Magyar Elet, June 19, 1982

              st'K o
Nem sokaság
hanem Lélek W —__ ____-- l(l s szabad nép tesz MArVAU csuda dolgokat ► Lirgwl Inátptndtnt
Cantdinn Wwkly
BERZSENY! Sa iht Huugirúq Lnguge
Vol 35 25 XXXV évfolyam 25 szám 1982 június 19 szombat Ara: 50 cent
Izraeli csapatok elfoglalták Bejrút repülőterét
¥
% A két
Argentin légitámadások során egy angol fregatt és két partraszállásra al-kalmas
hajó megsérült — Brit csapatok elfoglalták Fitzroy Bay-- t — Stanley
helyőrségét a hetedik napja tüzérségi pergőtűz támadja Thatcher miniszter-elnök
kijelentette: Mivel az argentinok a megadási felszólításra azt felelték:
„Az argentinek nem ismerik a megadás szót" — elkerülhetetlen a vérontás —
Capc Canavcral-ba- n az ürkompot előkészítették a június 27-- i útjára amikoris
a "Columbia" a negyedik próbaútjára indul — Az arab országok egy az Euró-pai
Közös Piachoz hasonló gazdasági szövetség alapjait próbálják lerakni és
c célból az EKP tagállamaival aláirtak egy 5 éves együttműködési szerző-dést
— Hissenc Habre alezredes elűzte Goukuni Wcddcye-- l az afrikai Csád
elnökét aki a szomszédos Kamerunban keresett menedéket — Egy Boeing 727
brazil személyszállító gép 137 utasával lezuhant — Fort Bcnningben az USA
fegyver-fejleszté- si program keretében bemutatlak egy egyszemélyes helikop-terként
közlekedő repülő „csészét" mely 30 percig képes a levegőben marad-ni
— A kanadai dollár az USA pénznemhez viszonyítva 70 centen áll mely ed-dig
a legalacsonyabb érték ugyanakkor az európai pénznemekhez viszonyítva
a kanadai dollár értéke emelkedett — A kanadai konzervatív párt népszerűsége
egyre növekszik mert a legújabb Gallup-adato- k szerint 4l°b-o- t ért cl a libe-rális
33° íj és a 21% NDP adatlal való összevetésben — Reagan felajánlotta
lírczsnyevnek az amerikai TV teljes nyilvánosságát azesetben ha ö is meg-engedi
az USA államfőnek a szovjetek országos TV képernyőjén való meg-jelenést
Reagan kölcsönösen 700 ezer fő arányt javasolt a Kelet —Nyugat kö-zötti
hadseregek létszámát illetően
SÜLYOS
SZÁRAZFÖLDI
1ÍS LJiGI HARCOK
SZÍRIA I5S IZRAEL
KÖZÖTT
Pontosan 15 évvel ezelőtt
1987-be- n történt hogy Iz-rael
megindította a „hat-napos
háborút"
l!)82-be- n ugyanazon 'a júniu-si
napon amikor a Tel
Aviv-- i tengerparton 'a hango-sanbeszélő
'azt közölte: A
Sheraton Hotel területen
nincs parkolóhely" az ott
fürdőző vendégeik még nem
sejtetlek hogy már lrajnal- -
MNMOMMMnMIHR
STIRLING GYÖRGY:
ban megindult az izraeli ha-digépezet
A Palcslinc Liberation
ürganizalion libanoni lüz-fssíkein- ek
felszámolására
a Knesszet szerint amiatt
terült sor mivel 'az angliai
nagykövcLet névszerint
Shlomo Argov-o- t egy a
PLO-ho- z közel álló jordá-niai
diák lelőtte Argov
súlyos fejsérülést szenve-dett
Azóla az események ro-hamos
gyorsasággal követ-ték
egymást: mintegy 20
ezer főnyi izraeli hadsereg
tübbszáz harckocsi támoga
tásával elözönlötte Libanont
A légteret az amerikai
F— 16 és Skyhawk bombá-zók
uralják olyannyira
hogy Aviv
22 szíriai gép lelövését je-lentette
(A szíriai csapatok létszáma
