000708 |
Previous | 15 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
í % ÉRDEKES HOGY Edmontonban Koszigint rá beszélték arra hogy Indián fejdíszt öltsön és elszívja a békepipát Mint minden kis nemzetiség gondos ap-ja Koszigin rögtön úgy érezte hogy az indiánokat a nagy Szovjet-an-yának kell megvédenie az el-nyomó Kanadától Amikor az ün-nepi szónok azt kívánta hogy Ka nada és a Szovjet melegebb barát-ságba keveredjen mint eddig Ko-szigin helyeslően bólintott és az in-dián fejdísszel a fején így szólt: „Nagyszerül Helyeslem Legye-nek önök a ml 16-i- k köztársasá-gunk!" Ezt viccnek szánta az öreg citrom de a kanadai vendéglátók hirtelen elkomorodtak és nem em-legették már a szorosabb barátsá-got Pedig Koszigin ezúttal — a szivéből beszélt - F£8 Koszlgin Indián fejdisszeL a kanadai újságok tele vol-tak Germalne Greer-re- l Volt aki azt írta róla hogy egy szex-bomb- a de ezt őszintén megvallva nem hisszük a kinézése után Lehet hogy ö szeret robbanni ezt nem tudjuk de azt hisszük hogy keve-sen akadnak akik vele együtt kí-vánnak robbanni Miss Greer kü- - éV_ L f taflLHHF BBBbW4 JBBBBBBBBBBBBMB '? iTii'f t f RW &%t ill y& ?')'' A szerető ember? GAMjt HHG people fcjHHI 1 flLaflí km ISII Balról jobbra: Frolncs Abble ScaJe William lünben a nők felszabadítás! moz-galmának egyik oszlopa és ezt szó szerint is lehet venni ha a fotográ-fiáját nézzük A montreali MoGill egyetemen kifejtette hogy nők felszabadításának forradalminak kell Jenni de nem szabad erőszak-ba torkollnia Szerinte kár minden nőért aki az utcán tüntetés köz-ben hősi halált hal mert azon túl már nem tudja szolgálni a szent ügyet Amikor megkérdezték hogy akkor ml legyen forradalmi a moz-galomban egyszerű taná-csot adott Az ember szinte csodál-kozik hogy Kolumbuszt olyan sokszor emlegetik tojásával Miss Greer különb tojást talált fel „Egyszerűen nem szabad vásárol-ni semmit és ezzel megbénítjuk a fogyasztásra alapuló közgazdasá-got" Ez Igaz De miből élnek ak-kor a nő-testvér- ek sőt ha mégis volna gyermekük miből táplálnák azokat? Szerencsére női hallga-tóság Is így gondolhatta mert ezek után felkeltek és eltávoztak Ott hitvesek abmVbmmmmmmmmmmmmmmmmmmm1 Br MBnvBT r e - C-BkTi- M rt+m-- t t'iBm?WaBEWVBWfrlJgEmgBmgmBgWBgKgBWgBgWBgWgnWgBglBmg&BgÉgMLgV! Nehéz Ferenci ÖREGAPÁM LEÁNYKÉRŐBEN O ragu pám fontos hivatek tököt t be a dunamocei uraeágnet: Mrkapáeator vett Ott legekette a birka-ka- t aeo a tackáetéren amelynek a vége átayék a saomaséd falu határéba ahol már a szép kurtaseok-nyé- s leányok szedegették az eaerjéruvet vasárnap-détutánenke- nt öregapám egy vasárnap fölmenté kért a hivata-la afti s nem a birkákkal hanem maga baMegoit át a buckáaiéren a bécsi faluvégre akol az egyik bécsi leányzó bitonyos Vaeas Éva sémién nem az eaar-jvVwV- et saeeagatie etmot az amatomboi nenom Igé-nyeseit öregapámat várta Bécsé vok egész este együtt táaeekak a kocsma-be- n a mulatság után pedig öregapám hasakisérte Svát A tieatasaofcében Éva apfs az öreg Vasas fo-gadta őket Peckes ember vek a tajfeiján eaftetgom-bőke- t vieek s mindjárt ast kérdette öregapámtál: — Hát att tudod-- e eceem Hogy mink nemeseié UÉAJUrUHiPlgPffr Öregapám bisony nem tudta Att tudta ceak hogy Éva erős pirosercé leányzó olyan seép fekete haja van hogy a bokák verik a éepfjai a saemel pe-dig otyan kekek hogy mikor belejükpment az em-ber hát ágy árai nefetersetáfean fürdik A kesét pe-dig ágy betetette öregapám kesébe tánc köebea hegy ceak akkor háttá vissza mikor beleptek a Va-satpor-ta kapuján Öregapám meghökkeni tehát a kérdésre de nem aák hanem sgyssorüen csak bMkmteit egye a ka-lappMsá- tln Éva fett asaal már ferduk is ki az ajtén A kocsmában meg folyt a mulatság Öregapám egy Qveg bort rendek aztán maga metté intette Édes Gergőt ki helybeit voU de öregapám joiU-m- rt mert nehányssor már verekedett vek Ittak aztán öregapám azt kérdette: — Te GerxO te üuncrcd az örrg Vasait? — üsmerom — Milyen -— EzUktgombot hord S MonWyül? — tragncBOi i_ a a a nemí a — a Bw " $5#i ' ümr " " ♦ A TÁRSASÁG