Magyar Elet, May 01, 1982

              v::h
HUNGÁRIÁM LIFE
Nem sokaság
hanem Lelek
s szabad nép less
llO
csuda dolgokat largut InJepfnátnt ELET Cimdion Vetkly
BERZSENYI in lie Hungtran UngUíge
Vol 35 18 XXXV évfolyam 18 szám 1982 május 1 szombat Ára: 50 cent
Leonyid Brezsnyev a TASZSZ útján válaszolt Washingtonnak
erikai-- s
súcstalá
Az angol flotta tíízparancsra kész % Kenycrtörés vagy békés megoldás?
A 1501'o-o- s inflációval küzdő Argentína nacionalista és katonai propaganda-célo-któl
vezettetve inkább a háborút választaná hogy a junta elterelje a
gazdasági bajokról a figyelmet Tény az hogy egy angol tengeri zárlat esetén
két hónap alatt Buenos Aires kifutna nemcsak a pénzből hanem az olajból is
— „Az angol gyilkosok ellenünk törnek" — hangzik a "Revista" nevű maga-zin
főcíme majd a cikk hozzáteszi: „Ez lesz Anglia Vietnamja!" — A CBS
„négyes gyilkosság" ügyében (lásd vonatkozó cikkünket) a New Yorki rend-őrség
letartóztatott egy gyanúsított személyt kinek kilétét egyelőre nem fed-ték
fel — El Salvador megkezdte annak kivizsgálását miszerint igaz--e hogy
reguláris katonai egységek San Salvador fővárosától 160 km-r- e 48 parasztot
legyilkoltak — Észak-Írorszá- g területén ugyanazon a napon öt bomba robbant
A rendőrség az IRA terroralakulataira gyanakszik Két személy életét vesz-tette
számos sebesülés történt — Mcir Kahane a kiürítendő Sfnai-félszig- ct tér-ségébe
érkezett és rábeszélte azokat a telepeseket akik inkább öngyilkosságot
akarlak elkövetni mintsem hajlékukat elhagyni hogy hagyjanak fel tervük-kel
— Picrrc Tnidcau felcsküvésének 1L évfordulóján vegyes „ünneplésben"
részesült a kanadai parlamentben mert politikai ellenfelei — az alkotmány
patriálása után — távozását sürgetik — A Bell telefontársaság 25%-o- s emelést
tervez — Larry Grossman Ontario egészségügyi minisztere telexet küldött
minden tartománybeli kórháznak melyben arra sürgette a kórházakat az
orvos-munkabeszüntetés- ek ellenére iparkodjanak a rászoruló pácienseknek
orvosi kezelést nyújtani
REAGAN
CSÚCSTALÁLKOZÓT
ÉS LESZERELÉSI
TÁRGYALÁSOKAT
JAVASOL
A Fehér Ház'Rózsakert-kén- t
ismert térségében Ró-náid
Reagan félhivatalos
sajtófogadása során bejelen-tette
hogy június közepén
falszólal az Egyesült Nemze-tek
Szervezete leszerelési
konferenciáján
Egyben megismételte
előző felhívását melyben
felvetette: amennyiben
Leonyid Brezsnyev ugyan-abban
az időben ugyancsak
felszólalna azesetben a két
államfő New Yorkban sze-mélyes
tárgyalásokat tart-hatnának
DK POGÁNY ANDRÁS:
jj
Brezsnyev — azaz a
TASZSZ szovjet hírszolgá-lati
iroda — a Reagan ál-tal
javasolt csúcstalálkozó
időpontját és helyét nem
tartotta megfelelőnek és
inkább az őszt jelölte meg
a csúcstalálkozó időpont-jául
majd Svájcot vagy
Finnországot vetette fel
semleges helyszínként
Reagan megismételte
előző állítását miszci'int
a Szovjetunió a nukleáris
fegyvcrállomány terüle-tén
előnyt szerzett és
emiatt a jelenlegi állapot
Brezsnyev által javasolt
befagyasztása az Egyesült
Államokat katonailag
előnytelen helyzetbe hoz-ná
Végül az Elnök kifejtet-te:
ö maga is rokonszenvez
a "Zcro One" nevű mozga-lom
híveivel akik minden
eszközzel a nukleáris hábo-rú
borzalmainak elkerülésé-ért
harcolnak azonbánnyo-matékosa- n
hozzátette hogy
„döntését az összes tények
birtokában lette"
ARGENTÍNA
A LATIN-AMERIK- AI
ÁLLAMOKRA
SZÁMÍT
Argenlina felkérte az
Amerikai Országok Szerve-zetét
(Organization of Ame-rican
States — a továbbiak-ban
OAS) hogy az OAS
alapokmány értelmében
nyújtsanak segítséget
mélységből kiáltunk Uram Hozzád
A próféta siralmának hires szavai ötlenek eszünkbe ha a magyar
katolikus Egyház jelenlegi siralmas állapotára gondolunk Évekkel
ezelőtt jelen sorok írója volt az aki elsőnek írta le azt a keserű meg-állapítást
hogy a magyar katolikus Egyház haldoklik Ezt a kifeje-zést
