Magyar Elet, September 25, 1965

              in Ihc Hungárián Langmge
SSBOOnSEJJBED
Vol 17 No 39 - XwVII évfolyam 39 szám ' Torontó 1965 szeptember 25 Ara: Kanadában 10 cent más országokban 15 cent m f m m m rn ?w w fmtmmi m
EfS? mlk
KÍ7iöi Zépésef a Himalájában © Visszhang a varsói piacon O Elvétett segély
India és Pakisztán háborúja hatalmas réseket ütött a
nemzetközi béke építményén Mintha a világpolitika álar-cai
egyszerre mind lehullnának Nehru öröksége a fegyver
nélküli harc ábrándja szertefoszlott: India véres harcban
tékozolja el békés hírét "Semleges" tömb sincs: ezt mu-tatja
hogy Indonéziában India ellen tüntetnek A Brit
Nemzetközösség sem áll jobban amikor két tagja egymás-sal
visel háborút A CENTO a közép-ázsi- ai védelmi
szervezet sokat ér amikor az angolszászok támo-gatják
Pakisztánt ellenben Kína Pakisztán oldalán áll ho-lott
a CENTO a kommunisták ellen alakult A világpoli-tikai
egyensúly Washington London és Moszkva magatar-tásától
függ de éppen ez a három hatalom igyekszik sem-mit
nem tenni a kasmíri válságban Kína megint erős-nek
és fontosnak mutatja magát de a vietnámi háború már
elárulta hogy ha szaván fogják akkor Kína sem olyan fé-lelmetes
tigris mint amilyennek látszik
És az ENSZ? Az ENSZ
vergődése a legszomorúbb
II Thanl főtitkár sem Pa-kisztánban
sem Indiában
ért el semmit a nagyha-talmak
mégis az ENSZ-tő- l
várják a megoldást Pedig az
ENSZ nem oldhatja meg a
kasmíri válságot mert nincs
hozzá tekintélye
B U THANT
A PELLENGÉREN
Az igazság az hogy U Thant
azért ment Ázsiába hogy fel
IMIIIIIIiKIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIllIlllllillUIIM Választást toborzó
A november 8-- i kanadai vá-lasztások
előkészületei máris
több érdekes eseménnyel
szolgálnak Á liberális kor-mánypárt
elsősorban gazda-sági
sikerre hivatkozik: Gor-don
pénzügyminiszter továb-bi
fellendülést igér és szoci-ális
juttatásokat helyez kilá
0 W
nem nem
nem
"nBBBiWS
kon-zervatív
ellenzék
lépésével növelje az ENSZ
fontosságát de fontosság
nélkül eleve nem lehetett si- -
keres fellépés Az ENSZ
önmagában is probléma
nem lehet tehát azt várai
hogy vele más problémát
megoldjanak Ezt az ellent-mondást
minden valamire-való
de
U Thanl mégis megpróbálta
a békítést Pedig U Thant
személy szerint sem alkal-mas
mert burmai lévén:
külön is fél a kínaiaktól így
tásba Sharp kereskedelmi
miniszter a nagy búzaeladá-sok
szemezője megjelent a
prérin hogy a farmerek elis-merését
A libe-rálisok
azt remélik hogy a
nyugati konzervatív tábori
most megtépázhatják
fii niMB iTíTtTiTTiTTi ' ™- -í "~ wa
a
a
— —
#!'£%" 'i1 --
- 'V-- J
üwS&Ki'V í' 'HÍ "-''- ?
AV-ft'- í sv' C AmíJÍ ' ': j? XxA
a s ASTi?' íí í: vnM i r&v : Ww'r? &ti
: &' 't'V 'j'iA'Vkjii-"- Vi ív -- í A ' ?'"'