Hoffmann Remiié Davis Leonard Weinglass Dávid Delllnger Bobby Kunstler Lőtte Kunstler Jerry Rubin és Lee hagyták szegény forradalmárt egyedül éhezni a londoni People c lapban Christian Kafarakis Aristotle Onassis híres Christina jachtjának 10 éven át fő-stewar-dja cikksoro-zatban foglalkozott Ari és Jackie házasságának körülményeivel ö csak tudja I Lehet hogy rosszul tudja de érdekes amit ír a házasság előtt hosszú és kemény tárgyaláson ügyvédek állapították meg a házassági szerződést A 170 pont közt szerepel az is hogy a házaspár külön szobában lakik sőt még ha New Yorkba látogat-nak is külön szállodákban száll-nak meg Ha Mrs Onassis hagyja el férjét akkor 187 millió dollár végkielégítést kap ha a férj válik el akkor Mrs Onassis minden há-zas évéért 10 millió dollárt kap Évente 625 ezer dollárt fordít Mr Onassis felesége kényelmére szó-rakozására és gyermekeire Ezen felül 10 ezer dollárt kap Jackie ruházkodásra 7500-a- t koz-metikára és hasonló személyes cé-lokra valamint 6500 dollárt tes-tőrökre — Később Aristotle és Jackie tagadták hogy Ilyen szerző-dés létrejött volna Ha azonban mégis létrejött amit az angol új-ság határozottan állít akkor hm nem rossz Mármint persze Jackienek nem rossz Mrs és Mr Kunstler vendé-gül látták a „csikágól hetet" Bob-by Seale 35-i- k születésnapján A díszes társaság csoportképe min-dennél többet mond (gy másra nem is vesztegetjük az időt és he-lyet Csak ennyit: ezek azok a ra-dikálisok és harcias feketék akik át akarják venni az Egyesült Ál- - — Tragaccsal?! — Avval — Hát a szekere meg a lova? — Az ott van — bökött Édes Gergő az ablak fett öregapám kinézett az ablakon de nem látott oda kint se se lovat — Csak a hódat látom — mondta — Hát abban van az öreg Vasas szekere meg a lova a nádban! — röhögte Édes Gersli így tudta meg öregapám hogy az öreg Vasasnak vofeekáppen egyebe smes csak a nemessége meg az esttel gombja Egymerös föklön gazdálkodik amk árandéba fogadott kötesön-tóva- l szánt-ve- t s csupán at a ház az övé amiből olyan nagypeekesen kinézte Bsekután történt hogy egy vasárnap szekér átk meg a Vasas-há- z ekkt Könnyű kk szekérke vek t ceak kd+hsreki de olyan szép zöldre vok pingálva hogy megkápráaott töte az ember szeme A szekér-k- e e6t pedig kettős rúd közé fogva egy vidám negyfttM saamár fieiiűcolt olyan tisztára és ragyo-góéra kefeive hogy a napsugár [ haRyattvágodett — — kiáltott a szekéren valaki Nemes Vasas aki a kapuban áWt úgy megnökök erre a kiákásra hogy a pipa majdnem kiesett a Má-jébál pedig kétségtelen hogy a „hopp" nem nki tsék hanem a szamárnak Mire azonban mégjobban meglepődhetett voina már éhbe is pattant öreg-apám a Mekerröl Mert ő volt De Uramisten hogyan? Roamering vtrkott a kalapja meJVett fekete bár-onytaf- bi simék a mellén s az Inge úgy fehérlett akár a patyolat A kezében pedig egy olyan gyönyö- rt pásztorbotot tartott rókafejjel a végm hogy a meeteret aki faragta minden bizonnyal a klsaRgys-to- k csókolgatták tarkón amíg dolgozott így pattant oda nemes Vasas elé S vájjon mit mondott? Ezt mondta megkoppantván botját a kapu küszö- - bén: — Leánykérőbe IrHmBQm De' tuiunou a noztc Kié ex gyüttem Igenis! volna Csak szamarát szamár? — kérdette végül jí n LPÍgÍÍ"sÍBHSHUh _JkV lamok kormányát Reméljük hogy aki látja a képüket nem vándo-rol ki gyorsan mert hol vannak ezek attól hogy Amerikában ural- - k roppant DÍSZES Welner Szerinte bevonta szekeret Hopp! Mrs Indira Gandhi India miniszterelnöknöje hat-nemzet- et felölelő túrájának utolsó állomásá-ra Amerikába érkezett Indira elő-zetesen szörnyű háborús hangu-latban volt de úgy látszik hogy bízott a békében mert különben nem vállalkozott volna ilyen hosz-sz- ú útra Angliában mint a Com-momveal- th egyik tagja (Pakisztán is az!) Sir Douglas-Hom-e brit kül-ügyminiszterrel tárgyalt az ország biztonságáról pakisztáni támadás esetére Közben azonban minden aggodalmát eloszlatták az oro-szok: népes katonai tanácsadó kül-döttség érkezett Indiába és átvet-ték a gyenge női kezekből az or-szág védelmének problémáját Ez-ért jó a Szovjettel jóban lenni! Annyi szakértője van hogy az egész világot el tudja látni velük Hogy háború esetén mit érnek — azt előre nem lehet tudni (KÍVÁNCSI) Indira Douglas-IIome-- al kel ec MIHCZ FEélKÓ 1971 november 13 (#46) Kanadai Magyarság 15 oldal VASUTAS SZEMMEL? 