kötelességtudó bátorsággal megismételte az ÉLETÜNK míg a
HIS Press Service egyik legújabb száma Bécsben ugyan vitába száll
a „haldoklik" kifejezéssel de azt készséggel elismeri hogy a magyar
katolikus egyház súlyosan és aggasztóan beteg Nem írja de felte-hető
hogy a HIS optimizmusa ez egyszer azon a krisztusi tanításon
alapul hogy ö velünk lesz mindennap a világ végeztéig és az Anya-szentegyházat
a poklok kapui sem dönthetik meg Akármennyire örü-lünk
is hogy legalább egyszer a HIS látszólag feladta a szociológiát
és üres statisztikák gyűjtése és mormolása helyett a keresztfa lábá-hoz
siet hogy feleletet találjon gyötrő gondjainkra azt hogy a magyar
katolikus Egyház túléli a jelenlegi kataklizmát sem az ür sem senki
más nem ígérte meg sohasem
ürömünk telik-- e ebben az önkinzásban mikor a magyar katolikus
Egyház sorsáról beszelünk? Korántsem Az igazságot ahogy látjuk
mégis el kell mondani mert kendözés elhallgatás szőnyeg alá seprés
csak növeli azt a sok szégyent és gyalázatot mely a katolikus magyar
nép egyházát ilyen helyzetbe hozta Talán nem vétek az újságírót
kötelező objektivitás és érzelmi húrok pengetésének tilalma ellen ha
megírom hogy mindentől eltekintve és mindenen túlmenöleg szí-vem
minden melegével szeretem a római katolikus Anyaszentegyhá-zat
s azon belül a magyar katolikus Egyházat Azt az intézményt
mely Szent István rendelése szerint ezer éven keresztül a magyar
ncp és nemzet legjobb és leghűségesebb tanítómestere és példaadója
volt s mely a nemzet minden megpróbáltatásában hűségesen és rct-lenthct- ct
lenül olt állt mellette a történelem századain keresztül s
melyek a magyarság fogalmától és lényegétől elválasztani egyszerűen
lehetetlen
A magyar katolikus egyház haldoklása nem jött hirtelen az sok
tekintetben előrelátható volt Már 107-- 1 májusában többek közült
a Magyar Élet oldalain is figyelmeztettük a magyarságot hogy míg
lO&ibcn még 1600 felszentelt pap szolgálta a magyar nép lelki szük-ségleteit
a budapesti kormány "numerus clausus" politikája azt
eredményezte hogy 1971-be- n már csak 3663 pap volt az országban s
ezeknek csupán 30"u-- a volt 10 éven aluli Ez volt 8 évvel ezelőtt
A legújabb jelentés szerint a lelkipásztorok száma már jóval 3000
alatt van s mint azt a IIIS legutóbbi jelentésében megjegyzi a Icg-na2}ckbrrobic- mat
a incíutüvuioüáJyjvFS nfcaclkíxilli Júörcsodcte"
1
I w fii
Nagy-Britann- ia „súlyos és
küszöbön álló agressziója
ellen amely a nyugati
félteke békéjét és bizton-ságát
veszélyezteti"
Az Egyesült Államok
(amely tagja az OAS-nak- )
sajnálatos módon helytelen
módszerként könyvelte cl
az argentin lépést akkor
amikor Alexander Haig im-már
hstek óla Anglia— Ar-gentína
és az USA közötti
ingajáratban próbálta az
utolsó percekben els'mitani
a fenyegető háborús ve-szélyt
Francis Pym angol kü-lügyminiszter
Washingtonban
személyesen számolt be a
brit kormány álláspontjáról
A két fél közötti szaka-dék
egyre mélyülő irány-zatot
mutat abban a fegy-veres
konfliktust ígérő
válságban melyet Argen-tína
április 1-- én éjjel
történt falklandi inváziója
robbantott ki
Francis Pym így jelle-mezte
kormánya vélemé-nyét:
— „Az argentin javasla-tok
azt tükrözik hogy Bue-nos
Aires továbbra is fenn-tartja
agresszív magatartá-sát
ami azt jelenti hogy
nem hajlandó békés úton
megoldani a problémát
Az argentin visszavonu-lás
módja és időpontja a
sziget átmeneti kormányzá-sa
és a hosszútava megoldás
keret-megállapodá- sa az a
három lényeges pont amely-ben
meg kell egyeznünk"
(Folytatás
Az OAS szervezete vc-giil- is
18:fl arányban megsza-vazta
azt hogy „tanács-ülést"
tartsanak az 1947-be-- li
Hio-cgyczmé-ny
életbe lép-tetése
végett Az USA Co-lomb- ia
Trinidad-Tobag- o
tartózkodott a szavazástól
REAGAN ELNÖK
RIOI-EGYEZMÉ- NY
ÉLETBE LÉPTETÉSE
ELLEN!