kb 35000) Tyrc Szidon és
a Bcaufort volt
kastély majd
PLO erőd elfoglalása után az
izraeli csapatok a bejrúti
repülőtértől csupán 'kőhaj-ításnyira
voltak
Bcaufort erődöt átadták a
falangista (keresztény)
csapatoknak majd több
A „kádárizmus" sajátosságairól olvastam a minap egy gépelt ta-nulmányban
amely otthon Magyarországon jelent meg mint az úgy-nevezett
„második nyilvánosság" csatornáin át terjesztett illegális
kiadvány Ez a szó — „kádárizmus" — idézőjelben szerepelt a szö-vegben
némileg ironikus értelemmel Dehát miért nem állhalna ez a
szó macskakörmök nélkül? Miért nem beszélhetnénk komolyan is ká-dárizmusról
ugyanúgy mint ahogy használjuk — rossz emlékektől
lúdböröző háttal de használjuk — a hitlcrizmus sztálinizmus (itoiz-mu- s
kifejezésekéi Elvégre Kádár már elég hosszú ideje — több mint
negyedszázada — van uralmon cs erre a korszakra mar széllcbcn-hosszába- n
alkalmazzuk a Kadár-rczsi- m Kádár-rendsz- er Kádár-korsza- k
Mi kifogásunk lehelne hát a „kádárizmus"
clicn?
Próbáltam kimondani n szót elképzelni idézőjel nélkül de se így
se úgy nem ereztem jónak Üresnek és értelmetlennek hangzót mini
amikor kongó vashordói üt meg az ember Furcsa Mert akár kedvel-jük
Kádárt akár nem azt nem tagadhatjuk hogy hazánk történetének
utolsó 25 évére az ö egyénisége nyomta rá a bélyegéi Egyéniség?
De hiszen ez a véletlenül leirt szó a 'kérdés kulcsa: van-- e egyáltalán
egyénisége Kádár Jánosnak? Van-- e koncepciója valamiféle politikai
elgondolása mint ahogy volt egyénisége határozott és karakteriszti-kus
politikai felfogása (mosl az mellékes hogy jó vagy ördögi) Hi-tlernek
Sztálinnak és Tilonak is ök irányították az eseményeket ha-tásuk
a külső világra elvitathatatlan: Kádár Jánost az események irá-nyítják
és csak azt teszi azt hagyja történni amire a külső világ
alakulása rákényszeríti illetve amit nálánál crösebb egyéniségek ta-nácsolnak
vagy éppen parancsolnak neki
HAMIS
Kzerl sántít a kádárizmus-- ' kifejezés mini ahogv ruk"sizmusl"
sem mondunk sohasem noha vilalhalnók-- e hogy Kádár elődje és po-litikai
karrierjének elindítója Rákosi Mátyás neve fémjelezte az 1956
clötli korszakot? Rákosi borzongást kellő neve hozzáégett ehhez az
időszakhoz mint valami szörnyű bélyeg de rákosizmusról" sem
beszelhetünk mert ennek a szad'sln gnóinnak sem volt egyénisége
„Sztálin leghűségesebb tanítványa": zengtek a hízelgők az arcélnél-kül- i
gyilkosról akinek az erőszak a terror és a megfélemlítés volt
az ideológiája Csak utasítások végrehajtására lehetett használni s
amikor gazdái számára terhessé vált szeméire löklek mint valami
ócska bútordarabot
Rákosi cs Kádár nagyon sokban' különböznek egymástól de fö
íimerlclojaleik hasonlóak mindkettő íuiiiüieuariui — paflalkalma- -
I
HUNGÁRIÁN LIFE
Szíria libanoni rakéta-bázisa- it bombázták csúcstalá
lapártakoivTcí
keresztes-hacljáratbe- li
meghatározásokat
KIEGYEZÉS
hullámban támadást intéz-tek
a Bekaa-völgybe- n e-lhelyezett
szíriai szovjet
mintájú rakéta kilövő bá-zisok
ellen
Mi a végső célja Izrael-nek?
