Magyar Elet, May 26, 1962

              i
4
3
3
4
1I
!4
I
Vol-ll-No-21X-lV
évf2Ísz
r m m m m '
9 KÜZDELEM A
Laoszban tovább folytatódik az ál-hábo-rú
%
Amerika 5000 főnyi expedíciós hadsereget küldött Thaiföldre hogy meg-akadályozza
a kommunisták további clőretörésétDélkeIet-ÁzsiábanA- z amerikai
alakulatokat Richardson jábornok a gerillaharc kiváló amerikai szakértője
vezeti 'A Thaiföldre küldött egységek között vannak a 27-e- s „farkaskutyák"
akiket annak idején elsőnek vetettek be a koreai háborúba A thaiföldi akció
azonban nem hasonlítható a koreaihoz
'Az amerikai egységek fel-adata
hogy Thaiföld laoszi
határán! a Mekong'fblyómen-té-n
helyezkedjenek cl és' el-zárják
á kommunisták útját
-- Thaiföld felé Az 1000 méte-res
határszakaszból mintegy
" 500 mérföldet védenek az
amerikaiak a többit a thai
hadseregre' bízzák mely kö-rülbelül
100000 főből áll
Thaiföld az Egyesült Államok
katonai szövetségese a SEA-T- O
(South East- - Asia Treaty
Organizátion) keretében s fő
inár Thaiföldet is védeni
A thaiföldi eseményeket a
laoszi események indították
el de Washington hangoztat-ja
hogy katonáit nem kíván-ja
Laoszba küldeni Xaoszban
továbbra is olyan megoldást
akar amely összefogja a külö-nféle-
politikai irányzatokat
úgy tesz mintha
'szintén! ezt akarná Peking út-ján
azonban többet is meg-próbál
elérni és támad A
SCifdl függ
A berlini
StCiJ''
guk
ború
©
válság súlyos
áll A
elnöke legutóbbi beszédében
segítségére
Lippmaim felismerése Hiányzó
bonyodalommá
hogy jövője ügy
a szövetség adja Anglia
csatlakozására nincs nem
hogy Washington érdekeinek
közösségben nem' je-lentheti
egyes országok gyengítését és Franciaország meg
kivánja'őrízni önálló atomhatahnát Franciaország nem mond
le árról szerepéről amely a megilleti!
De Gaulle szavai tulajdon-képpen
nem újat
de olyan keményen mondta
hogy világszerte nagy hatást
öt
köztük az elzászi Pflim-li- n
Az kö-zösségen
belül a
haragudtak meg' arra
a gondolatra hogy gyengéb-bek
Washington-ban
maga Kennedy elnök kez-dett
el fenyegetőzni azzal
hogy
Amerika hagyhatja
Ezen a ponton azonban nem
cseng meggyőzően Kennedy
elnök hangja és talán London-ban
tudják legjobban meg-mondani
hogy védel-me
mennyire fontos lelt Ezt
a „tényt" ismerte fel és
ki de Gaulle
L1PPIUANN
A FRANCIAKNÁL
Az angolszász sajtó ma
irja hogy de Gaulle
külön utakon jár és nem akar
közös vé-delmében
A azonban
hogy de Gaulle olyan kü-lön
utakon jár hogy minden-képpen
meg akarja védeni
és nem óhajt döntést
onnan ahol hátsó gondolatok
is megbújhatnak És az ese-mények
de Gaullet igazolják:
az angolszászok bármennyire
szeretnének Európából „ki-keverni"
valamit már nem
erre a saját súlyos
káruk nélkül
James Reston még gúnyos
állalmesét ír de a
New York de Wal-le- r
Lippmann már sokkal hig-gadtabban
