Magyar Elet, April 17, 1965

              mummAMiiFÉ r Wl
Nem sokaság
hanem Lelek
T w
s szabad nép tesz __„
csuda dolgokat LorgesL Indcpendent
a Canndjan Weckly
BERZSENYI ín tbc Hungárián Langusge
-- — )d v v — — ~ imkihum
Vol 17 No 16 — XVII évfolyam 16 szám Torontó1965 Húsvét Ára: Kanadában 10 cent más országokban 15 cent w rm
% m é% - - 1 - - - - - - ~- - ~ zsss I w i1 1 j p wjwgj
woitawnadas
JOBBAGY-HÉTKÖZNAPO-K
kiiálya sikoltozó
gondok elnyugosztalója és
csodes örömöknek osztogató-j- a
drága szép húsvéti vasár-nap
eljossz--e még valaha
megváltónk e világra' Két sc-lyemerny- ódet
amely alatt el
férnek a fold minden nemzet-ségei
folnyitod-- e méc egyszer
szívünkben megvidámodva
nézegessünk fel alóla Isten-atyánkhoz
aki a halai legyő-zésének
napjául választott té-ged
s velünk szegény gyer-mekeivel
való osszebékulésé-ne- k
idejéül szentelt7 Fog-unk-
e még valaha örülni un-ncplöru- hás
reggelednek ren-desnél
dúsabb asztalt terítő
delednek és derűs estédnek
mely mosolyogva megy meg-halni
mint a dolga veszett
öregember és puha kezét ál-dó-an
teszi a feiükre: ne fél-jetek
szegénykéim visszajö-vök
még hozzátok'
Húsvét drága szép húsvét-vasárnap
de megcsaltál ben-nünket
mikor' utoljára tet-tél
'e nledbúl hol gyermeki
bizalommal játszadoztunk és
azt ígérted hogy visszajössz
hozzánk! Azóta nagyon meg-sokasodtak
a napok de te
többet nem voltál köztünk
Azóta nincs húsvét a világon
csak hétköznapok vannak
amelyeknek se kezdetük se
végük hol rettentő hétközna-pok
amilyenek azok lehet-tek
mikor a vajúdó minden-ség
az egek ropogása közben
megszülte a földet hol senv-ve- dt
és süket hétkóznanok
amelyek lassú percenéssel őr-lik
a vilácot1 fáradt nagy-szerdák
amelyek szőrkám-zsában
vánszorognak s rémü
letes nagypéntekek amelye
iven vérei vesiiv a mciwaiu-rozo- tt
a megtöviskoszorú-zot- t
az ecettel és epéveljta-tot- t
Icazságnak — de sose
jött többet vissza a feltáma-dás
napjának régi fenséges
báb amikor az angyalok az
emberi nvomorúságokat föl-nvalábolt- ák
az Ür irgalmas
színe elé és a mennvek örök-kévalóságának
barkáit hin-tették
szét a földön A pátri-árka
hiánvzik a nanok bom-lott
csodájából és dús koro-nájú
terebél v fa amelynek
költözött
magára
a
Marius Barbeau a kanadai néprajz nagy
egyik műveben húron indiánok dolgozta
közül történetek közül az alábbi
EZ A TÖRTÉNET arról az
időről szól amikor a fe
hér emberek először jöttek
át ide a szigetre es barátkoz-ni
kezdtek velünk
A wyandotok akiknek a
neve ugyanaz mint Kanada
és falubelit jelent abban az
időben voltak in-dián
népek szövetségének
melyben a delavárök követ-keztek
rangban a második
