Magyar Elet, July 22, 1972

              Nem lolaság
hanem Ultk
s szalad nlp tesz
csuda deJ&lat
ZtRZSINYI
Vol 2 n nluljam 50 fcZOi
ysy—-SSry- H
5000 szcmi'h liaila el Belfastot
$
Mintegy 5000 katolikus asszont es gyermek hagvla el a hcttégen Hcl-fasl- ot
hogy megszabaduljon a terrorista tcszedclemtol — Az IR es a
megszálló Katonaság kttotti 13 napos fcgttcrszUnct téfén úra klúultak a
liarcok — Dublinban 20060 önkéntes árja a menekülőket — New Yorkban
egy Maffia tczérl sziiátá lőttek: IIrookln egtik csendes lakónegyedében
Ismeretlen tettesek Iwt gólt ót eresztettek Tommy Kboll testébe: a gengszter
6 ízben olt előzőleg letartóztatásban — A külföldön éld esztek nagtslkcrii
tartottak Toronlóban az cgt hetes musorsorozat tégén a
ezetok kifejeztek abbeli reményüket hogv országuk majdan tlsszanterl
szabadságát — Mao „uszoct fordulót" tartottak Kínában: u hcl éttel crclót
li emlékezetes iO mcfoldcs Mao-üszá- sl újra megrendeztek a Jantze-folyo- n
ezúttal Mo nélkül — Az ISA mubolygo: a IMONTJUMO elérte a Tclútat —
A rcpülogcp-rablus- t teltetlek a büntető történkönytbc — Jelenti a Canada
Cactlc — ZUiichhcn egy hattagú vizsgálóbizottság szószólója kijelentette
hogy a Ilrlg melletti függotasut gondolaja túlterhelés miatt zuhant le mert
a 14 utason kitiil egy fuar kavicsot Is találtak a fülkében — Izland hala
szatl téren hadat üzent" Angliának: szeptember I-t-ol
kezdte 12 mérföldről
50 mérföldre emeli a parti halászati határt hogy ezzel Ncjkjatlk távol tart-sa
a halaszhajokat — A Fülöp szigeti Isabcla tartomantban újabb tit-kos
fegtterrakomány nouuíra bukkantak a hatóságok A fcg)crck „cím
zetljei" maoisták toltak: a Karatagan netü hajó fedélzeten fegttert a geril-láknak
icndszcrescu szállttoltak — Meghalt a clgántktrály: Spiro Callfor
nli Dél-Ameri- ka 30000 cigánáuak tajdája 63 étcs korában Santlagóban
12 gtermekc és 60 unokája
III KOS
{
A Kculer löt időn hírül
adta Iwgv lc Duc Tho az
tSzak-vktnam- l l'olithuio
vezéralakja Kiick-ntctl-e Pá-rizsban:
Mívesen mszculnc
fívfí nylháiMK targtalasuk j ctlljabút Henry Kiss Inger
icl n 1'ehér Máz nemzet-bktutisag- l
! l Egyesült Al-la-ino- K
társul abn akad a-Ift- Ril
rtj elem "
Ezzel kafK'so4atban fül-télteft-
Ut
említésre melló
lltle lloggs és ('crald U
J'onl Kínai i'itla és az olt
átérzett tapasztalataik A
oVffiökrata és republikánus
ÍM íta menti u-zére- k nem-rvg- l
Pekingben voltak altol
fttafas szintű megbeszélt1-bike- t
folytattak
„A kínai tezetok nem
akarják hog az ligje
süli Államok tlsszato-niiljo- n
a Csendes
ncctínrnl agy a föld
bármely sarkából"
— hangzik a reiHlkitíil ér-dekes
heszámofc — „mert
Ügy véHk at t'SA ktenkMe
létfontosságú a Világ stabi-IHaa- a
fenntartásának cet I-ától"
Teljesen érthető htv
Kína — látva a Szov ktunió
keleti tértenlllasát — szí-tván?