IBBBRVvBHBBBBBBHsVBBBBBBBBBHrBBBBG
Megkezdődött a küzdelem a november 8- -i válasz- tásokért miniszterelnök és a liberális párt az-zal
a jelszóval kéri a támogatást hogy Kanadában olyan
kormányra van szükség mely parlamenti többségre tá-maszkodhat
Ditfenbaker volt mi-niszterelnök
ve-zetőié
diplomata láthatta
kimunkálja
TnrniT"nr"i
kanadai
Pearson
rendszerint a nyugati gyar-matosítást
bírálja és Peking
ENSZ-tagság- át sürgeti
A nagyhatalmak mind több-ször
elkerülik az ENSZ-- l A
kommunisták lehetőleg sem-mit
sem bíznak a világszer-vezetre
az arabok s ujabban
a nyugatiak is nélküle jár-nak
el Vietnámban csakúgy
mint Jemenben vagy Domi-nikán
U Thant felett lassan
eljár az idő és ha most mé-gis
öt állítják előtérbe a bo-nyolult
kasmiri-indiai-pakisz-táni-kín- ai
válságban akkor
ez esetleg pellengérre állítá-sát
is jelentheti
n HÁROM NAP
ÉS MÉG HÁROM
A kínai Kommunisták ter-mészetesen
beleszóltak a kas-míri
válságba Tibet és Szik-kim
(utóbbi India protekto-rátusa)
határán csapatokat
vontak össze majd
felszólították az indiaia-kat
hogy három napon
belül vonják vissza 56 ha-tárposztjukat
különben
A konzervatív párt' viszont
szorosabbra zárta sorait 'A
legutóbbi választáskor elpár- -
ioiiíik viS5zaieniCKi így xiecs
volt kereskedelmi' miniszter
is Egyes megfigyelők úgy
vélik hogye "kibékülés" mö
gött valamilyen megállapo-dás
bújik meg és Diefenba-ke- r
volt miniszterelnök a
párt vezetője később esetleg
félreáll A CBC televízió sze-rint
talán Bassett a toron-tói
Telegram tulajdonosa
volt a közvetítő de a párt
szószólói elhárították a talál-gatásokat
Robiin manitobai
miniszterelnök is az országos
hírverésének dolgozik
Balcer a konzervatívok
volt québeci vezetője vissza-vonult
és azt a kijelentést
tette hogy francia-kanadaina-k
jelenleg nincs helye a
konzervatív pártban Hogy
hol lesz a francia-kanadaia- k
helye a választáson az egye-lőre
nyilt kérdés A Social
Credit párt megmaradt fran-cia
képviselői is kiváltak és
Caouette az önálló kreditis-tá- k
vezére térhódítást remél
Térhódítást remél Doug-la- s
a munkáspárt (NDP) ve-zére
is — elsősorban a nagy-városokban
A szakszerveze-tek
egymillió dolláros aján-dékot
adtak pártjának a vá-lasztási
küzdelemhez Fisher
az NDP Port Arthur-- i képvi-selője
azonban nem indul a-ho- gy
Kelly volt torontói kép-viselő
a liberális jégkoron-gozó
sem
A kommunisták is indíta-nak
16 jelöltet és Moszkva
bizonyára igyekszik majd be-leszólni
a kanadai választási
küzdelembe A moszkvai
Pravda már támadta is a ka-nadai
kormányt azért a leg-utóbbi
megjegyzésért hogy
fontolóra veszi az Amerikai
Államok Szövetségéhez való
csatlakozását
Douglas a szakszer- - Thompson a prérin Caouette a francia-vezetek
által támoga- - népszerű kanadai So- - kanadai „Kreditista"
tott NDP párt vezc- - cial Credit párt veze-- párt népszerű
tője tője vezetője
Az indiaiak azonban nem
vonultak ki mire a kínaiak
újabb három napot adtak a
kivonulásra Ebből so-kan
úgy látják hogy Kína1
blöfföl De az ilyesmit min-dig
kockázatos kipróbálni?
