak be Onterioba sőt a teljes alkoholtilalom mellett szél
sikrt mert nem szeretné mondja ö hogy olyan állapotok ural kod-jene- k
mint Franciaországban ehol kis gyerekek it részegen jár
nak lakóiéba ét a lakosság többsége alkoholista Mr Norville Luck
a levélíró most ugyancsak a Gtobe and Mailben megkapta a választ
egy franciától Mivel a kanadai szesztörvények európai emberek
kórében annyi vitára adtak okot érdemes a francia ember nyil
vános levelét elolvasni Ez magyarul így hangzik - "Norville luck űr
levelére válaszolva aki egészen biztosan soha életében nem járt
Franciaországban meg szeretném mondani hogy én magam Pá
rizsban születtem ott jártam iskolába bejártam egész Franciaor
szagot de soha még részeg iskolásgyereket nem láttam De az
ilyen tudatlan embereknek nem elég hogy saját esztelen szesztör
vényüket akarják megvédeni amely szerint Ontarioba nem szabad
Ouebecből sört hozni saját kertjében az ember nem ihat egy üveg
sört vagy pláne vendégét nem kínálhatja meg egy kupica jó ital
lal nem állhat a bárban hogy elfogyasszon egy pohár üdítő bort
stb a levélíró józansági buzgalmában annyira megy hogy más
országokat is csúnyán megrágalmaz De hát hol lehet összehason
Ktani egy francia éttermet vagy kávéházat vagy bárt azokat a
szép modern tágas nagyablakű kedélyes helyiségeket ahová bár
mikor bemehet leülhet akár egész családjával is (képzelje Mr
luck még a gyerekeivel isi) hogy élvezettel foavasszon el egy
pohár nemes italt ahogy civilizált emberekhez való hol lehet azo-kat
a kulturált helyiségeket összehasonlítani a maguk mocskos
füstös ablaknélküli istállókhoz hasonló itatóhelyiségeikkel ami
ket Önök tavernáknak csúfolnak? Alíírva M C Caillon torontói!
lakos"
Urtvldittfik
tr--
m KATONKA MÁRIA: II Örök mécsek!
DR TAKÁCS SÁNDOR: RÉGI MAGYAR ASSZONYOK
VII
Takács Sándor jegyzi hogy a fejlődés
haladás Rudolf császárig állandó Habsburg
Budolf császárral azonban elkezdődik Ha-zánkban
a harc a magyar nemzeti szellemi-ség
ellen is
„1539-be- n megindult az egész országban
a török háború amelyet mindenki nagy
örömmel várt — írja dr Takács — vala-mennyi
párt egyesült s az ország fővitézei
szentül hitték hogy a nagy harcot sikerrel
vívják meg és felragyog Magyarország elho-mályosult
csillaga Győztünk itt is ott is
Ufrylátflzott hogy a szarvára fogyott török
hold alászállóban van Ami a pacsirta a pi-ruló
hajnalnak olyan volt a siker az ébredő
nemzetnek Sajnos ez alkonyodó század e
szép reményt hamar letarolta A magyarok
lSOLail IIOUSV1 tUil UibCn Mts M űVIlg
azonban több kárt tett a matrvar vaevonban
mint a törökében s jobban gyűlölte — saját
Isten nevére esküdött Habsburg császárunk
katonája a — magyart mint a pogány el-lenséget!!!