(de ugyanakkor
elég elszántan) ismeri lel
a helyzetet:
A csak
A Canadian Press hírszolgá-lati
iroda jelentette hogy
Föstcr a liberális
párt képviselője egy
beszédében ellenez-te
kínai menekültek
bebocsájtását és
1956-o- s magyar menekültek-nél
tapasztaltakra hivatkozott
A magyar menekültekkel
„csak bajunk volt" (we had
városa egyben a SE-AT- O főhadiszállása is
Amerika most a szövetsé-ges
Thaiföld si- -
et és is félszólítot-ta
a csatlakozásra
Az amerikai katonai akció
azonban inkább látványos és
tüntető jellegű Anglia pedig
egyelőre a' együtt-működést
is csak ígéri (Mac-milla- n
miniszterelnök kijelen-tette
hogy Szingapúrból an-gol
repülőgépek' indulhatnak
a helyszínre — ha szükséges
Most kell
vMoszkva
nagyhatalmi packázás olyan
semmibeveszi a
kis" Laosz érdekeit hogy ma-- j
a laosziak nem is 'nagyon
törődnek vele
A legutóbbi kommunista
előretörésnél is jól' meg' le-hetett
figyelni a laoszi há
egyik legérdekesebb
jelenségét: nem folyt vér
A 'laosziak nem hajlandók vé-rüket
ontani az osztozkodők
európai
Európa elsősorban európai s az európai
politika gerincét
politikai szükség) különösen olyan
formában képviselője legyen
az európai Európa egysége ('-tálá- ban
a világbán
mondtak
keltellek Párizsban minisz-ter
lemondott európai
kisebb or-szágok
maradnak
magára
Európát
Európa
hasz-nálja
ha-ragosan
résztvenni Európa
valóság
az
Európát
is
képesek
Gaulleról
Timesban
Ishenvoöd
yictoriai
választási
tömeges
Kanadába az
Bangkok
Angliát
jelképes- -
mértékben
Jólérthetőcn megmagyarázta
Minthogy Franciaországnak
módja van atomtámadási
kezdeni- - az atomháború és
béke kérdése többé nem
csak Washingtontól függ
Nem hátrány' ez hanem egy
szerűen hatalmi politika amit
a játék mesterei mutálnak be
Ne legyünk képmutatók ön
magunk előtt Az' Egyesült
Államoknak nincs semmiféle
isteni joga ahhoz hogy- - a vég-sődönté- sl
ő hozza meg és ne
Európa Az Egyesült Államok-nak
csupán érdeke hogy meg-hozza
a végső döntést ha
tudja
Washington és Moszkva
ma egyaránt megszeppenve
elemzi az európai helyzetet
és nem tudja hogy az hova
vezethet
HIÁNYZÓ
RADAR-VONALA- K
Két sokatmondó kijelentés
is elhangzott végül !az elmúlt
héten: Kennedy elnök
valaki meg-kérdezte
hogy miért csak
északon épített ki légvédelmi
az USA
miért nincs radar-vona- l a
déli halár mentén?
Kennedy megmagyarázta
hogy del felöl nem fenyeget
veszély (Kubát nem említet-te)
majd hozzátette: „Esét-leg'eljön'- az
idő amikor délen
is hasonló védekezésre kerül
sor"
A Salazar-ellene-s portugál
emigráció kizárta soraiból
Galvao kapitányt aki annak
idejénelrabolt egy luxushajót
és azon ellenkormányt akart
alapítani Most azért közösí-tették
ki mert a portugál
emigráció kommunista kap-csolataival
kérkedett Ugyan
ekkor a portugál
bajt ?