Johnson elnök azt mondta
hogy Amerika nem akar meg
egy Szarajevót j
a MI LESZ
ÁZSIÁVAL ? f
Nyilvánvaló hogy a kínai
ak Pakisztánnak próbálnak
segíteni de az is valószínű
hogy inkább politikai mint
katonai segítségre gondoU
nak
Lehetséges hogy a kasmírig
éli
Üjból fellángolt Himalája zord
közt Világ Tetején A területet
India erejét csorbítsák A kínai áradat
de még vannak bátor harcosok
mint látható kampák akik
szabadságért
Szeptember 15 A vietnámi
amerikai erők száma száz-ezer
fölé emelkedett A hábo-rú
kezdete óta közel 700 a-meri- kai életéi Viet-námban
Szeptember 17 Amerikai
táma-dásokat
is kezdtek Eszek-Vietná- m
ellen: játékokat
cukrot gumilabdát és plasz-tik
babákat is dobálnak
("Halálra szeret-ni
őket" — írja az U S News
New York Az ENSZ biz-tonsági
tanácsa tüzszünetre
szólította fel Indiát és Pa-kisztánt
A határidő sorok
jár le ha ad-dig
nem teszik le fegyvert
az ENSZ más eszközökhöz
folyamodik India melyet
kínai kommunisták is szo-rongatnak
(ugyancsak most
lejáró határidővel) hajlamos
tüzszünetre de nem jelez-te
hogy milyen megoldást fo-gadna
el Kasmírban — Bhut-t- o
pakisztáni miniszterelnök
New —
Koszigin szovjet miniszter-elnök
meghívta Ajub elnö-köt
és Sasztri miniszterelnö-köt
hogy szovjet területen
Taskentben tárgyaljanak —
A Himalájában
is sor került indiai
és kínai járőrök között — A
kasmíri súlyos har-cok
folytatódnak
Oslo Harminc évi kor-mányzás
után norvég mun-káspárt
nem többsé-get
szerezni az új választáso-kon
és Gerhardsen aki több
mint húsz éven át volt Nor-végia
miniszterelnöke le-mondott
Nem szocialista
pártok koalíciós
kormányt
Párizs De Gaulle elnök é-ve-nte
két
indiai-pakisztáni-kín-ai
válság
megoldása közel van és ak-kor
bizonyos hogy az ázsiai
státusban valamilyen válto-zás
következik És ez a válto-zás
érinti majd a vietnámi
háborút is De hogy a temér-dek
lehetőség közül milyen
változás várható azt ma a
legmerészebb politikai jó-sok
sem merik találgatni
Az ázsiai helyzet súlyos és
bonyolult Ügy hírlik hogy
Kína Indonéziában robbant-ja
harmadik atombombá-ját
De Washington tovább
küldi az Atoms for Peace se-gélyt
Indonéziába India
és Pakisztán tízbillió dollár
a hatalmi vetélkedés a bér-cei
a kínai hódítók új akar-lia- k
hogy megtize-delte
a hcgyilakók sorait
a képen folytatják a küzdelmet
a
VIETNÁMI JELENTÉSEK
vesztette
bombázók "lélektani"
próbáljuk
e
a
a
a
Yorkba utazott
fronton
a
alakítanak
a
és katonai vezetőket idéz a-k- ik
szerint a Vietnámban al-kalmazott
nem-katon- ai ötle-tek
csak kockázatot jelente-nek
és veszteséget okoznak
döntést kiharcolni nem tud-nak
Taylor tábornok az
USA volt szajgoni követe vi-szont
azt hangoztatta egy
hogy Was-hington
többé-kevésb- é játsz-va
is be tudja bizonyítani a
kommunistáknak hogy Ame-rika
anyagi fölényével szem-ben
tehetetlenek)
A HÉT HÍREIBŐL
megjelenésekor
határvillon-gásokr- a
tudott
sajtókonferenciát
nyilatkozatában
tart A most lezajlott őszi ér-tekezleten
jelentette be hogy
Franciaország legkésőbb
1969-i- g kiválik a NATO veze-téséből
Ez annyit jelent
hogy a NATO főhadiszállása
is elköltözhet Párizsból ha a
NATO egyáltalán életben ma
rad (A francia sajtó azt
várta: de Gaulle a sajtóérte
kezleten közli hogy resztv-esz-
e a soronkövetkező el-nökválasztáson
De erről
nem nyilatkozott és valószí-nűleg
csak októberben tudat-ja
elhatározását)
Illyés Gyula
nagysikere
Illyés Gyula kapta a
Knokke-- i (Belgium) nem-zetközi
költészeti bienná-l- é
nagydíját A hetedszer
kiadott nagydíj korábbi
nyertesei között volt Un--
garetti Saint-Joh- n Perse
