Kanadai Magyarsag, February 26, 1972

              1
'
ti
ti
i 1
Béldy Béla:
Mire ezek a sorok eljutnak távolabb élő olva-sóinkhoz
Nixon elnök már felszállt a Spirit of
76's elnöki gépére hogy politikai életének legna-gyobb
útját megtegye Ez az út Pekingbe vezet
és azért a „legnagyobb" mert egy teljesen új vi-lágpolitikai
ajtónyitásnak készül mert egy alap-jában
véve ellenséges országba vezet és mert ki-menetele
az egész világpolitikát döntően megha-tározhatja
Sietünk azonban leszögezni hogy a pekingi
útnak azonnal látható eredményei aligha lesznek
Aki különböző alapvető megállapodásokat remél
Pekingtől az elfelejti hogy a két országot egy vi-lág
választja el egymástól Az „imperializmus" és
a lenini kommunizmus képviselőinek első találko-zása
nem hozhat mást mint legfeljebb a további
érintkezés atmoszférájának kedvező megváltozá-sát
esetleg a diplomáciai kapcsolatok megterem-tését
Erre lehet reálisan számítani és ez önmagá-ban
is nagy eredmény lenne
De konkrét világpolitikai egyességeket remélni
éppen akkora optimizmust tételezne fel mint
ugyanezt a moszkvai értekezlettől várni Sőt itt
valószínűleg több konkrétum születik mert hi-szen
a Szovjettel már hosszú évek óta tárgyalunk
a legkülönbözőbb kérdésekben míg Pekingben
ez lesz a két ország első ismerkedése
Felvethetnénk azt a kérdést hogy pusztán az
érintkezés légkörének megváltozása elégséges in-dok-
e arra hogy az Egyesült Államok elnöke Pe-kingbe
zarándokoljon? Ha konkrét egyességek
nem születnek érdemes volt-- e ezt az utat vállalni
amelyben annyi politikai sőt fizikai veszély is
lappang? Kína felső köreiben még mindig sok az
ellenállás Amerikával szemben és ilyen körülmé-nyek
közt számolni lehet merényletekkel is bár
ezt a lehetőséget inkább csak elméleti veszélynek
kell tekintenünk De a kül- - és belpolitika veszé-lyei
annál kézzelfoghatóbbak
El lehet képzelni hogy valami csekély megér-tésért
igen nagy árat kell fizetnie Nixonnak ami
esetleg az Egyesült Államok ázsiai helyzetét lé
Az eseme AAW- - W WMWWV'
a
Miami véletlenül iktatódott uti-tervembe
Addig jártam a mün-cheni
utazási irodákat amíg rá-jöttem
Miamin át legolcsóbb Dél-Ameri- ka
így kerültem a mesevi-lágba
amely majdnem olyan illú-zioiromb- oló
mint a newyorki
Broadway vagy a hollywoodi
Boulevard Los Angelesben Fino-mabban
mondjam? Más mint
ahogy a mozivászon vagy a tele-víziós
képernyő szuggerálja Hi-ányzik
belőle amit a világ-illúzi- ó
évszázada Amerikához ragaszt:
szebb jobb sehol sincs Pedig:
van Az olasz vagy a francia Ri-viéra?