hehen Mielőtt egy nyugati
uta a indultak volna a
wyandotok meghagyták a de-lav- ai
oknak akik alájuk tar-toztak
hogy jól figyeljenek
mi történik a Nagy Víz part-ján
Az is kötelességük volt
hogy senkit ne engedjenek
szigetre
A delavárök hát figyeltek
és egy napon észrevették
hogy valami közeleg a vízen
Vitorláshajó volt rajta több
hajóssal Ez váratlan megle-petés
volt és az őrök teljesen
megfeledkeztek hogy
meg kellene akadályozniuk
hajót A
hajó lehorgonyzott a parthoz
kocl aztán delavárök be-szédbe
elegyedtek az idege-nekkel
és barátságot kötöt-tek
velük A fónokok meghí-vást
kaptak a hajóra ahol
megmutatták nekik az érde-kességeket
a barátko-zás
A jövevények engedélyt kér-tek
rá hogy felderítsék a vi-déket
„Itt minden ugyanúgy
a tietek is mint a miénk" —
mondták a hajósok és na
ormáról be lehetett látni a
megnyílt égbe hiányzik a na-pok
elvakult kertjéből
drága szép hús-vétvasárnap
aki magad
is hősi halottá váltál a lö-vészárkokban
és azóta csak
árnyképed jár vissza közénk
tudod--e hogy amióta elhagy-tál
bennünket azóta olyan ez
a föld mintha más csillagra
volna róla a Bá-rány
aki vette a vi-lág
bűneit és mintha feltá-madtak
volna a régi sötét is-tenek
akiket a világ terem
:usH'4U'3Nrvjr
--ti'y www !# wSí'-- o ví
—
indián tudósa
a legendáit fel
Ezek a való is
vezetői az
isi
a
arról
a
a
a
Folyt
ez
gyon előzékeny volt A fehér
emberek azt is mondták ven-dégeiknek
a hajón1 „Egyetek-igyato- k
szórakozzatok" Mi-után
a főnökök megízlelték
az ételeket és ettek minden-féle
ajándékokat is kaptak:
fémedényeket kapát baltát
és más fénylő holmit De
emezek ahelyett hogy szer-számnak
használták volna az
ismeretlen tárgyakat lyukat
fúrtak edényekbe és a bal-tába
madzagot húztak át raj-ta
és a nyakukba akasztották
dísznek
A fehér ember földet akart
szerezni saját használatára:
csak akkorát mint egy mar-ha
bóre A főnökök komoran
tanácskoztak a kérésről és
végül abban egyeztek meg
hogy megadják a földet el-végre
egv tehén bőre kis he-lyet
jelent A hajósok el kell
ismerni nagyon zsúfoltan
voltak a hajón annyian vol-tak
mint egy falu de a hajó-lyuk
oly kicsike volt
Alighogy az indiánok meg-adták
az engedélyt a jövevé-nyek
kikeresték a legnagyobb
bőrt amit lehetett egy bi-ka
bőrét Olyan vékonyra
húzták ki amennyire csak
tudták aztán a széle mentén
csíkra kezdték vágni de oly
vékonyra mint a fonál Vé-gül
megüzenték új barátaik-nak
hogy készek megmérni a
földjüket akkorára amek-korán
egy új bőr elfér És
egy jókora nagy földet elkerí-tettek
úgy hogy korbejárták
WíEH€ÍWMíjíp Itt
tése óta teremtett az ember
a maga képére és hasonla-tosságára!