'Egy Svájc magas hegyei között ahol Rudy Stauffer született és nevelkedett egyre csak arról ál modozott hogyha neki vala-ha is igazi vasútja valódi való ságos gözmozdonnyal vezetett vonatja lenne — de ezt még ott sem álmodta hogy ez az álom Ht Kaliforniában fog megvaló-sulni Nos ma már a Yosemite Nemzeti Parkot körülhatároló erdőségekben egy igazi sípoló fütyülő mozdony zakatolásának régen elfelejtett hangjait verik vissza a magas szürke bércek Amikor 1955-be- n a magasan fek vő Sima megyében levő Sugár Pinebe jött kettős célja volt: egy kis üdülőt építeni és üzembe helyezni azt a vaspályát ame lyen a waggónok a kitermelt szálfákat szállították a Madera Sugár Pine Co papirmaimaiba Ez a társaság a századfordulón egy gondosan felépített megle-hetősen bonyolult vsúti hálóza-tot fektetett le az akkor még dzsungelszerű erdőségeken ke-resztül amelyek ma Yosemite Nemzeti Parkot öleUk körűi Az akkor még egyetlen gö-röngyös szinte áthatolhatatlan terep amely vízmosás szakadé-kokkal volt „tarkítva" nem kis' feladatot jelentett mérnökök számára Hatalmas állványra-dakr- a volt szükség — természe-tesen akkor még fából meg-konstruálva — a zord terepen meredek emelkedéseken éies kanyarokon kellett lefektetni a síneket de végül is a hálózat el-készült és a gözmozdonyhajtot-t- a vonatot Uzembehelyezték A négy mérföldes hálózat elisme-résreméltó mérnöki teljesítmény volt A fakitermelő társaság há-rom évtizeden át ritkította az er-dőségeket De a nacy depresszió éveiben a társaság sem tudott reuzálni és beszüntette működ-ését a a mal-mot eladták Amikor Rudy Stauffer elindult hogy feltérképezze azt a terü-letet ahol a saját-maga-vezet- te mozdonnyal fogja a közönséget szállítani szerencsés volt mert megtalálta ennek a régi vaspá-lyának a nyomalt de persze sok minden hiányzott még a legfon-tosabb: a lokomotív Mint szak-értő tudta hogy ezen a terüle-ten egy „közönséges" gözmoz-don- y nem felel meg a célnak — A sajátomé — KkW loptad? — Vettem — Hun? — Ez is az enyfm — Eat is vetted? ~ CstingtttaftigsftM — Ke hazudj le — iHattja ttyanC ne mtnéjon mert mindjárt eefet világ hMSj S a rákafejB bot magsat koppant a Küszöbén Erre names Vasas kiveWe a pipát a szájából s odalépett a wsliárhst Bozontos szemöldökét fel-szoktat- ta agássin a homsoka kttsepebe meghajolt s égy saérta aaW a lolénUtet a seekér derekán virító sárga tibMaiiL amaryen remekéi megrajzolt betek a ö a Kem veit laJalniájsi téWs annyi bizonyos Ama Mres-nava- s Bscshar András booaármester fabrikál-ta kkm késtadomésú vok hogy egy kis lelemé-nyért sasa aaaat át a sxcsaaaedba Bbbl fakadt az a köruhnéity hagy Paraac haryett Ferkét pingált a táb-lára mart abba az hMbaa meg öregapám apja is élt idiia laraftc nevet vweke Bseskor uram tehát a roppant IrisaBényMiigfrwl kisütötte hogy a két Fe-rencet lagalapnsshhan ágy Mtönböztethetl meg egy-mástól ha öregapámat Perkának (r)a Viszont az Is tány hogy Becskor uram a magyar helyesírás te-kmteté- ban is hivatása megasiatáfl árit Hogy a táb-lán a tutepJona" saáea két l-b-etét rajzolt mégis ez kiiárolag annak a saiatá leiemenyes meggondolás-nak az alapján történt bogy a szó értelmének vala-miképp ohwttenOJ hangeétyt keN adni S ebben ha-tározottan igaza vok Becskor uramnak mert való-©a- a nem miadaa urasági cseiédlegény dicsekedhe-tett azzal hogy saját szekér- - és szamár-tulajdon- a van S ez volt az a po°t amdynél nemes Vasai is kénytelen volt meghajtani az elismerés zászlaját öregaplm előtt Ahogy Ismét felegyessaatájejaji 4 í- - c t'a-l- t is visszacsúsztatta helyükre egyszerűen Oragipém reW nyújtotta traiaesfrtMnivdtöl nteaksVaaaséatt Ragét Mt m "- --jj "- JiiBr imondta: í - w w isiai'ZBPTa w tn% i mjMjWw 'M7tt MfctV ¥ Vár o o éMáéÉáÉÉMéááÉÉM