Magyar Elet, September 15, 1990

              Nem sokaság
hanem
s szabad
Lélek
nép lesz
csuda dolgokat MAGYAR EL Largcst Indcpendent
Canadian W eeltly
BERZSENYI in lbe Hungárián Lnoguage
Vol 43 35 XL1I1 évfolyam 35 S7am 1990 szeptember 15 Ara 75 cent
Kína török nemzetisége lázong Törökorszá
egyik sze
mar m
Egyiptom lakossága havonta egy millióval
növekszik Gorbacsov Japánba látogat
Franciaországban rendőröket tartoztattak le akik illegális fegyve-rkereskedelmen
milliomosok lettek - Chilében kormánybizottság
alakult a politikai emigránsok hazatérése és letelepedésének elő-mozdítására
- Kilenc izraeli rendőrt vád helyeztek mert arab
foglyokat kínoztak - Kohl kancellár javasolta a nyugat-ném- et
parlamentnek az alkotmány megváltoztatását hogy nyugat-ném- et
katonai alakulatok békefenntartó minőségben külországba mehes-senek
- Margaret Thatcher brit miniszterelnök célzott arra hogy
még öt kormányfő kíván maradni - Az angol-irá- ni kapcso-latoknak
egyik akadálya hogy tudnak dűlőre jutni hogy
Salman Rushdie író akit az Ayatollah halálra ítélt haljon-- e vagy
éljen--e - Brassóban 3000 munkás és értelmiségi tüntetett a kor-mány
tehetetlensége miatt hogy az ország súlyos gazdasági
problémáit megoldja - Hat kanadainak sikerült elhagynia Irakot --
Tarik Aziz külügyminiszter Tehránba Irán fővárosába
érkezett A tárgyalások első rendű célja hogy találkozást hozzon
létre az iraki elnök Szaddam Husszein és az iráni elnök Hasemi
Rafszandzsáni között - A Québec tartományi Oka kisvárosnál egy
Mohawk indián megsebesült a kanadai katonasággal való össze-tűzésben
- A kelet-német- ek attól tartanak hogy a volt az állam-biztonsági
rendőrség által róluk begyűjtött adatok illetéktelen
kezekbe kerülnek - De Klerk délafrikai elnök szeptember 24-é- n
meglátogatja Bush amerikai elnököt - Egyiptom lakossága minden
nyolc hónapban egy millióval növekszik ma már 56 millió --
Kínában egy állami tisztviselőt megvesztegetés bűncselekmé-nyében
találtak bűnösnek és halálra ítélték - Sámuel Doe a
polgárháború gyötörte libériai köztársaság elnöke a jelentések sze-rint
sebesülten a felkelők fogságába esett a legutóbbi jelentések
szerint nincs már az élők sorában - Gorbacsov szovjet elnök 1991
áprilisában Japánba látogat Állítólag engedményeket fog tenni a
Kurili szigetek ügyében melyeket Japán magának követel
AZNDP
ROHAMMAL VESZI
BE ONTÁRIÓT
Az ontáriói válasz-tók
szeptember 6-- án
NDP kormányt válasz-tottak:
az NDP 74 a
liberálisok és a
konzervatívok 20 man-dátumhoz
jutottak A
baloldalra való szava-zással
a tartomány a
jobb irányzat
ellen ágaskodott fel
mely már évek óta
divat nemcsak Washing-tonban
és Londonban
de magában Moszk-vában
is s mindez drá-mai
változásokat hozott
magával
am
alá
nem
Dávid Peterson aki
saját mandátumát is
elvesztette a politikai
szerencsének ebben a
hirtelen fordulásában
lemondott a párt-vezetésről
Bob Rae
az NDP vezetője is
bevallotta hogy nem
várta ezt az eredményt
Megnyugtatta a
György:
"JELESEK ÉS ELBUK0TTAK"
Könyv a évekről
Dr Varga Lászlót az ügyvédet és politikust éppen 45 év
óta ismerem Varga Lászlót az írót több sikeres könyv és
színdarab szerzőjét csak tízvalahány éve Először akkor
hozott össze-vel- e a sors amikor 1945-be- n a nagy demok-ratikus
kíréltet első hónapjaiban egy kereszténydemokrata
párt elindításán fáradozott pontosabban azon hogy az ak-kor
politikai főhatóság szerepében ügyködő Budapesti