Mintha mind ki-szabadultak
volna a poklok
mélységeiből a régi rémek
akiket az angyalok lenyom-tattak
a Názáreti Jézus sírjá-ról
lehengerített kővel és
mintha átvették volna az im-périum- ot
az emberek fiainak
sokadalma fölött sok rég
elmúlt és újra feltámadt is-ten
ha piros ha sárga ha
fehér ha fekete ha márvány
ha fagyökér — mind azt hir-deti
magáról hogy az egy
igaz isten s mind elkárhoz
r U vw c v „ xy mb (')„( r w
1' v j
ffl&£mtim®$MföíÁvi& Mf&mmm
jvvti&imm~nmiBitjí-&ii&'WS&K- i Iwtefe Mnnimkis&laísf
í V S'iVíV v " v
Amikor fehér ember megérkezett
HÚRON LEGENDA AZ INDIÁNOK UJJÁRÓL
lehorgonyzásban
az
—
—
A
ő
f+f V
a bőrcsíkkal A delavárök
rögtön látták hogy itt valami
meglepő történik: túljártak
az eszükön
Dehát a dolog megtörtént
nem lehetett úgy tenni mint-ha
nem történt volna meg
Ezért a delavárök „mokka-szin"-ok- at
(követeket) küld-tek
a wyandotokhoz akik
még mindig a nyugati földe-ken
vándoroltak A wyando-tok
erre nagyon hamar visz-szatért- ek
s meghökkenve lát-ták
hogy a delavárök között
mennyi a fehér ember Kér-dőre
vonták szövetségesei-ket:
'hogyan merészeltek ide-geneket
engedni a szigetre
amíg a többiek távol voltak
A delavárök azzal védekez-tek
hogy rászedték őket a
jövevények a fehér emberek:
mindenüket felajánlották és
bőkezűen ajándékoztak Nem
lehetett elutasítani amikor
viszonzást kértek különösen
akkor nem amikor csak egy
marhabőrnyi földet akartak
Aztán elmondták a wyando-tokna- k
hogyan történt a fo-gás
a marha bőrével miként
vágták csíkra a bőrt a hajó-sok
és fogtak vele körül egy
egész környéket
A wyandotok akik bölcseb-bek
voltak a delavároknál
erélyesen tiltakoztak és meg-próbálták
a betolakodókat
visszavonulásra bírni De hi-ába
A fehér ember erőszakos
leit és az indiánok kénytele-nek
voltak felkelni a jogai-kért
A wyandotok sok törzs
támogatását 'megnyerték az-tán
kitört a viszály és halá-los
háború lett belőle
I
tatja azokat akiknek másszí--
nu az istene S mintha az
igazán Egyedulvaló akinek
egyetlen törvénye a szeretet
örökre elfordította volna sze-mét
a megváltozhatatlan vi-lágtól
mert ha letekint rá
nem lát mást mint a vérten-gert
a bitorló istenek lábai
körül amit mind-min- d embe-rek
ontottak emberekből
mind-min- d az ő nevében és
az ő dicsőségére mind-min- d
az ő lényének meggyalázá-sár- a
! Húsvét drága szép húsvét
vasárnap akit nem tudtunk
iw-M£5w--
v
Az új barátok élet-hal- ál
harcban kerültek szembe egy-mással
A fehér ember végső
bajában betegséget okozó fér-geLliaszn-ált
az indiánok el-len
Amikor a szél megfor-dult
kinyitotta a palackokat
hogy himlőférgeket repítsen
ki belőle mint a szúnyogo-kat
Nagy fejetlenség támadt
erre és az indiánok kénytele-nek
voltak egyezkedni kü-lönben
kipusztultak volna
Kezet fogtak a győzőkkel
hogy jelezzék: ezentúl béké-ben
élnek velük Amikor a
szerződést megkötötték a fe- -
érdemed szerint becsülni
míg közénk jártál akit únot-tan„hessegettü- nk
el mint hí-vatlanul
vállunkra szálló ke-zes
galambot virágos kalap-pal
lobogtatunk-- e még feléd
istenhozottat valaha? Harang-jaid
szólnak-- e még úgy mint
soha más napokon hogy kész
imádság lesz maga a hallga-tásuk
Napsugárnak béké-nek
gyerekek haján asszo-nyok
szemében egek kéksé-gé-n
pillangók szárnyán ra
gyogó szépségnek örülve fo-gunk-
e még apró léptekkel
őgyelegve a zöld zászlócská-ka- t
lengető fák alatt a rózsa-víz
szagú tavaszban' Dolog-tevő
napok magvető fáradal-mai
után zenében költészet-ben
művészetben találunk-- e
még egyszer édes enyhülést?
Kávéházunk megszokott zu
gában fidélis jó cimborák
kózott polgári életünk ünnep-lő
örömeit pajzán tréfáit
megtaláltatod-- e még velünk?