Aricl Sharon hadügy-miniszter
nemrég egy tér-képet
mutatott nemcsak sa-ját
beosztottjainak hanem
néhány amerikainak is
amelyen egy keresztény L-ibanon
egy palesztin Jordán
és egy Izraeli Nyugati Pari
volt látható Libanon felos-ztása
várható?
REAGAN:
„AZ USA HATÁRA
EURÓPA PARTJAINÁL
KEZDŐDIK"
Az amerikai elnök tiz
nap alatt több mint tízezer
mcrföldet tett meg és bár
Rómában a 'kommunista
párt vezetése alatt főleg
„antinuke" és amerika-ellc-ne- s
jelszavak alatt százez-rek
vonultaik fel J
Bonnban czekulán valóban
kellemes meglepetésnek
bizonyult az a százezres
tömeg amely nagyrészt a
köv jelszót tűzte zászlójá-ra:
IIOL LENNÜNK
AMERIKA NÉLKÜL?"
A Reagan— Mitlcrand
elnöki kettős számos nem-zetközi
problémát illetően
egyetértett: mindketten úgy
vélik hogy ha Anglia totális
íozó mérlege
katonai győzelemre lör Ar-gentína
ellen azesetben a
Lalin-Amerik- a és a nyugati
szövetségesek közötti vi-szony
légköre jó ideig mér-gezett
marad Abban is
egyetértett a két államfő
hogy Irán teljes győzelme
Irak felett „a fundamenta-lista
mozlim erők lavina-szerű
hatalomra jutását je-lentheti
a környező államok-ban
is ami a Perzsa-öbö- l
stabilitásának a rovására
menne"
Bár Vcrsailles-- t „törté-nelmi
csúcstalálkozónak"
kiáltották ki sajnálatos mó-don
a gazdasági hanyatlás
amelynek tanúi vagyunk azt
mutatta hogy
J930 a Nagy Depresszió
évei óta a nyugati szövet-ségesek
összessége nem
volt ilyen siralmas gazda-sági
harapófogóban
amelynek kél legfőbb ténye-zője
az infláció a munlka-néjkülisé- g
— és a két elözö
áltál eredményezett túl ma-gas
kamatlábak
ARGENTÍNA
A MARXISTA
ORSZÁGOKTÓL
REMIÍL
SEGÍTSÉGET
A hclen Leopoldo For-luna- to
Galticri a junta ve-zére
Szcrgcj Sztriganov
szovjet nagykövettel talál-kozott
aki
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
Hazugságra épült rendszer
zoll — típus aki csak pártulasilasok végrehajtására alkalmas és jel-lem
vagy egyéniség egyiküknek sem adatott meg Kádár vonásai még
Rákosinál is elmosódottabbak jellegtelenebbek William Shawcross
1974-be- n megjelent kitűnő könyve (Crima and Compromise — János
Kadar and the Politics of Hungary s'nce Revolution) mely mellett
indokolatlan közönnyel ment el az emigráció noha angol nye'ven az
1Ü56 utáni évekről kevés jobb leírás látott napvilágot találóbb Kádár-portr- é
pedig egyetlen egy sem — cgyhelyütl így jellemzi a magyar
párt első titkárát: Szürke ruha szürke pullover szürke arc alatt
Kicsi szürke szemek melyekbe:! semmi csillogás mintha hollak lel-nének
lís örökös zavartság tükröződik bennük"
Talán még jellemzőbb az a tudósítás" amit Kádár hatvanadik
születésnapjának bensőséges megünnepléséről olvashatunk a kötetben
Kerek tiz éwcl ezelőtt 1972 májusában Kádár legközelebbi munka-társai