nothing but trquble) — mon-dotta
Ishenvoöd és hozzátet-te:
„Kérni sem lehetett volna
kövctclődzőbb clégedetlc
nebbIegtöbbet kifogásoló be-vándorlókat"
Egy tanult csoport jó mun-kát
végzett a BC-egyetem- en
— Idézi végül Isherwoodot a
Canadian Press
VÉGSŐ
kedvéért' és a semleges kor
mány elére kiszemelt Szuvana'
Fuma herceg igyekszik men-nél
tovább távollenni az or-szágból
(Van olyan véle-mény
is hogy a kommunisták
leeutóbb csak azért törték
előre mert a laoszi hadsereg
A New York Times hétvégi
összefoglalója szerint Moszk-va
nem örül az : ázsiai' esemé-nyeknek
mert szeretné a vi-lág
figyelmét továbbra is Ber-linen
tartani Peking viszont
éppen megfordítva akarja Ha
ez igaz
lehel' a különös hongkongi
menekültáradattal is:
MBBWVKiM
franciái
francia-néme- t
emigránsok
A „Nasa RecV című lbndon-ba- n
jugo-szláv'
folyóiratban jelentek
toK lenyieg vannaic
de ezeket csak'úgy kell fel-fogni
miiit az ellenség Ic:
győzéséhez Igénybevett se:
gitséget
A nyugati' demokráciák is
igénybevették'"' a
fasizmus le-győzéséhez
(Ezt a ' szószólót
jelölték ki "hogy a portugál
emigráció nevében az ENSZ
előtt megbélyegezze saját ha-záját
az' afrikai gyarmatosítá-sok
miatt Az American Com-mitte- e
ón Africa gondoskodik
róla hogy a sz"Óvivő az ENSZ
elé jusson)"
Sókféle radar-vonalr- a van
még szüksége a szabad világ-nak
ha a' különböző veszélyek
ellen' tényleg védekezni akar1
Moszkva Pierre Salijiger a
Fehér Ház sajtófőnöke láto-gatást
tett Moszkvában és ta-lálkozóit
Hruscsoyval Salin-ge- r
a szovjet diktáiór vejé-nek
az Izv'esz-tij- a
vendé-ge
volt
Damaszkusz Szerraj ezre-dest'
szír titkosrendőrség
volt nasszerista vezetőjét
Kairó-ba
érkezett (A szuezi válság
május 26
"! f - - -- íÍ3j
[megintse
szándékosan -
rületeket-háth- a kisséráijeszt--
het'az amerikaiakra:) i'ti4tt%í : UrtUU L d '"" Laoszban tehát folyütófl
az ál-háborúamelybena-
"kőm- "
múnisták lassan elérik célja- - Borzalmas jelenetekre ke-ír- nf
TiiViolnámhan vfsWnt - rult sor: -- visszautasított mene--
Visszaküldött menekülők
emigránsok Teleki Pálról
oi öfoitflitaboru
(Ítildé'''GáSaT jrtőttllíoiongdyo7nois"zmóiyniúvnőijsetkaiáfpecjtseoÍltaef
magyarok
sajtó-konferenciáján
megfigyelőrendszert
jelentenék
akkor-összefüggésb- en
megjelenőicmigráhs"
rádaí-ypnala- k
-- kommunis-lák'segítségét'a
főszerkesztőjének
ki-engedtékfogság-ábólés
Torontójl962
DÖNTÉSÉRT
Belgrád
feládotVegyesté
Szerb
fesrvveres harc alakult ki és
a kommunisták' terjeszkedés
meeakad A laoszi és a-vi- et- námi válság mellé1 ázclniúíj--
héten megérkezett a thai válj-sá- g
is'Eddig'TháiföldróT'né'm
sok szó esett - most már TháR
I földet is védeni kel V ii?
" A
Kwantung
legutóbb az i a hír-terjed- t el(
hogy a kommunista hatosai
gok nem kifogásolják méne-külést
" '„ í
Néhány napon belül tiárönij
negyedmillió éhes kihal in-du- ll
cl Hongkong felé! f A' hongkongi angol halóság
először metrnróbált - helvét
?- -
"í
meg az alábbi érdekés '" sorok
Teleki Pál tragikus 'halálának
huszadik évfordulója' alkalma1
bői ' $JÍ
Meglehet hogy otthon -- vagy
a külföldön élő szerbek-- és a
lobbi jugoszlávok véleménye
épp oly különböző TelékííPál-ró- l
mint filozófiai álláspont-juk
az öngyilkosságról De
nem lehel tagadni hogy Te
lekigróf haíá]akísé'rlet:volí
menyei egy szcrencseueii ipo'
litika mindentévedésc és mu-lasztása
után ily mődoií pró-balt- a
megmenteni önmaga és
nemzete becsületét Teleki
gróf nem volt népeink ellen-sége
és hogy becsületes em-bcrvo- lt
az kétségtelen Majd
egyszer ha az egyének és1 n
népek megszabadulnak a faji
vallási nacionalista és osztály--
előítéletek terhétől talán
akad egy történész aki1 majd
felfedi személyes tragédiájá-nak
igazságát
Az a nép-amel- y a bátorsá-got
becsületet és méltóságot
többre tartja az életnél egy-szer
majd tisztelettel adózik
Teleki Pál áldozatának
w- -
idején Szerraj rendelte el az
egyjk' iraki olaj:fövczelék
megsemmisítését s ettől kezd-y- e
Nasszer bizalmi embere
volt' Szíriában Amikor azon-ban
Nasszer Kairóba rendel-te
Szerraj elégedetlen lett és
eltávolodott Nasszertől Sz-abadonengedése
szír gesztus
Egyiptom felé dé kérdéses
hogy Szerraj nem lesz-- e most
is elégedetlen a Kairóba he-lyezéssel
Szerk)
--- mi mmmm
Ádzsubejnek
á
£- -
!'