Baráti asztalnál ósszeúlünk-- e
még úgy mint régen nem
azt keresve embertestvérünk-be- n
ami elválaszt hanem
összeköt s elbeszélgetve a vi-lág
sorsáról arról ami volt
cs arról ami lesz nagy urak
tarka macskáiról és kis em-berek
nyűglődéseiről a ret-tentő
háborúról' s iker-faty-tyair- ói forradalomról és el-lenforradalomról
mint faku-ló
emlékről tréfásan a rém-látásainkról
pironkodóan a
vérszomjasságunkról meg-bocsátó- an nemcsak a ma-gunk
bűneiről de a másoké-ról
is büszkén a hőstettek-ről
amelyek hallatára irigyen
reszketnek meg régi hősök
behorpadt sírján a boros-tyángallyak'
és' halkan hal-kan
könnyet csordítva'a po- hárba az új hősökről akik-nek
vére kiontatott jaj nem
a világ megváltására ?
ÜSVÉT drága szép hús
vétvasárnap hogy 'fog
nak szeretni a szegényifá-- 'Wt-íftit- ű fagyvetf e remé
il 'nvíi pmhprplr Tin mSir' pmr
szer igazán visszajössz! Hogy
fogunk ujjongani s hogy fog-juk
áldani Isten-atyánk-at aki
kibékült a gyermekeivel s té-ged
küldött vissza szeretete
követe gyanánt! — Hogy fo-gunk
imádkozni tombolni és
dalolni! Vagy csak sírni az
öröm könnyeit a föld egyik
sarkától a másikig hogy újra
igazán húsvét lett a viláeon!
MÓRA FERENC (1928)
ner tonok így szolt a wyan-do- t
nagyiőnökhoz: „Ezentúl
a delavárök minden földje az
enyém Mindet elfoglalom
Legyünk barátok és felejtsük
el a köztünk lefolyt háborút
Mi gondotokat viseljük majd
és elintézzük ügyeiteket"
Ezt a megnyilatkozást soha
ne feledjük mert ez mutatta
hogy az indiánok idegen meg
szállás alá kerültek
Régi szólás-mondá- s közöt
tünk hogy el kell fogadnunk
a fehér ember útját A hatal
mában vagyunk Ez a végze
tünk
Kanadában megkezdődtek á tavaszi földmunkák
Húsz esztendeje ölték meg
a győri megyéspüspököt
A MAGYAR ÉLET szegényes házi múzeumából
való ez a megviselt kép Báró Apor Vilmos-ról
amint a győri megyéspüspök éppen kezdi
főpapi szentmiséjét Otthon most görögtüzes
parádéval ünneplik a megszállók és muszkaveze-tők
Magyarország bekebelezésének huszadik év-fordulóját
Mi csupán ilyen szegényes útitáská-ban
vándorló törődött képpel tudunk emlékezni
arra ami otthon húsz esztendővel ezelőtt tor-tént
s amiről akkor sem azóta sem szóltak egy
szót sem Megölték a győri püspököt! Megölték
de mártíromsága annál inkább szimbolikussá
válik minél tovább hallgatnak róla Amikor húsz
esztendővel ezelőtt 1945 húsvétjának ünnepe
előtt az orosz csapatok bevonultak Győrbe ga-rázda
katonák sarcolták meg a várost A Püspök-várba
is behatoltak és nőket kerestek A püspöki
rezidencia pincéjében többszáz lány és asszony
kapott menedéket A hír az oroszok fülébe ju-tott
és a fegyveres martalócok behatoltak a ka-pun
A kőkockás bejáraton azonban útjukat 411-t-a
a győri egyházmegye püspöke Báró Apor
Vilmos rögtön megtagadta a katonák követe
lését és kiutasította őket A szovjet katonák azonban nem távoztak hanem fegyvert fog
tak a főpapra Vilmos pübpököt géppisztoly-soroza- t érte fején két vállán és mellén
kapott sebet Elesett de csodálatosképpen nem halt meg azonnal Az esemény olyan
riadalmat keltett pillanatok alatt a Püspökvár környékén hogy a szovjet katonák gyor-san
eltűntek a tett színhelyéről Ez éppen Nagypénteken történt Apor püspököt beszallí-tottá- k