Butaság Vannak dolgok
amelyeket nem szabad összeha-sonlítani
Miami az amerikai kör-képben
a francia vagy az olasz
Riviéra az európaiban egyedülál-ló
Más a színük ízük hangula-tuk
és más az illúzió amely hoz-zájuk
tapad Ilyen szemszögből
Miami: szép? A válaszhoz túl eu-rópai
vagyok Más az igényvilá-gom
mint Joenak és Bilinek Mia-mi
tehát: érdekes Végtelen vakí-tó
fehér szállodasor rengeteg au-tó
lomha széles hul-lámú
óceán Kicsit egyhangú A
Riviéra ezer színe árnyalata sok-félesége
nyüzsgése hiányzik
Nincs korzó nincs kávéházi ter-ras- z
lármázó visító tömeg Nincs
Giovanni Jean akiről tudom be-csap
de hagyom mert: művész
Ügy játsza szerepét ahogy Felli-n- i
tekopírozza a filmjeiben Ked-vesen
linken Amilyen az életük
Miami más Joeról azt hiszem
nem csap be aztán becsap Dur-ván
egyszerűen Miami: biznisz
ízű mesterkélt Csak a napfény
és a tenger meleg különben —
hideg Korszerűbben: nem jó a su-gárzása
Túlságosan érzik hogy:
filmszerű méregdrága kulissza-vilá- g
Más szavakkal: mintha azt
leplezné hogy a hollywoodi fil-mek
mesevilága és a valóság ket-tő
A nemzet meg alig
kerüli le a
Joe—Bili csak szerepet ját-szik
a kulisszák között Rosszul
Saját magával is elhiteti hogy
olyan gazdag erős hatalmas
mint húsz-harminc-ötv- en éve volt
Peking
nyegesen meggyengítl Magában Amerikában
máris leszakította a republikánus párt konzerva-tív
szárnyát a kínai vizit Az anti-kommunis- ta
párthívek túlsóknak tartják a masszív barátko-zás- t
a két nagy kommunista állammal Hogy eb-ben
az ideológiai szempontot döntőnek szabad-- e
tekinteni esetleges gyakorlati előnyökkel szem-ben
— arra még a történelemnek kell feleletet
adnia
Minden veszélyt ami a pekingi útból származ-hati- k
úgy kell tekintenünk mint a nagy világpo-litikai
kezdeményezésekkel együtt járó esélyt
Nem lehet világpolitikát a living-roo- m kényelmes
magányából csinálni! Ehhez ki kell lépni a világ-ba
s számolni annak nyers néha halálos viharai-val
Azt hisszük Nixon nem fogott volna bele ebbe
a hónapokkal ezelőtt még bizarrnak látszó talál-kozóba
ha nem volna meggyőződve arról hogy
ez mindenképpen lefékezi a Szovjet világpolitikai
aktivitását
Nem kell okvetlenül egy tervszerű anti-Szovj- et
entente-r- e gondolnunk Kínával elég ha csak ma-gát
a látogatást vesszük tekintetbe Mivel a tár-gyalások
titkosak Moszkva sohasem lehet biztos
afelől hogy nem történt-- e valami konkrét megál-lapodás
ellene? És ez önmagában is fékező hatású
lehet terjeszkedésének méreteire és intenzitására
Körülbelül ebben van a pekingi találkozó lénye-ge
A többi bármilyen fontosnak tűnő részlet —
mint például az indokínai rendezés — eltörpül a
Szovjet elleni védelmi front megvalósításával
szemben Lehet hogy nem kötnek ilyen megálla-podást
mert a kínaiak még nem bíznak az Egye-sült
Államokban De ha semmiféle ilyen egyes-sé- g
sem történik az egyetértés ebben a kérdésben
— máris megvan
Nem kétséges hogy mindkét állam egyetért a
Szovjettel szembeni ellenállásban és erre a pe-kingi
látogatás csak ráüti a hivatalos pecsétet
Akkor is ha egyetlen szó sem esett erről a
kérdésről
nyék nyomában
SM WWWV'VWWW gj sS++-l~~+'~- -
Miami? Csak tenger és
meleg — különben
benzingőz
futószalagról
Azt is hogy egyáltalán ném jelent
semmit ha Kubában olyan világ
van amely most ünnepli a forrada-lom
tízéves évfordulóját Amely?
Ezer úton és formában jelentkezik
a néger tüntetésekben duzzasztja
a félelmet feladást közönyt Ame-rikában
Felfúj mindent ami da-rabokra
bonthatja azt a nemzetet
amely alig hogy lekerült a futó-szalagról
A végtelen szállodasor
árnyékában semmi sem mutatja
hogy 80— 100 kilométerre olyan
világhatalmi bázist építettek
ahol nem az atomrakéták fé-lelmetesek
mert azokat bármelyik
pillanatban megsemmisítheti az
amerikai elhárítás hanem ? A
jelenség Évek óta feladást meg-adást
közönyt szuggerál Joenak
és Bilinek Ahonnan tízezrek jön-nek
és --senki sem tudja menekül-tek
vagy ügynökök? Csak annyi
biztos olyanok akik ha Joe és
Bili odafigyelne sokat mesélhet-nének
a jelenség hátteréről Pro
vagy kontra mindegy mert a je-lenség
attól fél legjobban ha vi-táznak
róla és darabokra szedik
Néhány óráig nézelődtem Mia-miban
aztán elrepültem Caracas-b- a
Közben? Néhány magyar szó
diskurzus-töredé- k visszazökken-tett
a magyarság kutatásba Az
elsőt a strandon hallottam Fony-nya- dt
pálmák alatt fonnyadt
gyepszönyegen így hangzott
„Mit mondjak Frédi hülye A
floridai napsütésből a budapesti
latyakba repül Sir hogy évek óta
nem látott havat" „Ugyan Ta-valy
azt mesélte évek óta nem
hallott pesti viccet Duma az
egész Nője van" Kik beszél-ték?
