Magyar Elet, September 05, 1970

              t
hantm
sitb+i
Ulti
n'p leu
r
csuda diplt Larjl lVfrJrat MAGYAR ELET Cu4ia rlV
BERZSENYI la lka llaana Lsmf (C
Vul 23 No 36 XXIII ciM jin zmiihjt Ara: 20 cent
1 m yam—S' ! P1 aj aj — — — —' — '— — — — — afc awia'— -- WPW — aM — — —
Hrandt egyetlen választási „kibúvója": yumMiMHmiiiiiiiiiiiiiMiiiiiniiiiiiimiiiimmmnuiiiuHimiininuM
Berlin f?törékeny
Ycszchhen a küzel-kclc- li tárgyalások
I)r Borisz Uocsenko a klevi egyetem atomfizikai taboratórkMnának v
vezetője — aki 1967-be- n poHttkal menedékjogot kért Kanadától — nagy-arányú
letepterő nyilatkozatban ítélte el a szovjet rendszer enbertelensáaét
s hevuHotla hogy őt i kémkedésre kényszerítenek — Nixon tanácsadói ál-lítják
hogy az Infláció gyors emelkedése alábbhagyott — Von ilraun v né-met
rakétatudós „Satumu" csoportját október l-- l felmondólevéllel elbo-csátották
mafa V Uraim ez év tavaszán a washingtoni NASA fóhadszallá-sar- a
került — Az Infláció bulláinál az Egyesült Nemzetek Szervezetét Is
elérték: t Titánt főtitkár szerint „22 millió dollár költségvetési hiány" mu-tatkozik
— A kolerajárvány egvrc tovább terjed már több mint 40 or-szág
telte kötelezőié a védőoltásokat — Az oroszok bejelentették hegy
„megszel kittet lék" a hidrogénbombát: Péter Kapitsa professzor egy London-Iw- n
megjelenő szovjet lapban állítja: egy gallon tengervízből több energiát
fakaszt mint egy gallon benzinből (!) — ha hidrogént éget el benne —
Chilében több mmt száz ember megsebesült az elnökválasztások előtti kam-pány
Minin — Jlusák kijelentette hogy a „csehszlovák válságnak vége" s
minden munkáskezet arra kért Dubcsek elítélését követő első nyilvános
beszédében hogy „építsék a kommunista államot" mert az 1968-bc- ll meg
szállás „csupán Ideiglenes jellegű" (?)
A I1HKLINI
DIIIL1M
hmm a berlini kérdést
Agy tekinti mint a nemrég
aláirt saevjet— nyugatné--
SJÉ£f ttMatttoMttámadási SMT eTSpe"iWTT?J"T
afldéc „ki non mondott
Sicpletiibertien a négy
Nagyhatalom nagykövetei
IttwIwcT fognak összeülni
abból a célból hogy a vá-ros
további sorsát megbe-aéljé- k
Annak kk'jén ami-kor
a sorozattts megbeszé-lések
keadetüket vetlek
a n)iigall mcgsziilló ha-talmak
Igen derűlá-tóan
azt hitték: a berli-ni
falnak nemsokára
vége majd leomlik az
„ÚJ-Jcrikó- l"
béke-trombit- ák
hallatára A
kiábrándulás azonban
Hors volt: klilcriilt
hogy az oroszok egy
Jottányit sem akarnak
tágítani abból a pozí-ciójukból
hogy Her-U- nt
„független pollll-ka- i
egységként kezel
Jék
„ÓCSKA
KAIUCSM"
A dkéusele Még Hrws-csov- é
nki i4Mfen_aanbad vám') $#
tatni HciHm Wl ff mn-máiumm- al
is megtetézte
javaslatát mely szerint a
nyugati hatalmaknak ki
kellett volna vonulniuk a
„szabad aro"-bo- l Et a
„ócska kaltKMiit" cttik
ggml
KWTAI VMJT „ITICAI
TIM:
Ne
közölt
meg
elő újra az orouk al a
hogy erúttal
elhagyták a£ ultimátumot
(Mégsaép!)
A két és egynegyed mis-- M
berlini lakos éleiének
jobbtfoniHáa még min
dig késik t orusz rraVc- -
ság és konok eliaáaHág
miatt mdlyd minden újí
tás eWH mereven eltárkó-na- k
ami a berlini lakosok
életformáját MkHi
A Iclefomezctckekct a
két szektor között 18
évvel ezelőtt elvágták
s jelenleg interurbán vo-nalra
van szükség sMkoe
hogy 400 kilométer kerülő-vel
az egyik nyugati kerfi- -
let lakóia b#éinMen a
másik keiét) kerület Hfá-iával-!