a kórházba és azonnal megoperálták Amikor magához tért első kérdése volt:
sértetlenül maradtak-- e a pincében meghúzódó védencei? Amikor megtudta hogy senki-ne- k
nem esett bántódása kifejezte örömét afelett hogy szenvedése nem volt hiábavaló
A húsvéti ünnep egy-eg- y fél óráját buzgó imádságban töltötte és vigasztalást talált ab-ban-ho- gy
Nagypénteken Jézus kínszenvedésének napján kezdte szenvedését Merénylői-nek
is megbocsájtott és Isten akaratában megnyugodva várta a halált Húsvét hétfőre
virradóra hunyta lé szemét Győr mártír püspöke a két évtizeddel ezelőtti szovjet b-ita- -litás
egyik áldozata Akkor halt meg amikor Magyarország szabadsága is haldokolt Apor
püspökről otthon soha nem emlékeznek meg mártírságának történetéről az újabb generá-ció
semmit nem hallott i csak a családi szentélyekben él főképpen a dunántúli hívó
magyarok lelkében őrzi őt az emlékezet amig el nem jő a feltámadás napja
IllIlllllllllllllliailllllllllllllffilBlllllllllllllllilHIJIlBlllilira
í rBhrarikovicsIstván
'%n H-- l ÍV I _ Mit te
Mcagycsrersiágerf
A Kanadai Szabadságharcosok leg-utóbbi
ülésén Barankovics István beszé-det
mondott A kiváló politikus megnyi-latkozása
történelmi párhuzamok tanul-ságain
keresztül keresi az utat a magyar
sors megoldása felé és olyan gyakorlati
tanácsokat ad melyek követésével min-den
szabad földön élő magyar hozzájá-rulhat
ahhoz hogy a nemzetközi hely-zet
változása esetén a magyar nép vissza-nyerhesse
szabadságát önálló nemzeti
életét Egyáltalán ' tehet még valamit a
többnyire elszigeteltségben élő napi
gondjaiba temetkezett emigráns? — Erre
a kérdésre ad feleletet Barankovics Ist-ván
A KANADAI MAGYAR SZABADSAG- - HARCOSOK azt a kérdést intézték
hozzám hogy mit tehetnek a külföldön élő
magyarok a magyar nép szabadságjogainak
helyreállítása érdekében?
Illő hogy múlt századi emigrációnk ta-nulságaiból
induljak ki
1848— 49-e- s szabadságharcunknak orosz
autokrata segítséggel tortént brutális véi be-fojtá- sa
után a reménytelenség éjjele borult
a magyar nemzetre A bukást követő első
időszakban a nemzet úgy érezte hogy hősi
véráldozata hiábavaló volt s hogy minden
és mindörökre elveszett A dermedtség és
a pesszimizmus azonban hamarosan felen-gedett
A nemzet az elnyomatás hosszú évei-ben
szenvedett tűrt és várt de a balszeren-csének
nem adta meg magát és a status
quo--t nem fogadta el a történelem utolsó
szavának A magyarság hallgatott mert nem
beszélhetett de szabadság és függetlenségi
igényét nem adta fel Mint Deák mondta
a magyarság megtanult remény nélkül is
küzdeni azaz az ismeretlen jövőben hinni
és egy jobb holnapnak elébe dolgozni
A figyelem először a bukás okai felé
fordult hogy felfedezze a felemelkedés le-hetőségét
A magyarság nemsokára reali-zálni
kezdte hogy a szabadságot nem a
saját hibájából hanem a kedvezőtlen kül-politikai
viszonyok miatt vesztette el így
állt elő és erősödött az a meggyőződés
hogy a nemzet kedvező viszonyok esetén
visszaszerezheti amiről a reménytelennek
látszó jelenben önként nem mond le A
bukás után nem telt el egészen két évtized
amikor a szabadságharcnak a nemzet jog-fenntartó
kitartásának és a kedvező kül-nolitik- ai
viszonyoknak eredményeképpen