elmúlt kor visszatért vasútberendezést Ez csak a Shay-fél-e fogaskere-kű mozdony lehetett amelyet egy michlganl rönkölö tervei szerint az 1870-e- s években kezd-tek gyártani Ezek a mozdonyok voltak egyedül alkalmasak a na-gyon súlyos teher szállítására 'olyan veszélyes területeken mint a magas Sierre hegyei Stauffer továbbra is szerencsés volt talált egy ilyen Shay-tipus- ú lokomotlvot amely a Tuolumne malom tulajdonosáé volt egészen 196 Mg amikor ez a malom is a többi sorsára jutott Meg kellett találni most már a megfelelő szakképzett vaspályaépltő mun-kásokat is akikkel — vagy ti zenketten — Rudy Stauffer le rakták a síneket a mozdonyt három részletben sikerült fel-szállítani megtisztítani átfeste-ni a nyitott waggonokat hozzá-kapcsolni és kipróbálni az első „utazáson" ami minden zavar és akadály nélkül zajlott le Ma már Rudy naponta üzemelteti a fogaskerekű gözmozdonyhajtot-t- a vonatot a régi négy mérföl-des területen s a waggonokban a nyers farönkökből ácsolt pa-dokon a közönség együtt gyö-nyörködik a mozdonyvezetővel a vidék szépségében figyeli a lokomotív kedves zakatolásának visszhangját amit az égbenyúló bércek küldenek vissza „Ez a vállalkozás nem üzleti profitot céloz — magyarázza Rudy Stauffer — a gözmozdony régen eltűnt már a vasúti háló zatokról a mai fiatalságnak fo-galma sincs arról hogy mit Is Jelentett ilyen vonatokon utazni Ez az én vonatom alkalom és lehetőség — egy rövid tanóra és lecke a régi fakitermelés és gözmotdonyok történelméből" És ez a feltámadt és újjáépí-tett kis 4 mérföldes vasútvo-nal meséjének legszebb része: nem üzleti vállalkozás Nyáron naponta té'len hetenként hét-végén fütyül sipol zakatol a gözmozdonyhajtrtta vonat GERLE GIZELLA Gerle Gizella a „Vörösréz Cso-dája" c október 9-é- n megjelent cikkébe sajnálatos nyomdahiba csúszott: a „legtökéletesebb háború" helyett a „legköltsége-sebb háború" olvasandó A „kék-újság- " sajnálja a tévedést —Hát ha leánykérőbe gyüttél akkor Isten ho-zott! Azzal inte't a pipaszárral a gádor felé ahol a muskátlik megett Éva leányzó várakozott öreg apám megtámasztotta a botot a kapuféifának s elin-dult Évához nemes Vasas pedig fogta a szamár Ist-rángját s bevezette szekerestül az udvarra IHetve: nem hagyta kint az udvaron hanem kifogta a sze-kérből s rendkívül nagy előzékenységgel betessékel-te az istállóba ahol egy gkhes tehén ásítozott mind-össze öregapám közben Éva leányzó kék szemetbon gyönyörködött ezenkívül a kezét is fogta vagyis kettejük kőzött egykettőre ekntéztak mindent Ahogy nemes Vasas visszatért hozzájuk bekertftek a szobába Éva kalácsot tett az asztalra meg bort Mikor koccintottak nemes Vasas öregapám rozma ringjára nézett s bólintott Er pedig azt Jelentette hogy nemes Vasas is beleegyezett mindenbe Ezek-utá- n Éva megszeghette a kalácsot odaülhetett ne-mes Vasas szemeláttára is öregapám meké s öreg-apám mindín teketória néifcül a gömbölyű váltóra tehette a kezét Amit persze öregapám meg is ese-leked- ett minden teketória nátkttl Aztán nemes Vasas megint bort lökött A kilen-cedik pohár után öregapám az ö váltóra Is rátette a kezét nemcsak Éváéra Közben ezt mondta: — Apámuram nem mutatná meg nekem azt a kutyabőrt? — Mármint melyik kutyabőrt? — hökkent mag nemes Vasas — Hát akire azt a nemességet írták Nemes Vasas megfészkelődött a székén elévette a pipáját kiütötte belőle a bagót megtömte do-hánnyal rágyújtott szipákolt egy verset végre zt mondta: — Tudod ecsém az ember kutyabőr nettül is nemes lehet ha akar — A cseléd Is? — Az h Ezzel megint Ittak f mind a kettejüknek kacagtak a szemeik Éva4 leányzó szemel is kacagtak mJkÖz- -t ben a kalácsot szelte s bizonyára arra gondolt hogy ha majd én az unokí ti m "- - tk rektm co a ról fog mesélni hogy nemesi vér kutyabőr alap ján csöreaaeent ereimben Nem U mesék nekem 1H1lfVéVjÉfgNMNlrUVtI bBmwmPmfWAAfwmMwBITI Is mma léAWÉlenMWII WéttJémMgJcg9némgglWAlLnl jt n I í
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, November 13, 1971 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1971-11-13 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000409 |