KIISKUNT MIISGYB
Hrandt kaneritámak igen
keskeny tárgyalási mesgyé-j- e
maradt: a BerHn lakól-nak
sorsában való betgert
fordulat amiről senki sem
tudja hogy mit rejt maga
mögött Mindeneseire any-ny- l
biztos hogy a jelenlegi
néavhaulmi aanmeiát a
város Jdsxabadítása" előtt
M kellene mowijani — és
abban az esetben újra az
(wtHft íratnának takti-kai
cs straiegNH gyttaelmet
mert
a már „swbad VTárost"
— am4jet nem védne
a nég)lMtalml szerző-dés
betűje Igen köny-nye- n
újra „felszalwdi- -
MAGYAR sas
A tintát tói kiminjt — Ilon Jtihn Yarcmko
sauvialts es ialadt ugvek nunizteie továbbá Hon
1
— rendkívül hasznm kezikönyvet adott ki mety a fo
gyasztok érdekeit a fogyasztok Kési- -
Mayve a következő főbb fejezeteket érinti
lMPOftMAClaS rXMMSOK: RetMr
éa a Conaumer rYotecttan Hawna
MEVALA1RA5: Mielőtt aláírunk
ónmagtmkat:
kUUmbégfel
Srtja&e amit tartaknac?
gyet értünké mindenben arait a
MVanaBMmakMHBt ánaASáSTaafBáS aBaaaSamáSavaV áHa1BVaBMBBS
imi NMMhÉram cctbcti mi wlwjwli imdt
nvek
a saersódést!
jp
liuk fe
ELAIMS-VEVC- S
egvsaerflbb
mielőtt veszünk valamit
(FolvUiUs a iKt-eda-k uklaJun)
trifnm
An !
Bn- -
XEAÍ
jmja
ESi--
l
ihen körnmaé--
tanák" a készséges
szovjet csapatok
Meg csak hadgyakorlatra
Mm kellene hivatkozniuk he a város mélyen kelet
német területen fekszik
amelyet elkótvavetvcl
lek a bonni vezetők
A NOVIkMnKRI
Berlin kérdése ezek se
rint rendkfviM fontos sze
repet játszik az elkovetke
ző novemberi nyugat német-országi
választásokon: az
ország saavazofolgárainak
egynegyede adja le voksát
llesscnbcn és Bajorország-ba- n
K választások kimene-tele
pontosan fogja
tükrözni Hrandt OST-l'OLITI- K
nj Hasalnak
népszerűségét — agy
népszerűtlenségét
Mindenesetre l'ranz Joscph
Straus a bajor keresz-ténydemokrata
párt feje
máris belefoglalta választá-si
kampánvába a megnem-támadási
szerződés elleni
küzdelmet
S ha Hrandt lid)zelc
meginog akkor a töré-keny
parlamenti koalí-ciónak
Is „Iftltck"
Herlin érdéében eárrt
megengedhetetlen bármi-íve- n
nvvgati gyengeséget
vagv éppen néseteHéréwt
mutatni mert a aaéttmaás
ezúttal is csak szovjet cé-lokat
szolgálna
l!J MUNClIIkM
a KozuuKiiLirrnN?
Az 1931-be-H müncheni
egvezmény értehmmen
Csehszlovákia „a világbéke
ctdekebcaN harc nélkül fel
adta határait melyeket
azok a hatalmak stavalot-ta-k
amelyek a feWtást
elvegeaték
h
akik azt álHtJák hogy
A- - K_ H LwsrcrKC penzúgvminisztcr veactése l"tflnHt jeknkf llT— Inrl jnuráHs
roli Röviden
egy
mindazt
CS
atátrjsJk
kétsaer
már
Jthnlrg
nak
M
MW
békés
JARKIN&rttLtt
KOMPROMISSZUM
I)r Jarrhvg —
dialamala
kártrák Oh
a
rttkoahnt hagy
rá
A
a
#y
kf--
Ita
la
Utó- -
riképaetesrit rv
cgyenkint a hrtrk- -
kel Az egész ördögi körhoz
hasonlít: az arabok vissza
HUNGÁRIÁN LIFE
95 statusa
iNixon—Kosziéin találkozó?