látná at amerikai k-kfilt- ft
egyensúlyozó hala-tá- l
WWMbl iMIIh'i
isWsW™iMnsíW
F
brit
brit
tolt
Mindenesetre ha egt új-kori
Klp Van Winklc Iclcb-reiln- e
almából mclt nvond-iu- k
a Dulles korszakban
kczdoik'itt akkor nem hin-ne
a szemeinek:
Peking kéréséi ml
szerint 150 millió dol
értékű 707 HO-KIM
Jetet szeretne
tásárolul — Washing-ton
licitben liagtta
MiHzka keiVM?t mi-szerint
790 millió ihllár ér-ték- il
galHMíat srvtm: á-ftáru-jnl
— Wahmgtofl
IK-Itln- n ]ta#vta
lizek után (gazán fekk-ge- s
a „letúr Zásztó" (übug-tatás- a
n NOVILMHHUI i:iosiii:k
Bár a McCotent tábor
remlkítül dvrtilátu mégis
sztmbe kell neznk azokkal
a realitásukkal arielvek a
jvlin-zi- t
imnkifl kísérik
Attfllábafi a demokratá-kat
a „tübbségi partnak"
tartiák mert általában 4k
4V demokratának 29—
3Q" tart
ia magát ne Urnák elolll
tloiilésttí ahol 90%
kknkg hatanmillannak
ílelt alasztusi'reg billenti
ai tegütis a iiK'ikg ntiltci
át egtik tagt a miMk
iiantKi
L'gtanakkur a demokra-ta
tübtseg nagvresze a 8
osztállyal ktnesebbet g-zett- ek
közül kcrUl ki Ilz a
csoftort azonban gyorsan
vlutnobcn an ea ez a cso-port
sok cselben „lusta":
nem megv szavazni
A MÚLT TANÍTÁSA
19é9-ba-n John Kennedy
csak
urte meg NUont s l%&-bti- n
N'lxon iHÍt-tize- d száza-kkka- l
erte meg Ilumpli-ie- l
A Juhnson-Gokltvate- r
„Hwrkozés" kitéteks olt
mert akkortájt a szavazók
remJkítul ékseí) teafái lak
Goklnater
síemben
MtGmern-- t ugvancuk
riKlIkálknak tartják A
munkásokat p--l elriaszt ia
kGoem ultralibcralis
magatartása az abortusz
a marikiana é a tikénv
tisztektben tartása terén
A lefso kMpostaltt Mc
Gmern adóreformiai és a
hadiipar pangana után tar-ható
dejtresszlo mugtala-níti- a
Ligvanakkor Nixon
itHH'n ezeknél a réteteknél
Utt kkntos néftsaeruseg-t-e
szert az utóbbi időben
hisz
bár a fronloit etéb esett
fellepd I (aktvazár lé
zerbomlhizásl én a fel-mill- ió
fionlkHUHW 9-tized-et
ItazalHtzta nívg- -
A Mura és IdpaptA nksh a nentet koziHnusv'g vm i u
gsi! A várval putgárság nem a nemzet A Mbags un a iKnuet'
A Nsswlulsaág nem a nemzet De a nep maga sem a nemzet'
Taiftn srv Whetne össaefisilahM a magsar toiuneliMet es cgtuttal
Mlrááezii at egész tilag társadalmi helyzetet z ui almon lótok v-waae- sii Mrniik a nemzetet mert nem az vgesz nemzetet lartiak
aaem ekMt hanem saiat osz tabuk erdekeit akartak szolgálni Ezért
nem ind soha buldog knni maga a nemzet Iwmem kgielk'bb egv
wartáh az éppen uralmon alktk kiyallságos liai
Sohasem tUnt ez tel anmira mint napiainkhan Vannak pékiául
Nauiwua eurtifiai N~szaguk foként ahol szocialista kormányok W-ne- k
m mvreghrn amehekbe-- n egvebet sem hallani minthogy m mun-aáaaá- g
érdeke ezt és amazt kitánta" Mar nem is restellik kimondani
húg) cg osztály neteN--n dinek tónemt es a m-nv- et többi oszt a-ha- lra
fiMyülnek saindtkatuauk a hangadok es diktállak tcmfM
tnagának a parlamentnek is
Ez a magatartás mént reakció a múlt drmmtisáért a szézadk
Mm át latlo kisvmmizésért lórténelmNKg még satahugsan érthető
de mi k-s-t na a ttlágtiWiénekm mindig csak reakcióts4 fog átlani
ha mmden eszme es iram csak azért lg harctrfni mrgs bossnit
állhasson mellőzéséért? lehetv tgv nemzeti egvseaxt teremteni és
nm inkább hatáius ellenségeskedés magvai hmtik-- e el magán a
nemart testen heful?