Fogalmam sincs Kopaszok
ötven körüliek Fehér sortban vi-rágos
hawaii ingben ízes pesti
dialektussal Lényegtelen hogy
Frédi Pestre repül a nőjéhez? Tel-jesen
Legfeljebb annyiban nem
hogy magyarul mondták és ta-lán
nem is igaz hogy a nője mi-att
repülget Pestre Talán az igaz:
hiányzik a pesti latyak és a pesti
vicc Ez is dimenzió Legfeljebb
nincs a szótárban ahol a magyar-ságtudat
magyarság-rezdülé- s sza-vait
őrizgetjük
A másik beszéd-foszlán- y két
Volkswagenből jött Röviden vi-dáman
„Délután kijösz a pályá-ra?"
„OK" „Szólj Katinak mert
Ferit is hozom Szia" Az egyik
VW-be- n lobogó hajú fiú ült a má- -
a napfény
hideg
síkban lobogó hajú leány Ez~is
lényegtelen? Egyáltalán nem Sőt
A két fiatal amerikai hangsúllyal
de magyarul beszélt és nyilvánva-ló
hogy Feri Kati kedvéért megy
a teniszpályára
Kik voltak? Kiejtésük szerint
„benszülöttek" amerikaiak és ?
A legfontosabb: magyarok Lehet
sosem látták Budapestet és Mia-mit
tartják a világ közepének de
mindegy A kis szirupos epizód
hogy Feri Katit keresi a millió
bennszülött között — nagyon lé-nyeges
Magyar élettárs a
magyar fiataloknak?
Újra feldobja a kérdést mi az
oka hogy az emigrációban szüle-tett
felnőtt amerikánizálódó fia-talságunk
jövő képében magyar
élettárs szerepel? Sokféle magya-rázatot
lehetne a kérdéshez fűzni
statisztikákkal is lehetne labdáz-ni
miért jó nem jó az amerikai —
magyar házasság de minek Kér-déslánc
amelyre nincs felelet
Mint ahogy arra sincs hogy min-den
csoportosulásban ahol az idő-rebb- ek
csak nézők lehetnek olyan
fiatalok is szívesen résztvesznek
akik magyarul sem tudnak Ango-lul
keresik azt a hála Isten meg-nevezhetetlen
valamit amit más
„relációkban" nem találnak meg
Miért hála Isten? Mert: ha az
„öregek" tudnák a nevét azonnal
kisajátítanák megmagyaráznák
megszerveznék és olyan feltételek-hez
kötnék amelyek akkor sem
voltak igazak amikor az öregek
is fiatalok voltak Magyarul: meg-semmisítenék
Például? Ismerek
kitűnő tánccsoportokat amelyek
azért mentek széjjel mert az idő-sebb
generáció határozta meg
milyen műsor fejezi ki előírássze-rűen
kétségtelenül a magyarság-tudatot
Viszont olyanokról is tu-dok
ahol az öregek megbotrán-koztak
kiléptek és a fiatalok
együtt maradtak „Szubvenció"
nélkül béreltek helyiséget és olyan
magyar műsort állítottak össze
amellyel ? Számunkra újra is-meretlen
terület: az amerikai fia-talság
is kontaktusba került Há-la
Isten ennek a valaminek sincs
neve mert azt meg az amerikai
öregek szerveznék rendeznék át
Semmisítenék meg
Ügye milyen furcsa hány kü
lönféle dimenzióban csavarog az
olyan semmitmondó bolondság
Iwgy két fiatal amerikai magyarul
kiált az egyik VW-b- ől a másikba
a Miami-- i vakítóan fehér szállo-dasoron
Pedig még nincs is vége
Valamilyen más dimenzióban az
is vele jár hogy Amerikában a
fiatalok között divat az idegen
beszéd Nem arról van szó hogy
idegen világnyelvekre kíváncsiak
hanem tüntetnek: nem azonosak
azzal az amerikai nemzettel
amely az emberi és népi sajátos-ságok
értékét nem ismerte fel
Mindez Amerika-ellene- s pszicho-lógiai
háború hajtása? Valószínű
Ha az is elfér benne hogy fiatal-ságunk
magyarul beszél énekel:
üsse kő Mert? Nem érlelte ki még
a történelem azt a nemzetet ame-lyet
csak annyi tart össze hogy
azok is „amerikaiul" beszélnek
esznek öltözködnek akinek ér-zés-
és igényvilágát nem a holly-woodi
filmgyárak alakították ki
Végzetesen komoly a probléma
ha egy más színű igényvilág húsz-milliós
tömege nem mondhatja el
mi fáj mert: nincs nyelve Nem
is volt? Ellopták? Mindegy Marad
a feltjvés hogy a néger problé-mák
négerül érthetőbbek lenné-nek
Abszurdum? Nem egészen
Magyarul is mást jelent a szabad-ság
emberség demokrácia sőt a
kenyér és éhség fogalma is mint
oroszul Nem a politikai stílus
hanem az a történelmi és tör-ténelemel-ötti
dimenzió választ-ja
el egymástól a két tartalmat
amely különböző testi-lelk- i színe-ket
színárnyalatokat kever az
emberiség palettájára Mi a neve?