vonulást akarnak az l%7-- e
határok mögé
az lzrehk biztonsá
got akarnak lagy
Ugylptom — t§bbsé-ré- s
ígéretéliez hiven —
ne szorítsa bele a ten-gerbe
lakóit
Izrael — a nagy USA— szov-jet
SALT barát kosa ide
jen — méltán atltM tart
hogy „békés estkMkkeT
oly békére fogják kénysze-ríteni
ami inkább újra kV
poroshordóhoz fog hason-lítani
NIXON— KOSZ1GIN
TALÁLKOZÓ
t
Ki aVnnB lnfr% innv
aSaSaP bSKI
Ez tv októberében a
szov ct kuIdottHfet Alek-sze- j
Koszlgln ininiszleut-no- k
vezeti az EgveswU
Nemzetek 25 evt fennállá-sát
unuvptó államfők talál-kozojár- a
melvet az ENSZ
newyurki Mékhácában tar-tanak
Ebből ac alkalom-ból
Koszlgln a terveiét sze-rint
Ni von elnökkel és más
vezető államférfiakkal is la-iálkue- ik
Etnlékeaetes hogv l%7-be- n
amikor a köael-kele- ti
államokon
háború befejeződött Kosai-éin
volt ugvancsak az aki
a Biztonsági Tanács ülésein
reszt vett s találkozott is ac
akkori USA elnökkel U
Jehnenat Glassboro- -
ban (N J)
EJőtle 19MHMM Njlklta
llrusesov vezetett egy UNO
Novjet delegációt (amikor
Dag ItammaokjkMM te
akarta váltatni — Sserk)
JOHNSON
NYILATKOZTA
„Ne hibáztassuk az Rí-nök- öt
az országban ész-lelhető
gazdasági bajo-kért"
— mondotta LHJ
volt elnök a texasi
Stoncwall egyetemén
majd így fol tattá:
„Időszakosan függesz
szűk fel nzt a rossz
szokást hogy ujjal mu-togatunk
egy bűnbak-ra
Csak egy ülnökünk
van és egy közgazdasá-gunk
s ebben a közös
hajóban közösen eve-zünk
"
fcicztc be Johnson
1IUMPJ1RUY
A TIILJIiS VISSZA-VONULASAR- T
Hubert Ilumphrcy aki
Johnson alelnöke volt (ép-p#-n
abban az időszakban
amikor a vietnami hábo-rút
kiterjesztették) most
egy oly szenátusi javaslat
mellett tört pákát mérv az
dum USA csapatok visz-sasmmás- át
támogatja 1971
végéig bezárólag Tempera
mutanlur?
Elovzr a RttTERS anei lm -- '' ilm mxla knkmcnet id
zuk Címe AMFRIKX Z LIROPM t SPTHTSZAM CSoKKLN
T£SCT MtRLEGEtl
wz L'S NATO-bel- l szövetségesei bcvtmásával az Atlanti
Szövetség es a Varsót Paktum csapatainak kölcsönös
tanulmánvozza egy újonnan kidolgozan-dó
európai védelmi politika keretében mely flg elembe ve-- sl a Szovjetunió megváltozott katonai kapacllásátM
kuafemenv szemit amikor a NATO--t megalapítottak (a II
világháború után) az Lgvesúlt Államok az atomíegyvcr egyedüli tu-lajdonosa
leven monopóliumot elvezett ezen a téren Ma már azon-ban
a Szovjetunió tábfe mint 1090 azárazfttdl nukleáris rakétával ren-delkezik
M
A Pentagon illetékesei kijelentették hogy Washington szándéka:
kifürkészni a nvugat-europa- i államok szándekát vajon számukra is
legalább annyira kétérdVkű a bictonság kérdése mint az USA számá-ra?"