Description
Title | 000708 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | í % ÉRDEKES HOGY Edmontonban Koszigint rá beszélték arra hogy Indián fejdíszt öltsön és elszívja a békepipát Mint minden kis nemzetiség gondos ap-ja Koszigin rögtön úgy érezte hogy az indiánokat a nagy Szovjet-an-yának kell megvédenie az el-nyomó Kanadától Amikor az ün-nepi szónok azt kívánta hogy Ka nada és a Szovjet melegebb barát-ságba keveredjen mint eddig Ko-szigin helyeslően bólintott és az in-dián fejdísszel a fején így szólt: „Nagyszerül Helyeslem Legye-nek önök a ml 16-i- k köztársasá-gunk!" Ezt viccnek szánta az öreg citrom de a kanadai vendéglátók hirtelen elkomorodtak és nem em-legették már a szorosabb barátsá-got Pedig Koszigin ezúttal — a szivéből beszélt - F£8 Koszlgin Indián fejdisszeL a kanadai újságok tele vol-tak Germalne Greer-re- l Volt aki azt írta róla hogy egy szex-bomb- a de ezt őszintén megvallva nem hisszük a kinézése után Lehet hogy ö szeret robbanni ezt nem tudjuk de azt hisszük hogy keve-sen akadnak akik vele együtt kí-vánnak robbanni Miss Greer kü- - éV_ L f taflLHHF BBBbW4 JBBBBBBBBBBBBMB '? iTii'f t f RW &%t ill y& ?')'' A szerető ember? GAMjt HHG people fcjHHI 1 flLaflí km ISII Balról jobbra: Frolncs Abble ScaJe William lünben a nők felszabadítás! moz-galmának egyik oszlopa és ezt szó szerint is lehet venni ha a fotográ-fiáját nézzük A montreali MoGill egyetemen kifejtette hogy nők felszabadításának forradalminak kell Jenni de nem szabad erőszak-ba torkollnia Szerinte kár minden nőért aki az utcán tüntetés köz-ben hősi halált hal mert azon túl már nem tudja szolgálni a szent ügyet Amikor megkérdezték hogy akkor ml legyen forradalmi a moz-galomban egyszerű taná-csot adott Az ember szinte csodál-kozik hogy Kolumbuszt olyan sokszor emlegetik tojásával Miss Greer különb tojást talált fel „Egyszerűen nem szabad vásárol-ni semmit és ezzel megbénítjuk a fogyasztásra alapuló közgazdasá-got" Ez Igaz De miből élnek ak-kor a nő-testvér- ek sőt ha mégis volna gyermekük miből táplálnák azokat? Szerencsére női hallga-tóság Is így gondolhatta mert ezek után felkeltek és eltávoztak Ott hitvesek abmVbmmmmmmmmmmmmmmmmmmm1 Br MBnvBT r e - C-BkTi- M rt+m-- t t'iBm?WaBEWVBWfrlJgEmgBmgmBgWBgKgBWgBgWBgWgnWgBglBmg&BgÉgMLgV! Nehéz Ferenci ÖREGAPÁM LEÁNYKÉRŐBEN O ragu pám fontos hivatek tököt t be a dunamocei uraeágnet: Mrkapáeator vett Ott legekette a birka-ka- t aeo a tackáetéren amelynek a vége átayék a saomaséd falu határéba ahol már a szép kurtaseok-nyé- s leányok szedegették az eaerjéruvet vasárnap-détutánenke- nt öregapám egy vasárnap fölmenté kért a hivata-la afti s nem a birkákkal hanem maga baMegoit át a buckáaiéren a bécsi faluvégre akol az egyik bécsi leányzó bitonyos Vaeas Éva sémién nem az eaar-jvVwV- et saeeagatie etmot az amatomboi nenom Igé-nyeseit öregapámat várta Bécsé vok egész este együtt táaeekak a kocsma-be- n a mulatság után pedig öregapám hasakisérte Svát A tieatasaofcében Éva apfs az öreg Vasas fo-gadta őket Peckes ember vek a tajfeiján eaftetgom-bőke- t vieek s mindjárt ast kérdette öregapámtál: — Hát att tudod-- e eceem Hogy mink nemeseié UÉAJUrUHiPlgPffr Öregapám bisony nem tudta Att tudta ceak hogy Éva erős pirosercé leányzó olyan seép fekete haja van hogy a bokák verik a éepfjai a saemel pe-dig otyan kekek hogy mikor belejükpment az em-ber hát ágy árai nefetersetáfean fürdik A kesét pe-dig ágy betetette öregapám kesébe tánc köebea hegy ceak akkor háttá vissza mikor beleptek a Va-satpor-ta kapuján Öregapám meghökkeni tehát a kérdésre de nem aák hanem sgyssorüen csak bMkmteit egye a ka-lappMsá- tln Éva fett asaal már ferduk is ki az ajtén A kocsmában meg folyt a mulatság Öregapám egy Qveg bort rendek aztán maga metté intette Édes Gergőt ki helybeit voU de öregapám joiU-m- rt mert nehányssor már verekedett vek Ittak aztán öregapám azt kérdette: — Te GerxO te üuncrcd az örrg Vasait? — üsmerom — Milyen -— EzUktgombot