Nemzeti Bizottságtól megkapja az engedélyt a pártalapí-táshoz
Mint az alakuló új párt főügyésze naponta járt be a
BNB újvárosházi irodájába s első emlékeim onnét vannak
róla Nem "rámenősségén" és ügybuzgalmán múlott hogy
a pártot az ő általa elképzelt formában nem engedélyezték --
"felsőbb hatalmak" érdekek szolgála-tában
elgáncsolták a tervet - így aztán egyszercsak elmarad-tak
a látogatásai Közéleti ambíciói kiéléséhez és tervei
megvalósításához más politikai kereteket keresett s talált is
szerepléséről még ezután is gyakran hallottam a
rohanó zűrzavaros események messzesodortak bennünket
egymástól és elveszítettem szem elől
Látszólag magánügyekbe bonyolódtam és saját múltbéli
emlékeimet elevenítgetem amikor a cím szerint Varga
Lászlóról illetve legújabb könyvéről kellene írnom De min-dez
hozzátartozik a könyv szerzőjének írói portréjához - a
'jogászihoz és politikusihoz is amelyek egyike se különít-hető
el az íróitól de az emberitől se mert nála ezek el-választhatatlan
egységet alkotnak - és azok az évek érlelték
íróvá halmozták föl benne azt a gazdag élményanyagot
amiből könyvei és színművei sarjadtak Senki se képes
HUNGÁRIÁN LIFE
am mm j ™
nyolc
évig
iraki
ezért
és
36
oldali
ke
aztán
délyeket hogy a kor-mány
nem fogja elri-asztani
az üzleti vállal-kozást
Választási had-járata
alatt ígérte hogy
bevezet egy minimális
vállalati adót bevezeti
az állami gépkocsi biz-tosítást
felemeli a mi-nimális
béreket és a
szociális juttatásokat
Ugyanakkor nyilvános
vizsgálatot követelt a
kormánynak a nagy
építő vállalatokkal való
kapcsolatainak kivizs-gálására
A SZUPER-HATALMAK
IRAKHOZ: ÜRÍTSD
KI KUVAITOT!
Az Egyesült Államok
és a Szovjetunió szep-tember
10- -i helsinki ta-nácskozásán
együttesen
figyelmeztette Szad-dam
Husszein iraki el-nököt
hogy hagyjon
föl a Kuvait elleni ag-resszióval
különben
további szankcióknak
néz elébe
Lehetetlennek tart-ják
a nemzetközi rend
biztosítását ha eltű-rik
hogy a nagyobb
állam felfalja kisebb
szomszédját A nyi-latkozat
szerint egye-dül
az iraki erők ki-vonása
Kuvaitból tud
Stirling
jellempróbáló
szovjet-kommunis- ta
ja csak megoldani a
válságot Gorbacsov
szovjet elnök kemény
figyelmeztetést inté-zett
Irakhoz - koráb-bi
kegyeltjéhez --
mely szerint az iraki
vezetőség országát
zsákutcába juttatja
Szerinte ez a válság a
vizsgája hogy a hi-deg
háborúból kike-rülő
két szuperhata-lom
együttesen meg
tud-- e oldani felada-tokat
(Itt jegyezzük
meg hogy Gorbacsov
a fegyverek mellé
küldött katonai szak-értőket
egyelőre nem
vonja ki Irakból)
A szuperhatalmi
együttműködés na-gyobb
méretű győzel-met
jelent Bush elnök
számára a Baghdad el-leni
világméretű pszi-hológi- ai
hadjáratban
Bush elnök szerint az
Egyesült Államok és a
Szovjetunió véleménye
lényegében megegye-zik
EURÓPA
VISSZAUTASÍTJA
A PÉNZUNIÓT
A római tanácsko-zások
nem vezettek
eredményre hogy kö-zös
pénzegységet ve- -
(Foly t a 7 oldalon)
kibújni a saját bőréből: Varga László ízig-vér- ig politikus
alkat ez mindig átsüt írásain aminthogy jogász énje is
felülkerekedik a szépírón S amennyire ez legtöbbször po-zitívan
árnyalja írásait nem mindig válik azoknak előnyére:
a szerző néha fölöslegesen önti szavakba és summázza
egy-eg- y gondolatsor vagy bekezdés végén az erkölcsi ta-nulságot
a történtek konklúzióját Nem kell mindent az
olvasó szájába rágni: hagyni kell hogy az írottak alapján ő