Hónaid Reagan USA el-nök
— a helyzet súlyosságá-ra
való tekintettel rögtön-zött
sajtókonferenciát tar-tott
melynek keretében ki-jelentette:
előnyösnek tar-taná
ha a rioi-egyezmé- ny
érvénybe léptetését mindad-dig
elhalasztanák amíg a
két állam közötti tárgyalá-sok
folyamatban vannak
Amikor megkérdezték
Reagani hogy melyik fe-lel
támogatná ha a
Falkland szigetcsoport
miatt kitörne a háború
Reagan egyszerűen kitért
a kérdés elöl
Az ok érthető: Az USA
egyrészt tagja az OAS-na- k
másrészt az USA és a két
világháborúra kiterjedő ka-tonai
szövetség és a NATO
miatt természetszerűleg
Anglia pártján áll azonban
Reagan érthető okokból
eme véleményének nem ad-hatott
nyilvánosságot
Mexikó nagykövete Ra-fael
de la Colina az OAS
1Í!:0 arányú döntése után —
mely Argentínát favorizálta
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
A jj
okozza kommunista urak persze azt remélik elérni ezzel hogy el-hull
a papság és a magára maradt nép áldozatául esik a fülébe sutto-gó
szirénhangoknak Sajnos nem vagyunk messze ha ugyan cl nem
értük már ezt a helyzetet
Ha a rendszer nyomása más formában és módon nem is sértené
a katolikus egyházat ha az egyházi hivatalok kegyetlen ellenőrzése
a püspöki autoritás mcgfojtása a hitoktatás lehetetlenné tétele vagy
elsorvasztása a püspöki kar "glcischachtolósa" és az egyházmegyék
lelkiclctének tudatos és aljas tönkretétele a legtehetségesebb és leg-hatékonyabb
még munkálkodó papság állami elirányításával nem is
létezne a katolikus egyház haldoklása a papok létszámának katasztro-fális
csökkenésével egyedül előidézhető Ebben mindenki megegye-zik
aki elfogulatlanul szemléli az eseményeket
Legnagyobb csapás — és egyike a legújabbaknak - a magyar
katolikus egyház clszcklásodása ami nevetségesen hangzik de igaz
A budapesti helytartótanács hivatalosai — beleértve Miklós Imre
„excellenciás urat" — nem szeretik a szektákat — amit odahaza
bázisközösségeknek neveznek mert nem ellenőrizhetik ezeket s rend-őri
intézkedés alkalmazása a szektákat csak még mélyebbre a föld
alá küldené de a közhangulatban növelné az elkeseredést Teljes jog-gal
és természetesen Lékai bíboros és a püspöki kar sem szereti a
bázisközösségeket mert ezek a még meglévő püspöki autoritást is
kérdésessé teszik a kánonjogi szabályok egynémelyikét egyszerűen a
sarokban dobják Lékai László bíboros esztergomi érsek Magyar-ország
prímása egyszer hivatalos kapacitásában és nem kis lépé-sekkel"
hanem nyílt mellel állt az ország közvéleménye elé kemény
S'avakkal illette a „bázisközösségeket" fel függesztett illetve reve-rcndájób- ól
kirázott néhány fiatal papol és megmutatta hogy tud ö
érsek lenni ha akar és ha nem az államhatalommal kell viaskodnia
csak a szegény megkínzott magyar néppel és a néphez hü papjaival
Igaza volt-- e illetve ván-- c Lékai bíborosnak? A Kánonjog szerint
igen A prímás kötelessége és feladata hogy az Egyház növekvő fá-ján
megnycsse a vadhajtást és megakadályozza azt hogy az magát
a törzset tönkre legye Mindez így van de csak elvi alapon Gyakor-latilag
nem ez a helyzet mert a bázisközségek rendszere a magyar
katolikus nép kétségbeesett kísérlete arra hogy hitét és lelkét épség-ben
megőrizze megpróbáltatásnak immár közel 10 esztendős korsza-ka
alatt is
Igaza voll-- c Lékai nak hogy felfüggesztett egy-k- ét papol? Az
egyikről tudjuk hogy elvi alapon a katonai szolgálat megtagadását
a 3 dUalon)
A
A
Asszony a talpán
Irla Frcy András
Van valami nagyon érthetetlen az an-gol—
argentin válságban
Az hogy az angolok hagyták szétesni
birodalmukat sőt munkáspárti kormányaik
még s'cttették is ezt a bomlási folyamatot
— és hogy ugyanaz az angol nép amely az
impériumot segített tönkretenni most egy-szerre
úgy tesz mintha a birodalom utolsó
kis maradványait nem engedné kicsúszni
a kezéből
Az angolok maguk
rúgták szét
a birodalmukat
Dehát akkor mire való volt a kát vi-lágháború?