hord S MonWyül? — tragncBOi i_ a a a nemí a — a Bw " $5#i ' ümr " " ♦ A TÁRSASÁG Hoffmann Remiié Davis Leonard Weinglass Dávid Delllnger Bobby Kunstler Lőtte Kunstler Jerry Rubin és Lee hagyták szegény forradalmárt egyedül éhezni a londoni People c lapban Christian Kafarakis Aristotle Onassis híres Christina jachtjának 10 éven át fő-stewar-dja cikksoro-zatban foglalkozott Ari és Jackie házasságának körülményeivel ö csak tudja I Lehet hogy rosszul tudja de érdekes amit ír a házasság előtt hosszú és kemény tárgyaláson ügyvédek állapították meg a házassági szerződést A 170 pont közt szerepel az is hogy a házaspár külön szobában lakik sőt még ha New Yorkba látogat-nak is külön szállodákban száll-nak meg Ha Mrs Onassis hagyja el férjét akkor 187 millió dollár végkielégítést kap ha a férj válik el akkor Mrs Onassis minden há-zas évéért 10 millió dollárt kap Évente 625 ezer dollárt fordít Mr Onassis felesége kényelmére szó-rakozására és gyermekeire Ezen felül 10 ezer dollárt kap Jackie ruházkodásra 7500-a- t koz-metikára és hasonló személyes cé-lokra valamint 6500 dollárt tes-tőrökre — Később Aristotle és Jackie tagadták hogy Ilyen szerző-dés létrejött volna Ha azonban mégis létrejött amit az angol új-ság határozottan állít akkor hm nem rossz Mármint persze Jackienek nem rossz Mrs és Mr Kunstler vendé-gül látták a „csikágól hetet" Bob-by Seale 35-i- k születésnapján A díszes társaság csoportképe min-dennél többet mond (gy másra nem is vesztegetjük az időt és he-lyet Csak ennyit: ezek azok a ra-dikálisok és harcias feketék akik át akarják venni az Egyesült Ál- - — Tragaccsal?! — Avval — Hát a szekere meg a lova? — Az ott van — bökött Édes Gergő az ablak fett öregapám kinézett az ablakon de nem látott oda kint se se lovat — Csak a hódat látom — mondta — Hát abban van az öreg Vasas szekere meg a lova a nádban! — röhögte Édes Gersli így tudta meg öregapám hogy az öreg Vasasnak vofeekáppen egyebe smes csak a nemessége meg az esttel gombja Egymerös föklön gazdálkodik amk árandéba fogadott kötesön-tóva- l szánt-ve- t s csupán at a ház az övé amiből olyan nagypeekesen kinézte Bsekután történt hogy egy vasárnap szekér átk meg a Vasas-há- z ekkt Könnyű kk szekérke vek t ceak kd+hsreki de olyan szép zöldre vok pingálva hogy megkápráaott töte az ember szeme A szekér-k- e e6t pedig kettős rúd közé fogva egy vidám negyfttM saamár fieiiűcolt olyan tisztára és ragyo-góéra kefeive hogy a napsugár [ haRyattvágodett — — kiáltott a szekéren valaki Nemes Vasas aki a kapuban áWt úgy megnökök erre a kiákásra hogy a pipa majdnem kiesett a Má-jébál pedig kétségtelen hogy a „hopp" nem nki tsék hanem a szamárnak Mire azonban mégjobban meglepődhetett voina már éhbe is pattant öreg-apám a Mekerröl Mert ő volt De Uramisten hogyan? Roamering vtrkott a kalapja meJVett fekete bár-onytaf- bi simék a mellén s az Inge úgy fehérlett akár a patyolat A kezében pedig egy olyan gyönyö- rt pásztorbotot tartott rókafejjel a végm hogy a meeteret aki faragta minden bizonnyal a klsaRgys-to- k csókolgatták tarkón amíg dolgozott így pattant oda nemes Vasas elé S vájjon mit mondott? Ezt mondta megkoppantván botját a kapu küszö- - bén: — Leánykérőbe IrHmBQm De' tuiunou a noztc Kié ex gyüttem Igenis! volna Csak szamarát szamár? — kérdette végül jí n LPÍgÍÍ"sÍBHSHUh _JkV lamok kormányát Reméljük hogy aki látja a képüket nem vándo-rol ki gyorsan mert hol vannak ezek attól hogy Amerikában ural- - k roppant DÍSZES Welner Szerinte bevonta szekeret Hopp! Mrs Indira Gandhi India miniszterelnöknöje hat-nemzet- et felölelő túrájának utolsó állomásá-ra Amerikába érkezett Indira elő-zetesen szörnyű háborús hangu-latban volt de úgy látszik hogy bízott a békében mert különben nem vállalkozott volna ilyen hosz-sz- ú útra Angliában mint a Com-momveal- th egyik tagja (Pakisztán is az!) Sir Douglas-Hom-e brit kül-ügyminiszterrel tárgyalt az ország biztonságáról pakisztáni támadás esetére Közben azonban minden aggodalmát eloszlatták az oro-szok: népes katonai tanácsadó kül-döttség érkezett Indiába és átvet-ték a gyenge női kezekből az or-szág védelmének problémáját Ez-ért jó a Szovjettel jóban lenni! Annyi szakértője van hogy az egész világot el tudja látni velük Hogy háború esetén mit érnek — azt előre nem lehet tudni (KÍVÁNCSI) Indira Douglas-IIome-- al kel ec MIHCZ FEélKÓ 1971 november 13 (#46) Kanadai Magyarság 15 oldal VASUTAS SZEMMEL? 