n-- -
tartományban
á
l'e
Egy új állampolgár meséiből
Amagyar forradalom utáni menekültek zöme most kap
ja meg a kanadai állampolgárságot A kanadai lapok'gyakran
megszólaltatnak egy-eg- y 'újpolgárt Ezek közt mutatkozott
be a torontói közvéleménynek Vizihczey István A magyar
fiatalember pályafutását Hugh MacLennan ismertette
Nem akarunk ünneprontók lenni de fel kell hívnunk
a figyelmet egy bántó kitételre A cikk szerint Vizinczey
István 1933-ba- n született és két éves volt mikor édesapját
a tanítót iskolatermében megölte egy náci (riis schoolmaster-fathe- r
was murdered in his classrpom by a Nazi) A beállí-tás
légbölkapott vagy valamilyen tévedésen alapul Magyar-országon
1935-be- n egyetlen tanítót sem öltek meg- - sem ná--
cik sem mások Magyarországon 1935-be- n a háború előtt
négy évvel éppen olyan közállapotok uralkodtak mint ma
bármelyik nyugati államban Ha-ilye- n bestiálitás megtörtént
volná bizonyára országos visszhangja támad arra ma is em-lékezne
valaki ha más nem a budapesti kommunista párt
amelyJlyen „becses" adatotnem hagyna le a Horthy-korsza- k
számlájáról Mivel azonban eztnem történt meg és 1935-be- n
a nácik sem szaladgáltak az utcán nyilván1 téves vagy rossz-akaratú
beállításról' van szó
Az' ilyen adalék nem használ Magyarország jóhfrének
sem Vizinczey Istvánnak az Exchange című fbékeharcos"
montreali-szemle- ' elinditójának- -
4JÓ volnaha őis-é- s Hugh MacLennanis tanulmányozná
egy kissé az Encyclopedia Britannica fejezeteit a háború
előtti Magyarország belső: helyzetéről
LL -'- _ iu -
úft
— BBMMMMAMiaAAAriMkakAAAAAMMHkAAAd
Budcsp
--£
gífságet kap
fkérnla menekülteknek a sza- -
bad világban de nem kapott
kedvező választ Ezután lezár--
mU n Il_4 __1_-Ml_- ll
íkülők eldobták1 kicsiny cse
csemőiket (Hírek szerint
Formosa megnyitja kapuit a
menekülők előtt)
A kínai menekültek közül
még így is sokezreh jutnak
szabad földre s ma már a ha
lóságok azokat fenyegetik
akik a szökevényeket segítik!