Azután vele együtt a rác román
a török és a tatár mert Bécsből olyan po-litikát
folytattak amely inkább a magyar-ság
mint a törökség gyengítését szolgálta
Koronázott császárunk Básta hadát küld-te
a Nemzetre Magyarország koronázott ki-rálya
utasításul adta Bástának hogy ölesse
égesse akasztassa pusztítsa a rebbelis ma-gyarságot
s jó érzésű németeknek oszto-gassa
a magyar földet És Básta szószerint
teljesíté ura parancsát Erdélyben például
e szép tündérországban (Erdély neve a 16
században) olyan világ volt hogy nem ta-láltak
elegendő bicskát amivel az elfogott
magyarság nyaké elnyisszanthatták v-olna"
1593-b- ól idézünk nem pedig a bolsevista
megszállás alatt élő Magyarországról Isten
szent nevére esküt tett Habsburg császá-runk
adta a parancsot ellenünk Bástának —
cseh rablóvezér volt — és nem Sztálin Rá-kosinak
A történelem ismétlődik minden
elnyomó egyforma eszközeiben Rudolf azon-ban
nem egyedül volt a Habsburgok között
aki Isten nevére tett esküjét így tartotta
hanem sajnos így
különös kegyelmének
ez
hogy Hazánk tőlük Hiszen
közöttük az az uralkodó akire még arány-lag
legszívesebben emlékeznek vissza apáink
— Ferenc József is — az aradi tábornok
halálos ítéletének aláírásával — valamint az
orosz haderőnek 1819-be- n történt Magyar-ország
legázolására szóló kérésével ne
vét a magyar történelembe S bár elkövetett
aránylag mindent azirányban uralkodása ké
sőbbi idején hogy feledtesse a gyászt
zetünkkel mégsem tudott s°ha közel fér-kőzni
a magyar szellemiség fellegváraihoz
Hiszen amikor az Ezeréves ünnepélye volt
nemzetünknek — Millenium — s mindenki
rózsásnak a világot Hazánkban az
uralkodó kegye folytán az esztendii-be- n
alapították a kivándorlók irodáját"
Kanadában kevesebb az előítélet
USA-ba- n
Kanadában az emberek ke-vew-bb
előítélettel vannak
más fajok vallásfelekezetek
és nemzetiségek Iránt mint
ai Egyesült Államokban E
téren Toronto elfogultabb
mint Montreal
E megálLapítáeok voltak
azon raefroessélétek eredmé-nyei
amelyeket Canadian
Coiincil of Crútian and
Jews (a Keresztények és Zsi-dók
Kanadai Nagytanácsa)
együttesen a montreali Hu-mán
Relations ReMarch
Centre folytatott le e téren
(Emberi Kapcsolatokat Ta-nulmányozó
központ)
ELŐZÉKENY
KISZOLGÁLÁS
A Nyugat-Németországb- an
megjelenő Remsoheider Ge--
című lap szom-bati
számában feltűnő he-lyen
a kővetkezőket közölt:
Kedves olvasónk ! Tudjuk
hogy önt is aggasztja a nem
zetközi helyzet alakulása Ne
féljen pihenjen nyugodtan
vasárnap ha bármi komoly
történnék különkiadásban
I úgyis értesítiük
Budapesten a Fiumei utón — írja a verej
tékező magyarság szent püspöke: Prohász-k- a
Ottokár 1593-t- ól 1896-i- g így módosult a
magyarság elleni politika saját hazájában!
Igen szép számmal vannak történészeink
akik az ország pusztítását a középkorban a
török járó háborúnak tudták
be nem egészen így van az mert lám
saját császárunk hada sem akart különb
lenni mint az általa „pogánynak" tartott
török Míg azonban a török csak az ország
anyagi és területi értékét követelte tőlünk
— hódoltságot — addig a másik zsarnok a
magyar szellemiség ellen is elkezdte a gene-rációkon
át folytatott harcát — mint fent
írtuk
Divat volt a múltban a királyoknál hogy
„Isten kegyelméből" való királynak nevez-ték
magukat Magyar Alkotmányunk pedig