Hála Isten nincs Különben mit
művelne a hatalmi téboly vagy
hivatástudat ha emberi törvé-nyekkel
szólna az isteni elrende-zésbe
A féllés is melegebb
ha magyarul
buggyan elo
Filozofálok? Azt sem tudom mi
fán terem Mindössze részekre
bontok szignálokat és keresem
bennük a magyar összefüggése-ket
lehetőségeket Ha közben be-lebotl-ok
egybe-másb- a átlépek
Külszíneken formaságokon: bo-csánat
Ilyenkor azokra a „srá-cokéra
gondolok akikkel new-yorki
és torontói előadásom után
beszélgettem s sosem hittem ró-luk
hogy: filozófusok ösvénye-ket
kutatnak amelyek a magyar-ságtudat
új értelmezéséhez vezet-nek
Szóval? Maradjunk még ki-csit
Miamiban A harmadik be-szédfczlá-nyt
a repülőtéren hal-lottam
„Amint megérkezel azon-nal
hívjál " A fiatalasszony
még hozzátette: de ne Havanná-ból!"
Mosolyogtak Ebben azonban
benne volt a lehetőség hogy a ku-bai
menekültek közül esetleg ha-za
akar utazni valaki Revolverrel
bombával ahogy: szokás És a
„szokás" a megdöbbentő Nem
csak az van benne jobb Havan-nában
mint a tenger fenekén lan-dolni
hanem: változtatni sem le-het
rjjta A feladás rögeszméje
elhitt i Joeval Billel hogy társa-dal- m
követelések között az is
szert pel: megérthető ha valaki
méregdrága jegy helyett a revol-vert
választja Ismerős a „hozzá-állás
Nagyon A szovjet „bi-tovii
fogalomból ered A tolvajt
a rablót a gyilkost a burzsoá tár-sad- ai
m vissza-visszalopód- ző gát-jai
k-rget-ik
bűnbe Tehát lebon-tandó
n a gátak Világmértékben
Ki 't a férfi és a nö? Nem tu-dom
Csak annyiban fontosak
hogj j néhány szó az egyik legsú-lyosih- b
amerikai jelenséggel a
bizer talansággal kötötte össze
őket Biztos? Nem Mert az is lé-nye'
hogy magyarul beszéltek
Jó ingosan és talán azért hogy:
ne -- sék mások Vagy? a féltés
is rr ?gebb őszintébb ha magya-rul
ggyan elő Különben reme-kül
szeltek angolul Utána a
féff Barbadosba repült az asz-sz- oi
beült a Mustangjába és ha-zah'- jtt
W tartozik még a Miami-- i ri-P°- rt'
z? Megmotoztak Mint a
töbl utast tetőtől talpig Revol-ver'
bombát kerestek Aztán? A
Var gépen nincsenek „keep
smilm:" kisasszonyok Pincérek
vanniv Elegánsak komolyak jó-mod- o-uak
és erősek Az em-ber- rv
az jut eszébe: nagyon
gy°'- - n rendet csinálnak ha vala- -
(folytatás a 6 oldalon)
1972 február 19 (#8) Kanadai Magyarság 5 oldal
Nyírcgyházy Pál:
Lidércek cs boszorkányok
A nyíregyházi tirpák babonás
természetű volt Két nagy el-lenséggel
viaskodott: a lidérccel
és a boszorkánnyal
A lidérc fekete jérce tojásá-ból
kelt ki hússal és embertej-jel
élt Felnevelés után a csir-keformájú
jószág az öt kikeltő
ember szolgálatába állt Bármit
kívánhatott tőle a lidérc rög-tön
előteremtette vagy elvé-gezte
Leggyakrabban pénzt
hordattak vele Akadtak gaz-dák
akikről azt tartotta a köz-hit
hogy vagyonukat lidérc se-gítségével
szerezték Többnyire
asszonyokról mondták
A lidérc tulajdonosa sohasem
alhatik ágyban csak padon
vagy lócán esetleg a kemence-sutban
Aki ágyban aludna li-dér- cc
egész éjszaka gyötörné
A lidérc mindig ellenkező ne-mű
mint a gazdája: férfinek