bankettet adtak főnöküknek c nagy alkalomból Shawcross
következőképpen ír az ünnepeltről: „Kádár jól szórakozott a születés-napi
banketten A koránál idősebbnek látszó térti arca még lalán
siha nem hasonlított ennyire a leeresztett futball-labdáho- z bőre sá-padtabb
a megszokottnál bizonytalan a hangja cs bizonytalanul á!l a
lábán de nem az italtól hanem inkább a legutóbb elszenvedett szív-rohamtól
Olcsó müanyagkerclü szemüvege ferdén az orrára tolva
rosszulszabott öltönyében ahogy a villájával babrál sóher kerchkedö-segedr- e
vagy sikertelen ügynökre emlékeztet" No dehát ezek csak
külsőségek — igaz: sokat eláruló külsjségek — melyeknél fonlo-sabba- k
a megnyilatkozások Kádár szavai Ezek pedig egy befolyásol-ható
határozatlan és kiegyensúlyozatlan embert mulatnak aki vala-hogy
nem érzi jól magát a szerepében amit nem rá szabtak akár
a ruhát A szó hétköznapi emberi értelmében pedig egyáltalán nem
mondható boldognak Inkább mcgbasonloltnak
„BÜN ÉS MEGALKUVÁS"
Ez a gondolat — meglátás — William Shawcross egcsz könyven
végighúzódik mint valami vörös vonal A "Crimc and Compromise"
lényegében a törvénytelen gyéreiéként születeti és hányatott évek ulár
a Párt szárnyai alatt igazi oltalmat lelt Czcrmanik-IJarna-Kádá- r Jánu:
ciciéről szól s nem választhatott volna chJicz találóbb címei az iro
mint bűn és megalkuvás" Kádár egész élete bűnök cs mrgalkuvá
sok sorozata bűnöké melyeket mások sugallatára követelt cl cs meg
alkuvásoké melyekre a kényszer vitte rá A kényszer mely termé
szeléből következett: könnyebb a problémákat elkenni megkerülni
mint szembemenni velük és kompromisszumok révén sok nehéz hely--
l Folytatás a 4 oldalon)
Eriül közünk a nyugathoz
Irla Frcy András
Ha magyar emigránsok nyugateurópai
problémáról olvasnak például a közöspiac
gazdasági jelentőségéről vagy politikai sze-repéről
legtöbbjük azt gondolja:
— Mi közünk van nekünk a közöspiac-hoz?
A mi fejünk ugyan nem fáj azért
mert Európa nyugati felében a gazdagodás
egy időr'e lelassult
Joggal morzsolja magában az ember
ilyenkor hogy a mi fantáziánkat igazában
csak egy kérdés mozgatja meg Az hogy
ami a világban történik — a Balkánon az
albánok nyugtalansága vagy a Perzsa-öbölben
Irán és Irak háborúja —kihatásai-ban
hasznára leliet-- e annak amiben mi
szerelnénk reménykedni
Nekünk csak egy
dolgunk van:
csöndben maradni
és dolgozni
Ebből a szempontból Nvugat-Európál- ó'
várhatjuk a legkevesebbet Ausztriáié1
Norvégiáig és Portugáliáig politikusok
irók a vezető rétegek úgy gondolnak ránk
mint elintézett kérdésre mint a szovjet-birodalo- m
integráns tartozékára akiknek
csak egy dolguk van: csöndben maradni és
szorgalmasan dolgozni hogy Kelet-Európába- n