A Kongresszus demokrata többségének vezetője Mlke Man-fte- kt
(Montana) ennél tóval tovább ment:
lr Mansflc4l a NATO esapatok radlUHs ekkentéét
Javasolja azesetben ha az európai rságk nem tesznek lé
nvegbcváéá anagl erőfeszítéseket saját védelmük kiépítése
teeén
E valóban
rónai
egyáltalán
L
A
piMiiá Mán menjünk sorjába aaokon ac eu--
jöhetnak:
a jnanyoDo vonennt cropesasescs icren
A közvélemény — az általános biaomtalanság mel-lett
— egvet biaomosnak tart: az USA eMbhnmhb
kivonja M0 000 főnvi európai hadserege nagyréaaét
nmh a brit honvédelmi minisztériumban ig motiváltak:
ajrE UMMnH AlhHttÖ'tW'H ©íICTItCtv MMJUl Vf 90H DíISd WlSvf
kétsápes tésd soltunkbati azt liog)' az US továbbra Is ke--
JWI %IWMWH iw!TWFPfrCíiJfWCK ÍTÍ'pl ICIMtI % ftíllvri Kwl BT
és bór-sp-Wl feKeté kúszik % ez a Jelenség az európaiakat
ufeiiWgjí ánvédfiemre" kéMtcti az inflációs dwHárml szem-ben
Nagyin honwla Nrvegki Dánhi és Írország esetleges
Káens PkíchcM fehétele htőben egybeesik az amerikai etsri--
MáAaUl niatlS rí flfiáimii Lniaálnti t itini tmmli m m
a t
-
szov ict —nv ugat nemet
támadási saeraődés
előtt — ciismerte munkatársai előtt: ha országából mintegy 290
f PwW UdA Ua'fWWI Jwfg?ftgfjC IttfiHMWHC aafCiwVfl ntat ©r©tMt
IfltytnwJiiik az egéae OSTPOLITIK knncepelém
iszoNt az amerikai kormánv világossá tette Brandt előtt: ma
mar imái tonb pénz szükséges mint a telenleg évente furtett ÍOO
ndWé diHr v IS isapntok oltani aHumásozasanak fedezésére
LlliKwtbui atcjí éj igsict i luissiint 1971 vegeid Európában
Wass Albert:
MAGYAR SZEMMEL
Szabad Nt-iiK-turs7- ag kancellárjának a Minden O107uk t ruul toiuii
megegczcse minket magyarokat egvik nontiaban erze kenvén eiint K
pedig ahol a koosen kiadott milatkozat kimondja hogv ( mopa jcln
légi országba tarait mindkét hatalom (vagyis Nyugat-Nenu-toisza- g c- - a
Szovjetunió) véglegesnek ismeri el es azoknak fenntattasat gaiantalja "
Német-bará- t magyarjaink bármennyire is igyekeznek etí a kijelentést
az igazság az hogy ez nem csupán a német —lengyel és a
német —cseh határokra vonatkozik de magában foglalja a trianoni or-szághatárokat
iv Magyarország és Románia Magyarország és Szlovákia
Magyarország es Jugoszlávia sőt Magvarország és Ausztria kócútt is
Mi magyarok nem ismerhetjük el ennek az egyezménynek a jogossá-gát
A németek kancellárja lemondhat népének anyagi érdekében Német-orszá- g területi követeléseiről de arra nincs meghatalmazása hogy magyar
követelések kérdésében állást foglaljon Azt megteheti hogy a román és
csehszlovák határoknak német fegvveres erővet való védelmé garantálja
Ilyesmi már fordult elő Ebben az esetben azonban Németország — ahe-lyett
hogy' a köaép-europ- ai egység kibontakozását szolgálná régi recept
szerint újra csak ennek az egységnek a kialakulása ellen foglal állást
A trianoni határok kérdése ugyanis túlnőtt már azon hogy azt vvsze-rfle- n
egy kis nemzet problémájaként lehetne elszigetelni Annak a kere-ken
három-évfé- l millióm i magyarnak a helwetc akiket a gyakrli ban
minden ellenőrizhető kisebbségi védelem nélkül kenysentett khwbhségi
sorsba immár két egvmást követő békediktátum ma már
jelent rody az egyetemes emberivég Wkiismet etet érinti Oívan koriak-ba
kerültünk melvrtek jellegzetes sajátossága a emberi es nemt ti joek
védelmének fokozatos biztmítása Miután úgv Románia mint CiehvrJm a-k- ia évtizedeken keresztül szemmel láthatóan es kötelekre menő bi-- r
tékok alapján kimutatták hogy semmiféle politikai rendsaer alatt svm k' --
pesek és nem hajlandók a Imi táraikon beKIl élő magyarok emberi no'ut-ka- i
és kultúráik jogait tiszteleiben tartani világosnak látszik hogy i- - '
nek a jogoknak a biztosítása végett egy jószándékvt nemzet köei hat
fórum előbb-utób- b el kell törölje azokat az országhatárukat melyek k
zép-Európ- a igazságos békéjének és egységének útjában állnak
Hogy e mikor következik be azt természetesen előre meghatart"
nem lehet Világpolitikai konstellációk kedvező egymásra-hatás- a sriik
ges ahhoz hog' ésszerőség és jószándék utat neriiessen a DunamcvK
cébert Minden jel arra utal azonban hogy az elvő lépes ebben az Iranvb
egy semlegesített zóna létesítése lesz szövetségi alapon mely terület iv
gába foglalja majd Magvarorszáfot Románlát Csehszlovákiát é Lenf '
országot Amikor ez bekövetkezik holnap vagy ttz év múlva mi ma
rok készen kell legylmk arra hogy higgadt tervekkel és komoly dokum-tációk- kal
üljünk le a tárgvakí asztalhoz
Nem létező kardokat csörtetni éppen olvan hiba lenne mmt n
alkudni Az elszakított terüktekhez elv italhatatlan földrajzi j4h
polHikai és kulturális jogaink vannak s ezen jogaink bizonyftásara ke
kell lennünk minden időben Bizonyítani tudjuk azt is tVrténelmünk !