nőstény lidérce van az asszony-ne- k
hím Legtöbb baj akkor
van vele ha gazdája elörege-dett
és halálán van Addig nem
halhat meg amíg a lidércét va-laki
át nem vette tőle Az át-vevőn-ek
mindig olyan nemű-nek
kell lennie mint az átadó-nak
Egy tanyasi asszony nem tu-dott
meghalni mert nem akadt
senki aki a lidércét átvette
volna Végül is úgy szabadult
meg tőle hogy seprűt adtak a
kezébe A lidérc annak a tulaj-donába
ment át akié a seprű
volt
A lidérctöl nagyon nehéz
megszabadulni valami olyat
kell kívánni tőle amit nem tud
teljesíteni: merje ki rostával a
kutat Minthogy ezt a faladatot
nem tudta elvégezni ebbe a
munkába belepusztult A li-dérctöl
való szabadulás gondo-latával
nem szabad sokat fog-lalkozni
mert a lidérc ezt meg-érzi
és ezért tulajdonosát na-gyon
meggyötri A tirpák nép-hit
szerint a lidércét nem lehet
emberi erővel megsemmisíteni
mert nagy szerencsétlenséget
hozhat gyilkosára
A lidérc hatalmának méltó
párja a boszorkányság Titok-zatos
erő amit nem lehet meg-magyarázni
csak félni tudnak
tőle A nyíregyházi bokorta-nyákon
híres boszorkány híré-ben
állott Bujszkiné aki főleg
a tehenek megrontása miatt
volt hírhedt Panaszolták az
asszonyok hogy tehenük jófor-mán
semmi tejet nem ad Mind-annyinak
Bujszkinéra irányult
a gyanúja Erre az egyik asz-szon- y
azt kommendálta a má-siknak
hogy vesse le ingét ne
sajnálja ha aranyat érne is éj-félkor
tegye az istálló küszöbé-re
s balta fokával verje amed-dig
csak bírja Ügy is tett Az
éjjeli verésre odaszaladt a
Bujszkiné ura és rimánkodni
kezdett az asszonynak hogy az
Isten áldja meg ne verjék
agyon a feleségét Az eset után
Bujszkiné hosszabb ideig beteg
volt
Bujszkinéról azt mondták
hogy szabolcsmegyei pásztor
felesége Magyar származású
és a szomszédos Búj községből
költözött Nyíregyházára Innen
volt a neve is: Buj-sz- ki annyi
mint Buj-- i Férjének rendes ve-zetékneve
Juhász volt foglal-kozása
ugyanaz Az asszony
halála után még furcsább dol-gokat
beszéltek róla az embe-rek
Az egyre zajosabb hírű
seményeknek az vetett véget
hogy kerítettek egy oláh pópát
aki kijött a helyszínre s ott
megszentelte a házat Azóta
csend van
A boszorkányt a tanyák vilá-gában
sztrigá-na- k nevezték
Nagy ereje volt mert akármi-kor
átváltozhatott bármivé
Legtöbbször szellemszerüen mo-zog
mint a szél iár-k-el Az em-bernek
mindig ártalmára van
Leginkább alvásközben szokta
megnyomni Ha nyáron forgó-szel- et
látnak abban mindig a
boszorkány nyargal A nagy
forgószélben vénebb boszor-kány
a kisebben pedig fiatal
A kisebb forgószelet frigának
nevezik
A sztrigát és frigát meg lehet
rendszabályozni de érteni kell
a módját Kést vagy villát
t'yf'j'if :'
kell beledobni de ügyesen hogy
találjon A sztrigától minden
legény fél Azt mondják hogy
leány küldi az olyan legényre
aki nem viszonozza a leány sze-relmét
A sztriga meg is szívja
az embert különösen a serdü-lő
gyermekeket akik felett
gyanú esetében imádkozni
szoktak és énekeskönyvet tesz-nek
a fejük alá
A közhit szerint a boszor-kányok
a közeli Tokaji-hegye- n