A különös hongkongi hely-zet
TkedvezőtSa komSmunista "Ju6" um „-jgjru- uictc hiszen a magyarokat befogad-ta
1956-ba- n de ' most a sár-gákat
elutasítja És' a nyugati
propagandának ilyenkor nem
júl eszébe hogy megvizsgálj-a-
a belső nyugtalanságot
U Thanf
k magyar ügy közel áll ah-- '
hoz hogy megint beleke-rüljön- a
világpolitika sodrába
Áz amerikai-oros- z i eszmecsere
során ugyanis mind a két fél
hasznosnak találhatja az al-kudozásba
a magyar kérdést
ís bevonni
fy Ha ilyen ínegegyezé s létre
%ónno - és:ia' ügyetrle- -
vennék az' ENSZ" közgyűlésé
nek 'napirendjéről ettől Wa-shington
azt várná "hogy há-rom
lehetőséget aknázhatna
ki- - egyJ csapásra: újabb tanú:
jelét adná a semlegesek fe-lé
hogy hajlandó áldozatol
hozni a nemzetközi légkör
megjavítására Moszkvában
hivatkozhatnék rá hogy ez is
bizonyítja az Egyesült Álla
mok békés szándékait a szov
'jettömb felé és ugyanakkor
talán 'ellenengedményeket is
elérhetne
Ilyenfajta megegyezéssel az
" oroszok főcélja a magyar
ügy levétele lenne az ENSZ
napirendjéről s ez azt is ma-ga
után 'vonná hogy a Buda-pestről
kiküldött delegációt
annak" rendje és módja sze-rint
akkreditálnák 1956 óta
az a helyzet hogy a közgyű-lés
mandátumvizsgáló bizott-sága
nem utasítja vissza de
néni is fogadja el a budapesti
kormány megbízólevelét és
azóta a delegáíusok abban a
felemás helyzetben vannak
hogyha vitában és a szavazás-ban
is résztvehetnek de for-mailag
nem teljesjogú tagjai
a közgyűlésnek
További gravámen Moszk-va
és'Budapest részéről hogy
az amerikai kormány csak
ügyvivőt tart Budapesten és
hogy amíg ezaz állapot fenn-áll
addig nem csak a "W-ashington
és Budapest közti
diplomáciai kapcsolat csonka
hanem az árucsere is több
nehézséggel jár
Ezzel függ össze a Mind-szenty-kérd-és
is A bíboros-nak
a budapesti amerikai kö
vetségen való jelenléte a sza-badság
és rabság keverékét
szimbolizálja és ettől a kom- -
Igennel szavazott
Nemmel szavazott
Tartózkodott a szavazástói
Az igennel szavazók aránya
a többiekhez viszonyítva'
A szovjet javára való el-tolódást
új államok felvétele
a neutralisták számának nö-vekedése
és a neutralista tá-bornak
a Szovjetunióhoz való
közeledése vagy- - talán'helye-seb- b
azt mondani hogy Ame-rikától
való távolodása okot
mimm'liliiwwimwwfutumtwwHt
amely miatt a börtönrácsot
fel kellett engedni — mint
Magyarországon 1956-ba- n
Amerika közben tovább
robbantja atombombáit és
Hruscsov Bulgáriában beje-lentette
tíogy a Szovjetunió
is újból robbantani fog mi-helyt
a „pálya szabad lesz a
Csendes óceánon"
Dean az amerikaiak genfi
atomképviselője erre kije-lentette
hogy
a szovjet kísérlet az utolsó
lesz
Dean azonban most is téved)
akárcsak néhány' héttel ez-előtt
amikor még azt remél-te
hogy a mostani amerikai
kísérletek lesznek az utolsók
Moszkva ma már Ausztráliá-val
tárgyal szovjet űrhajózá
si támaszpont létesítéséről
ausztrál'földön
Hruscsov bulgáriai útja
egyébként főleg Titónak szólt
akiről ismételten hízelegve
nyilatkozott Tito külügymi-nisztere
Kócsa - Popovics
ugyanekkor Amerikát járja
A berlini válságnak megint az
a vége hogy mindkét fél se-gítséget
nyújt Jugoszláviának
Es' Jugoszlávia gazdasági hely-zete'
mégsem javul!