maga fogalmazza meg az értelmet
"Zubi és Farkas tanár úr"
De más kifogást igazán nem tudnék hamarjában mondani
az új könyvről ami kulcsregény a javából A recenzor szá-mára
duplán is az: elsősorban ő is ugyanabban az évben --
1939-ben az utolsó fél-békeév-ben
- lépett ki az életbe ami-kor
a történet egyik főszereplője "Zubi" és diáktársai léte --
szik az érettségit amivel tulajdonképpen indul a cselekmény
Másodsorban ezt követően ugyanazokat az esztendőket
csinálta végig ugyanabban a környezetben mint Zubi (aki
nem más mint maga a szerző) és a könyv másik fősze-replője
Farkas tanár úr (Aki olyan kiváló ember és átlagon
felüli karakter hogy helyenként már kissé túlidealizáltnak
érzi az olvasó Az ő alakját több modellből gyúrta össze a
szerző leginkább Bajcsy-Zsilinsz- ky Endrét juttatja az ember
eszébe) A szerzővel közös emlékei révén aztán a recenzor
könnyen azonosította az egyes alakokat amiben segített az
is hogy az író csak kismértékben változtatta el az eredeti
(Folyt a 3 oldalon)
Közel-kele- ti konfliktus
A zümmög© dcircázsf eszek
Jz arabok véleménye nagyon
megoszlik arról hogy a Kuvaitot
elfoglaló Szaddam Husszein iraki
elnök-minisztereln-ök véres kezű
veszélyes diktátor--e vagy pedig
belevaló arab hős Abban viszont
majdnem mindnyájan egyetérte-nek
hogy a közel 100 ezer amerikai
katonának semmi keresnivalója
nincs az Arab-félszig- et környékén
Az USA-na- k - katonai szakértők
szerint - máris elég hadihajója ra-kétája
és repülőgépe van a tér-ségben
ahhoz hogy a győzelem re-ményében
indítson támadást Irak
ellen
Villámháború?
Villámháborúról azért valószí-nűleg
nem volna szó: ahhoz túl-ságosan
jól van fölszerelve az iraki
hadsereg A katonai elemzők sze-rint
Bush elnök ennek ellenére is el
tudná fogatni Szaddamot vagy leg-alábbis
elérné hogy elmeneküljön
az országból az új vezetést pedig
rákényszeríthetné hogy vonuljon ki
Kuvaitból
A fölerősödő Amerika-gyűlöl-et
Ám ezzel még nem stabilizálná a
térséget: Irakot megszállva tartani
már nagyon nehéz föladat volna
hiszen a helyiek partizánharcot vív-nának
az amerikaiak ellen s nyakra-f-őre
robbantgatnák föl kocsijai-kat
és épületeiket s az Irakot körül-vevő
államokban is fölerősödhetne
az Amerika-gyűlöl- et Az új közel-kele- ti
válságban csak az a biztos
hogy senki számára nem zárul
majd egyértelmű „happy end"-- el
És hogy még majdnem minden
megtörténhet
Szaddam hosszabb távon való-színűleg
csak akkor maradhat
hatalmon ha megtartja Kuvaitot
Irak költségvetési deficitje tavaly
mintegy 5 milliárd dollár volt Ha
viszont Bagdad szabadon exportál-hatná
saját és Kuvait olaját legalább
évi 10 milliárd dollárt vonhatna ki
Kuvaitból Ebből megoldható volna
hogy továbbra is évi 5 milliárd dol-lárért
vásároljon fegyvereket és
hogy ne kelljen elégedetlen obsi-tossá
tennie a hadseregben szolgáló
1 millió katonát Kuvaitba cipelt és
Rijádra irányzott rakétáival repülő-ivel
és hadseregével továbbra is
sakkban tarthatná az Arab-félszig- et
államait s előírhatná nekik meny-nyi
olajat termeljenek ki
Az Irakot és az általa megszállt
Kuvaitot sújtó blokád miatt persze
leállt az olajexport s Szaddam fő
gondja hogy élelmiszert szerezzen
a különben már az idei télen éhezés
elé néző lakosságnak Valószínűleg
sikerül is neki: nagyon valószínűt-len
hogy se Jordánián se Török-országon
se a most területi enged-ménnyel
békülékennyé tett Iránon
keresztül ne fussanak be az ország-ba