Gulllen Paz A párizsi Le
Monde szeptember 11-- 1
száma hosszú irodalmi ri-portot
közölt a fesztivál-ról
és Illyést „korunk leg-jelentősebb
költői között"
említette
amerikai segélyt kapott Tíz
billiós segély után most egy-más
ellen herdálják el nem-zeti
vagyonukat Az egy-szerű
néző sehogy sem tudja
hogy mi értelme van az ame-rikai
segélyprogramnak és
egyáltalán mi lesz a világból
Néha úgy tűnik mintha er-re
a kérdésre már sehol nem
tudnának felelni sem Was-hingtonban
sem Moszkvá-ban
sem máshol Így aztán
nem csoda hogyha a nyuga-lom
egy kis fuvallatra is
rögtön eloszlik az emberek-ben
Varsóban az elmúlt hé-ten
az a hír terjedt el hogy
tartalékosokat hívnak be
Néhány óra alatt szinte ki-ürítették
az üzleteket Az
emberek pánikszerűen vásá-rolni
kezdtek: lisztet rizst
cukrot sót Az ilyesmi el-árulja
hogy milyen nagy a
bizalom a világ vezetői iránt
DQTIQOAATClTűTOiT--TA inTiV
h £ 4: A£i :'
- ?f w-- J&BBSSSSSSBSSSBm
Az
"Minden harmadik magyar ma az ország- - ha-tárain
kivül él Ez azt jelenti hogy a magyar-sá- g'
sorsáért egy harmadrészben már a kintiek le
iéinek" — üzente felénk hazulról nemrégiben
a legnagyobb magyar költő Népünk páratlan tra-gédiája
s a magyar diaszpóra roppant felelösséga
van összesűrítve e két mondatban melyet égető
mementóként lelkében kellene hordozzon minden
Miliőidre szakadt magyar
E felelősség fősúlya a csaknem egymilliós a-mer- ikai
magyarságra hárul mely mint a világ leg-nagyobb
hatalmának szerves társadalmi része leg-többet
tehet szülőhazája érdekében Az amerikai
magyarság nemcsak a magyar szétszóratás leg-gazdagabb
csoportja hanem magában az Egyesült
Államokban szinte lehengerlő fölényt képez kultu-rális
tekintetben nemcsak az utódállamok hanem
számos egyéb nemzetiségi csoport között is Szel-lemi
kiválóságaink között több Nobel-díja- s tudós
többszáz egyetemi tanár számos nemzetközileg el
ismert Irő tudós és művész található és például
zene terén magyar karmesterek dominálnak Az
amerikai magyar család jövedelme jóval az orszá-gos
átlag fölött van és a gazdasági életben a film-ről
nem is beszélve rengeteg magyar szerzett ve-zető
pozíciót Százezres sőt milliós vagyonok szü-lettek
(vagy mentődtek át) as tíj hazában nem
beszélve magyar egyesületek vagyonáról A mint-egy
400 egyházközség vagyona sokmillió dollárra
rúg s a két legnagyobb magyar életbiztosító inté-zet
az Amerikai Református Egyesület és a Wil-lia- m
Penn (volt Verhovay) vagyonát mintegy 40
millió dollárra becsülik Az egyesületek száma
nem szazakra de ezrekre rúg s mintegy 15 rádió-állomás
rendszeresen sugároz magyar műsort sok-százezer
hallgatónak
Semmi kétség Amerika magyarságának min-den
adottsága megvan ahhoz hogy történelmi hi-vatást
töltsön be a szétszóratásban mely hovato
vább a zsidóság diaszpórájára emlékeztet De a ha
sonlóság itt meg Is szűnik Mfg ugyanis a zsidó-ság
kétezer év tüzén-poklá- n pogromjain és depor- -
tációlnk keresztül is képes volt lényegét egy új or--
szágalapltásra átmenteni addig az amerikai ma-gyarság
kitartása a jelek szerint még két nemze-dékre
sem fog sikerülni
MAGYAR SZELLEM — NADSZALON KERESZTÜL
Az amerikai magyarság elsőszámú felacata len-ne
önmagának megőrzése a magyar színek meg-tartása
abban a szines népi bokrétában melynek
az USA oly jellemző lényegét adják s amely nél-kül
Amerika nem lenne igazi Amerika A nyelv
ápolásának a szellem megőrzésének legbiztosabb
záloga az irott betű a sajtó Ezen a téren a hely-zet
szinte elképesztő: tény ugyanis hogy a mai