Irta Frey
múnisták szeretnének minél
előbb megszabadulni- - Állító-lag
erre vezethetők vissza
azok a hírek amelyek szerint
több ízben felajánlották liogy
a bíboros szabadon távozhat
a követség épületéből ha esz-tergomi
érseki jogait' nem
gyakorolja az országot el-hagyja
Rómában4élepszik le
és élete végéig tartózkodik a
nyilvános ' szerepléstől
Ezzel szemben amerikai
részről azt tekintenék pozití-vumnak
egy Magyarországra
vonatkozó megegyezésben ha
a Washington és' Budapest
közti diplomáciai viszony ren-dezésével
a kulturális érint-kezést
ki lehetne fejleszteni
és ha a szovjetkormány1 bizo
nyos könnyítések előtt is meg-nyitná
az utat Magyarorszá-gon
Tizeket á lehelőségekét most
- annak kapcsán érdemes
mérlegelni hogy U Thant az
ENSZ ideiglenes főtitkára a
nyár végen Moszkvába utazik
és lehet hogy Budapestre is
cllátogatA főtitkári állás be-tölté- se
felől ősszel dönt az
ENSZ Biztonsági Tanácsa és
nyilvánvaló hogy U Thantszi-vcse- n
megjavítaná a szovjet-kormányhoz
való viszonyát a
magyar-üg- y háttérbe szorítá-sával
főleg ha olyan körül-mények'
között lehetne nyél-beütni
hogy az 'Washington
tetszésével is találkozzék
Az amerikaiak tudják hogy
a magyar ügynek a napirend-ről
való levétele orosz diplo-máciái
győzelem lenne Azt is
számbaveszik azonban hogy a
magyar ügy napirenden tar-tása
olyan fegyver amely ta-lán
nem sokáig lehet a kezük-ben
Ha ugyanis'a nyugat po-zíciója
az ENSZrben tovább
romlik néhány év múlva
esetleg nehéz lenne
összehozni hogy „a
magyar ügyet a közgyűlés na:
pireridjén lehessen tartani:
Ebből a elég
egy pillantást vetni a szava
zatok 1956 óta:
1956 [959 1961
- 53 53 49
8 10 17
7 17 32
53:15 53:27 49:49
Szavazás az ENSZ közgyűjésében
a magyar ügy napirenden tartásáról
ta 1959-be- n például - Burma
Kambodzsa Nepál Tunisz
Guinea és Libéria még igen-nel
szavazott 1961:ben viszont
tartózkodtak a szavazástól
Irak Ceylon és Indonézia
1959-be- n a magyar kérdésben
még semlegességet tanúsított
'
--ar
L:íjAwmmmi?jMmí-mim-k
S-aíík-
VÍVÍ mmLSí$v3íS£rr'-a-Mv§vjimJKV £~ MÍAM'ffHmR®íHmHMnnS}
Kanada készül a június 18-- i választásokra A választásra
jogosultak mindenütt ellenőrzik a névjegyzéket — akinek
a neve kimaradt az június 2-i- g kérheti pótlólagos felvé-telét
Felvilágosítással szolgálnak a választókerületek
Rcturning Officerci
esfro is
remélhetőleg
annyisza-vazato- t
szempontból
megoszlására
András
_
dé már 1961:ben- - -- nemmel
szavazott Kuba az egyetlen
amely-- e --két 'év alatt szaváza-- i
tál igenből' nemmé' változtat:
la' A szó'vjeltömb'kövétk'ézé-les'nem-jéhe- z
csak' egy állam
csatlakozott automatikusan
1957 óta Jugoszláviai i
[Közben "a"niagyaf'ügyre vó-- i
-- nálkozó'jközgTűlési'hátárözát
szövegé ishalvány'abb'lett 'évről-
-évre 1956-ba- n a közgyű-lés
rniég a'szovjetcsapatok ki-vonását
kívánta' 1958-ba- ii
csupán' a magyar' nép jogai:
nak'a szovjelerőkámyékában
folyó elnyomásáról beszélt
il959-bc- n pedig már csak saj-nálkozott
amialt hogy 'Moszk-va
és Budapest figyelmen kí-vül
hagyja a közgyűlés hatá-rozatait
és felszólította a Szov-jetuniót
és' a „magyarországi
halóságokat" hogy működje-nek
együtt a magyar1 ügyijén
kiküldött ENSZ megbízottal
1961-be- n még! futotta a saj-náíkózásraí'- cié
már az ENSZ
megbízottal való együttműkö
désre nem szólították fel á
Szovjetuniót 'és a magyar kor-mány
helyett használt „ma-gyarországi
hátóságok" emle-getése