találkoznak Egész Szabolcsban
így tartják Még a békéscsabal-ak
is azt mondják hogy az ot-tani
boszorkányok éjjel Tokaj-ba
járnak Egy Tamás-boko- ri
lányról beszélik hogy boszor-kány
akart lenni de a varázs-cselekmények
sorrendjét elté-vesztette
s emiatt nem lehetett
azzá Büntetésből a boszorká-nyok
minden este 8—9 óra kö-zött
eljöttek érte és nagy zajjal
a nyakába ültek majd elnyer-gelíe- k
vele A tokaji hegyre
mentek A lány minden ilyen
útból nagyon megkínozva jött
vissza de sohase mondta meg
hogy merre járt Egyszer a bo-kortanyák
legényei meg akar-ták
védeni de a boszorkányok
rájuk támadtak s a legények el-futottak
a tetthelyről
Még a városban is volt né-hány
veszedelmes utcakercsz-tezödé- s
ahol a boszorkányok
találkoztak Például a Virág-os
Kígyó utcák sarka mely
nem volt messze az én szülő-házamtól
Itt nem volt tanácsos
éjfél tájban járni
A boszorkány legtöbbször a
gazdálkodásban ártott Megron-totta
a tehenet elvette a jó-szágtartó
szerencséjét a mező
hasznát Egy tanyasi asszony-ról
beszélték hogy boszorkány
Csak egy tehene volt mégis
több tejet hordott a piacra
mint a többi együttvéve A ta-nyabel- iek
megfigyelték hogy
az asszony minden reggel a
kertek alját járta és egy kézi-- '
kocsit húzott maga után
A boszorkány a tanya ter-mését
is elronthatta Ezt a mü-veletet
éjszaka végezte Lepe-dővel
végigjárta a harmatos
földeket s ezzel leszedte a me-ző
tejfelét Azt mondták hogy
az ilyen harmatszedő lepedő-ből
a boszorkány annyi tejet
tudott kicsavarni amennyit
csak akart
A régi világban szokásban
volt hogy a nyári nyomtatás-ban
kifáradt lovakat éjszakára
kicsapták a mezőre legelni
Ilyenkor a legények kint alud-tak
a lovak mellett Egyszer a
legények közül valaki vállalko-zott
arra hogy a boszorkányt
ártalmatlanná teszi Lóhátra
hasalva megközelítette a mit
sem sejtő boszorkányt és egy
kötőfékkel elfogta Közben sű-rűn
mondta az elhárító varázs-szavakat
majd a többi legény
segítségével — minthogy köz-ben
a boszorkány lóalakot vett
fel — elvitte a legközelebbi
kovácshoz patkót vertek a lá-bára
és elengedték Másnap kí-váncsian
lestek hogy melyik
vénasszony betegedett meg
mert biztosan az volt az éjjeli
tettes
Valamikor nagy híre volt a
bűdi-boszorkányn- ak De semmi
közelebbit nem tudtak róla
mondani Neve nem a Szabolcs-megy- ei
Tisza-Bű- d községhez
fűződik hanem a böjti-boszorkányn- ak
egy szabolcsi ejtésü
bujti-büti-bű- di változatához A
büdi-boszorká- ny különben nagy-csütörtökr- ől
nagypéntekre vir-radó
éjjel garázdálkodott
Háborús időkben jobban kel-lett
félni a csavargó katonák-tól
1849-be- n az oroszoktól
1919-be- n a románoktól ma a
szovjet „felszabaditók"-tó- l Kö-zülük
sokan végezték be életü-ket
a bokortanyák határában
a legények agyonütötték őket
és szénaboglyák alá ásták holt-testeiket
A lányok és asszo-nyok
vermekbe padlásokra
menekültek ma már nem a ha-zajáró
lelkek és a vasorrú bába
üldözi őket hanem a tányér-sapkás
szovjet martalócok
Lidérc boszorkány vörös
csavargók meddig tart még
rémuralmatok?