kamionok Irán annak is örül-het
hogy Irak keze nem keleti
hanem déli határainál van lekötve
Irán vélhetően nem akar nyugati
szomszédjától területet hódítani
hiszen azt hosszabb távon nemigen
tudná megtartani Rafszandzsáni
elnök az iraki határengedmény
után otthon a győztes szerepében
tetszeleghet s most már majd-nem
édesmíndegy neki hogy
Szaddam vagy egy másik diktátor
uralja Bagdadot Országa rá-adásul
1- -2 milliárd dollárt keres-hetne
is azzal ha átengedné terü
letén az Iraknak címzett élelmiszer-szállí-tmányokat
A délnyugatról határos Jordánia
amely már csak azért sem csatla-kozna
szívesen az Irak-ellen- es
blokádhoz mert a feldühödött
Szaddam könnyen bombázhatná
városait Az ingatag trónján 33 éve
sikerrel egyensúlyozó Husszein
király belső helyzete sem kényel-mes:
a lakosság 60 százaléka
palesztin s ők nyíltan szimpatizál-nak
az iraki hódítóval Ammán
Szaúd-Arábiáv- al sem akar össze-veszni
hiszen onnét évente 40-- 50
millió dollár segélyt kap Husszein
király vágya az hogy túlélje a
konfliktust Nem fog tehát Irak
ellen harcolni ám azt is igyekszik
elkerülni hogy tettekkel is mellé
kelljen állnia
A vele szomszédos Szíria év-századok
óta vetélkedik Irakkal
Több mint húsz éve sajátos módon
megterheli a két ország viszonyát
hogy mindkettőben az arab egysé-get
és szocializmust zászlajára
tűző az 1940-e- s években alapított
Baathpárt van uralmon s persze
nem tudják eldönteni Damaszkusz
vagy Bagdad föladata legyen az arab
egység összekovácsolása Szíria az
1980-t- ól 1988-i- g tartó irak-ir- áni
háborúban a nem-ara- b Irán pártját
fogta s a tőle kapott ingyen olajért
cserébe lezárta a területén át a
Földközi-tengeri- g vezető iraki olaj-vezetékeket
valamint-- az áru- - és
személyforgalom elől az Irakba
vezető utakat Szíriának 400 ezer
katonája van hadserege az irakinál
lényegesen gyengébben fölszerelt
Damaszkusz semmi jót nem
remélhetne egy Irak elleni katonai
akciótól Hátiz al-Asz- ad szír elnök
nem bánná ha iraki kollégája
megbukna e magasztos célért
azonban biztosan nem lesz hajlandó
arra hogy amerikai csapatokat
engedjen területére Marad annál a
jelképes segítségnél amit 1200
katonájának Szaúd-Arábiá- ba kül-dése
jelent Rijádtól ugyanis nem
szeretne elhidegülni hiszen az --
politikai feltételekért cserébe - az
utóbbi időszakban évi 100-3- 00 mil-lió
dollárral segítette meg költség-vetését
Az ingatag Husszein király
Izrael az arab világot és az általa
megszállt területek közel három
éve lázadozó palesztin lakosságát
aligha akarja még a mostaninál is
jobban magára haragítani azzal
hogy aktívan részt vesz Irak meg-rendszabályozás-ában
Ha tudja a
munkát meghagyja az USA-na- k
Maga csak akkor lépne háborúba
Irak ellen ha az közvetlen érdekeit
veszélyeztetné például lerohanná a
szomszédos Jordániát
Kuvait Szaúd-Aráb- ia és az Egye-sült
Arab Emirátusok az Irán ellen
vívott háború nyolc évében közel 30
milliárd dollárt folyósított Iraknak
kamatmentes kölcsönök és segé-lyek
formájában Az utóbbiak --
attól tartva hogy Bagdad irántuk
való háláját hasonlóan fejezi ki
mint Kuvait esetében tette - ame-rikai
csapatokat engedtek területük-re
E döntés nem volt könnyű
hiszen az ottani királyi és hercegi
családokat nemcsak fényűző élet-módjuk
hanem túlzott Amerika-barátságuk
miatt is kritika érte
korábban s mindkét országban elő-fordulhatna
"hogy az amerikaiak
(Folyt a 3" oldalon)