semmi olyan ne történjék a'mi ár-nyéket
vélhetne Nyugat-Európ- a leM-c-i s ami
még ennél is fonlosabb pénzügyi nyugal-mára
A távolabbi jövőt illetően csak egy le-hetőségben
bizakodhatunk Abban hogy ha
a közöspiachoz fiizödö politikai remények
megvalósulnának és Nyugat-Európ- a külpo-litikai
egységgé válnék akkor a darabokra
szakitoll magyarság részei közt a szellemi
vérkeringést valószínűleg helyre lehetne ál-lítani
Itt mély lélegzetei 'kell venni
Reményeinket ha valamibe egyelőre
csak abba vethetjük hogy ha a jövő vál-ságait
a közöjpiac túléli és abban az irány-ban
fog fejlődni ahogy előkészítői és ala-pitói
a német Aclcnauer cs a francia Schu-ma- n
megálmodtak akkor Európa a gazda-sági
és külpolitikai együttműködés valami-lyen
állandósított formája felé fng ha nem
céltudatosan haladni legalábbis is imbo-lyogni
l5s hogy egykor az Oroszors'ágic
terjedő Európának valamennyi országát
magában fogja foglalni
A mi szempontunkból akkor lehelne en-nek
nagy jclenlikcgc ha az európai álla-mok
csak közigazgatásilag kiüönülnénrk
el egymástól de az egyetemi diplomák az
árucsere a munkavállalás a letelepedés
szempontból a határok szétválasztó sze-repe
Európában mindenütt megszűnnék
A trianoni határok
felhígítása
Ez olyan helyzetet teremthetne hogy
cVakitdl területen születeti fiatalok sze-gedi
vagy debreceni egyetemen szerzett
oklevéllel lehelnének ügyvédek Kassán
mérnökök Brassóban orvosok újvidéken
fis a Dunántúlról az telepedhetnék le Nagy-váradon
vagy Pozsonyban aki akarna
A határok ilyen spiritualizálódása"
vagy ahogy Hóman Bálint mondta felhí-gítása
a közöspiac országai közt már nngv-rész- !
megvalósult cs ez az ami a közi's-p'aco- t
a magyarság számára történelmi
mérföldköve tehetné
A közelmúlt ebből a szempontból némi
optimizmusra jogosít
Amikor például az úgynevezett Kiró-pa- i
Gazdasági Közösség I!)"!! január else-jén
életbelépett először egyszerű vámunió
volt Az alapgondolat Száchcnyi-r- e emlé-keztet
ű mondta hogy az embert mindé
nckelöll a szegénységből kell kiemelni ah-hoz
hogy fölismerje érdekeit és azokat vé-delmezni
tudja A közöspiac megalakítása
nak is az anyagi színvonal emelése volt a
közvetlen célja
Ezl szolgálta az clsö lépés a vámha-tárok
fokozatos leépítése A végcélt Chur-chill
nyomán tűzték ki aki már 1940-ba- n
híres zürichi beszédében leszögezte hogy
i háborúban majdnem elvérzett Európa
'jjá'-yülcU'Mmc- k első fcltélclc a francia—
lémet mcgbé'élcs Akkor mondta hogy
'íin-- k a rtaj'iá'i ál való kézfogásnak cs
együttműködésnek gyümölcseit úgy ludnák
kiérlelni ha Európai Egyesült Államokat
lehetne létrehozni Ez olyan vad álom
hogy Churchill sem gondolhatta egész ko-mulj- an
Yaló&anü Iic-s-y inkább etak egy
?