Pedig az t-mo-rri
történ km sainos ezt az utat iárta Kezdodiitl
a lourak hatalmaskodását al akik a kiráfvnak csak a keaét de a por-nepne- k
már a kefet -- lábát KMet kiket gusba kötöttek Hátuk mi-grt- tt
a nemesig taian már kisebb raWoöszlönnd
de meg mindig csak önmagával azonosftya a ne mattét Talán még a
yarmi potgarsag volt ugt-abttg- y a bh cstHagcat alatt sztMetvtt ott-lál- y
mert nkH sem akart maga alá grtárnl de visaunt annál m-kal- tb
iparkodott a sagvont mrtkafsa intani
hf osriabok kialakulását megszakiHitw a mrtaUcmm és kapi-taUztmi- s
amik már nem egs oszlab hanem egs-- eszme nevében lép-lek
porondra es kglaasabb álmaikban már a nemzet fngahnártVI és
az emN-rise- ü egvvtemcs itktcrol dato'tak De an ak-w-n isak akrni ma- -
Hamgi Hsrd
lár
kb
HUNGÁRIÁM LIFE
-'"il jIuIlIiu-—- i22m w m '-- ! ' — --~ — — — - -
Letartóztatások Csehszlo ákiáhan Titkos békeiám alások
Világkongresszust
iMKirrAiuYAitsoK
szaktanácsadó-jával
elnúk'tálasi'tasiikat
retHiMikámittnak
eg-öliklszázaWk-ka1
xadiklkmuá-tal- "
lelgsursmkedett
I is ntitott ajtót liagjolt
i a diplomáciai tárga- -
lások számára Is
I
McGoternnek kell félig
I igazat adnunk aki szerint
i „kemény és aöröngjös a
j fcIfcKi tezetó iif Állítása
másik részét: de meg
1 som állunk a csúcsig!" —
kételkcdte logadUik: a Pó-tember!
medtérc Júliusban
Inni — túlságos opllmlz
mus!