Elvégre az első főleg azért töt ki
mert az angolok féltek hogy a német ten-geri
fegyverkezés következtében az angol
flottának nem lenne elég ereje az öt világ-részben
elszórt birodalmat együttartani
tehát kifejezetten a birodalom védelmében
szálltak szembe Németországgal
A második világháború viszont épp az
ellenkező okból szakadt a nyakukba Azért
mert az angolok nem hogy a birodalmuk-ra
de még az anyaország külpolitikai
gondjaikra sem vetettek ügyet A nemzeti-szocialisták
jöttére úgy reagáltak mintha
Anglia hátat fordíthatna az európai konti-nensnek
Először rá sem hederítettek Hitlerre
Azután udvaroltak neki Amikor ez sem
használt nem idejében szálltak vele szem-be
amikor még könnyű lett volna preven-tív
háborúval megbuktatni — úgy ahogy a
lengjél hadsereg nevében Pilsudski mar-si- ll
ajánlotta — hanem csak akkor kaptak
észbe amikor már késő volt
Éz a sem önmagával sem a világ sor-sával
nem törődő Anglia vette ki a kor-mánykereket
Churchill kezéből a második
világháború végén és adta oda a munkás-párti
Attlee-ne- k aki úgy rúgta szét a biro-dalmat
és olyan káoszt teremtett hogy
Indiában milliószámra ölték egymást hin-duk
és muzulmánok Palesztinában pedig
négy nagy háború tört ki azóta és ki tudja
hányra fog még sor kerülni
A magyar október
és az 56--os
szuezi válság
Ez az ellentmondás csak egyik oldala
az angol— argentin viszálynak Egy másik
aspektus az hogy mit tegyen mit tehet
Amerika?
Legutóbb 56-ba- n merült föl ez a kérdés
a magyar október és a szuezi válság ide-jén
Ez utóbbi tudvalevően akörül forgott
hogy London és Washington elleni politi-kai
megtorlásként Egyiptomban Nasszcr
államosította a nyugati részvényesek tu-lajdonában
lévő szuezi csatornát
Erre való válaszként akarta Francia-ország
és Anglia megszállni a csatorna
vidékét hogy a magántulajdon elvén és a
nemzetközi jogon esett sérelmet orvosol-ják
és a csatorna nemzetközi jellegét hely-reállítsák
Ez volt az a történelemformáló pilla-nat
amikor a jog védelmében fellépő an-gol
és francia szövetségeseit Amerika hát-ba
támadta Tette ezt pedig úgy hogy
együttműködött azzal a szovjctkormánnyal
amely a világ fülehallatára fenyegette meg
atombombával londoni és Párizst ha nem
takarodnak ki azon nyomban Egyiptom te-rületéről
Ettől a mcgalázástól számítják Anglia
világhalalmi és Franciaország nagyhatal
mi rangjának elvesztését
Mindez Eiscnhowcr müve volt 11f
egyszerűen csak a washingtoni bürokrácia
„haladó" jelszavait hajtogatta volna de
úgy hogy a nyugat külpolitikai érdekeit é?