máshoz való őszinte közeledésre akarta in-teni
az európai nemzeteket
Itt meg kell jegyezni hogy aki nem-zetállam
hagyományain nőtt fel az nehe-zen
tud megbarátkozni a Churchill-tö- l aján-lott
föderáció gondolatával De Gaulle
sietett is annaCddején kijelenteni hogy ö
legfö'jebb eirópai konföderációt fogadna el
a föderációnak még a terve ellen is tilta-kozott
Idősebb olvasóink bizonyára jobban
emlékeznek meg a kettő közti különbség-re:
A magyar— osztrák monarchia felbont
ható konföderáció vo'lt amelynek tagálla-mai
megőrizték szuverenitásukat Ezzel
szemben az Amerikai Egyesült Államok és
Svájc felbonthatatlan föderációt alkotnak
melynek részei állami függetlenségüket el-vrzleU- ék
Ez az oka annak hogy szoros
röleváció jrhban b'ziositja a tagállomak
közti halárok elmosódását mint az ennél
lazább konföderáció
A közöspiacot
de Gaulle
bénította meg
Ami már mosl a köörpiac elindítását
ületi a vezető gondolatot Adenaucr vilá-gította
meg a legjobban ö figyelmeztetr'l
arra hogv olitilai együttműködést emhe-rr- k
"s államok kö't egvaránt a többség aka-ratának
"az érvényesítésével lehet életké-pessé
és termékennyé tenni Ezért mond-ták
ki hogy a közöspiac kormányainak e-lhatározásait
átmenetileg egyhangúságra
alapítják de később át fognak térni a
többségi akarat respektálására
Erre a 'hatvanas évek derekán került
volna 'sor s ezt de Gaulle akadályozta meg
Másfél évig bojkottálta" á közöspiac üléseit
és csak azután ment vissza hogy a többiek
beleegyeztek: létérdekeire való 'hivatkozás-sal
bármelyik tagállam 'megvétózhatja a
többség akaratát
A dolog fonákja az voll hogy maga de
Gaulle is fontosnak tartolta volna valami-lyen
nyugateurópai egység élclrehivását
de csak úgy ha a nyugateiirópaiak főleg
a németek francia vezetés alá helyezi'
magukat
Ezt snki sem vállalta Az Európa fe-letti
gyámkodáshoz a franciáknak nem
csak hogy a katonai és gazdasági erejük
nincs meg de a tekintélyük is hiánvzik hoz-zá
Napóleon óta mhiden háborújukat el-vesztették
és külpolitikájukkal is követke-zetesen
csődöt mondiak
A harmincas évek elején a neme! fegy-verkezés
még gyerekcipőben já''t és a
franciák óriási katonai túlerővel rendelkez-tek
Ennek ellenére még „Európa szivé-nek"
a Rajnavidéknek a megszállásában
sem merték Hitlert megakadályozni A
kisantantnsk nevezett francia légvár U hiú
ábrándnak bizonyult Lengyelország dará-lásában
szégyenletes szerepet vittek és a
nagynak csúfolt francia forradalom óta
egyetlen egy nagyszabású politikai cseleke-detet
vittek végbe: Elszász miatt ök sz-ivattyúzták
be Oroszországot az első vi-lágháborúba
Érlhetö 'tehát hogy senki a hatvanas
években még a lekezelt németek sem vol-tak
hajlandók a francia politika függvényé-vé
válni
De mert (főleg földrajzi okokból) Fran-ciaország
nélkül Európát cl sem lehet kép-zelni
a kööspiac kormányai engedtek :
zsarolásnak cs !9S(í-ba- n gyakorlatilag le-mondtak
a szótöbbségi határozathozatalról
Hagyták hogy a vétóval bármikor bár-ki
megbéníthassa a Nyugat-Európána- k po-rlikai
függetlenséget ígérő közüsipacot
és az argentin
háború öntött
bele megint életet
Az a óta eltelt lizcnhat esztendő alalt
sík jd vallo't arra hogy a közöspiac gaz-dasági
szövetkezés marad: régi beidegzett-sege- k
nem engcd'k hogy politikailag aktív-vá
váljék és úgy látszott bármilyen vál-tozás
jön is a világban nincs kialakulóban
olyan európai állam-társulá- s vagy intézmé-nvcs'lc- lt
nemzetközi együttműködés amely
a majoritás -- politikai gondolatainak érvényt
szerezne '
Ebből a szempontból hozott változás'
az angol— argentin konfliktus s erre azért
érdemes felfigyelnünk mert lehet hogy
ennek következtében a közöspiac vissza- -
— Folytatás a 3 oldalon —