hogy nemzeti kisebbségek gondozására alkalmabbak vagyunk a csehi
nélés a románoknál Mindössze egymás mellé kell állítsuk a románo'
gazdasági és kulturális fejlődését a magyar Szent Korona védehnéWn a
romániai magvar kisebbség félévszázados politikai elnyomatásával gazda-sági
fehnorzsokklásával és kulturális kirovztottságával Tárgyilagos bíró-ság
előtt ezen összehasonlítás eredménye nem lehet kétséges
Azoknak a magyaroknak aki' az Egyesült Államok szarezópolgárai
lettek különösen fontos szerepük van ebben az évben Tudniuk kell hogy
kire szavaznak amikor képviselőt vagy szenátort küldenek Washington-ba
Biztosak kell legyenek abban hogy aki magyar szavazatok árán jut
oda az tisztában legyen a Kárriát-rnedenc- e heletévcl és szívén viselje
az elnyomottak gondját Tudnia kell hogv-- igazságos üjjárendees nélkül
Közép-Euró- pa békéjét helyreállítani és a kívánt egységet megteremteni
nem lehet
lüHHfflHmnHHHIIfflrotfflffliniUHMIIHIIHMH
Titkos cs nyílt belső férgek foga rag "
Az USA hátat fordít Európának!
lét-számcsökkentését
Anulia
IN'viiüal-Ncniclorsz- ác
fél-remagyarázni
világ-probktn- áT
Brandt kancellár — még a
—
mm hajtanak ugre lenupcsebb ISA tsapatkívonavt — ingova-nvosab- h
tálaira kctul Mindenesetre Honn tiasba adta: az ciúszak-10- I
lemond lkkcMii fogadjak tnajd — a nehezen kikcrúlhetö meg-szalla&- t?
Franciaország A franciák már regota sértődöttek am
klManusen a bácai SALT ( ki
aáidlaih és tkkos) ota ész
lelhető A golctobb" iwnjuldát námukra a mostkvai jrhaavak
öntudatlan Ismétlése: Bk4m8ni NATO-Va- rséi Pnktnni canpatcsok
kentések" önáUobb francia potitiknMik a aját nukledrk hawlnwi ki
épitésében látják a későbbi katonai egyensúly fenntartásának zálo-gát
(Lásd: a francia nokkárk luiibanlásnl soroeaU melyet követ-keaetcac- n
végretuijtanak)
Se (természetesen nem honvédelmi hanem szigorúan J pénzügyi hehaetkép) „Nyugat-Európ- a és a dollár-standar- d' közti vlsaunv
megromlott Ae öreg konUnens nem hajlandó időtlen-fejőki- g lv
pénaugvi rendsaerben élni mdv azt követeli tők hogv egyre töbH
donárt tartalékoljon — mehnek egyre csökkenő aa értéke — ugy
akkor amikor az USA pénzügyi mérlege éaficile
Az Uurópai Közös IMac hat UgHlMiii meg a jden évrtiacd bal
zésc előtt közös pénzt új flzctöcszkáit akar twd hgf- - a dal i
szupremácláját megtérje "
Olaszország Egy venető politikai konMMntátor iy h
mcatc a
A leavenaüett cl
utóbb keptekn ksz ellátni vüághataliui rangjából fakadó kaek
séaril pedig az LSA mai jelenléte a' egyetlen reália eurupü kn
rsaovirt hodíto tendenciák ellen yugm-EMftáp- a k!U kai
ctrjének kiépítése egyeMrc utópia vagv talán UK dl
egy évtized költséges munkája réven — de
Ha az USA a VI flottát esak részlegesen Is ' ! Idk
tengerről klkotófnk rózsasziníl és yr§s érzehné hk nk
sarló-kakipáes- es várni az
KOVETKEZTKTttSnK:
A hclvzct vigaszulan képet
Euiána képtelen m
helveetel:
belülről Amerika
esetleg
kökben?
klvwnfa
zászlóval fegják oroscekat
Magyar Élettől kell mrgliinahi
a páriái Viet Cung mummlg a
sági kérdések láigialÉia
egv cél
likai
USAaovjet
tárgyalások
- és ett a iwniankrw'
SALT a Knstlkstm tar
l rvfCMlI
M us
Fntotiak met": Albánia Málta Izland
cgvvb szovjet kommunista-ellene- s európai óriásuk
lx