a jogtisztclct védelmét is szem elölt tar
tolta volna akkor nem Moszkvával áll'
volna össze és nem az lett volna a fő gond
ja hogy az angolokat és a franciákat meg
szégyenjtse
Hanem engedte volna a szuezi csatorna
vidékét megszállni annak zálogaként hogy
a jogrenden elkövetett eröszakot Nasszer
megszünteti és Amerika garantálta volna
hogy az angol-fran- cia csapatok elhagyják
Egyiptom területét
Ennek mess'cmcuö következményei le-heltek
volna Eisenhowcr nem adott volna
a harmadik világnak gyakorlati leckét ab-ból
hogy ami a nyugaté azt minden kis
diktátor államosíthatja cs szocializálliarja
az angolokban és franciákban sem gyülem-lett
volna fel Amerika ellen annyi düh: és
ami a legfontosabb a NATO ma megbíz-hatóbb
akcióképesebb tényező volna
Kassa és
Königsberg
A mostani angol— argentin vitában is
elsősorban az Atlanti-szövetsé- g összetartó
ereje forog kockán
Reagan elnök küldöttjének Haig kiil-ügyminiszter-nek
Londonban világosan meg
is mondták: nem azt várják Amerikáiul
hogy semleges pártatlan közvetítő beszél-je
rá az argentinokat az első lépés meg-tételére
a békés rendezés felé Az angolok
szerint az amerikai kormánynak az a kö-telessége
hogy mint Anglia szövetségese
Anglia mellé álljon
Ezt megkönnyíti mindenesetre hogv
az ügy léTiyegét illetően az angolok már
engedtek is hiszen évek óta készen állnak
arra hogy a Falkland-szigete- k fölötti szu-verenitást
Argentínára ruházzák és csupán
a községi közigazgatás maradjon angol ké-zen
20—30 évig hogy a közel kétezer an-golnak
ideje és módja legyen eldönteni
mit kívánnak a Közép- - s Dél-Amerikáb- an
dívó rendetlen korrupt rezsimben akarn-ak-
e élni vagy inkább hazamennek Ang-liába
Joggal követelték tehát az angolok
hogy előbb reparálják a szigetek megszál-lásával
elkövetett eröszakot és csak azután
üljenek le tárgyalni egymással
Az angol álláspontnak egy gyönge o-ldala
van Az hogy a szigetek lakossága
olyan családokból áll akik a 150 éve tarló
angol uralom alatt telepedlek le ezen az
addig lakatlan területen
És világos hogy a nemzeti s állami
önrendelkezésre csak az őslakosságnak
van joga nem a bevándoroltaknak főleg
nem akkor ha ezt az őslakosság ellen akar-ják
fordítani
Ha külföldről akár önként jött akár
erőszakkal betelepített idegenek dönthetné-nek
egy terület hovatartozásának kérdésé-ben
ak'kor — hogy csak két kirívó példát
említsünk — Kassának Cseh-Szlovákiáh- oz
és Königsbergnek Oroszországhoz való csa-tolását
is könnyű lenne népszavazással jo-gosnak
igazságosnak feltüntetni
Még erösebb hangsúlyt kap ez a kér-dés
Gibraltárban Ott tartottak is már
népszavazást 1957-be- n és a túlnyomó több-ség
a brit közösségben való megmaradás
mellett szavazott De ezek is nagyrészt be-vándoroltak
s ha az odaköltözés jogán ők
rendelkezhetnének a Földközi-tenge- r nyu-gati
végében lévő spanyol tartománnyal
akkor egy idö múlva a többség New York
városában is követelhetné a Porlorikóhoz
és Nigériához való csatlakozást
Churchill óta
Thatcherné az első „férfi"
a parancsnoki hídon
Az argentin ügynek vannak persze más
tanulságai is azonkívül hogy az önren-delkezé- s
elvéből nem szabad karikatúrát
csinálni így például újra bebizonyosodott
hogy nem érdemes a harmadik világ felé
kacsintgató intellektuelekkel megalkudni
így vette Thatcherné maga mellé kü-lügyminiszternek
Carrington lordot akinek
az a világnézete hogy a támadót nem e-llenállással
hanem kompromisszummal
kell leszerelni
ö volt az aki az argentinoknak sem
mert kereken nemet mondani
Az ENSz-hc- z befutó jelentések szerint
az angol külügyminiszternek kél héttel
előbb volt már pozitív tudomása arról
hogy az argentin katonai kaland' küszöbön
állt és azért hallgatta c] ezt a miniszterel-nök
előtt mert arra számított hogy
Thatcherné kénytelen lesz meghajolni a be-fejezett
tény előtt
Nem így történt Thatcherné a sarkára
állt Hogy ezzel mire megy nehéz lenne
hosszúlejáratra megjósolni De az biztos
hogy legalább próbált az elveihez ragasz-kodni
és hogy Churchill óta ö az első „fér-fi"
a parancsnoki hídon Angliában —
eszünkbe juttatva azt a pesti szemtelen-séggel
mcgformuJázott hódolatot amit a
hálRrú után Mhidszcnlyrc és Schlachla
Margitra gondolva úgy fejeztek ki otthon
hogy két férfi van az országban s mind a
keltő szoknyát hord
Thatchcrnéröl is cl lehet mondani hogy
asszoay a laJpáu