'Egy Svájc magas hegyei között ahol Rudy Stauffer született és nevelkedett egyre csak arról ál modozott hogyha neki vala-ha is igazi vasútja valódi való ságos gözmozdonnyal vezetett vonatja lenne — de ezt még ott sem álmodta hogy ez az álom Ht Kaliforniában fog megvaló-sulni Nos ma már a Yosemite Nemzeti Parkot körülhatároló erdőségekben egy igazi sípoló fütyülő mozdony zakatolásának régen elfelejtett hangjait verik vissza a magas szürke bércek Amikor 1955-be- n a magasan fek vő Sima megyében levő Sugár Pinebe jött kettős célja volt: egy kis üdülőt építeni és üzembe helyezni azt a vaspályát ame lyen a waggónok a kitermelt szálfákat szállították a Madera Sugár Pine Co papirmaimaiba Ez a társaság a századfordulón egy gondosan felépített megle-hetősen bonyolult vsúti hálóza-tot fektetett le az akkor még dzsungelszerű erdőségeken ke-resztül amelyek ma Yosemite Nemzeti Parkot öleUk körűi Az akkor még egyetlen gö-röngyös szinte áthatolhatatlan terep amely vízmosás szakadé-kokkal volt „tarkítva" nem kis' feladatot jelentett mérnökök számára Hatalmas állványra-dakr- a volt szükség — természe-tesen akkor még fából meg-konstruálva — a zord terepen meredek emelkedéseken éies kanyarokon kellett lefektetni a síneket de végül is a hálózat el-készült és a gözmozdonyhajtot-t- a vonatot Uzembehelyezték A négy mérföldes hálózat elisme-résreméltó mérnöki teljesítmény volt A fakitermelő társaság há-rom évtizeden át ritkította az er-dőségeket De a nacy depresszió éveiben a társaság sem tudott reuzálni és beszüntette működ-ését a a mal-mot eladták Amikor Rudy Stauffer elindult hogy feltérképezze azt a terü-letet ahol a saját-maga-vezet- te mozdonnyal fogja a közönséget szállítani szerencsés volt mert megtalálta ennek a régi vaspá-lyának a nyomalt de persze sok minden hiányzott még a legfon-tosabb: a lokomotív Mint szak-értő tudta hogy ezen a terüle-ten egy „közönséges" gözmoz-don- y nem felel meg a célnak — A sajátomé — KkW loptad? — Vettem — Hun? — Ez is az enyfm — Eat is vetted? ~ CstingtttaftigsftM — Ke hazudj le — iHattja ttyanC ne mtnéjon mert mindjárt eefet világ hMSj S a rákafejB bot magsat koppant a Küszöbén Erre names Vasas kiveWe a pipát a szájából s odalépett a wsliárhst Bozontos szemöldökét fel-szoktat- ta agássin a homsoka kttsepebe meghajolt s égy saérta aaW a lolénUtet a seekér derekán virító sárga tibMaiiL amaryen remekéi megrajzolt betek a ö a Kem veit laJalniájsi téWs annyi bizonyos Ama Mres-nava- s Bscshar András booaármester fabrikál-ta kkm késtadomésú vok hogy egy kis lelemé-nyért sasa aaaat át a sxcsaaaedba Bbbl fakadt az a köruhnéity hagy Paraac haryett Ferkét pingált a táb-lára mart abba az hMbaa meg öregapám apja is élt idiia laraftc nevet vweke Bseskor uram tehát a roppant IrisaBényMiigfrwl kisütötte hogy a két Fe-rencet lagalapnsshhan ágy Mtönböztethetl meg egy-mástól ha öregapámat Perkának (r)a Viszont az Is tány hogy Becskor uram a magyar helyesírás te-kmteté- ban is hivatása megasiatáfl árit Hogy a táb-lán a tutepJona" saáea két l-b-etét rajzolt mégis ez kiiárolag annak a saiatá leiemenyes meggondolás-nak az alapján történt bogy a szó értelmének vala-miképp ohwttenOJ hangeétyt keN adni S ebben ha-tározottan igaza vok Becskor uramnak mert való-©a- a nem miadaa urasági cseiédlegény dicsekedhe-tett azzal hogy saját szekér- - és szamár-tulajdon- a van S ez volt az a po°t amdynél nemes Vasai is kénytelen volt meghajtani az elismerés zászlaját öregaplm előtt Ahogy Ismét felegyessaatájejaji 4 í- - c t'a-l- t is visszacsúsztatta helyükre egyszerűen Oragipém reW nyújtotta traiaesfrtMnivdtöl nteaksVaaaséatt Ragét Mt m "- --jj "- JiiBr