I
P COWAIIY
VÁDOLJA
1 SZIiNATORT
J John Connally v USA
pénügt miniszter azzal vá
1 dolta McCotcrn demokrata
elnök k'loltet bogv N'Uoti
lHketárgtalasait szabotál-i- a
mert a dél-dakot- ai sze-nátor
azt ígérte: ha megvá-lasztják
elnöknek akkor 90
nap alatt kitotnil Indokína-1h- I
McGotcm a Miami
U-eae-b-
i demokrata konven-ción
elmondott avatóbesaé-ik- n
igi retet tett bogv meg-álasztas- a
napiatol kezdő-dően
„megakadálvuza az
értelnK-lle-n bombázást In-tkkínala- n"
Cnnnilly szerint McCa-terí- t
„tiitsiigostiit tzola
cionista (az clszlgeiekt
désl politika hite) é
túlságosan radikális
tiKrt a iHMit edeimi kiadá-sok
egt harmadának a ki-esése
„Amerika tilag teze-toszercpen- ek
(eladásai " ie-kntet- K'
ConnalK szerint a
30 milliárd dollár kksés
megbénítaná a gazdasági
cktet
A DKMOKRATAK
Ki:st:iH)iisi:i
McCotern ár(Jt az Ifjrt
té$ a nok és a fekelék
luogósításhl Izjckwik
leret ntcrnl bog nősem-KrK'- n
keik erőt el knien
lel Nivm elk-- n A republi-kánuso-k
xisxont márí
nH'gkezdték a Mtkitern el-lem
hírt ci est éizekletesin
limi luiiuihan lu'iuliik
' (K Mlllkl lll l llluk i llllli
— i k i l iILii -- v
ll'ChNi11 koniii
ISA hadiloghokii i IL
ban — s
a „fehér zászló" bein-dol- ó
emberét a „Trlp-l- e
A" Jelöltjének tart-ják
A Triplc A Jelen-lése- :
A: Amnesztiát a
katonaszöket én ék-nek
Abortuszt ha ké
rik az Acld azaz kábí-tószer
Uren McGotern ugsanesak
engedékenynek bizonyult
bár a legutóbbi ntiltanos
tellvirdülesvk miatt enyhí-ti
tt az álláspont ián
miszerint a marijuanát tür
tnesiteni kell
M'TARTtiZTATASOK
CSl'IISZIOVAKIAHAN
Az angol Külügyi Hivatal
k'kmese szerint Csehszlo-vákiában
érvre több külföl-di
turistát tartoztatnak le
haianal lógva előrántott
kgbol kapott ádak alap-ián
Legutóbb egv angol
ki készt tartóztattak le az-zal
a táddal hog bibliákat
(!) iparkodott becsempész-ni
az országba Itcv Datlil
ItatlMtvuy--t egy Pilzen kor-nvé- ki
börtönben tartiák
Itgxa JM Irodalmi Import
t#rt4ny megsértését Illető
bűncselekmény" kot étkez-te
fx-n-!
A LÍBIAI
ALLVMCSLVY
Atrikaban oriasi a merj-Ifpete- s:
MiHtmnwr Oaitíft
í% ezredes egszeméryes
diktátori hatalmát Tripo-liszba- n
egt katonai puccs
megdöntötte Az össaers-küto-k
ezeré a 29 éves Ab
Ue-- 1 Salt+t sakfct őrnagy
ktt a kabinet lek A kor-mány
azaz a Forradalmi
Parancsnokság-Tanác- s II
tigia fokg technikai ca&
ertekből kozgazdásaokbói
tetodik össze akik meg-gtorsíthati- ak
Líbia ipari
Itlksztésel
Oaddoli előzőleg t Forra-dalmi
Tanács leje mi-niszterelnök
és hadügymi-niszter
is tolt cgvsaemelt-- K
n
(lolt tata a 2-l- k okt#k)H)
iwssi
Nyimorzoiiá: Az elsikkaszt oí s íiemzeí
r
azon
Imi it ív i bataliiii Mtilkcelesek iHltihi i tai -- n iImii t illongasukul
cv i soiiilis biHiikat hozta
Ihni komoi s mind inkább elsötétülő haltéiul cikeZett el az
emlvnseg a ktaiimunizmus utolsó igcreKhcz nielv piuletar-uralom-ni- al ugtin de mindenek kielgitesvt hmktte m± Megyatosutásu es
kitel k'sedee helyesebben annak kísérlete mar a mi szemeink viott
es a mi bőrünkön látszódott k Ha az elozo kiserktek is vcmlvnt-yeszlé- s
túlink a kommunizmus benttítása ktt a legnagyobb törté-nelmi
tllégcsalás!