létrejött a 67-e- s kiegyezés amely Mohács
óta nemcsak leghosszabb békekorszakunkat
nyitotta meg hanem olyan területi integ-ritást
állami egységet és függetlenséget
biztosított számunkra aminővel Mátyás ki-rály
óta nem rendelkeztünk A bukás után
nem egészen két évtizeddel bebizonyult
hogy a szabadságharc nem volt hiábavaló
De az 1848— 49-e- s és az utána következő
IT ir# S
események azt is bebizonyították hogy an-nak
visszaszerzése amiért egy nemzet veret
ontani nem hajlandó még szerencsés po-litikai
viszonyok esetén is kétséges ha
nem lehetetlen A Monarchia ama népei
ugyanis amelyek 1848-ba- n „a népek cr-virág- os
tavaszán" szabadságukért nem hoz-ták
meg a véráldozatot és minket magunk-ra
hagytak a küzdelemben a kedvező kül-politikai
helyzet ellenére sem voltak képe-sek
a mienkhez hasonló kiegyezést kikény-szeríteni
maguknak
Hosszabb időre volt szükség annak fel-ismeréséhez
hogy nemcsak az otthoni ma-gyarságnak
hanem az 1848 —49-e- s emigrá-ciónak
is alá nem becsülhető szerepe volt
abban hogy a magyar nemzet 1867-be- n újra
birtokába vehette államát és helyreállít-hatta
alkotmányos életét Igaz a kossuthi
emigráció nagy külpolitikai sikerekkel nem
dicsekedhetett Kossuth páratlan szónoki
diadalokat aratott és kiterjedt politikai és
diplomáciai tevékenységet fejtett ki de a
kossuthi emigráció a nagyhatalmakat nem
tudta rábírni hogy a magyar függetlenséget
és szabadságot helyreállító diplomáciai
vagy katonai cselekményeket hajtsanak
végre Meg azt is képtelen volt elérni hogy
a nyugati nagyhatalmak a status quo meg-vált07tatás- át
nyíltan érdeküknek deklarál-ják
es legalább mint távolabbi külpolitikai
céljukat előkészítsék Mi tbbb a kossuthi
emigráció idején a nyugati hatalmak az
akkori kelet-európ- ai status quo-na- k azaz a
Monarchiának sot a Monarchia nagyhatal-mi
állásának fenntartását tekintették a sa-ját
érdeküknek A magyar emigrációs célo-kat
csak ezen a status quo-- n belül voltak
hajiandok figyelemre méltatni Az akkori
francia külügyminiszter a nagy politikai
gondolkozó Tocqueville aki pedig a ma-gyar
üggyel rokonszenvezett a magyar nép
megbékítesét egyenesen a Monarchia ka-tonai
erejének növelése és így a Monarchia
megszilárdításának és külpolitikai befolyá-sa
növelésének érdekében ajánlotta az oszt-rák
császári kormány figyelmébe
Ha észben tartjuk hogy ma a nyugati
hatalmak és a kelet-európ- ai status quo--t
fenntartó Szovjetunió viszonyát egy ellen-séges
ideológia által inspirált világuralmi
ellentét jellemzi hogy koztuk nemcsak ha-talmi
ellentéttől van szó hanem két kultú-rának
küzdelméről is hogy a mai nyugati
hatalmak nem a kelet-európ- ai status quo-na-k
fenntartását hanem megváltoztatását
tartják érdeküknek és ezt legalább mint
távolabbi külpolitikai céljukat többé-kevésb- é
előkészíteni is igyekszenek akkor arra
a következtetésre kell jutnunk hogy a kos-suthi
emigráció a saját emigrációs céljai
szempontjából nem volt kedvezőbb külpo-litikai
helyzetben mint a mai nemzeti
emigráció
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk
azt sem hogy a kossuthi emigráció szám-szerűen
igen kicsi volt ma pedig a magya--(
Folyt a 8 oldalon)
IHiimWII' MUmiWnui
J--
íf-a íPt-- í -