Magyar Amerika leginkább közkézen forgó s leg-jobb
kiállítású sajtótermékét nem Clevelandban
vagy New Yorkban de nem is Washingtonban ha-nem
— Budapesten nyomják MAGYAR HÍREK
néven
E propaganda ellensúlyozására vagy saját épü-lésére
az amerikai magyarság egyetlen átfogó jel-legű
sajtótermékkel sem rendelkezik: nincs egyet-len
reprezentative folyóirata de még hetilapja
sem Clevelandban nyomnak ugyan két napilapot
de azokban nincs sok köszönet A meglévő loká-lis
vagy felekezeti jellegű lapok csekély példány-számuk
és kis terjedelmük miatt képtelenek hatást
gyakorolni az itteni magyarság egyetemére Egyet-len
angolnyelvű kiadvánnyal sem lendelkezünk s
magyarnyelvű minőségi sajtótermékeket külföld-ről
kell importálnunk Meglévő a magyar ügyet
becsületcsen szolgáló lapjaink jórészt már csak
"pásztorlüzként pislákolnak az amerikai magyar
élet szikes síkságain de meddig tudnak ezek a
tüzek még lobogni? A közöny árja már-má-r teljes
kioltással fenyegeti a Magyar Sajtó világát
Nem kérünk mást csak amiért becsületesen
megdolgoztunk "
Egy Jó munkát-- végző wisconsinl magyar lap-ból
idézett rimánkodó szavak ezek melyek hiven
tükrözik az amerikai magyar sajtó nyomorúságát
Nem minden nemzetiségi csoportnál van ez
így Mfg a meglévő magyar hetilapok 3000-5000-e- s
példányszámukkal a lét és nemlét határán lebeg-ve
már csak "nádszálon lélegzenek" úgy pl a
feleannyi litvánság 50000-e- s napilapokkal és 12 ez- -
Lnrgesl Indepencltnt
CanadionWcekly
L"i-- i
A német választásokon újból a keresztény-demokrat- a párt bizonyult a legerősebbnek de Erhard kancellár-nak
megint szövetkeznie kell a Mende-pártta- l hogy par- lamenti többségre támaszkodva kormányozhasson A
választási küzdelem főszereplője ezúttal is Adenauer
volt kancellár a német politikai "nagy öregje" volt a
kormánypárt elsősorban a feléje irányuló bizalomra
Építhetett
Amerikai Magyar Szövetség agóniája
res hetilapokkal rendelkezik A cseh hetilapok 18
ezres példányban mig a szlovák katolikus hetilap
a JEDNOTA 30000 példányszámba jelenik meg Ez
tízszerese a clevelandi magyar kat hetilap pé-ldányszámának
pedig a USA-ba- n a magyarok
száma jóval felül múlja a szlovákokét A szerbek-nek
két 17000-e- s hetilapjuk van míg a szlovének
egyik hetilapja 17000 a másik pedig (Zenska Jed-nót- a)
40000 példányban jelenik meg 1
ÁLDOZATVÁLLALÁS HELYETT SZÓRAKOZÁS
Az amerikai magyar sajtó szégyenletes pária
sorsának megmagyarázása nem igényel különö-sebb
lélekbúvárkodást : ezt a sorsot az áldozal
készség és a magyar ügyek intézmények Iránti oi
deklődés nagyfokú hiánya idéze elő és nehezíti
Ezen a téren főleg az új-amerlk- ás rétegeket kell
elmarasztalni akik sok minden új dolgot hoztals
Magyar Amerika életébe csak példás áldozatkész-séget
nem Régi amerikásaink élete templomépí-téssel
kezdődött az Isten háza körül zajlott lo cs
ott is záródott be az áldozatvállalás és a magyar-sághoz
való egyszerű de megható ragaszkodás Je-gyében
melyhez tartozott a magyar sajtó olvasása
is
De ez a világ leádozóban van Az egyházakbúi
a magyar elet fellegváraiból a magyar vég várat
lettek melynek papjai régi udvarház utolsó gaz-dáiként
szemlélik híveik fogyatkozó seregét ahol
a kidőlt öreg hivők sorait a fiatalok már csak hé-zagosan
töltik be Az újtípusú magyarság új igény-eket
s új stílust hozott és ez nem mindig a legsz-erencsésebb
formában jut kifejezésre Ügy hírlik
hogy az egyik magyar központban nemrégiben új
klubházavatás történt Soktlzezer dolláros költ-séggel
egy megüresedett templomot vásároltak me?