Soha semmiféle tálnarás nem kertit drágábba az cmiXTÍsevrK-- k
mint a kommunista rendszer kierőszakolása Mjlhokat kclktt elti-pornia
terhe foitant érte és mikor a tértenger leiszik V ad t regi
osctátvok heréébe egv meg rosszabb ú osztály ült at emberiség ma-kár-a
mehr az általános tulét hehett ege tgetenKs elszegem cd --- t
egyforma hfsümedést hozott létre Itt nwr nem is egt osztalt ia"
ol mint eluMÜeg a társadalmi átalakulás - hane-- m csak ev
klikk egy rabiovsapat az útonállók es cinkosai o -- betartásé
Ime menmire hamis es egyúttal eltetemült te t a ntarsiznus
egvik alapletek az osztábharc! Mmden inmzvt — akár tetwik
akár nem — usrtáhokhul ált es ha toiagai s ill w--
r remz akkn
Is számulnéa kell az uMCIáhok kialakulásával Az mar nem taltoztat
a k-mrege-n hogy az osztályokat a születési tar ni (1g társadalmi
heheetek lervmtik-- e meg mindenesetre osztahok touk a múltban
és kikerttíbdetkniH ksznek v knoben is Iovikai immoiicUs c
ezért nevetséges dokrg szavalni „tilágbs-kc- n es ugyanakkor meg-hirtlet- ni
m osztáb harcot Beket akami a -- ustffetek igazságtalan o
erőszakkal létrehozott halárain belül és t?nnt ru-gh- i hgatni ee
nemzettest keretén be Mii az egtensúht a tatsadai i beket m oz
táhrHarc hleietnnltt es elvetemült fenntan ival Iben értelentbe
at oaziábharc srmmrtl srm MMimh a regi -- Jtgarchak hatalmi örki-gésén- ét
vngv a librraizmovkaptabzmii -- tsratárál hogv jiki
wrka marin" lalgoiáj lehet harcolni 1 sauaimi ellentetek k-küsaiibia-
Vaére de áttandwu'an' a harcot t kui kk telorlocK se- tét ir A aaarűtfnvs nmna-á- t ítélte halai i az osztahhan tdtetel-ntlhm- t
feJMMnrtÉaavnR
w
$
---a- iws
Lrgl Mtffinlttt
cent
[9jt7 A Lv &Li !'' jj
Nfin köHiijú a rrniUtriM'k Min: t atiRitt ltolli)''k i utolsó iilttsrirjjkolokut sallitiak
WassAlbcrl:
MAGYAR SZEMMEL
N m I imii is tűnlek-- - de esondlxn tegzetl munka Intosittt a nem-zet
eletet" nta több mint száz esztendőt el ezelőtt önkéntes sz imuzcte-sene- k
magánt aban ívcschc+itl Isttán a legnagyobb magyar Lnnek a
„csomlhen tegzett munkának" egvik k'knlos bizonyítéka es eredmény
Haraszli lliulrcl liniversitt of Manitoba! most megjekflt konvte 'Ide Iliit-lil- e
IIlMwy of TraW)ltunla (Oanubian Press Astor Park Plorida S26d3
kemém kötésben SÍM)
Ilidéit r#I már több könvt k'lent meg at dmúlt félévsztad sorén
úgv magyar mint nem-magv- ar szerzófc tuNábai Irven tudományon meg
alapuantikággal es emrirv részletesen ionban még egyik sem térin MiJ
at erdélyi yakíságot mént cg a rnnnha Ilaraattinak iker#l megdüntliit
lelten bizonyítékok nfnfiián teemetotnéa bogjr a itiagjTiríSlfittTi Jhsh rnn
HrüfíShen
1 Megémi réun
2 éllamolkatás és társadalum saenvavs révén
S klekearti és ntmaetiaégi egyvnaúly bWtwfláia é
4 kuitnr-oroisé- g révén
A künw dukumentácms anyaga elsd sorban h megdüntl g nw anmlra
divatos dako-ruma- n kgenúal és lótiénelndleg nyomon Mnetl a vlntb
ipvándurlát Isztria lélszigeteroi a Balkánra a IMkánan fölfelé a haj-dani