(Arany Bulla 1241) kimondja hogy a ural-kodónak
esküt kell tennie arra is hogy né
pünk bevett szokásait erényeit stb meg-tartja
és másokkal is megtartatja
Régi magyar asszonyaink anyáink pedig
azt látták hogy az ami eddig erény volt s
amelyet féltő gonddal csöpögtettek a fejlő-dő
ifjúság lelkébe — egyszerre csak bűn
lett Akár napjainkban a bolsevista igában
nyögő hazánkban A gyenge női lélek a csa-ládjáért
aggódó anya abban az időben is
de nem szűnt később sem a Rákóczi féle
harcoknál — látjuk a későbbiekben
Habsburg Rudolf — akár a következő
Habsburgok a 400 éves uralkodásuk alatt —
úgy igyekezett feltüntetni uralkodását
mintha minden cselekedetében Isten szolgá-latát
kívánná teljesíteni Minden elítélendő
cselekedetére amelyet Nemzetünk el-követett
— akár a következők is — az Egy-ház
palástját akarta takarni Valláserköl-csi
síkon támadni kívánta elődeinket ő aki
Isten nevét bizony igen hiábavalóan vette
fel mert minden ténykedése egyedül a
Habsburg dinasztia erősítése volt Láthat-juk
majd a későbbiek folyamán hogy utó
dai is még a korukbeli római pápa utasítá
sát sem veszik semmibe hogyha az rövidi
tfn£ n #1Ín!lB7tÍ!l Zrííolroít vorrv orn-orr- i l--i S_
_ a ~-- w SWWW IMftJ ltjfet iii--
ment végig Isten ányt szenvednének Rudolf hát új erkölcsöt
köszönhetjük hogy hirdetett meg minden jó és nemes volt
megszabadult
13
írta
Nem
látta
abban
mint az
neraJanieiirer
hódoltsággal
mint
ellen
smely jó volt Bécsnek Istentagadás ha-zaárulás
mindezért grófi cím vagy nagy
kitüntetés járt Mohács előtt a magyarság
soraiból kiváló hadvezérek nagyhírű tudó-sok
valóban — nemcsak született — szelle-mi
arisztokráciák emelkednek ki Rudolffal
megszűnt az hogy valaki kiemelkedhessek
a Nemzet szolgálatáért és előtérbe jut az
aki hajlandó az uralkodóház kegyeiért ki-lincselni
és fajtájára árulkodni A régi ma-gyar
asszonyok nevelési módszere egyszerre
szembetalálja magát a szolgalélek típusával
Ez ellen úgy védekezik hogy egyszerűen
semmibe sem veszi az új módit Nem szű-nik
a lélek útját Isten országa felé és az
ember útját a földi célok felé irányítani
Folytatjuk
Viszont tény az hogy még
van előítélet Kanadában is
é hogy sokkal erósebb Bri
tish Columbiában és Saskat--
chewanban mint az ország
többi részén Több az előítélet ' olyan
eaTVíéfes" lakosú városok-ban
mint Toronto és Québec
City mint a „kozmopolita"
Montrealban
Bár Montrealban a helyzet
általában kedvezőbb mint
Torontóban és Québec City-ben
e városban Is van u n
„csoport-elöítéte- t" (egyes
csoportokkal ssemben meg-nyilvánuló
ellenszenv)
MENEDÉKJOGOT KÉRTEK
Kopenhágábói jelentik: A
lengyel halászati felügyelő-ség
két tisztvúelője dán
menedékjogot kért miután
egy lengyel motoroshajó ka-pitányát
arra kénytzeritet-té- k
hogy Bornhotm dán szi-getre
vigye őket A balti
tenger partjain lakó lengye-lek
minden alkalmat megra-gadnak
hogy a szabad világ-ba
menekülhessenek Az
idén már t-b-b
mint százan
választották ezt a tengeri
utat nyugatról keletre még
nem „menekült" senki
W8
SHRINE
CIRCUS
4 A legnagyobb fedett cirkusz ►
ii
444ii
4
4444
a világon
ÜMÜ213M
Szeptember 29től okótber 4lg ►
KÁPRÁZTATÓ SZENZÁCIÓ ►
Számos európai attrakciói
4
4 Kék
444
Ji
100
Naponta két előadás
délután 21Skor
és este 830-ko- r
Jegyek már kaphatók:
MAPIE IEAF GARDENS
Arak: Páholy $250
$175 Zöld és szürke:
$100
i
]
m
AHAMA InnlfJ ll 10
A kék-feh- ér a Christie csomagokéi biztosítja a minőséget Sok nemzedéken ét ez vc
aillektaőneandai2a7k ksüzilmönbfóélluemaváltaoztaistbzatanságkoatphéastóa óEzar
a héten kóstolja meg a az eperrel tö-ltött
friss omlós kókuszizű süteményt Micsoda élvezet I
CHRISTIE BROWN and COMPANY LIMITED
A
Tudósok az emberi fajok keveredéséről
KANADAI
Hogyan ismerhetjük
ic£Reaveiiei)ö
süteményeit
BTiBLawiiWLflkr
TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL
A Montrealban ülésező genatikai világkongresszus rdoa
egybehangzó megállapítása szerint a különböző emben fask -
redése élettani szempontból egészséges jelenség Minél tobfc
vegyes házasság jön létre a világon annál köze'ebb I unk i
kéhez és boldogsághoz a földön Dr Norma Ford Wa'ker iíJ
toi egyetem és Dr Theodosius Dobzhansky a Columb i ejwi
tanárai kijelentették hogy a fajok keveredését nemtzjtai-- l
gátolni
CREMO--t
Dr Walker szerint a vegyesfaju házasságok álta'abai ipi
utódokat eredményeznek A társadalmi különbségek itt rtn
szanak komolyabb szerepet Ezzel szemben nem tanácsosit
katestvérek közötti házasságokat mivel ilyen esetekbei i: utcj
valószínűleg fokozottabb mértékben öröklik a nem kívánatos :
ket szüleiktől Az eddigi kutatások tudományosan lega'ibfcr
bizonyítják
nandud
háromszög
Dr Dobzhansky orosz származású Az egyetemet ""ég O ]
és Leningrádban végezte de már 32 éve van az Egyesu' A'i
ban Véleménye szerint a kongresszuson résztvevő oroa en
legalább egy évszázaddal vannak elmaradva a nyugat1 r"
tói Vénasszonyok meséit terjesztik mint tudományos te't'
Az orosz delegátusok görcsösen ragaszkodnak a lysze"k-- e'
hez amely a környezet befolyását az öröklődés' adottság:!
helvezi Amit ezek az emherek ísioviet tudűSOK ) te'íí!1
az visszadobná a genetikai tudományt az oskeba
Dobzhanskv A nvuoatl tudások csak a e _xe' -- izi í
'tudomány" hallatára
Az angolok támogatják
Eisenhower politikáját
Washingtonból jelenti az Asso: ated P-- e: -- Z
(-
- --
rádióbeszédének azonnal kedve:: megvolt a - --- "
Az angol külügyminisztérium bejele' 'efe -'£---
támogatja"'' Eisenhower politikáját a Mc-ee- - !
resszióval kapcsolatban és kihangsú n ': £
-- -
mánynak ezzel szemben semmiféle k: :-- ?
"A közvetlenül felmerült kérdés nem abban áll hogf
art lurinaiiii Lrni :ntLnL tinfn abban rogy '
közi kérdétvUi nm lht nvolHllu iOV SSliÓVll &
monoMml Fni nJAint MPmchrn ne- - menteni ff 1
munkra a békét és egyetlenegy vitás kérdés' m
Tiondia az angol külügyminisztérium
Kanadai vak egy halott nő sz
Egy középkorú kanadai vak ak be-hozták
ny'lvánosságra egy hatvanéves a- - c
meg aki Szarnia mel'ett a múlt héten el-tében
halt meg Az autóbaleset áldozata ''
előzőleg végrendeleti leg halála esetére sze - ~ "
célokra hagyományozta Az operációt eg
el az előirt 48 órán belül Ezentúl ugya- -
é'ő emberbe átplántálni nem lehet Az cers
m zetesen nem lehet azonnal megál'ap 'a'
mutat hoav a halott nA tm#nek átj '4'2
Egymillió "önkéntessel"
a vorosoK
A kmai kommunisták rádióadásban f
Kínát hogy most miután önkéteseket
az egymillió kínai "önkéntes" készen á
misik pontján harcoljon a támadók el'e"
munista észiárással "támadók" alatt az a"
dig csak békevédelmi harcban iflik ezerszám 3
békés lakóit
emeitl
e -- '
oldana i
fenyegetni
f :s
ki
_H
- -- 1