imondta: í - w w isiai'ZBPTa w tn% i mjMjWw 'M7tt MfctV ¥ Vár o o éMáéÉáÉÉMéááÉÉM elmúlt kor visszatért vasútberendezést Ez csak a Shay-fél-e fogaskere-kű mozdony lehetett amelyet egy michlganl rönkölö tervei szerint az 1870-e- s években kezd-tek gyártani Ezek a mozdonyok voltak egyedül alkalmasak a na-gyon súlyos teher szállítására 'olyan veszélyes területeken mint a magas Sierre hegyei Stauffer továbbra is szerencsés volt talált egy ilyen Shay-tipus- ú lokomotlvot amely a Tuolumne malom tulajdonosáé volt egészen 196 Mg amikor ez a malom is a többi sorsára jutott Meg kellett találni most már a megfelelő szakképzett vaspályaépltő mun-kásokat is akikkel — vagy ti zenketten — Rudy Stauffer le rakták a síneket a mozdonyt három részletben sikerült fel-szállítani megtisztítani átfeste-ni a nyitott waggonokat hozzá-kapcsolni és kipróbálni az első „utazáson" ami minden zavar és akadály nélkül zajlott le Ma már Rudy naponta üzemelteti a fogaskerekű gözmozdonyhajtot-t- a vonatot a régi négy mérföl-des területen s a waggonokban a nyers farönkökből ácsolt pa-dokon a közönség együtt gyö-nyörködik a mozdonyvezetővel a vidék szépségében figyeli a lokomotív kedves zakatolásának visszhangját amit az égbenyúló bércek küldenek vissza „Ez a vállalkozás nem üzleti profitot céloz — magyarázza Rudy Stauffer — a gözmozdony régen eltűnt már a vasúti háló zatokról a mai fiatalságnak fo-galma sincs arról hogy mit Is Jelentett ilyen vonatokon utazni Ez az én vonatom alkalom és lehetőség — egy rövid tanóra és lecke a régi fakitermelés és gözmotdonyok történelméből" És ez a feltámadt és újjáépí-tett kis 4 mérföldes vasútvo-nal meséjének legszebb része: nem üzleti vállalkozás Nyáron naponta té'len hetenként hét-végén fütyül sipol zakatol a gözmozdonyhajtrtta vonat GERLE GIZELLA Gerle Gizella a „Vörösréz Cso-dája" c október 9-é- n megjelent cikkébe sajnálatos nyomdahiba csúszott: a „legtökéletesebb háború" helyett a „legköltsége-sebb háború" olvasandó A „kék-újság- " sajnálja a tévedést —Hát ha leánykérőbe gyüttél akkor Isten ho-zott! Azzal inte't a pipaszárral a gádor felé ahol a muskátlik megett Éva leányzó várakozott öreg apám megtámasztotta a botot a kapuféifának s elin-dult Évához nemes Vasas pedig fogta a szamár Ist-rángját s bevezette szekerestül az udvarra IHetve: nem hagyta kint az udvaron hanem kifogta a sze-kérből s rendkívül nagy előzékenységgel betessékel-te az istállóba ahol egy gkhes tehén ásítozott mind-össze öregapám közben Éva leányzó kék szemetbon gyönyörködött ezenkívül a kezét is fogta vagyis kettejük kőzött egykettőre ekntéztak mindent Ahogy nemes Vasas visszatért hozzájuk bekertftek a szobába Éva kalácsot tett az asztalra meg bort Mikor koccintottak nemes Vasas öregapám rozma ringjára nézett s bólintott Er pedig azt Jelentette hogy nemes Vasas is beleegyezett mindenbe Ezek-utá- n Éva megszeghette a kalácsot odaülhetett ne-mes Vasas szemeláttára is öregapám meké s öreg-apám mindín teketória néifcül a gömbölyű váltóra tehette a kezét Amit persze öregapám meg is ese-leked- ett minden teketória nátkttl Aztán nemes Vasas megint bort lökött A kilen-cedik pohár után öregapám az ö váltóra Is rátette a kezét nemcsak Éváéra Közben ezt mondta: — Apámuram nem mutatná meg nekem azt a kutyabőrt? — Mármint melyik kutyabőrt? — hökkent mag nemes Vasas — Hát akire azt a nemességet írták Nemes Vasas megfészkelődött a székén elévette a pipáját kiütötte belőle a bagót megtömte do-hánnyal rágyújtott szipákolt egy verset végre zt mondta: — Tudod ecsém az ember kutyabőr nettül is nemes lehet ha akar — A cseléd Is? — Az h Ezzel megint Ittak f mind a kettejüknek kacagtak a szemeik Éva4 leányzó szemel is kacagtak mJkÖz- -t ben a kalácsot szelte s bizonyára arra gondolt hogy ha majd én az unokí ti m "- - tk rektm co a ról fog mesélni hogy nemesi vér kutyabőr alap ján csöreaaeent ereimben Nem U mesék nekem 1H1lfVéVjÉfgNMNlrUVtI bBmwmPmfWAAfwmMwBITI Is mma léAWÉlenMWII WéttJémMgJcg9némgglWAlLnl jt n I í |
Tags
Comments
Post a Comment for 000708