is- - elmaradt
A főtitkár magyarországi lá--
logátásáríaktügyeis ilyen
átalakuláson ment' ál Í956- -
ban amikor a közgyűlés ha-tározata
alapján Magyaror-szágra
k'iküldendő ENSZ meg-figyelők
beengedését Buda-pest
december 3-á- íi megta-gadta
Hammárskjöld főtitkár
december 4-é- n ahhoz kérte
Moszkva és Budapest hozzá-járulását
' hogy' december '16-á- n
ő maga Budapestre utaz-hassé- k
öl éyyel később 1961
decemberében történt azután- -
hogy' a -- budapesti kormány
ENSZ delegátusa U Thantide- -
iglenes főtitkárt meghívta
Budapestre és december 21-é- n
az ENSZ közölte a nyilvá-nossággal
hogy UThant haj
landónak- - mutatkozott a meg-hívás-
elfogadására később
meghatározandó időpontban-Mos- t
áprilisban pedig az
ENSZ-né- l 'akkreditált újság-írók'
ebédjén- - U Thant arról
beszéíO'hogy augusztus A'ílgén
vagy szeptember elején "a
Szovjetunióba utazik és hogy
ezt i „még : legalább' egy má
sik ország rövid meglátoga
tásával" szeretné egybekötni
Hozzátette hogy Varsóba is
meghívták és hogy-máju- s vé-gén
vagy június elején ha-tározza
cl megálljon-- e Len-gyelországban
Magyarország-ról
U Thant nem beszélt de
lehet hogy Budapestre cél-zott
i amikor' egy „másik" or-szág
meglátogatásáról be-szélt
i Ara: 18 cent 3SE
tfeiy'TH
"SS VJi :ÉsáM
ellátogcif ?
-- Ezután kellek szárnyra
azok á kombinációk amelyek
szerint elképzelhetetlen hogy
lí Thant moszkvai megbeszé-lései
"sorári né' kerüljön szó-ba
a magyar 'kérdés' és ame--lyé- k'
biztosra' veszik' hogy az
amerikai-oros- z megegyezés fe-lé
:való tápögalódzás során a
mágyai"ügy is raz eszmecsere
anyagához fog' tartozni
A mi' számunkra a kérdés
az hogy Amerika milyen
engedményeket kaphatna cse-rében'
a magyar ügynek az
ENSZ-be- n való elsüllyesztésé-ért
és' hogy ezekből az enged-ményekből
milyen" előnyök
származhatnának Magyaror-szágra
Efiből a -- szempontból az
amerikai-oros- z tárgyalásanyá-gábó- j
három- - pont érdemelne
különös figyelmet Sajnos
legfontosabb a leghomályp-sab- b
is egyúttal Nevezetesen
az amelyik az esetleges köny-nyltések- re
vonatkozik Erről
ugyanis' nem szabad hangosan
beszélni Moszkva nyilvánva-lóan
csak azzal a feltételiéi
tenne Ígéreteket' v hogy min-den
ilyen intézkedés önkéntes
lépésnek lássék Ez viszont
lehetővé lenné hogy egy eset-leges
megegyezési a valósá-gosnál
kedvezőbb színben tün-tessenek
-- föl az -- amerikai kö-zönség'
félé:
_ Egy másik ilyen pont a kuj-lurális-'érintke- zés
kiszélesíté-se:
Ez valószínűleg hozzájá-rulná
annak lazításához
amit vasfüggönynek hívnak
S minthogy " Magyarországon
a szellemi élet az egész nem-zeti
organizmus élesztője eb-ből
csak előnyök származhat-nának
-- Magyarországra
Annál nehezebb megítélni
hogy egyMindszenty bíboros-ra
vonatkozó megállapodást
hogyan fogadna a magyar
nép Ez valószínűleg attól
függne hogy az ország mit
gondolna mi mehet végbe a
Rómába utazó kardinális szí-vében
Vagyis hogy ezt sza-badulásnak-
vagy kényszerű
exiliumnak érezné--e Ha hi-telt
adnának annak a régi hír-nek'
hogyiMihdszénty bíboros
szívesebben vállalja a rab
hercegprímás jxúnt a szabad
bíboros szerepétakkor Mind-szent- y
távozásában a kommu-nisták
sikerét látnák
A minthogy föl lehet tételcz--f
ni- - hogy az 'egész meg
egyezésből — ha sor kerülne
rá — a magyar nép végső
soron a status-qu- o megerős-ítését'
teháta-Szovjetuni- ó aka-ratának
érvényesülését-olvasn- á kí
(New York május)'