és alakították át fényűző klubhelyiséggé ujamé-riká- s
magyarok Hogy-hogyne- m a véletlen úgy
akarta hogy a ledöntött oltár helyére az üj klub-helyiség
dísze — a bárpult került
Ez a kis történet — si non e verő e ben tro-vat- o
— mtntha jelképezné a Neo-Magy- ar Amer-ika
életében történt változást is Tisztelet a töre-dékes
kivételnek az új amerikás magyarság ugyan-is
inkább áldoz a szórakozás mint Isten és a ma-gyarság
oltárán Minden templomlátogatő magya-rra
legalább tíz olyan jut aki csak nagynéha vagy
egyáltalában nem néz be Isten házába hogy ma-gyar
Igét hallgasson Minden magyar sajtót támo-gató
hazánkfiára legalább tíz olyan jut akinek há-zába
magyar újság (A "Magyar Hírek" kivételé-vel
persze) magyar könyv nem jár és talán egy
akad a száz közül aki áldozott magyar iskola tá-mogatására
Sokaknak már derogál magyar szint-re
"leereszkedni" mert ők amerikaiabbak akar-nak
lenni az amerikaiaknál is
E sorok írója viszont még nem találkozott
egyetlen olyan honfitársával sem aki ne vett vol-na
részt szórakozással egybekötött magyar ren-dezménye- ken
ez persze még nem lenne hiba A hi-ba
ott van hogy mfg a szórakozásra dőlnek a dol-lárok
magyar ügyre csak gyéren szállingóznak
Magyar egyesületi vezetők már régen tudják hogy
magyarokból — tisztelet a kivételnek — csak
eszem-iszo- m dinom-dáno- m alapján a belépőjegy
árába rejtett módon lehet közügyekre támogatást
kipréselni
Fonák módon az amerikai magyarságot ott vá-molják
meg legjobban ahol igazán áldozatkészsé-get
tanúsít — de ezt a megfejést az IKKA es
IBUSZ révén — Budapestről --végzik nagy tökéllyel
Mégpedig olyan arányban hogy a hozzátartozóit
támogató vagy honvágyának ellenállni nem tudó
amerikai magyarság a budapesti kormány első-számú
dollártejelő fejőstehenévé vált Pedig ez el-len
nemcsak védekezni lehetne hanem az ameri-kai
magyarság dollárhatalmából fegyvert is lehet-ne
kovácsolni s ha másként nem bojkott révén en-gedményeket
kicsikarni a rezsimtől a magyar nép
sorsának megkönnyítésére
Ehhez azonban csakúgy mint az amerikai ma-gyarság
íelrázására kulturális és politikai mozg-ósítására
hogy hivatását betölthesse egy tekinté-lyes
társadalmi csúcsszervezetre lenne szükség
Ilyen pedig nincs Azaz van csak nincs benne kö-szönet
És itt érkeztünk el a mai Magyar Amerika so-- (
Folytatása a 7-- ik oldalon)
I
ni inmwjujjmju' lauugss '-—""-
—"' "Tr "! r- -i ii i mm ii m iiiniwiwiimiLiu'a i íá&l páí--'feÉ- hp nMiwnT_'''iryy'"''"-'-M'-1-' ? 2— vwskaaaflfciáffr'g? Ewitf£á£iWg-t- t lííf --„fe
-