Magna WlKhia-- n keresztül a viachok (ruménak I mai lakókefvélg
Ugyanakkor Kmerteti az okokat is mérvek ezt a vándorlást ettddéttéfc
Megdönti azt a Nvugat-Gurópiiba- n m úra dKatos elméktet bt hiajnr
kuliurát Erdéhbe a nemet lekpesek hoztak rötderfti hogy ennek látsaa-ta- t
a sász tekpesek kiréhi kiváltságai kelletlek kgfoképpen pedig ama
kiváltságuk hegy nem kelktl hadat yisclk-ne- k mi ország védelmében le
hat iparuk kereskedelmük békésen leikidhetett tarosaik meg mentődlek
a Jdlásoklol míg a magvar őslakosság dlra meg újra térét étducta hazá-jáért
s városait falvait idegen hadak dúltak meg Minle évsáéáadenként
Bár említést nem lesz róla a szc-rz- o at ohasó mégis önmagétól rádöb-ben
arra a tragikus valóságra nugv Erdelvt a magvar netnart lulaMun-képpe- n
saiát emberi tósága és politikai tttrelmessége miatt vesztette el
Vagvis azért mert jószíytel befogadott évstatadokon keresztül minden
hevándurkí csopurtot mclv akár a torok háborúk borzalmai akár sáléi
kénvurainak kegvetknsége vi menc-ktth-e bebocsáltásl kért tudtán
hugv a magvar alkotmány törvényes védelme alatt és at Ipwtiignáiwlii
magvar nép kőiében békésen emelik a maguk kükzn nemzeti életéi
Valóban tragikus noyv a humanizmusnak ilyen magas bikán áHé
nemzet mint a magyar ekkora árai kelleti liaessen atvrt hogv saabad
hatét biztosított a hazátlanoknak Ugyanakkor más nemzetek is engedtek
he haláraik kiaé hevánduHukal azonban pmdoskodlak arról okosan ha
néha kegvetknül is hv ezek a Ktandurlok fcet— háfvm emberölő alatt
beolvad iának a befogadd nemzetbe
Haraszti Endre nwmkáianak egvik kgnagvobb kknMsége
k - A & 1_ L Lil M- -~ m na nugv annaw uuaumemavmsi nmHien swLma fnt mLlmM ten AA 1
m mlxi ikaitUiAi aáLatfi imt nt4-l- i nmfcin luitar 4U mé
mondhat Jvk tehát Nrgv Hven nagv kktnloségü magvar munka
vés jelent meg eiHNg angol nvenvn
At a kevés amerikai egvetem ahol lantérgykent fuglatkutnak Kdnfgs
és Keki-Ennip- a Mrtenehnévvl és nemcethégi prabtéméhal vagv mérte
megrendeltek ezt a munkát agv megrendelik hnmatosan Ezen érdeka-d- d
egvelemekmk scéma azonban saHws nagvan Is kevés Jd hinne ha é
könw odakerttlnetne minden egsitaml künsv tárba sül minden nagyúbb
közkömstárha h hngv imgmtssék ott maak a lanélsd vagv dtálarfi
asik Etdélhvl tagy Romániával liágs wdatban valamihen kt
ba lumarnek
- A Széchenyi Társaság hat tan pékiám t aléndVkuantt szel
gvobb kanadai egvcHineknck Saég és érdemes cselekedet lenne
saúrtsághan éld amerikai mragy an Hmeppen at crdélvMi
rvznének ebből a küntvbot egs-eg- v petdártt s azt aiéndék
hik kiieelHkben lévw egyetemi tagv köc4wmyt tárnak
Haraszti pntfeszr hnsszd esztemaák munkaiét
Minwnek at üsscealhsésara és megíráséra A munka
hogy ásások is áhkaTzanak yatamrt a ferpesgwséfe tgysaar meg
dnzntté vémal mrrt HIHventV m inig undtWwk s
hékcswíget MtMalrtMI Mién Erdétt sokat sarmedrtt és ma Is
Ara: 20
ama ret
ks
haa saél- -
CVfffHIft dl
él-és
¥
EI